Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-25 / 85. szám

Jönben is azon utakat a szegény adózó készítette, azt igaz­ságosan a nemességnek beszámítani nem is lehet; más rész­ről az efféle computus oda vezetne, hogy a fizetés mind illyen computusokkal léteznék. Ellenben a pártolók részé­ről elmondatott, miképen a földesúr is részt vett az utak építésében, mert az ahoz megkivántató anyagokat ingyen adta. Mire megjegyeztetett, miképen nem lehet azt olly kü­lönös segedelemnek mondani, midőn a földesur a hegyolda­lából megengedte az ott heverő követ az utakra hordatni; ezen állítás, úgymond egy nagy megye követe, hasonlít ahoz, midőn az apa a doni diáknak azt mondotta, nesze fiam a kapor, csináltass túrós derelyét. E szerint a bó­di indítvány 33 szóval 12 ellenében elvettetett. — A 25. §-nál harmad­szor újult meg a pesti indítvány. Ennek ellenében felhoza­­tott, miszerint e kérdést így rövid uton eldönteni nem lehet, már azért is, hogy midőn a nemesség az utak épülésére fizetni fog, egyszersmind már előre még az utak el se ké­szíttettek, elhatároztatnék, hogy azon után, mellynek csiná­­lására országos ajánlattal járul, úti vámot is fizetni tartozik , ez csak ellenszenvre szolgáltatna anyagot. Egyébiránt is tudjuk, hogy Ausztriában, hol az ufivámok fenállanak, az országutak jó karban tartása sokkal többe kerül mint Olasz­ország azon tartományaiban, hol semmi vám nem szedetik; a vámszedésre szükséges épületek és azoknak fentartása, a vámszedők fizetései és elkövetni szokott visszaélések, a vámjövedelem 2/3 részét mindenütt felemésztik. Ezen okok­nál fogva ezen kérdést innen mellőztetni kívánták, annál is inkább, minthogy a jövő országgyűlésig alig 20 mértföldre terjedő út készíthetik, ezen kérdés iránt a jövő ország­­gyűlése akkor, midőn az országutak elkészítve lesznek, rendelkezhetik. Az indítvány szavazatra bocsáttatván, azt 30 megye 18 ellenében mellőztetni kívánta. A kevesebb­­ségben maradt megyék, mellyek az utivámokat, hol mindenki személykülönbség nélkül fizetett volna, felállítatni kíván­ták: Pozsony, Trencsin, Vas, Nógrád, Liptó, Győr, Baranya, Zólyom, Pest, Verőcze, Szerém, Zemplén, Sáros, Szepes, Borsod, Arad, Temes, Krassó. Ekép ezen törvényjavaslat, úgy a fiumei kikötőről szóló is minden változtatás nélkül helybehagyatott. Kétszázötvenegyedik országos ülés a m.­FRR nél oct. 23-án reggeli 10 órakor. Folytattatván a fiumei vaspálya körüli tanácskozások, a tegnap tett indítványok részint megnjittattak, részint módosíttatók, s a kölcsönös előterjesztések, felvilágosítások, megczáfolások s eltérések az ülést közel délutáni négy óráig kihúzták, a midőn ő cs. kir. Fensége a többség határozatát egy m. főispán indítvá­nya következtében oda jelentette ki elnökileg, hogy jelen­leg egy vasútvonal létesítése határoztatik el, mellynek csak végpontjai, Alduna és Károly­város jelöltetnek ki, a vonal központjainak megállapítása a kiküldendő országos választ­mánynak a társasággali alkudozásaira bízatván. A rendi üzenet többi pontjai feletti tanácskozás a jövő ülésre hagya­tott.— A gyűlés eloszlatása előtt még a hitelintézet, a köz­munkák s az országos alaptőke beszedéséről s kezeléséröl a rendi­­zenetek felolvasottaknak nyilatkoztattak s köziratra utasittattak, a jövő ülés anyagát képezendők. — A mai ne­vezetes ülés főbb részleteit pótlólag közlendjük. CCCXV. kerületi ülés oct. 23-kán. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Szemere és Ghiczy. Min­denekelőtt a büntetőtörvénykönyvi javaslatnak a börtön­­rendszerről szóló III. része érdemében készített 6-dik sze­net, a hitelintézet tárgyában pedig a 2-dik szenet és felírási javaslat hitelesíttetett. Azután a napi­renden levő pénzügyi munkálatban foglalt törvényjavaslatok közül legelsőben azok, mellyek az építendő csatornákról szólanak, kerültek sző­nyegre. K. m. követe idő elöttinek találta, a választmány javaslata szerint az előlegesen készítendő csatornák soro­zatát a törvénybe iktatni, evvel úgymond, csak a jövő or­szággyűlésének kezei köttetnének meg, mi fölösleges annyi­val is inkább, minthogy jelenben csak a tervkészítésről van szó, még azt sem tudjuk, valljon a kijelölt csatornák létesít­­hetők-e vagy nem, annálfogva a szóló a sorozatot kihagyatni kívánta. Az indítvány pártfogói leginkább a Pestet Szeged­del egybekötő csatorna elsősége ellen irám­yzották okosko­dásaikat ; elmondák ugyanis, miképen ezen munkálatban a tiszai vidék legtöbb jótékonysággal terveztetik részesíttetni, ott lesz a debreczeni vaspálya, s ezenfelül még 2—3 kőút­­vonal is fog arra építtetni, illő, hogy az ország más részére is, ha nem valósággal, legalább a papiroson figyelem tétes­sék ; különben felesleges is ezen csatornát az első helyre sorozni, sőt abba az ország nem is avatkozhatik, miután an­nak épitése az 1840. t. szerint egy vállalkozó társaságnak engedtetett. — Más részről felozatalt, miképen a múlt or­szággyűlése ezen csatornának elsőségét kitűzte, ezen mun­kálatban nem a csatorna ásatásáról, hanem csupán a terv­készítésről van szó, s miután ezen csatorna létesítése a nemzet egyik legfőbb óhajtásai közé tartozik, mindenek előtt szükséges megtudni, vallyon lehet-e Pest és Szeged között csatornát készíttetni stb. Végre szavazat alkalmával 31 megye 17 ellenében a szerkezet megtartása mellett nyi­latkozott. A kisebbségben maradt megyék: Pozsony, Nyítra, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Komárom, Bars, Győr, Veszprém, Fehér, Mosony, Tolna, Turócz, Pozsega, Verő­­cze.­­ Továbbá a Balatonnak egy részről a Sió , más rész­ről pedig a Rábával leendő összeköttetése nagy szótöbb­séggel S. m. indítványára, hogy a választmányi javaslatban csak a Rába vagyon megemlítve, elfogadtatott. Folytatóla­gosan előkerültek aztán a vizek szabályozásáról, és a Béga és Ferencz csatornákról szóló törvényjavaslatok, mik min­den vita nélkül helybehagyattak.­­ Végre tárgyalás alá vétettek az orsz. választmány által véleményezett azon tör­vényjavaslatok, mellyek szerint az országos pénztár közve­tett és mellékes jövedelemforrásául szolgálnának: a) a só felemelt árából a kir. kincstárnál összegyógyült pénz alap, s abból ezentúl befolyandó jövedelmek. Az országos Választmány azon javaslatához, hogy az 1792: 14. t. sz. által 11 krral felemelt só ára az országos pénztár jövede­lmei közé adassék, P. megye indítványára az 1802: 3 tör­­vényczikk értelmében 1 forint 6 krral felemelt só ára is, minthogy az akori szükségek régóta megszűntek, jövendő­ben az országos pénztár jövedelmeihez kapcsoltatni ha­tároztatok. — b) A harminczadlósi mentesség megszün­tetéséből származható jövedelem, miszerint a nemesek harminczadlóki mentessége a jövő országgyűléséig meg­szüntessék, s az ebből befolyó jövedelmet a kir. kincstár az illető számadási kivonat közlése mellett az országos pénz­tárba félévenkint átadja. És f­es, az ország határain kívül tartózkodókra ezen czím alatti megrovatások után bejöven­dő mennyiség ; a megrovatási törv­javaslat némi kivételek­kel eképen tétetett, hogy azok, kik évenkint Magyarország­ban s kapcsolt Részekben félévet nem töltenek, azon meny­­nyiséget, melly az országos ajánlatból reájok s birtokaikra kivettelik, kétszeresen tartozzanak lefizetni. Ezen javaslato­­kat a BR. minden ellenvetés nélkül elfogadták. — Ezek után P. m. követe fentebb említett indítványa folytában előadó, miképen küldői ezen elszámláltakon kívü­l még más jövedelmi forrásokról is gondolkoztak; kívánják ugyanis, küldőim úgymond a szóló, hogy az egyházi javak bizonyos része az országos pénztár jövedelmei közé adassék, ezt azonban ez­úttal, minthogy már más alkalkalommal hosszas vitatkozás után e tárgyban a BR. határoztak, s a borsodi in­dítványt félretették, nem szorgalmazandom ; ezenkívül azu­tán kívánják, hogy a diszczimek után járandó taksák, mel­lyek a kir. tanácsosi, bárói, grófi stb. czimekért fizettetnek, egy negyed résszel fölebb emeltessenek, s ezen V4 az or­szágos pénztárba folyjon; kívánják továbbá a kényszeritett betáblázást behozni s az innen származó dijak szinte az országos pénztár jövedelmi forrásául szolgáljanak; végre a vámokat némelly czikkekre a védvámrendszer értelmében fölemeltetni kívánják, s hogy az ebből bejövendő mennyisé­gek az ország, pénztár jövedelmei szaporítására fordutlassa­­nak. A T. m. követe pedig indítványt ten, hogy az egyházi javakból befolyó jövedelmek azon idő alatt, midőn ürese­désben vannak, az országos pénztárba folyjanak. Melly P. megyének a diszczimek taksáltatásáról szóló indítványával minden vitatkozás nélkül elfogadtatott, ellenben a többi egy­szerűen elmellőztetett. Ké­tszáz­ötvenegyedik orsz. ülés a t. RB nél oct. 23-kan. Miután a két. elnökség a legközelebb hitele­sített munkálatokat beadta, s a FBRtől átküldött viszonze­­netek bemutattattak, a tanácskozás legelső tárgya a hitelin­tézet felállítása ügyében készített 2dik izenet és felirási ja­vaslat vala­­mi rövid maradjonnal bevégeztetvén, olvastatott a közmunkák szabályozásáról szóló törvényjavaslat: itt azon megyék, mellyek a kerületben kisebbségben maradtak, kí­vánságaikat ismételve meguyiták, de sem a közmunkák meg­szüntetésére , sem arra, hogy az előfogatok elrendezése a megyékre bizassék, többség nem alakulhatott, s a kéz­­szer­kezet minden hosszabb vitatkozás nélkül megtartatott. Ez­után az ország közszükségeinek fedezésére leendő országos ajánlatról s az országos közpénztár jövedelmeinek besze­dése és kezelése módjáról szóló szenet vétetett fel. A som­mára nézve a követek küldőiknek utasítását a feltételekkel egyetemben elősorolták, minthogy ezek a kerületben is egyenkint felhozattak, azoknak ismétlését feleslegesnek tar­tanák annyival is inkább, minthogy a kerületben a jövő or­szággyűléséig évenkint megajánlott öszveg a 2.585.000 főt a többség által megtartatott; e szerint tehát azon nemes megyék, mellyek a haza közszükségeire mit sem akartak áldozni, habár számok Horvátországgal szaporodott is, de bizony igenigen nagy kisebbségben maradtak. — Az Öszveg megállapítása után azon ez élek, mellyekre az országos ajánlat fordítandó, egyenként előszámláltalak. A 4. pontnál, misze­rint az országos út és csatornahálózati tervek készítésére s a szükséges felmérésekre 150 ezer írt, úgy a 9. pontnál, miszerint a statistk­ai hivatal felállítására 40 ezer forint ajánltatik, a nmls. kir. Személynek előterjeszti, miképen ezen ajánlatok fölöslegesek, ott van úgymond, az aedi­is directio és a dicasterium, ezeknek köréhez tartozik azon munkálatoknak elkészítése; vagy ha talán az illető köz­tisztviselők kötelességeiket nem teljesítenék, keressék meg ő Felsége felírás által, hogy azon köztisztviselők tiszti kötelességeik teljesítésére szok­h­assanak, ő Felsége a haza közjavát igyekszik mindenben előmozdítani, a­kinek e részbeni kívánságát bizonyosan teljesíteni fog­ja, annálfogva e két pontot mellőztetni javasolta. Találko­zott ugyan ezen indítványnak egy két pártfogója, de a nagy többség a szerkezet megtartására maradjonnal nyilatkozott. A nm. elnök előterjesztésére pedig B. m. követe megjegyzi, m­iképen az egész munkának csak úgy van jövendője, ha a 4. pont megtartalik; ajánlhatunk mi, úgymond, akármennyi sommát, ha a tervek műtanilag elkészítve nem lesznek, a ki­tűzött cz­élokból egy sem fog létesít­­e­­ni; a tapasztalás azt mu­tatja, hogy az aedilis directio munkájának semmi haszna, semmi eredménye nem szokott lenni; midőn tehát a ne­messég fizet, akarja, hogy az általa kijelölt c­élok létesíttes­­senek. Azt monda­n­om, Elnök, hogy hát ezen köztisztvi­selőket szabályozzuk, ugyan kérdem, hát ránk van e az bízva? vagy hallgatnak-e ránk? Ismerjük, miképen szoknak a kine­vezések e részben történni, s azért maradjon a szerkezet. Hasonló értelemben válaszolt továbbá P. m. követe a 9.pontra.­­ Ellenben a 11. pont alatt a magyar gazdasági egyesület fölsegélésére ajánlott 100 ezer forint nem az épületek megszerzésére, mint a kerületben határozatott,rendeltetett, hanem hogy lökés illessék, s kamatjai az egyesület czéljai­­nak előmozdítására szolgáljanak.­­ A 12.pontnál P. követe a kerületben tett azon indítványát megújította, hogy a Pesten építendő országházra ajánlott egy millió forintból az ország­ház elibe állítandó Mátyás király szobrára a szükséges költ­ségek födözhessenek; ez úgymond a szóló, egy olly ékes­sége lesz az országnak , melly elött minden tiszta érzésű hazafi tiszteletre gerjed, s emlékezni fog, hogy Mátyás király, korában Magyarország nagy volt; Németországban minden jeles embernek Guttenbergnek stb. emléket állítanak, nekünk is iparkodni kell, hogy valahára százados tartozásainkat le­­róhassuk stb. Ezen indítvány azonban viszhangra nem talált, ugyszinte azok, kik az országház építtetését ellenzették, kívánságaiknak sikert nem szerezhettek. — Az országos pénztári igazgatóságra felállított felelőségre nézve a nm. kir. Személynek megjegyzé, miképen a felelőség eszméjének még eddig a magyar jus publicumban alapja nem találtatik, mert az, mi Ulászló törvényében van, csupán az akkori kö­rülményekre alkalmaztatott, s azt úgy most végrehajtani tel­jes lehetetlen. Nálunk úgymond, municipális szerkezetünk­nél fogva, s mivel sokan nem igen szoktak a törvényeknek engedelmeskedni, az ollyan felelősséget, mint itt javasoltatik, behozni nem lehet, annyi pártok közt egy ember nem tart­hatja fen magát; látjuk más nemzeteknél hol a ministérium több tagból áll, az alig képes magának többséget szerezni, sőt sokszor kénytelen lelépni. Annálfogva a nm.­szónok javas­lata oda terjedt ki, hogy az igazgatóság tétessék felelőssé, s szabassék e részben büntetés, de a törvény útján a végre­hajtás a végrehajtó hatalomnál hagyassák meg. Ezen ja­vaslat azonban, melly az országos választmány által is ajánl­­tatott, többségre nem talált. Végre még E. káptalan követe a káptalanok részére, törvényszerű jogaiknál fogva, követel­te, hogy a kijelölő országos választmányba aránylag ők is befolyjanak. E kivonatot a nm. elnök szinte igazságosnak találta, ezen jogból, úgymond, a káptalanokat illy könnyedén kivetkőztetni nem lehet, ők is részesei a törvényhozásnak s valamint igazságosnak s törvényesnek tartom, hogy a káp­talanok követei a választmányban részt vegyenek, úgy ezen jogot a kir. tábla részére is fentartom. Az emmi káptalan indítványának voltak ugyan pártolói, de a nagy többség a két. határozat megtartására maradjonnal nyilatkozott. — Az üzenet iránti tanácskozás bevégeztével felolvastatott az or­szág közszükségeinek fedezésére tett országos ajánlatról szóló törvényjavaslat, s valamint ez, úgy a később követke­zett, mai kerületben hitelesített börtönrendszer iránti 6-dik szenet, helybenhagyatott.­­ Végre a magyar természet­vizsgáló társaságnak, országos intézetté leendő emeltetésé­ért és törvényesítéséért való folyamodványa mutattatott be, melly a maga rendén tárgyaltatni fog. Kétszázötvenkettedik országos ülés a m. FRRnél, octob. 24-kén reggeli 10 órakor, országbírói exja elnöklete alatt. Az ülés megnyitásakor tanácskozás alá vé­­leték s elfogadtaték a t.­RR. második szenete, felírási­s tör­vényjavaslata a hitelintézet tárgyában. Napirendre kerültek ezután a Vukovártól a magyar tengerpartig vezetendő vas­útnak építésére nézve a vállalkozó társasággal kötendő szerződés feltételei, mellyek a tegnapi végzéshez képest megváltoztattak. A kamatok biztosítása tekintetében ezen pályánál a 3-ik 4-ik és 5-ik pcent garantírozása elfogadta­­tatott, magában értetődvén a kevesebbet kívánók elsőbb­sége. Az ország költségein építés feletti tanácskozás jövő ülésekre felhagyatott. CCCXVI. kerületi ülés October 24-kén. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők Yukovics, Ghiczy. Mai ülésben a következő tárgyak hitelesíttettek: aj a törvé­nyek kötelező erejének, s azoknak a törvényhatóságokhoz leendő megküldése tárgyában készített­edik szenet, bj az úrbéri törvényczikkek némelly a § a­i­n­a­k módosításáról szóló 2dik izenet, és ez a középponti vasút iránti 2-dik izenet. — Olvastatott ennek folytában a magyar kir. természettudomá­nyi társaságnak országos pártolásért és beczikkelyeztetés­­ért tett folyamadványa, melly illő méltánylatra találván, a társaság beczikkelyeztetése elrendeltetett.­­ Ezután a pénzügyi munkálatból a statistk­ai hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat került vizsgálat alá, mi szinte némi módosí­tással helybenhagyatott. Ellenben a népnevelésről szóló törvényjavaslat megállapítása, T. m. azon indítványa folytá­ban, miszerint a népneveléssel foglalkozott kerülő választ­mány, minthogy, az orsz.gyűlés rövidsége miatt már a bea­dott választmányi munkálat nehezen kerülhet tanácskozás alá, bizassék meg minél előbb beadandó olly terv készítésé­re, hogy a népnevelésre országosan ajánlott százezer forin­tot mikép lehessen legczélszerű­bben felhasználni, felfüg­­gesztetett. — Végre az országosan ajánlott öszvegnek a törvényhatóságok közt miképeni felosztása került szőnyeg­re. N. m. követe előterjesztő, m­iképen küldői a közös teher­­viselést kívánták volna életbehozni, de miután a többség ettől elütötte, segedelem útján is kész megyéje a haza köz­szükségeire áldozatot hozni, mint ezt akkor, midőn az aján­lásról volt szó, be is bizonyította ; azonban küldői azon osz­tályzatot, hova megyéjét az orsz. választmány sorozta, fö­löttébb terhesnek találják ; egyébiránt meg vagyok győződ­ve úgymond a szóló, hogy minden megye magát terhelve ér­zi, s a sorozatot módosítani, s az alábbszállítást kíván­ni fogja; mi tehát ekkép, ha az osztályzat iránt tanácskozni akarnánk, az által egy olly darázsfészekbe nyúlnánk,mellyből egykönnyen kibontakozni alig lehetne; annálfogva indítvá­nyozom, hogy ezen kérdés elintézése, mint már más alkalom­mal is megtörtént, Nádor ő Fenségére bizassék.— Ezen indít­ványhoz pártolólag szólt a szólásban következet S. m. követe, elmondá mennyire igazságtalanul van az orsz. választmány által készített terv szerint megyére terhelve, milly benyomást fog okozni úgymond, ezen fizetés azokra, kik magukat fölöttébb terheltetve látják; az igazságtalan felosztást min­denesetre javítani szükséges annyival is inkább, mivel a választmány adatok nélkül nem volt képes igazságos osztály készítésére; mi mindnyájan érdeklettek vagyunk, s azért e kérdés elintézése felett nem ítélhetünk, hanem legczélsze­­rűbb lenne Nádor ö Fenségét mint compromissionális bírót megkérni, hogy ezen ajánlatot a nála lévő adatok szerint igazságosan a hatóságok közt felosztaná. Az indítványnak számos pártfogója találkozott. Ellenben Sz. m. követe, úgy­mond, ha egyes megyék követeire bízzuk a megyék festését, ez alkalommal az országnak olly képét fogjuk láthatni, melly

Next