Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-13 / 4. szám
az ország rendeit az egyesületi hitköteleztetése nyomán, hogy maguk közbevetésüknél fógva Udvarhelyszék törvényhatóságának ezen életkérdését legközelebbről érdeklő sérelmének elenyesztésére a kir. fő kormányszéket szólítsák fel és bívják reá. — Határozás:a fennebbi szám alatt említett rendszeres biztosság olly utasítással bizatik meg, hogy ezen előterjesztésnek végére járván, és minden e tárgyatfelvilágosítható adatokat előszerezvén s megvizsgálván a dolog állása szerinti kimerítő tudósítását késedelem nélkül tegye meg. — Végre elnök ő nagy maga előterjesztő , hogy jónak látná, miszerint az előre való készülhess tekintetéből a jelen ülés 78-d. száma alatt érdeklett feliratok és kísérő tudósításoknak a kir. biztos e nagy méltóságához a holnapi napon leendő elvitelükre mostan neveztetnék ki egy biztosság, amelly is elfogadtatván kineveztetnek főtisztek: Kozma Pál, Malskási Lajos, — kir. hivatalosok : gr. Bethlen Domokos, Horváth János föstrázsamester —magyar megyék követei b. Huszár Károly, Katona Miklós, — Székely székek követei: b. Apor József, Mikó Mihály, — Szász székek követei: Müller Károly, Musz Károly, — Taxalis helyek követei: b. Bánffi Dániel, Topler Simon.— Mellyek alatt az idő eltelvén, s elnök ő nagymlga a jövő ülésre a feliratok és kísérő tudósítások felkészítését s elküldését, úgy szintén hogy ha az a feletti előleges tanácskozások bevégeztettek volna, a 21-d. ülés 76-d. száma alatt köziratra kivett hódolati törvényczikk iránti tanácskozást tűzvén ki, az ülés eloszlott. (M. és j.) Francziaország, Páris , jan. 2. Uj év napján a szardíniai követ, Brignole marquis, a diplomatái testület nevében következő beszédet tartott a királyhoz: „Síre! Megtiszteltetve, Felségednél tolmácsa lennem a diplomatái testület érzelmeinek, előterjesztem szerencsekivánatunk hódolatát. A gondviselés, melly, e királyság üdve fölött őrködve , mindig különös utalmát nyílványította Felséged személye és családja fedezésében, ennek újra fényes és Felséged atyai szivének igen drága bizonyítványát adta. Ez év a cabinetek egyességét is, a népek nyugalmára s a közbéke fentartására olly szükséges egyezséget, megint szorosabbra köttetni látta. Hálát mondunk Istennek azon jótéteményekért, mellyeket Felséged s királyi háza felett kiterjeszteni kegyeskedett. Kérjük őt, hogy e békét, valamennyi fejedelem törekvésinek folyvástt tárgyát s a nemzetek jóllétének legnemesb zálogát, föntartsa s mindinkább szilárdítsa.“ A király így válaszolt: „Köszönöm a diplomatái testületnek Ön által kifejezett kivánatit. Igen kellemes hallanom , hogy velem szövetkezik Istennek hálát mondani adott jótéteményeiért s kivált azon különös utalómért, mellyel a gondviselés újra fedezte gyermekeimet s mellyel már olly gyakran terjesztett ki fölöttük és fölöttem. E szomorú emlékezetek mellett azonban szerencsés eredményeket hagy az 1841. év maga után. Látta ez év, miképen a cabinetek öszhangzásuk által a közbékének uj zálogot adtak, s azon bizodalmát táplálom, hogy e békét folyvást minden sérelemtől megörzendjük. Mindig nagy örömmel fogadom valamennyi fejedelem ama közös kívánatának bizonyságát és senki sem lehetne annak jobb tolmácsa ellőttem. Páris, jan. 3. A diplomatikai karnak újévi ünnepélyes tisztelkedése alkalmával a Tuilleriákban csak egyetlen orosz, a Párisban lakó Tulpakin herczeg, volt jelen. Az egész orosz követség jelen nem léte nem menthető betegség által, mert Kisselef úr az itteni orosz ügyviselő legjobb egésséggel dicsekszik s uj esztendő napján személyesen több magány látogatásokat tett. Meg nem jelenése tehát a Tuilleriak cabinetje szándékos megbánásának tartatik. Következő felvilágosítás szolgáljon kulcsul. Dec. I6-án volt a minden oroszok urának névnapja. E napon az egész diplomaticai testület szerencsekivánatul aczárnak tisztelkedni szólt, így történt most is, de az udvar nagy álmélkodására Perrier Kázmér Francziaország ügyvivője nélkülöztetett, kiről tudták, hogy nem beteg. Miklós császár ezáltal megsértve érezte magát s egy cabinet-futár azonnal Párisba rendeltetett, meghagyandó Kisselef urnak, hogy újév napján a Tuilleriakban meg ne jelenjék. Nesselrode gróf futárja — szörnyű sebességgel dec 31 ki éjjel Párisba érkezett, s a hozott utasítások olly váratlanok voltak, hogy Tuffiakin herczeg, ki még Szilvesterestén Kisselef úrral társaságban volt, s ezzel összebeszélt másnap a Tuilleriákban találkozni, másnap az orosz ügyviselőt a királyi lak minden szobáiban kereste s nem kevesbbé látszott meg ütközve lenni jelen nem létén, mint a többi idegen követek. — Hozzá teszik, mikép dec. 18-án Perrier Kázmér ur nem cselekedett utasítás nélkül. A Tuilleriák cabinetje, mondják, megtudta, hogy Pahlen gróf kormánya által fel volt hatalmazva, csak néhány hónap múlva indulni el Párisból. De a sietséget, mellyel Párist elhagyta, hasonlóan megerősítve a hírt, hogy nem akarja újév napján a királyt a diplomaticai testület nevében üdvözölni, fájlalta a Tuilleriák cabinetje, s ezért adta volna utasításul Perriernek hasonlót hasonlóval visszatartani. Páris, jan. 1. A Journal des Débats mai számában egy hoszabb czikkelyben amaz új feszültséggel foglalkozik, melly a spanyol kormány s a franczia madridi követ közt támadt: „Lehetlen megengedni, mond a Débais, hogy Francziaország követe, kinek felségét egy monarchiai országban kell képviselnie, a királyság egyik ministerénél, bármilly magasan álljon és e minister, hitelesítessék meg.“ E hang világos s nem kétértelmű, ítélni lehet most, milly jó belátást tanúsított a régens, midőn hitte, hogy őt Francziaország részéről mint a status főnökét a királyné kiskorúsága alatt elismerni nem akarják. A Journal des Débats maga is elismeri, hogy az előbbi követek a régenskirálynénál hitelesíttettek meg, s nem az uralkodónál; de a régens a régensné helyébe lépett, az ország alkotmányának erejénél fogva mindazon jogok birtokában van, mellyek amazt illették. Cellamare követ példája, ki XV. Lajos királynak személyesen adta át megbízó levelét, e jelen esetben nem lehet elhatárzó; mindenki ur a maga házánál, egy kul statusnak vagy annak el kell ismernie a fenálló kormány főnökét, minek öt nemzete vagy alkotmánya tiszteli, vagy teljesen megtagadni ez elismerést s nem is képviseltetni magát nála. Az érintett czikkelyből az is kitetszik, milly szívesen tennék a regenst felelőssé, azért, mit a National mond. Hogy Salvandy úr késznek nyilatkozott, meghatalmazó levelének hivatalos mását a régensnek benyújtani, vagy annak jelenlétében a királynénak átadni, ez által az ügyek állása nem változik. Ha az állítatik, miszerint Francziaország követe monarchiai országban csak magánál a királyi méltóságnál, s nem a királyság ministerénél is, bármilly magasan álljon is ez, hitellezhessék meg, ez nyilvános fogalomzavar. Mert Espartero még sem tekintethetik pusztán ministernek — a kinek magának is ministerei vannak. (Alig. 7..) Egy madridi levél a Memorial Des Pyrénéesben így nyilatkozik a fenebbi tárgyról: „A régens követelése,a királyné helyett a követ felhatalmazó levelét elfogadni, a monarchiákbani eddigi gyakorlat szerint hallatlan, s annál kevesbbé megengedhető , minthogy egy követ rangja mellyel Salvandy ur van felruházva, őt magasabb állásba helyezte. Midőn Salvandy ur II. Izabella követének kineveztetett a spanyol kormánynak semmi kifogása sem volt ellene; sőt inkább úgy látszik hogy a követ a statustitoknak ünnepélyes audientiáján ezt megkérte a napot meghatározni, mellyen megbízó levelét a királynénak átnyújthassa, s hogy a minister e kívánságát teljesen jóvá hagyta. Esparteró tehát csak későbben gördítette elő a nehézségeket. Lehetetlen a szándéklatok és tanácslatok befolyását észre nem venni, mellyek valamint Spanyolország békéjének úgy a két nemzetek közti egységnek útjában állnak. Spanyolország mostani régense olly követeléseket tesz, millyeket Francziaországban?Venis herczeg a felség nagybátyja és születésre első herczeg nem tett. Tudva van, mikép akkor Holland és Spanyolország követei Hoppe és Cellamare a királynak nyújták át felhatalmazó leveleiket, ámbár ez csak 5 éves volt. Páris, jan. 3. Néhány nap előtt hízelegtek sokan maguknak, hogy Salvandy úr végre mégis értesülhetne Esparteroval, de e remény tegnap óta eltűnt, mert a madridi levelezés dec. 23ról, mellyet a Presse, a Phare des Pyrénées után közöl, Salvandy ur tollából került. Ez irat tartalma, valamint a szerkezet hangja világosan arra mutat, hogy Salvandy ur azon ponton áll a fővárost elhagyni, s egész követségi személyzetével legközelebb Francziaországba viszszatérni. A Journal des Débats állítja, hogy Salvandy úr korántsem akart tanuk jelenléte nélkül a királynéval beszélni, hanem inkább ajánlkozott a kormányzó jelenlétében átadni megbízólevelét, sőt ennek hiteles másolatát is a kormányzó kezébe szolgáltatni. De a spanyol kabinet kívánta, hogy a „spanyol királynénál megbízott“ franczia követ, nem a királynénak a palotában, hanem a kormányzónak és pedig lakásán nyújtsa kezébe megbízólevelét. Tehát itt nem illendőségi, hanem sokkal komolyabb kérdés forog fen, az t. i.: ki Spanyolország valóságos királya? Izabella vagy Espartero ? A cortes ülése dec. 26-án megnyittatott. A kormányzó a királynéval s ő felsége föudvarmesternéjével ugyanazon egy kocsiban, melly előtt a legközelebbiben ő felsége testvére az infánsné Mina tábornoknével s a többiben őfelsége egyéb kísérete ment, vonult a nemzetőrség sorai közt a senatus tanácskozásteremébe, hol a megnyitás történt. A királyné a tronon helyt foglalt, jobban az infánsné, balján egy lépcsővel alább a kormányzó, a minsterek és udvari tisztviselők. Gonzalez úr környül a ministerelnök átnyujtá a trónbeszédet ő felségének, ki azt tovább a kormányzónak adá kezéhez. Ez azt értelmes hangon olvasá fel. Lényeges tartalma következő: „Senator és követ urak! Élénk megelégültségtől áthatva másodszor jelenek meg köztetek imádott királynénk mellett, kinek nevében kiskorúsága alatt a nemzet által rámbizott kir. hatalmat gyakorolni kitűnő szerencsém vagyon. Hazafiságtok s hüségtek Goyalités kezességeim, hogy az alkotmányos táron tartós, megronthatlan alapokon szilárduland, s hogy ti megfontolástokban s bölcsességiekben egyebet nem czélzandatok a haza boldogságánál s jólléténél. Legnagyobb örömmel jelentem, hogy viszonyaink a külhatalmakhoz mindinkább erősbülnek, összehangzóbbakká s megegyezőbbekké lesznek az őszinte jóakarat kötelékének szorosbodása által. Azon hatalmak, mellyek fenséges királynénkat elismerték, megőrzik az igazságosság érzelmeit, honnan ezen elismerés eredeti. Azon kormányok, mellyek e lépést még nem tették, ellenségesség nélkül tekintenek minket, gondosan értesülnek politikai helyzetünkről, s midőn ez szilárdul, véleményem szerint nem messze a nap, midőn a nemzeti ügy tökéletesen győzedelmeskedik. Kellemes, tudtotokra adnom, hogy az Ecuador köztársasággal kötött béke, barátság s elismerési szerződés megerősíttetett olly alapokon, mellyek tisztesek mind a két kormányra s hasznosak mind a két státus érdekeire nézve, miket látandatok az esetekbe terjesztendő oklevelekből. Ügyvivőink fogják őfelsége kormányát Quitoban képviselni s viszonyainkat e statussal fentartani. Szinte Uruguay és Chili köztársaságokkal is béke-, barátság- és elismerési szerződést kötöttünk , melly e statusoknak olly tisztes és hasznos, mint régi anyaországuknak. Mihelyt a kicserélés megtörtént, e szerződések is eletekbe fognak terjesztetni, hogy magatok ítélhessetek azon hazafius buzgalom felett, melly az alkudozásokat vezette. Hasonló eljárás fog követtelni a többi köztársaságok iránt, mellyek még el nem ismervék, migyen azon szerencsés czélt elérendjük, mellyre közös eredetű nemzeteknek törekedniük kell. Más szerződés is van Portugáliával alkudozás alatt, a hajóhajózást illetőleg. Nem különben alkudozások kezdettek különféle státusokkal, könnyebb és gyorsabb előmozdilására a kereskedésnek, melly jelenleg akadályokra talál, a mi érdekeinknek szintúgy mint az övéiknek károsokra. Anglia elégtételt adott azon szerencsétlen eseményért,melly ez évi májusban Cartagenában történt, s a franczia kormány sajnálkozását fejezé ki az Aldudáknáli birtokmegsértés felett. Azon okok elhárítása végett, mellyek akkor ama sajnos összeütközést szültek, királynénk ő felsége kormánya szerződési alkudozást folytat a francziák királya ő felsége kormányával, javaslat terjesztetett elő, mellyre más, különféle elveken nyugvó javaslat válaszolt. Ha majd teljes határozat jövendett létre, közlendem veletek az ügyet. Az octoberben kitört fölkelés, a nyilványos nyugalmat megzavarás kényszerité a kormányt, hathatósan s erőteljesen föllépni, annak kezdetbeni elfojtására. Az alkotmány, valamint ártatlan királynénk s fenséges testvére becses élete fenyegettetett fegyveres kézzel. De a gondviselés kedvezett a hiv spanyolok iparkodásinak, reményeink e becses tárgyait megmenteni. A rendelkezésem alatt volt minden eszköz czélszerüleg fordíttatott e bűnös tettnek elnyomására, s az igazság keze megfenyité a fővétkeseket, kiknek bűnös próbálatit kevesb mint egy hónap alatt a nemzet szilárd magatartása s a kormány tettereje meghiusitált. Miután a megbántott jognak elégtétetett, a kormány vélé idejét tenni a kegyelemnek, s megkimélé több lázadónak életét. A barcelonai események, mellyek a birodalommali visszaélésből eredtek, kényszerítők a kormányt, e gazdag népes városnak ostromállapotba tételére. E rendszabály, mellynek egyetlen czélja volt vérontást elhárítani, sem erőszakot sem fenyítést nem idézett elő, mert büntetések csak a törvények értelmében alkalmaztathatnak. A törvényszékek a rájuk bízott ügyek elővizsgálatával foglalkoznak. Ez események után az egész monarchiának a törvények diadala által a nyugalom visszaadatott, s uj rendetlenségek minden oka elenyészett.“ Ezután a kormányzó áttér az anyagi javításokra, mellyek útjavítás, bánya- és földművelési ipar előmozdítása által történtek. Továbbá a közoktatást is előhaladni mondja, több helyütt ugyanis uj iskolák s némelly tartományban tanítókat képző intézetek állíttattak föl; a másod és felsőbb oktatás iránt törvény váratik. — A hadsereg és polgárkatonaság czélszerüleg szerkesztve. A hadsereg kevesbitése s az őrség Cgardet eltörlesztése nagy takarékosságot engedtek, de az utóbbi felkelés miatt e takarékosság tovább nem terjesztethetett. A hadsereg semmiben nem szűkölködik, hadi fenyítéke jó állapotban. Az ujonczozás gyorsan megy; az 50,000 kiállítandóból már,30,000-nél több szállíttatott helyre. A törvénykezés rendezett és gyors. Uj törvénykönyvek készíttetnek. Több uj magánjogi intézmények megfontolása után, a kormányzó az egyházhozi viszonyra nézve megjegyzi: „Ajun. 29kei rendelet, melly által több rendszabály létetik, s a szentatya politicaitlan allocutiójára adott válasz akadályt vetettek azon megtámadásoknak, melyekkel a nemzet s a kormány fenyegettettek. Több rendszabály létetett az istentisztelet és papság fölötti törvény kivitelére s végrehajtására, s a kormány mindenképen fáradoz vallási köteleztetéseit a nemzet és egyház iránt tökéletesen teljesíteni. Szorgos munkában van a papság statistiája s már fontos eredmények érettek el e czélra.“ — A kormányzó most áttér a státusigazgatásra. Rendesség- s lelkismeretességet ígér a pénzügyigazgatásban ; ez akkép mozdittatik elő, hogy a státusbevételek s az igazgatás-központosítás következtében lehetségessé vált, a tisztdíjakat az előbbinél pontosabban kifizetni.A novalji vámtörvény a bask tartományokban is végrehajtottak. A só- és bélyegbevételek bérbeadása pénzt teremtett a státus tárába az előjogosított követelések fedezésére. A papság javainak eladása előmozdíttatott. A státushitel előmozdítására a szükséges szerek rendelkezés alá tétettek, miszerint a tőkésített hátralévő kamatok a státusadósságtól a bel- és külföldön lefizettessenek. A tengeri hatalom mély csökkenésben; a kormány azonban a zsoldot rendesen fizeti s néhány hajót kijavíttat, többen pedig már jó karban vannak. A kereskedés a béke által uj életet nyert, vele a földművelés és műipar. A tengerentúli birtokok folyvást hívek s virágoznak. Törvényhozásuk átvizsgálásnak fog alávettetni. Következő törvények terveztetnek: a miniszerek felelősségéről; a községek és tartományi hatóságok szerkezetéről és szabadalmaikról; a sajtószabadságról, elnyomására a sajtókicsapongásnak, melly rendszeresen, kiszámítva rágalmaz s önző törekvésben az alkotmány és rend ellen összeesküvéseket forral; a bask tartományok fuerainak megváltoztatásáról, az igazgatásbani egyformaság végett; egy új határszabályozásról; a bírák, letehetlenségéről; a törvényszéki irászatról s jegyzőségről; a törvényszéki ajándékokról; az alaptalan vádakról; a papi törvényszékekről s az apostoli fentartásról; a nyugdíjügyről; a börzejátékról. Végre a budget is előterjesztetendik. Befejezőleg a kormányzó felszólítja a senatorokat, és követeket egyességre az alkotmányos thrón körül, amiért nekik „a halhatlanság könyvében arany lapot“ ígér. Madrid, dec. 24. A kormány végre eltökélte magát a republicai párt vakmerőségének véget vetni. Az utolsó sevillai, alicantei és barcelonai merényekt. i. elhatárzák a kormányt két körlevelet bocsátani a polgári hatóságokhoz, melylyekben ezeknek erősen meghagyatik minden iratokat, vitatkozásokat meggátolni, mellyek a statusalkotmány ellen volnának intézve, vagy a fenálló rend felforgatására hínának fel. Midőn a minister illy iratok elfoglalását parancsolja, igy folytatja: „Az események, mellyek egy idő óta az ország különféle községeiben előfordultak, elégséges bizonyságát adják azon befolyásnak, mellyet a státus alkotmányát gyűlöletessé tevő iratok gyakorolnak, s a kormány eléggé igazolva látja magát ez iratokra a törvényben rendelt elnyo- Spanyolország. Nagyhr Hannia. A királyné szándékát nyilványitotta a parlamentet személyesen nyitni meg, s az intézkedések és szépítések után ítélve, mellyek most a lordok házábantörténnek, ő felsége ez alkalommal a külföld mindazon felséges és magas személyei által kísértetni fog, kik a walesi herczeg kereszteltetésére meghivatvák. CStandards