Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-02-25 / 16. szám
16. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével ; — a’ Századunk terjedelmes, politicai és rokon tudományú értekezésekkel, a’ kis futár literaturai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József* Februar. 35. I§41. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. .Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben, kinél a’ hirdetmények és a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: pozsonyi jégindulás, és megyei határozat a’ vegyes házassági körlevelek’ tárgyában ; pesti elegy; székesfehérvári püspök’ levele Pest megyéhez: kisdedóvó-egyesület; m. t. társaság; soproni cáfolat; veszprémi világosító jegyzetek; szigeti tudósítás. Ausztria. Kitüntetések. Nagybritannia. Parlamenti ülések. Francziaország. Párisi egyveleg. Spanyolország. Portugália. Törökország. Amerika. Kis futár. Székesvárosi újságok; végén állunk a’ farsangnak, vigadjank; függelék. Hirdetések. Magyarország. Királynénk . Felsége özvegy Csáky Ludmilla szül. Laszanszky grófnét palotahölgyévé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Ő cs. ’s apost. kir. Felsége a’ magurkai megürült rétegmester-hivatalra Jurenák András bányászgyakornokot méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A’ am. magyar kir. udv. kamara a’ zsarnoviczai kam. serfőzőházhoz utan felállított ideiglenes ispány-hivatalra Grünschneck László alsó-magyarországi kir. főkamaragrófsági irójárulnokot alkalmazá. Pozsony, febr. 24. Tegnap előtt reggel a’ posták még a’ jégen jöttek át, ’s nyolcz órakor már jégtorlatok rémiték a’ nagy számmal kitódult néptömeget. A’ viz csak 6—7 lábnyi magas volt, ’s igy senki sem tartá lehetőnek a’ jég’ eltakarodását; azonban a’ Haimburgnál elszakadt ’s hozzánk felódult jég csakhamar zajjá tördelte az itteni jeget, melly alább a’ szigetek közt megtorlódván, 10 óra felé 17 lábnyi magasra áradt, ’s délfelé komoly látvány volt a’ halászkapui csatornán (elszivárgó viz a’ kaszárnya körül pedig, nevezetesen a’ Landler utczában látható csónakok. Csak még egy lábnyi áradás, és Pozsony’ nagy része úszik. Azonban a’ milly hirtelen volt az áradás, olly rögtöni az apadás, ’s 3 és 4 óra közt minden vész eltűnt. Most 12 lábnyi magasságú. A’jég leginkább a’ mühlaui dunaágba szorulva, az itteni nagy faludat lerombolta. Dunánk tiszta, ’s a’ közlekedés kompokkal biztosan történik. Csudálatos azonban, hogy — mint hitelesen tudjuk, tegnapelőtt délután, midőn a’ pozsonyi jég már egészen elment, a’ csallóközi szilárdon állott, ’s nevezetesen Somorjánál nehéz rakott kocsik jártak. Tegnap az olvadásnak indult hó ismét megfagyott, ’s ma a’ legjobb szánatra virradtunk.— A’ múlt héten folyt közgyűlésünk’ legérdekesb tárgyát a’ vegyes házassági kérdés tévé, mellyről a’ vitatkozások két napig tartottak, komolyan és a’ tárgy’ méltóságához képest a’ legnagyobb hiedelemmel. Nevezetesen Abauj, Pest, Zala és Esztergom megyék’ körlevelei olvastattak fel, mellyeket Pozsony megye tudomásul venni határozta. — A’ helybeli valtótörvényszék sokkal szebb eredményeket mutat egyéb honi váltótörvényszékeinknél. A’ pestinél csak 7 kereskedő jegyezte be magát, ennyi tudatik legalább az itteni váltótörvényszéknél hivatalosan. Pesti lapok szerint azonban 17. A’ pozsonyinál mai napig 21 van bejegyezve; mi magában ugyan nem sok, de a’ jelen körülmények közt ’s a’ pestivel összehasonlítva szép reményekkel kecsegtető. Vidéki csak köttő van; a’ többi mind pozsonyi. A’ pesti kir. tudományos egyetem’ orvosi karánál nagys. Stáhly Ignácz kir. tanácsos urnak országunk’ főorvosává ’s kir. helytartósági tanácsossá lett kineveztetése után rebesgeték, hogy a’ gyakorlati chirurgia’ tanítószéke, melly ezen olly nagytudományu ’s tapasztalásu férfiú által külföldiek előtt is dicséretes hírre jutott,még ez iskolai évközben helyettesitetni fogna; mi azonban biztos kútfőből értesültünk, hogy a’ nagys. főorvos ’s kir. helytartósági tanácsos ur, valamint nagys. Bene Ferencz kir. tanácsos ur (a’ gyógytan’ és gyógygyakorlat’ eddigi tanítója), az iskolai év’ végéig ellátandják tanítószékeiket. Valóban nem csekély feladat e: két olly jeles férfiút csak megközelítőleg is kipótolni. O Kchoepff dr. és pr. urnák, ki mind az irói mind a’ gyakorlati 017°A“Paliane,d(Jígelé olly dicséretesenönteté ki magát, legközelebb (mint a Pesti Hírlapból értjük) egy nagy orvosi magyar munkája jelenend meg Länderer’ könyvnyomtató műhelyében. Kis derek férfiunak terjedelmes és olly nagy buzgalommal űzött orvosgyakorlatát ismeri, ’s ki egyszersmind tudja, miképen ő orvosgyakorlatának megkezdése előtt külföldön utazván, több nevezetes kórházakban nem csekély orvosi tapasztalásokat gyűjtött, az méltán várhatja, hogy e’ legújabb munkája is telve leend gyógy gyakorlati érdekes adatokkal, mellyeket olly nagy figyelemmel vitt, gyakorlatában öntapasztalása után szedegetett össze. A kisdedóvó intézeteket magy. országban tért egyesületnek közgyűlése m. gróf Festetics Leonga elnöksége alatt Pesten, február. 14-kén tartatott ’s köv. vasárnapon folytattattoa. Első napon a’ számadások vétettek elő, ’s egyéb tudni valók a titoknak’ezelése 200 pengő ftban, a’ pénztárnoké Hiúban állapíttatott meg. Elnökké jövő 3 esztendőre ismét m. dr. Festetics Leo választatott; alelnök, titoknok, pénztárnok’s ügyvéd az eddigiek megmaradtak. Az igazgató választmányi tagok tbbnyire a régiek lettek. — Az országos választmány febr. 16 án ült össze nemz. színházunk’ ügyeinek további elintézése ’s mazgato-valasztás végett.— A’ vakok’pesti intézete’ pénztárába°betolyt kegyes adományok 1840dik évi júliustól december’ 31-ig a hírlapokban közzé tett lajstrom szerint 3830 forintra ’s 1242 juajczarra mennek; ezen összeghez a’ katholikus papság 2547 f. ’s 47 kiral járult. — A’ pesti polgár-kórház’ épülete’ nagyobbultával egyéb intézkedésen kívül felsőbb helyre fölirás tétetett, hogy e’ kórházbamnember betegek’ ápolására, a’ kórápoló kegyes hölgyszerzetegraue Schwestern) tagjai alkalmaztassanak; illő tartásukróli gondoskodásra a’ új városi tanács gondoskodni ajánlkozván. Székesfejérvári püspök báró Barkóczy László ur ő méltóságának I. Pest vgyéhez küldött levele, a’ vegyes házasság’ tárgyában. Tekintetes nemes vármegye! Hivatalosan értesítettén, a’ tekéni közönségnek folyó évi augustus’ 27-ki közgyűléséből keletkezett határozatáról, miszerint vegyes házasságok egyházi szertartástól biztosítékok nélkül ünnepesiteni idegengedő, — de törvényesítni kész, — vagy szabadon ajánlott biztosítékokat bírói intés után vissza nem szolgálható katholikus egyháziak ellen hivatkozva az 1647: 14. 1790/1. 26. tczikkre a’ felvilágosodás’ tisztán sugárzó nagynapja, a’ nemzet’ belső életereje központositására szükséges nyugalom ’s nemes irányt vett haladás és a’ polgári törvények iránti önkényes engedelmesség’ érdekeiben 600 írtba rögtön végrehajtandó bírói elmarasztalást rendelni kegyeskedtek ; fájdalom — a’ tek. Kb. és RRkel légyen szabad mondanom — szavakkal kifejezhetetlen fájdalom’ kínos érzete fogá el keblemet. Felvilágosodás’, központosítás’ és a’ polgári törvényekhez viseltetni kellő engedelmesség’ elveiből méltóztattak minden vallások szabadságát veszélyeztethető, de jelenleg a’ katholika vallás’ törvényes függetlenségét zsibbasztó határozatukra átszállni. A’ vallás’ és lelkiismeret’ szabadsága’ nagy elvében kétségkívül foglaltatván az egyes polgárzatokban törvényes létre jogosított vallás felekezetbeliek’ hit elveik, ’s ezekhez képest erkölcsi és szertartásbeli szabályaik szerinti akadéktalan élhetésök, — a’ felvilágosodás vallásos tekintetben nem fejezhet ki egyebet, mint a’ híveknek hit, erkölcsi és szertartásbeli szabályaik’ jelentőségeiről a’ lehetőségig tökéletes értelmi kifejlődését, — az erők’ központosítására nem fejezhet ki egyebet, mint azokhoz vonzó tikkadhatlan buzgóságot — a’ polgári engedelmesség több kívánatra nem terjedhet, mint a’ vallás’ kötelességeinek azon gyakorlatára, melly a’ keresztény ember’ sz. hivatásával a’ polgári élet’ viszonyai’ hű teljesítését, nem büntetésteli rettegésből, hanem ama’ sikeresb, tartósb és nemesb lelkiismeret’ ösztönéből egyesítvén : „Istennek adja a’ mi Istené, császárnak a mi császáréi. Az én polgári hitvallásom azt tartja, hogy a’ polgári alkotmánynak nincsen ’s nem is lehet jogában kívánni akár a’ katholika, akár más törvényesen bevett vallások’ követőitől, hogy a’ felvilágosodás’, központosítás’ és polgári engedelmesség’ imént adott értelmein kívül, vallásilag azon magyarázatukat fogadják el, mintha hitét ’s azzal kapcsolatban álló szertartásbeli gyakorlatot szabni ’s büntetéssel ollyant sürgetni a’ polgári hatalom’ köréhez tartoznék; mert vallás’ és lelkiismeret’ szabadsága ekkor szép, de csak addig tartandó üres hangok maradnának, még az igen viszonyos felfogású felvilágosodás és nyomást szülő központosítás, túlzó kívánásaiból indult főhatalom a’ vallás’ elveivel épen ütköző rendelményeket fel nem állítva ’s fenyítékekkel nem erőltetve — ugyanis a’ polgári alkotmányhatósága egyedül oda terjedhet, hogy a’ fenálló társaság’ czéljával ellenséges vallás gátoltassék. Ha ezen körén túl még a’ lelki idvességről való gondoskodásra is terjeszkedik, hogy illy érzékeny természeti jogokban való elegyedés melly káros következésü legyen, az évrajzok tanúi. Könnyen ítélhetik már a’ tek. Ki. ’s RR. sajnos illetődésem’ nagy mértékét, mellytől pásztori tisztemmel válhatlanul kapcsolt kötelességek’ érzetében nem lehet nem áthatódnom, midőn olly hatóság’ gyakorlatát tapasztalom egyes megyétől tettleg szándékoltatni, melylyel alattvalói leggyengédebb érzését, a’ lélek’ győződését kímélő legfőbb polgári hatalom sem fog követelni, mert jogosan nem is követelhet. A’ tekins megye büntetéssel kívánja a’ katholikus egyháziakat olly mire kényszeríteni, mit tenniök vallásos meggyőződésüknél fogva nem lehet, nem szabad, ellenben olly minek elmulasztását, mit szintazon meggyőződésöknél fogva el nem hagyhatnak. — A’ katholika egyház, a’ házasságban szentséget, azaz hit’ fentartására szentesített intézetet hisz, — hitelve szerint tehát nem lehetvén egykedvüleg az iránt, biztosíttatik e eleve a’ hit’ nélkülözhetetlen érdeke, a’ kötendő vegyes házasságnál, elvénél fogva kíván ’s fogad el a’ nem katholikus férjtől biztosítékot. Ezektől tiltani annyi mint a’ hit’ elve’ szükségképei folyadékától tiltani, az elvet megengedni, az elv’ következményét tagadni , — a’ vallás’ elve képesti élhetést, miben vallás’ szabadsága sarkallik, sérteni. Azonban, ha mind e’ mellett a’ polgári törvényhatóság’ irányzata akár nem katholika valláshozi kedvezés’, akár más polgári tekintetek’ folytában arra fejlett, hogy azon biztosítékokat tilalom alá vetni czélszerűnek találja, és még is katholika egyházi előtt rendeli vegyes házasságait köttetni, akkor jogosan nem gátolhatja, hogy a’ katholika egyház is, elve’ egyházi hatalmával, a’ változott állásponthoz képest intézkedhessék, — igazságosan nem kívánhatja, a’ katholika’ egyház papjaitól , hogy a’ szentség’ czéljával nem egyeztethető házasságbeli szerződést, az egyház’ ünnepies szertartásai’ hozzáadásával helyeselje , hitelvszerűnek lenni nyilatkoztassa azt, mi azzal homlokegyenest ellenkezik; teljes mértékben megfelelnek azzal, midőn mit sem gátolva, vegyes házasságok’ szerződését ’s egyszersmind a’ nem katholikus vallásbeliek’ házasság tárgyábani törvényes kívánatossága itt betöltve, két vagy három tanuk jelenlétében a’ házasságot törvényesítik, azért, hogy a’ katholika egyház helyes életét, kifejező szertartásokat, mellyeknek a’ különböző vallás’ álláspontja miatt a’ más valláson lévő fél előtt vallási érdeke úgy sem lehet, nem alkalmaztatják, — törvényszékei’ ebbe erőszakolás nélkül nem állíthatja, a’ katholikus egyháziak, egyházi hivatalkodásbani eljárásukért, úgy hozni törvényeinket, mint az általányos méltányosság’ elvei szerint egyedül egyházi elöljáróik előtt lehetvén felelősök. Önkényt szülnek az előadottak’ folytában mindazon következések, mellyeket az 1647: 14. 1790/1. 26. tczikkből hozni a’ tettes KK. és RR. méltóztattak; mert ha csakugyan az lehet az idézett törvények’ értelme, hogy hitről ’s vallásbeli szertartásról a’ katholika egyházban intézkedni nem azon egyház’ főnökeit illetheti, hanem polgári törvényhatóságot, mellynek nem katholikus tagjai e’ dolog’ nemében szóval nem bírhatnak , katholikus tagjai pedig mig az egyház’ körében maradnak, pásztori egyházi hatalmát tisztelni kötelesek; hogy az oltár’ szolgáit egyházi hivatalkodásuk felett megkeresni polgári bitónál ’s nem tulajdon született egyházi birójoknál kelletnék, — hogy az 1647: 14. büntető, — következőleg csak betű szerint vehető törvényt áthágva, az 1790/1 ik törvény szabta korlátokat egyes megyei hatóság a’ törvényben nem foglalt esetekre is, nevezetesen a’ katholika egyház’ azon joga ellen, miszerint szertartásairól bizonyosan szintúgy rendelkezhetik, mint bármelly vallásos felekezetbeliek, magyarázva terjesztheti, hogy az 1790/1. 26. tezikk. paizsa alatt, a’ nem katholikusbelieket tilalmaz, vallásuk elleni szertartásokra kötelezi, — de a’ katholikusokat igen is lehet 600 frban bünhödéssel erőltetni, hogy a’ hitelvük elleni szertartás’ alkalmazására készen tartsák magokat, mihelyest egy tettes és ugye’ bírói szavát érlelték: ha ez volna értelme — pedig ez tulajdonittatik a’ tettes KK. és RR. határozatában idézett törvényekben — akkor a’ katholika vallás’ átlapoljál, csak sajnálni kellene a’ hazában. Kényszerítve érzem tehát magamat, annak alázatos kijelentésére, hogy bármennyire tudom ’s akarom tisztelni a’ tettes és megye’ egyébkénk törvényszerű hatóságát, de ezen határozatok’ egyházi megyénkbeni megtartása’ eszközöltetéséhez nem járulhatok ; sőt ha az újabb tárgyalás’ következtében a’ katholika vallás és egyházi törvényes szabadsággal egyeztethető alakra nem módosítatnék, egyszersmind ünnepies óvásomut nyilatkoztatom. Többnyire mély tisztelettel maradván Székesfejérváron november’ -én 1840ben a’ rek.ns vgyének alázatos szolgája báró Barkóczy László mk. székesfejérvári püspök. A’ kisdedovó-egyesületi választottság 1840 ki munkálati. Miután a’ háborgó fellegek’ távoztával hazánkban is kezdenek diszleni olajfa-lombok, miután az értelem’ és ész’ hajnalán a’ valódi honfi kebelben minden nagy és dicsőért dobogni kezdő emberbaráti szív érezni kezdi azon hiányokat, mellyek a’ földi lét’ örömeit busitják, ’s az eddig elé szunyadozott részvét’ tanuljeleit adá ama’ titkos erőnek, melly a’ hazafit ’s embert dusabb és szegényebb polgártársihoz egyiránt vonza nincs mit csudálkoznunk, ha a’ nevelés, jelesen a’ népnevelés’ eszméje közöttünk is valahára fölébredt, sőt országos feladások közé is szoroztatott. Még csak egykét évvel előbb is azon meggyőződés uralkodott közöttünk , hogy a’ nemzetet és népet elsőbben gazdagítani kell, ’s az önmagát nevelendi fogékonnyá ama’jogokra, mellyek vele születtek , most talán közönséges tanulmánnyá lön, minek valóságán némellyek azelőtt sem kétkedtek, miszerint a’ népet gazdítani kell, hogy meg bírja magának az öntökélyesitésre kellő eszközöket szerezni, de egy úttal nevelni is szükségét, hogy erejével vissza ne éljen, hanem azt czélszerűen tudja használni saját és polgártársai’ boldogitására. Népnevelés lévén tehát országos javitásunk’ sorában napirenden, a’ választottság lefolyt 1840ki évi munkálatairól számolandó, örömmel tekint ama’ nem hosszú, de rögös térre vissza, mellyet a’ kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület 4 836 év óta annyi küzdéssel hátrahagyott; ’s bár nem jutott is még oda, hol munkálatinak sikerére borostyánok nőnek — ezt csak utódaik lehetnek elnyerni szerencsések — de biztató remény mosolyg ebbe a’ növekedő részvét terjedő látköréből. A’ r. tagok száma múlt évben ugyan tetemesen nem öregbült (összes számuk 452, a’ részvényeké 467) de közülök többen valának buzgók a’ részvényeknek megfelelő tőkeösszeget örök időre lekötelezni, ’s az egyesület’ örökös tagjai sorába lépni. A’ tisztelt örökös tagok betűrendben köv.: Almásy Rozália, gr. Szapáry Ferenczné, Bánffy Pál b., Bartakovics Marianna özv., Majthényi Imréné, Batthyáni Kázmér gr., gr. Herényi Erzsébet, b. Orczy Györgyné, Borbély Amália, b. Bánffy Pálné, Eckstein Anna, Rosty Albertné, Gosztonyi Katalin-özvegy, Majthényi Mártonna, Károlyi György gr., Kray Borbála, Festetics Leo grófné, b. Orczy Teréz-özv., Wenkheim József báróné, Simon Florent, Szapáry Ferencz gr., b. Wenkheim Francziska, gr. Festetics Vinczéné, b. Wenkheim Mária, b. Kray Jánosné, b. Wenkheim Paulina, gr. Dessewffy Emilné, Varga István, Wodianer Sámuel, és Zichy Miklós gr., kiknek egyetemben, valamint lelkes közbenjártukért egyesületi elnök Festetics Leo grófnak, Antal Mihály, ’s Márton József uraknak, ezennel szives köszönetét nyilványitja a’ választottság. Nem hallgathatja el azonban a’ választottság, mit tán első helyen kell vala említenie , miképen az egyesület tőkeértékét is Hont és Mosony vgye közönsége külön-külön 100 pottal vala kegyes gyarapítani, melylyekért szinte hálás köszönetét fejezvén ki a’ választottság, örömmel jelenti, hogy az egyesület’ ügye pártolásában jelenleg már hat törvényhatóság, jelesen, és Csongrád, Hont, Mosony, Pest vgye, sz. kir. Selmecz bányaváros és Veszprém vgye, egy kisdedovó intézet, u. m. a’ nagy-szombati, két casino-egyesület, u. m. a’ bihari és pápai vesznek tettleges részt, örökös tagjai száma pedig, kik az egyesület’ tartós jövendőjének alapjai, 33ra növekedett. A’ kisdedovás tettleges terjedését ’s hazánkban öregbülését illetőleg, ennek a’ múlt évben szép reményekkel biztató eredményei fejlettek ki az által, hogy külön vidékeken több uj kisdedovó intézet keletkezett, mellyekben jobbadán az egyesület tolnai képező intézetéből alkalmazott kisdedovók foglalkoznak. Ezek közt első helyen említendő a’ szombathelyi kisdedovó intézet, melly egy külön e’ czélra alakult egyesületnek, továbbá a’ kassai, melly az ottani nőegyesületnek köszöni létét. A’ tisztelve emlitett szombathelyi kisdedovó egyesület, szives volt magát ezen hazai egyesület fiókjává nyilatkoztatni, a’ közös czélra ezzel ke-