Hód-Mező-Vásárhely, 1878. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1878-07-07 / 27. szám

síthető nem volt, és ezt, ha lezajlanak a felindulásnak pillanatai, az egész nemzet így fogja megítélni. Ezért állunk mi most emelt lélekkel és nyílt hom­lokkal választóink és a nemzet előtt. Az utolsó két évben nagy események folytak le ke­leti határainkon. Ez események mélyen benyúlnak ha­zánk jövőjébe. Az egész nemzet lelke és szive kisérte az ott lezajlott harcok változatait. Mi is együtt éreztünk a nemzettel, — de ha ez ügy talán legnagyobb része a mienk, nemcsak a mienk volt. Ügye volt ez Európának, s midőn ez ilyennek hivatalosan el is ismertetett, meg kelle nyugodnunk abban, hogy ez események, e harcok következései fölött a hivatalos Európa mondjon ítéletet első­sorban. Az ítélőszéken a monarchia képviselője ál­tal ott van Magyarország szava is és mi a legélénkebb érdeklődéssel nézünk a kezekre, melyek a bonyodalmak megfejtésével bizonyára hazánk érdekeinek megmentésén is fáradoznak. És az izgalmas időkben, midőn az egyezkedés a monarchia másik felével és az orosz-török háború köz­vetlen határainkon folyt, végeztünk, alkottunk oly mű­veket , melyek a nemzet jövőjébe jótékonyan és messze be fognak nyúlni. Felsorolja ezután a kiáltvány az országgyűlés által alkotott törvényeket. Befejezőleg ezeket mondja : „Tudjuk, hogy vannak kérdések, melyek mint sür­gősek, megoldásra várnak. Az idők mindenki által is­mert kényszerűsége halasztotta el, mi nem ejtettük el azokat. A haladás, a szabadelvűség és fennálló intézmé­nyeinkkel összhangzásban fogjuk azokat egymásután megoldani. Nem csüggedünk. A luctor et emergo nem­csak egy nemzet jelszava, jelszavunk az nekünk is, csak­hogy a köz- és magánmunka ernyedetlen teljesítésén felül nincs nemzet, mely sorsa, helyzete és jövője iránt nagyobb óvatosságra és meggondoltságra volna utalva, mint nemzetünk, s ha politikai értelmiségünknek a haza üdvére máris ezer jelét adtuk, ez értelmiség s a hon­szeretet meg fogják szilárdítani nemzeti létünket. A függetlenségi párt kiáltványát 28 volt szélsőbal­­oldali képviselő írta alá. A programra a régi: megszün­tetni a közös ügyet, eltörölni az ezt szabályozó és szen­tesítő 1867-ik évi XII-dik törvénycikket, a hadsereg közösségét, a közös kormány és delegációk intézményeit, stb. stb..........Boldog ábrándok! Az országgyűlés berekesztésével országszerte megin­dultak a képviselőválasztási mozgalmak. A választások augusztus hó közepéig fognak megejtetni. Az uj ország­gyűlést ő Felsége a király folyó 1878. évi október hó 17-ikére hívja egybe, mint az erre vonatkozó királyi legfelsőbb leirat ezt már az iker-főváros közönségével tudatta is. Magyarország mélyen tisztelt közönségéhez! Midőn hazai iparunk és gazdászatunk emelése ér­dekében elhatároztuk egy Székesfehérvárott 1879-ben tartandó országos ipar-, termény- és állat-kiálitás rende­zését, tisztában voltunk a feladat nehézségével, de meg­feszített munkásságunk mellett legyőzni hittük azon re­ményben, hogy édes magyar hazánk minden igaz fiának hazafias támogatásával találkozandunk. E hitünkben nem csalatkozunk, mert a hazai sajtó nemes támogatása által már eddig is sikerült ország­szerte ér­dekeltséget kelteni, mit emel azon tény is, hogy kiállításunk érdekében működő bizottsági tagoknak száma, kik az ország különböző vidékéről lettek a bizottságba beválasztva, az ezerszázat meghaladja. A munkálatok szakadatlan folynak, de hogy a kivitelnél legyőzhetlen akadályok fel ne merüljenek, tisztelettel kérjük, a be­jelentéseket mielőbb megtenni. A bejelentések 1878 ik évi július elejétől elfogadtatnak, és úgy a bejelentési ív, mint a kiállítási szabályzat kívánatra alólírt végre­hajtó bizottság által azonnal elküldetik, és a kérendő fölvilágosításokat mindenkor szives készséggel adandja meg. A székesfehérvári országos kiállítási végrehajtó bi­zottság nevében: Székesfehérvárott, 1878. julius 4-én Csitári Kálmán, b. j. Gr. Zichy Jenő, b. elnök. F­ölhívás: A szabadelvű párt f. július 7-én délelőtt 10 órakor, a „Sas“-fogadó nagytermében tartandó köz­gyűlésére a párt összes tagjait és választó­polgá­rait megjelenni fölkérem és meghívom. Tárgyak: A szabadelvű párt újra szervezkedése és az új országgyűlésre képviselőjelölt iránti intézkedés, Jeney Imre, a párt elnöke. Helyi és vegyes hírek.­ ­ Lapunk mai, az új évnegyedben első számát minden eddigi volt előfizetőinknek megküldjük, fölkér­vén őket e lapnak továbbra is támogatására s pártfogá­sára. Igyekezetünk oda irányul, hogy úgy a legközvet­lenebb s legéletbevágóbb helyi érdekek, mint a legálta­lánosabb országos események és külpolitikai mozgalmak folytonos szemmeltartása mellett minden tekintetben tájékoztató értesítéseket, s ha a szükség úgy kívánja, útmutató irányt is adjunk. Ezeket tüntetik föl időnként „Hazai események“ cimü s vasárnaponként „A keleti események“ cimü rovataink. E két rovatunkban külö­nösen helybeli polgártársaink olvasási vágyának s köz­vetlen érdeklődésének kívánunk szolgálni. — A küszöbön levő követválasztási mozgalmakkal szemben határozott állást foglalunk el s amennyire lapunk céljával és kö­rével megfér, a szabadelvű­ párt érdekeinek fogunk szol­gálni ezentúl is, mint tettük eddig. Legtöbb figyelmet azonban legközvetlenebb városi köz- és társadalmi éle­tünkre fogunk fordítani ezentúl is, a­hogy eddig tettük. Első cikkeink jövőre is eddigi szellemüket s irányukat követik, s ezekre nézve meg kell említenünk, hogy a legközelebb múlt negyedben megindult „H.-M.-Vásár­­hely és az önkormányzat“ című nagyérdekű és tanul­ságos cikksorozatunkat a Garzó J. úr szakavatott tol­lából legközelebb folytatni fogjuk. „Tárcánkat“, vala­mint a „Helyi és vegyes hírek“ rovatát igyekszünk ezen­túl is lehetőleg tartalmassá, érdekessé és változatossá tenni, erre nézve eddigi t. munkatársainknak jövőre is becses ígéreteiket bírjuk. Ily programmal és kilátással a jövő évnegyedre, illetőleg félévre, bizalomteljesen hív­juk föl minden eddigi volt­­. előfizetőnket az előfizetések megújítására s lapunknak becses köreikben terjesztésére!­­ A kép­viselő választási mozgalmak, mint országszerte, nálunk is kezdenek napirenden lenni. Múlt vasárnap, június 30-án, független­ párti polgáraink tartot­tak nagy összejövetelt a susáni olvasó­körben Szamecz András rögtönzött meghívására, hol délután 3 órakor Németh Albert képviselő úr is megjelent. A képviselő urat állítólag betegsége gátolta abban, hogy újabb be­számoló beszédet tartson választói előtt, ez azonban nem szolgált akadályul arra, hogy az összejövetelen jelen vol­tak éljenzései közt Szamecz András által neki újra föl­ajánlott képviselő-jelöltséget H.-M.-Vásárhelyen elfogadja, így hát Németh Albert úr a helybeli függetlenségi párt­nak ismét jelöltje lesz, de hogy lesz-e egyúttal képvise­lője is, az majd kitudódik!­­ A helybeli központi választmánynak la­punk mai számában közölt hirdetményére e helyen is fölhívjuk polgártársaink figyelmét. A jövő szerdán, júl. 10-én véget ér a 10 nap, melyen belül mindenki, a­ki az országgyűlési képviselőválasztásra joggal bír, megte­heti, ha vannak, észrevételeit s kifogásait az ideiglenes és betűrendes választói névjegyzékre. A képviselő-válasz­tási jog mindannyiunknak legsarkalatosabb és legelső­­rendű állampolgári joga, azért hazafias vétket s bűnös mulasztást követ el az, a­ki e jogát vagy biztosítani mellőzi, vagy azzal élni nem akar.­­ A helybeli főgymnázium évzáró ünnepélyét ma egy hete 10 órakor tartotta meg az iskolai elöljáró­ság. Az ünnepélyt a főgymnáziumi növendékek vegyes énekkara egy csinosan előadott s az ünnepély természe­téhez mért alkalmi darabja nyitotta meg, melyre I. Futó Mihály főgymnáziumi igazgató-tanár úrnak mai számunkban közölt, tartalmas és szép évzáró beszéde kö­vetkezett, majd ismét az énekkar zárta be az ünnepélyt, egy másik szintén jól sikerült dallammal. Ünnepély után a délelőtti órákban aztán kiosztattak a főgymnázium növendékeinek az „Értesítők“ s az aratási nagy szün­idő (vakáció) kezdetét vette.­­ Brózik Károly méhészeti vándortanár úr, a múlt vasárnap este ide érkezvén, másnap, július 1 én reggel 6 órakor megkezdte előadásait a méhészetről az „Iparegylet“ nagytermében. Előadásait, melyekről meg kell jegyeznünk, hogy igen tanulságosak és vonzók, mint­egy 40 hallgató látogatja. „ Az óvodai táncmulatság, a múlt szombaton est­­e, kis számmal ugyan, de teljesen fesztelen és csa­ládias körben tartatott meg. A bál derék rendezői, élü­kön az óvoda érdemesült veterán elnökével, Solti Károly ügyvéd úrral, mindent elkövettek, hogy a vigalom kö­zönségének igényei teljesen ki legyenek elégítve. Volt is jó kedv quantum satis, s ebben kivétel nélkül mindenki részt vett. — Dicsérő elismerésünkkel adózunk a lelkes elnök úrnak és a nemes rendezőségnek, kik semmi fá­radságot sem kimérve az estély vigalmát és anyagi si­kerét egyformán biztosították. Mint értesülve vagyunk, a táncvigalom az óvoda-egylet pénztára javára mintegy 40 forint tiszta hasznot adott. ” Csongrádmegyéből Szegvárról jun. 24-ről írják a „Gazd. Lapokénak. Miután ápr. végétől maig e környéken három esőnél több nem volt, az ápr. végén még szép remenynyel biztató veteményeink igen sokat szenvedtek, miért is az őszi repce a tiszai gát által men­tesített földek terményeit ide nem értvén, a­melyekben a termés középszerűnek mutatkozik, a fensíkon levő termés annyira hiányos, hogy ott egy katasztrális hol­don két hektoliternél több nem várható. Az őszi búza szintén, mint lentebb érintem, a mentesített tereken jó termést reményh­et, habár ezeken is itt-ott, bár kevés, de üszög mutatkozik. A fensíkon lévő térnek felében, főleg csak a csekélyen szántott és székföldekben a ter­més annyira eltölt és kifejletlen, hogy azokon a vető­mag sem fog biztosan megtérülni. A másik felében azonban középtermést ígér — mintegy 7 hektolitert kát, holdanként. A tavaszi korán vetett árpa eső hiánya vé­gett a középszerűen aluli termést ígéri akkor, midőn a későn vetettek alig fogják a vetőmagot megadni. A zab- és bükköny­ vetések szintén az esőtlenség miatt alig fognak valamivel többet adni, mint a­mennyi a beve­tett mag volt. A kukorica-ültetvények közül azok, me­lyek földje őszkor vagy télen felugaroltatott vagy vetés alá korán szántatott és beléje kukorica ültettetett, ha ezekre még ezután kedvezően járna az idő, még ta­lán középtermést lehetne várni, de a későn vetett föl­deken alig leend valami termés. Lucernásainkról az első kaszálás közepén aluli volt, de a második kaszálásra jelenben semmi remény, a­mennyiben egészen elszáradt. Répa-ültetvényeink még eddig életben vannak, ha ezekre még július végén, vagy augusztusban jó esőket nyer­nénk, még valamiféle termést nyerhetnénk. Szőlőinkben eddig még soha nem észlelt hernyók találtatnak, de az azok által tett kár igen kisszerű, az illető szőlőtulajdo­nosok által felszedetnek. H. I.“­­ Az üszög ez idén ismét nagy kárt oko­zott az ország sok vidékén a búzavetésekben. Hallot­tunk (írják a „Gazda Lapok“) lelkesedett gazdáktól sok panaszt, hogy dacára az évek óta rendesen folytatott pácolásnak, a múlt évben elvetett teljesen üszögmentes vetőmag után is üszögös búzát fognak aratni. „Nem kell tehát a pácolás, mert hiábavaló felesleges költsé­get okoz­, ily kifakadást is hallottunk már. Óvakodja­nak gazdatársaink az ily elkeseredésből származó indo­kolatlan kifakadástól. Évtizedes tapasztalás bizonyítja a pácolás hasznát az üszög ellen, csakhogy igen gondosan és figyelmesen kell e műveletet végrehajtani. Egy év kedvezőtlen eredménye mit sem bizonyít a tapasztalati tény ellen. Meglehet az is, hogy a legutóbbi üszög­­en­­tes évek gondtalanná tették a jobb gazdát is, s így az üszögös év kevésbé jól pácolt vetőmag után származott búzákat találhatott. Annál nagyobb figyelmet kell épen azért az idei őszi vetéskor a pácolásra fordítani, kü­lönben jövő évi termésünket a végveszélynek teszszük ki.­­ Lakatos Károly szegedi táncművész és zenész újabb tánctanítási folyamot nyit helyben a jövő szerdán, július 10-én. Zártkörű tánciskolájában elsajátíthatók a legkülönbféle régi és mai divatos táncnemek. Értekez­hetni vele Oblatt Lipót üvegkereskedő ur házánál. Ajánljuk e jóhirű táncmester urat a tánckedvelő növen­déksereg figyelmébe. — A hód­mező-vásárhelyi Takarékpénztár 1878. junius havi készpénzszámvitele. Betétek: Május havi pénzmaradvány 2972 írt 41 kr. Nyugdíjalapra 5 frt. Betétek 21,440 írt 50 kr. Kölcsönvisszafizetések 215 frt. Előleg-visszafizetés 10 frt. Váltóvisszafizetés 94,645 frt. Kölcsön-kamatok 87 frt. 49 kr. Előleg-kamatok 5 frt 22 kr. Váltó-kamatok 3040 frt 14 kr. Különféle kamat és dijak 20 frt 62 kr. Összlet 122,441 frt 38 kr.­­ Kiadások: Betét-visszafizetések 9160 frt 93 kr. Leszámítolt váltókra 93,445 frt. Folyó­számlákra 10,000 frt. Betét-kamatok 20 frt 69 kr. Tisztség- és szolga-fize­tések 305 frt 2 kr. Vegyes kiadások 60 kr. Osztalék 26 frt. Junius 30-án pénzmaradvány 9483 frt 14 kr. Összlet 122,441 frt 38 kr. Összes pénztári forgalom 244,882 frt 76 kr. — A h.-m. - v­á­s­ár­h­e­l­y­i népbank 1878. évi junius havi üzleti kimutatása. Bevétel: Betét 6292 frt 8 kr. Kölcsön kamat 24 frt 56 kr Váltó ka­mat 1681 frt 41 ar. Késedelmi­ kamat 7 frt 13 kr. Köl­­csön-visszafizetés 20 frt. Leszámítolási visszafizetés 37,.209 frt 36 kr. Reszvenyalk­otasi d.­ 3 frt. Múlt havi egyen­leg 9929 frt 42 kr. Összesen 55 166 frt 96 kr. Ki­­adás: Folyó­szakm­a 6000 frt. Leszámítolás 40,780 frt. Betét-visszafizetés 3876 frt 44 kr. Betét-kamat-kifizetés 14 frt 39 kr. Tisztség- és szolga-fizetés 233 frt 33 kr. Osztalék 14 frt. Folyó költség 32 frt 9 kr. Betét kamat utáni illeték 66 kr. Pénzmaradvány 4216 frt 5 kr. ösz­­szesen 55,166 frt kr. összes forgalom: 110333 frt 92 kr. A keleti események. A hét legfontosabb újdonsága az európai kongresz­­szus múlt hó 28-iki ülésében létrejött azon meglepő ha­tározat, a­mely szerint az európai nagyhatalmak megbíz­ták Ausztria-Magyarországot, hogy határozatlan időre szállja meg Boszniát és Hercegovinát, a menekülteket, kik a nevezett határszéki tartományokban évek óta uralgó zavar miatt hazánk alvidékein kerestek menedéket s mo­narchiánknak eltartásuk már eddig is roppant költségébe került, szállítsa vissza, szervezze ott a közigazgatást s létesítsen reformokat. A porta tiltakozott a kongreszszuson ezen megbí­zás és a megszállás ellen, de nem képes azt megakadá­lyozni. A megszállást a kongreszszusi zöld asztalnál Anglia indítványozta. Az ülés elején, mint a „Times“ írja, föl­állt gr. Andrássy s beszédet tartott, melyben előadta, hogy a monarchiát éveken keresztül nyugtalanító a ha­tárain dúló fölkelés, s hogy 150,001 menekültet kell el­látnia. A porta nem képes ama tartományokban a rendet és nyugalmat fönntartani. Andrássy nem kérte a meg­szállást, hanem azt kívánta, hogy a kongreszszus e tárgy­ban intézkedjék s határozzon. — Salisbury, ki ezután szólt, kijelenté, hogy ő Bismarck herceg példájaként „becsületes alkusz“ akar lenni Boszniának Ausztriával való közvetlen egyesítése ügyében. Azt indítványozta, hogy Ausztria-Magyarország bizassék meg Bosznia és Hercegovina megszállásával s kormányzatával. Wadding­­ton Franciaország képviselője s diplomatája, Franciaor­szág nevében elfogadja a javaslatot. — Gr. Corti az olasz meghatalmazott néhány kérdést vetett föl. Végül ő is, de minden különös öröm nélkül, csatlakozott Anglia indítványához. — Gorcsakoff herceg minden indokolás nélkül mondott igent, Németország, mely elnökölt, hall­gatott, s néhány percnyi szünet következett be. Végül fölszólalt a török meghatalmazott. A porta — úgymond — nem egyezhetik meg a lemondásban, melyet tőle követel­nek. A portát csak a san­ stefanói szerződés kötelezi, a jelen követelés azonban túl megy ama szerződés határain. A porta megvédheti, reformálhatja Boszniát s amit a hatalmak akarnak, azt maga Törökország megteheti. Lord Beaconsfield nem hiheti, hogy a porta megakadá­lyozza, miszerint Bosznia továbbra is a lázadás fészke legyen. A porta nem volt képes a hercegovinai lázadás elfojtására sem. Bismarck herceg csodálkozását fejezte ki, hogy a török delegáltak ellenkeznek a kongreszszus egyhangú határozatával. A kongreszszus a török tarto­mányokat nagyobb terjedelemben állttá vissza, mint azt a san­ stefanoi szerződés tervezte. Végül arra kérte föl a török delegáltakat, hogy új utasításokat kérjenek, me­lyek megengedjék nekik, hogy a kongreszszus nézeteit pártolhassák. A Salisbury indítványát a kongreszszus, a török szavazat ellenére, egyhangúlag elfogadja. Ausztria- Magyarország tartózkodott a szavazástól. A szavazás

Next