Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-11-08 / 90. szám

a’ másiknak közel lakott apja, elállótt ellenvetésétől a’ tanács, de ekkor korcsma-bért gördítette elé. Visszaszent az esküdtség, hogy addig fölesketni nem fogja, ha megválasztatnának is (ez azonban nem látszot szándékuknak lenni), mig azon dirt le nem teszik. A’ tanács valóságos előbefizetést követelt. Meglett: ’s beszenték. Ek­kor a’ tanács azon ellenvetést gördítette, hogy ezen személyekről nem lehet tudni, akarnak e esküdtek lenni. Az esküdtség nehány tagjai jelentették, ’s maga az elnök is, hogy megvannak ez iránt török kerestetve. Beszenték: a’ tanács ellenvetette, hogy nem kér­ték írásban, ’s nincsenek a’ város polgáraivá felesketve, ’s egy­szersmind helyükbe és egy harmadik helyébe, kire még vissza­térünk, más két tagot ajánlott. Ezeknek kitűzésök ellen nem volt az esküdtségnek kifogása érdemre nézve, de az egyik a’ városnak peres ellene, másik ezen hivataláról lemondott személy lévén, de nem tehette. Azonban a’ polgárrá kérelem utjáni bevételt, ’s fel­esketést a’ nemesek az 1791 : 191k törvényczikk sérelmének, melly szerint minden nemes, ha birtoka van, városi polgár, tekint­vén ellene mondtak, ’s több nemesi esküdtek (tehát már esküdtté vett tagok) bizonyolták mind azt, hogy ők soha sem polgárrá kévételesöket, mellyet a' törvény megadott , nem kérték sem polgárrá fel nem esküdtek, ’s még is most eskültségi tagok, (a’ város képviselői); bizonyolták azt is, hogy azon lakosok közül, kiket a’ tanács kitűzésre ajánlott, az egyik nincs bevéve és feles­­küve polgárnak, ’s a’ másik is csak annyiban, a’ mennyiben már volt egyszer esküdtségi tag. Ezt visszaszenték a’ tanácsnak, de az előbbi nézete mellett maradt. Ekkor azt kérdezte az esküdt­ség: „tartja e a’ két személyt, kik zilahi birtokosok, zilahi polgá­roknak?!A’ tanács visszaszente: ,,e’ kérdésre már megfelelt az esküdtség.“ Ekkor írásba téve a’ kérdését az esküdtség azt kér­dezte, elakarja vesztetni a’ várossal immunitását? ’S hosszas ta­nácskozás után a’ tanács azt felelte, hogy mig az említett szemé­lyek kérelem útján polgároknak bé nem vétetnek, ’s fel nem es­küsznek, kitűzésökben meg nem egyezik. Ezen tárgyat tehát, mint a’ nemesség sérelmét a’ középszolnoki követek által kivánja or­vosolni sűrgettetni az esküdtség. (E. H.) Nagybritannnia, London, oct. 27. A’ királynénál mutatkoznak a’ közel le­­belegülés előjelei. Ha, mint általányosan hiszik, wallesi herczeg fog születni, akkor e’ szerencsés eseményt a’ parki és toweri ágyuk kettős üdvlövései jelentendik. Sőt egy koronaherczeg szü­letésének hite hamarkodva már oct. 26kai estéjén Pimlico egész környékén el volt terjedve. London, oct. 25. A’ királyné lebetegedése mindennap váratik ’s az udvartartásba­­ szükséges intézkedések megtételtek. A’ ministerek ’s egyéb legfensőbb statushivatalnokok a’ lebete­­gedésig Londont nem hagyandják el ’s többen a’ legfensőbb udvartisztek közül a’ Buckingham-palotában hálnak. A’ Canter­bury érsek és a’ londoni püspök, kiknek jelenléte szükséges, készen tartják magokat. Victoria egyébiránt körülményeihez ké­pest igen jól érzi magát, ’s Albert herczeggel naponkint sétát tesz a’ palotakertben. Francziaországis Joinville herczeg oc­. 6-kán Washingtonból és Norfolkból, hol igen hizelgőleg fogadtatott „Belle Poule“ gőzösen New- Yorkba visszaérkezett, de még az nap egy új utazásra indult nyugat felé. — Az „Acadia“ által kapott tudósítások testvére Aumale herczeg elleni gyilkossági merényről, reá a’ legmélyebb benyomást tették. Paris, oct. 26. Mennyire csalatkoztak a’Spanyolországban uralkodó néphangulat felett, mutatja azon valódi lelkesültség, melly Spanyolország minden tartományaiban a’ nemzetőrség ’s lakosság részéről a’ lázadás elleni harcz iránt kitűnik. Több he­lyeken a’ polgári katonaság be sem várva a’ kormány részéről alakulása parancsát, tüsttnl indulásra kiállott a’ hatóságok ren­delkezése alatt. Cadizban is felállott egy őrködő junta polgár­mesterrel élén.— Madridi, oct. 20ai levelek szerint az utóbbi na­pokban nehány befogatások történtek köztök Durana aré Cadizból, ki épen akkor érkezett meg Parisból. A’ hivatalnokok letételei folytattatnak. Elutazása előtt a’ régens mindazokat, kik­ben a’ lá­zadók felett diadalmaskodtak, érdemjellel diszité föl. A’ tengeré­szet minden tisztei ’s egyénei oda utasitvák, hogy zsold megvonás büntetése alatt állomásaikra luszint visszatérjenek. — Francisco de Paula infans a’ kormánnyal egyetértve elölegesen Saragossá­­ban marad. Ott a’ leghizelgőbben fogadtatott. Az infans kinyilat­koztatta, hogy a’ kormány minden rendszabályának a’ közérédek előmozdítására feltétlen meghódoland. A’ illonii­ur Algerien tudósítást közöl Baraguay d'Hilliers tábornok kirándulásáról Miliana élelmezésére. Ez alkalommal a’ benszülöttek a’ franczia hadlábra útközben lestek. Oct. 8-kán 3—4000 kabyt pillantatott meg; egy zászlóal rendes gyalogsága és 8—900 lovasa Barkani kalifának, kik a’ hadlábra a’ tolvaj­szorosnál várakoztak. Azonnal parancs adatok, az egész szállít­mányt a’ hegylapályon, melly a’Saba-el-Ketta bal oldalán elter­jed , összevonni ’s az e’ hegyszorosoni átmenet előtt itt az utóse­reget bevárni. Engedtetett az araboknak kifejteni megtámadó­­mozgalmukat a’ balszárny ’s az utósereg ellen. Midőn azonban a’ meredek lejtőkön, mellyek az uralkodó állásokra vezetnek, jól összebonyolódtak, az eddig egy hegysarok mögött lappangott mór őrség által megtámadtaltak ’s azon két zászlóal felé űzettek, mellyek a’ földön lebujva lesben feküdtek. E’ zászlóalok rögtön felemelkedtek ’s futva az arabokra rohantak, kik az élénk meg­támadás által lepetve a’ hegynyílásokba vezettek. Egy pillanat­ban az egész tömeg szétüzetett, 100 holtat hagyván a’ csataté­ren hátra. A’ hadláb most átment a’ hegyszoroson. Oct. 9-kén Fallet de Broignard kapitány, midőn a’ hadláb egy részének parancsot vitt, egy leselkedő kabyllal agyonlövetett. Éjjel 3— 400 ellenség vesztegeté a’ puskaport a’ táborra lett lődözéssel, de csak egy ember kapott a’ legvégső örszemállomáson sebet, ’s franczia részről a’ lődözés épen nem visszonoztatott. Od­.­lőkén a’ hadláb átadá Milianában *az eleséget, másnap visszaindult, előbb a’ Selifnak felfelé, aztán a’ muzayai szoroson átmenve, ’s 14kén Blidahba érkezett, a’ nélkül hogy útközben komolyan nyugtalaníttatott volna.Spanyolország, Madrid, oct. 20. Az országgyűlés nov. 19kére, II Izabella királyné névnapjára, egybehívandó, a’ Barcelonában 's más he­lyeken felállított népjunták politicai öszpontosítását közvetve meg­­hoditni. Általányos bocsánat fogna ő felsége névnapja alkalmára kivétel nélkül valamennyi carlospártiaknak engedtetni, tekinteté­ből azon hazafi magok viseletének, mellyel az utóbbi események­nél mulattak, midőn O’Donnel lázadó mozgalmában­ minden részvétet visszautasítottak. —­50,000 főnyi figyelő-hadsereg lenne Burgos és Victoria közt összevonandó, az éjszaki tartomá­nyokat fékentartani ’s minél elöbb a’ fueroknak az ország alkot­mánya értelmébeni módosítására jutni. Madrid, oct. 20. Remélik, hogy a’ katonai biztosság to­vábbi vérontást kerülene. Az indulatok még megilletődvek Diego Leon legutolsó pillanatirai emlékezetéről, azon férfiúnak, ki már annyi dicsőséget aratott ’s olly szép kilátásokkal nézett a’ jövendő elébe. Midőn Carasa­pater hozzá tőve őt a’ vallás enyhületében részesítendő, gróf és exczellentiás nevet ada neki. „Bátyám — szóla barátságosan közbe Leon — hagyjunk fel e’ hiú czimek­­kel; én itt csak a’ lelkészt és a’ bünhödöt látom.“ A’ szolgálatte­vő nemzetőrök pillanatra sem veszték szemeik elöl, még akkor sem, midőn utolsó gyónását téve. Barátai javassák neki, venné fel keresztjeit és nagy érdemjeleit. „Nem, nem, válaszolt az eli­tért, minek furassanak golyóktól át, minek fecskendeztessenek vérrel be!“ Diego Leon szilárd kézzel ’s reszketés nélkül érzé­keny köszönlevelet intézett Boncali generálhoz, védőjéhez. Még a’ börtönből a’ vérpadrai menetében is jeles védőjét, ki könyek­­be olvadott fel, vigasztalni iparkodott mosolygva mondván neki: „Csendesüljön barátom, különben azt mondhatnák, ön fogna most kivégeztetni!“ Roncali general a’ legmélyebb kesertöl el­­fogadva, jelenleg aggasztólag beteg. Borso di Carminati szinte olly ön megtagadással halt meg. A’ lövésre parancsoló katonák egyikén piszkos bőrszereket látott, hozzá ment, ’s pénzt adva kezébe mondá: itt, hős barátom, végy ezen krétát! Diego Leon három kiskorú gyermeket hagy maga után Zambrano marquis VII Ferdinand alatti hadminister leányától. Borso di Carminati general özvegye Ornn general unokahuga. Nevezetes, hogy Ma­­roto general a’ legújabb eseményeknél egyáltalában semmi sze­repet nem viselt, még neve sem említtetett. A’ palotában hivata­­loskodó két nő befogatott. Azzal vádoltatnak, hogy az October 7-kei éjjelen több testőri tisztek megszökését elősegítik és álru­házatot szerzenek nekik. Madrid, oct. 22. Rodil már 20 án benyomult Vitoriába. Már 18-kán Burgosból, nyilatkozványt bocsátott a’ lázadókhoz, mellyben mindazoknak, kik 12 nap alatt kötelességökhez visz­­szatérnek ’s egy a’ kormány seregei által tartott helyre megje­lennek , teljes bocsánat biztosíttatik; azok azonban, kik ezen idő eltelte után fegyveresen elfogatnak, halálbüntetéssel fenyegettet­­nek. A’ pamplonai, vitoriai, bilbaói ’s egyéb lázadás főnökei e’ közbocsánatból kirekesztvék, ’s mindenütt hol elfogatnak, halállal büntetendők. Hasonló büntetés érendi a’ szökevényeket, kémeket ’s olly embereket, kik szökésre csábíttanak vagy bármilly módon a’ lázadást elősegítik. Concha generált még mindig keresik, kit Madridban gondolnak elrejtettnek. Az odt.­zkén megsebzett pol­gári katonáknak a’ kormányzó fővárosbéli elutazása előtt nem cse­kély jutalmazásokat osztatott ki saját erszényéből. A’ teljes béke ’s a’ Madridban mindenütt uralkodó bizalom most még a’ Correo Nácionál által is elismertetnek, melly ismét ellenzéki rendszeré­hez nyúlt, ’s elég leplezetlen hangon szól. — Arragoniában csak egy ember sem lázadt fel, mi annál nevezetesb, minthogy egye­dül Cantavieja környékén közel 10.000 egykori carlosi katonák léteznek, kik a’ közbocsánat erejénél fogva hazájokba visszatér­tek. Xan Halén Antal general f9kén mintegy 5000 különféle fegyvernemü emberrel Saragossába megérkezett. E’ seregek na­­varrai titjokban vannak. Sevillában és Cadizban a’ moderadió párthivek közt titokban nagy munkásság uralkodott, de nyilvá­­nyosan nem mertek fellépni. Cadizban a’ hatóság egy casinót zá­ratott be, melly titkos összejöveteleik gyülhelyének volt kijelölve. De egy bizonyos Jose del Pino egykori számvevő, elfogatott, rajta kapatva, midőn egy tisztet előléptetési ígéret által részekre megakart nyerni. Mondjuk fontos irományokat találtak nála. Ma­ga Narvaez a’ déli részekben minden machinatiók központja, irán még Gibraltarban volt Montes de Oca rokonával. Bizonyos, hogy csak legújabban érkezett meg ismét hajón Cadizba, de ba­rátai által óvatott a’ tervezett partraszállástól. Több magokat bizto­soknak nem vélt személyek használták ez alkalmat Cadizból meg­szökni. A’ portugál királynéi, donna Maria da Gloria, Lissabon­­ba Iokán sürgöny által érkezett hírekre a’ madridi­dei események­ről, azonnal sajátkezűleg irt a’ spanyol követnek, mellyben az el­­mellőzött veszélyért, melly a’ herczegnőket „nehány anarchiai lázadó gyilkos golyóival“ fenyegette, szerencsét kiván. Egy szemtanú O' Donnell átlépésének Francziaországba bi­zonyítja a’ nép részvétlenségét Navarrában, miért is az egy osz­tály lovassággal és gyalogsággal hátramaradt ezredes , Donnell Henrik, a’ general testvére, mindenütt a’ rónaságon az iránta el­lenséges indulattal viseltető polgárkatonaságot lefegyverző. A’ ha­táron a’ két testvér még egyszer megölelkezett könnyes szemek­kel. Midőn a’ general már Francziaországba belépett, ’s emberei neki ’s hátramaradt öccsének több „éljent“ kiáltoztak, a’ general­­ megbánni látszott szándékát ’s mozdulatot tan megfordulásra, de az elfogadására jelen volt franczia hatóságok és seregek elzárták a’ visszameneti utat, ’s igy Bayonne felé kelle útját vennie. Mit a’ Moniteur Párisien a’ lázadásban részt vett minden személyeknek, kik a’régens seregei kezére kerültek, állítólagos lövöldözéseiről tudósít, nagy túlzásokon, ha nem egészen költeményen alapulhat, minthogy egyébb vittoriai magántudósítások, mellyek szinte a’ regens odaérkeztét jelentik, egy szóval sem emlékeznek felőle. Ellenben Castro Tonera herczeg elfogatása bizonyosabb. Bayonne, oct. 24. Tegnap láttam birtokunkba egy úgy­nevezett szent századot megérkezni, melly a’ régi carlista hadse­reg mintegy 60 tisztéből állott. Élőkön mint kapitány állott a’ 64 éves agg Lardizabal general, ki e’ század élén, melly tetemes csapat minden osztálybeli szökevényt kisértett, gyalog ment. O'Donnell general Jaw,reguy generállal és Ortigosa brigá­­dossal Ainhoán át od­. 23-kán 5­ órakor reggel a’ franczia földre lépett. Őt követte egy ezredes, 17 parancsnok, 24 kapitány, 73 hadnagy, 61 alhadnagy, 4 lelkész, 48 őrmester, 40 káplár, 718 katona , 36 ló. 0 Donnell general ’s minden megnevezett förök liszt és katona tegnap este Bayonneba érkeztek, szintúgy Piquero general. Diego Leon general a’ madridi csata kifejlése előtt követ­kező — lapjainkban is megemlített — levelet intézett oct. 7-kén Esparteróhoz: „Nagyméltóságú! Miután ő felsége, az ország kor­mányzó-királynéja, Donna Mária Christina de Bourbon, nekem parancsolta, hogy azon körülmények miatt, mellyeket közelebb megjegyeznem Ön iránti tiszteletből tartózkodni akarok, bitorlott és megsemmített tekintetét helyreállítsam; 's minthogy a’ be­csület és kötelesség nem engedik süketnek lennem a’ fenséges fejedelemné szava iránt, kinek nevében ’s kormánya alatt a’ nemzet segítségével ama’ szörnyű harcznak véget vetettünk, melly hat évig tartott; nehogy Ön azon indítóokot félreértse, melly engem elhatároz kardot rántani, mellyet mindig csak fejedelem­­ném ’s hazám szolgálatára, és soha sem a’ pártokéra ’s ezek dicsvágyas czéljára, viseltem: ezennel tudósítom Önt, hogy, ő felsége parancsainak engedelmeskedve ’s az ország legnagyobb javára, a’ hadsereg minden főnökeit értesítenem kellett, miké­pen ö felsége, eltökélve, tekintetének ismét gyakorlatába jutni, parancsolta, a’ hadsereget zászlóji , a’ castiliai hivség zászlói alá gyű­jtenem; ’s ezt kezdem tenni, teljesítve azon parancsokat, mellyeket Önnel ö felsége nevében közlenem felhatalmazva vagyok. — E’ parancsok következtében a’ hív bask tartományok ’s a’ Navarra királyság minden seregeivel, mellyek ott őrizetül feksze­nek , ’s mellyeknek élén dán Leopold O'Donnel general áll, a’ királyné jogszerű tekintetének helyreállítása mellett nyilatkoztak; ’s minthogy az ország többi tartományait elfoglalva tartó hadtes­tületek főnökei a’ kötelesség és becsület szavait hasonlóan meg­értették ’s hajlandók, a’ hivség zászlóit követni, így az éjszaki mozgalom azoktól nemsokára délen és keleten gyámolittatandik; ’s a’ kormány, melly a’ septemberi lázadásból keletkezett, csak­hamar elismerendi, hogy fejedelme­­s a’ hadsereget és a’ spa­nyol népet élesztő törvények iránti hivség érzelmeit félreismerte. — Minthogy e’ helyezet engem szükségképen harczba állít azon tettleges hatalommal, mellyet Ön az országban gyakorol, azért, mielőtt még a­ fegyverszerencse ama’ kérdést eldöntse, mellyel az isteni gondviselés igazságossága már eldöntött, Önhöz fordu­lok , annak emlékezetében, hogy mi barátok és fegyverestársak valánk, ’s óhajtva elmellőzni az összeütközést, melly megtörtén­hetnék. Szeretném, a’ történeteket a’ szigorúságnak egy szomo­rú példájától ’s az országot spanyol vérnek isméti ontásától meg­kímélni. Kérjen excellentiád szivétől tanácsot ’s hallgasson lel­kiismerete sugalásira, mielőtt olly csatához fogjunk, mellyben a’ jó jog nem azon ügy mellett van, mellynek élén Ön áll. — Hagy­ja el azon állást, mellyre a’ lázadás helyezé, ’s mellyet Ön csak annak hamis fogalmából fogadott el, mit roszul a’ közérdek kí­vánatinak tartott; ’s szerencsésnek fogom azon napot tartani, mellyen én , lemondását azon lázadási felhatalmazottságokról, mellyeket Ön gyakorol, a’ királyné nevében elfogadva ő felségé­nek hirdethetendem, hogy Ön segített némileg jóvá tenni ismét azon raszét, mellyet alkotott. Fogadja excellentiád e’ levelet utolsó tanúságául azon barátságnak , melly minket egyesített, ’s azon óhajtásom kifejezését, hogy Önben még egy hív spanyolnak ér­zelmeire találtam, azokra, mellyek Önnek barátját és szolgáját mindenha lelkesítették. Diego de Leon/ Németország, Hamburg, oct. 25. Az itt megjelenő „31issionsblatt aus der Brüdergemeinde“ czímű következő oklevelet közöl: „Mi Fri­­drik Vilmos Isten kegyelméből Poroszorság királya ’stb közzé tesszük ’s ezennel elismerjük, hogy mi az angol korona és egy­ház által alapítandó jerusalemi evangelica püspökség birtokado­mányozásához fejében hozzájárulni akarván e’ czélra 15.000 font sterlingből álló tőkét rendelünk, mellyet intézkedési pénztá­runknál olly rendelkezésre hagytunk, hogy e’ töke 600 ft. stgböl álló kamatai esztendei fizetésekben előre, mint a’ jerusalemi püs­pök évi jövedelmének felerésze, a’ canterbury és yorki érsekek, ’s a’ londoni püspök, mint ama’ püspökség megbízottja (Trus­tees), kezeihez szolgáltassanak. Ha jövendőben az alapítványi tőke elhelyezése a’ palestinai tartományokban biztosnak és hasz­nosnak fog találtatni, mire azonban, az általunk adott fele rész­re nézve előbb saját különös rendelésünk kívántatik meg, akkor a’ felnevezett 15.000 font sterlingnyi tőke a’ felhatalmazottnak készpénzben fog kifizettetni, mi helyett az általunk adott summa felvétessék a’ püspökség adományozási oklevelébe és pedig azon meghatározással, hogy, ha ama­­töke által vett birtok többet hozna be 600 font sterlingnél, e’ felesleg nem a’ püspök jövedel­mének nagyobbítására fordítassék, hanem a’ püspökség alapít­ványaihoz csatoltassék. Költ és kiadatott Holbnitzben Jauer mel­lett, sept. 6kán 1841. (Aláírva) Fridrik Vilmos H­essen nagyherczegségben legközelebb rendelet bocsát­tatott ki, mellynek erejénél fogva a’ lefejezések a’ fenyítőtörvény könyv értelmében halálra ítélt bűntetteseken nyaktiló által hajtatandnak végre. Schweiz, Bern, oct. 26. Tegnap a’ szövetségi gyűlés összeült, az aargaui kolostorügyet az újabb utasítások szerint tárgyalandó. Az ülés az elnök megnyitóbeszéde nélkül az uj követségek felhatal­mazó levelei felolvasásával kezdődött, mire ez utóbbiak meges­kettek. Ezután a’ kolostorügy került szőnyegre, mellyben a­ kö­vetségek ismeretes utasításaikat terjeszték elő. Legtöbbnyire rö­videk voltak. Nehány kevesen, mint Luczern, Uri, St. Gallen meglehetős hosszas. Írásbeli előadásokat olvastak fel, mellyek közül a’ luczerni a’ legérzelgőbb, az urii legkevesebb, a’ st. gal­­leni a’ legjobban kivitt ’s a’ neuenburgi a’ legunalmasabb volt, miután ez utóbbi a’ nagy fontosságú politicai­ kérdést nagy körül­ményességgel eltévesztett fenyizéki vizsgálat szempontjából vette fel. — Mai ülésben a’ Jegyzőkönyv feletti előleleges szóbeli cse­tepaté után az aargaui kolostorkérdés ügye folytattatott, melly azonban nem igen volt gyü­mölcsöző. Basel városa szabályszerű többség megnyerésének valószínűtlen kevés reményében egy uj biztosság kinevezését indítványozta. St. Gallen illy biztosság fel­adatát egyáltalában megoldhatlannak vallá. Ekkor Zürich a’ ta­nácskozás addigi elhalasztását tanácssé, mig a’ wallisi követség vagy megjelenik vagy kimaradása okairól hivatalos tudósítások érkeznek. Az indítvány egyértelműig elfogadtatott, úgy hogy az elnökség 11 órakor az ülést feloszlatá. Amerika. A’ legfontosabb sőt az egyedül fontos tárgy, miről az uj­­yorki hírlapok tudósítnak, M’Loodnak oct. 4-ben Uticában meg-

Next