Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-25 / 86. szám

hónapban tartandó egyházkerület gyűlésre szabályszerű szava­zataikat küldjék be. Melly alkalommal, hogy ezen hivatal rang­­’s hatásköre felett támadható kérdések előre megfejtessenek, vé­geztetett, hogy az egyházi kerületi jegyzőnek hivatala, sem jog­­sem gyakorlatszerű­leg a’ superintendensi hivatalra lépcsőül ezentúl sem tekintetik, sőt soha a’ gyűlésben talán meg nem jelenendhető elnök székében a’ főjegyző mint helyetesitett nem ülhet, nem en­gedvén ezt meg, a’ minden hatóságokban az elnök és jegyző között kifejlett viszonyok természete, melly e’ két hivatalt bizonyos ellenőrségbe állítja egymás iránt. Ugyanez nap a’ superintenden­si hivatalba lépés szertartásaira nézve ez az észrevétel tétetvén, hogy bár felekezetünk vallási iránya, ’s czélja a’ legtisztább egy­szerűség , az eddigi gyakorlat azonban, melly a’ püspök fölszen­­telését egyedül az egyházkerület tanácskozási termének falai kö­zé szorította, nem adja meg ezen hivatalba iktatásnak a’ templo­­miságot, melly az egyházi elnökséget sajátságosan jellemzi, vé­geztetett, hogy újabb — vajha későre előfordulandó! — alka­lommal a’ superintendensi iktatás ünnepélyessége templomban fog­jon végbe vitetni; a’ mód kidolgozása választmányra beiktatván. Későbben a’ mult sept. hónapban tartott general-convent jegy­ző könyve lévén olvasási sorba, annak tartalma, a’ korszerűvé vált uniónál fogva feszült figyelemmel hallgattatott, ’s annyival inkább, mert ez az egyházkerület, az e’ tárgyban keletkezett fél­reértések miatt — előbb a’ Pesti Hír­lapnak egy vezérczikkjében később gróf Vas Károlynak ugyan azon hírlapban megjelent leve­­lében — úgy hisszük — méltatlanul rovatott meg. Mellőzve ez úttal unió feletti nézeteinket, mellyeket — ha helyet nyerendünk a’ hírlapokban, rövid időn közleni fogunk — ’s csak végzeteink fonalát tartva kezünkben csupán azon eljárásra nézve kívánunk röviden nyilatkozni, melly szerint ezen egyház­kerületnek követe­lést. Vas Miklós báró m­aga az unió ügyében, választmányi kül­döttséget nem a’ gen. convent, hanem az egyházkerületek által kívánt 'neveztetni, ’s e’ dolog felett egyházkerülete nevében óvást tenni szükségesnek is látta. Ez ama’ hiresztelt cselekvény, melly miatt egyházkerületünk az eszközök nem akarásával (?) és igy a’ czél nem akarásával is (?) vádoltatott. A’ gen. convent itt rö­viden lerajzolandó életképének előmutatása után — hisszük! — ki fog a’ vád alaptalansága világolni.— 1817ik évben, midőn egy kir. parancs az intézetről, mellyet ma general-conventnek nevezünk — felekezetünkről felvilágosítást kívánt: egyházkerü­letünk felelete azt mutatja, hogy már 1790ik év előtt, és folyta­tólag 1791 után is mind egyházi, mind világi nagyjaink most itt, majd másutt összejöttek, előbb ugyan nem minden, később pe­dig az elintézendők szaporodván, minden évben egyszer feleke­zetünk sorsa felett tanácskozandók, különösen pedig vallásos sé­relmeinket királyi szék zsámolyánál bepanaszlandók. ’S ez ösz­­szejövetel egyházkerületünk jegyzőkönyvében Conferentiának, azon esetben pedig, ha ebben az ágostai hitvallású rokoniak is részt vettek, mióta conferentiánnk neveztetett. Ez utóbbi ta­nácskozás ugyancsak 1817ik évben mindaddig eltiltatván, mig Ő Felségének a’ zsinat iránt kegy. kir. válasza kijövend, csak az elkülönzött conferentia maradt meg, még pedig olly móddal, hogy mind ennek, mind az egyházkerületeknek jegyzőkönyvei felsőbb helyre fölterjesztetni parancsoltaténak, mig a nem 1821 ik évben bizonyos egyházkerületünkben támadt viszályok eligazítása a’ ki­rályi Felség által, ollyformán bízatott az ekkor, és az által Ge­neralis Conventusnak nevezett conferentiára, hogy abban, mint­egy királyi biztosságkint járna el. ’S ekkor történt, hogy a’ ta­nácskozások jobb móddal leendő folytatása a’ végett önmagokat a’ jelen volt tagok rendezve, elnökké választották a’ nagy emlé­kezetű Vay Józsefet , mint ezen időben a’ helvét hitvallásnak leg— idősb fögondnokát ,,'s az az ezen tárgyban — igy szól a’ jegyző­könyv — akár most, akár következőleg is tartandó generalis con­­ventusok elölülőségére, ’s e’ szerint azoknak időről időre, mind addig, mig ezen tárgy végkép el nem végeztethetik, leendő össze­hívására is, a’nélkül hogy későbbi időkre ezen választásból követ­kezést huzatni kivánnának(Vay Józsefet) megkérték és megbízták.“ Azonban Vay József elébb, mint az említett viszály eligazíttatnék, jobb életre költözvén, az ő halála után legközelebb, úgymint 1822ik év feb. 20 ik napjain tartott gen. convent jegyző könyvé­ben uj elnök választásról semmi említés nem létetik, ’s benne csak annyi van feljegyezve , hogy akkor néhai rádai gróf Ráday Pál, mint helybeli (duna melléki) fögondnok üdvözlette a’ super­intendents keblében összegyűlt conventi tagokat. — De már ugyan csak 1822ik észt. September hónapjában tartott conven­­tualis gyűlés jegyzőkönyvében néh. péchujfalusi Péchy Imre em­­littetik, mint elnök. Következő 1823ik év septemberében tartott convent, beadá a’ tiszamelléki egyházkerület az elnökválasztás ’s egyéb körülmények miatti felszólalását, mellyet 1824-ben ismét megújított, de a’ mellynek e’ f.­é­­senmberében tartott generalis conventio hallgatáson kívül, egyéb következménye nem volt; ebben — noha a’ tiszamelléki egyházkerület, régibb kétrend­beli óvásai nyomán kivánta, hogy a’ convent elnökség ne állan­­dósiltassék, hanem azt jövendőre évenkint egymást felváltva mind a’ 4 főgondnokok viseljék, a’ hivatalára nézve legidősb gr. Teleky József korona őr­i excelleriája választatott elnökül.— Ezen történetszerű előzményből immár — úgy hitte és Tiszán­túli helv. hitv. egyházkerület, hogy — nem alaptalanul lehet ime következményeket kihozni: a) A’ conventi intézet életének egész története, annak létezését sokkal ingatagabbnak mutatja, hogy sem azt valamelly minden tekintetben rendszerezett kormányzati testületnek tekinthetné, ’s azt, minden tisztelete mellett is, mellyel a’ conventet képező nagy férfiaknak szívesen adózik, conferentiai állásából kiemelve, valamelly olly fokon állónak tarthatná ’ melly az elkülönzött egyházkerületi kormányokét meghaladná, *) ’s igy ezek fölött ezeknek egyenkénti utasításuk nélkül rendelkezhet­nek- Melly véleményben egyházkerületünket azon jogszerű nézet is erősiti, hogy akkor, mikor az egyházkerületek kormányszékeit hazánk világos törvényei ollyanoknak elismerik, a’ gén. convent­­ről azok hallgatnak­ b) Az Unió nagy fontosságú ügyében sokkal tanácsosi­ egy minden tekintetben rendszerezett, ’s törvényszerű kormányintézetből tenni meg az első, mindenkor legnagyobb vi­gyázattal teendő lépést, mintegy ollyanból, melly hazai törvé­nyeinkkel ugyan nem ellenkezik, de azon kívül áll, ’s mellynek hatáskörit csak maga a’ szokás sem mérte még ki határozottan, — ’s ime ezen lépéstől teljességgel nem idegen a’ tiszántúli helv. hitv. egyház­kerület, melly — Jegyző könyve illető czikkje sze­rint — óhajtandónak, forróan óhajtandónak nyilványitotta az ág. hitv. rokoninkkali egyesületet. Nem akarta tehát — távolrul is — mellőzi az Unió eszközeit, ’s igy a’ czélt is, az Uniót, hanem az eszközök megválasztásában — ítélete szerint — a’ biztosb ’s tartósb állandóságot ígérő utat választotta ; mi avagy csak onnan is megtetszik, hogy jelen ülése alkalmával, jegyzőkönyve 280 ik száma alatt ezen szavakban mondotta ki e’ tárgy feletti ítéletét: „bár a’ választmányi tagok kinevezésére nézve jogszerű észre­vételei volnának ezen egyházkerületnek, a’ dolgok jellen állásá­ban azonban azoktól, egyedül a’ tárgy érdekessége ’s annak ide­jére, ’s helyére halasztva, a’ gener. convent által azon egyház­­kerület kebléből kinevezett tagok kirendelésében megnyugvását nyilványitja, ’s azon végzésben megnevezett mind két elnökeit, ’s tagjait mélt. Nagyzsombori Zsombory Imre m­agát, az ott ki­tűzött üdvös munkálatra maga részéről is ezennel megbízza.“ — Ez nap tanácskozásaira befejező koszorút tön a’ tanítási ’s tanul­mányi rendszerek kidolgozását tárgyazó végzet. Ez igen fontos czélra nagy számú küldöttség nevezteték; a’ rész vevő tagoknak buzgósága ’s a’ jelen kormány kezeskedik, hogy az ügy, melly még 1817-dik évben szinte egyházkerületi küldöttségre bízatott, jelenleg jobb sorsra számolhat; a’ küldöttségi ülések e’ f. év de­­cemb. 28-án veszik kezdetüket, mellyekbe a’ választmányi ta­gokon kivül, mindenek, kik erre hivatásokat érzik, akár szemé­lyes megjelenés, akár irásbani nyilatkozásra nem csak felszólit­­tatnak, hanem tanúsítandó részvétükért méltó hálánkra számol­hatnak. — Octob. 10. Mielőtt az ülés elkezdődött volna, a’ meg­előző napon tett határozat következésében az egyházkerület kép­viselői elébb a’ nagy templomba, hol az uj superintendenset a’ nép­nek bemutaták’s fohászinkban a’pásztorok főpásztora kegyelmébe ajánlák, innen ismét a’ főiskola imádság termébe mentek; hol a’ közelebb múlt augustusban tartott egyházkerületi gyűlés végzete értelmében idvezült Budai Ezsaiás volt superintendens végtisztessé­gére elsőben derecske­ pap ’s egyház vidéki jegyző­­. Soltész József 4. Móz. 20, 29. szerint jeles egyházi beszédet tartott, előadván, hogy a’ b. e. férfiú superintendensi, oktatói férfi hármas viszonyaiban méltó tárgya a’ siratásnak; a’ helybeli főiskola tudós oktatója ’s könyvtárnoka­­. Kalos Moses szinte jelesen szónokion, pragma­­tice rajzolván le az elhunyt feledhelien Budai hivatalos életét. — A’ mingyárt következett gyűlés kezdetében, mind a’ két szónok­lat dicséretre méltónak nyilatkoztatott, ’s mind kettőnek, valamint a’ múlt augustusban idvezült fögondnak mélt. péchujfalusi Péchy Imre végvesztességére tartott két beszédeknek kinyomatása, ’s mind a’­­ beszédnek a’ czélba vett papi gyámintézet javára bizo­nyos áron leendő eladatása határozatba tétetett.­­ Közfigyelmet ébresztő, ’s ujságszerüségénél fogva meglepő vala továbbá az ér­­melléki egyházi vidék azon jelentése, mellyben a’tisztelt egyházvi­dék a’ suprintendensi hivatal részére fizetést indítványoz. Ez indít­vány általányos helyeslést nyervén, olly móddal fogadtatott el elv­ben, hogy az iránt minden egyházvidékek véleményadásra szól—­littassanak fel. — Ugyanezen ülés alkalmával a’debreczeni egy­ház nagyszerű jelét mutatá a’ főiskola iránti, eddig is mindenkor gazdag mértékben tanúsított részvétének, egy újonnan felállítandó oktatói székre, mellyben Politica, Statistica, köz és egyházi jog fognának taníttatni, bizonyos szabad rendelkezésétől függő ala­pítványokból 32.000 váltó forintot fordittatni kívánván. E’ kegyes ajánlatot az egyházkerületi gyűlés érdemlett hálával fogadá, a’ mennyiben mindazáltal ezen alapítvány a’ főiskola alapítványaival bizonyos viszonyokban áll, ezeknek megvizsgálásai a’ választmány­­­hoz utasitattak. — Említendőnek tartjuk még mint egyet a’ leg­fontosabbak közül, m­ellyek tárgyaltattak, a’főiskola activ adóssá­gai feletti tanácskozásokat. A’ köz ügy iránti meleg érdek ’s részre­­hajlatlanság jellemzé az e’ tárgyban emelt szavakat; indítvá­nyok keletkeztek ezen, nemcsak felekezetünk, hanem az egész haza közkincsének bátorságosítására czélozók; inditványoztatott, hogy az alapítványi pénztárból egy igazgatási tag se részesül­hessen; melly indítvány, midőn a’ fenálló törvények szigorúsága a’ hitelezésben külömben is elegendő biztositásúl szolgálhat utol­jára az elnökök által legalább magokra alkalmazandónak sürget­­tetett; de ezen szerény kívánság is a’ következetességnél fogva végzetté nem lehetett. Czélszerű határozat létetett az 183 ak évet megelőző ’s még mind eddig be nem táblázott adósságokra nézve is, végeztetvén, hogy mind azon adósságok, mellyeknek betáblá­­zását az illető adósok a’ jövő 1841 dik julius 1-je napjára önköl­­tségökből nem eszközlendik, fölmondatnak, az 1831 dik év óltá keletkezett körlevelek az ugyan ekkor felállított állandó gazdasági szék intézkedésből időről időre betáblázva lévén. Utóljára a’ pénz­tár időközi véletlen megvizsgálása az elnökökre bízatott. Oct. 41. E’napnak tanácskozási tárgyai közül, mint közérdekűt kieme­­lendönek tartjuk, az érmelléki egyház vidéknek Uniót illető följe­lentését. A’ fontos ügy meleg és lelkes részvéttel pártoltatik eb­ben, az egyházvidéki tanáccsal úgy azonban, hogy a’ sokakat ér­deklő kérdés megfejtése az időre bizalik. Egyház kerületünk e’ följelentésben, augustusi saját végzetének viszhangját találván, ezt mintegyikét a’ mostanában az országszert hangzani szokott felszólalásoknak, tudomásul veszi. — Az ülések által, mellyeknek közérdekű végzeteit ezennel a’ tisztelt közönségnek bemutattuk, jogosítva érezzük magunkat arra, hogy nagy uj lelkes elnökeinktől egyházkerületünkre mind szellemi, mind anyagi tekintetből bol­dog korszakot várjunk. Pest, October 17-kén. Tegnap tétetett le ünnepélyes szer­tartások közt a cs. kir. Fensége a’Nádor által a’ megyeház alap­köve számos világi ’s katonai előkelők, ’s nagy néptömeg jelen­létében. A’ többi szokásos letett tárgyak közt fő figyelmet érde­mel rothadásnak ellenállása tekintetéből az üvegbe zárt oklevél, melly az építésre vonatkozó kor- é s körülménybeli adatokat fog­lalja magában. Budán, a’ Krisztinavárosban rendkívüli természetjáték lát­ható, t. i. egy almafa, mely az idén másodszor hoz gyümölcsöt­ már dió-nagyságú almák csüggnek ágain. Iparegyesü­leti tudósitás. Az iparegyesület választ­mánya az aláírási ívek beküldésének idejét jövő novemberi vá­sárra tűze ki, közgyűlést pedig november 13-kán, délutáni 4 órakor lek. Pest megye teremében tartandónak határozó. Az alá­írási ívek birtokosai ezennel egész tisztelettel megkéretnek, ne sajnálják a’ hazafius buzgalmakba ajánlott íveket a’ főn kitett időre beküldeni; azon esetre pedig, ha még több aláírókat re­mélnének gyűjthetni, íveiket megtartván, aláíróik számát és ne­veit , az aláírt pénzmennyiséggel együtt megírni ’s a’ beszedett pénzöszveget átszolgáltatni ne terheltessenek. A’ pénzeket J. Antal Mihály pénztárnok ur (található a’ nemzeti casino könyvtárában, vagy saját lakásán, bálvány-utcza 239 sz.) veszi át, az aláírási ívek vagy alulirthoz vagy a’ Pesti Hírlap szerkesztő-hivata­lába utasitandók. — Vajda Péter, titoknok. Zágráb, oct. 12. Gollner báró 48. sz. gyalog sor­­ezredének itt tanyázó első és Károlyvárosban fekvő második zászlóalja (melly most sajátlag ez alkalomra itt megjelent) után nyert két zászlója felszenteltetését ünneplé, számos nagyrangu vendég és tömérdek nép jelenlétében. Az első zászlóal lobogójá­nak keresztanyja Liechtenstein Mária herczegné született Für­stenberg­landgrófné, a­ második zászlóalénak pedig Esterházy született Liechtenstein herczegné, mindkettejök személyét az ünnepélynél Moutholand ezredesné képviselvén. Reggeli 9 órakor kiállíttatott a’ két zászlóal a’ székesegyház előtt, hol, gróf Nugent Laval parancsnok-general és hadiszerdái mester ő exoja és tiszt­kara ’s a’ vendégek jelenlétében, ft. Schrott József a’ zágrábi káptalan nagyprépostja és belgrádi czímzetes püspök tartá a’ nagyszertartásu misét, mellynek végével a’ zászlókat nagymél­­tóságu Haulik György zágrábi püspök ’s báni helytartó ő excja szemesé fel, ’s czélszerű beszéd után a’ térdeplő zászlóhordozók­nak átnyujtá. A’ szalagok felszegezése a’ két zászlóal kört kép­zett ’s ft. Vahtarits János kanonok német- és horvát-, nt. Szeg Pál ezredi káplán pedig magyar nyelven a’ katonasághoz beszé­det tartottak. Ezután a’ zászlók felemeltettek ’s a’ kör közepére vitettek, hol azokat az ezred-parancsnok Moutholand Péter ez­redes a’ katonaságnak következő szavak kíséretében mutatá be ’s adá állal: „Katonák! Az ezred régi zászlói, m­ellyek annak fel­állítása óta húsz csatában vezetőitek ’s elődeink vitézségének ta­núi valának ’s ezektől szentségkint állhatatosan védelmeztettek, újakkal cseréltetnek fel. Átadom tehát nektek azokat, hogy vé­­delmezésök által, minden alkalommal, az ezred dicsőségét meg­tartsátok. E’ zászlók megbecsülhetlen záloga azon bizodalomnak, mellyet Ő Felsége a’ Császár legkegyelmesebb Uralkodónk derék harczosainak vitézségében helyez. Legyetek méltókká e’ bizoda­­lomra, ’s mi ezennel ünnepélyes eskü által egyhangúlag fogadni akarjuk, azokat minden alkalommal ótalmazni ’s legállhatatosab­­ban védeni.“ A’ pompás szalagokon, mellyekkel a’ föméltóságu keresztanyák a’ zászlókat ékesíték, következő felírások olvasha­tók, és pedig az első zászlóalén: „Für Gott, Kaiser, Ehre und Vaterland.“; a’ második zászlóalén pedig: „Becsület a’ vitéz ju­talma.“ Miután a’ hadi törvények felolvastalak, az egész ezred létévé a’ hüségi esküt, ’s ezután a’ megyés püspök­i excja „Té­ged Isten dicsérünk“-kel (mialatt a’ katonaság üdvlövéseket tön) ’s az ezred megáldásával végzé a’ szertartást. — Délben a’ nagy­­méltóságu püspök fényes ebédet adott 85 vendégnek, az ezredet pedig egy napi pellék-dijjal örvendezteté meg, mihez még ft. Schrott József zágrábi nagyprépost 25 akó, Vahtarics ugyanot­­tani tanonok 10 akó ’s busán cs. kir. kamarás és nyugalmazott alezredes 5­­9 akó borból álló ajándékokkal járultak. Estve az ezred tisztkara által adott fényes tánczvigalom fejezé be e’ nap ünnepélyét. Felső Fejér vármegye országgyűlési követeivé választotta gr. Bethlen Gábort és Horváth Jánost. Marosszék rendjei octob. 5-kén kezdődött ’s néhány napig tartott közgyűlésének tárgya volt főleg a’ követ választás, meg is választattak Gálfalvi Imre alkirálybiró, és paniti Nagy József ügyvéd, mind ketten mintegy hatodfélszáz szavazattal. Ugrón István kapott még mintegy 120 szavazatot, mások majd mit sem. Rendetlenség a’ választáson épen nem volt. — A’ követi eskü­ből kihagyatott a’ hat évig, királyi kinevezéstől függő, nem pe­dig szabad választás alá tartozó hivatal nem vállal hatása. Nem is ok nélkül. Mert azon bizodalmatlanság, melly ezen rendelkezés­ben kifejeztetett a’ Fejedelem iránt, semmi jóra vezető eszköz nem lehetett; és a’ becsületes, hivatalra tanult hazafit is a’ hon kárára távolította­ el a’ hivatalviseléstől. Ollyanok gondolták volt ki e’ megszorítást, kik jó részt bizonyosok voltak, hogy hivatal­lal meg nem kisértetnek ; ’s most csak ollyannak pártolták, noha kevesebben; de elvesztették a’ csatát. — Gr. Haller Lajos sérel­­mül hozván fel, hogy a’ katholikusoknak nincs consistoriuma, mint a’ több bévelt vallásuaknak, indítványt tett, hogy az ország­gyűlésen sürgettessék kathol. consistorium felállítása, mi szerént több világiak folyhassanak bé a’ katholikusok oskolai dolgaiba. Az indítvány elfogadtatván, utasitásba tétetett. M. Vásárhelyi követeknek az országgyűlésre megválasztat­tak föbi­é Erszényes József, és jegyző Top­er Simon. N. Eny­ed. October 7. Ma nyiték ki nemes Alsó Fejér vár­megyének, a’ közelgető országgyűlésre küldendő követek válasz­tására kihirdetett közgyűlése, mellyben is b. Kemény Diénes, és b. Kemény István szózatok többségével követeknek választatának. Ausztria, Lemberg, oct. 9. Folyó he­­kén nyittatott meg Galiczia idei követelő-országgyűlés (Postulaten-Landtag) szokott szertar­tással. A’ rendek reggeli 9 órakor gyülekeztek össze az egyetemi könyvtár teremében, hol a’ királyi biztosok, báró Krieg kormány­zósági elnök és Gorayski lovag, 10 órakor megjelenvén, a’ terem ajtajában a’ rendek által fogadtatlak. Az első királyi biztos báró Krieg kormányzósági elnök­e excja, alkalmas beszéddel nyitá meg az országgyűlést, ’s a’ királyi követelések legott felolvas­tatlak. Az érsek-primás most válasz­beszédet mondott, ’s a’ ki­rályi biztosok ismét távoztak, a’ rendek által a’ terem ajtajáig kisértetve. A’ közpiaczon Máriássy báró gyalog-ezredének egy zászlóalja díszelgett, a’ polgárkatonaság a’ krakói utczában sort képezett ’s az egyetemi épület előtt egy Gránátos-század, vala­mint az első királyi biztos laka előtt is egy vala díszöltözetben felállítva. Ma (oct. 9.) az országgyűlés, miután a’ végzések vagyis megajánlások felolvastattak, hasonló szertartással, mint a’ megnyitásnál történt, befejeztetett, ’s a’ rendek eloszlottak, tragybri­annia. A’ M. Post ezt mondja: ,,A’ legfontosabb diplomatái kine­vezések a’ mostani igazgatás alatt most már, úgy hisszük, hatá­

Next