Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-08 / 89. szám

mind meggyőződésemnél fogva a FRR. azon javaslatát, hogy a közös teherviselés itt jellegesen alkalmaztassék, elfoga­dom,­mert hiszem, hogy ennek nyomán a közös teherviselés egész kiterjedésben alkalmaztatni fog . Ellenben egy más m. követő kinyilatkoztató, miszerint a FRR. egészen más né­zetből indultak ki, ők a szegény adózó népet csak azért kívánják a teherviselésbe bevonni, hogy a kiváltságos rend kevesebbet fizessen, ezt­­annsítja az, hogy a felírásban a közös teherviselés elvének kimondását ellenzik, az pedig égbekiáltó igazságtalanság lenne, hogy a szegény adózó nép terheit, miket már most sem bír elviselni, még egy újab­bal tetézzük, mert hát ugyan mi is az a közös teher? én ré­szemről egyebet nem ismerek, mint azt, hogy átlátván a nép nyomtatását, könnyebbítésére a közhaza terheit egyaránt felosztjuk, ha erről volna szó, ahoz szívesen hozzájárulnék, de én azáltal, hogy a FRR, a közös teherviselés elvét a fel­írásban kimondatni nem akarják, nem látok tiszta szán­dékot a dologban, annálfogva ragaszkodom előbbi határo­zatunkhoz.­­ Ez ellen ismét elmondatott, miképen a fő­rendi javaslat elfogadásából azon jó fog következni, hogy most elismerik a közös teherviselés igazságát, jövőre kény­telen lesz a magas aristocralia, nemcsak a nemesség aján­latának könnyebbítése végett a terhet a néppel megosz­tani, hanem ott is, hol a nép a közterheket eddig egyedül önvallani hordozta stb.— Még mások azon föllét mellett já­rultak a főrendi javaslathoz, hogy annyi öszveget, mennyi itt a népre ezen ajánlatból hárul, az országos pénztár a házi­adónak visszapótoljon. Végre szavazás sürgettetett, a ja­­vaslat mellett Gömör, Borsod, Torna, Bihar,Mármaros, Cson­­grád, Békés, Arad, Torontál, Krassó, Pozsony, Trencsin, Nógrád ,Zala, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Pest, Tolna, Arya és Szerém megyék nyilatkoztak, ellene pedig, vagy­is előbbi határozat megtartására Abaúj, Zemplén, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Heves, Bereg, Csanád, Te­­mes, Nyítra, Sopron, Vas, Liptó, Komárom, Somogy, Vesz­prém, Fehér, Esztergom, Moson, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze szavazott; azonban Temes és Csanád, mellyek a közös teherviselés elvállalását mindig pártolták, az ügy megmentése tekintetéből, hogy az általános közös tehervise­lésnek alapja itt letétethessék, szavazataikat a másik részre átvitték s igy a FRR­ javaslata nyomán a közös teherviselés alkalmazása 25 szóval 23 ellenében elfogadtatott; egyszers­mind a felírásban az általános közös teherviselés igazságá­nak kijelentése továbbá is megtartatott.­­ Továbbá a BR. által 4 évre megajánlott öszveg 26 szóval 22 ellenében ez­úttal is meghagyatott. A kisebbségben maradt megyék, mely­­lyek az előbbi sommánál kevesebbre szavaztak: Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Somogy, Győr, Veszprém, Fe­hér, Esztergom, Moson, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Sáros, Szepes, Bereg, Torna, Mármaros, Temes, Krassó. — Végre kimondatott, miképen a beszedés 1845 évi november lső napjától veszi kezdetét. — E tárgynak végeztével áttér­tek a BR. tanácskozásukban a FRRnek az országos köz­pénztár jövedelmei beszedése és kezelése módjáról szóló válaszüzenetére. A m. FRR, a kívánt czélt leginkább úgy vélik elérendőnek, ha egy részről a nemzetnek kellő ellen­őrködése biztosíttatik, más részről pedig a végrehajtó hata­lomnak törvényes jogai is kellő figyelemben tartatnak, e szempontból indulva, a felállítandó országos közpénztár­nak és működésének igazgatását egyenesen ő­felsége által kijelölés nélkül kinevezendő egy személyre ruhá­­zandónak, a nemzet ellenőrködését pedig olly formán biztosítandónak vélik, hogy az igazgató köteles ország­gyűlésről országgyűlésre minden hivatalos tetteiről szá­mot adni, és ha az országos Rendek bizalmatlanságukat felírás útján kijelentik, hivatalától azonnal elmozdítassék ; egyébiránt pedig netalán elkövetendő vétségéhez képest az ország Rt. által törvényes utón perbe fogathassák.­­ Melly javaslat B. m. követének azon módosításával, hogy az igazgató a főrendi táblánál üléssel bírjon, azonban kellő fel­világosítás adás végett a képviselői tábla sorompói előtt megjelenni tartozzék, a bizodalmatlanság kijelentésére a kezdeményi jog a BBnél maradjon, s addig mig a büntető törvénykönyv törvénybe iktattatni fog, a feleletrevonás után a perbefogás a kir. tábla előtt történjék, miután a különvé­lemény 33 szóval 14 ellenében megbukott, addig, mig az or­­szággyűlése legközelebben e tárgyban máskép rendelke­­zendik, elfogadtatott. A FRR­ többi észrevételei az idő későre haladta miatt holnapra halasz­tottak. Kétszázhatvannegyedik országos ülés az.­RRnél november 5-kén. Legelsőben a két­ elnökség a mai kerületben hitelesített munkálatokat beadó és a FRRtől át­küldött viszonüzenetek bemutatattak, ezek közül a katonai élelmezés és szállásolás iránti viszonü­zenet olvastatott fel, mellyben a FRR­ közlött észrevéteiknek elfogadására a RR- ket felszólítják; e mellett azonban kijelentették, mikép ha a RRhez járulni nem akarnának, hogy az ez érdemben ké­szített felírás ö­felsége el­be juthasson, az idő rövidsége miatt úgy mint a RR. javassák fölterjesztetni, nem ellenzik; minélfogva a RR. előbbi határozatukat megtartván, a két tábla közti egyeség megtörtént.­­ Továbbá az itélőmester által tudattak a FRR,, miszerint a m. ezredekbeni tisztségek­re s f­adi parancsnokságokra honfiak alkalmazása tárgyában átküldött 2-ik üzenetet, folyóhomok által okoztatni szokott károk meggátlása iránti törvényjavaslatot, és azon vegyes házasságok törvényesitéséről, mellyek nem kath. pap állal kött­ettek, szóló törvényjavaslatot elfogadtak; s ezeknek s meg más tárgyaknak e kétsége ek­be leendő terjesztése vé­gett is RR. elegyes­ülésbe hivattak , honnan visszatérvén ta­nácskozás alá vették a közadó tárgyában f. é. October örről tett felírásra november 2-ikról érkezett k. k. válasz iránti izénél és­­elírási javaslatot. A BB nyilatkozott többsége a tegnap esteli kerületben megajánlott 4.300,000 ft. helyett a jelenleg fizetett közadómennyiséget a szokott óvások és feltételek mellett megajánlotta.­­­ Folytatólagosan aztán a mai kerületben hitelesített többi tárgyak vétettek elő, mely­­lyek változatlanul hagyatván, a FRKhez átküldenék. Kétszáz hatvan ötödik orsz ülés a m. FRRnél, nov. 6-kán reggeli tizenegyedfél órakor. Az áldás megta­gadásáról s a honositásróli valaszizenetek authenlicaltatván, következő törvényczikkelyek a nm. udvari cancellariávali concertarióra utasutaltak : új birhatási jogról; bj a hétsze­mélyes táblánál a husvétutáni törvényszünet, úgy általában a decretans napok eltörléséről; ej a jelen országgyűlése költségeiről. A tör­vényczikkelyek concertatiojára , cs. k. Fensége már a múlt ülésben következő tagokat nevezett ki a felső tábla részéről: nm. Majláth György országbíró és gr. Nádasdy Ferencz váczi püspök e kegyelmességeivel, Tihanyi Ferencz temesi gróf, dr. Majthék­yi Antal liptói főispán, br. Vay Miklós és gr. Zichy Ödön e méltóságaikat. — Elfog­ad­­­tatok azután az országgyűlése költségeiről rendelkező tör­­vényczikk, a magyar nyelv és nemzetiség tárgyábani tör­vényjavaslat tárgyalásánál pedig Horvátország követének azon észrevétele, hogy a törvény kifejezései a k. latraihoz alkalmaztassanak s igy „Horvátország“ helyett „kapcsolt ré­szek“ az „országbeli“ helyett pedig „az ország határain be­lől“ tétessék, alaposnak találtatván elfogadtaték. — Elfo­­gadtaték tovább a Ludovicea katonai intézet iránti felírás, melly alkalommal a fens. Nádor annak eddigi létre nem jöt­tét leginkább a tőkék elégtelenségének tulajdonitá.— tár­­gyaltaték ennek folytában a szabad átmenetei tárgyabani második rendi izenet, s a 1791 : 26. t. ez. 13. §. megemlíté­sére nézve a t—si grófnak minapi indítványa foganatosi­tatván, a t. RR. fel fognak szólittatni, hogy ezen pontot a többiekkel, mellyek iránt az egyesség megtörténendik, egy t.czikkbe foglalván , annak bevezetésében az 1791 . 26. t.sz. általánosan megemlittessék, melly indítványra a kath. egy­ház feje s több püspök urak is azon reményben, hogy a többi pontok iránt is megtörténendik az egyesség, feáállottak. — Hosszabb vitatkozásokat idézett elő a Pesten építendő or­szágház iránti üzenet. Egy nm. gróf és országnagy emlékez­teté a nm. gyülekezetét, hogy jelenleg, miután az orsz. alap­tőke egy millióra leszállittatott, ezen tétel a teendők sorából kimaradott s igy ezen épületről most fundus híja miatt szó nem lehet. A tervek készítésére jutalomul kitett ezer ara­nyat tekintve úgy vélekedek ő exja, hogy itt az országos vá­lasztmány hatáskörén túl ment, miután különös utasitás nél­kül az országot költséggel terhelte. Mi pedig egy újabb or­szágos választmánynak a t.­RB. által kívánt kiküldetését illeti, azon idegenkedésre emlékeztetet a nm. szónok, mely­­lyel ezen tábla az országgyűlésen kívül munkálódó orszá­gos választmányok iránt viseltetik. Azért fel volnának szó­­litandók a t. R­., hogy ezen kivonatuktól elálljanak, a be­érkezendő tervekre nézve pedig a cs. kir. Fensége keressék meg, hogy azokat illető szakértők által megitéltetni kegyes­kedjék.— F Ezen indítvány elfogadtatván, még az ezer arany jutalom kihirdetése körül folytak hosszabb s közben vidám vitatkozások; egy m. gróf a választmány elnökét szólitván fel, hogy ő exja a tárgynak végső eldöntéséig ezen sommát nagylelkűen előlegezni méltóztassék, melly felszólítás egy m. gróf és főispán, valamit több tagok által ismételtetvén, a választmánynak némelly tagjai a hatáskörön tuli eljárást el nem ismerhetvén, azon esetre, ha az ország ezen sommát el nem fogadná, ők annak megtérítésében résztvenni ajánl­koztak.­­ A tárgy velejére nézve több m. tagok azt kíván­ták, hogy az országgyűléseknek Pesten tartása a legsürge­tőbb teendők közé tartozván, az országház fölépítésére újabb alaptőke szavaztassék; melly kívánság azonban el­­mellöztetvén, a t. RR. e tárgyróli elállásra fölszólittatnak. Végre még következő felírások s illetőleg törvényczikke­­lyekre nézve történt meg az egyesség : as a franczia há­borúról fenmaradott követelések ; bj az ugynevett Abfahrls­­gelder ; ej a zsidók ; dj a közadó tárgyában. Az ülés 2 óra után eloszlott. CCCXXXI. ker. ülés nov. 6án. Elnökök Dobozy Mih Bihar, Farkas Sándor Pozsega megyék követei; jegyzők: Palóczy, Ghiczy, Yukovics, Hitelesíttetett a közadó tárgyá­ban f. é. oct. 31-ről tett felírásra nov. 2-ról érkezett k. k. válasz iránt kelt izenet és felirási javaslat; a pótlólag bea­dott sérelmek és kivonatok iránt 5-ik ; a községi jegyzők iránt 2-ik; Vukovártól a magyar tengerpartig építendő vasut iránt 2-ik üzenete és törvényjavaslata a t. RR. és RRnek. Ezután Cs. megye követe szőnyegre hozá a koronaőrök vá­lasztását, s e fontos tárgy iránt intézkedésre hiván fel a t. RRet, inditványozá, hogy jóllehet köztudomás szerint többen el vágynak utasítással látva a tárgy iránt a t. RR. közül, de a mennyiben ellenkező helyzetben — mint ő is — igen so­kan vagynak, kiknek nem szabad a koronaőrök választásába mindaddig ereszkedni, míg a kijelöltek nevei le nem küldet­vén, küldőiktől utasítást nem kapnak, ennek meglehetőse pedig az országgyűlés még hátra levő egy pár napjai alatt szinte lehetetlen lévén, azon megyékre nézve, mellyek a vá­lasztásba nem ereszkedhetnek, a mult­or­gyűlés példája sze­rint tétessék óvás. Ezen indítvány hosszabb vitára nyújtott alkalmat. Némellyek az indítvány szerint óvást kívántak tenni s a választásba nem ereszkedni, az óvástétel által látván a küldök jogait fentarthatni, jövőre azonban kivárnák a kijelölteket a küldőkkel közöltetni; mások ellenben — jóllehet utasítással ellátva nincsenek is — fen akarván a küldök jogait minden áron tartani, esküt különben is a ha­za jólléte előmozdítására s küldőik jogainak sérthellenük­ fentarlására levén, a választásba befolyni kívántak; voltak továbbá, kik azon okból nem akartak a választásba részt­venni, mert nem akarták küldőik jogait a főrendi tábla rega­­lista tagjaival egyenvonalba lenni, hanem kívánták a kije­le­nt o­k­o­t a rendi táblával közöltetni, s ott szavazás alá ereszteni, mit az elnök tartozik megengedni, mert ha meg nem engedné, akkor a tábla jogaiba vágna; de ez ellen mondatott, hogy azt kívánni jelenleg csak a tábla compro­­missi­ója lenne, mert az elnök az előbbi szokáshoz ragaszkod­va, a kijelöltek nevei áthozatalát meg nem engedendi, s ha ez esetben a RR. választani nem akarnának, a Fő-RR. majd fognak választani; mondatott az is, hogy a ko­­ronaörök választása egyedül az országos rendeknek van allaladva, s ele­vezve nem is szükséges utasítás; de ennek többen ellene mondtak, mert a követ itt min­den tárgyban küldői utasítását tartozik teljesíteni, s azok érdekeit képviselni; voltak némellyek, kik tagadták, hogy legyen joga a táblának a felett határozni, ha valljon be­­leereszkedjenek-e a BB. a választásba vagy sem, mert a megyéknek jogában van a választás, s mig törvény azt el nem törli, egyszerű határozattal azt el nem lehet venni-,azért bár­mit határozzon is a tábla, ők jogaikat szabadon gyako­rolni fogják; továbbá szavazás sürgettettvén a tárgyra, emel­kedett szó, melly az egész tárgyróli vitatkozást, idővesz­­tegetésnek s eredménytelenek tartá, mert jelen tárgyban csak via facti intézkedhetnének a t. RR., via facti pedig, a múlt időkből is okulva, az orsz.gyűlés néhány napja alatt már, semmit be nem hozhatnak, azért egyszerűen kívánta a tárgy elmellőzését, s szavazni szükségtelennek látván, más szükséges tárgyakra kivánt általmenni. A tanácskozás ered­ménye végre azon kérdésben öszpontosult: ha váljon jelen esetben annak idejében akarnak-e a BR. választásba eresz­kedni, vagy nem?­s 35 megye 11 ellenében igenre szava­zott. A kevesebbségben maradt megyék: Pozsony, Vas, Zala , Zólyom, Sáros , Bihar, Marmaros, Csongrád, Arad, Torontál, Krassó.­­ Ezután tanácskozás alá került folyta­tólagos válasza a m. FRB nek az ország közszükségei fede­zésére leendő orsz. ajánlatról s az orsz. közpénztár jöve­delmei beszedése s kezelése módjáról ü­­zenetre. Tárgyalás alá kerülvén a törvényjavaslatnak a kezelésről szóló 2-ik fejezetét érdeklő észrevételek, azokat a BB kevés kivétel­lel elfogadták; a 91k §. f) pontjában álló s az igazgató in­­tézményeire vonatkozó „törvényes“ szót többen meg akarták a szerkezetben tartani, azonban Pest megye azon indítványa folytán, hogy a „törvényes“ szó csak azon esetre hagyas­­sék ki, ha a szerkezetben felállított felelőség elvét ő Felsé­ge elfogadja, különben pedig tartassék meg, 28 megye 16 ellenében a „törvényes“ szónak az indítvány értelmébeni kihagyását elfogadta. Átalmenvén a t. KR.és RR. az ország, pénztári jövedelmek beszedése módját­­érdeklő törv.ja­vaslatra, a mennyiben, a m. FRB. e tárgyra nézve a t. RR. által a különvélemény szerint javaslati mód elmellőzésével, az országos választmány javaslatát kívánják elfogadni, a t.­RR. nem is akartak a válasz e részébe bocsátkozni, hanem maradtak az előbbi szerkezet mellett. -- Ezután tárgyalás alá kerülvén a m. FRRnek az ország közszükséges fedezé­sének érdemében kiküldött orsz. választmány jelentésének a t.­RR. által folytatólag tanácskozás alá vett több rézés iránti izenetre kelt válasza, a magyar gazdasági t.javaslatra nézve, mellyet a m. FRR. kihagy­ásni kívántak, úgy szinte a megürült egyházi hivatalok jószágainak jövedelmére vonat­kozó­­javaslatra nézve előbbi izenetük mellett maradtak: a horvátországi törv.hatóságokra háramlott öszvegnek álta­lános kivettetésében ollyform­án egyeztek meg a RR, hogy a rovatban kivetett somma adassák öszve, s vettessék Horváth­­országra. Végre a m. FRRnek a közmunkák tárgyában kelt izenete, az előfogatokat kivéve — mellyre nézve a t. RR. előbbi izenetek mellett maradtak — elfogadtatott. Miután az ülés országossá alakult. Kétszázhatvanötödik ország ülés a t. RR. és RRnél november 6-án délután 1 órakor. A itélőmes­­ter jelenté, hogy az 1844. márt. 6-ki kegyelmes királyi vá­lasz iránt, és a váltótörvényköny némelly §§-nak módosí­tása iránt kelt felirási javaslatban a méll. FRR. megegyez­tek ; továbbá, hogy a concertatio alá terjesztendő, birtokol­hat­ás , hivatalképesség, s a hétszemélyes táblának hús­­vétutáni törvényszü­netkor is leendő összeüléséről, s a je­len országgyűlés költségeiről készített­­.javaslatokat elfo­gadták ; és hogy a Ludovicea iránti felírásban megegyeztek, végre bemutatta a m. FBB nek a honosítás tárgyában készült válaszüzenetét. — Továbbá a két. elnökség bemutatta a mai kér­ ülésben hitelesített tárgyak­at, mellyek a kér. szerkezet szerint változatlanul megtartatván, a m. FRRhez által is kül­dettek. — Ezután Cs. m­. követe ismét szőnyegre hozá a ko­­ronaörök választását, s intézkedésre hívta fel a RRet. De itt is, mint a kerületi ülésben azon végzés keletkezett, hogy jelenleg megyeznek ugyan a t. RR. a választásban, jövőre nézve azonban közültetni kívánják magukkal a kijelöltek ne­veit. Végre szentetett a m. FRRtől, hogy a közadó iránti sze­­netben megegyeztek, és hogy ő cs. kir. Főherczegsége a t. RR. és RRet estek­ 6 órára elegyes ülésbe hívja meg. — Ekkor az ülés eloszlott. Kétszáz hatvan hatodik elegyes ülés nov. 6án esti 6 órakor országbíró ő kegyelm­essége elnöklete alatt. Felolvassatván és szokott módon lepecsételtetvén kir. hely— behagy­ás alá köv. tárgyak terjesztettek. Ír a közadó tár­gyában f. c. nov. 8-kán érkezett k. válaszra újabb felírás; 2) a franczia háború által okozott károk megtérítése iránti 31 a váltótörvényi módosítások; 4) az úgynevezett „Ab­­lahrlsgelder“ megszüntetése; s 5) a Ludovicea iránti felírás. Végül elnök­e exja az ország Rendeit a holnap délután egy órakor tartandó koronaörválasztásra meghivó. CCCXXXII. kerületi ülés nov. 6-kán esti 6 órakor. Elnökök, naplóvivő a reggeliek jegyző Demeczky. Elegyes ülésből visszajővén a BR., tanácskozás alá vették a kerületi választmánynak jelentését a nemzeti színház iránt. A szin­­házügyi orsz.választmány tudósításának 11 a színház átvéte­léről, 21 annak igazgatásáról szóló pontjai taglalatlanul ma­radván, a­kip a pénztár állása s kezelése s a színház jövő­je iránt tanácskoztak; s a kerületi választmány azon véle­ménye, hogy a mennyiben a törvény­hatóságok azon elmu­lasztása, miszerint törvényes kötelességüket annak idejébe­­ni befizetéssel teljesíteni késedelmeztek, vagy sokan épen semmit sem űzöttek még a reájuk eső illetőségekből Ki­ákít annak, hogy a színházi kezelésre s költségek pótlására az alaptőke összegét is maghiányosítni kellett, illetőségeiket 520

Next