Hód-Mező-Vásárhely, 1877. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1877-09-16 / 37. szám

&7 -ik szám. YH-ik évfolyam. 1877. Vasárnap, szeptember 16-án. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész évre 4 ft, félévre 1­ ft, negyedévre 1 ft. Megjelen: minden vasárnap reggel, lígyes szám ára lü kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő­höz, I. tized, 1176. sz. a. Bassy Gy.-féle ház, külden­dők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési dijak : A h­áromk­asábos petitsorért egysze­ri beiktatásnál 11 kr, kétszerinél 5 kr, többszöri­nél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyilttirben a, háromhasá­­bos petitsor díja 20 kr. Az előfizetési pénzek, hir­detések és ezek díjai a szerkesztőhöz küldendők. Az iskolai év elején. A mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy a természetben nincs megállapodás, ott minden halad, habár észrevétlenül, de azért folytonos a fejlődés, az előbbre menetel. Az általános haladás ezen törvénye alól az egyes népek sincsenek kivéve; ezeknek is folytonosan haladni kell a mivelődés terén a töké­letesedés felé, mert különben végpusztulás, vagyis a halál áll be, mely eltörli még emlékezetöket is, és egy más, életrevalóbb nép foglalja el helyüket. Az egyes népek miveltségi haladásának hévmérője a nép­iskola, ugyannyira,­­hogy ha valamely nép értelmi fejlettségéről akarunk tudomást szerezni, annak csak népiskoláját kell megtekintenünk s az tökéletes fel­világosítást fog erről nyújtani.“ A beállott iskolai év elején ily gondolatok szállták meg lelkemet, s ezek hatása alatt vizsgáltam szoros értelemben vett helyi népnevelésünk állapotát, hogy az mennyiben felel meg a haladás kívánalmainak és mi hátráltatja annak gyorsabb felvirágzását. A haladás kívánalmainak megfelel annyiban, amennyiben mindkét nembeli növendékek részére — habár nem elegendő számmal — elemi, felső nép- és ismétlő­ iskolák állíttattak, azok lehetőleg ellátva vannak taneszközökkel, s az iskolákat fenntartó tes­tületek dicséretes buzgalommal iparkodnak régi tan­termeik helyett újakat építtetni, a használható régi­ekben korszerű javításokat eszközöltetni, stb. Ezek tagadhatlan tények. Ezen tekintetben tehát haladunk. Nem ily vigasztaló és örvendetes azonban az érem másik oldala, mert igen nagy hátrányára van nép­­nevelésünk fejlődésének az, hogy a szülők, alig 1-2 évi iskoláztatás után, tömegesen­ veszik ki gyermekei­ket az iskolából, és ezen viszásság megszüntetésére még eddig számbavehető lépéseket nem igen tettek. Nálunk a törvény csak papiroson létező írott malaszt, mert nincs senki, aki azt életbe léptetné. Ilyen aka­dály a tanyai iskolák állapota, mely méltán nevezhető helyi népnevelésünk égető sebének. A tanyai iskolákba ugyanis, egy-két tiszteletreméltó egyén kivételével, mesterségüket megunt kontár iparosok, vagy még ezeknél is rosszabbak, fogadtatnak fel tanítókat, kik erkölcsöt mételyeznek, babonát terjesztenek, stb., s azok által neveltetik H.-M.-Vásárhely szab. kir. város vagyonos polgárai gyermekeinek egy jó nagy része. Ilyen akadály végre némely iskolaszék és tanítói ér­tekezletek lassú, vagy a semminél nagyon kevéssel több munkálkodása, stb. „Ha a só megszetlenül, mivel sózzunk?“ mondja az írás. Ezekből azt láthatjuk, hogy minálunk a népnevelés lassú felvirágzásának, nem annyira az anyai gondokra ügyelő testületek, mint inkább a szülők ellenszenve a több évi iskoláz­tatás ellen, és a szellemi vezetőknek az iskolaügy körüli nem épen kifogástalan buzgalma, az okozói. A rendes gazdának kötelessége újév elején visz­­szatekinteni az elmúltra, s ha valami hiányt vagy tévedést vesz észre, maga iránti kötelessége azt hely­rehozni addig, amíg érzékeny károk nem sújtják. Ilyen, vagy még nagyobb kötelességök a tanügygyel foglalkozóknak a visszatekintés, mert az ő kezükbe nemzedékek értelmi előmenetele van letéve, s ha itt hanyagság vagy részakarat fordul elő, azt nem pótolja ki egy „jó termés.* Iskolaszékek, tanítói ér­tekezletek és szülők f­a­ti összeható működéstek kíván­tatik ahoz, hogy a népnevelés terén „mindenek éke­sen és jórendben legyenek.“ Legyetek azért buzgólko­­dók, kitartók az akadályok elhárításában, mert csak így közelíthettek a népnevelés által elérni óhajtott nagy célhoz, hogy vallást, törvényt és embert sze­rető s tisztelő polgárokat neveljetek a hazának, leg­közelebb pedig a városnak, mely oly sok áldozatot hoz gyermekei nevelésére. A ti buzgalmatoktól függ, hogy ez létesüljön. Adja isten, hogy a jövő év több eredményt mutathasson föl, mint az eddigiek. Szendrői. Az „országos hitelszövetkezet“ vázlata. * Figyelembe véve azon sajnos körülményt, hogy hazánk összes polgárai gazdászataik, iparjaik és keres­kedelmeik, a hitelviszonyok hiányossága miatt ország­szerte csaknem az anyagi megsemmisülés küszöbén ál­lanak , tekintve továbbá azon szomorú körülményt, hogy Magyarországban a hitelviszonyok rendezetlensége miatt a legjolidabb hitelképes egyén sem bírja hitelét jutányos kamat mellett értékesíteni, úgyszintén a pénztulajdo­nosok a hitel csökkentése miatt tőkéjüket a bizalmatlan­ság következtében a forgalomtól visszatartják ; ezen körülmények káros volta által indíttatva érezte magát az alálírt igazgatóság, hogy társulási eszme alapján igyekezzék elkövetni mindent, és feltétlenül odahasson, hogy a súlyos viszonyokat erejétől kitelhetőleg ellensú­lyozza. Ezt pedig elérni más, — mint józan systhema által, — nem lehet. A józan systhema, akármily csekély virágzással induljon is meg, alapja a boldogságnak. Az „országos hitelszövetkezet“ felada­tául tűzte ki tagjainak alkalmat nyújtani arra, hogy hitelünk összeadása és annak mint erkölcsi testületté formált együttes hitelek értékesítése által, menten min­den nyerészkedési vágytól,­­ a lehető legjutányosabb kölcsönpénzhez juthassanak, valamint a tőketulajdono­sok tőkéjüknek elhelyeztetése tekintetében is teljes biz­tonságot nyerhessenek. Az „országos hitelszövetkezet“ céljának elérhetése végett a szövetkezeti rendszert, illetve a köl­csönösség társulási alapját, mint céljának megfelelő egye­düli eszkö­zt választotta; még­pedig a tagok érdekének oly világos, oly előnyös hozzájárulhatása alapján, mi­szerint — menten minden nyerészkedési művelettől, — a nyeremény a szövetkezeti tagok közt oszlik meg. Da­cára még mindezen előnyöknek, a szövetkezeti tagok egymás közt a hitelélvezhetési jog erejéig csak korlátolt viszonylagos felelősséget vállalnak a szövetkezetért. A kamatjutányosságra nézve jelentetik, miszerint a szövetkezet által beszedett úgyis mérsékelt kamatokat a szövetkezeti tagok — mint hiteltulajdonosok — ön­­önmaguknak fizetik, amennyiben a nyerhanyad (divi­­denda) az év végével, részesülési arányukban, a tagok közt osztatik ki. Ennek alapján bizton remélhető, hogy a kölcsönért fizetendő kamat a lehető legkisebb lábra szálland alá. Ennélfogva e nagyhorderejű vállalat még egyrészről a fentjegyzett alapon a szövetkezeti tagok­nak mint hiteltulajdonosoknak a legjutányosabb kamat terhe mellett nyújthat kölcsönt, másrészről a tagok ál­tal elvállalt egyetemleges szavatossága alapján a tőke­tulajdonosoknak a lehető legnagyobb biztosítékot nyújtja. A szövetkezet működésének céljai: A hitelt keresők elszórt hitelét egyesíteni, solidáris egyetemleges kötelezettség mellett egy oly hitelképes testületté alakítani, hogy a pénzpiac bizalmát megnyer­hessék. Működési hatásköre: a) betáblázásra nyújtott kölcsönök adása; b) három vagy több aláírással ellátott váltók leszá­mítolása ; c) hiitelegysetek szervezése alapján egy aláírást váltók leszámítolása; d) értékpapírokra, arany, ezüst, bor, búza, stb. ér­­tékekre, előleg nyújtása. .A forgalmi tőke: 1. a tagok által befizetendő részesülő arányok 10°/0- tólija ; 2. pénztári betétek elfogadása; 3. egy millió forint erejéig 20.000 drb 50 frtos név­értékű részjegyek kibocsáj­tása ; és 4. a szövetkezet hitelére netalán szükséges kölcsö­nök eszközlése által szereztetik be. A szövetkezet mű­ködési hatáskörére vonatkozólag az a) b) és d) alatti pontok művelete a t. közönség előtt ismeretes lévén, an­nak magyarázatát az igazgatóság feleslegesnek véli, míg ellenben a c) alatti egy aláírású váltó leszámítolására vonatko­zólag a művelet bővebbi magyarázatát szükségesnek tartja. Minden olyan községben, a­hol a szövetkezetnek legalább 50 tagja létezik, korlátolt viszonylagos jótállás mellett, egy hitelegylet szervezhető, mely hitelegylet bármennyi, de legkevesebb 50 tagból kell hogy álljon. A hitelegyleti tagok az igazgatóság utasítása szerint saját kebelekből bíráló­ bizottsági tagokat választanak, kik is az egyes tagok hiteljoguk megállapítása tekinte­tében az igazgatósággal közvetlen érintkezésbe teszik ma­gukat. A hitelegyleti tagok mindenekfölött abban az előnyben részesülnek, hogy hiteleknek igénybevétele al­kalmával személyes hitelben részesülnek, és így a váltót vagy kötelezvényt csak maguk az elfogadók írják alá. * A fentebbi, szerkesztőségünkhöz beküldött cikket minden felelősség nélkül közöljük. A szerkesztőség. Minden hitelegyiet csak magáért lévén felelős, egyik hitelegyiet a másik netáni veszteségéért szavatosságot nem vállal. A szövetkezet részére az ország minden olyan he­lyén, a­hol az legalább 50 tagot számlál, egy kerületi igazgatóság szervezhető; a kerületi igazgatóságot, a ke­zelő tisztikart az igazgatóság nevezi ki, úgyszintén azok­nak fizetéseit is az igazgatóság állapítja meg. A szövetkezetbeli felvételhez feltétlenül szükségeltetik, hogy az illetők folyamodványaikhoz kívánt részesülésük arányának megfelelő 10—lÓ°­0-tólis­át készpénzben csa­tolják és az igazgatóság által megállapított hitelössze­gük arányában részeseivé válnak a szövetkezetnek és ugyanazon összeg erejéig vállalják el a korlát viszony­lagos jótállást a szövetkezetért, mely összegtől a kész­pénzben befizetett lOK-tól­ kívül a 90°/0-telit kötelez­vény által fedezik. A szövetkezet, mint már fentebb is jelezve van, célul tűzte ki továbbá a tőkegyűjtők és tőketulajdonosok­nak alkalmat nyújtani arra nézve, hogy megtakarított vagy tőkésített készpénzeiket a tagok által a szövetkezetért elvállalt egyetemleges szavatosság alapján nyújtott biztos garantia mellett elhelyezhessék és a kívánalmaknak megfelelő kamatnyerés mellett gyümölcsözővé tehessék. A szövetkezet ezen intézménye által alkalmat nyújt arra, hogy a legszerényebb viszonyok közt levő honpol­gárok, valamint a legvagyonosabbak is, mivel 50 kros összegű betéttől fölfelé bármily összeget kamatozás mel­lett elfogad, tőkéjüket a legcélszerűbben helyezhessék el. A d) pontban jelzett részjegyekre vonatkozólag megemlítendő , miszerint minden egy-egy 50 forintos részjegyre 5°­0-tóli évi kamatjutalék-szelvények által biz­tosí­­­tatik, mely részjegy 15 év múlva 15 frt felülfizetés­­sel váltatik vissza. A részjegyek beiratási díja, az alapszabályok 3. §-a értelmében, darabonkint 5 p. é. forinttal fizetendő. Az olyan részjegytulajdonosok, kik a szelvény által biztosított 5%-tan­jukat a szövetkezet részére átengedik, a kitűzött 15 év leteltével az 50 frt névértékes részje­gyek visszaadása mellett darabonkint 119 frt 88 krt nye­­rendőnek. Legyen szabad végre e régóta és mindig élénkeb­ben nyilvánuló, az egész nemzet javát előmozdítani tö­rekvő intézet fölött azon szívbeli óhajunkat fejeznünk ki, vajha hazánk polgárainak, mint hitelkeresők és tőketu­lajdonosok javára működhessék, azok igényeit a várako­záson fölül kielégíthesse. Ámde ezen a kor szelleme kö­vetelte üdvös intézmény csak akkor áraszthatja áldását hazánkban, ha az nem mint mostoha, hanem mint édes fogadtatik, ha azt hazánk népe, a­z­ elöljárók örömmel üdvözlik, örömmel fölkarolják és mint olyan intézetet veszik, amely az egész nemzetet hordja szivében; annak már-már gyengélkedő testébe uj lüktető ért s ezzel együtt uj életet ad. Minélfogva bátorkodik az alulirt igazgatóság a t. közönséget stb. elöljáróságot fölkérni, miszerint ez üdvös intézményt pártolni, azt felkarolni és odahatni szíves­kedjék, hogy községükben 50-en legalább is egy hitel­egyletté tömörüljenek, hogy így az egy aláírású váltó alapján nyújtandó kölcsön előnyében részesülhessenek. Mely célból az alálírt igazgatósághoz fordulni szívesked­jenek. Megjegyeztetik végül, hogy mindazon t. hazafiak, akik ez üdvös eszmét fölkarolva, mint közreműködő tiszt­viselők vagy mint ilyen fiókegylet-szervezők óhajtanak szerepelni, a szövetkezet igazgatósága által szívesen fo­gadtatnak, s kéretnek egyúttal az igazgatósággal magu­kat érintkezésbe tenni. Kell Budapesten, 1877. március hóban. Elnök . Igazgató: Gróf Lázár Albert, Szunyoghy József. Vezénylő-igazgató: Tömösváry István. Az „országos hitelszövetkezet“ helyisége: Budapest, II. ker. főutca, 1-ső szám, I-ső emelet. A h.-m­.-vásárhelyi főügynökség Goldberger Ru­dolf itteni könyvkereskedőnél (főutca, Politzer-féle ház­ban) van. ISMERETTERJESZTŐ ROVAT. A kuruzslókról és a kuruzslásról. (Folytatás.) Csak az itt előhozott pár esetből láthatjuk, hogy a kuruzslók, a hóhér kezére bízott szegény betegnek mily undorító és gyakran ölő orvosságokat kell beszed­nie; látjuk, hogy külsőleg, az oly nélkülözhetlen tisz­tasággal ellenkezőleg éppen a legundokabb piszokkal rontják a beteg állapotát a javasasszonyok; de legbor­­zasztóbban láthatjuk fő­kép azt, hogy a leggyorsabb orvosi segélyt igénylő bajoknál, minek a pokolvár­a

Next