Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-11-08 / 90. szám
a’ másiknak közel lakott apja, elállótt ellenvetésétől a’ tanács, de ekkor korcsma-bért gördítette elé. Visszaszent az esküdtség, hogy addig fölesketni nem fogja, ha megválasztatnának is (ez azonban nem látszot szándékuknak lenni), mig azon dirt le nem teszik. A’ tanács valóságos előbefizetést követelt. Meglett: ’s beszenték. Ekkor a’ tanács azon ellenvetést gördítette, hogy ezen személyekről nem lehet tudni, akarnak e esküdtek lenni. Az esküdtség nehány tagjai jelentették, ’s maga az elnök is, hogy megvannak ez iránt török kerestetve. Beszenték: a’ tanács ellenvetette, hogy nem kérték írásban, ’s nincsenek a’ város polgáraivá felesketve, ’s egyszersmind helyükbe és egy harmadik helyébe, kire még visszatérünk, más két tagot ajánlott. Ezeknek kitűzésök ellen nem volt az esküdtségnek kifogása érdemre nézve, de az egyik a’ városnak peres ellene, másik ezen hivataláról lemondott személy lévén, de nem tehette. Azonban a’ polgárrá kérelem utjáni bevételt, ’s felesketést a’ nemesek az 1791 : 191k törvényczikk sérelmének, melly szerint minden nemes, ha birtoka van, városi polgár, tekintvén ellene mondtak, ’s több nemesi esküdtek (tehát már esküdtté vett tagok) bizonyolták mind azt, hogy ők soha sem polgárrá kévételesöket, mellyet a' törvény megadott , nem kérték sem polgárrá fel nem esküdtek, ’s még is most eskültségi tagok, (a’ város képviselői); bizonyolták azt is, hogy azon lakosok közül, kiket a’ tanács kitűzésre ajánlott, az egyik nincs bevéve és felesküve polgárnak, ’s a’ másik is csak annyiban, a’ mennyiben már volt egyszer esküdtségi tag. Ezt visszaszenték a’ tanácsnak, de az előbbi nézete mellett maradt. Ekkor azt kérdezte az esküdtség: „tartja e a’ két személyt, kik zilahi birtokosok, zilahi polgároknak?!A’ tanács visszaszente: ,,e’ kérdésre már megfelelt az esküdtség.“ Ekkor írásba téve a’ kérdését az esküdtség azt kérdezte, elakarja vesztetni a’ várossal immunitását? ’S hosszas tanácskozás után a’ tanács azt felelte, hogy mig az említett személyek kérelem útján polgároknak bé nem vétetnek, ’s fel nem esküsznek, kitűzésökben meg nem egyezik. Ezen tárgyat tehát, mint a’ nemesség sérelmét a’ középszolnoki követek által kivánja orvosolni sűrgettetni az esküdtség. (E. H.) Nagybritannnia, London, oct. 27. A’ királynénál mutatkoznak a’ közel lebelegülés előjelei. Ha, mint általányosan hiszik, wallesi herczeg fog születni, akkor e’ szerencsés eseményt a’ parki és toweri ágyuk kettős üdvlövései jelentendik. Sőt egy koronaherczeg születésének hite hamarkodva már oct. 26kai estéjén Pimlico egész környékén el volt terjedve. London, oct. 25. A’ királyné lebetegedése mindennap váratik ’s az udvartartásba szükséges intézkedések megtételtek. A’ ministerek ’s egyéb legfensőbb statushivatalnokok a’ lebetegedésig Londont nem hagyandják el ’s többen a’ legfensőbb udvartisztek közül a’ Buckingham-palotában hálnak. A’ Canterbury érsek és a’ londoni püspök, kiknek jelenléte szükséges, készen tartják magokat. Victoria egyébiránt körülményeihez képest igen jól érzi magát, ’s Albert herczeggel naponkint sétát tesz a’ palotakertben. Francziaországis Joinville herczeg oc. 6-kán Washingtonból és Norfolkból, hol igen hizelgőleg fogadtatott „Belle Poule“ gőzösen New- Yorkba visszaérkezett, de még az nap egy új utazásra indult nyugat felé. — Az „Acadia“ által kapott tudósítások testvére Aumale herczeg elleni gyilkossági merényről, reá a’ legmélyebb benyomást tették. Paris, oct. 26. Mennyire csalatkoztak a’Spanyolországban uralkodó néphangulat felett, mutatja azon valódi lelkesültség, melly Spanyolország minden tartományaiban a’ nemzetőrség ’s lakosság részéről a’ lázadás elleni harcz iránt kitűnik. Több helyeken a’ polgári katonaság be sem várva a’ kormány részéről alakulása parancsát, tüsttnl indulásra kiállott a’ hatóságok rendelkezése alatt. Cadizban is felállott egy őrködő junta polgármesterrel élén.— Madridi, oct. 20ai levelek szerint az utóbbi napokban nehány befogatások történtek köztök Durana aré Cadizból, ki épen akkor érkezett meg Parisból. A’ hivatalnokok letételei folytattatnak. Elutazása előtt a’ régens mindazokat, kikben a’ lázadók felett diadalmaskodtak, érdemjellel diszité föl. A’ tengerészet minden tisztei ’s egyénei oda utasitvák, hogy zsold megvonás büntetése alatt állomásaikra luszint visszatérjenek. — Francisco de Paula infans a’ kormánnyal egyetértve elölegesen Saragossában marad. Ott a’ leghizelgőbben fogadtatott. Az infans kinyilatkoztatta, hogy a’ kormány minden rendszabályának a’ közérédek előmozdítására feltétlen meghódoland. A’ illoniiur Algerien tudósítást közöl Baraguay d'Hilliers tábornok kirándulásáról Miliana élelmezésére. Ez alkalommal a’ benszülöttek a’ franczia hadlábra útközben lestek. Oct. 8-kán 3—4000 kabyt pillantatott meg; egy zászlóal rendes gyalogsága és 8—900 lovasa Barkani kalifának, kik a’ hadlábra a’ tolvajszorosnál várakoztak. Azonnal parancs adatok, az egész szállítmányt a’ hegylapályon, melly a’Saba-el-Ketta bal oldalán elterjed , összevonni ’s az e’ hegyszorosoni átmenet előtt itt az utósereget bevárni. Engedtetett az araboknak kifejteni megtámadómozgalmukat a’ balszárny ’s az utósereg ellen. Midőn azonban a’ meredek lejtőkön, mellyek az uralkodó állásokra vezetnek, jól összebonyolódtak, az eddig egy hegysarok mögött lappangott mór őrség által megtámadtaltak ’s azon két zászlóal felé űzettek, mellyek a’ földön lebujva lesben feküdtek. E’ zászlóalok rögtön felemelkedtek ’s futva az arabokra rohantak, kik az élénk megtámadás által lepetve a’ hegynyílásokba vezettek. Egy pillanatban az egész tömeg szétüzetett, 100 holtat hagyván a’ csatatéren hátra. A’ hadláb most átment a’ hegyszoroson. Oct. 9-kén Fallet de Broignard kapitány, midőn a’ hadláb egy részének parancsot vitt, egy leselkedő kabyllal agyonlövetett. Éjjel 3— 400 ellenség vesztegeté a’ puskaport a’ táborra lett lődözéssel, de csak egy ember kapott a’ legvégső örszemállomáson sebet, ’s franczia részről a’ lődözés épen nem visszonoztatott. Od.lőkén a’ hadláb átadá Milianában *az eleséget, másnap visszaindult, előbb a’ Selifnak felfelé, aztán a’ muzayai szoroson átmenve, ’s 14kén Blidahba érkezett, a’ nélkül hogy útközben komolyan nyugtalaníttatott volna.Spanyolország, Madrid, oct. 20. Az országgyűlés nov. 19kére, II Izabella királyné névnapjára, egybehívandó, a’ Barcelonában 's más helyeken felállított népjunták politicai öszpontosítását közvetve meghoditni. Általányos bocsánat fogna ő felsége névnapja alkalmára kivétel nélkül valamennyi carlospártiaknak engedtetni, tekintetéből azon hazafi magok viseletének, mellyel az utóbbi eseményeknél mulattak, midőn O’Donnel lázadó mozgalmában minden részvétet visszautasítottak. —50,000 főnyi figyelő-hadsereg lenne Burgos és Victoria közt összevonandó, az éjszaki tartományokat fékentartani ’s minél elöbb a’ fueroknak az ország alkotmánya értelmébeni módosítására jutni. Madrid, oct. 20. Remélik, hogy a’ katonai biztosság további vérontást kerülene. Az indulatok még megilletődvek Diego Leon legutolsó pillanatirai emlékezetéről, azon férfiúnak, ki már annyi dicsőséget aratott ’s olly szép kilátásokkal nézett a’ jövendő elébe. Midőn Carasapater hozzá tőve őt a’ vallás enyhületében részesítendő, gróf és exczellentiás nevet ada neki. „Bátyám — szóla barátságosan közbe Leon — hagyjunk fel e’ hiú czimekkel; én itt csak a’ lelkészt és a’ bünhödöt látom.“ A’ szolgálattevő nemzetőrök pillanatra sem veszték szemeik elöl, még akkor sem, midőn utolsó gyónását téve. Barátai javassák neki, venné fel keresztjeit és nagy érdemjeleit. „Nem, nem, válaszolt az elitért, minek furassanak golyóktól át, minek fecskendeztessenek vérrel be!“ Diego Leon szilárd kézzel ’s reszketés nélkül érzékeny köszönlevelet intézett Boncali generálhoz, védőjéhez. Még a’ börtönből a’ vérpadrai menetében is jeles védőjét, ki könyekbe olvadott fel, vigasztalni iparkodott mosolygva mondván neki: „Csendesüljön barátom, különben azt mondhatnák, ön fogna most kivégeztetni!“ Roncali general a’ legmélyebb kesertöl elfogadva, jelenleg aggasztólag beteg. Borso di Carminati szinte olly ön megtagadással halt meg. A’ lövésre parancsoló katonák egyikén piszkos bőrszereket látott, hozzá ment, ’s pénzt adva kezébe mondá: itt, hős barátom, végy ezen krétát! Diego Leon három kiskorú gyermeket hagy maga után Zambrano marquis VII Ferdinand alatti hadminister leányától. Borso di Carminati general özvegye Ornn general unokahuga. Nevezetes, hogy Maroto general a’ legújabb eseményeknél egyáltalában semmi szerepet nem viselt, még neve sem említtetett. A’ palotában hivataloskodó két nő befogatott. Azzal vádoltatnak, hogy az October 7-kei éjjelen több testőri tisztek megszökését elősegítik és álruházatot szerzenek nekik. Madrid, oct. 22. Rodil már 20 án benyomult Vitoriába. Már 18-kán Burgosból, nyilatkozványt bocsátott a’ lázadókhoz, mellyben mindazoknak, kik 12 nap alatt kötelességökhez viszszatérnek ’s egy a’ kormány seregei által tartott helyre megjelennek , teljes bocsánat biztosíttatik; azok azonban, kik ezen idő eltelte után fegyveresen elfogatnak, halálbüntetéssel fenyegettetnek. A’ pamplonai, vitoriai, bilbaói ’s egyéb lázadás főnökei e’ közbocsánatból kirekesztvék, ’s mindenütt hol elfogatnak, halállal büntetendők. Hasonló büntetés érendi a’ szökevényeket, kémeket ’s olly embereket, kik szökésre csábíttanak vagy bármilly módon a’ lázadást elősegítik. Concha generált még mindig keresik, kit Madridban gondolnak elrejtettnek. Az odt.zkén megsebzett polgári katonáknak a’ kormányzó fővárosbéli elutazása előtt nem csekély jutalmazásokat osztatott ki saját erszényéből. A’ teljes béke ’s a’ Madridban mindenütt uralkodó bizalom most még a’ Correo Nácionál által is elismertetnek, melly ismét ellenzéki rendszeréhez nyúlt, ’s elég leplezetlen hangon szól. — Arragoniában csak egy ember sem lázadt fel, mi annál nevezetesb, minthogy egyedül Cantavieja környékén közel 10.000 egykori carlosi katonák léteznek, kik a’ közbocsánat erejénél fogva hazájokba visszatértek. Xan Halén Antal general f9kén mintegy 5000 különféle fegyvernemü emberrel Saragossába megérkezett. E’ seregek navarrai titjokban vannak. Sevillában és Cadizban a’ moderadió párthivek közt titokban nagy munkásság uralkodott, de nyilványosan nem mertek fellépni. Cadizban a’ hatóság egy casinót záratott be, melly titkos összejöveteleik gyülhelyének volt kijelölve. De egy bizonyos Jose del Pino egykori számvevő, elfogatott, rajta kapatva, midőn egy tisztet előléptetési ígéret által részekre megakart nyerni. Mondjuk fontos irományokat találtak nála. Maga Narvaez a’ déli részekben minden machinatiók központja, irán még Gibraltarban volt Montes de Oca rokonával. Bizonyos, hogy csak legújabban érkezett meg ismét hajón Cadizba, de barátai által óvatott a’ tervezett partraszállástól. Több magokat biztosoknak nem vélt személyek használták ez alkalmat Cadizból megszökni. A’ portugál királynéi, donna Maria da Gloria, Lissabonba Iokán sürgöny által érkezett hírekre a’ madrididei eseményekről, azonnal sajátkezűleg irt a’ spanyol követnek, mellyben az elmellőzött veszélyért, melly a’ herczegnőket „nehány anarchiai lázadó gyilkos golyóival“ fenyegette, szerencsét kiván. Egy szemtanú O' Donnell átlépésének Francziaországba bizonyítja a’ nép részvétlenségét Navarrában, miért is az egy osztály lovassággal és gyalogsággal hátramaradt ezredes , Donnell Henrik, a’ general testvére, mindenütt a’ rónaságon az iránta ellenséges indulattal viseltető polgárkatonaságot lefegyverző. A’ határon a’ két testvér még egyszer megölelkezett könnyes szemekkel. Midőn a’ general már Francziaországba belépett, ’s emberei neki ’s hátramaradt öccsének több „éljent“ kiáltoztak, a’ general megbánni látszott szándékát ’s mozdulatot tan megfordulásra, de az elfogadására jelen volt franczia hatóságok és seregek elzárták a’ visszameneti utat, ’s igy Bayonne felé kelle útját vennie. Mit a’ Moniteur Párisien a’ lázadásban részt vett minden személyeknek, kik a’régens seregei kezére kerültek, állítólagos lövöldözéseiről tudósít, nagy túlzásokon, ha nem egészen költeményen alapulhat, minthogy egyébb vittoriai magántudósítások, mellyek szinte a’ regens odaérkeztét jelentik, egy szóval sem emlékeznek felőle. Ellenben Castro Tonera herczeg elfogatása bizonyosabb. Bayonne, oct. 24. Tegnap láttam birtokunkba egy úgynevezett szent századot megérkezni, melly a’ régi carlista hadsereg mintegy 60 tisztéből állott. Élőkön mint kapitány állott a’ 64 éves agg Lardizabal general, ki e’ század élén, melly tetemes csapat minden osztálybeli szökevényt kisértett, gyalog ment. O'Donnell general Jaw,reguy generállal és Ortigosa brigádossal Ainhoán át od. 23-kán 5 órakor reggel a’ franczia földre lépett. Őt követte egy ezredes, 17 parancsnok, 24 kapitány, 73 hadnagy, 61 alhadnagy, 4 lelkész, 48 őrmester, 40 káplár, 718 katona , 36 ló. 0 Donnell general ’s minden megnevezett förök liszt és katona tegnap este Bayonneba érkeztek, szintúgy Piquero general. Diego Leon general a’ madridi csata kifejlése előtt következő — lapjainkban is megemlített — levelet intézett oct. 7-kén Esparteróhoz: „Nagyméltóságú! Miután ő felsége, az ország kormányzó-királynéja, Donna Mária Christina de Bourbon, nekem parancsolta, hogy azon körülmények miatt, mellyeket közelebb megjegyeznem Ön iránti tiszteletből tartózkodni akarok, bitorlott és megsemmített tekintetét helyreállítsam; 's minthogy a’ becsület és kötelesség nem engedik süketnek lennem a’ fenséges fejedelemné szava iránt, kinek nevében ’s kormánya alatt a’ nemzet segítségével ama’ szörnyű harcznak véget vetettünk, melly hat évig tartott; nehogy Ön azon indítóokot félreértse, melly engem elhatároz kardot rántani, mellyet mindig csak fejedelemném ’s hazám szolgálatára, és soha sem a’ pártokéra ’s ezek dicsvágyas czéljára, viseltem: ezennel tudósítom Önt, hogy, ő felsége parancsainak engedelmeskedve ’s az ország legnagyobb javára, a’ hadsereg minden főnökeit értesítenem kellett, miképen ö felsége, eltökélve, tekintetének ismét gyakorlatába jutni, parancsolta, a’ hadsereget zászlóji , a’ castiliai hivség zászlói alá gyűjtenem; ’s ezt kezdem tenni, teljesítve azon parancsokat, mellyeket Önnel ö felsége nevében közlenem felhatalmazva vagyok. — E’ parancsok következtében a’ hív bask tartományok ’s a’ Navarra királyság minden seregeivel, mellyek ott őrizetül fekszenek , ’s mellyeknek élén dán Leopold O'Donnel general áll, a’ királyné jogszerű tekintetének helyreállítása mellett nyilatkoztak; ’s minthogy az ország többi tartományait elfoglalva tartó hadtestületek főnökei a’ kötelesség és becsület szavait hasonlóan megértették ’s hajlandók, a’ hivség zászlóit követni, így az éjszaki mozgalom azoktól nemsokára délen és keleten gyámolittatandik; ’s a’ kormány, melly a’ septemberi lázadásból keletkezett, csakhamar elismerendi, hogy fejedelmes a’ hadsereget és a’ spanyol népet élesztő törvények iránti hivség érzelmeit félreismerte. — Minthogy e’ helyezet engem szükségképen harczba állít azon tettleges hatalommal, mellyet Ön az országban gyakorol, azért, mielőtt még a fegyverszerencse ama’ kérdést eldöntse, mellyel az isteni gondviselés igazságossága már eldöntött, Önhöz fordulok , annak emlékezetében, hogy mi barátok és fegyverestársak valánk, ’s óhajtva elmellőzni az összeütközést, melly megtörténhetnék. Szeretném, a’ történeteket a’ szigorúságnak egy szomorú példájától ’s az országot spanyol vérnek isméti ontásától megkímélni. Kérjen excellentiád szivétől tanácsot ’s hallgasson lelkiismerete sugalásira, mielőtt olly csatához fogjunk, mellyben a’ jó jog nem azon ügy mellett van, mellynek élén Ön áll. — Hagyja el azon állást, mellyre a’ lázadás helyezé, ’s mellyet Ön csak annak hamis fogalmából fogadott el, mit roszul a’ közérdek kívánatinak tartott; ’s szerencsésnek fogom azon napot tartani, mellyen én , lemondását azon lázadási felhatalmazottságokról, mellyeket Ön gyakorol, a’ királyné nevében elfogadva ő felségének hirdethetendem, hogy Ön segített némileg jóvá tenni ismét azon raszét, mellyet alkotott. Fogadja excellentiád e’ levelet utolsó tanúságául azon barátságnak , melly minket egyesített, ’s azon óhajtásom kifejezését, hogy Önben még egy hív spanyolnak érzelmeire találtam, azokra, mellyek Önnek barátját és szolgáját mindenha lelkesítették. Diego de Leon/ Németország, Hamburg, oct. 25. Az itt megjelenő „31issionsblatt aus der Brüdergemeinde“ czímű következő oklevelet közöl: „Mi Fridrik Vilmos Isten kegyelméből Poroszorság királya ’stb közzé tesszük ’s ezennel elismerjük, hogy mi az angol korona és egyház által alapítandó jerusalemi evangelica püspökség birtokadományozásához fejében hozzájárulni akarván e’ czélra 15.000 font sterlingből álló tőkét rendelünk, mellyet intézkedési pénztárunknál olly rendelkezésre hagytunk, hogy e’ töke 600 ft. stgböl álló kamatai esztendei fizetésekben előre, mint a’ jerusalemi püspök évi jövedelmének felerésze, a’ canterbury és yorki érsekek, ’s a’ londoni püspök, mint ama’ püspökség megbízottja (Trustees), kezeihez szolgáltassanak. Ha jövendőben az alapítványi tőke elhelyezése a’ palestinai tartományokban biztosnak és hasznosnak fog találtatni, mire azonban, az általunk adott fele részre nézve előbb saját különös rendelésünk kívántatik meg, akkor a’ felnevezett 15.000 font sterlingnyi tőke a’ felhatalmazottnak készpénzben fog kifizettetni, mi helyett az általunk adott summa felvétessék a’ püspökség adományozási oklevelébe és pedig azon meghatározással, hogy, ha amatöke által vett birtok többet hozna be 600 font sterlingnél, e’ felesleg nem a’ püspök jövedelmének nagyobbítására fordítassék, hanem a’ püspökség alapítványaihoz csatoltassék. Költ és kiadatott Holbnitzben Jauer mellett, sept. 6kán 1841. (Aláírva) Fridrik Vilmos Hessen nagyherczegségben legközelebb rendelet bocsáttatott ki, mellynek erejénél fogva a’ lefejezések a’ fenyítőtörvény könyv értelmében halálra ítélt bűntetteseken nyaktiló által hajtatandnak végre. Schweiz, Bern, oct. 26. Tegnap a’ szövetségi gyűlés összeült, az aargaui kolostorügyet az újabb utasítások szerint tárgyalandó. Az ülés az elnök megnyitóbeszéde nélkül az uj követségek felhatalmazó levelei felolvasásával kezdődött, mire ez utóbbiak megeskettek. Ezután a’ kolostorügy került szőnyegre, mellyben a követségek ismeretes utasításaikat terjeszték elő. Legtöbbnyire rövidek voltak. Nehány kevesen, mint Luczern, Uri, St. Gallen meglehetős hosszas. Írásbeli előadásokat olvastak fel, mellyek közül a’ luczerni a’ legérzelgőbb, az urii legkevesebb, a’ st. galleni a’ legjobban kivitt ’s a’ neuenburgi a’ legunalmasabb volt, miután ez utóbbi a’ nagy fontosságú politicai kérdést nagy körülményességgel eltévesztett fenyizéki vizsgálat szempontjából vette fel. — Mai ülésben a’ Jegyzőkönyv feletti előleleges szóbeli csetepaté után az aargaui kolostorkérdés ügye folytattatott, melly azonban nem igen volt gyümölcsöző. Basel városa szabályszerű többség megnyerésének valószínűtlen kevés reményében egy uj biztosság kinevezését indítványozta. St. Gallen illy biztosság feladatát egyáltalában megoldhatlannak vallá. Ekkor Zürich a’ tanácskozás addigi elhalasztását tanácssé, mig a’ wallisi követség vagy megjelenik vagy kimaradása okairól hivatalos tudósítások érkeznek. Az indítvány egyértelműig elfogadtatott, úgy hogy az elnökség 11 órakor az ülést feloszlatá. Amerika. A’ legfontosabb sőt az egyedül fontos tárgy, miről az ujyorki hírlapok tudósítnak, M’Loodnak oct. 4-ben Uticában meg-