Református Bethlen gimnázium, Hódmezővásárhely, 1884

I. Igazgatói beszámoló beszéd. (Elmondatott 1885. jun. 21-én.) Nagytiszteletű és Tekintetes Egyházi Elöljáróság! Mélyen tisztelt Közönség! Kedves Tanuló-ifjuság! Hivatalos tisztem ismét e helyre parancsolt, hogy az 1884—85-ik tanév leáldoztával, visszatekintve annak letűnt napjaira, számot adjak a lefolyt iskolai év eseményeiről. Mindenek előtt azonban legyen tied első szózatom, nagy isten, te, az örök szeretet és minden áldás kútfeje, a ki vagy a kezdet és vég! Tíz hóval ez­előtt egy bizonytalan jövő kétes esélyeivel szemben hozzád emeltük fel első szózatunkat, kérve oltalmadat és kegyelmet, áldásodat és segedelmedet; ma ismét hozzád küldjük hála imánkat, hogy megtartván életünket és békességünket, adtál erőt a munkára, kitartást a küzdelemre, szívben nemesedve, főben tökéletes­ülve, lélekben gazdagodva, eljuttattál ez évi pályafutásunk kikötőjébe. Áldás és dicsőség térjen mind ezért szent nevedre! És most áttérek a tanév történetére. A lefolyt év tan­intézetünk különben eléggé egyhangú éveinek sorából az ese­mények változatosságával válik ki Az 1883-ik évi XXX. t. c., mely felekezeti középiskoláink életébe mélyebben és egyes §-aiban talán kelleténél erősebben is belenyúl, természetesen ev, reform, főgymnasiumunkat sem hagyta érintetlenül; de őszinte nyugalommal a letűnt évre, reménylő bizalommal jelzem a jövőre nézve, hogy amaz országos törvény érintése valamint iskolánkat nem lepte meg egészen készületlenül, fentartó buzgó elöljárósá­gunkat nem ejtette leverő aggodalomba, úgy követelményeivel jövőben is csak sarkaló leend a tanférfiakra, üdvösen ösztönző hatással fentartó elöljáróságunkra nézve, szóval áldásos tanin­tézetünknek külső, mint belső életére. 1*

Next