Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-23 / 16. szám

lentállás a világos adósságbeli perekben, mint bírói önkény elleni eszköz továbbra is fenmarad, azonban tartozik okát adni ellenállásának, mindjárt a bírói foglalás alkalmával, hogy a hiba, ha ugyanabk­a elismeri, igazíttassék ki, ha pe­dig elismerni nem akarja; a megyei törvényszék, a felek csak egyszeri írása mellett hozzon ítéletet, az ellenállásról, vagy el nem fogadhatásáról. 17) A nemtelen községek ez­után a királyi haszonvételeket is megvehessék örök­ áron, és az úri hatóság alól magukat felmenthessék. 18) A mezei rendőrségi törvény igazíttassék ki, annyiban hogy a falusi bírák a kétszeres büntetést ne mondhassák ki és az erdők­ben kárt tevőkre a régi törvény, melly szerint a velők volt marhát veszhettek, újíthassák meg. A csődü­leti perben lévő költség ezután előlegesen mindig az egész tömegből, nem pedig a kielégített hitelezők követeléséből vonattassék le. 20) És Csanád megyének a mészárszéki­ jog eltörléséről szóló indítványa nem pártoltatik, s ezen jog továbbá is a földesurnak hagyatik, ha azonban ezen indítvány ország­­gyűlésileg elfogadtatnék, ezen megye rendei azt kívánnák, hogy a földesurak kártalaniltassanak, s e tekintetből fogad­tassák el azon elv, melly az 1836 . VI fez. 7. §.) a bolt­­nyitási­ jog felől megállapítva van. 21) Néhai gróf Csáky Ferencz hitelezői részére birói zár alá vett csődtömeg, miu­tán gr. Csáky Ferencznek egyetlen egy fia gr. Csáky Antal Vincze a hitelezőket készpénzzel kielégítette és a kluknói uradalmat átvette, birói képen feloldatván, ez ellen a zár alatt volt javak gondnoka gr. Csáky Tivadar, és egy hitelező, gróf Csáky Sándor legfelsőbb helyre folyamodtak, az eljáró első alispán tehát a birói határozatának igazolására szolgáló iro­mányokat jelentésével együtt legfelsőbb helyre terjesztő. 22) Svabóczi Sváby Károly főadószedő halálával főkor­mányzó ő maga által helyettesített Nemessáni Nemessányi András a múlt 1842ik évi 991. sz. a. közgyülésileg megálla­pított hitforma szerint jeleskedtetett; jövendőben pedig azon óvás létetett a jegyzőkönyvbe, hogy ezután az ürességbe jött hivatalok felöl helyettesítés czéljából csupán közgyű­lésből történhessék a felterjesztés főispán­i mlgához. 23) Nádor , cs. kir. Főhűségének a pesti vakok nevelő­intéze­téről szóló magyar levele örömmel fogadtatott, s a járásbeli szbbráknak azon meghagyással adatott ki, hogy annak tar­talmát járásaik körében közhírül tévén felszólítások általa is czélra részvétet és pártfogást ébreszteni igyekezzenek. 24) Krompach bányaváros kérésére legfelsőbb helyről érke­zett azon k. kir. rendelet, melly szerint a zsidók a bányavá­rosoktól bizonyos távolságra ellil­assanak, teljesítés végett a bányai járás föszbitájának kiadatott. 25) A nm. magyar kir. Helytartó-Tanácsnak az e megye részéről hátralévő­­ ujonczok minél előbbi kiállítását sürgető levelénél fogva a tátraaljai járás föszbivája oda utasittastott, hogy a hátralévő ujonczok állítását, minden haladék nélkül foganatosítsa. 26) és Torontál megye sérelmes közlését illetőleg, miután tör­vényes és diplomatikai polezon álló magyar nyelven költ levelezés el nem fogadása Károlyváros részéről csakugyan törvényelleni merény, eziránt ns Torontál megye által fel­terjesztett fölirás pártoltatok fog. 27) Ns Nógrád megyének beligazgatási tárgyakróli közlését a mellécsatolt könyvvel együtt hálás köszönettel fogadván e megye rendei, az egész­ség , közbátorság, tömlöczök, pénztárak és magtárak álla­pot­­­á­t, a törvényszékek munkálkodásának sikerét tudató je­lentések készítését kötelességévé tették az elnöknek, ki azt ezután minden év elején tartandó közgyűlésre be fogja mu­tatni; most pedig a nógrádi példa szerinti jelentés előter­jesztése, egy a másodalispán elnöksége alatt munkálódó választmányra bízatott, melly küldöttségnek a nógrádi jelen­tés kiadatai határoztatott. 28) és Szerém megyének az ilis mozgalmak s a turopolyai nemesség sérelme tárgyában kelt határozatát tudató magyar levele szives mél­tány­lattal fogad­tatott. 29) A megyebeli gazdasági egyesület elnökének azon kérése, miszerint az állatok nemesítése tekintetéből czélbaveendő difosztások közönségessé tétessenek, pártol­ta­tott , és a határidők közhírré tétele szbb­ák utján elhatá­roztatott. 30) Mart.­ötól kezdve a hús 1 krral följebb s igy 10 krra emeltetik. 31) Vagendrüssell mezőváros örök meg­váltásának sikerülése kérettetvén, miután a szerződés, melly által az említett város minden úri tartozásoktól és adózá­soktól, sőt az úri hatóságtól is féloldalik és még a királyi haszonvételek birtokába is jön; mindazért pedig 100,000 p. frtot fog fizetni, a közönség világos hasznával történt; ezen örökvallás, mellyel már a kir. fiscus részéről tett fölterjesz­tés után, a kir. udvari kamara helybenhagyott, ezen megye részéről is helybenhagyatott, és ez a nm. m. kir. Helytartó- Tanácsnak felsőbb megerősítés végett alázatosan fel fog ter­jesztetni. 32) A fiumei kapitányságnak azon felszólítása, miszerint Fiume az anyaországgal Vasut által kapcsoltassák össze, pártállatok­. 33) A leégett Hamburg város részére a bányajárás föszbirája által gyűjtött 10 fz. 50 kr. pp. a nm m. kir. Helytartó-Tanácsnak felküldetik. 34) Az adózónép sorsán leendő könnyítés tekintetéből, az elöfogalok bére I. év Sz.-György napjától kezdve 4 lótól 1 fr. 20 krra p. p. emeltetik. 35) Nádor Főhgségének az országos pénztár ál­­lapotját tudató levele a legfelsőbb kir. Kincstár számára kí­vánt 446,606 párt visszatérítése iránt; ugyszinte 36) és Tolna megyének a posták rendszeresítését tárgyazó (a bé­­lyegzésen kívül) indítványa pártoltatott. 37) Pozsonynak az­ országgyűlési ingyenszállások tárgyábani felszólítása. 38) Gömörnek a nemesség fegyverbeni gyakorlását ajánló levele. 39) Kézsm­árk, Eperjes, Szatmár-Némesi, Székes-Fejérvár szab kir. városok ismeretes tárgyakban irt levelei. 40) Ns Szerém megyének Duna s Száva egybekapcsolását érdeklő terve az országgyűlési utasítás előkészítésével megbízott küldöttségnek véleményadás végett ki fog adatni. F. ,/. Szent-Gy­örgy, febr. 6. *) A mult 1842dik évi ősz korm­orabb napjainak mintegy közepebén még egyhangu­­abbá lett szabad királyi kis-városunkat némileg kiemelő veszteglő nyugalmából a polgároknak hatósági ünnepélye, t. i. a tisztválasztás, melly még múlt 1842dik évi nov. 21. és 22-kén a csekély számban hiányzott választó polgárok tes­tületének kiegészítésével kezdeték meg Galán­thai Fekete Ferencz királyi biztos, és t.­ns Pozsony megyei jeles és érdemdús volt első alispány ur fölü­gyelete alatt; azután a rendes hivatalviselők választására került a sor, minek következtében v­áro­sb­iró lett: Schuszter János, polgár­­mester: Márton Sámuel; Szegner Imre, az Aradi váltó­törvényszéknél lett előmozdítása által megürült Tanács­noki s nyomban kapitányi lisztnökségre megválaszta­tott: Barabásszeghi Barabás István h. ügyvéd; tanács­nokok megmaradtak: Vlahovszky János, és Máthé János törvény­­tudó ; Mangold Ferencz; Szandtner Lajos törvény­­tudó; Bogner Pál; Főjegyző: Koleszik Károly h. ügy­véd; aljegyző: Fischer Pál h. ügyvéd ; főügyész: Scul­­tety Pál táblabíró; aljegyész: Treiner Károly; szám­vevő: Hanslicsek János-Kristóf; hadiadószedő: Tenk András; kamarás és egyszersmind erdei pénztár gondnoka: Kubik Pál; árvák atyja: Gödölle János; erdőmester: Blaschke János; o­r­v­o­s : Mászny József; seborvos: Grün János; írnokok: Koleszik József és Eibacher Ferdinand ; népszószóló: Pauler Kár., s ennek ülnökei: Meiszter Konrád és Poszpech Mihály; jegyző: Hodich János; gaz­da: Pribik Mátyás, választott polgár vagyon 30. Komárom, febr. 8. 1843. A honi hajózást biztositó komáromi társaság f. he­­dikei közgyűlését, igazgató Szabó Lajos ur azon örvendetes nyilatkozatával kezdé meg, mi­szerint az egyesület hazánk több elsőfényü csillagit a rész­vényesek közé számítani szerencsés­­en, s olly állásra jutott, mellyben a versenyt a többi hasonló társulattal kétségtelenül képes kiállani, s valamint tavaly február Sdikán tartott köz­gyűlésen, úgy most is egyetértésre s karöltve együttmun­­kálásra kérte az egyesület tagjait; — ezt követé a most em­lített tavasi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, vagyis hitelesítése; mi azonban megfontolási elvtől el nem t érve, minthogy az ezelőtt egy évvel történtekre bőven visszaem­lékezni kissé bajos, némi módosítást aligha el nem tűrne, továbbá pedig a tanácskozás alá került tárgyak közöl meg­­említendők ezek. A társaság eddig volt 800 részvényes szá­mát 160őig bocsáthatására megbizó olly kikötéssel, hogy egyedül az elkelt részvények sjárulatai szolgáljanak a tár­saság kármentesítési értékéül. — A gabonával terhelt hajók határzatlan summáig ezentúl biztosíthatók, a gubacs, dohány, repere, kender és lemnek pedig kétharmada 40,000 forintig fogadta­tik el biztosíthatónak. — Miután az egyesület 34 év óta iparkodik a közügy s a honi kereskedés előserélésén, s ügynököket több állomáson szabadon tartott, nem kevéssé lön meglepetve pesti ügynökének azon levelénél fogva, mellyben Pest városa által „Komorner Schiffahrts-Versi­­cherungs Gesellschaft“ czimmel 1842. évre rótt 14 pg. fr. s 12 ki.­adó követeltetik az egyesülettől; nem azért jön pe­dig meglepetve, mintha korszerűnek nem tekintené, misze­rint mindenki adózni tartozik, hanem , mert nem véli rendes­ lenni azt, hogy rá, nélküle a nemes város adót vethessen, mitől 33 évig nem adózott, s nem láthatja át, minő kulcs sze­rint állapitá azt 14 fz. 12 kr.ban meg, holott több év óta Pesten egyetlenegy hajó sem biztosíttatván, — mivel ez rendesen a rakodás helyén történik, — onnét semmi jövede­lem be nem folyt. — Ugyanazért e terheltetés orvoslásáért a nagyméltóságu Helytartó­ Tanács alázatosan megkéretni határoztatott a pénztári számadás szerint az 1842. évi ösz­­szes jövedelem­bőn 26,386 fr. 21 kr. — A kiadás pedig következőleg találtatott: Rendszerinti költségek fejében ki­adatott 5355 fr. 1­­2 kr.; Fáik Lajos urnak 35,000 frlig biz­tosított hajója május 9-kén Szentendrénél elsülyedvén, a hajóban és gabonában esett kár 16,610 fr. 7 kr. összesen 21,965 fr. 7­/2 kr., melly kiadások a jövedelemből levonat­ván maradt 4421 fr. 12 V2 kr.; ezen summát a részvények számához képest elosztva esett eggyre osztalékul 5 fr. 18 kr. mellyet a jelenvolt tagok benhagyatni kívánván az egész 4421 fr. 12 kr. a 60,000 frnyi tartaléktőkéhez csatoltatni rendeltetett.­­ Végü­l igazgató, pénztárnok és titoknok urak szokás szerint hivatalukról leköszöntek, de szavazás utján előlegesen is nyilvánított közakarattal ismét megválasz­tanak ; jelesül Szabó Lajos igazgató, Beöthy Gáspár pénz­tárnok és Molnár Lajos titoknokul. A honi gyapjúszöveteket viselő Fejér megyei egyesü­letnek Székes-Fejérvárott f. é.jan. 16-án tartott választmá­nyi ülésében bemutattatván Brisztriczai Pál és Ihász Péter palotai posztósoktól az általuk készített posztószövetek, s e már 200 felé haladó naponta több tagokat számláló társu­lat tagjait honi posztóvali ellátás lehetségéről biztosítván, Székes-Fejérvári Oblath Ignácz tagot választá bizottmányos szállítójává, kinél már mártius elején a raktár megnyiltatik. Jövő közgyűlését Sz.-Fejérvárra április 21 -re délutáni 5 órára tűzte ki a társulat, mellyben az alapszabályok 3. sz. szerint a valóságos alakulás és az aláírás kötelezése kimon­dassák, s mellyre minden tagok tisztelettel meghivatnak. — Madarász, litoknok. Jótékonyság. Azon sorsjegyekből, mellyeket a kis­ded-kórház eszközlöttt sorsjáték folytában az intézetigaz­gató választmánya ismeretes emberbarátokhoz elküldeni bátor vala, száz darab n. mélt. pécsi püspök Scitovszky Ján­­ur ő excellenciájához irányozva volt, azonban tévedés kö­vetkeztében csak a húzás után egynéhány héttel került ren­deltetése helyére. Mind­a mellett a kegyelm­essége méltoz­­tatott nem csak a sorsjegyek ára fejében száz pengő forin­tot megküldeni, hanem magukat a sorsokat is olly nyilatko­zattal az alálírt kezéhez szolgáltatni, hogyha van közötték nyerő, a nyereség szinte az intézet hasznára fordittassék. És csakugyan volt közötte két nem csekély nyeremény, melly is annak idejében azon czélra, mellyre kegyesen szánva van, használtatni fog. A magas helyzetű, de még sokkal magast­ erényü főpap süni jólétei, mellyekkel em­bertársait szakadatlanul, s minden után módon boldogítani igyekszik, magokban annyira fényesek, ismének, dicsők, hogy e tekintetben nincs hálaszó, nincs dicséret, melly már számtalanszor érezve, rebegve s­írva nem volna; mire néz­ve elégségesnek tartá alólirt e tényt egyszerűen előadni, melly — közbevetőleg mondva, uj bizonyítványul szolgál, mikép a kisded-kórház iránti méltánylás és részvét napról napra terjed ez; és mikép a jótétemények az egyházi rend kebelébül mindig sűrűbben és nagyobb mértékben háromla­­nak reá. — Pesten, febr. 12-én 1843. Havas József, vál. elnök, Erdélyi országgyűlés. A januarius 13-k. tartott százharminczegyedik országos ülés jegyzőkönyvének vége. Elnök­e nagyméltósága felszólítja a Kirat és RKet, hogy a 129-dik. ülés 587-dik. száma alatt napirendre tűzött azon kímes királyi leirata ő Felségének, melly közelebb­ről a magyar nyelv tárgyában érkezett, a mint értésére esett, az előleges tanácskozásokon már keresztül ment, vennék azért tanácskozás alá azt a Rendek, mire újból is f­elolvas­­tatván azon kegyelmes kir. leirat s az a feletti tanácskozá­sok bevégeztetvén, határoztatott: Minekulánna a KK. és RR. a múlt 1842-k. év sept. 12-k. napjáról kelt alázatos felira­tukban hodoló tisztelettel . Felsége atyai szine­­k­be ter­jesztett törvényes okaiknál fogva méltán remélték, hogy a magyar nyelv iránt akkor felküldött törvényjavaslat ö Felsé­ge kegyes megerősítését megnyerendő nem kevés szomo­­rodással vették, hogy ö Felsége a múlt év aug. 1-je napjá­ról költ kegyelmes leiratához ragaszkodva, a törvényczikk megerősítését megtagadta, s annyit is, mennyit a testvér Magyarhon ö Felsége kegyességéből már megnyert, meg­adni nem méltóztatott, holott ezen nagyfejedelemségben a magyar nyelv mind a törvényhozás, mind pedig a közigaz­gatás mezején századok folyta alatt fenállván, sem innen, sem a közéletből, bármelly idegen nyelv által annyira sem volt kiszorítva, mint a testvérhonban. Melly állításnak a közigazgatást, és törvényhozást illető részeié nézve nyil­vános bizonyságul szolgálhat az, hogy a leopoldi körlevél és ő­felsége szentséges hite által, utóbbi megerősítést nyert törvénykönyveinknek nagy része magyar nyelven szól, s teszi mind e mai napig a hon minden nemzetei és polgáraira nézve, úgy alkotmányunk, mint közigazgatási törvényeink egyik legfontosabb alkotó részét; nincs hát törvényhozá­sunkban új nyelv behozataláról szó, hanem csak arról, hogy azon nyelv, melly abban századot meghaladó időn keresz­tül, a nélkül hogy a bűn bármelly nemzete által ellenvetés­re talált volna, divatozott, s melly csak a mult század ele­jén nem valamelly nyilvános törvény, hanem a változott kö­rülmények befolyása alatt szenvedett vala változást, vissza­­állittassék; ezekhez képest tehát a Rendek a kegyelmesen leküldött törvényczikkelyt, melly a nyelv ügyét az eddiginél sok tekintetben kedvetlenebb helyzetbe tenné, el nem fo­gadhatják, s előbb felterjesztett törvényjavaslatukat újból is fiúi bizodalommal ő Felsége ebbe terjesztik azon alázatos könyörgések mellett, hogy már felküldött két rendbéli és jelen alázatos felirataikban felhozott okaikat szokott atyai kegyessége szerint fontolóra vévén, azt megerősíteni, s még a jelen országgyűlésére leküldeni méltóztassék, hódolati tisztelettel kijelentvén egyszersmind azt is, hogy mind ad­dig mig ezen törvényjavaslat ö­sészége kegyes megerősíté­sét megnyerendi, a magyar nyelv gyakorlatára nézve az 1791-ki 31 -k. törvényczikkhez szorosan ragaszkodni köte­lességüknek tartják. Melly értelembéli alázatos felirat meg­­készítése az itélőmesterekre bizatott. Ez alkalommal is Szebenszék követe Konrád Vilmos fennhagyta jogát e tárgy­­beli különvéleményének beadására s eziránti beszédét jegyzőkönyvbe íratni kívánta.—Elnök ő nagymaga felszólítja a KKat és RKet hogy a 129—k. országos ülés 587-k. száma alatt napirendre tűzött és az előleges tanácskozásokon már keresztül ment azon törvényjavaslatához a középponti rend­szeres bizottmánynak, mellyel a perek országgyűlés alatti folyama tárgyában készített, szólanának hozzá a KK. és KB. Mire az tanácskozás alá vétetvén, azon törvényjavaslat a következendőkben állíttatott meg : Törvényjavaslat a perek­nek, országgyűlés alatti folyásáról: — 1. §. Az igazság ki­szolgáltatása gyorsabb folyama eszközlése tekintetéből . Felsége kegyes jóváhagyása hozzájárultával az országgyű­lés alatti perszünet eltöröltetik, kivévén azon rövid és hosszú folyamú pereket, mellyek a törvényes kir. tábla mint első bí­róság előtt indulnak; a feljebb vitt perek azonban minden törvényszék által ellátandók. — 2. §. Az országgyűlési ta­gokra nézve gyakorlatban lévő perszünet ezutánra is fenn­marad, kivévén az úrbéri, gazdasági, rendőrségi ügyeket, barázda, és határjáratást, és kiméretést, határosztályt, nem különben szegődött bér eltartóztatásáért, özvegy- és hajadontartás kiszakasztásáért, ősi jók pazarlásáért, levél és törvényes másolat ki nem adásáért, valamint szintén adós­ság, zálog-fosztás, első és másod­izbéli vérek közötti osz­tály, hatalmaskodás, és simplex viduus ellen indult kere­seteket érdeklő pereket, és elégtételorvoslást, mellyek or­szággyűlési tag ellen is folytattathatnak. Kötelességévé té­tetik egyszersmind az itélőmestereknek, hogy ezen tör­vényjavaslat latin szerkezetét minél előbb elkészítvén hoz­­zák­ fel. — Nis­­izakna városa követe Fogarasi János a kö­vetkező indítványt terjeszti a KK. és RR. ek­be: „Az ország­gyűlési határozatok teljesítése iránt, úgy hiszem, a tek. KKnak és RRnek kell leghőbben huzogniok, s azért hogy a tek. KK. és RR. jelen országgyűlésén hozott végzése minél előbbi teljesülhetésének óhajtásából szót emelek ,reméltem nem fog visszautasittatni. Elhatároztatott a nem egyesült hitű görög vallásnak a több bévett vallások közé felvétele; s az eziránti törvény tervnek készítése s még ez ország­gyűlés elibe terjesztése a rendszeres bizottság közigazga­tási és vallási osztályaira bízatott; de a határozatnak még eddig semmi s­ikere nincs. Minthogy pedig az országgyűlés sebes léptekkel vége felé siet: szükségesnek tartom a tisz­telt bizottsági osztályokat sürgetőleg felszólittatni, hogy a KK. és RR. határozatának minél előbb eleget tenni múlha­tatlan hazafi kötelességüknek ismerjék, nehogy a halogatás miatt ezen emberiség szent jogát érdeklő ügy haladási ko­­ nt Ezen czikkely azért nem törtillelh­etett előbb: rh­inihorry elöltünk ek­koráig tudva nem volt, valljon Barabás Istán ti. ügyvéd, ki a válasz­tás napján Temesvárétt tartózkodott, elfogadta- e a nelu szánt hivatalt.

Next