Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-08 / 89. szám
mind meggyőződésemnél fogva a FRR. azon javaslatát, hogy a közös teherviselés itt jellegesen alkalmaztassék, elfogadom,mert hiszem, hogy ennek nyomán a közös teherviselés egész kiterjedésben alkalmaztatni fog . Ellenben egy más m. követő kinyilatkoztató, miszerint a FRR. egészen más nézetből indultak ki, ők a szegény adózó népet csak azért kívánják a teherviselésbe bevonni, hogy a kiváltságos rend kevesebbet fizessen, eztannsítja az, hogy a felírásban a közös teherviselés elvének kimondását ellenzik, az pedig égbekiáltó igazságtalanság lenne, hogy a szegény adózó nép terheit, miket már most sem bír elviselni, még egy újabbal tetézzük, mert hát ugyan mi is az a közös teher? én részemről egyebet nem ismerek, mint azt, hogy átlátván a nép nyomtatását, könnyebbítésére a közhaza terheit egyaránt felosztjuk, ha erről volna szó, ahoz szívesen hozzájárulnék, de én azáltal, hogy a FRR, a közös teherviselés elvét a felírásban kimondatni nem akarják, nem látok tiszta szándékot a dologban, annálfogva ragaszkodom előbbi határozatunkhoz. Ez ellen ismét elmondatott, miképen a főrendi javaslat elfogadásából azon jó fog következni, hogy most elismerik a közös teherviselés igazságát, jövőre kénytelen lesz a magas aristocralia, nemcsak a nemesség ajánlatának könnyebbítése végett a terhet a néppel megosztani, hanem ott is, hol a nép a közterheket eddig egyedül önvallani hordozta stb.— Még mások azon föllét mellett járultak a főrendi javaslathoz, hogy annyi öszveget, mennyi itt a népre ezen ajánlatból hárul, az országos pénztár a háziadónak visszapótoljon. Végre szavazás sürgettetett, a javaslat mellett Gömör, Borsod, Torna, Bihar,Mármaros, Csongrád, Békés, Arad, Torontál, Krassó, Pozsony, Trencsin, Nógrád ,Zala, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Pest, Tolna, Arya és Szerém megyék nyilatkoztak, ellene pedig, vagyis előbbi határozat megtartására Abaúj, Zemplén, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Heves, Bereg, Csanád, Temes, Nyítra, Sopron, Vas, Liptó, Komárom, Somogy, Veszprém, Fehér, Esztergom, Moson, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze szavazott; azonban Temes és Csanád, mellyek a közös teherviselés elvállalását mindig pártolták, az ügy megmentése tekintetéből, hogy az általános közös teherviselésnek alapja itt letétethessék, szavazataikat a másik részre átvitték s igy a FRR javaslata nyomán a közös teherviselés alkalmazása 25 szóval 23 ellenében elfogadtatott; egyszersmind a felírásban az általános közös teherviselés igazságának kijelentése továbbá is megtartatott. Továbbá a BR. által 4 évre megajánlott öszveg 26 szóval 22 ellenében ezúttal is meghagyatott. A kisebbségben maradt megyék, melylyek az előbbi sommánál kevesebbre szavaztak: Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Somogy, Győr, Veszprém, Fehér, Esztergom, Moson, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Sáros, Szepes, Bereg, Torna, Mármaros, Temes, Krassó. — Végre kimondatott, miképen a beszedés 1845 évi november lső napjától veszi kezdetét. — E tárgynak végeztével áttértek a BR. tanácskozásukban a FRRnek az országos közpénztár jövedelmei beszedése és kezelése módjáról szóló válaszüzenetére. A m. FRR, a kívánt czélt leginkább úgy vélik elérendőnek, ha egy részről a nemzetnek kellő ellenőrködése biztosíttatik, más részről pedig a végrehajtó hatalomnak törvényes jogai is kellő figyelemben tartatnak, e szempontból indulva, a felállítandó országos közpénztárnak és működésének igazgatását egyenesen őfelsége által kijelölés nélkül kinevezendő egy személyre ruházandónak, a nemzet ellenőrködését pedig olly formán biztosítandónak vélik, hogy az igazgató köteles országgyűlésről országgyűlésre minden hivatalos tetteiről számot adni, és ha az országos Rendek bizalmatlanságukat felírás útján kijelentik, hivatalától azonnal elmozdítassék ; egyébiránt pedig netalán elkövetendő vétségéhez képest az ország Rt. által törvényes utón perbe fogathassák. Melly javaslat B. m. követének azon módosításával, hogy az igazgató a főrendi táblánál üléssel bírjon, azonban kellő felvilágosítás adás végett a képviselői tábla sorompói előtt megjelenni tartozzék, a bizodalmatlanság kijelentésére a kezdeményi jog a BBnél maradjon, s addig mig a büntető törvénykönyv törvénybe iktattatni fog, a feleletrevonás után a perbefogás a kir. tábla előtt történjék, miután a különvélemény 33 szóval 14 ellenében megbukott, addig, mig az országgyűlése legközelebben e tárgyban máskép rendelkezendik, elfogadtatott. A FRR többi észrevételei az idő későre haladta miatt holnapra halasztottak. Kétszázhatvannegyedik országos ülés az.RRnél november 5-kén. Legelsőben a két elnökség a mai kerületben hitelesített munkálatokat beadó és a FRRtől átküldött viszonüzenetek bemutatattak, ezek közül a katonai élelmezés és szállásolás iránti viszonüzenet olvastatott fel, mellyben a FRR közlött észrevéteiknek elfogadására a RR- ket felszólítják; e mellett azonban kijelentették, mikép ha a RRhez járulni nem akarnának, hogy az ez érdemben készített felírás öfelsége elbe juthasson, az idő rövidsége miatt úgy mint a RR. javassák fölterjesztetni, nem ellenzik; minélfogva a RR. előbbi határozatukat megtartván, a két tábla közti egyeség megtörtént. Továbbá az itélőmester által tudattak a FRR,, miszerint a m. ezredekbeni tisztségekre s fadi parancsnokságokra honfiak alkalmazása tárgyában átküldött 2-ik üzenetet, folyóhomok által okoztatni szokott károk meggátlása iránti törvényjavaslatot, és azon vegyes házasságok törvényesitéséről, mellyek nem kath. pap állal köttettek, szóló törvényjavaslatot elfogadtak; s ezeknek s meg más tárgyaknak e kétsége ekbe leendő terjesztése végett is RR. elegyesülésbe hivattak , honnan visszatérvén tanácskozás alá vették a közadó tárgyában f. é. October örről tett felírásra november 2-ikról érkezett k. k. válasz iránti izénél éselírási javaslatot. A BB nyilatkozott többsége a tegnap esteli kerületben megajánlott 4.300,000 ft. helyett a jelenleg fizetett közadómennyiséget a szokott óvások és feltételek mellett megajánlotta. Folytatólagosan aztán a mai kerületben hitelesített többi tárgyak vétettek elő, melylyek változatlanul hagyatván, a FRKhez átküldenék. Kétszáz hatvan ötödik orsz ülés a m. FRRnél, nov. 6-kán reggeli tizenegyedfél órakor. Az áldás megtagadásáról s a honositásróli valaszizenetek authenlicaltatván, következő törvényczikkelyek a nm. udvari cancellariávali concertarióra utasutaltak : új birhatási jogról; bj a hétszemélyes táblánál a husvétutáni törvényszünet, úgy általában a decretans napok eltörléséről; ej a jelen országgyűlése költségeiről. A törvényczikkelyek concertatiojára , cs. k. Fensége már a múlt ülésben következő tagokat nevezett ki a felső tábla részéről: nm. Majláth György országbíró és gr. Nádasdy Ferencz váczi püspök e kegyelmességeivel, Tihanyi Ferencz temesi gróf, dr. Majthékyi Antal liptói főispán, br. Vay Miklós és gr. Zichy Ödön e méltóságaikat. — Elfogadtatok azután az országgyűlése költségeiről rendelkező törvényczikk, a magyar nyelv és nemzetiség tárgyábani törvényjavaslat tárgyalásánál pedig Horvátország követének azon észrevétele, hogy a törvény kifejezései a k. latraihoz alkalmaztassanak s igy „Horvátország“ helyett „kapcsolt részek“ az „országbeli“ helyett pedig „az ország határain belől“ tétessék, alaposnak találtatván elfogadtaték. — Elfogadtaték tovább a Ludovicea katonai intézet iránti felírás, melly alkalommal a fens. Nádor annak eddigi létre nem jöttét leginkább a tőkék elégtelenségének tulajdonitá.— tárgyaltaték ennek folytában a szabad átmenetei tárgyabani második rendi izenet, s a 1791 : 26. t. ez. 13. §. megemlítésére nézve a t—si grófnak minapi indítványa foganatositatván, a t. RR. fel fognak szólittatni, hogy ezen pontot a többiekkel, mellyek iránt az egyesség megtörténendik, egy t.czikkbe foglalván , annak bevezetésében az 1791 . 26. t.sz. általánosan megemlittessék, melly indítványra a kath. egyház feje s több püspök urak is azon reményben, hogy a többi pontok iránt is megtörténendik az egyesség, feáállottak. — Hosszabb vitatkozásokat idézett elő a Pesten építendő országház iránti üzenet. Egy nm. gróf és országnagy emlékezteté a nm. gyülekezetét, hogy jelenleg, miután az orsz. alaptőke egy millióra leszállittatott, ezen tétel a teendők sorából kimaradott s igy ezen épületről most fundus híja miatt szó nem lehet. A tervek készítésére jutalomul kitett ezer aranyat tekintve úgy vélekedek ő exja, hogy itt az országos választmány hatáskörén túl ment, miután különös utasitás nélkül az országot költséggel terhelte. Mi pedig egy újabb országos választmánynak a t.RB. által kívánt kiküldetését illeti, azon idegenkedésre emlékeztetet a nm. szónok, melylyel ezen tábla az országgyűlésen kívül munkálódó országos választmányok iránt viseltetik. Azért fel volnának szólitandók a t. R., hogy ezen kivonatuktól elálljanak, a beérkezendő tervekre nézve pedig a cs. kir. Fensége keressék meg, hogy azokat illető szakértők által megitéltetni kegyeskedjék.— F Ezen indítvány elfogadtatván, még az ezer arany jutalom kihirdetése körül folytak hosszabb s közben vidám vitatkozások; egy m. gróf a választmány elnökét szólitván fel, hogy ő exja a tárgynak végső eldöntéséig ezen sommát nagylelkűen előlegezni méltóztassék, melly felszólítás egy m. gróf és főispán, valamit több tagok által ismételtetvén, a választmánynak némelly tagjai a hatáskörön tuli eljárást el nem ismerhetvén, azon esetre, ha az ország ezen sommát el nem fogadná, ők annak megtérítésében résztvenni ajánlkoztak. A tárgy velejére nézve több m. tagok azt kívánták, hogy az országgyűléseknek Pesten tartása a legsürgetőbb teendők közé tartozván, az országház fölépítésére újabb alaptőke szavaztassék; melly kívánság azonban elmellöztetvén, a t. RR. e tárgyróli elállásra fölszólittatnak. Végre még következő felírások s illetőleg törvényczikkelyekre nézve történt meg az egyesség : as a franczia háborúról fenmaradott követelések ; bj az ugynevett Abfahrlsgelder ; ej a zsidók ; dj a közadó tárgyában. Az ülés 2 óra után eloszlott. CCCXXXI. ker. ülés nov. 6án. Elnökök Dobozy Mih Bihar, Farkas Sándor Pozsega megyék követei; jegyzők: Palóczy, Ghiczy, Yukovics, Hitelesíttetett a közadó tárgyában f. é. oct. 31-ről tett felírásra nov. 2-ról érkezett k. k. válasz iránt kelt izenet és felirási javaslat; a pótlólag beadott sérelmek és kivonatok iránt 5-ik ; a községi jegyzők iránt 2-ik; Vukovártól a magyar tengerpartig építendő vasut iránt 2-ik üzenete és törvényjavaslata a t. RR. és RRnek. Ezután Cs. megye követe szőnyegre hozá a koronaőrök választását, s e fontos tárgy iránt intézkedésre hiván fel a t. RRet, inditványozá, hogy jóllehet köztudomás szerint többen el vágynak utasítással látva a tárgy iránt a t. RR. közül, de a mennyiben ellenkező helyzetben — mint ő is — igen sokan vagynak, kiknek nem szabad a koronaőrök választásába mindaddig ereszkedni, míg a kijelöltek nevei le nem küldetvén, küldőiktől utasítást nem kapnak, ennek meglehetőse pedig az országgyűlés még hátra levő egy pár napjai alatt szinte lehetetlen lévén, azon megyékre nézve, mellyek a választásba nem ereszkedhetnek, a multorgyűlés példája szerint tétessék óvás. Ezen indítvány hosszabb vitára nyújtott alkalmat. Némellyek az indítvány szerint óvást kívántak tenni s a választásba nem ereszkedni, az óvástétel által látván a küldök jogait fentarthatni, jövőre azonban kivárnák a kijelölteket a küldőkkel közöltetni; mások ellenben — jóllehet utasítással ellátva nincsenek is — fen akarván a küldök jogait minden áron tartani, esküt különben is a haza jólléte előmozdítására s küldőik jogainak sérthellenük fentarlására levén, a választásba befolyni kívántak; voltak továbbá, kik azon okból nem akartak a választásba résztvenni, mert nem akarták küldőik jogait a főrendi tábla regalista tagjaival egyenvonalba lenni, hanem kívánták a kijelent okot a rendi táblával közöltetni, s ott szavazás alá ereszteni, mit az elnök tartozik megengedni, mert ha meg nem engedné, akkor a tábla jogaiba vágna; de ez ellen mondatott, hogy azt kívánni jelenleg csak a tábla compromissiója lenne, mert az elnök az előbbi szokáshoz ragaszkodva, a kijelöltek nevei áthozatalát meg nem engedendi, s ha ez esetben a RR. választani nem akarnának, a Fő-RR. majd fognak választani; mondatott az is, hogy a koronaörök választása egyedül az országos rendeknek van allaladva, s elevezve nem is szükséges utasítás; de ennek többen ellene mondtak, mert a követ itt minden tárgyban küldői utasítását tartozik teljesíteni, s azok érdekeit képviselni; voltak némellyek, kik tagadták, hogy legyen joga a táblának a felett határozni, ha valljon beleereszkedjenek-e a BB. a választásba vagy sem, mert a megyéknek jogában van a választás, s mig törvény azt el nem törli, egyszerű határozattal azt el nem lehet venni-,azért bármit határozzon is a tábla, ők jogaikat szabadon gyakorolni fogják; továbbá szavazás sürgettettvén a tárgyra, emelkedett szó, melly az egész tárgyróli vitatkozást, idővesztegetésnek s eredménytelenek tartá, mert jelen tárgyban csak via facti intézkedhetnének a t. RR., via facti pedig, a múlt időkből is okulva, az orsz.gyűlés néhány napja alatt már, semmit be nem hozhatnak, azért egyszerűen kívánta a tárgy elmellőzését, s szavazni szükségtelennek látván, más szükséges tárgyakra kivánt általmenni. A tanácskozás eredménye végre azon kérdésben öszpontosult: ha váljon jelen esetben annak idejében akarnak-e a BR. választásba ereszkedni, vagy nem?s 35 megye 11 ellenében igenre szavazott. A kevesebbségben maradt megyék: Pozsony, Vas, Zala , Zólyom, Sáros , Bihar, Marmaros, Csongrád, Arad, Torontál, Krassó. Ezután tanácskozás alá került folytatólagos válasza a m. FRB nek az ország közszükségei fedezésére leendő orsz. ajánlatról s az orsz. közpénztár jövedelmei beszedése s kezelése módjáról üzenetre. Tárgyalás alá kerülvén a törvényjavaslatnak a kezelésről szóló 2-ik fejezetét érdeklő észrevételek, azokat a BB kevés kivétellel elfogadták; a 91k §. f) pontjában álló s az igazgató intézményeire vonatkozó „törvényes“ szót többen meg akarták a szerkezetben tartani, azonban Pest megye azon indítványa folytán, hogy a „törvényes“ szó csak azon esetre hagyassék ki, ha a szerkezetben felállított felelőség elvét ő Felsége elfogadja, különben pedig tartassék meg, 28 megye 16 ellenében a „törvényes“ szónak az indítvány értelmébeni kihagyását elfogadta. Átalmenvén a t. KR.és RR. az ország, pénztári jövedelmek beszedése módjátérdeklő törv.javaslatra, a mennyiben, a m. FRB. e tárgyra nézve a t. RR. által a különvélemény szerint javaslati mód elmellőzésével, az országos választmány javaslatát kívánják elfogadni, a t.RR. nem is akartak a válasz e részébe bocsátkozni, hanem maradtak az előbbi szerkezet mellett. -- Ezután tárgyalás alá kerülvén a m. FRRnek az ország közszükséges fedezésének érdemében kiküldött orsz. választmány jelentésének a t.RR. által folytatólag tanácskozás alá vett több rézés iránti izenetre kelt válasza, a magyar gazdasági t.javaslatra nézve, mellyet a m. FRR. kihagyásni kívántak, úgy szinte a megürült egyházi hivatalok jószágainak jövedelmére vonatkozójavaslatra nézve előbbi izenetük mellett maradtak: a horvátországi törv.hatóságokra háramlott öszvegnek általános kivettetésében ollyformán egyeztek meg a RR, hogy a rovatban kivetett somma adassák öszve, s vettessék Horváthországra. Végre a m. FRRnek a közmunkák tárgyában kelt izenete, az előfogatokat kivéve — mellyre nézve a t. RR. előbbi izenetek mellett maradtak — elfogadtatott. Miután az ülés országossá alakult. Kétszázhatvanötödik ország ülés a t. RR. és RRnél november 6-án délután 1 órakor. A itélőmester jelenté, hogy az 1844. márt. 6-ki kegyelmes királyi válasz iránt, és a váltótörvényköny némelly §§-nak módosítása iránt kelt felirási javaslatban a méll. FRR. megegyeztek ; továbbá, hogy a concertatio alá terjesztendő, birtokolhatás , hivatalképesség, s a hétszemélyes táblának húsvétutáni törvényszünetkor is leendő összeüléséről, s a jelen országgyűlés költségeiről készített.javaslatokat elfogadták ; és hogy a Ludovicea iránti felírásban megegyeztek, végre bemutatta a m. FBB nek a honosítás tárgyában készült válaszüzenetét. — Továbbá a két. elnökség bemutatta a mai kér ülésben hitelesített tárgyakat, mellyek a kér. szerkezet szerint változatlanul megtartatván, a m. FRRhez által is küldettek. — Ezután Cs. m. követe ismét szőnyegre hozá a koronaörök választását, s intézkedésre hívta fel a RRet. De itt is, mint a kerületi ülésben azon végzés keletkezett, hogy jelenleg megyeznek ugyan a t. RR. a választásban, jövőre nézve azonban közültetni kívánják magukkal a kijelöltek neveit. Végre szentetett a m. FRRtől, hogy a közadó iránti szenetben megegyeztek, és hogy ő cs. kir. Főherczegsége a t. RR. és RRet estek 6 órára elegyes ülésbe hívja meg. — Ekkor az ülés eloszlott. Kétszáz hatvan hatodik elegyes ülés nov. 6án esti 6 órakor országbíró ő kegyelmessége elnöklete alatt. Felolvassatván és szokott módon lepecsételtetvén kir. hely— behagyás alá köv. tárgyak terjesztettek. Ír a közadó tárgyában f. c. nov. 8-kán érkezett k. válaszra újabb felírás; 2) a franczia háború által okozott károk megtérítése iránti 31 a váltótörvényi módosítások; 4) az úgynevezett „Ablahrlsgelder“ megszüntetése; s 5) a Ludovicea iránti felírás. Végül elnöke exja az ország Rendeit a holnap délután egy órakor tartandó koronaörválasztásra meghivó. CCCXXXII. kerületi ülés nov. 6-kán esti 6 órakor. Elnökök, naplóvivő a reggeliek jegyző Demeczky. Elegyes ülésből visszajővén a BR., tanácskozás alá vették a kerületi választmánynak jelentését a nemzeti színház iránt. A szinházügyi orsz.választmány tudósításának 11 a színház átvételéről, 21 annak igazgatásáról szóló pontjai taglalatlanul maradván, akip a pénztár állása s kezelése s a színház jövője iránt tanácskoztak; s a kerületi választmány azon véleménye, hogy a mennyiben a törvényhatóságok azon elmulasztása, miszerint törvényes kötelességüket annak idejébeni befizetéssel teljesíteni késedelmeztek, vagy sokan épen semmit sem űzöttek még a reájuk eső illetőségekből Kiákít annak, hogy a színházi kezelésre s költségek pótlására az alaptőke összegét is maghiányosítni kellett, illetőségeiket 520