Református Bethlen gimnázium, Hódmezővásárhely, 1892
A vérről. A vér az állatok sajátságát képező s azok ereiben az élet folyamán szakadatlan keringő változó szinü szerves folyadék, mely a szövetek közvetetten táplálására van hivatva, s melyet ép úgy, mint bármely más organizmust is chemiai uton elő nem állíthatni. A felsőbb rendű állatoknál ezekben kereng s vörös szinü vagy színtelen ; az alsóbb rendűeknél már tökéletlenebb a véredényrendszer s a vér színe is zöldbe, sárgába, kékbe megy át, mig a legalsóbb rendű Protozoonoknál már csak a protoplazma összehúzódása következtében szétosztott formálatlan tápnedv képviseli. A vér legközelebb a chylusból, eredetileg pedig a táplálékból lesz. az állati tápanyagok négy osztályba csoportosíthatók a szerint, amint a szervezetbe felvéve különböző hatást eredményeznek. Ezek: 1) nitrogént nem tartalmazó, melegítő anyagok, szénhidrátok: keményítő, czukor, mézga, zsír, borszesz, melyek az izmok táplálására nem alkalmasak, de gazdag széntartalmuknál fogva a tüdős respiratio veszteségeit pótolják ; 2) nitrogén-tartalmú tápláló anyagok: foszforsavas mész, szénsavas mész és sók, 4) végső a víz, mely a test big részeit, melyekre — mint ilyenekre — föltétlen szükség van, folyékonyan tartja. Mindenezen tápanyagok, melyek a különféle tápszerekben foglaltatnak a szájüregen át, hol megrágatva, a submaxillaris, sublingualis és a parotis mirigyek váladékával meghigulva s némi chemiai változásokon is átmenve a gyomorba kerül, hol a gyomornedvvel keveredik, melynek alkotó részei sósav és pepsin, mely utóbbi az átalakítatlan fehérjét is oldékony peptonná alakítja.2) Az igy chemiailag átalakult anyag, folyékony pephymus, — mely a gyomorból a vékony belekbe kerül, hol az epe a gyomornedv savanyúságát neutralizálja, a zsírokat finom szemcsékre bontja, a hasnyálmirigy váladéka pedig, a nyúlós vagy big pancreas a még feloldatlan tápanyagokat változtatja át; így a zsírokat glycerin és zsírsavakká, a még fenn levő amylumot és albumint pedig czukkorrá, illetőleg peptonná. Ezen átalakított chgmusból a a táplálásra alkalmatlan rész a vékony belek féregszerű mozgása .) Az előtápcső mirigyeinek mucin tartalmú secretumai — nyálkák, — inkább csak az elaprózott tápanyagok lecsúszását az oesophagusban könynyítik meg, tehát mint a fogak is csak mechanikailag működnek közre. De az Emlősöknél már a parotis Heidenhain nyál diastaseját, melyet azelőtt ptyalinnak hívtak — választja le, mely a keményítő invertálását inditja meg. Apát fia a pióczák hasonló mirigyeinek váladékáról kimutatta, hogy az a felszíkott vér megalvadását késlelteti, talán lehetetleníti s igy a piócza többi életműködéseit, mozgását teszi lehetővé. 2) Ezek mellett a gyomor hámjából differentiálódott számos más mirigy váladéka a tápláló emulsio hígítását eszközli. A pália a vékonybél Lieberkühn és Brauner-féle mirigyeinek is hasonló functiót tulajdonít.