Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-14 / 4. szám
Idik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennekű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével ; — a' Századunk terjedelmesb politicai 's rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkodnak föképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Italynfalvi Orosz József. Januar. 14. 1841. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben , kinél a' hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a l o m: Magyarország és Erdély. Kinevezések: a’ pozsonyi váltótörvényszék’ megnyitása; a p. evang. egyház kerületi gyűlése, faszükség ; statisticai adatok a’ főváros’ népességéről; takarékpénztár ; szatmármegyei közgyűlés; szekszárdi ’s erdélyi tudósítások; necrolog Kovács Tamás felett; m. t. társaság; Erdélyben országgyűlés. Ausztria. E*** elmélkedései a’ physical neveltetés’ elhanyaglásáról. Nagybritannia. Francziaország. Valée helyébe Bugeaud neveztetik ki afrikai főkormányzónak; új évi köszöntések ’s válaszok a’ király’ részéről; nevetséges újabb pártmutatvány. Portugália. Olaszország. A’ spanyol régenskirályné ’ szentségénél. Dánia. Törökország és Egyiptom. Mehemed Ali’ körlevele. Kis futár. Statisticai összehasonlítások; függelék; hivatalos levelezés. Hirdetések: Mayarország és Erdély. A’ váltó-feltörvényszékhez írnokokká neveztettek : Ybl Lajos a’ kir. curia’járulnoka, és Novák Kálmán kir. táb. jegyző. A’ am. m. kir. udv. kamara szatmári sóárnokká Polányi Péter ottani ellenőrködő mázsamestert, és mehadiai sóárnokká Turkovics István halmágyi sóárnokot nevezte ki. A’rm. magyar kir. udv. kamara a’ kosztainiczai megürült harminczados hivatalt a Copainigy Alajos helybeli harminczad-ellenört, ennek helyébe Heraus Alajos zwonigradi harminczadost, ennek helyébe viszont Gayer Antal tiskováczi útlevélvizsgálót, ennek helyébe pedig Fridrich András allhaus harminczad-felügyelőt, végre a’ klenaki harminczados-hivatalra Perczel Sándor zimonyi só- és harminczad-tisztségi írnokot alkalmazd. Pozsony, jan. 12. Tegnap nyita meg a’ pozsonyi váltótörvényszék’ elnöke mils. Vásonkeöi ifjabb gróf Zichy Ferencz ur az itteni ezelőtt királyi Helytartó-Tanácsházának egyik teremében számosabb összejött törvényes ügyvédek’, kereskedők’ és f. ez. lakosok’ jelenlétében, az első ülést, mellyben mindenekelőtt felolvastatván a cs. kir. Felségének, a’ törvényszéknek minélelöbbi alakulása tisztébeni eljárása iránt kiadott kegyelmes leiratát, ezután ez érintett törvényszék’ két rendes bírája Nyéki Németh János és Gyurikovics György urak a’ birói hitet letévén, ezeket a’ pozsonyi kereskedői egyesület’ részéről választott két ülnök Weisz László mint i. e. Mader kereskedőház’ igazgatója és Jiringer József urak, a’ hitleléletben követték, mellynek végeztével a’ tisztelt elnök ur, e’ tartalmú beszédet montolja: „Tek. Váltó-Törvényszék! Sajátnemü ünnepélynek vagyunk ma tanúi; ■összegyűltünk itt, hogy ujnemü bíráskodásnak kezdetén ünnepet üljünk, méltót a’ tárgy’ magasztosságához. Felséges Urunk ’s Királyunk a’ veleszületett és az egész ausztriai Házban olly kitűinőleg diszlő kegyességénél fogva, melly szerint hír alattvalóinak boldogságára czélzó bölcs intézkedéseit kimeríthetetlenül árasztja kedves Hazánkra is; atyai örömmel járult a’ nemzet’ kívánságához, sőt mondhatjuk megelőzni vágyott azt, midőn annak képviselői, a’ hitel’ előmozdítására majd nem elkerülhetetlenül megkivántató váltótörvények’ hozatalához fogván, azokat kegyelmesen helybenhagyta és a’ kész törvényeket szentesítette. Az 1840. 15. törvényczikkben egy olly dicső emléket emelt koronás királyunk és a’nemzet, hogy az, ön jótéteményeiben fog a’ jövő nemzedék előtt egész pompájában fenállni, olly emléket, mellynél méltóbb a’ királyi felséghez, méltóbb egy nemzethez nem lehet; mellyet a’ mindent megemésztő idő’ vasagyarai nemcsak meg nem ronthatnak, hanem melly a’ legkésőbb századokon túl is még a’ Duna’ és Tisza’ kies partjait magyar fakandja, míg a’Kárpátoktól büszkén koronázott áldásteli lapályokon magyarul tanítandja az apa királya iránt tántorithatlan hűségre és hazaszeretetre kisfiát, ragyogó gyémántkint fog kitündökölni azon porhanyu emlékek közül, mellyeket aczél vagy márványból emelt dicső hadi lelteknek az utókor. Mondám lek. vállótörvényszék, ön jótéteményében fog ezen emlék tündökölni, igen; ’s mi kiket ap. királyunk’ határtalan kegyelme arra szemelt ki, hogy ezen uj törvények’ hű szolgái legyünk, mi, mondom, főleg arra köteleztetünk, hogy teljes erőnkből rajta legyünk ezen jótétemények’ létesítéséhez kész munkás kezekkel járulni; szent leend e’ törvények minden szava előttünk, ’s mi szentül fogjuk azt az emberiség’ határi közt eszközlésbe venni; ezt kívánja tőlünk a’ mi felséges urunk; ezt kivonja a’ nemzet’ szent ügye, ezt végre kívánja a’ közjólét és a’ közboldogság, melly ott virul föl legszebben, leggazdagabban hol az enyém és tied közli határzásra fölszólított biró tekintet nélkül mondja ki a’ törvény’ szava szerint döntő véleményét. Fölösleges volna itt birói tisztünkről bővebben szólani: olly érdemteljes férfiakat adott mellém a Felsége’ kegyelme és az ezen városban létező kereskedői egyesületnek közbirodalma, kik birói jeles tulajdonaikról ismeretesek ; én tehát azon bő kéréssel fejezem be szavaimat: Adja a’ jó ég, hogy imádott koronás királyunk hosszú évekig örvendhessen dicső emlékének ’s azon jólétnek, mellyben az által hű magyarjai részesülendnek; mi pedig tek.vtörvényszék iparkodjunk részünkről mint lm jobbágyai Felséges Urunknak, mint háladó fiai édes Hazánknak mindent megtenni, hogy azon emlék maradandó fényében állhasson, ’s a’ nemzet, melly azt emelni segíté, áldhassa bennünk hű fiait, kik annak fentartásában és szilárdításában híven és szentül sáfárkodunk.“ Erre a’ felnevezett törvényszéki első biró e’ szerint válaszolt: „Méltóságos gróf, elnök ur! Miután méltóságod ékes szónoklattal eléterjeszté legközelebb dicsőül végzett országgyűlésünknek szerencsés eredményei között ama’ leginkább kitűnőt, hogy ő cs. kir. Felsége’ kegyelmes hozzájárultával, honunk’ díszére, fényére, jövendő virágzására és boldogítására már egy váltótörvénykönyvet is szemlélünk létesülve, melly jóságos atyai fejedelmünk iránt, meleg hálaérzéssel fogja szüntelen buzogtatni a’nemzet’ és a’hű magyar’ szivét: [nekünk e’ részben nem marad egyéb hátra, mint azokat, a’ mik méltóságod által olly bölcsen ’s bőven kifejtettek, azzal az őszinte nyilványítással tisztelve méltánylani, melly szerint mi felette boldognak állítjuk magunkat, hogy Felséges Urunk és Királyunk, határt nem ismerő nagy kegyelmességéböl, minket tűzött itt ki, méltóságod’ elnöklete ’s vezérlete alatt ezen boldogító törvénynek sikeresítésére ’s az igazságnak annak értelmébeni kiszolgáltatására. Méltán is örvendünk szerencsénknek annál inkább , minél mélyebben tudjuk mind érteni, mint becsülni ezen kitüntető, hivattatásunknak terjedelmes hatású érdekét, és fontosságát, midőn ebben egyfelől szép alkalom nyílik előttünk, minden kitelhető erővel oda iparkodnunk, hogy mind Felséges Urunk bennünk helyzett kegyelmes bizodalmának, mind a’ nemzet’ nagybecsű várakozásának lehetőleg megfeleljünk; másfelől pedig különös díszünkre válik, hogy méltóságod tisztelt személyében egy olly elnököt és kormányozót szemlélhetünk, ki azon kívül, hogy egy fényes családnak méltó ivadéka, mellyet a’ trón és a’ nemzetért tett jeles nagy érdemek sugároznak körül, különösen egy olly boldog atyának szeretett boldog fia, ki nem csak mint országunk’ egyik főzászlósa mélyen tiszteltetik, hanem mint a’ közjó’ előmozdításában fáradhatatlan buzgóságu deli hős, mint a’ szenvedő emberiség’enyhére alkotott jótékony intézetek’ dusatlakozása pártfogója, mint árvák’, özvegyek’, szükölködők’ közönségesen elismert atyja, gyámola, táplálója szerettetik és mindenütt ’s hálásan dicsértetik, magasztaltatik és áldatik: ezenkívül mondom méltóságod még személyes mind elme, mind szivbeli tulajdonokkal is olly jelesekkel, olly szépekkel van istentől felruházva, mellyeket a’ legfőbb országos hivatalok készülnek magokhoz magasítani ’s felragadni. Legyen is méltóságod bizonyos a’ felöl, hogy mi, tisztelt és kedves vezérlete alatt mindenkor híven és pontosan elkövetendünk mindent, annak a’ nagy czélnak tökéletes elérhetésére, mellyet a’ váltótörvény után nemcsak a’ Haza, hanem a’ külföld vár és remél. — Fogadja végre méltóságod szívesen ’s kegyesen tőlünk ez igaz érzelmünknek tiszta kiömlését teljes tiszteletünk zálogául, mellyel magunkat nagybecsű szívességébe és kegyeibe ajánljuk“. Ezzel a’ tisztelt hallgatók eltávozván a’ törvényszék mint alakított folytatólag ülést tartott. Pozsony, jan. 10. A’ pozsonyi evang. valláson levőknek mai nap tartott gyülekezetében, Musculy Károly ügyvéd úrnak a’ 14 évig teljes dicsérettel viselt syndicusságróli lemondása ’s helyébe Hauser Erneszt ügyvéd ur’ ünnepélyes iktatása után, a’ közgyülekezet’ azon kor- és törvényszerű végzéseinél fogva, miszerint a’ legközelebb múlt országgyűlés Vidik törv. czikk. jótékony rendeletének megelőző alkalmaztatása által a’ közügy iránti lelkesedésről ezen felekezetbeliek által is illő bizonyság tétessék, ezen község is az anyakönyveknek és az iskolai tantleveleknek a’ beküldött példányokhoz képesti azonnal megkezdendő vitelére ’s kiadására felszólítva lett; hazafius lelkesedéssel elhatároztatott, hogy bár a’ nem rég az iskolai szükségre diák nyelven költségesen kőnyomaton rovatozott példányok nagy halommal volnának, és az eddigi szokás szerint német nyelven vitt anyakönyveknek szolgáló uj könyvek csak nemrég szereztettek volna meg ’s igy mindezek használhatlanná válnának, a’ közgyülekezet határozata mind a’ mellett mégis e’ naptól fogva annál inkább foganatosítassék, mikép nem csekély örömére szolgálna e’ gyülekezetnek, hogy a’ törvény’ engedékenysége alá tartozó helyzete mellett is tettel tanúsíthatja azon készségét, minél fogva a’ közérdek’ elöhaladásán csekély erejéhez képest részt venni mindenkor buzog. Ennek folytában természetes következetesség gyanánt. Sz. Andrási Andreanszky Antal ur több tettes megyék táblabirája ’s a’ Dunáninneni egyházi kerület’ jegyzője által tett indítványnál fogva szinte kötelező határozatta lön, hogy a’ midőn ezen gyülekezetben személyesen résztvevő községnek nagyobb része csak német nyelven értene ’s nehogy ez a’ magyar nyelvnek a’ tanácskozásokbani általányos behozatala által jogai’ csorbulásával és igy a’ közös érdek’ károsításával eddigi részvételétől eltiltassék, a’ német nyelvem tanácskozások és a’ jegyzőkönyvnek illyetén szerkezése meghagyassék ugyan, a’ levelezések valamint egyéb külső tárgyaltatások azonban egyedül’s mindenkor magyar nyelven vitessenek. Hazánk’ erdőségei. Faszükség. Köz a’ panasz, kivált nagyobb városokban a’ faszükség felől ’s némelly helyeken ,mint például a’ mult télen Pozsonyban) valóban, mondhatni, faéhség uralkodik. Igen korszerű leend tehát kikutatni, körülbelül mennyi vágható erdőség van még honunkban. A’ pesti német napilap hiteles kútfők után statistikai adatokat közöl hazánk’ kir. városainak erdőségeiről. Ezek szerint: Bártfa 7195, Bazin 1875, Buda 2296, Debreczen 15,157, Eperjes 1667, Esztergom 2526, Kis-Marton 145, Kőszeg 4144, Korpona 7245, Késmárk 2734, Kőrös 914, Lőcse 10,566, Modor 3983, N. Szombat 560, Pest 372, Posega 8098, Pozsony 3899, Pécs 4880, Ruszt 27, Szabadka, 1250, Soprony 8068, Szakolcza 2028, Szeben 1925, Szeged 626, Sz. György 2061, Szatmár-Németi 6002, Temesvár 1470, Trencsin 380, Újvidék 1640, Varasd 1000, Zágráb 3000, Zombor 570 holdnyi, többnyire jó karban levő, tehát fadús erdőséggel bírnak. E’ felhozott nagy területnyi erdőséget azonban honi fáink csak egy részének mondhatni, mert a’nagy birtoku földesuraságok: Esterházy, Pálffy, Batthyányiak ’stb. szinte Pozsonyba, Pestre, N. Szombatba, Kőszegre ’stb. szállítják fáikat. ’S mind e’ mellett mi az oka, hogy ezen közszükségü czikk olly méreg drága, hogy a’városokban lakó szegényebb sorsuak sokszor egész télen át a’ hidegségtől dermedetten töltik át a’ nappalt ’s éjeit ’s alig lehet tuskójok, mellynél egy tál ételeket megfőzhessék ? Mi az oka, hogy, kivált az utolsó években, mig minden egyéb élelmi ’s más közszükségü szerek árukban tetemesen csökkentek, addig a’ faár napról napra felmegy ’s ha tiz évvel visszapillantunk, már kétszerezve látjuk? Lehetne ennek okát bővebben kutatni, hazánk’ vidékeinek roszkarban levő utaiban keresni, mellyek a’ szállítást nehezítvén, az árt is felverik ’stb.; de mivel ez hajdan sem volt könnyebb, sőt nehezebb, mivel hazánk’ erdei nem keresbedtek, világos előttünk, hogy e’ beharapózott rosznak nagy részben az egyedárúskodás oka, mellyet e’ czikkel a' nyerészkedők gyakorolnak. Ezen viszszaélésre nem volna helytelen figyelni azoknak, kiknek erre, a’ közállomány’ természeti szabályánál fogva, hivatásuk. Nem volna például czéliránytalan, ha a’ fa’ ára, mint a’ húsé, szakonkint megszakatnék vagy a’ megyék vagy a’ városi hatóságok által, úgy azonban, hogy a’ nyerészkedő kereskedők már eleve köteleztetnének bizonyos mennyiségű fának az illető városokba szállítására. A’ Pest belvárosában 1840-dik évben a’ catholicus kereszteltek száma 750, a’ házasoké 134, a’meghaltaké 350. — Leopold külvárosban kereszteltetett 257 róni. catholicus gyermek, házasságra lépett 161 pár, meghalt 158 személy. —Népességi nyereség 95. — Terézia külvárosban született 934 gyermek, eskedtetett 234 pár, eltemettetett 721 személy. — Népességi nyereség 213. — A’ budapesti agos. hitv. evang. gyülekezetben 1840 év’ folytában kereszteltetett 163 gyermek és 10 fiu 53 leány, kihirdettetett 79 pár, eskettetett 25 pár, temettetett 178 személy. — Népességi veszteség 15. — 1841ben a’ 65 vasárnap és ünnepek közül 41 ízben lesz magyar nyelven az isteni tisztelet ’s egyházi beszéd. (Pesti Hirlap. A’csirájában levő takarékpénztár nagy reményekkel biztat. A’ betett pénzek’ öszvege már is meghaladja a’ fél százezerét nevezetesen 65,120 forint ’s 1 krazug föl, mellybűl 60,800 forint a’ múlt évben ki volt kölcsönben adva, a’ többi csak az évnek végével. A’ betevők’ száma 1238.— Ezen intézet kétoldali hasznát nem lesz, ki át nem látná: a’ szegényebb sorsuak biztos helyre tehetik kamatozandó pénzüket, és a’ hitellel birók’ számára van hely hol kölcsön kész pénzt kapnak. — Az egyesület’ 3kán tartott ülésében t. Simoncsics alispán ur főigaz. 1. Fáy András ur pedig segédigazgatóvá neveztettek ki. (vaj N. Károly. A’ szathmármegyei dec. közgyűlésben egyéb fontos tárgy közt az is végzéssé jön, hogy ezentúl a’bírák törvényszéki birákul serutinium által választassanak ’s e’ választás a’ kinevezett tbirákon kívül másokra is terjedhet. — A’ nkárolyi gazdasági egyesület az egész szathmár-vgyes helységek számára meghozatá a’ Mezei naptárt ’s azt a’ járásbeli szb.rát által helységenkint ingyen kiosztatni rendelte. Szegszárd, jan. 5. A’ Hírnök m. é- 103 ik számában közlött azon híradásra, mintha Tolna megyében Bonyhád és Szegszárd városok közt fekvő Kokasd helység’ egész községe magát földesuraságától, Bezerédj István úrtól, az uj törvény’ értelme szerint örökösen megváltotta? a’ megtörtént dolgok’ igaz és érdemteljes voltát tudniakaró ’s kívánó olvasóközönség előtt rövid, de őszinte válaszul szolgáljon, hogy midőn bizonyos testdologért valaki országszerte magasztaltatik és dicséretekkel árasztalik el, akkor a’méltányosság teszi kellővé, hogy az, ki szép tettének jutalmát nem a’ szárnyaló hírben, melly után nem sovárog, hanem önérzetében találja, szinte el ne hallgattassák: ugyanis Kokasd helységnek földesurai gróf Festetics Erneszt és Sándor testvérek lévén, előbb gróf Festetics Sándor, azután később gróf Festetics Erneszt adta volt el múlt 1840ik évben hason félben birt kokasdi jószágát idősb Bezerédj István urnak, és pedig gróf Festetics Erneszt olly kötelezéssel, hogy miután kokasdi jobbágyaival megválthatásukra örökös szerződést kötni indult, sőt majorsági birtokát Kokasdon a’ királyi kisebb haszonvételekkel 32 évre ugyan jobbágyainak zálogba engedte, és ezen szerződések a’ szükséges aláírások’ hiányával már mégis írattak, a’ vevő Bezerédj István ur, vagy ha az eleintés 15 napja’ eltelte elölt osztályosai közül is bárki előjogával élni kívánna, am a’ szerződéseket minden változtatás nélkül megtartani köteles lészen. Gróf Festetics Rudolf ur a’ törvényes 15 nap’ eltelte előtt az árba eresztett jószág’ egész árának letevésével mint illető osztályos testvér gróf Festetics Erneszt’ birtokát megtartván, a’ 15-öd nap alatt Bezerédj István ur által aláirt szerződéseket is tehát a’ birtokkal együtt olly világos megjegyzéssel vette a’ hely’ színén kezére, hogy testvére gróf Festetics Erneszt ur által eleve eszközlött szerződéseket ő is híven tartandja meg, mint azokat bátyja megtartandóknak kívánta, és Bezerédj István urnak is megtartani kellett vala. Később azután Bezerédj István ur is, már előbb gróf Festetics Sándor úrtól által vett kokasdi birtokának egy részét 16 évre engedte jobbágyainak zálogba; magokat a’ jobbágyokat minden egy egész telki állomány után szolgálandók fejében nyert 900 pengő fikért örökre megváltani engedte, és ezen szerződések legközelébb nemes Tolna megyei közgyűlésére, onnan pedig nm. m. k. Helytartó-Tanácshoz fel is adattak. C. Erdőd, jan. 6. A’ múlt évet szerencsétlenül fejeztük be; ugyanis december utólsó napján esti 7 óra tájban egyik gazdának csűrje lángba borulván, a’ közelében állott gazdasági épületekkel, széna-és szalma-kazalokkal együtt hamuvá lett, de a’ szép lakház megmentetett, minek érdeme leginkább az itt állomásozó katonaságot illeti; az egész kár mintegy 2000 váltóforintra becsülhető. A’ kárvallott gazda a’ mondott napon nyomtatott a’ csűrben, ’s ezenkivül sertést is ölt, melly alkalommal a’ sváb gazda is bészokott a’ kancsóba mélyebben tekinteni; ’s igy a’ tűz támadtának okát könnyen kitalálhatni. — Vidékünkön