Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 1. szám - László Dezső: A képviselőház és Erdély

HITEL NEMZETPOLiTIKAI SZEMLE 1944. JANUÁR IX. ÉVF. 1. SZÁM A KEPVISELŐHÁZ ÉS ERDELY A MAGYAR ÁLLAM 1944. évi költségvetésének képviselőházi vitájában annak ellenére, hogy az erdélyi képviselők ez­t h álommal nyilatkoztak meg a legegyetemesebb magyar szempontok szerint, Erdély sokkal észrevehetőbbben szerepelt, mint bármelyik más, meg­előző költségvetési tárgyalás alkalmával. Az erdélyi képviselők há­roméves múlt után a többi pártok szónokaihoz hasonlóan az egész ország összes kérdéseiben a legszélesebb magyar szempontokat érvényesítették s beszédeikből mégis élesebben bontakoztak ki a nagy erdélyi kérdések, mint a megelőző években. Erdély az őszi költségvetési vitában két formában szerepelt a képviselőház előtt: egyfelől mint az egyetemes magyar életnek egyik legfontosabb kérdése, másfelől mint a magyar politikai élet­nek határozottan felismerhető sajátos szelleme. Erdély mint tárgy és mint szellem mutatkozott nemcsak a képviselőház, hanem a saj­tón keresztül a legszélesebb nemzeti közvélemény előtt is. ERDÉLLYEL mint tárggyal kapcsolatban öt fontos erdélyi kérdés került megvitatás alá: a délerdélyi magyarság helyzete, a nemzetiségi kérdés, a Székelyföld újjáépítése, szórványaink és el nem intézett erdélyi kérdések. Ez öt részletkérdés tárgyalása kap­csán sem csupán az erdélyi helyzet és feladat világosodott meg, hanem egyetemes magyar kérdések és feladatok bontakoztak ki. A közvélemény általában kevesli azt, amit a felszabadult észak­erdélyi magyarság tesz a Délerdélyben maradt magyarokért. Az őszi képviselőházi vita során azonban a délerdélyi magyarság két legfontosabb kérdésével az erdélyi képviselők felszólalásai nyomán részletesen foglalkozott a képviselőház. A bezárt délerdélyi refor­mátus középiskolák érdekében és az igazságtalan állatrekvirálások jóvátétele ügyében határozott fellépést követeltek az erdélyi kép­viselők. S rég nem kísérte az egész ház osztatlan helyeslése annyira valamelyik képviselő fölszólalását, amint az Teleki Bélának, a dél­erdélyiek érdekében történt interpellációjánál megnyilvánult. Az a bátor hang, amelyet ebben a kérdésben az erdélyi képvi­selők használtak és a kormány megtorlásokat is kilátásba helyező válasza nemcsak az országban, hanem a megszállt területeken is jótékony hatást gyakorolt. Magyar erő és méltóságtudat nyilvánult meg bennök. Azóta a magyar sajtó is sokkal többet és sokkal sza­badabban foglalkozik a délerdélyi magyarság elnyomatásának kér­déseivel, mint azt megelőzően tette. Északerdély és a Székelyföld visszacsatolása óta a magyar revízió hangja meglehetősen elhal­

Next