Hivatalos Közlöny, 1919 (27. évfolyam, 1-47.szám)
1919-09-18 / 34. szám
3-2-1 HIVATALOS KÖZLÖNY, népiskolák 1919. évi március hó 21-ike előtti tanszemélyzetéből kik osztattak be vagy helyeztettek át, más iskolához, esetleg hivatalhoz és pontosan hová? A hitfelekezeti kisdedóvó intézeteket és elemi népiskolákat illetően az a) pontban meghatározott óvónőkről, tanítókról — összes személyi adataik feltüntetése mellett — készítendő kimutatást az óvoda, elemi népiskola egyházi főhatóságának kell azzal a felkéréssel megküldeni, hogy — amennyiben annak lehetősége a 175.789/919. V. K. M. számú rendelet —megjelent a «Budapesti Közlöny» 1919. évi augusztus 19-iki 89. számában) 7. pontjának második bekezdése értelmében egyáltalában fenforog — nyilatkozzék aziránt, hogy a főhatósága alatt álló intézethez beosztott állami óvónők, vagy tanítók közül kik azok, akiknek beosztását esetleg átmenetileg fentartani és kik azok, akiknek beosztását megszüntetni kívánja? Ugyancsak az óvoda, elemi népiskola egyházi főhatóságának kell megküldeni a c) pontban meghatározott óvónőkről, tanítókról készítendő kimutatást, hogy a főhatóság az illetők visszarendelése iránt intézkedhessék. Végül a b) pontban meghatározott óvónők, tanítók névjegyzékét azoknak az egyházi főhatóságoknak kell megküldeni, amelyek hatósága alá tartozó iskolák kötelékébe az illetők 1919. évi március hó 21-ét megelőző alkalmaztatásuk folytán tartoznak. A községi, társulati és magánjellegű kisdedóvodákhoz, elemi népiskolákhoz a tanácskormányzat alatt beosztott állami óvónőkre, tanítókra nézve a 175,789 919. V. K. M. sz. rendelet. 7. pontjának 2. bekezdése értelmében kell eljárni. II. Valamennyi állami tanfelügyelőség vezetője köteles ennek a rendeletnek a közzétételét követő 15. napon belül valamennyi (állami, községi, hitfelekezeti, társulati és magánjellegű) kisdedóvoda, elemi népiskola óvónőire, tanítóira nézve, a helyi, községi és iskolai hatóságoknak (elöljáróság, gondnokság, iskolaszék, felügyelőbizottság) valamint több tanerős iskolánál a tantestület meghallgatása után tájékozódni aziránt, hogy kik azok, akik közönséges bűncselekmény vádja alatt állanak és kik azok, akik alaposan vádolhatók azzal, hogy magatartásukkal vagy eljárásukkal a tanítói állással össze nem férő módon vétkesen elősegítették a nemzet erkölcsi és anyagi romlását. Minthogy az ilyen magatartás vagy eljárás az állami elemi népiskolai tanítókra nézve az 1907. évi XXVI. t.-c. 14. §.-ának a) pontja szerint, a nem állami elemi iskolai tanítókra nézve az 1907. évi XXVII. t.-c. 22. §-ának c) pontja szerint, a kisdedóvónőkre nézve pedig az 1913. évi XXXIX. illetőleg XL. t.-c. 22. szakaszának 1. c) pontja szerint minősülő fegyelmi vétséget képez, azok ellen, akik a felhozott bizonyítékok szerint ennek a vétségnek az elkövetésével alaposan vádolhatók a fegyelmi eljárást egyidejű felfüggesztésük mellett meg kell indítani. A bűnvádi eljárás alatt álló, valamint fegyelmi vétség elkövetésével alaposan vádolható állami és községi kisdedóvónőkre és tanítókra nézve — az illetők nevének, valamint a felmerült bizonyítékoknak a vallás-és közoktatásügyi minisztériumhoz való egyidejű bejelentése mellett a fegyelmi eljárás megindítása és felfüggesztésük iránt az 1907. évi XXVI. t.-c. 14. §. 2. pontja, az 1907. évi XXVII. t.-c. 22. §. 2. pontja és az 1913. évi XXXIX., illetőleg XL. t.-c. 22. §. 2. pontja értelmében a közigazgatási bizottság útján haladéktalanul intézkedni kell. Az 1907. évi XXVII. t.-c. 24. valamint az 1913. évi XL. t.-c. 24. §. azt a jogot biztosítják a vallás- és közoktatásügyi miniszter részére, hogy a szóban lévő fegyelmi vétség fenforgásának esetében a hitfelekezeti társulati (magán) óvódáknál, elemi népiskoláknál alkalmazott óvónő, tanító ellen — tekinet nélkül arra, élvez-e fizetéskiegészítő államsegélyt vagy sem, — a fegyelmi eljárás megindítását a vonatkozó törvény 22. §-ában meghatározott módon elrendelhesse, ha azt az állami érdekek biztosítása szempontjából szükségesnek tartja. Minthogy az elmúlt korszak pusztításai és a fennálló viszonyok parancsoló kötelességemmé teszik a nemzeti érdekek védelme felett való szigorú őrködést, a szóban forgó fegyelmi vétség elkövetésével alaposan vádolható hitfelekezeti óvónők, tanítók és tanítónők ellen a fegyelmi eljárásnak a vonatkozó 38—39. sz.