Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-02-23 / 15. szám

re hivatkozással alaposan bebizonyítani akarnám, hogy min­den várost, szintúgy mint egyes megyéket országgyűlési egyenkénti szavazat­jog illet. Elismerték azt maguk a t. KK. és RR. múlt országgyűlésen, midőn ezen városokat érdeklő egyirányos szavazati jogot csak a városok elrendezésével kívánták összekapcsoltatni; elismerte a haza és a törvény­hozó­ test., midőn lá­­ik évi első czikkben a négy országos státust vagy Rendet helybenhagyván, a negyedik Rendnek, azaz a királyi városoknak, épen úgy mint a harmadik rend­nek, t. i. a vmegyéknek országgyűlési voksot és ülést enge­dett; midőn továbbá tötbdik esztendőtől fogva 1807ik esz­tendeig 27 uj várost épen olly szavazattal, mint a török já­romból kiszabadított uj vármegyéket beczikkelyezte, és or­szággyűlési szavazatjoggal és üléssel felruházta; midőn har­madszor az 1687. esztendei 17ik­­.czikkben egyenesen és vi­lágosan kimondta, hogy nevezetes ok nélkül a kir. városok számát csak azért sem kell többé szaporítani, mert a várme­gyéket országgyűlésen voksok által majd­nem megelőzték, és a megyék s városok közli súlyegyen már felforgatva látszék. Hogy ezen egyenlő és egyenkinti szavazatjogról kételkedni sem lehet, bizonyította a törvényhozó test az 1618ik évben tartatott országgyűlésén, midőn észrevévén, hogy addig di­vatozó alkotmányos gyakorlat ellen a hét sz. kir. bányaváros kapott k. k. meghívó levelek következtében egyenként csak egy követet küldött az országgyűlésére: azonnal felírás által II. Mátyás királyt megkérte, hogy alkotmányos gyakorlat szerint minden sz. k. bányavárosból nem egy, hanem két kö­vetet hivasson az országgyűlésre. Bizonyította azt a törvény­hozó test továbbá azzal, hogy múlt 16. és 17i. századokban többször látván, miszerint némelly sz. k. városok követei az országgyűlésen jelen nem voltak, rüszint felszólította és meg­kérte országgyűlési levél által az említett városokat, hogy a törvény értelmében követeket okvetlenül s annál inkább küldjenek, mivel azoknak távollétében törvényesen semmit sem lehet végezni. Hasonlókép nem kételkedhetni ezen egyenkénti és egyenlő szavazati jog gyakorlatáról is, mert tudva van, hogy számtalanszor, midőn nagyobb fontosságú kérdés­k jöttek szőnyegre, a városok és megyék egyenkinti és egyenlő szavazatával döntettek el; így p. o. 1609., 16­0­7., 1649-ki országgyűléseken; igy Thurzó, Draskovics János, Pálffy Pál nádorok választása alkalmával; igy az 1715., 1723. és 1741 -ki országgyűléseken, midőn a felségsértésről szóló törvény a pragmatica sanctio, s többféle dolgok tárgyaltattak, igy a királyválasztások, igy a békekötések alkalmával. Ezer­nyi esetet lehet felhozni a régi országgyűlések jegyzőköny­vei és írásaiból, mellyben a városok egyents szavazati joggal éltek. Lehetne továbbá eseteket felhozni, me­lyekben nem­csak az uralkodó királyok, de maguk az országosan gyüle­kezett EK. és RR. is, az absens városokhoz küldött kir. vagy országgyűlési levelek által egyenesen kimondták, hogy a vá­rosok jelen nem létében, országgyűlési tanácskozásokat és dolgokat folytatni s bevégezni nem lehet. Mindezeket idő­­nyerés végett mellőzvén, csak azt a kérdést teszem: mi az oka, és minő bűnt követtek el a városok, hogy a tizenki­­lenczedik században, mellynek legelső feladata a szabadsá­got tágítani és kiterjeszteni, nem pedig elnyomni, őket az egyenkénti országgyűlési szavazatjog elnyomatásával fenye­getni vagy büntetni lehetne? és szabad-e az ősi alkotmányt félretenni, és új képviseleti rendszeren, vagy statistikai adato­kon alapult alkotmányt hozni be? Mi az első kérdést illeti: az egész világon nem lesz található olly ember, ki tiszta lé­­lekismer­ettel a magyar negyedik országos rendet igazi bűn­nel vádolhatná. Mert világszerte ismeretes, hogy a negyedik rend mindig állhatatos hűséggel viselte magát a Felséges ki­rály és hon iránt, az őt illető mindenféle kötelességeket meg­tette. Hallottam ugyan, nemcsak a két­, de országos ülések­ben is a negyedik rendnek szemrehányni, hogy a városok a k. kamarától függnek, és többnyire nem egyebek, mint rotten­­boroughok, mellyeket, mint Angolországban, el kellene töröl­ni. De a városoknak kamarátóli függése nem nagyobb, mint a megyéké a kir. Utó-Tanácstól, és az első a városok mostani rendezésével enyészni fog. A­mi pedig némelly városok ki­csinységét illeti: ezt ugyan tagadni nem lehet, de azok akkor is kicsinyek voltak, midőn a szavazati jogot kapták, s ennek megtagadása, sohasem volt városok nagyságához vagy ki­csinységéhez kötve. Ha tehát akkor a szavazati jog igazságos volt, most is annak kell lenni. Hogy az angol reform­bill által sok rottenborough eltöröltetett, tagadhatlan, de a magyar sz. kir. városok és angol rottenborough közt igen nagy a különbség, mert a mi kir. városok magok a földesurak és a városi birtoknak tulajdonosai; ellenben minden rottenboroughnak volt egy magános f­öldesura, és a rottenboroughi lakosok nem voltak a földbirtoknak tulajdonosai, hanem csak árendások, kiknek a fü­ldesur követválasztás alkalmával parancsolni szokott; a magyar sz. kir. városok polgárainak ellenben senki sem pa­rancsolt, nem is fog parancsolni. A rottenboroughok továbbá csak váromladékból és nehány házakból állottak ; holott ha­zánkban a legki­sbb város is több száz vagy ezer házakból áll, mellyeknek tulajdonosai a szabad polgárok. Egyébiránt az egész angol reformbill, meszb­ől sem a nemesség vagy aristocratia javára történt, mert az alsó parlamenthez a ne­messég vagy az aristocratia egy követet sem szokott küldeni, oda csak a közönségek (communes) akár városokhoz, akár m­egyékhez tartoznak, küldenek követeket; az aristocratia a i hyerarchiával együtt csak a felső parlamentben képviseltetik. Végü­l arra es kell tekinteni, hogy Angolországban a reform­­h­iil által eltöröltetett szavazati jogokat, sokféle új városok, kiknek addig, szavazati joguk nem volt, tehát igazi polgárok kapták meg. Almenvék­ a második kérdésre: kereken tagadom, hogy szabad legyen törvényhozás által az ősi alkotmányt fél­re­tö­nnni, és képviseleti rendszeren és statistikai adatokon ala­pult új alkotmányt behozni. Az ősi alkotmány négy országos és kiváltságos Renden alapszik, és a királyi koronázási hit és oklevél szentsége által biztosítva van. Minden koronázási ok­levél bilaterális kötés, am­elly csak a négy országos Rendeknek és a Felséges király köz megegyezésével oldható. Az 1790-i 67. kcz. világosan kimondta, hogy a publico-políticus kérdé­sekben, nevezetesen az országgyűlésnek, megyéknek és vá­rosok elrendezésére kiküldött országos választmánynak nem más a feladata, csak hogy azoknak az alkotmányos ható­ság és activitás sértetlenül maradása mellett czélszerűbb és rendesebb országgyűlési, megyei és városi közigazgatási, tár­gyalási és tanácskozási módra hozattassék be. Az említett törvény így szól: „ut salva constitutional­ activitate Diaeta­­rum, Comitatuum, Civitatum, et aliarum Jurisdictionum semper permanente, solummodo m­elior, magis ordinata negotiorum diaetalium aut publicorum manipulatio, et legiim spiritus ma­gis conformis pertractatio introducatur.“ Ezen törvény értel­mében szól a k. kir. előadás harmadik pontja is, mellyben ő Felsége egyenesen óhajtja, hogy addig is, mig az 1791ik évi 67. és 1827ik évi 8ik törvényc­ikk következtében az ország­­gyűlés törvényesen elrendezve nem lesz, a városokat illető országgyűlési szavazati jog, a törvények értelmében állandó (fixum) és biztosított maradjon, és fentartassék. Ennélfogva, miután a városoknak ezen szakaszban nem a régi alkotmá­nyos egyenkénti szavazati jog, melly a törvények, eskü és ko­ronázási oklevél által, mint mondtam , biztosítva van, ha­nem valami új és alkotmány elleni képviseleti rendszeren és csak statistikai adatokban gyökerezett szavazati jognak frac­­hiója adatik, és teljes szavazati jogban csak 6 város részesü­­­letik; ellenben a megyék szavazati joga dupláztatik: küldőim a városokat illető alkotmányos teljes egyenkénti szavazati jogot, maga épségében fentartatni és e szakaszt az alap­törvények értelmében módosíttatni kívánják, annál is in­kább, mert 1-er, legnagyobb anomália volna, ha egy egyént, tudniillik egy mágnást a felső táblán egy voks illetne, egy egész városnak pedig hasonló szavazati jog, az alsó táblán megtagadva lenne. 2-er csak azok az országok boldogul­hatnak, hol hatalmas és virágzó a negyedik vagy indus­trial rend, azaz, hol igen sok város van. 3-er a negyedik országos rend igen szörnyű alacsonyítása és elnyomatása nélkül, a városokat illető szavazatokat tizedelni nem lehet. 4-er ha a városokat illető szavazati jog csonkítást szenvedne, akkor Erdély és Magyarország összekapcsoltatásáról álmodni sem lehet; mert az erdélyi városok, mellyeknek eddig az er­délyi or­gyűléseken igazi praependiuma volt; látván mi történt a városokkal Magyarországban, az összekapcsoltatásban soha sem egyeznek meg, sőt minden összeköttetést hátrálni és aka­dályoztatni fognak. Azon esetre pedig, ha küldőim óhaj­tása e táblán többséget nem nyerne, előlegesen óvást tevén, bátorkodom a t. Karokat és Rendeket arra kérni, hogy leg­alább a tervezett 16, s illetőleg 32 voksot, egyenlő f­rac­i­­ókban, minden tekintet nélkül méltóztassanak elosztani a 48 város között, Fiumet és Buccarit ide nem értve. — — Utána hazánk legnépesb­b középponti városának követe illy adatdús előterjesztést tön. Mindenekelőtt köteles vagyok küldőimnek utasítását előadni. Azt kérik a t. KK. és RRtól, hogy a 4 dik Rend a 47 szavazat birtokában maradjon meg, melly ötét a fenálló és élő törvények szerint illeti. Engedjék meg, hogy valamint 7. megye érdemes követe előadásá­ban több törvényekre hivatkozott, utolsó állításom bebizo­nyítására szinte némelly törvényeket idézhessek. A kor. u. 1608. 1. sz. 10§-a azt mondja: „Liberas civitates, quae jux­­ta Ladislai regis Decr. 7ivium art. 36 ordine reconsentur, quod concernit, ut eae quoqu­e in suis privilegiis et numero statuum et ordinum conserventur, dignum judicant regnico­­lae, quarum nuncii, ut inter regnicolas locum et vota habe­­ant, dignum quoque censent regnicolae. A 15. §. azt mondja: „Reliquarum cittum liberarum, quae ibi comprehensae nones­­sent, status resieitur ad emendationem Decretorum.“ Az imént idézett Ulászló 7 Decr. vagyis az 1514 évi 3ik czikkének tar­talma következő : § 1. Sunt igitur­e imprimis cittes II. videli­cet. Buda, Pest, Cassovia, Posonium, Tyrnavia, Bártfa, Eper­jes et Sopronium. 2 §. Praeter ea Vetus Buda, Strigonium, Alba Regalis, Leutsovia, Szakolcza, Cibinium et Szegedinum. 5. §. In super Cremnicia, Bistricia, Zolyom cum ceteris cittibus montanis. 6. §. Ac rivulus Dominarum et Castrum Huszt cum­­ cittibus et fodinis salium.“ E két alaptörvények összeveté­séből világos, hogy 1608-ban, következő 22 sz. kir. város Hibáztatott fel egyenkinti szavazati joggal, u. m. Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes, Sopron, Esz­tergom, Sz.­Fehérvár, Lőcse, Szakolcza, Szeben, Szeged, Kürmöczbánya, Beszterczebánya, Zólyom, Selmeczbánya, Újbánya, Libetbánya, Bakabánya és Nagybánya. Az monda­tott ugyan a kér­ ülésben, hogy az 1608 évi törvény által csak azon 8 város, melly az 1514ik évi 3. czikknek 1. §-ában foglaltatik, kapott volna voksot, de ez nem áll; mert az 1608ik törvény nemcsak ezen 1. §-ra, hanem az egész czikkre, és igy a 2ik. 5. és 6ik §-ra is hivatkozik; mert azt mondja: „quae juxta Vladisl­aiDecr. T miart­. 3. ordine reconsentur/1 A neve­zett 8 sz. kir. város azért áll külön az első szakaszban, mert az már akkor, t. i. 1511 ben tárnoki különös szabadalmakkal felruházott város volt, és különös osztályt képezett; a többi már akkor személynöki város lévén, a többi szakaszokban u. m. a 2. 5. és 6ik szakaszokban soroltatott elő. Hogy ez való­sággal igy van, kiviláglik Verbőczy III. részének Sik özöné­ből, hol ugyanazon különbség a tárnoki és személynöki vá­rosok közt, névszerit létetik. A Tripartitum pedig ugyanazon évben 151 -ben ugyanazon napon Sz. Erzsébet napján jóvá hagyatott. Az 1608ik évi 11. szakaszban érintett városok, mellyek ad emendationem Decrd­orum utasítanak, egészen más városok valának, mint az töröik évi 5ik czikkelynek 6ik szakaszából kitetszik, melly igy szól: „El.­quia cum ap­­poridice in hoc articulo oppidorum Modor, S. Georgii et Ba­zin mentio fit, nimm nimimmn ipsi inter Praelatos, Magnates, Nobiles, SS. el 00. assidere votaque sua habere possint, pro ulteriori deliberatione et Resolutione suae Martis ac SS. el 00. Regni ad proxime su­ Hiram diaelma borum quoque totum negotium resieitur.11 Továbbá kitetszik a kor. e. 1608 évi 6ik czikk 3. §-ból, mellynek tartalma ez: „verum quod cities et oppida, quae ad Coronam Regni non spectatit, quaeve cliani in Decresis Regni minime sunt specificatae, ulpole, Modor, Bazin, S. Georgii, et aliae similes filium in coelu SS. et 00. Regni locum­ et vota habere delicant, Regnum cum Regia sua Matte stalim post Coronal,ionem ex consilio hun­­garico deliberabit.“ Világos tehát hogy az imént idézett Ilik szakaszban csak ollyan városok érintettek,mellyek az 1514ik évi 3ik czikkben nem foglaltatvák. A mondottakon kívül még következő lett dolgok bizonyitják azt, hogy 1608ban a neve­zett 22 sz. kir. város egyenkinti szavazatot kapott, t. i. hogy 1609ben ugyanazon 22 sz. kir. város levelek által az ország­­gyű­lésre meghiva volt, és meg is jelentek, a nélkül hogy az akkori KK. és RR. azt ellentették volna, mit csakugyan meg nem engedtek volna, ha valamennyi 22 város országrendi joggal nem bírt volna; mert az 1608ik törvénynek utolsó, az­az 121k §. azt mondja: „praeter hos itaque SS. et 00. ne sua Majestas Regia ad comitia generalia adhibeat, eorumque voia juxta antiquum usum ad sessionem admistantur, decre­­tum est.­ Föl nem lehet tenni, hogy az akkori KK. és KK. egy év alatt elfelejtették volna, kit szabad az országgyűlésre meghívni, kit nem. Továbbá a mint B.­lányának érde­mes követe már érintette, az 1619. évi országgyűlésen az iránt panaszt tettek a KK. és Rt., hogy a 7 bányaváros nem egyenként, hanem curiau­m az országgyűlésre hivattak meg, és kérték ő felségét, hogy ez ezentúl ne történjék, melly kö­rülmény ismét bizonyítja azt, hogy az 160-ik törvény nem­csak azon városokat értette, mellyek az lső §-ban foglaltat­nak, hanem a többieket is; mert a bányavárosok nem az lső, hanem az 5ik szakaszban neveztetnek meg.­­ Végre az 1715 évi 107dik czikk Szeged városa iránt azt mondja: „an­­nuente Bagne sua Matte SS. et 00. cittum Szeged jure post­­fiminis ad statum II. et RR. cittum, quo et olim ex ii legum et privilegiorum per alte memoratum Divum olim Imperato­ren­ et Regem Josephum confirmatorum gavisa dignoscitur, iterato resumendam decerninit.“ S igy Szeged város, miután a török kezéből kikerült, jure postliminii szavazati jogába visszahelyheztetett azon kitétel mellett: jure, quo et olim ex in legum gavisa dignoscitur; pedig nincs más törvény, mint az 1514: 3. tcz. mellyben Szeged városának beczikkelyezte­­tése előfordulna, tehát 1715 ben a KK. és RR. erre a törvény­re hivatkoztak, ebben a törvényben pedig Szeged város nem az­lső szakaszban, hanem a 2ik szakaszban érintetik, és így tökéletesen be van bizonyítva, hogy az 1608ik törvény által a nevezett 22 sz. k. város egyenkinti szavazattal hibáztatott fel. A­mi a többi sz. kir. városokat illeti, ezekről következő törvé­nyek szólanak. Zenghről az 1638dik évi 42 czikk­eik szaka­sza: Civitas Porosegniensis regalibus Litteris ad Diaetam evo­­celur. Sz. György és Bazin iránt az 1638 évi 63. czikk­ S. 1. Supplicant provide,ut eadem Oppida Selma sua Majestas Re­­galibus Litteris ad Diaetas Regni Hungarie in posterum Vocare dignetur. Kőszeg iránt a 1649: 39 czikkely 1. §. Provide ipsa Civitas ad benignam suae Majestatis requisitionem a Sta­­tibus quoque et 00. ad publicos Regni consessus et vota in coetum reliquarum Lib. et Reg. Cittum recipitur. Kis-Marton­­ról szól az 1649: 40. czikk 1. §. Ea propter ipsa quoque ad publicos similiter Regni censessus et vota ad instar aliarum II. et RR. Cttum admittitur. Kézsmárk és Breznóbánya iránt az 1655: 65. czikk azt mondja: 1. §. Status quoque et Ordi­­nes pari omnium voto easdem pro II. et RR. Cttibus accep­­tantes, in numerum reliquorum Statuum et Ordinum Libera­­rumque Cttum Regni Hungarie, Partiumque adnexarum recipi­­endas statuunt. — Ruszt iránt az 1681 évi 60. czikk igy szól­­. §: Ideo SS. quoque et Ordines Regni pari omnium voto idem oppidum pro II. Reque Citte acceptantes, in ordinem re­liquarum Ottum Regni Hungarie Partiumque eidem adne­­xarum annumerandum statuunt, in numeroque SS. et Ordinum Regni publicos consessus habere annuunt. Debreczenröl az 1715: 108 czikk azt mondja 1. §: Adeoque ut in numero re­­liquonim Statuum et 00. Regni Sessionem et volum habe­re possit, annuunt. Szathmárnémeti iránt az 1715 évi 109. czikk azt rendeli 1. §. Idolico a SS. et Cobus etiam Regni ad publicos Consessus et vota et in coetum reliquarum Lib. et Reg. Ottuny collective sumptim sub ipsa denominatione Szat­márnémeti recipiuntur. Az 1751. 27­­. sz. Győr, Komárom, Újvidék és Zombor iránt így rendelkezik: Quem admodum sua Majestas Sma meritis et publica utilitate elementer permota oppida antehac Jaurinense, Komaromiense, Neoplantense, et Zomboriense numero reliquarum II. et RR. cittum annume­­randa benigne censuisset, SS. quoque et 00. Regni eadem in numerum aliarum II. et RR. cittum cum voto ex sessione re­cipient. Temesvár, Szabadka, Pozsega és Károlyváros iránt az 1791 évi 30 czikk azt rendeli: ItaSS. quoque et 00. Regni easdem in numerum aliarum II. et RR. cittum cum conpe­­tente sessione et voto diaetali recipient. — Világos tehát ezen számos törvényekből, hogy valamennyi sz. kir. város, melly folyton folyvást az or.gyülésre meghivatott, egyenkinti szavazattal hibáztatott fel. De hogy a kir. városok az egyen­lő k­fti szavazatot nemcsak a törvényekben kapták meg, ha­nem valósággal gyakorolták is, előttem szóló R.—bánya városának érdemes követe több Diarium által, mikre hivatko­zol!, bebizonyította. Legyen nekem is szabad az idézett ese­tekhez még egyet hozzáadnom: t. i. az 1578 évi országgyűlés­nek Diariuma azt mondja: Tandem suffragiis omnium Baro­mira, Praelatorum, IL. cittum et quorumdam Comitatuum Ernesius Archidux­­am in absensia, quam in praesensia suae Majestalis P­orex, et t­otius Regni Gubernator declaratus est. — Valamennyiszer tehát az országgyűléseken a KR. és RR. egyenkint szavaztak, ugyan­annyiszor szavaztak egyenkint a sz. kir. városok is; különben nem is lehetne megfogni, mikint történt az, hogy a mit ő excellentiája a Personalis ur helye­sen mondott, az 1687dik évi 17dik czikkely által tartott, hogy a megyék a városok által elnyomattatni fognak, és azért a városoknak szaporítását tiltotta. Ennyit bátor valik a törvé­nyekből annak bebizonyítására felhozni, hogy jelenleg is a 4dik Rend 47 szavazattal bír, de a t. KK. és RR. a szőnyegen levő munkában a 4ik Rendnek jövendőre csak 16 voksot akarnak adni, az­az azokból, m­ellyekkel a törvény szerint felruházva vannak, 31 -et elvenni. Ezen cselekvésüket a t. KK. és RR. két főokra alapítják, t. i. a népességre, és a teher­viselésre. A­mi a népességét illeti, engedjék meg, hogy a két Rendet, melly ezen táblánál képviseltetve van, öszvehasonnlít­ 86

Next