Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-27 / 77. szám
mal, ezen véleményem szerint változtatni kell. 1832-ben az úrbér tárgyalásakor sok vitatkozás folyt annak meghatározása felett, hogy ki tekintessék mesterembernek ; végre abban állapodtak meg, hogy mesterember mind az, ki annak gyakorlatából él; én ennél tovább most se mennék, mert annak, ki saját mestersége gyakorlata után él, bizonyosan kell annyi jövedelmének lenni, mennyit fele a FRK, a polgári képességre megkívánnak, mert különben meg nem élhetne ; azonban a honorátorokról mégis azt hiszem, hogy kell valamikép rendelkezni, ezeknek jövedelmeit’ legbamjosabb lenne meghatározni, annál fogva, legczélszerűbbnek látnám, ha ide n 3dik szenetben felállított 40, 60, 80, Pest városára pedig 100 forint házbeli qualificatiót visszaállítanánk. — Erre nézve egy megyei követ megjegyzés miképen a polgári qualificatio minden legkisebb emelésével, több polgár záratik ki a jog gyakorlásából, erre pedig e küldőitől felhatalmazva nincs, s azért el sem fogadja. Más követ pedig igen óhajtja a városok elrendezését, de olly elrendezést nem akar,melly által számtalan polgár polg. szabadságában megszonltatnék. Azonban ezen kérdést a többség szavazat által kívánta eldöntetni, elsőben is a felett szavaztak a BR. valljon elfogadják-e a FRAdi qualiocatiót, vagy nem; 26 megye 23. ellenében nemmel szavazott; a kedvesebbségben maradt megyék: Zemplén, Sáros, Ungh, Szatmár, Szepes, Krassó, Pozsony, Nyitra, Liptó, Somogy, Hont, Veszprém, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Árva, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Szerém. Ellenben a békési indítvány 36 szóval 13 ellenében elfogadtatott; a kevesebbségben maradt azon megyék, mellyek az előbbi qualificatio megtartására szavaztak: Abaúj, Sáros, Heves, Ugocsa, Csanád, Arad, Torontál, Sopron, Trencsin, Vas, Nógrád, Zala, Komárom. Továbbá a polgári őrsereg felállításától a BR. elállottak, hagyatván az a honvédelmi rendszer általános elrendezésére, egyébiránt az eddigi gyakorlat továbbá is fentartatik. — A képviselők számára nézve a BR. előbbi nézeteiket tartották meg. — Ellenben a főfelügyelők tárgyalása kezdetén azon kérdés tűzetett ki szavazat alá, valljon a főfelügyelők elvileg elfogadtatnak e : 25 megye 24 ellenében igenre szavazott; a kevesebbségben maradott megyék: Pozsony, Nyitra, Sopron, Trencsin, Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Verőcze, Ung, Gömör, Borsod, Heves, Bereg, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál. Egy kárpátvidéki követ előadó, hogy mielőtt a BB. a főfelügyelő hatásköréről szólanának, azt a városi munkálattal foglalkozott két választmányhoz kellene utasítani , annyival is inkább, mert olt már e részben egy javaslat előterjesztetett, melly akkor 1—2 szavazat többséggel elmellőztetett; a törvényjavaslat előterjesztéséig azonban egy elvvel tisztában kell lennünk: a FRR, az egyenes választást a candidatioi joghoz kötötték, ezt tehát szavazat által kellene elhatározni; úgyszinte azt is, hogy valljon a főfelügyelőt őfelsége korlátlanul nevezze-e vagy nem. — Az utána szólott követ S. megye követe javaslatát nem osztotta, hanem utasításánál fogva kívánta, hogy a felügyelők a htanács által felterjesztett egyénekből ő Felsége által neveztessenek ki, s azok ne minden városban, hanem kerületekre osztassanak fel úgy, hogy jónál többen ne lehessenek, se megyei se városi követeknek ne választathassanak, s az administrativ-felügyelés tekintetéből vagy a városban, vagy pedig az illető kerületben lakni tartozzanak; végre, hogy a magyar nyelvet tökéletesen tudják. — Ezután Cs. m. követe úgymond, mielőtt a főfelügyelő kötelességeiről és jogairól szólanánk, először azt kell meghatározni, hogy kik legyenek, én azokat mindenesetre a polgári elemből kívánom választatni, mert a városi testületbe olly idegen elemet, melly a polgári érdek kifejtését elnyomhatná, ültetni nem akarok; olly férfiúra kívánom én bízni a felügyelést ,akit ő Felsége a város polgárság által ajánlandó 3 egyén közül tartoznék kinevezni, és ezen egyén főpolgármesternek neveztetnék, ezt pedig tehetjük, mert a felügyelés elvének elfogadásával még magát a nevet el nem fogadtuk; jogai és kötelességei közé tenném pedig, a közgyűlésekben és a választásoknál való elnökösködést és hogy a végrehajtásra szigorúan felügyelni tartozzék, a candidatiot semmi esetre sem adhatjuk kezébe, hanem meg kell tartanunk az általunk javaslót kijelölő választmányt, ennek elnöke és a 6 számból álló választmánynak hetedike legyen, mert különben ha a kijelölést a kormány befolyása által kinevezett felügyelőre bíznák, akkor a polgárok választói szabadsága egyenesen kormány kezébe adatnék, akkor a qualificatio mellett tett hosszas küzdéseink mind haszontalanokká válnának, mert a kijelölési jussal a polgári jog nullifkáltatnék; nekünk tehát a felügyelőre többet, mint előadóm bizni nem lehet; ez lenne az közadministratioba való befolyása; a mellett. .., hogy a végrehajtás szigorú teljesítésére felügyelne és ez által a törvények megtartására őrködnék, a közgyűlésekben és a választásoknál elnökölne, kivéve a tanácsülést, törvényszéket és a bizottmányokat, az itteni elnökösködést egyenesen a helyhatósági tisztviselőre kell bízni, s ez lenne, ha a BR. a polgármesteri cím javaslatomat a felügyelőkre elfogadják másod, polgármester, ki a főpolgármester akadályoztatása esetében annak helyét elfogadhatná. Véleményem szerint igen meg kell fontolni a felügyelők rendeltetését, nehogy olly befolyás engedtessék, melly által a városi fejlődő élet elfojtassék s a polgári szabadságon orvosolhatatlan seb ejtessék. Egyébiránt a kinevezésre nézve az általam javaslott eszme nem uj és nem idegen igy történik a Hajdúkerületben; a főkapitány kinevezése, hogy t. i. a hajdúk 3 egyént választanak, s azokból nevezi ki ő Felsége a kapitányt, a kijelölést pedig ismét mondom korlátlanul a BR: senkinek se adják kezébe, mert általa a szabad választás veszélyeztetik. A többség elhatározta úgymond a következő szónok, hogy legyenek olly tisztviselők, mellyek a kormány és hatóság hozta kapcsot teszik ; most tehát azon kell lennünk, hogy azok a municipális élet kifejlődésének és a közadministratiónak ártalmára ne legyenek ; erre nézve a főideát, hogy a municipiumban a közadministratiót csak a municipium által választott tisztviselők teljesíthetik, épen kell tartanunk. A főfelügyelő, bár polgári egyénből leszen is, ha a kormány által bármi módon de örökösen neveztetik ki, őt a municipium kifolyásának nem tekinthetni, s e közadministratióba be nem folyhat, hanem arra, hogy a törvények szigorúan végrehajtassanak, s a közadministratió kerekei hivatalmulasztás által fel ne akadjanak, kell felügyelnie; miután pedig ezen elvet felállítottuk, azt, hogy a felügyelő municipális tisztviselővé ne válhassék legczélszerűbben úgy látom kivihetőnek, ha azok nem minden városban külön, hanem kevesebb számmal kerületekre oszlatnának fel, s ekép folytonosan a városban nem tartózkodhatván, a közadministrativba magát egy könnyen meg nem fészkelheti; én tehát minél kevesebb számra óhajtanám szorítani a felügyelőket, de azoknak mennyiségét most egyszerre meg nem határozhatni, mert azok száma a felosztás miképeni lehetőségétől függ; nem látok ez által nehézséget a csádi indítvány kivitelében , mert ha több városnak adatik egy felügyelő, mindegyik város arra ajánlhat vagy a körülmények szerint többet, mellyek közül ő Felsége a felügyelőt kinevezni köteleztetnék.— Abba, hogy mikép neveztessék, legkisebb erőt sem látok, előttem a lényeg csak a miképem felügyelés, azonban én a polgármestert municipális tisztviselőnek tartom, nevezzük tehát őt bárminek, csak polgármesternek nem, nehogy idővel ebből a kis városokban azon következtetés támadjon, hogy a város költségei tetemesek lévén, az alpolgármester tisztét költségkímélés tekintetéből a főpolgármester is elviselheti. A szólásban következett követ attól tart, hogy ha a városokban a felügyelők körét olly szűk határok közé szorítják, s azokat őfelsége a polgárok által választottakból tartozik kinevezni, az egész munkálatból semmi sem lesz, mert ő Felsége csak olly kapocs létesítéséhez járulhat, melly a végrehajtó hatalommal assimilálva lévén, a kormány és a város érdekét öszszefüzi; ha a dolgon könnyíteni és segíteni akarunk, akkor engedjük meg, hogy ö Felsége olly felügyelőt nevezhessen, ki minden pártokon felül fog állhatni, márpedig, ha városi polgárok által választatnak az ajánlandók, kik közül ö Felsége kinevezni tartoznék, azok családi, s más összeköttetéseknél fogva csak a pártok kifolyásaiból lennének. — Szólott még a szónok a candidatio mellett, ezt szinte a felügyelőre bízni kívánta, már azon oknál fogva is, mert a FRR. az egyenes választáshoz a kijelölés jogát határozottan hozzá kötötték; tenni kell ezt úgymond, mert különben, az eddigi tapasztalás szerint csak a pártoskodásra és visszaélésekre nyujtatnék zárt kapu , de ezen előterjesztés megcáfoltatott. És végre azon kérdésben, valljon minden városban külön, vagy csak kerületekben legyen, felügyelő, 41 megye 7 ellenében ez utóbbira szavazott. Azok kik minden városban kívántak felügyelőt, valának: Heves, Csongrád, Békés, Arad, Torontál, Nyitra, Győr. — A felügyelők számának meghatározása és felosztása iránti terv készítése a kerületi jegyzőre bízatott.— Azután a második kérdés az vala, valljon a felügyelőt — Felsége korlátlanul nevezhessen, vagy pedig arra egyének a városok által ajánltassanak; az ajánlottak körüli kinevezésre 28 megye 20 ellenében szavazott, a kevesebbségben maradt megyék, mellyek ő Felsége jogát a felügyelők kinevezésében korlátolni nem kívánták: Liptó, Somogy, Győr, Baranya, Fehér, Esztergom, Mosony, Árva, Bács, Turócz, Pozsega, Zemplén, Sáros, Szathmár, Szepes, Torna, Ugocsa, Mármaros, Temes, Krassó. Végre a mai ülésben még a nevezetre nézve tétetett szavazat, a városi követek főpolgármesteri czímet kívántak a felügyelőnek adatni; egyalkalommal még egy városi követ kijelentette, hogy a városok a felügyelők ellen mindig a legnagyobb idegességgel viseltettek, ha már most az ő akaratjok ellen felügyelőkkel terheltetnek, minthogy az a kormány orgánuma lesz, fizesse a kormány. Azonban a városok kivonatát, hogy a felügyelő főpolgármesternek, vagy polgárnagynak, vagy főpohárnoknak neveztessék, csak 14 megye pártolta, 27 a felügyelői név megtartása mellett nyilatkozott, 6 megye pedig ezen czímkérdésre nem szavazott. S kétszázhuszonkilenczedik országos ülés a n.FRBnél sepü 24. reggeli 10 órakor. A napirendnek első tárgya a váltóképesség körüli tegnapi tanácskozások folytatása vala, melly alkalommal egy lángeszű grófnak beszéde a legélénkebb figyelmet gerjesztő s a rendizenet elfogadását leginkább könnyűé. Tartalmát jövő számunkban közlendjük; a többi végzések a viszonszenetbe foglalvák. — Az ezután vizsgálat alá vett harmadik főrendi válaszüzenetnél az országos sérelmek tárgyában, Horvátország pótlólagos sérelmei szinte a többiek pótlékául felterjesztetni végeztettek. — Felolvastatok s hiteles illeték ezután a kővárosok elrendezése tárgyábani hatodik válaszizenet; utána pedig tanácskozás alá vétettek az ötödik rendi szenet és törvényjavaslat az egyházi áldásnak megtagadása végett, mellynek első része hosszabb vitatkozások után, mint felesleges és a múlt országgyűlésen már eldöntött tárgy, mellynek illy formám megemlítése csak kétséges magyarázatokra adhatna alkalmat, kihagyatni tanácsosnak találtatott, a mire is a t. RBnek rövid izenetben felszólittatni fognak. Ő cs. kir. Fensége az ülést három órakor berekeszté. CGXCII. kerületi ülés, sept. 23-án. Főnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Szentkirályi és Ghiczy. — Napirend főtárgya a városi reformügy, különösen pedig a főfelügyelő hatáskörének megszabása vala. — A^jelölési jog miképeni gyakorlatára nézve a tegnapi cs. indítvány folytában a két.jegyző a hajdúkerületi szerkezetben megállapított módot vélte ide is alkalmazandónak. Ez ellen azonban néhány megyei követ felszólalt, különösen pedig egy kárpátvidéki követ több izbeni felszólalása által a kijelölést egyenesen a főfelügyelőre bízni igyekezett, ezt most úgymond, annálfogva is kell tenni, ha következetesek akarnak a BR. maradni, mivel a főfelügyelő a városi polgárok által választandó 3 egyén közül fog kineveztetni, miáltal őt 449 másnak , mint a közbizodalom kifolyásának nem tekinthetni, kijelölési jogot a főfelügyelőkre ruházni annál inkább szükséges, minthogy őt az administrativra való felügyelése által felelőssé tenni kívánják, a felelőség pedig fen nem állhat úgy, ha ollyan egyént a pártok hatalmas befolyása által kijelölni tartozik, ki különben a hivatalra hanyagsága miatt vagy más okból nem alkalmas. Erre cáfolatkép válaszoltatott, hogy a felügyelőt, miután azok kerületekre lesznek felosztva, a közbizodalom kifolyásának nem tekinthetni, mert a mellett, ha minden város a kinevezés érzetére egyet egyet fog ajánlani, azok közül egy kerületbe csak egy neveztethetik ki, pedig minden városnak körülményei szerint különböző érdeke lehet, igy p. o. nem tetszhetik Pestnek, mi Budának tetszhetik és viszont, különben az is megtörténhetik, hogy midőn valaki főfelügyelőnek ajánltatott, a polgárság közbizodalmát bírta, de minthogy örökös tisztviselő lesz, a bizodalmát időjártával elveszítheti. Ma, úgymond egy megyei követ, a szabad választás mellett vívtunk, márpedig a korlátlan hatalmú kijelölés a szabad választást egészen megsemmisíti, korlát nélkül e két elv egymás mellett fen nem állhat, mert a szabad választási jog megengedi, hogy ollyan egyén is választathassék, ki nincs kijelölve, a korlátlan kijelölési hatalom pedig megengedi az ollyan egyén kijelölését, ki iránt a polgárság többbsége közbizodalommal nem viseltetik, e két elv egyesítésére tehát szükséges korlátokat szabni stb. Hosszas vitatkozás után végre szavazatra tetetvén azon kérdés, valljon a kijelölést a főfelügyelő a tanácskormány kihallgatása mellett de korlátlan hatalommal gyakorolja-e, vagy pedig mint a Hajdúkerület rendezésében megállapíttatott, hogy a tanácskozmány tagjai a tanácskozó képviselők által választassanak s ezek a felügyelő elnöklete alatt tegyék-e meg a kijelölést; ezen utóbbit a csádi indítvány nyomán, hogy 6 tanácskozmányi tag választassák s hetedik legyen a felügyelő elnök, 37 megye 12 ellenében elfogadta. A kisebbségben maradt megyék, mellyek a felügyelőt korlátlan kijelölési joggal kívánták felruházni: Liptó, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Árva, Turócz, Pozsega, Szerém, Sáros, Szepes, Ugocsa. Továbbá azon indítvány, hogy a főfelügyelő városi követnek ne választathassék, 38 megye többséggel 11 ellenében elfogadtatott; a kisebbségben maradt megyék: Sáros, Szepes, Gömör, Ugocsa, Baranya, Fehér, Esztergom, Moson, Árva, Bács, Pozsega, Szerém. — Végre még több rendbeli indítványok folytában azon esküforma, melly a megyei kihágásoknál a főispánokra készíttetett, fog a főfelügyelők részére is alkalmaztatni, s a főfelügyelő egyszerre semmiféle más közhivatalt nem viselhet. — A szavazatarányra nézve a BR. előbbi nézeteikhez ezúttal is szorosan ragaszkodtak. — Ezután a csődtörvények módosítása került szőnyegre; e körül mielőtt a RR. a törvényjavaslat tárgyalásába bocsátkoztak, többféle indítványok létettek, míg végre szavazat útján kimondatott, hogy a RR. a csődtörvényeket változtatni kívánják. (Részletei a sept. 23-i főrendi ülésnek.) A váltók meghamisításáról rendelkező A) alatti fejezetre egy nn. gróf s törvényszéki elnök a t. RR. intézkedését igen czélirányosnak tartja, mert ez az , mi eddigien az egész intézetet elnépszerűtlenílé. Itt azonban a RR. a váltóhamisításnak csak egy részére szorítkoznak, arra f. i. ami természetileg aláírásutánzás által történik, holott ezenkívül több csalási módok és esetek is foroghatnak fen. Ilyen például azon eset, midőn a váltókibocsátó jól tudja egyelőre, hogy váltó kötelezésének megfelelni képes nem leend, mert már akkor, midőn váltóját kibocsátó vala, elegendő vagyonnal nem birt. Ilyen továbbá azon eset, midőn a kereskedők váltókat feleségeikre s gyermekeikre bocsátanak ki, s azok által magokat a lefizetésre sürgettetek a bukás idejét megelőző napokban, mi épen nem kereskedési üzletből, hanem egyenesen a hitelezők kijátszása végett történik. Eddig a váltóhamisításra szabott büntetés a törvényhatóságoknál csak írott malaszt volt, a meghamisított váltó lefoglaltatott, de, hogy a meghamisító bűntetteiért vagy elzáratott volna, arra ez intézet keletkezése óta egyetlen egy példánál több elő nem fordult. Mellynél fogva szóló a BR. által javaslott gyógymódot igen ajánlatosnak találván, örömmel elfogadja, egyszersmind azt következően kívánja kiegészitetni. „Illy eljárásnak van helye azok ellen is, kik fizetési lehetlenségüket, vagy azt, hogy szenvedő váltóképességgel nem bírnak, tudván, jólelkű hitelezőik kijátszására váltókötelezéseket vállalnak.“ Egy magos főispánnak a váltóhamisítók ellen czélba vett törvényjavaslatok ellen nincs semmi ellenvetése, hanem a váltóképesség néminemű megszorítása tekintetéből felszólitandóknak javaslá a RRet olly rendelkezések tételére, hogy váltót egyedül beczimzett egyén bocsáthasson minden osztálykülönbség nélkül, s hogy a váltói követelés csak személyes legyen, hogy igy az árvák s özvegyek biztosítva legyenek a váltókibocsátó elhunyta után előállítni szokott hamis s utánzóit váltók általi minden keresettől. Ez intézkedés, úgymond, nem lenne visszalépés, mivel a váltótörvényeket nem a haladás, hanem a kereskedési szükség idézte elő, avagy, ha visszalépésnek tekintetnék is az, olly visszalépés volna, mellyel tapasztalás létetett. Egyébiránt indítványát következő okokkal támogató : földmives, szegény s pénzetlen emberek vagyunk, s ekként sokszor legjobb hiszem s legjobb szándék mellett is a kitűzött időre váltó kötelezéseinknek eleget nem tehetünk, a váltói eljárás pedig tán szigorú. Az adózó nép a váltói képesség reá kiterjedése által annyira az uzsoráskodás martaléka jön, hogy sokszor 20 frtnyi lekötelezésért 100 s több forintokat kell fizetnie, pedig e néposztály sorsa minden esetre tekintetbe veendő. A hitel sohasem csökkent annyira, mint azóta, mióta a váltótörvény megszülemlett, és a kamatlábat tekintve,a váltóval az is több mértékre felcsökkent. A váltóképesség széles hasisa miatt számos csalások történtek. Számosan vannak, kik soha váltót ki nem bocsátottak, mégis nevükre aláírás utánoztatott. A váltó körül a