Hód-Mező-Vásárhely, 1880. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1880-05-30 / 22. szám
X-ik évfolyam. 1880. 30-ik szám. Vasárnap, május 30-án. Előfizetési díj. Vidékre postán és helyben egészévre 4 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, I. tized Tarján 1176. sz. a. kezdendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési díjak: A háromhasábos petitsorért egyszeri beiktatásnál 6 kr., kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Bélyegdíj minden beiktatás után 30 kr. A nyilt térben a háromhasábos petitsor díja 20 kr. Az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek díjai a szerkesztőhöz küldendők. Nőink munkaképesitése. (Az orsz. nőiparegylet körlevele. *) A magyar társadalom feltörekvése azon irányban haladni a művelődés és nemzeti fejlődés terén, mely a nyűgöt államait erőben és hatalomban oly nagggyá tette. Ez iránynak fő jellemvonása a nemzeti munka terjedése. A munka képezi alapját az egyes, a család és az állam jólétének. És hazánkban — bár sokak előtt még idegenszerűen hangzik a munka, az ipar jelentősége — az egyén, a család és általuk az államnak legelső feladata mindazon hiányokat pótolni, melyek főleg azon sajnos körülményből erednek, hogy a munka és az ipar a társadalomnak még nem minden rétegében lesz úgy megbecsülve, amint megérdemelné. Azon testületek tehát, melyek a munkaterjesztés nemes feladatát tűzték ki követendő célul, bizonyára hasznos szolgálatot tesznek a hazának. Kétszeresen hasznos azonban e szolgálat, ha az oly irányban érvényesül, melynek elérésére alálírt testület törekszik. Ez a nők munkaképesítése. A nő ma már nemcsak ideális fogalom és általánosságban megszűnt csupán a költészet tárgya lenni. Az existenciális kérdések arányos terheket rónak a nőkre is, kivált azokra, kik támasz, segítség nélkül lépnek az élet zajába, hogy keresetforrások után lássanak, vagy azokra is, kiknek a szegénység, a nyomor s a megélhetés küzdelmes volta nem nyújt elég biztosítékot az iránt, hogy a Család kebelében, melyből származtak, tételük biztosítva legyen. De különben is egy erős, államfenntartó középosztály csak úgy képzelhető, ha a munkából a nő is kiveszi a maga részét és a nemzetgazdaságnak nemcsak fogyasztó-, hanem dolgozó- és termelő-tagjává is válik. És ez annál inkább elérhető, mert a nő finom ízlése, tapintata és alakító tehetsége az ipar igen sok ágában majdnem elengedhetlen követelmény. Az „Országos Nőiparegylet“ ezen, csak nagyjában vázolt elvek alapján fő célul tűzte ki, hogy a nők munkaképesítésének Magyarországban zászlóvivője legyen és mindazon tért, melyeken a nők tehetségeiket anyagi haszonnal érvényesíthetik, főleg a keresetképesség tekintetében egészen a saját erejükre utalt nők által foglaltassa el. Ez erkölcsi és nemzetgazdasági szempontból bír kiváló fontossággal. Erkölcsi szempontból azért, mert vajmi számos nő, ki különben talán nem is bírt volna az életfönntartás küzdelmeivel az erény útján megküzdeni, ime alkalmat nyer a munka erkölcsi tisztaságában magának keresetet biztosítani. Nemzetgazdasági szempontból azért, mert számos oly iparágban foglalkozhatnak hölgyeink, melyek eddig hazánkban elhanyagolva lévén, cikkeikért évenként nagy összegek vándoroltak külföldre, az idegen munka és idegen szorgalom jutalmazására. Ügyes háztartónők, bonne-ok állomásai és általában oly állomások, melyekben a nő gondosságának és körültekintésének jut a főszerep, eddig is nagyobbára külföldiek által töltöttek be, mert hazánkban — eltekintve az eddig is kitűnő eredménynyel működő tanítóképezdéktől — nem voltak a nők munkaerejének, munka- és keresetképességének kifejtésére és érvényesítésére célzó egyletek és intézetek. Ezen hiány pótlására törekszik az országos nőiparegylet, mely a női munkaképesség fejlesztése érdekében messzeható intézkedéseket * Beküldve szerkesztőségünkhöz. A nagyérdekű körlevelet a benne kifejezett eszme korszerűségénél és fontosságánál fogva első helyen közöljük Szerk. tervez és ezen kérdésnek viszonyainkhoz képest leendő lehető legkedvezőbb megoldását tűzte ki fő célul. De e cél elérése és e törekvés érvényesülése csak akkor képzelhető, ha azt az ország közönsége készséggel támogatja és pártolja. A külföldi nőiparegyletek ezrével számlálják tagjaikat. Mi százával sem tudunk oly számot fölmutatni, mely az általunk kitűzött eszme megvalósulására biztató volna. E sajnos körülményt azonban főleg annak kell tulajdonítanunk, hogy a t. közönség nem volt nagy horderejű céljaink iránt kellőkép tájékozva és így jóakaró pártfogását sem fordíthatta felénk. Azért bocsátjuk ki e fölhívást, mely törekvéseinkkel nagyjában megismerteti az ország közönségét , melynek rokonszenves támogatását ezennel hazafias bizalommal kérjük. A cél, melynek eléréséért örömmel fáradozunk, nagy áldozatokat követel tőlünk és ez áldozatokra az egyesek jóindulatú hozzájárulásával véljük a szükséges tőkét megszerezhetni. De tömeges pártolás mellett az intelligencia éber érdeklődésére van szükségünk, mert ennek támogatása és befolyása működésünkre bizonynyal fölér azon anyagi áldozatokkal, melyek feladataink megvalósítása körül szintén nélkülözhetlenek. És amit egyesek vagy kevesen elérni nem tudnának, annak elérésére segédkezet nyújthatnak mindazok, kik ezen nemzeti és társadalmi ügyünk támogatására egyletünk zászlója körül csoportosulnak. Az áldozatot nem a magunk, hanem az egész társadalom és főleg hazánk nagyfontosságú ügye számára kérjük — és reméljük. Féléves jelentése Hód-Mező-Vásárhely város törvényhatósága közigazgatási bizottságának, melyet a nmit. m. kir. miniszterelnök úrhoz intézett s mindegyik miniszteri tárcát érdeklő ügykörre nézve külön-külön előterjesztésbe foglalva felterjesztett a múlt 1879. július-decemberről. (Folytatás.) A 4-ik pontra. A községi faiskola, mely az úgynevezett „kistói “ laposon 30 holdnyi területen fekszik, s melyben egy elméleti és gyakorlati képzettséggel biró kertész és mellé két kertészbojtár van alkalmazva, úgy vad-, valamint nemesitett fákkal nemcsak magának a város közönségének e téren mutatkozó szükségleteit, de a közönség igényeit is kielégíti, annyival inkább, mert a város közönsége e kertet épen a fatenyésztés és nemesítés érdekében áldozatokkal tartván fent, a facsemetéket lehető jutányos áron árusítják el, módot nyújtván mindenkinek nemes gyümölcsfajok tenyésztésére. A város ezen kertje oly mennyiségű vad és nemesített fát termel, hogy a mellett, miszerint országutaink közül a nagyobbak, u. m. a makói, orosházi és a szentesi egy része befásittatott, még Szeged város hatósága részére, illetőleg pedig Tisza Lajos kir. biztos uz ő nagyméltósága rendelkezésére 10,000 db vad- és nemesitett fát ajánlhatott föl a város közönsége, mely mennyiség folyó év őszén fog az illető helyre elszállíttatni. Ezen községi faiskolán kívül még a helybeli egyházfelekezeteknek is vannak faiskolái, hol úgy a tanítók mint a tanítványok is oktatást nyernek, s e téren az utóbbi időben igen szép előmenetel tapasztalható. A faiskolák részére szükséges földet díj nélkül a város közönsége adta az illető egyházaknak, kizárólag fatenyésztési célokra. Befásítandó terméketlen tereink nincsenek. Az 5-ik pontra. A mezei rendőrségi viszonyok állapota úgy a személy mint a vagyonbiztonságot illetőleg megnyugtatónak jelezhető, amennyiben a lefolyt félév alatt csak apróbb tolvajlási esetek fordultak elő, azonban ezek tettesei is kinyomoztattak rendőrségünk által. A 6-ik pontra. Erdők városunk határában — leszámítva a néhány kisebb terjedelmű füzest — nincsenek; az elmúlt félévben a faállományt pusztító nagyobb viharok, sem pedig kártékony rovarok vidékünkön nem mutatkoztak ; phylloxera-, vastatrix-, valamint colorado-rovarok e tájon még teljesen ismeretlenek. A 7-ik pontra. Külön gazdasági tanintézet városunkban nincs, van azonban gazdasági szakoktatással is megtoldott felsőbb népiskolánk, melynek céljaira a város közönsége a kistói laposon 50 hold kitűnő minőségű szántóföldet bocsátott rendelkezésére, hol a most ugyan még csekély számú növendékek a földmivelés, jószágtenyésztés és kertészet gyakorlati részében is oktatást nyernek. Ugyanezen mintagazdaságként berendezendő területen a város közönsége még tetemes áldozattal több épületet, istállókat állíttatott fel, hol a jószágtenyésztés gyakorlati ismereteivel lesznek hivatva a tanoncok megismerkedni, átalában ezen terület a tavaszszal teljesen be fog rendeztetni most már a felügyeletet gyakorló iskolaszék részéről s a tapasztalandó eredményt és előmenetelt jövő jelentéseinkben leszünk bátrak föltüntetni. A 8-ik pontra. E pont alatt fölsorolt egyletek, szövetkezetek városunk területén nincsenek, egyedül a méhészet karoltatott föl újabb időben iparegyletünk részéről, s tervben van egy méhész-egylet alapítása, amennyiben ezen foglalkozást a békés megyei méhész-egylet kiküldöttei elméleti és gyakorlati előadásaik után többen megkedvelni, sőt társulattá alakulni is hajlandóknak látszottak. A 9 -ik pontra: H.-M.-Vásárhely város határterülete, bár adó alá a váltakozó helyrajzi állapotok szerint váltakozó mivelési ágak után van osztályozva, a legnagyobb részben mivelés alatti jó földek. A város közönsége illetve egyese leginkább földmiveléssel foglalkozik, a váltógazdasági rendszer szerint kezelve , hogya talajból elvont táprészek koronként visszaadassanak, arra nézve egyedüli módszerül a trágyázás használtaik. Az ehez szükséges jószágállomány azonban — mint fentebb is jelezni bátorkodtunk — olyannyira kevés, hogy általánosságban a termőföldek 1/10 része trágyáztatik meg évenként. A trágyázás egyéb módjai vidékünkön ismeretlenek. A megnemesítés terén örvendetes haladás észlelhető, mert ma már gazdálkodóink csak a jól érett, egészséges magokat használják vetésre, mész- és vasgálic-oldattal igyekezvén azt az üszög káros hatása ellen védelmezni, amely módszer gyakorlati eredményt is tanúsít. (Folyt. köv.) Másodrendbeli észrevételek Solti Károly számaié urnak feleletére pontonként. Az 1-sőre: Jóllehet az 513 frt 15 kr a 8a és 8b sz. a. ellennyugtákkal kimutatva van, de hogy azon összeg sem több sem kevesebb nem volt, ennek utólagos igazolása a számadó ur által hivatott kopáncsi közgyűlési határozat csatolásánál fogva annyival is inkább kívántatik, hogy kitüntetve legyen az is, mi volt a fenti összeg rendeltetési célja. A 2-ikra és 3-ikra: Számadó felelete kielégítő nem lévén, a bírálóbizottság észrevétele fenntartatik, az idézett közgyűlési végzés és az ellen nyugta okvetlen csatolandó.