Hitel, 1992. január-április (5. évfolyam, 1-7. szám)
1992 / 1. szám - KÖLTÉSZET - Tóth Bálint: Magyar Litánia
2 HITEL • 1992. 1. szám Tóth Bálint Magyar Litánia Hallottátok, hogy mondatott: Szemet szemért és fogat fogért... Hallottátok, hogy mondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségeidet. Én pedig mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket... Máté 5, 38, 43, 44 Sokat kérsz, Jézus, nagyon is sokat: feledni éjszakai vad hánykolódásokat, (egy hónapban két éjjelt börtönben töltök, és kéthavonként felakasztanak.) Sokat kérsz, Jézus, nagyon is sokat, hogy megszeressem a hóhérokat, s imádkozzam ellenségeimért... Pedig tudom, ez az egyetlen út, ki megnyithatja azt a szent kaput az oltárhoz, hol a szeretet ég, de befogadni az igaz igét, hogy magam előtt se legyek hazug, tudod, Uram, ez száz szentnek elég! Igaz, ha annyi vagyok, mint ők, semmi vagyok Nézem, Krisztus, a tévét: ez mind élőhalott, pöszög, dadog, nem bán meg semmit, nem kér bocsánatot. Hadd kérdjem Tőled: Én megbocsáthatok? Megbocsáthatok-e a cvikkeres Nagyért, a hórihorgas Pálinkás őrnagyért, Maléterért és Mansfeld Péterért, a Kossuth téren meggyilkoltakért, Magyaróváron meggyilkoltakért, Salgótarjánban meggyilkoltakért, a háromszázakért és az ötszázakért, és a ki tudja hogy hány ezrekért, a Pesti Srácokért, s a Pesti Lányokért, Angyalért és az angyali Géreczért. S a korábbiakért: Donáthért, Kiss Szalézért és Apor Vilmosért, a Recsken holtakért, a vallatáskor agyonvertekért, a börtönökben égigkínzottakért, tyúkketrecbe telepítettekért, és a határon agyonlőttekért. S a későbbiekért: Bériért, Géliért, s ki tudja még kiért, ki korábban halt, mint rendeltetett, Uram, itt valaki felfejtette te szent törvényedet! Hány sor kéne ide, hány sírkő s kopjafa, mert ezt a magyar litániát nem fejezhetjük be soha. És mégis, mégis fejezzük be, mi nem kezdhetjük újra, de véssétek gránitba, bazalttömbbe, minden időkre minden bűnös nevét, jegyezzétek fel, ennyi elég, mi nem kezdhetjük újra. 1991 december