Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-02-23 / 15. szám
re hivatkozással alaposan bebizonyítani akarnám, hogy minden várost, szintúgy mint egyes megyéket országgyűlési egyenkénti szavazatjog illet. Elismerték azt maguk a t. KK. és RR. múlt országgyűlésen, midőn ezen városokat érdeklő egyirányos szavazati jogot csak a városok elrendezésével kívánták összekapcsoltatni; elismerte a haza és a törvényhozó test., midőn láik évi első czikkben a négy országos státust vagy Rendet helybenhagyván, a negyedik Rendnek, azaz a királyi városoknak, épen úgy mint a harmadik rendnek, t. i. a vmegyéknek országgyűlési voksot és ülést engedett; midőn továbbá tötbdik esztendőtől fogva 1807ik esztendeig 27 uj várost épen olly szavazattal, mint a török járomból kiszabadított uj vármegyéket beczikkelyezte, és országgyűlési szavazatjoggal és üléssel felruházta; midőn harmadszor az 1687. esztendei 17ik.czikkben egyenesen és világosan kimondta, hogy nevezetes ok nélkül a kir. városok számát csak azért sem kell többé szaporítani, mert a vármegyéket országgyűlésen voksok által majdnem megelőzték, és a megyék s városok közli súlyegyen már felforgatva látszék. Hogy ezen egyenlő és egyenkinti szavazatjogról kételkedni sem lehet, bizonyította a törvényhozó test az 1618ik évben tartatott országgyűlésén, midőn észrevévén, hogy addig divatozó alkotmányos gyakorlat ellen a hét sz. kir. bányaváros kapott k. k. meghívó levelek következtében egyenként csak egy követet küldött az országgyűlésére: azonnal felírás által II. Mátyás királyt megkérte, hogy alkotmányos gyakorlat szerint minden sz. k. bányavárosból nem egy, hanem két követet hivasson az országgyűlésre. Bizonyította azt a törvényhozó test továbbá azzal, hogy múlt 16. és 17i. századokban többször látván, miszerint némelly sz. k. városok követei az országgyűlésen jelen nem voltak, rüszint felszólította és megkérte országgyűlési levél által az említett városokat, hogy a törvény értelmében követeket okvetlenül s annál inkább küldjenek, mivel azoknak távollétében törvényesen semmit sem lehet végezni. Hasonlókép nem kételkedhetni ezen egyenkénti és egyenlő szavazati jog gyakorlatáról is, mert tudva van, hogy számtalanszor, midőn nagyobb fontosságú kérdésk jöttek szőnyegre, a városok és megyék egyenkinti és egyenlő szavazatával döntettek el; így p. o. 1609., 1607., 1649-ki országgyűléseken; igy Thurzó, Draskovics János, Pálffy Pál nádorok választása alkalmával; igy az 1715., 1723. és 1741 -ki országgyűléseken, midőn a felségsértésről szóló törvény a pragmatica sanctio, s többféle dolgok tárgyaltattak, igy a királyválasztások, igy a békekötések alkalmával. Ezernyi esetet lehet felhozni a régi országgyűlések jegyzőkönyvei és írásaiból, mellyben a városok egyents szavazati joggal éltek. Lehetne továbbá eseteket felhozni, melyekben nemcsak az uralkodó királyok, de maguk az országosan gyülekezett EK. és RR. is, az absens városokhoz küldött kir. vagy országgyűlési levelek által egyenesen kimondták, hogy a városok jelen nem létében, országgyűlési tanácskozásokat és dolgokat folytatni s bevégezni nem lehet. Mindezeket időnyerés végett mellőzvén, csak azt a kérdést teszem: mi az oka, és minő bűnt követtek el a városok, hogy a tizenkilenczedik században, mellynek legelső feladata a szabadságot tágítani és kiterjeszteni, nem pedig elnyomni, őket az egyenkénti országgyűlési szavazatjog elnyomatásával fenyegetni vagy büntetni lehetne? és szabad-e az ősi alkotmányt félretenni, és új képviseleti rendszeren, vagy statistikai adatokon alapult alkotmányt hozni be? Mi az első kérdést illeti: az egész világon nem lesz található olly ember, ki tiszta lélekismerettel a magyar negyedik országos rendet igazi bűnnel vádolhatná. Mert világszerte ismeretes, hogy a negyedik rend mindig állhatatos hűséggel viselte magát a Felséges király és hon iránt, az őt illető mindenféle kötelességeket megtette. Hallottam ugyan, nemcsak a két, de országos ülésekben is a negyedik rendnek szemrehányni, hogy a városok a k. kamarától függnek, és többnyire nem egyebek, mint rottenboroughok, mellyeket, mint Angolországban, el kellene törölni. De a városoknak kamarátóli függése nem nagyobb, mint a megyéké a kir. Utó-Tanácstól, és az első a városok mostani rendezésével enyészni fog. Ami pedig némelly városok kicsinységét illeti: ezt ugyan tagadni nem lehet, de azok akkor is kicsinyek voltak, midőn a szavazati jogot kapták, s ennek megtagadása, sohasem volt városok nagyságához vagy kicsinységéhez kötve. Ha tehát akkor a szavazati jog igazságos volt, most is annak kell lenni. Hogy az angol reformbill által sok rottenborough eltöröltetett, tagadhatlan, de a magyar sz. kir. városok és angol rottenborough közt igen nagy a különbség, mert a mi kir. városok magok a földesurak és a városi birtoknak tulajdonosai; ellenben minden rottenboroughnak volt egy magános földesura, és a rottenboroughi lakosok nem voltak a földbirtoknak tulajdonosai, hanem csak árendások, kiknek a füldesur követválasztás alkalmával parancsolni szokott; a magyar sz. kir. városok polgárainak ellenben senki sem parancsolt, nem is fog parancsolni. A rottenboroughok továbbá csak váromladékból és nehány házakból állottak ; holott hazánkban a legkisbb város is több száz vagy ezer házakból áll, mellyeknek tulajdonosai a szabad polgárok. Egyébiránt az egész angol reformbill, meszből sem a nemesség vagy aristocratia javára történt, mert az alsó parlamenthez a nemesség vagy az aristocratia egy követet sem szokott küldeni, oda csak a közönségek (communes) akár városokhoz, akár megyékhez tartoznak, küldenek követeket; az aristocratia a i hyerarchiával együtt csak a felső parlamentben képviseltetik. Végül arra es kell tekinteni, hogy Angolországban a reformhiil által eltöröltetett szavazati jogokat, sokféle új városok, kiknek addig, szavazati joguk nem volt, tehát igazi polgárok kapták meg. Almenvék a második kérdésre: kereken tagadom, hogy szabad legyen törvényhozás által az ősi alkotmányt félretönnni, és képviseleti rendszeren és statistikai adatokon alapult új alkotmányt behozni. Az ősi alkotmány négy országos és kiváltságos Renden alapszik, és a királyi koronázási hit és oklevél szentsége által biztosítva van. Minden koronázási oklevél bilaterális kötés, amelly csak a négy országos Rendeknek és a Felséges király köz megegyezésével oldható. Az 1790-i 67. kcz. világosan kimondta, hogy a publico-políticus kérdésekben, nevezetesen az országgyűlésnek, megyéknek és városok elrendezésére kiküldött országos választmánynak nem más a feladata, csak hogy azoknak az alkotmányos hatóság és activitás sértetlenül maradása mellett czélszerűbb és rendesebb országgyűlési, megyei és városi közigazgatási, tárgyalási és tanácskozási módra hozattassék be. Az említett törvény így szól: „ut salva constitutional activitate Diaetarum, Comitatuum, Civitatum, et aliarum Jurisdictionum semper permanente, solummodo melior, magis ordinata negotiorum diaetalium aut publicorum manipulatio, et legiim spiritus magis conformis pertractatio introducatur.“ Ezen törvény értelmében szól a k. kir. előadás harmadik pontja is, mellyben ő Felsége egyenesen óhajtja, hogy addig is, mig az 1791ik évi 67. és 1827ik évi 8ik törvénycikk következtében az országgyűlés törvényesen elrendezve nem lesz, a városokat illető országgyűlési szavazati jog, a törvények értelmében állandó (fixum) és biztosított maradjon, és fentartassék. Ennélfogva, miután a városoknak ezen szakaszban nem a régi alkotmányos egyenkénti szavazati jog, melly a törvények, eskü és koronázási oklevél által, mint mondtam , biztosítva van, hanem valami új és alkotmány elleni képviseleti rendszeren és csak statistikai adatokban gyökerezett szavazati jognak frachiója adatik, és teljes szavazati jogban csak 6 város részesületik; ellenben a megyék szavazati joga dupláztatik: küldőim a városokat illető alkotmányos teljes egyenkénti szavazati jogot, maga épségében fentartatni és e szakaszt az alaptörvények értelmében módosíttatni kívánják, annál is inkább, mert 1-er, legnagyobb anomália volna, ha egy egyént, tudniillik egy mágnást a felső táblán egy voks illetne, egy egész városnak pedig hasonló szavazati jog, az alsó táblán megtagadva lenne. 2-er csak azok az országok boldogulhatnak, hol hatalmas és virágzó a negyedik vagy industrial rend, azaz, hol igen sok város van. 3-er a negyedik országos rend igen szörnyű alacsonyítása és elnyomatása nélkül, a városokat illető szavazatokat tizedelni nem lehet. 4-er ha a városokat illető szavazati jog csonkítást szenvedne, akkor Erdély és Magyarország összekapcsoltatásáról álmodni sem lehet; mert az erdélyi városok, mellyeknek eddig az erdélyi orgyűléseken igazi praependiuma volt; látván mi történt a városokkal Magyarországban, az összekapcsoltatásban soha sem egyeznek meg, sőt minden összeköttetést hátrálni és akadályoztatni fognak. Azon esetre pedig, ha küldőim óhajtása e táblán többséget nem nyerne, előlegesen óvást tevén, bátorkodom a t. Karokat és Rendeket arra kérni, hogy legalább a tervezett 16, s illetőleg 32 voksot, egyenlő fraciókban, minden tekintet nélkül méltóztassanak elosztani a 48 város között, Fiumet és Buccarit ide nem értve. — — Utána hazánk legnépesbb középponti városának követe illy adatdús előterjesztést tön. Mindenekelőtt köteles vagyok küldőimnek utasítását előadni. Azt kérik a t. KK. és RRtól, hogy a 4 dik Rend a 47 szavazat birtokában maradjon meg, melly ötét a fenálló és élő törvények szerint illeti. Engedjék meg, hogy valamint 7. megye érdemes követe előadásában több törvényekre hivatkozott, utolsó állításom bebizonyítására szinte némelly törvényeket idézhessek. A kor. u. 1608. 1. sz. 10§-a azt mondja: „Liberas civitates, quae juxta Ladislai regis Decr. 7ivium art. 36 ordine reconsentur, quod concernit, ut eae quoque in suis privilegiis et numero statuum et ordinum conserventur, dignum judicant regnicolae, quarum nuncii, ut inter regnicolas locum et vota habeant, dignum quoque censent regnicolae. A 15. §. azt mondja: „Reliquarum cittum liberarum, quae ibi comprehensae nonessent, status resieitur ad emendationem Decretorum.“ Az imént idézett Ulászló 7 Decr. vagyis az 1514 évi 3ik czikkének tartalma következő : § 1. Sunt igiture imprimis cittes II. videlicet. Buda, Pest, Cassovia, Posonium, Tyrnavia, Bártfa, Eperjes et Sopronium. 2 §. Praeter ea Vetus Buda, Strigonium, Alba Regalis, Leutsovia, Szakolcza, Cibinium et Szegedinum. 5. §. In super Cremnicia, Bistricia, Zolyom cum ceteris cittibus montanis. 6. §. Ac rivulus Dominarum et Castrum Huszt cum cittibus et fodinis salium.“ E két alaptörvények összevetéséből világos, hogy 1608-ban, következő 22 sz. kir. város Hibáztatott fel egyenkinti szavazati joggal, u. m. Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes, Sopron, Esztergom, Sz.Fehérvár, Lőcse, Szakolcza, Szeben, Szeged, Kürmöczbánya, Beszterczebánya, Zólyom, Selmeczbánya, Újbánya, Libetbánya, Bakabánya és Nagybánya. Az mondatott ugyan a kér ülésben, hogy az 1608 évi törvény által csak azon 8 város, melly az 1514ik évi 3. czikknek 1. §-ában foglaltatik, kapott volna voksot, de ez nem áll; mert az 1608ik törvény nemcsak ezen 1. §-ra, hanem az egész czikkre, és igy a 2ik. 5. és 6ik §-ra is hivatkozik; mert azt mondja: „quae juxta VladislaiDecr. T miart. 3. ordine reconsentur/1 A nevezett 8 sz. kir. város azért áll külön az első szakaszban, mert az már akkor, t. i. 1511 ben tárnoki különös szabadalmakkal felruházott város volt, és különös osztályt képezett; a többi már akkor személynöki város lévén, a többi szakaszokban u. m. a 2. 5. és 6ik szakaszokban soroltatott elő. Hogy ez valósággal igy van, kiviláglik Verbőczy III. részének Sik özönéből, hol ugyanazon különbség a tárnoki és személynöki városok közt, névszerit létetik. A Tripartitum pedig ugyanazon évben 151 -ben ugyanazon napon Sz. Erzsébet napján jóvá hagyatott. Az 1608ik évi 11. szakaszban érintett városok, mellyek ad emendationem Decrdorum utasítanak, egészen más városok valának, mint az töröik évi 5ik czikkelynek 6ik szakaszából kitetszik, melly igy szól: „El.quia cum apporidice in hoc articulo oppidorum Modor, S. Georgii et Bazin mentio fit, nimm nimimmn ipsi inter Praelatos, Magnates, Nobiles, SS. el 00. assidere votaque sua habere possint, pro ulteriori deliberatione et Resolutione suae Martis ac SS. el 00. Regni ad proxime su Hiram diaelma borum quoque totum negotium resieitur.11 Továbbá kitetszik a kor. e. 1608 évi 6ik czikk 3. §-ból, mellynek tartalma ez: „verum quod cities et oppida, quae ad Coronam Regni non spectatit, quaeve cliani in Decresis Regni minime sunt specificatae, ulpole, Modor, Bazin, S. Georgii, et aliae similes filium in coelu SS. et 00. Regni locum et vota habere delicant, Regnum cum Regia sua Matte stalim post Coronal,ionem ex consilio hungarico deliberabit.“ Világos tehát hogy az imént idézett Ilik szakaszban csak ollyan városok érintettek,mellyek az 1514ik évi 3ik czikkben nem foglaltatvák. A mondottakon kívül még következő lett dolgok bizonyitják azt, hogy 1608ban a nevezett 22 sz. kir. város egyenkinti szavazatot kapott, t. i. hogy 1609ben ugyanazon 22 sz. kir. város levelek által az országgyűlésre meghiva volt, és meg is jelentek, a nélkül hogy az akkori KK. és RR. azt ellentették volna, mit csakugyan meg nem engedtek volna, ha valamennyi 22 város országrendi joggal nem bírt volna; mert az 1608ik törvénynek utolsó, azaz 121k §. azt mondja: „praeter hos itaque SS. et 00. ne sua Majestas Regia ad comitia generalia adhibeat, eorumque voia juxta antiquum usum ad sessionem admistantur, decretum est. Föl nem lehet tenni, hogy az akkori KK. és KK. egy év alatt elfelejtették volna, kit szabad az országgyűlésre meghívni, kit nem. Továbbá a mint B.lányának érdemes követe már érintette, az 1619. évi országgyűlésen az iránt panaszt tettek a KK. és Rt., hogy a 7 bányaváros nem egyenként, hanem curiaum az országgyűlésre hivattak meg, és kérték ő felségét, hogy ez ezentúl ne történjék, melly körülmény ismét bizonyítja azt, hogy az 160-ik törvény nemcsak azon városokat értette, mellyek az lső §-ban foglaltatnak, hanem a többieket is; mert a bányavárosok nem az lső, hanem az 5ik szakaszban neveztetnek meg. Végre az 1715 évi 107dik czikk Szeged városa iránt azt mondja: „annuente Bagne sua Matte SS. et 00. cittum Szeged jure postfiminis ad statum II. et RR. cittum, quo et olim ex ii legum et privilegiorum per alte memoratum Divum olim Imperatoren et Regem Josephum confirmatorum gavisa dignoscitur, iterato resumendam decerninit.“ S igy Szeged város, miután a török kezéből kikerült, jure postliminii szavazati jogába visszahelyheztetett azon kitétel mellett: jure, quo et olim ex in legum gavisa dignoscitur; pedig nincs más törvény, mint az 1514: 3. tcz. mellyben Szeged városának beczikkelyeztetése előfordulna, tehát 1715 ben a KK. és RR. erre a törvényre hivatkoztak, ebben a törvényben pedig Szeged város nem azlső szakaszban, hanem a 2ik szakaszban érintetik, és így tökéletesen be van bizonyítva, hogy az 1608ik törvény által a nevezett 22 sz. k. város egyenkinti szavazattal hibáztatott fel. Ami a többi sz. kir. városokat illeti, ezekről következő törvények szólanak. Zenghről az 1638dik évi 42 czikkeik szakasza: Civitas Porosegniensis regalibus Litteris ad Diaetam evocelur. Sz. György és Bazin iránt az 1638 évi 63. czikk S. 1. Supplicant provide,ut eadem Oppida Selma sua Majestas Regalibus Litteris ad Diaetas Regni Hungarie in posterum Vocare dignetur. Kőszeg iránt a 1649: 39 czikkely 1. §. Provide ipsa Civitas ad benignam suae Majestatis requisitionem a Statibus quoque et 00. ad publicos Regni consessus et vota in coetum reliquarum Lib. et Reg. Cittum recipitur. Kis-Martonról szól az 1649: 40. czikk 1. §. Ea propter ipsa quoque ad publicos similiter Regni censessus et vota ad instar aliarum II. et RR. Cttum admittitur. Kézsmárk és Breznóbánya iránt az 1655: 65. czikk azt mondja: 1. §. Status quoque et Ordines pari omnium voto easdem pro II. et RR. Cttibus acceptantes, in numerum reliquorum Statuum et Ordinum Liberarumque Cttum Regni Hungarie, Partiumque adnexarum recipiendas statuunt. — Ruszt iránt az 1681 évi 60. czikk igy szól. §: Ideo SS. quoque et Ordines Regni pari omnium voto idem oppidum pro II. Reque Citte acceptantes, in ordinem reliquarum Ottum Regni Hungarie Partiumque eidem adnexarum annumerandum statuunt, in numeroque SS. et Ordinum Regni publicos consessus habere annuunt. Debreczenröl az 1715: 108 czikk azt mondja 1. §: Adeoque ut in numero reliquonim Statuum et 00. Regni Sessionem et volum habere possit, annuunt. Szathmárnémeti iránt az 1715 évi 109. czikk azt rendeli 1. §. Idolico a SS. et Cobus etiam Regni ad publicos Consessus et vota et in coetum reliquarum Lib. et Reg. Ottuny collective sumptim sub ipsa denominatione Szatmárnémeti recipiuntur. Az 1751. 27. sz. Győr, Komárom, Újvidék és Zombor iránt így rendelkezik: Quem admodum sua Majestas Sma meritis et publica utilitate elementer permota oppida antehac Jaurinense, Komaromiense, Neoplantense, et Zomboriense numero reliquarum II. et RR. cittum annumeranda benigne censuisset, SS. quoque et 00. Regni eadem in numerum aliarum II. et RR. cittum cum voto ex sessione recipient. Temesvár, Szabadka, Pozsega és Károlyváros iránt az 1791 évi 30 czikk azt rendeli: ItaSS. quoque et 00. Regni easdem in numerum aliarum II. et RR. cittum cum conpetente sessione et voto diaetali recipient. — Világos tehát ezen számos törvényekből, hogy valamennyi sz. kir. város, melly folyton folyvást az or.gyülésre meghivatott, egyenkinti szavazattal hibáztatott fel. De hogy a kir. városok az egyenlő kfti szavazatot nemcsak a törvényekben kapták meg, hanem valósággal gyakorolták is, előttem szóló R.—bánya városának érdemes követe több Diarium által, mikre hivatkozol!, bebizonyította. Legyen nekem is szabad az idézett esetekhez még egyet hozzáadnom: t. i. az 1578 évi országgyűlésnek Diariuma azt mondja: Tandem suffragiis omnium Baromira, Praelatorum, IL. cittum et quorumdam Comitatuum Ernesius Archiduxam in absensia, quam in praesensia suae Majestalis Porex, et totius Regni Gubernator declaratus est. — Valamennyiszer tehát az országgyűléseken a KR. és RR. egyenkint szavaztak, ugyanannyiszor szavaztak egyenkint a sz. kir. városok is; különben nem is lehetne megfogni, mikint történt az, hogy a mit ő excellentiája a Personalis ur helyesen mondott, az 1687dik évi 17dik czikkely által tartott, hogy a megyék a városok által elnyomattatni fognak, és azért a városoknak szaporítását tiltotta. Ennyit bátor valik a törvényekből annak bebizonyítására felhozni, hogy jelenleg is a 4dik Rend 47 szavazattal bír, de a t. KK. és RR. a szőnyegen levő munkában a 4ik Rendnek jövendőre csak 16 voksot akarnak adni, azaz azokból, mellyekkel a törvény szerint felruházva vannak, 31 -et elvenni. Ezen cselekvésüket a t. KK. és RR. két főokra alapítják, t. i. a népességre, és a teherviselésre. Ami a népességét illeti, engedjék meg, hogy a két Rendet, melly ezen táblánál képviseltetve van, öszvehasonnlít 86