Református Bethlen Gimnázium, Hódmezővásárhely, 1867

is a tanintézetek fentartása évről évre több áldozattal jár, azok pártfogói részéről, és ez az önkénytes teher, a közelebb lefolyt éveknek sokoldalú sanyarúságai között, a protestáns egyházak vállain már-már elhordozhatatlanná lett; úgy­hogy amidőn azt akarnók megítélni, hogy egyik másik egyház miként teljesítő pártfogói szép és­­nagyszerű feladatát, köteles­ségeit, nem kevésbé kellene mértékül vennünk az idő­viszonyokat, mint az érzett, de nem fedezhetett szükségek mennyiségét, melyek kielégítésében, sokkal bővebb segélyforrások mellett is, csak sort tartva lehetne előhaladni. Ezt számbavéve, örömmel lehet közzétennünk, hogy a h.­m.-vásárhelyi reform, egyház , mely lyceumának fentartásában, a táp­intézetre az egyházmegyéből évenként begyülni szokott könyöradományok kivételével, a városon kívülről semmi segélyben nem részesül,­­ amellett, hogy a könyvtár és múzeum gyarapítására évenként pontosan kiadja a már több év előtt megajánlott, bár szerény, de mégis nem csekély 167 írt 50 kt. összeget, a jövő évre vonatkozó költségvetésébe 100 irtot vett föl a testgyakorlás mesterének évi dijjául, mi­után a szükséges helyiség fölszerelése, helybeli adakozások útján biztosítva van.­­ Továbbá, minthogy az egyháztól még ez idő szerint nem kerül ki, hogy maga alapítson egy tökéle­tesen képzett rajztanárt megillető rendes évi dijt, intézkedés történt, hogy a várossal és több testülettel egyesülten állíttassék össze oly évi fizetés, melynélfogva rendes rajztanári állomást nyilvános pályázat útján lehessen betölteni városunkban. — Végül, ifjú tanintézetében, a tanulók számának jelentékeny növekedése által indíttatva érezte magát az egyházi­ tanács a tantermek szaporítására, illetőleg nagyobbítására, minek a bekövetkező szünidő alatt leendő teljesítése el is határoztatott. Valóban, lyceumunk ifjúságának száma elmékedő arány szerint gyarapodik, mert míg a múlt évben, az azelőttihez képest 22, addigra folyó évben 40 volt e gyarapodás. Azonban, ha tanulóinknak jelen évi létszámát abból a tekintetből vesszük figyelembe,hogy az összes 275 között csak 102 a helybeli református, és hogy e szám csak egyetlen egy­­gyel nagyobb a múlt évinél, továbbá ha tudjuk, hogy a negyedik elemi osztályba is, mely pedig előkészít a gymnasiumra, csak 40—45 gyermek jár: elszomorító adattal találkozunk arra nézve, hogy e 30000 (harmincezer) lélekből álló egyházközség hívei mily kevéssé igye­keznek fölhasználni a közöttük emelkedő s nagyobb részben általuk­ fentartott tanintézetet avégre, hogy gyermekeiket tudományosabb kiképeztetésben részesítsék. * Kiemeljük e jelenséget azért, hogy a hivatottak tegyék azt tüzetes vizsgálatuk tárgyává, és a bajt orvoslandók nyomozzák ki annak okait. E helyt csak szárazon fölem­lítünk mi is kettőt, melyek vélekedésünk szerint valódiak és nem lényegtelenek: egyik, hogy a fennálló tantervezet kevéssé vág össze az élet igényeivel; másik, hogy a hivatott osztály, az értelmiség nem követ el mindent a nagy­közönségnek ez ügy részére való megnyerésé­ben, holott az anyagi segélyezéssel sem egyik, sem másik hátra nem marad soha. A tanulók számának ez évi növekedésében nevezetes tényező az, hogy 86 vidéki között számos szerb ifjú kereste meg intézetünket, kik annyival szívesebben látott vendé­geink, mert mind erkölcsi viselet, mind szorgalom tekintetéből nagyobb részben dicséretesek; sőt van közöttük néhány kitűnő, kikben az a nemes buzgalom, bizonyos ihletettség látszik munkás lenni, mely az egyéni tökéletesedéssel a nemzeti tökéletesedést szoros kapcsolatban

Next