Református Bethlen Gimnázium, Hódmezővásárhely, 1857
mintha a’ nyelv rendszerének átnézetét leírjuk, mely szerint aztán a’ többit tárgyaljuk; utóbbi dolog lévén a’ szókincs, mihez ismét a’ görög és latin nyelv szolgáltatnak legtöbb anyagot *). De valamint átalában, midőn az analsyst befejezzük, ’s az apránként és részletenként szerzett ismeretekből egy egészt, egy rendszert képezünk, a’ nézlés után ’s a’ nézletekből elveket fejtünk ki, nagyon kell óvakodnunk, hogy szíkekbe ne ütközzünk — olly rendszer-vázat alkotván, mellynek itt-ott teste hiányzanék, — úgy itt is vigyáznunk kell, hogy túl ne lépjünk az oktatás körén. Tehát: 1. Kerülni minden igen részletest, és csak az általánosra szorítkoznunk. Lehetséges megemlítni, sőt lehetetlen meg nem említni, példáúl a’ görög- és latin szóhangok közti különbséget (a’ görög zétát, a’ phi-t, a’ тем-t, az ог-t és oe-t, az ai-t és ae-t stb.) a’ diphthongusok és hehezettek számi viszonyát, hiányát, — a’ név-esetek számát, — az accentus külömbségeit, (mellyek a’ görögben az utolsó módosító szótag — le dernier determinant — a latinban a’ hangzat, a’ németben az értemény törvényadását követik), — az igék alakjainak külömböző számát; de felesleges, és nem volna szabad példáúl a’ részleteseket, péld. az im vagy Ы, vagy ipi ragokat, vagy az igeragok eredetét stb. 2. Kerülni továbbá a’ bizonytalanokat. Minden illyessel csak a’további önképzés veszélyeztetnék, így péld. a’ névesetek alakulását a’ görög vagy latin nyelvben, mellyet maga Bensey legújabban is kétségesnek és igen nehéz dolognak mond, így az accentus hatását a’ magánhangzók meggyengítésére, melly álalánosságban figyelemébresztő lehet, de a’ részletes szabályok igen bonyolódottak. (Lásd Zeitschrift f. Vergl. Sprachf. V. kötet). Ide tartoznak a’ *) Külföldön nem iszonyodnak a nyelvek összehasonlító tanulását már iskolákban is előkészítni. A franczia gymnasiumi oktatás egy grammaire comparée-val végződik. (Gymn. nyelvtanítás 1. 11.)Még egy szerény iskolai könyvecskére hivatkozom. Ez: Hughes’s Reading Lessons. Second Book. Advanced Series. London, 1855. (Olvasókönyv. Második folyam, az iskolai középosztályok számára). Ennek 124—151-k lapjain igen tanulságos útmutatás adatik a nyelvek természetéről és rokonságairól, még pedig iparosok számára. Az összehasonlításba felvétetnek nem csak az angolhoz rokonságban álló kelta nyelvágak, haem a’ görög, latin és czigány is, így az életre tartozónak nézik, az élettel összeköttetésbe hozzák a’ nyelvtudományt, mellytől mi, épen ellenkező nézetből idegenkedünk. — Még inkább történik az Trenchnek öt év alatt hét kiadást ért népszerű felolvasásaiban: On the study of words. Six lectures. London 1856. Csak egy pár sort idézek az utóbbinak 4. lapjáról: „Oly nyelvben — úgymond — ,mint a’ mienk (angol), mellyben oly sok idegen származatú szó van, alig lehet az oktatásnak hasznosabb és gyönyörködtetőbb módját találni, mint ha arra szoktatjuk Újainkat, hogy a’ használt szók eredetét, vagy ősi jelentését kutassák. Vannak esetek, midőn egy szó történetéből több értékű esmeretet lehet szerezni, mint egy hadjárat történetéből“ stb. Ez ellen nincs miért felhozni, hogy amazoknak talán több idejök, kevesebb tennivalójuk van. Mert az által, ha a gymnasiumi tanfolyam utóbbi éveiben összehasonlítás alapján rendezzük grammatikai ismereteinket, a’ dolgot új tantárgygyal nem szaporítjuk, esmeret-anyag által nem nehezítjük, hanem az anyag rendbe-szedése által könnyebbé ’s az esmeretet szilárdabbá tesszük, — ’s a’ nyelvtanulási képességet gyarapítjuk. — Ezelőtt nálunk sem volt iskolákból kirekesztve ezen eljárásmód. Nézzük példáúl Budait. — mert lehetetlen rá nem emlékeznünk, mihelyt a’ classical tanulmányok régibb állapotáról szólunk — , mint történetíró, mint theologus, mint nyelvész, nem volt koránál alább álló. Propaedeumaiban egy nagy fontosságú korkérdés eldöntését segítette elő; közönséges és Litteraria Históriájával megbizonyítá, hogy 1800-ban Niebuhr előtt csak 20 évvel élt, és értette azon időt, mellyben a’ német- és franczia bölcsészet és kritica a’ tudomány világát mozgatta. Mit tett a’ philologiára nézve, arra egy adatot egy következő lapon fogunk látni, hol előadom, mikép fejtegette akkori legújabb adatok nyomán a görög- és latinnyelv rokonságát.