Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-18 / 84. szám

Az alsóház okt. 5ei ülésében többek közt O’Connell Já­nos szinte kérelmet nyújtott be, melly tartalmára nézve igen külö­nös és igy hangzik: „Steele Tamás esq­­ir protestáns és O'Connell magasztos Onihusiastiticus­ bámulója, figyelmezteti a’ házat egy franczia katholikus lap megjegyzéseire Anglia fejedelmének köte­lességéről, koronázási esküjében a’ szentekhez­ folyamodást ’s a’ mise szertartásait bálványzó szokásoknak nyilatkoztatni. Steele úr tehát kéri, hogy a’ parlament ez eskünyilatkozást, mint me­­taphysice tekintve illetlent, eb­b­e tekintve pedig következetlent ’s a’ józan emberésszel meg nem egyezhetőt, eltörölné, kivált mivel az angol egyház elvei szerint a’ szentekhez­ folyamodás­­a’ szen­tek szegitségül hivásai — imádásukat a’ romai egyház sem tanít­ván — épen nem bálványozás. Am a’ nyilatkozásban a’ katholi­­cusok implicite hitbeli tulsággal vádoltatnak, mintegy ollyképen, mintegykor Erskine nyilatkoztatá; hogy Warren Hastings nem azon bűntettről vádoltatik, mellyet elkövetnie Anglia által megengedte­tett , hanem azon bűntettről, mellyet ezen engedmény határin túl elkövetett.“ (Kaczal) Ugyane’ napon Brotherton ur kérdésére sir R. Peel nyilatkoztatá, hogy a’ parlamentnek a’ gabonatörvény tanácskozásba vétele előtti elhalasztása ellen érkezett kérelmek másnap a’ belügyminister által ő felsége elébe valának terjesz­­tendők. fi­r­anczi­aor­sz­á­g. Páris, oct. 6. A’ király 1773. eszt. oct. 6kán születve ma lépett 69 évébe. — Bizonyosnak mondják, hogy a’ kamarák dec. 15ére fognának összehivatni. —A’Párisban létező 28,000 ház közül már 20,000 íratott össze, ’s e’ foglalkozásnál egy ház sem találtatott zárva. A’ kerületekben 25,009 községeknél zavargás nélkül ment véghez az összeírás; legfőlebb 50 városban, mező­városban , faluban ’s házban mutatkozott ellenszegülés. A’ kerü­­lettanácsok csaknem kivétel nélkül a’ rendszabály mellett nyi­latkoztak. „Belle Poule“ fregatta, Joinville herczeg kapitánnyal, sept. 6kán Stalifaxba érkezett. A’ herczeg első látogatása, miután szá­razra száll, a’ kormányzónál volt, a'második Winchester angol fregatton. Halifaxban rangjához képest illő tisztelettel fogadtatott ’s azonnal lakomákra hivatott. — A’ philadelphiai 15kei lapokban foglalt abbeli tudósítás tehát, hogy, Joinville herczeg Neufund­­landban meghimlőzött — alaptalannak látszik lenni. Paris, oct. 5. Egy kir. rendelet szerint a’ rabszolgabirtoko­sok a’ gyarmatokban rabszolgáikat ezentúl 14 napnál tovább be nem zárhatják. Ez idő lefolyása után a’békebiró elébe állítandók, ki három hónapra a’ dolgozóházba küldheti. Ha vétket követett el, három nap alatt a’ főügyvéd elébe állítandó. E’ szabályok álhágói a’ rabszolgabirtokosok részéröl 25—500 fr. pénzbírság­gal ’s öt-tiz napi börtönzéssel, ismétlés esetében 1000 frcal is bűntetteinek. Páris, oct. 7. A’ „National“ kezese Delaroche ur, az esküttszék ítélete ellen, melly őt négyhavi börtönre és 5000 francra kárhoztatta, a’ cassatioszékre apellált. — A’ „Charivari“ kezes Massy ur, oct. 5én befogatott a’ conciergerii börtönbe vi­tetett. ,,A’ vétek, melly miatt Massy úr egy havi börtönre ítél­tetett, nem politicai vétség. Megbüntettetett, mert a’ törvény által a’ kezességre kiszabott ezer külsőségek egyikét elhanyagol­ta. — A’ rendőrség sept. 7kén házmotozást tön a’ „Journal du Peuple“ k­ószobájában. Spanyolország, Bayonne, oct. 3. E’ pillanatban halljuk, hogy O’Donnel general, ki egy idő óta Pamplonában fel vigyázat alatt volt, oct. 1. és 2. közti éjjel az ottani fellegvárat elfoglalta azon seregekkel, mellyek az őrséget képezék ’s mellyek 3 zászlóaljból, egy lovas ’s egy pattantyús századból állottak. Mán reggeli 6 órakor ágyu­­lövések jelenték a’ lakosoknak az eseményt, egyszersmind Maria Krisztina régensnének kikiáltatott. Ribero general, a’ navarrai alkirály a’ várost folyvást csak 300 emberrel tartá őrizet alatt. Helyzete annyival nehezebb minthogy majd minden seregek, mellyek a’ bask tartományokban vannak, mint mondják Eliziono­­doban egyesülendnek közremunkálandók O’ Donellel. Alcala general, ki Giupuscoában parancsnokoskodik, kétségenkül nem látá magát San Sebastianban elég biztosnak ’s Tolosába vissza­vonult. A’ valcarlosi és roncesvallesi kis őrcsapatok vonakodtak a’ mozgalomban részt venni ’s a’ futár elindultakor még szorosan Esparlero mellett voltak. Ez esemény felöli hírnek a’ bask tarto­mányokban, de kivált Biscájában, nagy benyomást kellett okoznia, hol már a’ fuerosok miatt is zavargások koholtatnak. Illy körül­mények közt az ügyek minden pillanatban komoly jelleműekké változhatnak. Párisi, pcti­ikai levél szerint a’ pamplonai események a’ franczia kormánynak már ikén este tudtul adattak. O’Donnell general, mielőtt Spanyolországba visszatért, a’ madridi kormány­tól azt kívánta, hogy lakhelyül Bilbao jeleltessék ki neki; e’ ké­relmének azonban meg nem feleltek, hanem Pamplonába utasit­­tatott. Már egy idő óta Ribero general, Navarra főkapitánya, észrevenni vélte, hogy O' Donnell némelly Pamp­onában fekvő ezredekkel összeköttetésbe akart jőni. Ő eziránt kormányát tu­dósította, ’s ennek következtében némelly seregosztályok oda­­küldettek a’ helyőrség megerősítésére. De O’Donnell, ki Spa­nyolországban igen jó hírnévvel bir, ’s Esparlero személyes el­lenségekig tekintendő, olly ügyesen fogott a’ dologhoz, hogy si­került neki a’ titok fátyolét azon pillanatig megóvni, melly pilla­natot kitörésre használta ’s Ribero generált elővigyázata daczára meglepte. Az oct­­ikai Moniteur a’ Parisba érkezett telegrafi tudósí­tás szerint a’ Pamplonában kiütött lázadásról következőleg tudó­sít: „San Sebastianbeli tudósítások jelentik, hogy Navarrában lá­zadás ütött ki. O'Donnell general két zászlóal élén a’ pamplonai fellegvárt hatalmába kenté. Ribero general még a’ városban tartózkodott 300 emberrel ’s a’ nemzeti őrséggel. O'Donnell ellen küldött nehány csapat az ő pártjára állott.“ A’ Moniteur Párisien e’a tudósításhoz hozzáadja, hogy a’lázadási mozgalom Izabella királyné és anyja részére ütött ki. Továbbá írja: „lovassági csa­pat indult ki Pamplonából a’ környéken átvonulandó, melly a’ mozgalom részére nyilatkozott. Ribero general még a’ városban volt 300 emberrel ’s a’ nemzetőrséggel, melly hozzá hű maradt. Tartottak tőle, hogy e’ lázadás általányos mozgalom előzménye volna. San Sebastianban a’ legnagyobb forrongás uralkodott.“ Az oct. 7-kei Moniteur Bayonneből f. h. 5 ről következő te­legrafi sürgönyt hoz: Az alprefectus a’ belügyi minister úrhoz. Ribero főkapitány folyvást Pamplonában van. A’ nemzetőrség engedelmeskedik neki. O’Donnell a’ fellegvárban van. Ortigosa general egyetért vele. Eslella őrségének egy része főnökével hozzá átlépett volna. A’ szövetségi biztosság tegnap rendkivülileg Ascoytiában össze vala ülendő.“ — Az oct. zkei J. d. Débats ez események felett következőleg nyilatkozik: „A’ lázadási mozgalom, melly Pamplonában kitört, igen komolynak látszik lenni. Igen nehéz volna annak jellemét és fontosságát e’ pillanatban kellőleg méltányolnunk; mind azáltal nem látszik ollyannak, miáltal Spanyolországban polgárháború idéztethetnék elő. — Köztudomású, hogy Maria Krisztinának a’ gyámság elleni protestaliója óta Spanyolországban főleg a’ sereg közt nagy ingerültség mutatkozott. Palafox general elbocsáttatása Diego Leon ’s számos tiszteknek Maria Krisztina részéről kedve­ző nyilatkozatok a’ seregben nagy ellenszegülésre látszottak mu­tatni, melly a’ túlzók által Barcelonában nekik kimutatott szere­pet megunni látszék. — O'Connell Leopold general, ki a’ pam­­p­onai fellegvárt hatalmába keríté, ugyanaz, ki utóbbi időkben a’ középponti sereget Valencziában kormányozta. Izlandi eredetű; atyja egy hadosztály felett parancsnokoskodott a’ függetlenségi háborúban. Három testvére D. Carlos pártjához szegődött. Egyik közülök fogságba esett, ’s a’ barcelonnai pórságtól agyonhinoz­­tatott; a’ másik a’ táborozás folytában sebeiben meghalt, ez D. Carlos lovasságának főparancsnoka volt, a’ harmadik a’ bergarai szerződés után az alkotmányos seregbe lépett. — O’Donnell Leo­pold elsőbben a’ kir. őrségben szolgált. Az utóbbi háború alatt főleg Biscaya ’s Guipuzcoaban használtatott, hol nevezetes kato­nai hirre kapott. Múlt évben, midőn a’ barcelonai mozgalmat ’s Esparlero viseletét megérte, Jüstint elbocsáttatását kérte; de a’ királyné, ki akkor egész bizalmát benne helyezte, nem fogadta el ’s egy időre azután Valencziába ment, magát uralma alá adandó. O’Donnell general Valencziában maradt, hol az azon városban képződő zendülés ellen lélekerővel küzdött ’s a’ sereg kormány­zását a’ királyné lemondásáig megtartotta. Azóta egy ideig Fran­­cziaországban tartózkodott, ’s visszatérte után Bilbaoban kívánt maradni. Esparlero, kinek O’Donnell hite ’s a’seregnék­ befolyása mindig szálka volt szemében, Pamplonát tűzte ki neki tartózko­dás helyül. Úgy látszik, hogy a’ régens aggodalmakat táplált egy idő óta a’ pamplonai őrség hűsége felett, mert több csapato­kat rendelt Castiliából oda. ’S épen ezek voltak az elsők, ki a’ Donnell generálhoz csatlakoztak. A’ pamplonai nemzetőrség, ki a’ kormányhoz hű maradt, mintegy száz emberből áll, kik mind­nyájan a’ túlzó párthoz tartoznak. Köztudomás szerint ez intéz­mény a’ navarrai ’s baski tartományokban, mivel fueroikkal el­lenkezni látszik, soha melly gyökeret nem verhetett. — O’Don­nell general 35 — 36 éves, magas termetű, martialis és szigorú kinézéssel. Jelleme hidegvérüség, elzárkózott de eltökéltek­.“ Madrid, sep. 24. A’legközelebbi valencziai események foglalatoskodtatják a’ közfigyelmet. Igenis tanúsítják az anarchia mindinkábbi elharapozását. Közvetlen oka volt a’ zavargásoknak Aymerich generálnak egy hadi törvényszék elnökévé lett kine­­veztetése, mellyen egy respublicai gondolkodású liszt vala elíté­lendő, és Eguin ezredes a’hely napi főnökévé esetlegesen ugyan az nap lett kineveztetése a’ tartomány főparancsnoka által. Az első nem tetszik a’republicánusoknak, mert 1825 ben hadminister volt, ’s azóta hivatal nélkül, ámbár fiainak egyike Luchanától elpártolva, midőn a’ hídon Izabella részére átmenne megöletett; a’ második, mivel az előtt a’ carlosi részen állott. Ennél fogva nyilatkozványt bocsátottak ki ’s a’ nép közt kiosztatták, mellyben a’ leggyűlöletesebb vádakat emelnek a’ tartományi főparancsnok, Salcedo general ’s a’ fenebb nevezett két egyén ellen. A’ nyilat­­kozvány a’ nemzeti katonaság nehány tagjai által volt aláírva. A’ helyett tehát, hogy a’ csendzavarók törvényszék elébe állíttattak volna, érdemök szerint lakolandók, Salcedo general nyilványos lapokban ellennyilatkozvánnyal lép fel, mellyben a’ két kinevezést katonai szabályokból igyekszik igazolni; a’spanyol haditörvény f. i. azt rendeli, hogy hadi törvényszékek, mindig a’ helybenlevő legidősb general elnöksége alatt tartassanak, ’s most valójában Aymerich general volt a’ helyben. A’ gyengeségnek e’ bizonyít­ványa, uj bátorságot ébresztett a’ zavargókban, ’s egy második nyilatkozványt bocsátottak ki, az elsőbbnél még bántóbbat, úgy hogy a’ főparancsnoktól még felelőséget is követeltek hivataltet­tei felöl. Ugyanazon időben ’s ugyanazon okokból a’ valencziai ajuntamiente felírást intézett a’ regenshez Salcedo general ellen, ’s a’ zavargók viseletét helyeselte, így állak a’ dolgok az utolsó posta indultakor; a’ város egy olly­aj zavargástól tart mint az 1835ki volt, midőn Carratala volt főkapitány és állomását gya­lázatosan odahagyva Madridba illant. — A’ második fontos napi­tárgy Don Francesco infans közelgetö megérkezése. Ezen ur, mióta neje bujtogatására Maria Krisztinával összeveszett, Par­ent gróf rész tanácsára, az exaltadosok pártjához csatlakozott, melly reá soha sem tartott sokat ’s most már megvetni kezdi őt. Parsent ur még törekedett az infaost e’ párthoz megnyerni, sőt Krisztina régenssége után élet hitte a’ kormányon állani. Maga részéről soha sem gondolt volna reá a’ herczeg, becsületessége és határozatlansága miatt; hanem az infánsnő Luiza Carlotta, élénk képzelő erővel biró, uralkodó és boszuvágyas jellemmel biró nő, csaknem kényszerité őt egy olly szerep felvételére, mellynek nem termelt. Parsent gróf, egy középszerű stalusférfi, de dicsvá­­gyos cselszövő, gyámolítá az infánsnő tervét ’s férjét az örvény szélére vezette. Ez ’s más titkos okok kényszeriték végre az infanst a’ félszigetet elhagyni ’s azóta Krisztina elhatározott ellenségének mutatkozott. Midőn a’ septemberi mozgalom ezt Spanyolországból elhajtotta, sietett az unokahugai feletti gyám­ságot követelni; az ideiglenes kormányzóság általi visszautasít­­tatása tudva van, mondani lehet, hogy e’ férfiúnak szerencsét­lensége egy pártnál sem találni helyet — a’ carlista gyűlöli, a’ moderado megveti ’s az exaltado nevetségessé teszi őt. Azonban Parsent gróf bábjának árnyékában még szerepet akar vinni, ’s olly lépésekre bírja, mellyek által szükségkép elveszti még cse­kély tekintetét is, mellynek őt környezni kellene. Szó van az in­fans legidősb fiának Izabella királynéval összeköttetéséről. Ne­hány nap előtt Esparlero levelet kapott az infanstól, mellyben kívánságát fejezi ki születési országába kisérettestől visszatérni ,s e czélra utileveleket kér magának kiadatni, írja mikép ismét régi lakaiba költözeni a’ királyné palotájában, egyébiránt eltökélve, magát a’ szabadságnak ’s az ügyek fenálló rendjének alávetni. E’ levél Epartero ’s kormányát némi zavarba hozhatta. Espartero azonnal tagadó válasz mellett nyilatkozott, de a’ ministertanács azt hitte, hogy erre nem volna törvényes ok ’s az utileveleket ki kell neki szolgáltatni, de pénzt lehetne az infansnak utalványozni, mellynek hiánya készteti et tán Spanyolországba visszatérni. De Hoyos úr a’ statusb­loknokság első tisztje valójában el is ment már Párisba 40,000 tallérral és az útilevelekkel. Legközelebb még egy másik követ utazott Párisba, mint látszik meghatározni az infansnak, hogy nem Madridba hanem Sevillába fog lakni, mire nem igen lesz hajlandó. Egyébiránt az infans visszatérte nehezíti a­ jelen kormány állását; magában ugyan csekély ember, de valamellyik pártnak zászlóul szolgálhat, mire nagyon is haj­landó. Azt hiszik, hogy Parsent gróf a’ republicanusokhoz akar csatlakozni, ha a’ jövendőbeli elnökséget az infansnak engednék. Más részt a’ herczeg Madridbani Jelenléte könnyen homályt vet­hetne kevésbé a’ political mint a’ társas világban, minthogy ez­után a’ nagybátya természetes közlekedése unokahugával Espar­­teronak nem igen foghatna tetszeni. Madrid, sept. 30. A’ kormány a’ valenciai fökormányzót hivatalában megerősité, a’ nélkül hogy valamelly rendszabályt használt volna azok ellen, kik nyilatkozványokban a’ bergarai szerződésbe belé értett egyéneket megsértették. Illy körülmények közt Maroto generálnak felségesen írott levele nagy érdekkel bir, ki folyvást mint a’ bergarai szerződésbe belé éretteket valamint azokat, kik Krisztina királyné pártjához állottak, buzgósággal kép­viseli; levele egészen kitünteti ama keserű boszut, melly Marotot az uralkodó párt ellen lelkesíti, ’s azon bajokat, mellyek belőle támadhatnak, ha a’ jelen rendszer nagyobb türelem ’s egyesség rendszerének helyet nem enged. A’ kormány, úgy látszik, Maroto panaszaira nem építi ama’ fontosságot, mellyet érdemelnek ; mert ama’ párt, mellyet képvisel, számos, hadias’s minden cselek­­vényre kész mint ollyan, kinek kevés veszteni de sok nyerni valója van. A’ spanyol nép a’ háborút megunta ’s a’ békeért mindent feláldozna; de nem kevésbbé igaz, hogy olly emberek, kik alapos ok nélkül üldöztetve látják magokat, kétségbeesésbe hozathatnak ’s komoly zavargásokat idézhetnek elő. — A’ kormány még azon kevés számuakat is iparkodik hivatalaikból eltávolítni, kik más pártokhoz tartozva, a’ pronunciamento által illetett leté­tettek közé nem tartoztak; ellenben a’ cortesköveteket nyeresé­ges hivatalok által részére vonni iparkodik. Az utóbbi napokban ismét hét követ jutott hivatalba, úgy hogy nem sokára cortes követ hivatal nélkül a’ ritkaságok közé tartozandik. Madrid, September 27. Az időszaki sajtó elleni rendsza­bályok, a’ törvény önkényes magyaráztatására támaszkodva, ed­­digelé más eredménnyel nem bírtak, mint hogy a’ csalódást elszé­­lesztették. Az oppositioi lapok, mint ez elött, folyvást a’ legma­kacsabb háborút űznek a’ kormány ellen, ’s ha ez vagy ügyvédei mindennap uj czikkért vádolják be egyik vagy másik hírlapírót, az esküitek „nem vétkes“t mondanak. Az esküitek már több évek óta a’ hatóságtól neveztetnek ki ’s ezért nagy részint túlzók. — A’ toledoi káptalan, melly a’ pápa allocutioja mellett nyilatkozott ’s e’ fölött nézeteit a’ kormánynak előterjeszté, törvényszék elébe idéztetett, ’s most negyvenhét egyén birói végzés által helységeik­ből­ távozásra ítéltetett, mások börtönbeli büntetésekre, ’s azon egyház főméltóságai által közül hárman vasra verettek. Minden­nap érkeznek az ország és a’ városok papjaitól uj óvások a’ kor­mány ellen, de igen is óvakadnak a’ felöl valamit a’ közönség­gel tudatni, ’s a’ moderadok lapjai ez ellenzéki fegyvert nem hasz­nálják, kétségkívül, hogy a’ papságra nagyobb bajt ne hárítsanak. Belgium, Brüssel, oct. 3. A’ Francziaországgal megkezdett alku­dozások felfü­ggesztvék de nem egészen hiúsultak meg. A’ bizto­sok magok közt megegyeztek, hogy mindeniknek részéről kö­rülményes és pontos tudósításokat kell szerezni hazája állapotjáról azon czikkekre vonatkozólag, mellyek az alkudozások tárgyát te­szik, miilyenek vas, öntvények, pamutszövetek, posztó, kőszén. Törökország. A’ török határról, oct. 3. Bukaresti tudósítások sze­rint már tudatik a’ rendkívüli diván véghatározata a’ hospodar és családja élete elleni összeesküvésben részt vettek felett. A’ bűn­tett lázadásnak ismertetett, miután az összeesküvés főnökei meg­vallották, hogy szándékuk vala, a’ törvényes rendet erőszakkal és vérontással felforgatni, más kormányt felállítani, ’s hogy e’ végre már terjedelmes előkészületeket is tettek. Az ország tör­vénye 6. 1. 1. fejezetének 2. §a szerint a’ vétkesek részint 10 évi sóbányai munkára, részint 5—8 évi börtönre ’s a’ fiatalab­bak 3 évi fogságra ítéltettek szavazattöbbség által. A’ külföldiek, az erdélyi Murgó és a’ franczia Vaillant, kik azalatt az országból kimentek, ebből örökre kitiltatvák, ’s ha mégis alattomban visz­­szatérnének, a’ fenyítőtörvényszék kezeibe szolgáltatandók. Éjszakamerika. A’ Times amerikai levelezője következő jegyzeteket ad az olly sokszor el ítélt M’Leodról: „Azon férfiú, kiről Amerikában olly nagy lárma van, börtöne udvarára van szorítva ’s valóban a’ legbékésebb azok között, kik e’ következmény dús történetben szerepet játszottak. M’Leod­ur most 42 éves scotiai születésű , alacsony zömök termetű széles mellel és vállakkal, mintegy 5 láb 9 ujj magasságú, szőke hajú, kék szemű, teljes képű, ala­csony homlokú. Ezen felül, mi tán ön lapjainak néhány olvasó­­nőit érdekelheti, még nőtelen. Ha ezen leírás után ön nem igen kedvezőleg ítélne el gentleman-ról, igen tévedne. Módja fe­lette kedveltető, őszinte és társalkodó valamint mind abból a’ mit beszél, az értelmiség rendkívüli foka tűnik ki. Ifjúságában jó nevelést kapott; görögül és latinul tanult, később magányti­­toknokkint Russel genie őrnaggyal utazott, rokonával,hanem fiával azon nemes embernek, ki mintegy másfél év előtt Courvoussier által Londonban megöletett, Francziaországból jőve 1830 lé­pett legelsőbben Amerika szabad földjére. Az itt töltött idő alatt leginkább Felső Canadában a’ Niagara kerület alserije volt. Caroline elégetésében­ állítólagos részvéte miatt elsőbben mint August M’Leod vádoltatott, de ez egyik öccsének neve. E’ jog ellenkezés miatt elsőbben szabadon bocsáttatott, de később ismét

Next