Polgári Leányiskola, Hódmezővásárhely, 1922
isk. megbízott tanárnőt a helybeli állami polgári fiúiskolához helyezte, mivel ott nem, iskolánknál pedig szükség volt tanerőre, azért Gerő Józsa iskolánknál kezdte meg működését s tanított január 17-től február 24-ig s az 1923. év február 14-én kelt 22659—1923/VI. sz. min. rend.-tel az erzsébetfalvai áll. polg. fiuisk.-hoz osztatott be további szolgálattételre. Az 1923. év március hó 21-én kelt 34086—1923. sz. min. rend.-tel helyeztetett iskolánktól a dunapataji áll. polg. leányisk.-hoz, mivel férjét az ottani áll. polg. fiú és leányisk. igazgatói teendőivel bízták meg, Földes Ferencné tanárnőt tanárnő 4 évi ittműködése idején minden magánügyét háttérbe szorítva, mint tanár, fegyelmező és irodai szolgálatot teljesítő példás munkásságot fejtett ki s a kötelességtudás jó szellemét erősítette meg az iskolában. Sajnálattal és jó kívánságainkkal búcsúztunk szeretet kartársunktól. Tantestület működése. A tanerő változások az iskolaév folyamán többszörös tantárgyfelosztást és órarendi változást tettek szükségessé, mi nemcsak a tanítás menetében jelentett zökkenéseket, hanem sok munkával terhelte meg az úgyis nagy irodai elfoglaltságot. A tantárgyfelosztásoknál figyelemmel voltunk arra, hogy a főtárgyak ugyanazon kézben maradjanak. Tantestület tagjai nagyobbrészt családi körülményeik, kisebb részben betegség miatt mulasztanak. Hosszabb ideig mulasztott Vörös Sándorné családi okból 160037 — 1922 és 14940—1923. sz. min. rendelet engedélyével dec. 12-től február 22-ig. Az iskolaév folyamán mulasztott és helyettesített órák száma — bele nem véve Vörösné 2 hó 10 napi mulasztását — 272 óra. 21 tantestületi gyűlést tartottunk, melyeken az iskola beléletére vonatkozó ügyeket, tanulók magaviseletét és előmenetelét, az egyöntetű és összhangzó eljárást tanítás és fegyelmezésnél tárgyalta és állapította meg tantestület. A szeptemberi módszeres gyülésen A. Kovács Julia tanárnő „A mai kézimunka oktatásról“, a februárin Gerő Józsa „A tornaórák felhasználásáról a téli hónapok alatt“ írt dolgozatát olvasta fel. Az iskola és szülői ház minél eredményesebb munkája érdekében három ízben tartottunk a polgári iskola és három ízben a kézimunkatant tanulóinak szüleivel értekezletet. Az előbbieken Tobisch Terézig. „A polgári iskola munkája és miként támogassa azt a szülői ház“, Orbán Viktória „A gyermek egészségének ápolásáról“, Exner Leóné „A jellemnevelésről“ írt dolgozatát adta elő. A női kézimunkatanfolyam szüleivel tartott értekezleteken főleg arról tárgyaltunk, hogy az anyaghiány mellett is miként állíthatnánk be a munkát úgy, hogy az a tantervben előírtak szerint folyhatnék. Janicky Adél tanárnő a pénzért készítendő munkák végeztetésére is hajlandó volt vállalkozni s eziránt felhívást is intéztünk a város közönségéhez, sőt budapesti egyesületekhez is, de megfelelő munkát kapni nem sikerült. Foglalkoztunk egy főzőtanfolyam tervével is, megvalósulására a földmivelésügyi miniszter úr két tanárnőnek a vakációban ideküldését ígérte, de a főzés anyagának nagy ára miatt ezen tanfolyamot megvalósítanunk nem lehetett. Szülői értekezleteinken tért és alkalmat adtunk a szülők kérdezni és mondanivalójuknak s tárgyaltunk mindarról, ami a gyermek nevelése érdekében az iskola és szülői ház munkáját eredményesebbé tehette. Az előírt tananyagot tantestület feldolgozta, csak a tornatanítás nem folyhatott télen a tornateremben a békebeli módon. A kézimunkához a szükséges anyagot beszerezték. A rajzból a tanítás menetét feltüntető szép kiállítást rendezett rajztanár.