Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-27 / 77. szám

mal, ezen véleményem szerint változtatni kell. 1832-ben az úrbér tárgyalásakor sok vitatkozás folyt annak meghatá­rozása felett, hogy ki tekintessék mesterembernek ; végre abban állapodtak meg, hogy mesterember mind az, ki annak gyakorlatából él; én ennél tovább most se mennék, mert annak, ki saját mestersége gyakorlata után él, bizonyosan kell annyi jövedelmének lenni, mennyit fele a FRK, a pol­gári képességre megkívánnak, mert különben meg nem él­hetne ; azonban a honorát­orokról mégis azt hiszem, hogy kell valamikép rendelkezni, ezeknek jövedelmeit’ legbam­­josabb lenne meghatározni, annál fogva, legczélszerűbbnek látnám, ha ide n 3dik szenetben felállított 40, 60, 80, Pest városára pedig 100 forint házbeli qualificatiót visszaállíta­nánk. — Erre nézve egy megyei követ megjegyzés miképen a polgári qualificatio minden legkisebb emelésével, több pol­gár záratik ki a jog gyakorlásából, erre pedig e küldőitől felhatalmazva nincs, s azért el sem fogadja. Más követ pe­dig igen óhajtja a városok elrendezését, de olly elrendezést nem akar,melly által számtalan polgár polg. szabadságában megszonltatnék.­­ Azonban ezen kérdést a többség szavazat által kívánta eldöntetni, elsőben is a felett szavaztak a BR. valljon elfogadják-e a FRAdi qualiocatiót, vagy nem; 26 megye 23. ellenében nemmel szavazott; a kedvesebbségben maradt megyék: Zemplén, Sáros, Ungh, Szatmár, Szepes, Krassó, Pozsony, Nyitra, Liptó, Somogy, Hont, Veszprém, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Árva, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Szerém­. Ellenben a békési indítvány 36­­ szóval 13 ellenében elfogadtatott; a kevesebbségben maradt azon megyék, mellyek az előbbi qualificatio megtartására szavaztak: Abaúj, Sáros, Heves, Ugocsa, Csanád, Arad, To­­rontál, Sopron, Trencsin, Vas, Nógrád, Zala, Komárom.­­ Továbbá a polgári őrsereg felállításától a BR. elállottak, hagyatván az a honvédelmi rendszer általános elrende­zésére, egyébiránt az eddigi gyakorlat továbbá is fentarta­­tik. — A képviselők számára nézve a BR. előbbi nézeteiket tartották meg. — Ellenben a főfelügyelők tárgyalása kez­detén azon kérdés tűzetett ki szavazat alá, valljon a főfelü­gyelők elvileg elfogadtatnak e : 25 megye 24 ellenében igen­re szavazott; a kevesebbségben maradott megyék: Pozsony, Nyitra, Sopron, Trencsin, Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Verőcze, Ung, Gömör, Bor­sod, Heves, Bereg, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál.­­ Egy kárpátvidéki követ előadó, hogy mielőtt a BB. a főfelügyelő hatásköréről szólanának, azt a városi munkálattal foglalkozott két­ választmányhoz kellene utasí­tani , annyival is inkább, mert olt már e részben egy javas­lat előterjesztetett, melly akkor 1—2 szavazat többséggel elmellőztetett; a törvényjavaslat előterjesztéséig azonban egy elvvel tisztában kell lennünk: a FRR, az egyenes válasz­tást a candidatioi joghoz kötötték, ezt tehát szavazat által kellene elhatározni; úgyszinte azt is, hogy valljon a főfelü­gyelőt ő­felsége korlátlanul nevezze-e vagy nem. — Az utána szólott követ S. megye követe javaslatát nem osz­totta, hanem utasításánál fogva kívánta, hogy a felügyelők a htanács által felterjesztett egyénekből ő Felsége által ne­veztessenek ki, s azok ne minden városban, hanem kerüle­tekre osztassanak fel úgy, hogy jónál többen ne lehesse­nek, se megyei se városi követeknek ne választathassa­nak, s az administrativ-felügyelés tekintetéből vagy a vá­rosban, vagy pedig az illető kerületben lakni tartozzanak; végre, hogy a magyar nyelvet tökéletesen tudják. — Ez­után Cs. m­. követe úgymond, mielőtt a főfelügyelő köte­lességeiről és jogairól szólanánk, először azt kell meg­határozni, hogy kik legyenek, én azokat mindenesetre a polgári elemből kívánom választatni, mert a városi tes­tületbe olly idegen elemet, melly a polgári érdek kifejtését elnyomhatná, ültetni nem akarok; olly férfiúra kívánom én bízni a felügyelést ,akit ő Felsége a város polgárság által aján­landó 3 egyén közül tartoznék kinevezni, és ezen egyén fő­polgármesternek neveztetnék, ezt pedig tehetjük, mert a felügyelés elvének elfogadásával még magát a nevet el nem fogadtuk; jogai és kötelességei közé tenném pedig, a köz­gyűlésekben és a választásoknál való elnökösködést és hogy a végrehajtásra szigorúan felügyelni tartozzék, a candidatiot semmi esetre sem adhatjuk kezébe, hanem meg kell tartanunk az általunk javaslót kijelölő választmányt, ennek elnöke és a 6 számból álló választmánynak hetedike legyen, mert különben ha a kijelölést a kormány befolyása által kinevezett felügyelőre bíznák, akkor a polgárok vá­lasztói szabadsága egyenesen kormány kezébe adatnék, akkor a qualificatio mellett tett hosszas küzdéseink mind haszontalanokká válnának, mert a kijelölési jussal a polgári jog nullifk­áltatnék; nekünk tehát a felügyelőre többet, mint előadóm bizni nem lehet; ez lenne az közadministratioba való befolyása; a mellet­t. .., hogy a végrehajtás szigorú tel­jesítésére felügyelne és ez által a törvények megtartására őrködnék, a közgyűlésekben és a választásoknál elnökölne, kivéve a tanácsülést, törvényszéket és a bizottmányokat, az itteni elnökösködést egyenesen a helyhatósági tisztvise­lőre kell bízni, s ez lenne, ha a BR. a polgármesteri c­ím javaslatomat a felügyelőkre elfogadják másod, polgármester, ki a főpolgármester akadályoztatása esetében annak helyét elfogadhatná. Véleményem szerint igen meg kell fontolni a felügyelők rendeltetését, nehogy olly befolyás engedtessék, melly által a városi fejlődő élet elfojtassék s a polgári sza­badságon orvosolhatatlan seb ejtessék. Egyébiránt a ki­nevezésre nézve az általam javaslott eszme nem uj és nem idegen igy történik a Hajdúkerületben; a főkapitány kineve­zése, hogy t. i. a hajdúk 3 egyént választanak, s azokból ne­vezi ki ő Felsége a kapitányt, a kijelölést pedig ismét mon­dom korlátlanul a BR: senkinek se adják kezébe, mert általa a szabad választás veszélyeztetik.­­ A többség elhatá­rozta úgymond a következő szónok, hogy legyenek olly tisztviselők, mellyek a kormány és hatóság hozta kapcsot te­szik ; most tehát azon kell lennünk, hogy azok a municipális élet kifejlődésének és a közadministratiónak ártalmára ne le­­­gyenek ; erre nézve a főideát, hogy a municipiumban a köz­­administratiót csak a municipium által választott tisztviselők teljesíthetik, épen kell tartanunk. A főfelügyelő, bár polgári egyénből leszen is, ha a kormány által bármi módon de örö­kösen neveztetik ki, őt a municipium kifolyásának nem te­kinthetni, s e közadministratióba be nem folyhat, hanem arra, hogy a törvények szigorúan végrehajtassanak, s a közad­­ministratió kerekei hivatalmulasztás által fel ne akadjanak, kell felügyelnie; miután pedig ezen elvet felállítottuk, azt, hogy a felügyelő municipális tisztviselővé ne válhassék legczélszerűbben úgy látom kivihetőnek, ha azok nem min­den városban külön, hanem kevesebb számmal kerületekre oszlatnának fel, s ekép folytonosan a városban nem tartóz­kodhatván, a közadministrativba magát egy könnyen meg nem fészkelheti; én tehát minél kevesebb számra óhajtanám szorítani a felügyelőket, de azoknak mennyiségét most egy­szerre meg nem határozhatni, mert azok száma a felosztás miképeni lehetőségétől függ; nem látok ez által nehézséget a csádi indítvány kivitelében , mert ha több városnak ada­tik egy felügyelő, mindegyik város arra ajánlhat vagy a kö­rülmények szerint többet, mellyek közül ő Felsége a fel­ügyelőt kinevezni köteleztetnék.— Abba, hogy mikép nevez­tessék, legkisebb erőt sem látok, előttem a lényeg csak a miképem­ felügyelés, azonban én a polgármestert municipá­­lis tisztviselőnek tartom, nevezzük tehát őt bárminek, csak polgármesternek nem, ne­hogy idővel ebből a kis városok­ban azon következtetés támadjon, hogy a város költségei tetemesek lévén, az alpolgár­mester tisztét költségkímélés tekintetéből a főpolgármester is elviselheti. A szólásban következett követ attól tart, hogy ha a városokban a felügyelők körét olly szűk határok közé szorítják, s azokat ő­felsége a polgárok által választottakból tartozik kinevezni, az egész munkálatból semmi sem lesz, mert ő Felsége csak olly kapocs létesítéséhez járulhat, melly a végrehajtó hata­lommal assimilálva lévén, a kormány és a város érdekét ösz­­szefüzi; ha a dolgon könnyíteni és segíteni akarunk, akkor engedjük meg, hogy ö Felsége olly felügyelőt nevezhessen, ki minden pártokon felül fog állhatni, már­pedig, ha városi polgárok által választatnak az ajánlandók, kik közül ö Fel­sége kinevezni tartoznék, azok családi, s más összekötteté­seknél fogva csak a pártok kifolyásaiból lennének. — Szó­lott még a szónok a candidatio mellett, ezt szinte a felügye­lőre bízni kívánta, már azon oknál fogva is, mert a FRR. az egyenes választáshoz a kijelölés jogát határozottan hozzá kötötték; tenni kell ezt úgymond, mert különben, az eddigi tapasztalás szerint csak a pártoskodásra és visszaélésekre nyujtatné­k zárt kapu , de ezen előterjesztés megc­áfoltatott. És végre azon kérdésben, valljon minden városban külön, vagy csak kerületekben legyen, felügyelő, 41 megye 7 ellené­ben ez utóbbira szavazott. Azok kik minden városban kívántak felügyelőt, valának: Heves, Csongrád, Békés, Arad, Toron­tál, Nyitra, Győr. — A felügyelők számának meghatározása és felosztása iránti terv készítése a kerületi jegyzőre bíza­tott.— Azután a második kérdés az vala, valljon a felügyelőt — Felsége korlátlanul nevezhesse­n, vagy pedig arra egyé­nek a városok által ajánltassanak; az ajánlottak körüli ki­nevezésre 28 m­egye 20 ellenében szavazott, a kevesebbség­ben maradt megyék, mellyek ő Felsége jogát a felügyelők kinevezésében korlátolni nem kívánták: Liptó, Somogy, Győr, Baranya, Fehér, Esztergom, Mosony, Árva, Bács, Tu­rócz, Pozsega, Zemplén, Sáros, Szathmár, Szepes, Torna, Ugocsa, Mármaros, Temes, Krassó.­­ Végre a mai ülésben még a nevezetre nézve tétetett szavazat, a városi követek fő­polgármesteri czímet kívántak a felügyelőnek adatni; egy­­alkalommal még egy városi követ kijelentette, hogy a váro­sok a felügyelők ellen mindig a legnagyobb idegességgel vi­seltettek, ha már most az ő akaratjok ellen felügyelőkkel terheltetnek, minthogy az a kormány orgánuma lesz, fizesse a kormány.­­ Azonban a városok kivonatát, hogy a felügye­lő főpolgármesternek, vagy polgárnagynak, vagy főpohár­noknak neveztessék, csak 14 megye pártolta, 27 a felügyelői név megtartása mellett nyilatkozott, 6 megye pedig ezen czímkérdésre nem szavazott. S kétszázhuszonkilenczedik országos ülés a n­.­FRBnél sepü 24. reggeli 10 órakor. A napirendnek első tárgya a váltóképesség körüli tegnapi tanácskozások foly­tatása vala, melly alkalommal egy lángeszű grófnak beszéde a legélénkebb figyelmet gerjesztő s a rendi­­zenet elfogadá­sát leginkább könnyűé. Tartalmát jövő számunkban közlend­­jük; a többi végzések a viszonszenetbe foglalvák. — Az ezután vizsgálat alá vett harmadik főrendi válaszüzenetnél az országos sérelmek tárgyában, Horvátország pótlólagos sérelmei szinte a többiek pótlékául felterjesztetni végeztet­tek. — Felolvastatok s hiteles illeték ezután a kő­városok el­rendezése tárgyába­ni hatodik válaszizenet; utána pedig ta­nácskozás alá vétettek az ötödik rendi szenet és törvényja­vaslat az egyházi áldásnak megtagadása végett, mellynek első része hosszabb vitatkozások után, mint felesleges és a múlt országgyűlésen már eldöntött tárgy, mellynek illy for­mám megemlítése csak kétséges magyarázatokra adhatna alkalmat, kihagyatni tanácsosnak találtatott, a mire is a t. RBnek rövid izenetben felszólittatni fognak. Ő cs. kir. Fen­sége az ülést három órakor berekeszté. CGXCII. kerületi ülés, sept. 23-án. Főnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Szentkirályi és Ghiczy. — Napirend főtárgya a városi reformügy, különösen pedig a főfelügyelő hatáskörének megszabása vala. — A­­^jelölési jog miképeni gyakorlatára nézve a tegnapi cs. indítvány folytában a két.­jegyző a hajdúkerületi szerkezetben meg­állapított módot vélte ide is alkalmazandónak.­­ Ez ellen azonban néhány megyei követ felszólalt, különösen pedig egy kárpátvidéki követ több izbeni felszólalása által a ki­­jelölést egyenesen a főfelügyelőre bízni igyekezett, ezt most úgymond, annálfogva is kell tenni, ha következetesek akar­nak a BR. maradni, mivel a főfelügyelő a városi polgárok által választandó 3 egyén közül fog kineveztetni, miáltal őt 449 másnak , mint a közbizodalom kifolyásának nem tekinthetni, kijelölési jogot a főfelügyelőkre ruházni annál inkább szük­séges, minthogy őt az administrativra való felügy­elése által felelőssé tenni kívánják, a felelőség pedig fen nem állhat úgy, ha ollyan egyént a pártok hatalmas befolyása által kijelölni tartozik, ki különben a hivatalra hanyagsága miatt vagy más okból nem alkalm­as.­­ Erre c­áfolatkép válaszoltatott, hogy a felügyelőt, miután azok kerületekre lesznek felosztva, a közbizodalom kifolyásának nem tekinthetni, mert a mellett, ha minden város a kinevezés érzetére egyet egyet fog aján­lani, azok közül egy kerületbe csak egy neveztethetik ki, pedig minden városnak körülményei szerint különböző ér­deke lehet, igy p. o. nem tetszhetik Pestnek, mi Budának tetszhetik és viszont, különben az is megtörténhetik, hogy midőn valaki főfelügyelőnek ajánltatott, a polgárság közbi­zodalmát bírta, de minthogy örökös tisztviselő lesz, a bi­zodalmát időjártával elveszítheti. Ma, úgymond egy megyei követ, a szabad választás mellett vívtunk, már­pedig a kor­látlan hatalmú kijelölés a szabad választást egészen meg­semmisíti, korlát nélkül e két elv egymás mellett fen nem állhat, mert a szabad választási jog megengedi, hogy ollyan egyén is választathassék, ki nincs kijelölve, a korlátlan kije­lölési hatalom pedig megengedi az ollyan egyén kijelölését, ki iránt a polgárság többbsége közbizodalom­mal nem visel­tetik, e két elv egyesítésére tehát szükséges korlátokat szab­ni stb. Hosszas vitatkozás után végre szavazatra tetetvén azon kérdés, valljon a kijelölést a főfelügyelő a tanácskor­­mány kihallgatása mellett de korlátlan hatalommal gyako­rolja-e, vagy pedig mint a Hajdúkerület rendezésében meg­állapíttatott, hogy a tanácskozmány tagjai a tanácskozó kép­viselők által választassanak s ezek a felügyelő elnöklete alatt tegyék-e meg a kijelölést; ezen utóbbit a csádi indítvány nyomán, hogy 6 tanácskozm­ányi tag választassák s hetedik legyen a felügyelő elnök, 37 megye 12 ellenében elfogadta. A kisebbségben maradt megyék, mellyek a felügyelőt korlátlan kijelölési joggal kívánták felruházni: Liptó, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Árva, Turócz, Pozsega, Szerém, Sáros, Szepes, Ugocsa.­­ Továbbá azon indítvány, hogy a főfel­ügyelő városi követnek ne választathassék, 38 megye több­séggel 11 ellenében elfogadtatott; a kisebbségben maradt megyék: Sáros, Szepes, Gömör, Ugocsa, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Árva, Bács, Pozsega, Szerém. — Végre még több rendbeli indítványok folytában azon esküforma, melly a megyei kihágásoknál a főispánokra készíttetett, fog a főfelügyelők részére is alkalmaztatni, s a főfelügyelő egy­szerre semmiféle más közhivatalt nem viselhet. — A szava­zatarányra nézve a BR. előbbi nézeteikhez ezúttal is szo­rosan ragaszkodtak. — Ezután a csődtörvények módosítá­sa került szőnyegre; e körül mielőtt a RR. a törvényjavaslat tárgyalásába bocsátkoztak, többféle indítványok létettek, míg végre szavazat útján kimondatott, hogy a RR. a csőd­törvényeket változtatni kívánják. (Részletei a sept. 23-i főrendi ülésnek.) A váltók meg­hamisításáról rendelkező A) alatti fejezetre egy nn. gróf s törvényszéki elnök a t. RR. intézkedését igen czélirányos­­nak tartja, mert ez az , mi eddigien az egész intézetet el­­népszerűtlenílé. Itt azonban a RR. a váltóhamisításnak csak egy részére szorítkoznak, arra f. i. a­mi természetileg alá­­írásutánzás által történik, holott ezenkívül több csalási mó­dok és esetek is foroghatnak fen. I­lyen például azon eset, midőn a váltókibocsátó jól tudja egyelőre, hogy váltó kö­telezésének megfelelni képes nem leend, mert már akkor, midőn váltóját kibocsátó vala, elegendő vagyonnal nem birt. Ilyen továbbá azon eset, midőn a kereskedők váltókat fele­ségeikre s gyermekeikre bocsátanak ki, s azok által mago­kat a lefizetésre sürgettetek a bukás idejét megelőző napok­ban, mi épen nem kereskedési üzletből, hanem egyenesen a hitelezők kijátszása végett történik. Eddig a váltóhami­sításra szabott büntetés a törvényhatóságoknál csak írott malaszt volt, a meghamisított váltó lefoglaltatott, de, hogy a meghamisító bűntetteiért vagy elzáratott volna, arra ez inté­zet keletkezése óta egyetlen egy példánál több elő nem fordult. Mellynél fogva szóló a BR. által javaslott gyógy­módot igen ajánlatosnak találván, örömmel elfogadja, egy­szersmind azt következő­en­ kívánja kiegészitetni. „Illy el­járásnak van helye azok ellen is, kik fizetési lehetlenségü­­ket, vagy azt, hogy szenvedő váltóképességgel nem bírnak, tudván, jólelkű­ hitelezőik kijátszására váltókötelezéseket vállalnak.“­­ Egy magos főispánnak a váltóhamisítók ellen czélba vett törvényjavaslatok ellen nincs semmi ellenvetése, hanem a váltóképesség néminemű megszorítása tekinteté­ből felszólitandóknak javaslá a RRet olly rendelkezések tételére, hogy váltót egyedül beczimzett egyén bocsát­hasson minden osztálykülönbség nélkül, s hogy a váltói követelés csak személyes legyen, hogy igy az árvák s öz­vegyek biztosítva legyenek a váltókibocsátó elhunyta után előállítni szokott hamis s utánzóit váltók általi minden ke­resettől. Ez intézkedés, úgymond, nem lenne visszalépés, mivel a váltótörvényeket nem a haladás, hanem a kereske­dési szükség idézte elő, avagy, ha visszalépésnek tekintet­nék is az, olly visszalépés volna, mellyel tapasztalás léte­tett. Egyébiránt indítványát következő okokkal támogató : földmives, szegény s pénzetlen emberek vagyunk, s ekként sokszor legjobb hiszem s legjobb szándék mellett is a kitűzött időre váltó kötelezéseinknek eleget nem tehetünk, a váltói eljárás pedig tán szigorú. Az adózó nép a váltói képesség reá kiterjedése által annyira az uzsoráskodás martaléka jön, hogy sokszor 20 frtnyi lekötelezésért 100 s több forin­tokat kell fizetnie, pedig e néposztály sorsa minden esetre tekintetbe veendő.­­ A hitel sohasem csökkent annyira, mint azóta, mióta a váltótörvény megszülemlett, és a ka­­matlábat tekintve,­­a váltóval az is több mértékre felcsök­kent. A váltóképesség széles hasisa miatt számos csalások történtek. Számosan vannak, kik soha váltót ki nem bocsá­tottak, mégis nevükre aláírás utánoztatott. A váltó körül a

Next