Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-05-30 / 42. szám
ürítettek ő felsége atyáskodó királyunkért, a cs. kir. uralkodó házért, különösen ő fensége Károly cs. kir. főherczegért, mint Zarándfalva földesuráért; a mosony-megyei karok és rendekért; fő és kerületi felügyelőkért; uradalmi tisztviselőkért s a többi jelenvolt vendégekért. Szaniszlón, pünkösd másodnapján. Tegnap estéjén mintegy három perccel tiz óra előtt nyugatról kelet felé a föld alatt borzasztó szélzúgást hallék, ezt hirtelen álgyurobaju durranás követé, melly az egész épületet erős rázkódásba hozta. — Kün az ebek az ingás elmúltával mindenfelé ugattak, kakaskukorékolást lehetett hallani — mindezek ollyanoknak tetszettek, hogy az embert nem akarva is némi ijedelmi fagy környékezé, idegeit merevedtségbe hozván — mert azt gondolok: hát ha ismét a múlt éveken történt csapást hozza ránk, a mikor templomaink tornyostul romba dülének, házaink szétomlanak, minek súlyát még marháink sem állhaták ki, hanem bőgve a földre estenek, mi pedig máig is érezzük; de hála Istennek ! ez most, némelly kevés repedezéseket házaink falaiban kivéve, kár nélkül múlt el. N. Szőlős, május 6-kán, F. hó 3-kán a városnak mintegy közepén, nem tudni: vigyázatlanságból vagy boszuállásból e, egy özvegy csizmadiáné szalmafödelü lakja kigyuladván nem kissé öregbité rettegésünket az isszonyatos szélnek a dühöngő lángokkal rögtöni párosulása, melly napkeletről nyugot-éjszak felé tartván, egy perez alatt a szomszéd kereskedő házába kapott, erről e tenger szikrát, majd átellemben kis távolságban fekvő igen díszes s ez előtt csak egy pár évvel nagy költségen épített ref. egyház tornyára szórta s néhány pillanat alatt megfosztá minden ékességitől! Lélekrázó tünemény volt: mikint dönté le az iszonyú szél a már csak tüzes oszlopokon izzó sárga réz gömböt, de legiszonyatosb vala látni a megtüzesült s olvadásnak indult harangokat, mellyek darabokban hulladozván le, másnap d. u. még melegen ásattak ki; a templommal együtt hasonló csapás érte a pap- s rektori lakhelyeket, s most nem látni egyebet a kormos romoknál, mellyek alatt az erőslelkü pap több szerencsétlen híveivel együtt, s minden emberbarát kesergi temploma dicsőségének elmúltát; azonban ez még nem vala elég, mert innen a szikrák a szél segedelme által a szomszéd s majdnem a legjobb gazdáktól lakott utczába sodortatván, mindent az utolsó karóig a város szélső pontjáig porrá hamvasztott; egyedül azok valának szerencsések, kik ama görög bölcs szerint az omma mecum portoval dicsekkettek, a többi mint lehetett, félmeztelen szaladt a merre futhatott. Találkoztak azonban olly elszánt nemeslelkü emberbarátok, kik a tűznek gátat vetni mindenképen buzogtak; igy különösen ki kell emelnünk a közszeretetü, megyei föpénztárnokunk Gersty Mihály ur érdemit, kinek fejét noha ezüst fürtök födözik, de lelkére s erejére nézve még ifjú lévén, a szörnyű szél daczára is fecskendők segedelmivel, czélszerű intézkedési s biztatásival a tüztől szomszédságában fekvő házakat megótalmazá, mellyek kigyulása által az egész város pusztasággá leendelt. A károsultak szomorú sorsa enyhítésére nem késedelmeztek a segédeszközök is, különösen T. B. tblb. nagymennyiségű tengerit, sót, szalonnát s egyebeket küldni szíveskedett, ezen jólelkü urnák, úgy más névtelen emberbarátoknak, kik a szerencsétleneket a tűzveszélyből kiragadni, házaikhoz fogadni s őket vigasztalni szíveskedtek, teljes közönetünket nyilványitani kötelességünknek tartottuk. Táplál a remény, hogy a nj megye Rendei, földes uraságok s más jólelkü emberek segedelme által egypár év múlva ismét s tán díszesebben fölépül a város. Szapkay János. Országgyűlési tudósítások. (A máj, 7éntartott hatvannyolczadik országos ülés jegyzőkönyvének vége. A második és a katonáskodó székely nemzet keblében létező kiváltságos városok úgymint: Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Bereczk és Csik-Szeredára nézve felküldendő alázatos feliratban hivatkozva általánosan mind azokra, mellyek az első alázatos feliratban elősoroltattak, részletesen fejeztessenek ki a következendők: az A fenemlített taxális városoknak katonáskodás alá tett vettetések által nemcsak azon törvények, mellyek a székelységet érdeklőleg az első alázatos feliratban elősoroltattak, hanem a Compilata Constitutio 3dik része 8dik titulusa 6dik articulusa is megsértetett, mivel kiváltságaikban megcsonkiltattak, mellyekben az 1791beli 14dik articulus tiszta rendszabása ellenére legális állapotokba vissza nem helyeztettek, melly legális állapoton nem lehet egyebet érteni, mint azt, hogy ők a mostani fegyverviselés súlyától felmentesitve, azon taxafizetés mellett, mellyet kiváltságuk értelmében adni tartoztak, élelmök megszerzésére s tételek fentarthatására nézve olly annyira szükséges kereskedést és mesterségeket szabadon folytathassák, melly által mind az egész hazára, mind a kincstárra nézve szembetűnő haszon háromolna. b) A kiváltságos székely városoknak a katonáskodás alóli felmentésük és törvényes állapotokba való helyheztetésök iránt a KK. és RR. hol törvényhozás, hol felirat utján több rendbéli lépéseket tettek, illyenek: az 1791beli 67dik, 1792beli 15ik és 1809beli Is. törvényczikki javaslatok; hasonlók az 1794/5beli országgyűlési jegyzőkönyv 198ik 418ik 428ik és nevezetesen a 440ik lapokon látható végzések, melly ez utolsóbb lapon is ki van fejezve és több ott felhozott törvényekkel támogatva, mikép a fenemlitett székely taxás városoknak sorsa mind kiváltság leveleiknél, mind mesterség és kereskedés szempontjából, mind pedig egyéb tekintetből különböző a több nemes székelyek állapotjától Alázatos hódoló tisztelettel keressék meg annálfogva . Felsége, hogy az itt kiváltságos városokat a törvények tiszta értelmében, s közelebbről 1791beli keletkezett 14ik törvényezikk tiszta rendszabályánál fogva törvényes kiváltságos állapotokba visszahelyeztetni méltóztassék. A harmadik alázatos feliratban pedig a szélbeli katonáskodás alá szorított adományos és czimeres nemeseknek, bojároknak törvényes nemesi szabadságokba leendő visszahelyheztetések és az oláh szélbeli ezeredeknek leszállítása ismételve sürgettessék, hivatkozva mindazon sérelmekre, mellyek a 1838-i és jelenlegi külön a nemes székely nemzetet érdeklő alázatos feliratban e tárgyra vonatkozólag felfejtettek s még orvoslást nem nyertek, melly sérelmek mind a személy, mind a vagyon bátorságát illetőleg itt is szintúgy mint a ns Székely nemzet kebelében léteznek s mint a feudális rendszernek kártékony következményei legkisebb kétséget sem szenvednek, ezúttal sem mellőzhetvén el a KK. és RR. annak nyilvánítását, hogy a Compilata Constitutio 2ik részelső tit. 5ik artk. 24ik pontja, s ezzel egyben hangzólag a Leopoldi kötéslevél 10ik pontja tiszta értelmük ellenére történt a szélbéli katonáknak országgyűlésen és ennek megegyezésén kívüli felállítása, melly sérelem az oláh ezeredekre vonatkozólag annál inkább nyomja az országot, mivel ezáltal a törvényhatóságok köre megcsonkíttatott, a fiskus fekvő javai elidegeníttettek, az ország adója s kincstárjövedelme kevesíttetett, s ennélfogva egy egészen új és soha ezen alakban nem létezett katonai rendszer keletkezett, melly a nemzeti kiváltságot sérti, s melly által a nemzeti képviseleti szerkezet lényegesen félegesedett. Egyébiránt a mi ezen kegyelmes kleiratnak azon ágát illeti, mellyben a nemeseknek a katonáskodás terhe alól való kimenekülhetésökre a productio útja rendeltetik, ezt a KK. és RR. törvényes alapossággal bírónak el nem ismerhetik, mivel a törvényellenes utón behozott szolgálati terek alól való felmenekedhetés olly úthoz van kötve, melly igen sok akadályokat foglal magában, s ha ezeket valaki ki sem állhatná, abból nem lehet azon törvényes következést hozni, hogy tulajdon birtokáról olly személyszolgálatot tegyen, mellyel törvény értelmében nem tartozik, minden esetre pedig a productio útja az adó alól való felmenekedhetésre nyittatott meg, mit bizonyít az is, hogy az illyen perekben alperes mindenkor azon adófizető közönség, mellynek kebelében a producálni kívánó személy lakik. Ez alkalommal fedeztessék fel azon tetemes sérelem is, miszerint a főhaditanács által az elégtéves törvényes hatalom kijátszásával mind azok, kik 1779ban 1784ben és közelebbi időkben is Ő Felsége által is törvényes nemes embereknek megitéltettek, mind ez ideig fegyver alatt tartatnak, jóllehet Ő Felsége mostani kegyelmes kir. leiratában is kinyilatkoztatni méltóztatott, hogy erre nézve az illető helyekre szükséges rendeléseit megtette legyen. „Mindezen okoknál fogva alázatos tisztelettel keressék meg . Felsége, hogy mind azon czimeres és adományos nemeseket és bojárokat, kik, törvényellenes fegyverviselés terhe alá szorittatak, annyival inkább minden productio nélkül mentesíteni méltóztassék, mivel azoknak nevök és számok az ezred előtt is tudva van. Bérekesztőleg mind a három feliratban alázatosan keressék meg Ő Felsége, hogy még ezen országgyűlésének adandó kedvező válaszát leküldeni méltóztassék. Melly közben következő ellenmondását kívánta as Csik-Szék követe Mikó Mihály jegyzőkönyvbe iktattatni: „A hímes kir. leirat ezen kifejezése ellen: „Nobiles item possessionatos et lege immunes militiae militaneae adscripti, in quantum nobilitatem suam praescripta via productionali edocuerunt etc. etc. ad statum legalis immunitatis dimittendos etc. etc. dispositimus“ a mennyiben ezen kifejezésből, összevetve a hímes leirat egyébiránti foglalatjával, s különösen azon részével, melly a székely katonaság felmentését megtagadja, az a következés vonathatnék, mintha lenne a székelységnek egy része, melly nem volna lege immunis és possessionatus, s a mennyiben ez jövendőben netalán a székelység akármellyik classisának törvényszerinti immunitását és possessionatusságát hozhatná kétség vagy bár homály alá, maga a kifejezés és annak minden névvel nevezhető következményei ellen formaszerinti ellenmondást teszek és kívánok jegyzőkönybe iktattatni. — Ezen ellenmondást pártolta s jegyzőkönybe íratni kívánta Maros-Szék követe Nagy József“. Hasonlólag m. vásárhelyi követ Topler Simon: „Tekintetes Karok és Rendek! Miután látom, hogy a tek. Kir. és RR. türelme kifáradott, azzal visszaélni nem kívánok s következőleg a már megvitatott tárgy érdeméhez látva az egyértelműséget mostani állásában nem szólok, s csak is annyit akarok kifejezni,hogy iménti felszólíttatásomra szólási jogomról azért nem mondok le, mivel követi utasításomból kifolyó kötelességemnek tartom a tárgyalás alatti kegy. kir. leirat azon kitétele ellen: Nobiles item possessionatos et lege immunes militiae limitaneae adscriptos a mennyiben ezen szavakból azt lehet következthetni, hogy katonáskodó székely nobilis possessionatus és lege immunis, jegyzőkönyvileg is Maros-Szék érdemes követjével egyértelmileg óvásomat megtennem, a minthogy azt ezennel meg is teszem, s kijelentem, hogy minden olly kifejezésnek s bármelly homályos intézvénynek, melly a katonáskodó székelynek törvényes nemességét s birtokosságát kétség alá ejthetné, ellene mondok, s óhajtanám, hogy a t. Ki. és RR. minden ollyan kitételeknek, mellyek a nemes székely nemzet nemesi jogait bár mi legkisebb részben is akármikor is gyengítenék, országosan mondjanak ellene. Topler Simon m.k. NemesFogaras vidéke követe.“ Gróf Teleki László, egy a mondott vidék részéről az országos Rendekhez intézett kérelemlevelet nyújtván be, mellyben egyes ollyan esetek soroltatnak elé, midőn polgári rendűek és szélbeli katonák közt fenforgó perekben az ítéletek teljesedésbe vétele a katonai kormány részéről gátoltatott s lehellenné tétetett, ez a bíráló biztosságnak általadatal határoztatott. A május 10-kán tartott hatvankilenczedik országos ülésben a múlt ülési jegyzőkönyv megállítása után, elnöke nagyslga jelenti, hogy az egyik itélőmester a 60-dik ülés 231-dik pontjában érdeklett s a két magyar hon köztti határok kijárását tárgyazó biztosság iránt alkotott törvényczikkel, az e melletti feliratot, és az ezeket kisérő tudósítást, úgyszintén a 68-dik ülés 254-dik száma alatt említett, s a Magyarország által kiadatni követelt levelek tárgyában megállított feliratokat s ezeket kísérő tudósításokat tisztába írva felhozta, mellyek is öszveolvastatván, szokott módú aláírás által meghitelesittetvén, és a három nemzet pecsétjeivel bépecsételtetvén egy a végre kinevezett küldöttségnek általadattak, hogy a tönényczikket és feliratokat felséges Fejedelmünk atyai kegyes színe ekibe leendő juttatás megkérése végett vigye el a kir. biztos e nagymagához. — Közügyigazgató Horváth Ferencz a ,-dikálés 243-dik száma Galamett nyilatkozata következében beadja ellenvéleményét, melly ellenvélemény felolvastatván, a KK. és RR. meghatározták, hogy, miután külön nyilatkozatot benyújtó közügyigazgató a nélkül, hogy véleményét a tárgy folyama alatt nyilatkoztatta, és a tanácskozásba befolyást kívánt volna gyakorolni, beadott irományában nem a Rendek határozatától eltérő bizonyos véleményt fejezett ki, hanem az országgyűlés már megállított végzését bírálgatja, e cselekvésmódot a Rendek a leghelytelenebbnek tartják ugyan, mindazonáltal ez irománynak feljebbjutását meggátolni nem kívánván, azt e jelen esetből jövendőre származható minden következtetés nélkül csakis ezúttal feliratukhoz azon alázatosan felterjesztendő megjegyzéssel kívánták mellékelni, miszerint, ámbár a törvényben az országgyűlés tagjai egy részének, melly ellenvéleményben van, adatott jog, hogy ezt a Rendek fölterjesztéséhez mellékelhesse, annak, hogy ezen joggal egyetlen országgyűlési személy élhessen, törvényes alapját nem látják; továbbá jóllehet a benyujtott irománynak mind stylussára, melly ámbár egy személy értelmét fejezi ki, mégis ezt elrejteni törekvőleg vagyon kifejezve, mind tartalmára nézve, melly sem a hazai törvényekkel, sem a szabad szózatolási joggal, sem a Rendeknek ezen törvényczikkely alkotása alkalmával nyilvánosan vallott és követett czéljával nem egyezik, több észrevételeik lennének, bízva mindazonáltal ő Felsége igazságszeretetében és kegyességében, miszerint az országgyűlése határozatával szembetett egyetlen tag véleménnyének helyt adni nem fog, a többször említett irományt bővebb megjegyzés nélkül bocsátják . Felsége szentséges színe ebbe, annak a vallások egyenlőségét tárgyazó részére csak azt kívánván megjegyezni, miszerint azt, hogy ahol valamelly vallásból alkalmas tagok találtatnak, a kitűzés mind a három vallásból három személyekre terjesztessék, ahol pedig, valamelly vallásból három, törvény értelmében alkalmatos személyek hiányzanak, a hijánosság a több bevett vallásokból pótoltassék, a vallások törvényes egyenlőségéből kiindulva rendelteték, különben vagy törvény értelmében nem alkalmatos személyek kitűzését, vagy ollyanoknak, kik alkalmasok, azonban hármas számmal nem találtatnak, elmellőzését lévén kénytelenek rendelni, melly a vallások törvényes egyenlőségével nem különben, mint egyáltalában a józan okossággal ellenkezik; valamint pedig a törvényezikknek ezen ága, úgy minden egyebek, mellyek abban a vallásokra nézve találtatnak, az 1791 diki 12ik törvényczikk keletkezése után a megyék által huzamosan gyakorlott szokást foglalják magokban, mellynek fentartása, hogy a benyújtott irománnyal ellenkezőleg a vallások közötti versengésre okot szolgáltatni nem fog, az eddigi gyakorlat teljes biztosításul szolgálhat. A május 11-kén tartott hetvenedik országos ülésben a jegyzőkönyv megállíttatván, a közelebb 69-ei ülés 158-dik száma alatt érdeklett tisztválasztási alázatos felirat az ugyanazon ülés 259-dik száma alatt tett határozat következésében kipótoltatván, felolvastatván és megigazittatván: annak, úgy az e tárgyban szerkesztetek törvényezik, és kisérő tudósítás terveire nézve meghatároztatok, hogy közöltessenek a kir. főkormányszékkel lehető észrevételei megtétele végett. — Indítványba hozatott, miszerint a dolgoknak sietőbb folytatása tekintetéből szükséges lenne több tárgyaknak is, s ezek között némelly pereknek az országgyűlése tartása ideje alaki folyhatások iránti előleges tanácskozást napirendre tűzni, mire nézve a KK. és RR. tanácskozván, közmegegyezésből országos elnök , nagymaga megkéretett az iránt, hogy a részletes rendszeres biztosságok elnökeit szólítaná fel, miszerint gyűléseket tartván, a rájuk bízott tárgyakat s ezek között nevezetesen azokat, mellyek előlegesen ellátandóknak tűzettek ki, s ezek között is az országgyűlése tartása alatt is a pereknek folytatása tárgyát igyekezzenek minél előbb kidolgozni, és a középponti biztosságnak bemutatni. A május 13-i Czidik országos ülésben kormányszéki titoknokok Brennerberg Sámuel és Iszlai László visszavitték a tisztválasztás tárgyában készített törvénycikk alázatos felirat és kísérő tudósítás terveit a kir. kormányszéknek azokra írásban tett észrevételeivel együtt, s miután azok közül a KR. némellyeket elfogadtak, meghatároztatott, hogy azon irományokat az itélőmester írassa tisztába, minél elébb Ő Felségéhez leendő felküldhetés végett, melly határozat következtében azok még a mondott napon tisztába írattak, s ezen czélból a délelőtt félbeszakasztott ülés délután folytattatván, arra felvitettek, egybeolvastattak, a szokott módon meghitelesittettek, s lepecsételtetvén, egy küldöttségnek általadattak, melly azokat a kir. biztos ur ő excjához vigye fel az Ő Felsége szentsége színe elibe leendő juttatások megkérése végett, mi megtörtént, ő excja azon irományoknak haladék nélküli felküldését ígérte is. — A jövő ülés tartása elnöke exója által május 23-ra tűzetett ki, addig országgyűlési szünet van. (M. és JJ Fogaras. Egyházunknak a mérges. fő egyházi tanács idei februarius hónapjában tartatott népes gyűlésében kineveztetett egyik felügyelő főgondnoka, karathnai tek. Könczei Lajos ur ezen hivatalába f. hórkán délelőtti isteni tisztelet után az ide való ev. ref. papi lakban népes egyházi gyülekezet jelenlétében közlelkesülés közt ünnepélyesen beiktattatott. Teke, Kolosvármegye szabad mezővárosa, mellynek lakosai nagyobb részint munkás és szorgalmatos szászok, apr. 30. tűzvész által tetemes romlást szenvedett. A mondott napon egy ács házánál tűz támadván, a nagy széltől élesztett lángok olly borzasztó sebességgel terjedtek, hogy egy óra alatt 46 ház minden gazdasági épülettei hamuvá lettek. A dühös szél az égő szalmacsomókat egészen Szász- Régenig hömpölyögtete. A kárvallott családok vagyonjok