Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-25 / 85. szám
Jönben is azon utakat a szegény adózó készítette, azt igazságosan a nemességnek beszámítani nem is lehet; más részről az efféle computus oda vezetne, hogy a fizetés mind illyen computusokkal léteznék. Ellenben a pártolók részéről elmondatott, miképen a földesúr is részt vett az utak építésében, mert az ahoz megkivántató anyagokat ingyen adta. Mire megjegyeztetett, miképen nem lehet azt olly különös segedelemnek mondani, midőn a földesur a hegyoldalából megengedte az ott heverő követ az utakra hordatni; ezen állítás, úgymond egy nagy megye követe, hasonlít ahoz, midőn az apa a doni diáknak azt mondotta, nesze fiam a kapor, csináltass túrós derelyét. E szerint a bódi indítvány 33 szóval 12 ellenében elvettetett. — A 25. §-nál harmadszor újult meg a pesti indítvány. Ennek ellenében felhozatott, miszerint e kérdést így rövid uton eldönteni nem lehet, már azért is, hogy midőn a nemesség az utak épülésére fizetni fog, egyszersmind már előre még az utak el se készíttettek, elhatároztatnék, hogy azon után, mellynek csinálására országos ajánlattal járul, úti vámot is fizetni tartozik , ez csak ellenszenvre szolgáltatna anyagot. Egyébiránt is tudjuk, hogy Ausztriában, hol az ufivámok fenállanak, az országutak jó karban tartása sokkal többe kerül mint Olaszország azon tartományaiban, hol semmi vám nem szedetik; a vámszedésre szükséges épületek és azoknak fentartása, a vámszedők fizetései és elkövetni szokott visszaélések, a vámjövedelem 2/3 részét mindenütt felemésztik. Ezen okoknál fogva ezen kérdést innen mellőztetni kívánták, annál is inkább, minthogy a jövő országgyűlésig alig 20 mértföldre terjedő út készíthetik, ezen kérdés iránt a jövő országgyűlése akkor, midőn az országutak elkészítve lesznek, rendelkezhetik. Az indítvány szavazatra bocsáttatván, azt 30 megye 18 ellenében mellőztetni kívánta. A kevesebbségben maradt megyék, mellyek az utivámokat, hol mindenki személykülönbség nélkül fizetett volna, felállítatni kívánták: Pozsony, Trencsin, Vas, Nógrád, Liptó, Győr, Baranya, Zólyom, Pest, Verőcze, Szerém, Zemplén, Sáros, Szepes, Borsod, Arad, Temes, Krassó. Ekép ezen törvényjavaslat, úgy a fiumei kikötőről szóló is minden változtatás nélkül helybehagyatott. Kétszázötvenegyedik országos ülés a m.FRR nél oct. 23-án reggeli 10 órakor. Folytattatván a fiumei vaspálya körüli tanácskozások, a tegnap tett indítványok részint megnjittattak, részint módosíttatók, s a kölcsönös előterjesztések, felvilágosítások, megczáfolások s eltérések az ülést közel délutáni négy óráig kihúzták, a midőn ő cs. kir. Fensége a többség határozatát egy m. főispán indítványa következtében oda jelentette ki elnökileg, hogy jelenleg egy vasútvonal létesítése határoztatik el, mellynek csak végpontjai, Alduna és Károlyváros jelöltetnek ki, a vonal központjainak megállapítása a kiküldendő országos választmánynak a társasággali alkudozásaira bízatván. A rendi üzenet többi pontjai feletti tanácskozás a jövő ülésre hagyatott.— A gyűlés eloszlatása előtt még a hitelintézet, a közmunkák s az országos alaptőke beszedéséről s kezeléséröl a rendizenetek felolvasottaknak nyilatkoztattak s köziratra utasittattak, a jövő ülés anyagát képezendők. — A mai nevezetes ülés főbb részleteit pótlólag közlendjük. CCCXV. kerületi ülés oct. 23-kán. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Szemere és Ghiczy. Mindenekelőtt a büntetőtörvénykönyvi javaslatnak a börtönrendszerről szóló III. része érdemében készített 6-dik szenet, a hitelintézet tárgyában pedig a 2-dik szenet és felírási javaslat hitelesíttetett. Azután a napirenden levő pénzügyi munkálatban foglalt törvényjavaslatok közül legelsőben azok, mellyek az építendő csatornákról szólanak, kerültek szőnyegre. K. m. követe idő elöttinek találta, a választmány javaslata szerint az előlegesen készítendő csatornák sorozatát a törvénybe iktatni, evvel úgymond, csak a jövő országgyűlésének kezei köttetnének meg, mi fölösleges annyival is inkább, minthogy jelenben csak a tervkészítésről van szó, még azt sem tudjuk, valljon a kijelölt csatornák létesíthetők-e vagy nem, annálfogva a szóló a sorozatot kihagyatni kívánta. Az indítvány pártfogói leginkább a Pestet Szegeddel egybekötő csatorna elsősége ellen irámyzották okoskodásaikat ; elmondák ugyanis, miképen ezen munkálatban a tiszai vidék legtöbb jótékonysággal terveztetik részesíttetni, ott lesz a debreczeni vaspálya, s ezenfelül még 2—3 kőútvonal is fog arra építtetni, illő, hogy az ország más részére is, ha nem valósággal, legalább a papiroson figyelem tétessék ; különben felesleges is ezen csatornát az első helyre sorozni, sőt abba az ország nem is avatkozhatik, miután annak épitése az 1840. t. szerint egy vállalkozó társaságnak engedtetett. — Más részről felozatalt, miképen a múlt országgyűlése ezen csatornának elsőségét kitűzte, ezen munkálatban nem a csatorna ásatásáról, hanem csupán a tervkészítésről van szó, s miután ezen csatorna létesítése a nemzet egyik legfőbb óhajtásai közé tartozik, mindenek előtt szükséges megtudni, vallyon lehet-e Pest és Szeged között csatornát készíttetni stb. Végre szavazat alkalmával 31 megye 17 ellenében a szerkezet megtartása mellett nyilatkozott. A kisebbségben maradt megyék: Pozsony, Nyítra, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Komárom, Bars, Győr, Veszprém, Fehér, Mosony, Tolna, Turócz, Pozsega, Verőcze. Továbbá a Balatonnak egy részről a Sió , más részről pedig a Rábával leendő összeköttetése nagy szótöbbséggel S. m. indítványára, hogy a választmányi javaslatban csak a Rába vagyon megemlítve, elfogadtatott. Folytatólagosan előkerültek aztán a vizek szabályozásáról, és a Béga és Ferencz csatornákról szóló törvényjavaslatok, mik minden vita nélkül helybehagyattak. Végre tárgyalás alá vétettek az orsz. választmány által véleményezett azon törvényjavaslatok, mellyek szerint az országos pénztár közvetett és mellékes jövedelemforrásául szolgálnának: a) a só felemelt árából a kir. kincstárnál összegyógyült pénz alap, s abból ezentúl befolyandó jövedelmek. Az országos Választmány azon javaslatához, hogy az 1792: 14. t. sz. által 11 krral felemelt só ára az országos pénztár jövedelmei közé adassék, P. megye indítványára az 1802: 3 törvényczikk értelmében 1 forint 6 krral felemelt só ára is, minthogy az akori szükségek régóta megszűntek, jövendőben az országos pénztár jövedelmeihez kapcsoltatni határoztatok. — b) A harminczadlósi mentesség megszüntetéséből származható jövedelem, miszerint a nemesek harminczadlóki mentessége a jövő országgyűléséig megszüntessék, s az ebből befolyó jövedelmet a kir. kincstár az illető számadási kivonat közlése mellett az országos pénztárba félévenkint átadja. És fes, az ország határain kívül tartózkodókra ezen czím alatti megrovatások után bejövendő mennyiség ; a megrovatási törvjavaslat némi kivételekkel eképen tétetett, hogy azok, kik évenkint Magyarországban s kapcsolt Részekben félévet nem töltenek, azon menynyiséget, melly az országos ajánlatból reájok s birtokaikra kivettelik, kétszeresen tartozzanak lefizetni. Ezen javaslatokat a BR. minden ellenvetés nélkül elfogadták. — Ezek után P. m. követe fentebb említett indítványa folytában előadó, miképen küldői ezen elszámláltakon kívül még más jövedelmi forrásokról is gondolkoztak; kívánják ugyanis, küldőim úgymond a szóló, hogy az egyházi javak bizonyos része az országos pénztár jövedelmei közé adassék, ezt azonban ezúttal, minthogy már más alkalkalommal hosszas vitatkozás után e tárgyban a BR. határoztak, s a borsodi indítványt félretették, nem szorgalmazandom ; ezenkívül azután kívánják, hogy a diszczimek után járandó taksák, mellyek a kir. tanácsosi, bárói, grófi stb. czimekért fizettetnek, egy negyed résszel fölebb emeltessenek, s ezen V4 az országos pénztárba folyjon; kívánják továbbá a kényszeritett betáblázást behozni s az innen származó dijak szinte az országos pénztár jövedelmi forrásául szolgáljanak; végre a vámokat némelly czikkekre a védvámrendszer értelmében fölemeltetni kívánják, s hogy az ebből bejövendő mennyiségek az ország, pénztár jövedelmei szaporítására fordutlassanak. A T. m. követe pedig indítványt ten, hogy az egyházi javakból befolyó jövedelmek azon idő alatt, midőn üresedésben vannak, az országos pénztárba folyjanak. Melly P. megyének a diszczimek taksáltatásáról szóló indítványával minden vitatkozás nélkül elfogadtatott, ellenben a többi egyszerűen elmellőztetett. Kétszázötvenegyedik orsz. ülés a t. RB nél oct. 23-kan. Miután a két. elnökség a legközelebb hitelesített munkálatokat beadta, s a FBRtől átküldött viszonzenetek bemutattattak, a tanácskozás legelső tárgya a hitelintézet felállítása ügyében készített 2dik izenet és felirási javaslat valami rövid maradjonnal bevégeztetvén, olvastatott a közmunkák szabályozásáról szóló törvényjavaslat: itt azon megyék, mellyek a kerületben kisebbségben maradtak, kívánságaikat ismételve meguyiták, de sem a közmunkák megszüntetésére , sem arra, hogy az előfogatok elrendezése a megyékre bizassék, többség nem alakulhatott, s a kézszerkezet minden hosszabb vitatkozás nélkül megtartatott. Ezután az ország közszükségeinek fedezésére leendő országos ajánlatról s az országos közpénztár jövedelmeinek beszedése és kezelése módjáról szóló szenet vétetett fel. A sommára nézve a követek küldőiknek utasítását a feltételekkel egyetemben elősorolták, minthogy ezek a kerületben is egyenkint felhozattak, azoknak ismétlését feleslegesnek tartanák annyival is inkább, minthogy a kerületben a jövő országgyűléséig évenkint megajánlott öszveg a 2.585.000 főt a többség által megtartatott; e szerint tehát azon nemes megyék, mellyek a haza közszükségeire mit sem akartak áldozni, habár számok Horvátországgal szaporodott is, de bizony igenigen nagy kisebbségben maradtak. — Az Öszveg megállapítása után azon ez élek, mellyekre az országos ajánlat fordítandó, egyenként előszámláltalak. A 4. pontnál, miszerint az országos út és csatornahálózati tervek készítésére s a szükséges felmérésekre 150 ezer írt, úgy a 9. pontnál, miszerint a statistkai hivatal felállítására 40 ezer forint ajánltatik, a nmls. kir. Személynek előterjeszti, miképen ezen ajánlatok fölöslegesek, ott van úgymond, az aediis directio és a dicasterium, ezeknek köréhez tartozik azon munkálatoknak elkészítése; vagy ha talán az illető köztisztviselők kötelességeiket nem teljesítenék, keressék meg ő Felsége felírás által, hogy azon köztisztviselők tiszti kötelességeik teljesítésére szokhassanak, ő Felsége a haza közjavát igyekszik mindenben előmozdítani, akinek e részbeni kívánságát bizonyosan teljesíteni fogja, annálfogva e két pontot mellőztetni javasolta. Találkozott ugyan ezen indítványnak egy két pártfogója, de a nagy többség a szerkezet megtartására maradjonnal nyilatkozott. A nm. elnök előterjesztésére pedig B. m. követe megjegyzi, miképen az egész munkának csak úgy van jövendője, ha a 4. pont megtartalik; ajánlhatunk mi, úgymond, akármennyi sommát, ha a tervek műtanilag elkészítve nem lesznek, a kitűzött czélokból egy sem fog létesíteni; a tapasztalás azt mutatja, hogy az aedilis directio munkájának semmi haszna, semmi eredménye nem szokott lenni; midőn tehát a nemesség fizet, akarja, hogy az általa kijelölt célok létesíttessenek. Azt mondanom, Elnök, hogy hát ezen köztisztviselőket szabályozzuk, ugyan kérdem, hát ránk van e az bízva? vagy hallgatnak-e ránk? Ismerjük, miképen szoknak a kinevezések e részben történni, s azért maradjon a szerkezet. Hasonló értelemben válaszolt továbbá P. m. követe a 9.pontra. Ellenben a 11. pont alatt a magyar gazdasági egyesület fölsegélésére ajánlott 100 ezer forint nem az épületek megszerzésére, mint a kerületben határozatott,rendeltetett, hanem hogy lökés illessék, s kamatjai az egyesület czéljainak előmozdítására szolgáljanak. A 12.pontnál P. követe a kerületben tett azon indítványát megújította, hogy a Pesten építendő országházra ajánlott egy millió forintból az országház elibe állítandó Mátyás király szobrára a szükséges költségek födözhessenek; ez úgymond a szóló, egy olly ékessége lesz az országnak , melly elött minden tiszta érzésű hazafi tiszteletre gerjed, s emlékezni fog, hogy Mátyás király, korában Magyarország nagy volt; Németországban minden jeles embernek Guttenbergnek stb. emléket állítanak, nekünk is iparkodni kell, hogy valahára százados tartozásainkat leróhassuk stb. Ezen indítvány azonban viszhangra nem talált, ugyszinte azok, kik az országház építtetését ellenzették, kívánságaiknak sikert nem szerezhettek. — Az országos pénztári igazgatóságra felállított felelőségre nézve a nm. kir. Személynek megjegyzé, miképen a felelőség eszméjének még eddig a magyar jus publicumban alapja nem találtatik, mert az, mi Ulászló törvényében van, csupán az akkori körülményekre alkalmaztatott, s azt úgy most végrehajtani teljes lehetetlen. Nálunk úgymond, municipális szerkezetünknél fogva, s mivel sokan nem igen szoktak a törvényeknek engedelmeskedni, az ollyan felelősséget, mint itt javasoltatik, behozni nem lehet, annyi pártok közt egy ember nem tarthatja fen magát; látjuk más nemzeteknél hol a ministérium több tagból áll, az alig képes magának többséget szerezni, sőt sokszor kénytelen lelépni. Annálfogva a nm.szónok javaslata oda terjedt ki, hogy az igazgatóság tétessék felelőssé, s szabassék e részben büntetés, de a törvény útján a végrehajtás a végrehajtó hatalomnál hagyassák meg. Ezen javaslat azonban, melly az országos választmány által is ajánltatott, többségre nem talált. Végre még E. káptalan követe a káptalanok részére, törvényszerű jogaiknál fogva, követelte, hogy a kijelölő országos választmányba aránylag ők is befolyjanak. E kivonatot a nm. elnök szinte igazságosnak találta, ezen jogból, úgymond, a káptalanokat illy könnyedén kivetkőztetni nem lehet, ők is részesei a törvényhozásnak s valamint igazságosnak s törvényesnek tartom, hogy a káptalanok követei a választmányban részt vegyenek, úgy ezen jogot a kir. tábla részére is fentartom. Az emmi káptalan indítványának voltak ugyan pártolói, de a nagy többség a két. határozat megtartására maradjonnal nyilatkozott. — Az üzenet iránti tanácskozás bevégeztével felolvastatott az ország közszükségeinek fedezésére tett országos ajánlatról szóló törvényjavaslat, s valamint ez, úgy a később következett, mai kerületben hitelesített börtönrendszer iránti 6-dik szenet, helybenhagyatott. Végre a magyar természetvizsgáló társaságnak, országos intézetté leendő emeltetéséért és törvényesítéséért való folyamodványa mutattatott be, melly a maga rendén tárgyaltatni fog. Kétszázötvenkettedik országos ülés a m. FRRnél, octob. 24-kén reggeli 10 órakor, országbírói exja elnöklete alatt. Az ülés megnyitásakor tanácskozás alá véleték s elfogadtaték a t.RR. második szenete, felírásis törvényjavaslata a hitelintézet tárgyában. Napirendre kerültek ezután a Vukovártól a magyar tengerpartig vezetendő vasútnak építésére nézve a vállalkozó társasággal kötendő szerződés feltételei, mellyek a tegnapi végzéshez képest megváltoztattak. A kamatok biztosítása tekintetében ezen pályánál a 3-ik 4-ik és 5-ik pcent garantírozása elfogadtatatott, magában értetődvén a kevesebbet kívánók elsőbbsége. Az ország költségein építés feletti tanácskozás jövő ülésekre felhagyatott. CCCXVI. kerületi ülés October 24-kén. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Yukovics, Ghiczy. Mai ülésben a következő tárgyak hitelesíttettek: aj a törvények kötelező erejének, s azoknak a törvényhatóságokhoz leendő megküldése tárgyában készítettedik szenet, bj az úrbéri törvényczikkek némelly a § ainak módosításáról szóló 2dik izenet, és ez a középponti vasút iránti 2-dik izenet. — Olvastatott ennek folytában a magyar kir. természettudományi társaságnak országos pártolásért és beczikkelyeztetésért tett folyamadványa, melly illő méltánylatra találván, a társaság beczikkelyeztetése elrendeltetett. Ezután a pénzügyi munkálatból a statistkai hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat került vizsgálat alá, mi szinte némi módosítással helybenhagyatott. Ellenben a népnevelésről szóló törvényjavaslat megállapítása, T. m. azon indítványa folytában, miszerint a népneveléssel foglalkozott kerülő választmány, minthogy, az orsz.gyűlés rövidsége miatt már a beadott választmányi munkálat nehezen kerülhet tanácskozás alá, bizassék meg minél előbb beadandó olly terv készítésére, hogy a népnevelésre országosan ajánlott százezer forintot mikép lehessen legczélszerűbben felhasználni, felfüggesztetett. — Végre az országosan ajánlott öszvegnek a törvényhatóságok közt miképeni felosztása került szőnyegre. N. m. követe előterjesztő, miképen küldői a közös teherviselést kívánták volna életbehozni, de miután a többség ettől elütötte, segedelem útján is kész megyéje a haza közszükségeire áldozatot hozni, mint ezt akkor, midőn az ajánlásról volt szó, be is bizonyította ; azonban küldői azon osztályzatot, hova megyéjét az orsz. választmány sorozta, fölöttébb terhesnek találják ; egyébiránt meg vagyok győződve úgymond a szóló, hogy minden megye magát terhelve érzi, s a sorozatot módosítani, s az alábbszállítást kívánni fogja; mi tehát ekkép, ha az osztályzat iránt tanácskozni akarnánk, az által egy olly darázsfészekbe nyúlnánk,mellyből egykönnyen kibontakozni alig lehetne; annálfogva indítványozom, hogy ezen kérdés elintézése, mint már más alkalommal is megtörtént, Nádor ő Fenségére bizassék.— Ezen indítványhoz pártolólag szólt a szólásban következet S. m. követe, elmondá mennyire igazságtalanul van az orsz. választmány által készített terv szerint megyére terhelve, milly benyomást fog okozni úgymond, ezen fizetés azokra, kik magukat fölöttébb terheltetve látják; az igazságtalan felosztást mindenesetre javítani szükséges annyival is inkább, mivel a választmány adatok nélkül nem volt képes igazságos osztály készítésére; mi mindnyájan érdeklettek vagyunk, s azért e kérdés elintézése felett nem ítélhetünk, hanem legczélszerűbb lenne Nádor ö Fenségét mint compromissionális bírót megkérni, hogy ezen ajánlatot a nála lévő adatok szerint igazságosan a hatóságok közt felosztaná. Az indítványnak számos pártfogója találkozott. Ellenben Sz. m. követe, úgymond, ha egyes megyék követeire bízzuk a megyék festését, ez alkalommal az országnak olly képét fogjuk láthatni, melly