Hód-Mező-Vásárhely, 1882. január-március (12. évfolyam, 1-13. szám)

1882-01-29 / 5. szám

Xll-ik évfolyam. 1882. 5-ik szám. Vasárnap, január 29-én. Előfizetési dij: Vidékre postán és helyben egész évre 4 frt, fél ívre 2 frt, negyedévre 1 frt. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemét illető közle­mények, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai a szerkesztőhöz, III. tized 828. sz. a. küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP.­­ Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak helye egyszeri beigtatásnál 5 kr., kétszerinél 4 kr., többszörinél 8 kr. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. A nyilt térben a 4 hasábos petit­sor díja 15 kr. A lapot illetii ügyekben naponként csak déli 12 órától délutáni 2 óráig és este 5 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. Talán virrad. Ha az a nép, a­mely több mint négy □ mértföldnyi területen, járható utak hiányá­ban, 12 év óta szenved, munkába állítaná, minden emberét, két hét alatt teljesen meg­építené minden utast. A­mi két hétre való volna, az nem létesülhetett 12 év alatt! Azt mondják, hogy nincsenek csodák, hát ez nem az? Az út, még az utolsó koldusnak is kell; minden szegény azon keresi kenyerét; min­den gazda, iparos, kereskedő azon éri el törekvése céljait; az út kell mindenkinek; a nélkül senki nem gyarapodhatik; s mégis, határunknak egyharmad részén, némely év­nek még kánikulájában sincsenek sok-sok helyen járható utak! Az e miatt szenvedők közül mindenki azért kiált: a városházánál öt számra hozzák az utak megcsinálását elrendelő végzéseket; az ásó, lapát, talicska kézbekerül; földhányások is történnek; ezre­ket költenek; de mind­ez csak merő kínlódás, járható út még sincs! Imádság, káromkodás, szónoklat, könyörgés, kérelem, folyamodás annyi száll hol az égre, hol a földre, ható­sághoz, miniszterhez, hogy velök meg lehetne hordani a mély fenekeket; de azért az utak nagy részén csak hajókázni lehet, kocsizni nem! a nagy combú bikák teremnek ott, s a bíbicek költenek, sok helyen még lóházas ember sem járhat! az új­szülötteket nem hozhatják a keresztelőre, a halottakat nem a temetőbe. Ha mind­ezeket az égnek első szent angyala saját szemeivel látja, nem állhatja meg, bizonyosan nem, hogy egy két attateremtettét el ne mondjon! A min­denható Isten is, az ilyenek láttára mond­hatta: „Bánom, hogy teremtettem az embert!“ (Móz. 6, 1.) No hát pusztul is azon a tájékon minden! Nem lehet pedig mondani, hogy gazdátlan az a tájék, ezrével van ott a gazda, de nem bir mozogni! Pedig ez a mi szerencsétlen városunk nagy város; több adót fizet közvetlen és közvetett adókban egy milliónál; önálló köz­törvényhatósága van ; kitűnő tisztviselőkkel rendelkezik; atyái is megmozgatnak minden fát. Hasztalan! Minden lépésük egygyel hát­rább visz; minden küzdésük a bajban alább ejti! Már egyet is értenek, az sem segít. Átok verte meg e várost; a Tiszaszabályo­­zás átka verte meg! Míg ez nem volt, ilyen csapásokat nem ismertünk! A régi jó vízi törvényeket a Tiszaszabályozás érde­kében elrontják, az újakat, városunk meg­rontásával ennek érdekében hozzák. Utainkat sem feltölteni, sem róluk a vizet leereszteni nem szabad. Ha ez az átok még tovább is rajtunk marad, nemcsak utainkon díszük a gyékény, káka, hanem határunk, városunk rétté válik, a­hol csak a szárnyasok és csikászok laknak, de emberek nem. Elkese­redésünk leírhatatlan, már-már a kétségbe­esés határszélén állunk! úgy látszik azon­ban, hogy jó fordulat következik. Ebben a 12 évig tartó hosszú nyomo­rúságos éjszakában, végre valahára hajnal­hasadása mutatkozik, mintha pitymallanék; talán virrad, úgy halljuk, hogy a kormánybiztos a skatulyázást már a jövő hónapban nemcsak elrendeli, de létrehozni is akarja. Ez egyér­telmű utaink megcsinálásával s egy jobb jövő édes reményével,­­ ha ez, nem csupán a váró szív csalékony álma volna, de csakis megáldaná azt a jó kormánybiztost a min­denható Isten! De ni­nt! egy másik fénysugár is osz­latja az éjt; az a már jól ismert fénysugár, a­mely sok bajunk sötétségébe vetett idáig is világosságot: a gondos főispán is akar rendkívüli közgyűlést összehívni, hogy ez, az azonnal megkezdendő skatulyázásért a miniszterhez felfolyamodjék. Történt már ez többször is, de idáig eredménytelenül. Most azonban van hozzá reménység, hogy a mi­niszter meg fog győződni a rögtöni skatu­lyázás elmaradhatatlanul szükséges voltáról, ha csakugyan néhány száz magyar gazdát nem akar erőszakosan örökös koldusbotra juttatni! A városi képviselők pedig, majd azon a rendkívüli közgyűlésen megemlékez­zenek, hogy a 70-es évek elején, a lakosok nemcsak a léniautakon, de a nagy hatron­­gyosi, csomorkányi, erzsébeti, rác-utakon is valósággal halásztak! S midőn 1873- ban, a mélyebb árkokból is felszikkadtak a vizek, az ott maradt sem a szárnyasok, sem a sertések által meg nem emészthető, meg­számlálhatatlan apró hal oly bűzt terjesz­tett, hogy azokon a tájakon a járás e miatt vált veszélyessé! Ha egyéb nem, e szomorú emlékezet hozza őket teljes egyetértésre; arra kérjék a minisztert, hogy engedje meg a skatulyázást, adjon hozzávaló előleget és mérnököt; készíttesse meg maga a város s szedje be a régi megállapodás szerint a költséget az érdekeltektől. E skatulyázás az utakat teszi teljesen járhatókká; kisebb esőzés idején a pusztai vizbajokat teljesen elhárítja! A jó búzatermő földeket a bé­káktól elveszi s a gazdáknak visszaadja; ennyi sok jó megérdemli az egyetértést. Legalább mi ne támaszszunk sötét borúlá­tót, midőn hajnalhasadása van és talán­­talán virrad. Törvényhatósági köz­gyűlés.­­ 1882. Január 10.­­ (Folytatás.)­­ 10. A­­méltóságu közm. és közm. miniszté­rium a gőzkazánok hatósági vizsgálása fejében a fél által fizetendő illetményeknek jövőben a ható-­­­ság székhelyén levő vagy a legközelebb eső kir. adóhivatal pénztárához, ne pedig a vasúti főfelüi-­­ gyelőséghez leendő beküldését elrendeli. Tudo­másul vétetvén, miheztartás végett polgármesteri, kapitányi s mérnöki hivataloknak hiteles másolat­ban kiadatik. 11. A­­méltóságu m. kir. belügyminisztérium múlt évi dec. 23-án 63.171. számú rendeletében felhivja a város közönségét, hogy a gyámpénztár 1880-ik évi állásáról szóló mérleg terjesztessék fel. A számvevői hivatalnak az 1880-ik évi gyám­pénztári számadás megvizsgálása s a mérleg ösz­­szeállitása végett kiadatik. 12. A­­méltóságu m. kir. földművelés, ipar­és kereskedelmi minisztérium értesíti a hatóságot, hogy ő cs. kir. s apostoli felsége által Farta Sándor román főkonzullá kineveztetett. Tudomásul vétetett. 13. A améltóságu m. kir honvédelmi minisz­térium 48.377. számú leiratában az 1882-ik évben működő állandó felülvizságló bizottságok műkö­désére vonatkozó intézkedését közli. Hiteles má­solatban Pokomándy Imre katonaügyi tanácsnoknak már kiadatván, tudomásul vétetik. 14. A nméltóságu m. kir. földművelési, ipar­és kereskedelemügyi minisztérium értesíti a törvény­­hatóságot, hogy ő cs. kir. s apostoli felsége által (Jlados Evangelos Fiuméba görög alconzulnak ki­neveztetett . Tudomásul vétetik. 15. A nméltóságu m. kir. földművelés, ipar­és kereskedelmi minisztérium értesíti a tövényha­­tóságot, mely szerint Komárom sz. kir. városban bi­zonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett a házaló kereskedés gyakorlatát meg­szüntette. Tudomásul vétetik, hiteles másolatban Nagy Sándor főkapitánynak oly felhívással adatik ki, hogy a házaló kereskedés gyakorlatának meg­tiltására nézve szabályzatot dolgozzon ki s azt a törvényhatósági közgyűléshez terjeszsze be. 16. Olvastatott­a­n méltóságu m. kir. belügy­minisztériumnak 56,961. sz. alatt kelt rendelete, mely szerint a közbiztonság helyreállítása érde­kében minden lehető intézkedés megtételét elren­deli . Tudomásul vétetik, s úgy a külső mint a belső területen levő összes rendőrség működésére nézve egy új rendőri szervezet kidolgozása meg­rendeltetik s Nagy Sándor főkapitány elnöklete mellett Garzó Imre, Szabó Mihály, Kossa László, Dobossy Lajos, Gorzsonyi Sándor bizottsági tagok, Prehoffer Lajos aljegyző megbizatnak, hogy mi­nél rövidebb idő alatt elkészítvén, a törvényható­sági közgyűléshez terjeszszék be. 17. Olvastatott­a­nméltóságu m. kir. belügy­minisztériumnak a városi gyámpénztárnak Prehoffer Ignác és neje elleni 630 frt tőke s 379 frt 65 krnyi kamat veszteség megtérítése iránt 360/881. számú hozott határozatára keletkezett leirata. Vélemé­­nyes jelentésre a jogügyi szakosztálynak kiadatik. 18. Ábrás Károly polgármester szóval bejelenti, miszerint Garzó Imre az árvaszék üléseiben le­endő részvételre megválasztott bizottsági tagság­ról lemond. Garzó Imre lemondása elfogadtatván, helyette Oláh Miklós törvényhatósági bizottsági tag egyhangúlag megválasztatik. 19. Kmetyko József v. főjegyző az igazoló választmány s a közigazgatási bizottsági tagok megválasztásáról intézkedés tételét kéri. Az iga­zoló választmányba főispán uz ő méltósága által elnökül Kossa László, bizottsági tagokul Tecsi József, Harniss József és Czuczi János neveztet­tek ki, törvényhatósági közgyűlés által Nagy András János, Bartha Mihály, K. Hódi János választattak meg, az állandó bíráló választmány s az egészségügyi bizottságba megválasztandó tagok az év lejártával eszközlendők, nyilván­tar­tásra a főjegyzőnek kiadatik, — a közigazgatási bizottságba Nagy András János, Dobossy Lajos, Balogi Soma, Szomor Imre és Lázár István vá­lasztottak meg. 20. Gömör és Kis-Hont megye legtöbb adó­fizető bizottsági tagjainak névsorát megküldi. Tu­domásul vétetik s alkalmilag törvényhatósági bi­zottságunk tagjainak névjegyzéke megküldetni rendeltetik. 21. Pest-Pilis-Solt és Kis-Kun megye közön­sége a magyar szent korona országos vörös­ ke­reszt egylete érdekében múlt évi nov. 15-én ho­zott 811. számú azon határozatát, melyben az egylet céljaira a mozgósított katonák alapját 1513 frt 89 kr. megszavaz és egy központi szer­vező bizottságot alakit, hason szellemű határozat­hozatal végett megküldi, minthogy városunk tör­vényhatósága az országos és helyi veres-kereszt egylet gyámolitására a szükséges intézkedéseket megtette, ezen átirat tudomásul vétetik. 22. Pest-Pilis-Solt és Kis-Kun megye közön­sége m. évi nov. hó 15-én 810. sz. alatt kelt azon határozatát, mely szerint Magyarország első nagy királya Szent István emlékére emelendő ércszo­bor alapjához 1000 frtnyi összeggel járul, pártolás végett megküldi. A felállítandó szobor költségei­hez 100 főt megszavaztatik s annak idejébeni el­küldésével a pénztári hivatal megbizatik. A k.­m. vásárhelyi takarékpénztár­­ igazgatóságának és felügyelő-bizottságának az 1882. évi február hó 5-én tartandó közgyűlés­hez intézett évi jelentései és beterjesztett ZÁRSZÁMADÁSA az 1881-ik évről. Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés! Miután társaságunk üzletkörében a lefolyt 1881-ik évi XIII. üzletévben nem fordult elő nevezetesebb mozzanat, — röviden érintjük csak, hogy dacára a kedvezőtlen közgazdasági viszo­nyoknak, egyrészt betéti tőkeállományunk, a kö­zönségnek társaságunk iránt tanúsított s folyton növekedő bizalma folytán, az 1880-ik évihez ké­pest ismét jelentékenyen emelkedett, másrészt hogy az összes üzletágak szabályos menetük mellett lényegesen emelkedtek, s az eredmény is a múlt évihez képest emelkedést mutat, — szorítkozunk egyedül az 1880-ik és 1881-ik évek végered­ményeinek számszerű összehasonlítására, mely sze­rint volt. Tehát egyrészről azon rendkívüli, eddig piacunkon szokatlanul alacsony, 7 és 8°­0-ékos kikölcsönzési kamatlábunk mellett is, me­lyet már az egész múlt évben alkalmazni szüksé­gesnek láttunk, s melynek alapján jelentékenyen nagyobb forgalom kívántatik, hogy a múlt évek jövedelmes eredményeit elérjük, más részről pedig azon körülménynél fogva is, hogy az előbbi jelen­téseinkben említett pénzbőség, az év közepén, rövid félbeszakítással, a fentebb jelzett alacsony kikölcsönzési kamatlábunk dacára is, a legköze­lebbi üzleti évben is tartott, úgy­hogy gyakran voltunk kénytelenek nagyobb összegeket is igen mérsékelt kamat mellett fővárosi pénzintézeteknél elhelyezni, s üzleti eredményünk meghaladta a múlt évit. Bármennyire igyekszünk is rövidek lenni, azt mégsem mulaszthatjuk el, hogy örömmel ne említsük fel, miszerint társaságunkat az elmúlt XIII. üzleti évben veszteség nem érte, s hogy összes régibb keletkezésű pereink is mind ked­vezően lefolytak, újabban pedig egy sem keletke- Felügyelő-bizottsági jelentés. Tisztelt közgyűlés! Alapszabályaink rendelete folytán, az intézet üzletvezetésének ellenőrzése végett, a múlt év folyamán, hogy a társasági ügyek menetéről tudo­mást szerezzünk, időnkint vizsgálat alá vettük az üzleti könyveket, iratokat és pénztárt. December hó 31-én és folytatólag­­. 1882-ik év január hó 8-án a váltókat egytől egyig, a betéteket tételről tételre a leltárral összeegyeztettük s minden alka­lommal azt tapasztaltuk, hogy azok híven s pon­tosan vezettettek és lelkiismeretesen kezeltettek; minek folytán midőn a múlt 1881-ik évi általunk megvizsgált és aláírásunkkal megerősített zármér­leget minden egyes tételeiben helyesnek nyilvá­nítjuk és az igazgatóság által a tiszta haszon felosztása végett előterjesztett tervezetet ajánlatba hozzuk, egyúttal kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy eljárásunk tudomásul vétele mellett, a k.­m.-vásárhelyi takarékpénztár 1881-ik évi szám­ 15,886 frt 23 kr. 16,998 frt 01 kr. 1,111 frt 78 kr. vitelére nézve a felmentvényt — szokásos módon — megadni szíveskedjék. Maradtunk tisztelettel Hón-Mező-Vásárhelyen, 1882-ik évi január hó­­l-én. A felügyelő-bizottság: Steiner L. József m. p. Neuman József m. p. Vörös Zsigmond m. p. Beregi Lajos m. p. Zárszámadás. Forgalmi kimutatás az 1881-ik évről. B­e­v­é­t­e­l: Pénzmaradvány az 1880-ik évről: 21,418 frt 69 kr. Takarék­betétek: 587,829 frt 50 kr. Visz­­leszámitolt váltók: 89,280 frt. Jelzálogkölcsön visszafizetések: 20,407 frt. Kézizálogkölcsön visz­­szafizetések: 635 frt. Váltókölcsön visszafizetések: 2.297,917 frt 13 kr. Folyó­számla visszafizetések: 273,895 frt 60 kr. Jelzálogkölcsön kamatok. Betétünk......................... Váltókölcsönünk . . . Jelzálogkölcsönünk . Kézizálogkölcsönünk Pénztárforgalmunk Tisztanyereményünk 1880. dec. 31-én 1881. dec. 31-én Szaporodott 633,130 frt 46 kr. 711,645 frt 66 kr. 78,515 frt 20 kr. . 530,700 _ 52 „ 590,708 „ 25 * 60,007 „ 73 „ . 124,625 „ — „ 154,348 „ — „ 29,723 „ — „ 673 — „ 2,433 „ — „ 1,760 ,­­ „ • 2,712,333 „ 42 „ 3,350,618 , 07 „ 638,284 „ 65 „ tett, úgy hogy ez idő szerint a gondjainkra bízott több mint 800,000 frtból egy krajcár sincs pör alatt. Mellékelve veszik önök a múlt 1881. XIII. üzletévi, a felügyelő-bizottság által is megvizsgált és mindenekben helyesnek talált zárszámadásun­kat, melyben kimutatott 16,998 frt 01 kr. múlt évi 8 az 1880. évről áthozott 1,200 „ — „ 18,198 frt 01 kr. összes nyereményre nézve a felügyelő-bizottság és igazgató-választmánynyal egyetértőleg következő felosztási tervezetet van szerencsénk előter­jeszteni: U. i. az alapszabályok 67. §-a értelmében a 16,998 frt 01 krból. 5°/o 3 tartalék-alapra . . . 849 frt 90 kr. l°/o a nyugdíj-alapra . . . 169 „ 98 „ 5% az igazgatóság tiszteletdijára 849 „ 90 „ 3°/0 a választmány dijára . . 509 „ 94 „ l°/o a felügyelőbizottság dijára 169 „ 98 „ Összesen alapok és haszonrészekre 2549 frt 70 kr. Jótékony célokra........................ 120 „ — „ Érdemdíjazásokra................... 570 „ — „ Összesen . . 2239 frt 70 kr. s ezek levonása után maradt 13658 frt 31 krhoz hoz­záadva az 1880. évről áthozott 1200 „ — kr. mely.............................. 14858 frt 31 krból egy részvényre 18 frt számítva 10800 frtot az 1881-ik évi osztalékra s a fenmaradt 4058 frt 31 krból pe­dig 1032 frt 26 kr. a jövő, tekintve a jelen év számlájára, 3126 frt 05 kr. pedig a tartalékalap külön javadalmazására — annak 10,000 frtra leendő kiegészítése végett — irassék elő, tekintve fordittassék. Tartalék­alapunknak üzletünk növe­kedésével arányos gyarapítását leginkább azon okból tartjuk szükségesnek, mert mig egyfelől hivatva van jótállási alapunk s igy hitelünk eme­lésére is hatni, másfelől semmi sem képesebb részvényeink belértékét s állandó jövedelmezését jobban biztosítani, mint tekintélyes tartalék-alap. Mely javaslataink elfogadása esetében kér­jük a fent jelzett fizetéseket a holnapi naptól folyóvá tenni.­­ Végül kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy a felügyelő­bizottság jelentésének meghallgatása után indítványunk megszavazása mellett, a társaság minden közegének a felmentvényt megszavazni méltóztassék. Hód-Mező-Vásárhelyen, 1882-ik évi január hó­­1-én. Az igazgatóság: Konstantin Péter m. p. Nagy A. János m.p. Lázár Mihály m. p. Ifj. Matzelka János m. p. Dr. Harniss József m. p.

Next