Hód-Mező-Vásárhely, 1883. január-június (13. évfolyam, 1-25. szám)

1883-01-14 / 2. szám

zsölő angol nemesek külön szobákat tartottak a végre, hogy ott úri vendégeik a gyomrot terhelő bor feleslegétől megszabaduljanak,­­ hanem bor­zasztóvá lett akkor, mikor olyan italt kezdtek ké­szíteni, melyből gyüszünyit isznak egyszerre. Ad­dig a szeszes italok izgató hatást tettek s megtá­madták az ember gyomrát, most mérgező hatást tesznek s megtámadják agyvelejét. Ez a kü­lömb­­ség a sok bor és a sok pálinka ivása közt. — Mi az oka, hogy a borszesz, a maga ezer­féle alakjában, mindig oly csábitó hatást tett az emberiségre? Hogy a szeszes italok oly zsarnoki­­lag uralkodnak azon, ki rabságukba esett? Azon ok az emberi természetben van. Az emberi kedély igen sokféle hatás alatt áll: lever, elszomorít ben­nünket mindaz mi erőnket fogyasztja, vagy az erő érzetét gyengíti; felderít, megelevenít az, mi erőnk érzését fokozza, mi valamely inger által vagy ér­zékeinket foglalkoztatja s u. n. szórakozást okoz, vagy elenyészted idegzetünk levertségét, a fáradt­ságot. Ilyen inger, ilyen élvezetokozó anyag a bor­szesz. Hatása alatt gyorsabban ver a szív, élén­­kebb a vérforgás az agyban, gyorsabban szövődik a gondolatok lánczolata, erősebbnek, ifjabbnak érzi magát az ember; a nagy gondok kisebbeknek, a boldogságnak akadályai könnyen elhárithatóknak tetszenek előtte, fájdalma megszűnik s még mielőtt a teljes mérgező hatás bekövetkeznék és elvesztené öntudatát, néhány percre következik a szokatlan megkönnyebbülésnek, a mesterséges, de addig tel­jes lelki jólétnek, mely kivált a szerencsétlen vagy igen gyötört ember előtt mindennél becsebb s fe­ledteti vele a kijózanodás ismeretes keserűségeit. Élvezi a néhány percznyi könnyű jelent s nem gondol a jövőre, mi pedig ezzel is nehezebb lesz. Ez az egyik oka a szeszes italok kedvelésé­nek s ez az oka még azon embernél is, ki nem iszik annyit, hogy megmérgezze magát és meg­részegedjék. De van egy másik ok is. Sok ember­nek kell igen nehéz munkát végezni, olyat, mely a legjobb táplálék mellett is felül­múlja erejét; vagy valóban nincs is olyan helyzetben, hogy kel­lően tápláló eledeleket szerezhessen be. De a rá néző munkát el kell végeznie; olyan szerre van tehát szüksége, mely fokozott erőkifejtésre, nagyobb munka végzésére képesíti — ha csak egy kevés időre s ha­bár a testi egészség kárával is, és ez az anyag a borszesz. Mert ennek hatása alatt nem érzik a fáradtság s valósággal több munkát bir az izomzat. Csakhogy mindez a test állományának rovására történik s az ily módon mértéken túl erőltetett test nem pótolva veszteségeit kellő táp­lálékkal, elgyengül s korán tönkre jut. Látni való ezekből, hogy a szeszes italok fogyasztására természetes következése a társaságos élettel, de főleg a jelenkori élet nehezebb s ter­hesebb voltával összefüggő egyéni nyomorúságokat A társadalomnak most sokkal nagyobb része küzd nyomorral vagy erejét túlhaladó munkával, mint egy századdal ezelőtt, valamint sokkal nagyobb azoknak száma is, kik helyzetekkel elégedetlenek, kik kemény küzdelmet vívnak nemcsak létökért, hanem valamely nagyra törő szándék valósítására is; szóval küzdelmesebb az élet, erősebbek a szen­vedélyek, erősebb s több ingert követel az embe­rek idegzete. úgy látszik a mondottak szerint, mintha a szeszes italok ivása nagy mértékben csak ott volna természetes dolog, hol vagy az éghajlat túlságos hidegsége kívánja azt a több viszontagságnak ki­tett egyénektől, vagy a szegénység, a proletárság igen nagy. De a mi vidékünk mindjárt ellene szól ennek. Itt sem az éghajlat nem zordon, sem a szűkölködő munkások nincsenek nagy számmal és mégis igen nagy és úgy hiszem, folyvást emel­kedik a szesz­fogyasztás, a pálinka­ivás. Látni való hogy nem csak természeti tényezők tehát azok, melyek a népet az iszákosság lejtőjére s egy ré­szét onnan a tönkrejutásba terelik, hanem társa­dalmi tényezők is; a mindig fokozódó s nagy ha­szonnal járó szesz­termelés által kifejtett csábítás; mi összevág az állam azon érdekével, hogy a szesz adó minél többet jövedelmezzen. Az nem kérdés, — vagy elenyészik a pénzügyi szempont mellett, — hogy a szeszből bevett adó magát a tőkét, a lakosság testi és erkölcsi jólétét fogyasztja, oly A hódmező­vásárhelyi takarékpénz­tár zárszámadása. Forgalom kimutatás. Bevételek az 1882-ik évről. Pénzmaradvány az 1881-ik évről 16731 frt ,68 kr. Takarék beté­­telek 746‘105 frt 65 kr. Állandó szinházalapra 20 frt. Szegény menház alapra 10 frt. Viszleszá­­mitolt váltók 15250 frt. Jelzálog kölcsön vissza­fizetések 18‘115 frt. Kézizálog kölcsön visszafize­tések 1935 frt. Váltókölcsön visszafizetések 2­610‘827 frt 38 kr. Folyószámla visszafizetések 173­ 883 frt 18 kr. Jelzálog kölcsön kamatok 14­078 frt 76 kr. Kézizálog kölcsön kamatok 220 frt 68 kr. Váltókölcsön kamatok 52448 frt 07 kr. Folyó­számla kamatok 1479 frt 88 kr. Különféle d­íjak és kamatok 276 frt 50 kr. Társasági ház­­h­aszonból 1495 frt. Összesen 3652­786 frt 78 kr. Kiadások: Takarék betét visszafizetések 565954 frt 73 kr. Viszleszámítolt váltó visszafize­tések 15250 frt. Jelzálog kölcsönök 53­905 frt. Kézizálog kölcsönök 4035 frt. Váltó kölcsönök 2 783-100 frt 10 kr. Folyószámlákra 149-614 frt 64 kr. Takarékbetét kamatok 36018 frt 04 kr. Viszleszámitolt váltó kamatok 128 frt 77 kr. Kü­lönféle d­íjak és kamatok 267 frt 72. Tisztség és szolga fizetések 4250 frt. Adóba 1853 frt 46 kr. Vegyes kiadások (lakbér, 3% illeték, posta, uta­zási és perköltségek, irodai szükségletek) 3489 frt 90 kr. Osztalékok 11420 frt. Az 1881-dik évre:­­ Az igazgatóság, választmány és felügyelő bizottság I jutalékaira 1529 frt 82 kr. Tisztviselői jutalma­zásokra 570 frt. Jótékony czélokra 130 frt. Pénz­­maradvány 1882. Deczember 31-én 21269 frt 60 kr. Összesen 3­652.786 frt 78 kr. H.-M.-Vásárhelyen, 1882. Deczember 31-én. Konstantin Péter m. p. vezér­igazgató. Fári An­tal m. p. könyvvezető. Schéner Imre s. k. pénztárnok. Veszteség és nyereség számla az 1882-ik évről. Veszteség: Takarék betétek utáni kamatok 37541 frt 87 kr. Viszleszámitolási kamatok 128 frt 77 kr. Különféle diíjak és kamatok 117 frt 14 kr. Tisztség és szolga fizetések 4250 frt. Adó 1853 frt 46 kr. Vegyes kiadások 3489 frt 90 kr. Felszerelések ez évi leírása 47 frt 19 kr. Tiszta nyeremény: áthozat az 1881-ik évről 1022 frt 26 kr. Folyó 1882-ik évi 20­001 frt 43 kr . 21023 frt 69 kr. Összesen 68451 frt 92 kr. Nyereség. Nyeremény áthozat az 1881-ik évről 1022 frt 26 kr. Jelzálog kölcsön kamatok 13521 frt. Kézizálog kölcsön kamatok 187 frt 45 kr. Váltó kölcsön kamatok 50899 frt 25 kr. Fo­lyószámla kamatok 1416 frt 96 kr. Társasági ház hasoznból 1405 frt. Összesen 68­451 frt 92 kr. H.-M.-Vásárhelyen 1882. Deczember 31-én. Konstantin Péter m. p. vezér­igazgató. Fári Antal m. p. könyvvezető. Schéner Imre s. k. pénztárnok. Mérleg és Vagyon kimutatás az 1882-ik évi XIV-ik üzletszakról. Vagyon: Készpénzben 21269 frt 60 kr. Jelzálog kölcsönökben (205 drb. kötelezvényen) 190138 frt. Kézizálog kölcsönökben (13 drb. zá­loglevelen) 4533 frt. Váltó kölcsönökben (1923 drb. váltón) 762980 frt 97 kr. Folyószámlákon fővárosi pénzintézeteknél 17124 frt. Felszerelé­sekben ez évi leírás után 141 frt 57 kr. Társa­sági házban 13060 frt 62 kr. Követelésben lévő kamatok 455 frt 45 kr. Összesen 1­009­703 frt 21 kr. Teher: Részvény alaptőke 60000 frt. Tar­talék alaptőke 1O­OOO frt. Tisztviselői nyugdíj alap 2190 frt 42 kr. A társaság által tett: Hely­ben felállítandó állandó színház alap 21 frt 20 kr. Helyben felállítandó szegény menház alap 10 frt 60 kr. Takarék betétek (1173 drb. köny­vecskén) 89­796 frt 58 kr. Takarék betételek deczember 31-ig még járó kamatai 16193 frt 40 kr. Fel nem vett részvény osztalékok 67 frt. Előre bevett kamatok 8400 frt 32 kr. Tiszta nyeremény ,­­áthozat az 1881-ik évről 1022 frt 26 kr., az 1882-ik évi 20­001 frt 43 kr.­­ 21023 frt 69 kr. Összesen 1­009­ 703 frt 21 kr. H.-M.-Vásárhelyen 1882. évi Deczember 31. Schéner Imre s. k. Fári Antal m. p. pénztárnok, könyvvezető. Konstantin Péter m. p. vezér­igazgató. Dr.­­Hainiss József m. k. igazgató. Nagy A. János m. p. igazgató. Lázár Mihály m. k. igazgató. Ma­­czelka János m. k. igazgató. Ezen zárszámadást megvizsgálta és helyes­nek találta H.-M.-Vásárhelyen 1883. január 7-én. A felügyelő bizottság: Neumann József m. p. Beregi Lajos m. p. Vörös Zsigmond s. k. Steiner L. József m. p. Ezen rideg, de társaságunk jelenlegi állását tisztán kitüntető számok kezelése után azt hisszük, hogy mindenki meggyőződhetett arról, hogy tár­saságunk megszilárdult, megizmosodott erővel néz a jövőbe; üzlete folytonosan halad, emelkedik; tért foglal úgy erkölcsileg mint anyagilag és foly­vást gyűlnek eszközei, hogy mint közgazdasági tényező a közérdek kívánalmainak a közel­jövőben is annál biztosabban megfelelhessen. Egy miliőt tesz ma azon összeg, mely ma igazgatásának tár­gyát képezi, melyből a betétek — mint a közbi­zalom legbiztosabb hérmérője — 891-796 frt 58 krt tesznek ki s ez évben is 180’000 írttal emel­kedtek. Azon tudattal, hogy a t. közgyűlés által gondjainkra bízott társaságot megelégedésükhöz képest vezettük és hogy bizalmukra méltatlanok­nak nem bizonyultunk, az előtt 3 évvel nyert megbízatásunkat a választmánynyal együtt a t. közgyűlés kezeibe köszönetünk nyilvánítása mel­lett vissza­tesszük. Bármely férfiakra is ruházzák ezen pénzintézet vezetését, ők oly szervezetet ta­lálnak a mely rendszeresen működik és teljesen képes léte czéljának megfelelni. Az előterjesztett mérleg szerint a lefolyt év­ben az 1881-ik évről áthozott 1022 frt 26 krral együtt 21­ 023 frt 69 kr. tiszta hasznot eredmé­nyeztünk. Ennek hova fordítását a felügyelő bi­zottság és választmánynyal egyetértőleg alapsza­bályaink 67. §-a értelmében a következőképen hozzuk javaslatba. Tiszta haszon 1881. évi­­ 1022 ft. 26 kr részvényre 24 frtjával 14400 ft. — a fent maradt 2823 ft. 54 krból 1600 frtot még a tartralék alaphoz, 23 frt 54 frt a tisztviselői nyugdíj alaphoz csatolni és 1200 frt­­tot pedig a jövő tekintve jelenév számlájára elő­írni indítványozzuk. Mely haszon felosztási indítványunk elfoga­dása után a múlt évi osztalékok szelvény beváltá­sát 1. évi január hó 29-étől kérjük folyóvá tenni. Ezek után kérjük a T. közgyűlést miszerint ezen jelentésünket jóváhagyó tudomásul venni és a felügyelő bizottság jelentése meghallgatása után részünkre úgy mint a választmány s a társaság összes közeges részére a szokásos felmentvényt megszavazni s az alapszabályok értelmében a mai napra a tárgysorozat 5-ik pontja alatt kitűzött vá­lasztásokat megejteni méltóztassanak. Végül felemlítjük, miszerint a társaság köl­­csöneiből ez idő szerint csak 2 db. 115 frt értékű váltó van per alatt. H.-M.-Vásárhelyen 1883. évi január 11-én tartott üléséből. Az igazgatóság: Konstantin Péter m. p. vezér­igazgató. Dr. Halniss József m. p. igazgató. Lázár Mihály m. p. igazgató. Nagy A. János m. p. igazgató, ifj. Maczelka János m. p. igazgató. Felügyelő bizottsági jelentés. Tekintetes közgyűlés. Alapszabályaink rende­lete folytán az intézet üzletvezetésének ellenőrzése végett, a múlt év folyamán, hogy a társasági ügyek meneteiről tudomást szerezzünk, időnként vizsgálat alá vettük az üzleti könyveket, iratokat és pénztárt. Deczember hó 31-én és folytatólag­­. 1883. évi január hó 7-én a váltókat, kötvé­nyeket és zálogtárgyakat egytől egyig, a betéte­ket tételről tételre a leltárral összeegyeztettük, s minden alkalommal azt tapasztaltuk, hogy azok híven és pontosan vezettettek és lelkiismeretesen kezeltettek, melyért ez alkalommal is a pénztári tisztség odaadó szakértelemmel, buzgósággal tel­jesített lelkiismeretes munkálataiért elismerésün­ket nyilványítjuk, különösen­­. Fári Antal fő­könyvvezető urat a tekintetes közgyűlés becses fi­gyelmébe ajánljuk. Midőn múlt 1882-ik évi általunk megvizs­gált és aláírásunkkal megerősített zármérleget min­den egyes tételeiben helyesnek nyilvánítjuk, és az igazgatóság által a tiszta haszon felosztása vé­gett előterjesztett tervezetet javaslatba hozzuk egyúttal kérjük a tekintetes közgyűlést, hogy el­járásunk tudomásul vétele mellett, a hunvásárhelyi takarékpénztár 1882-ik évi számvitelére nézve a felmentvényt szokásos módon megadni szívesked­jék ; végre a reánk ruházott bizalmat megköszön, “ c ›, » ra _ › g 2 ■« * .-i % " ® ° t O M» £ ~ - , , ■* Váltó Jelzálog " § “ * ·‚ £ ~ £ e :S, év hó ~ -s » - s ; S - S -at ~ ^ t " ______________________ 2 f .° * o ‚. - *---------­kölcsönök &­­ __ *" c kamatláb 1878 ” 350440 97 381579Ü4 6577 68 910 13901 96 440114 95 1565277 57 1090183 10% 6-7<>/0 1879 £ 548016 27 415200Í- 104027 68 245 90111 63 641219 32 2043709 87 12121 198-9% 5-6°/0 1880 | 633130 46 530700 52 124625— 673 72557 88 764702 31 2712333 42 15886 23 7-8°/0 4-5% 1881 £ 711645 66 590708;25 154348 — 243341392 54 819376 27 3350618 07 16998 017-5% 4-5o/0 1882 £ 891796 58 782980|97 190138 - 4533 17124 - 1009703 21 3652786 78 2000143 7-8% 4-5% 1882. évi­­ 20001 ft. 43 kr. Összesen 21023 ft. 69 kr. az 1882-ik évi nyereményből levonva: 5°/a a tartalék alapra = 1000 ft. 05 kr. 1°0 a nyugdíj alapra = 200 ft. 01 kr. 3% a vezérigazgató - 600 ft. 03 kr. 2% a 4 igazgatósági tag - 400 ft. 02 kr. 2% a napi biztosok == 400 ft. 02 kr. 1% a bíráló bizottság — 200 ft. 01 kr. 1% a felügyelő bizottság = 200 ft. 01 kr. alapok és haszonrészekre 3000 ft. 15t­. Jótékony czélokra 1­200 Érdem dijjazásokra 600 3800 ft. 15 kr. marad 17223 ft. 54 kr. az 1882-ik évi osztalékra 600 drb. TÁRCZA. „A Jogász-bál.“ (H.-M.-Vásárhelyen 1883. január 6-án.) Sok lakodalom volt. Erre pislantott valahára Amor az a kis nyilas gyerek és hamarjában úgy széjjel lövöldözött itt, hogy csak, úgy hullott egy­más karjába leány és legény. Óh házzasság te Eldorolda! miért kell te éretted kilencz kása he­gyet keresztül enni! . . . Valamint kemény csata után a hadvezér gyöngült erővel és nagyobb gonddal indul új csa­tára, úgy aggódik a sok házasság után Corneval is. A bál: vígjáték, a házasság: tragoedia, a­mely­ben a hős vagy eléri czélját vagy pedig az ár ellen úszván, elbukik. És aki egyszer megszerette a tragoediát az a vígjátékot többé nem kedvelheti, amelyben gyakran a köpönyegforgatás a hős leg­nagyobb erénye. Azonban tudni való, hogy nincs szabály kivétel nélkül. Méltán aggódott tehát Carneval. De a sür­gős idő segélyére jött s igy a kedvezőtlen elője­lek daczára soha felül nem múlt készületekben volt alkalma gyönyörködhetni. Nehéz a kezdet, az úttörőkké a dicsőség. Ez alkalommal a vásárhelyi köré, mely a múlt évben aratott fényes erkölcsi siker által bátorítva, megtörte a jeget. És ha tekintetbe veszszük, hogy öt bálra készülődött a vásárhelyi közönség, s hogy ezek közül egy másodnapra, egy negyednapra egy pedig nyolc­ad napra lett kitűzve a vásár­helyi kör tánczestélye után, tekintetbe véve to­vábbá, hogy nagy horderejű és nyomatékos sza­vakkal már egy héttel előbb kimondatott a „Vá­sárhelyi Közlöny “-ben, hogy az idei farsangi bá­lok között legélvezetesebbnek ígérkezik a 27-iki, az­az hát az, a­mely azon rendezőbizottság által rendeztetik, melynek tagjai mind — mind háza­sulandó ifjak? mondom mindezeket tekintetbe véve, ehez valóban ifjú tűz, gyorsan keringő vér és elszánt bátorság kivántatódott. Oh dehát mire nem képes az ifjúság idealizmusa! Nem lehet­nek oly kedvezőtlen viszonyok, a­melyek között az jótékony czélra hálát rendezni ne volna haj­landó. Hiszen jóttenni és mulatni: ez a két czél az, melyért egyaránt hevül az ifjúi kebel. Hogy pedig mulatva jóttenni mindenkinek sietni kellene akiben van még egy csöpp meleg vér, azt bizo­nyítgatni tán fölösleges. A vásárhelyi kör tagjai pedig olyan fiatal emberek, a­kik nem rettentek viszsza a baljóslatoktól, hittek a természet örök rendében, a­mely szerint mulatni vágy az ember. Azonban megmutatta a következés, hogy e In­tőkben ugyan nem csalatkozának, hanem a­zár­jel között legyen mondva, hogy a kedvét el ne vegye az olvasónak — a vásárhelyi miseriák összesen és együttvéve közreműködtek, hogy va­lahogy e fajta bál deficit nélkül meg ne essék. Azonban: ne sutor ultra crepidam! majd szól erről a pénztárnoki jelentés. Mi csak maradjunk a kaptafánál. Eljött január 6-ika. A casinó kis terme jel­ölte ünnepi köntösét. Annyi kedélyes estvét töl­tött már e teremben a vásárhelyi értelmiség, hogy ünnepi ruhájában is jól ismeri. Eljöttek most is a jó ismerősök. A bútoraitól megfosztott terem gyorsan benépesült — csak az vált végzet­sze­rűvé, hogy az olvasó­terem és az ebédlő üresen maradtak —. Zsongó beszéddel telt meg a levegő, lágyan suhogtak a fodros ruhák, csendesen hul­lámzott a hókebel, boldogan mosolygott minden arca, hogyisne mikor édes bizonytalanságban rin­gatózott minden ember. — A nők ruháinak ró­zsaszín, kék, sárga, piros tarkaságával kellemes ellentétet képezett a férfiak fekete egyenruhája. De nagy áldás lenne némelyik apára, ha divatba jönne valahára valami­féle női egyenruha, amely­ben azután elfarsangolhatna kedves kis leánya mindaddig míg nőül nem veszik, sőt még azután is öt—tiz esztendeig , mint a milyen szép időt egy—némely frakk megér. — (Mikor tudniillik soká házasulandó a fiatal ember.) — Csakhogy ne reménykedjetek ti boldog apák, kiket az úr isten különös kedvében szép kedves gyöngéd lá­nyokkal áldott meg; a női egyenruha nem életre való, nagyon gyenge, nagyon gyarló eszme. „Tündökölni vágynak a leányok S méltán j­ók a föld csillagai.“ . . . A czigány ráhúzta a nyitányt, a művészi accordok édes harmóniába olvadtak, a lélek a szív érzéseivel, s mikorra megrendült az első csárdás el volt feledve minden földi gond, minden bánat, minden keserűség, minden versenygés, min­den gyűlölet. Elvoltak feledve a múlt emlékei, a jövő reményei — csak azt nem tudta elfeledni senki, hogy a házasulandó és nem házasulandó fiatal ember összevéve kevés Vásárhelyen — em­berré vált az ember; örült a jelennek háborútla­­nul, követve nagy költőnk szép oktatását: „Minden órádnak leszakaszd virágát. A jövendőnek sivatag homályát, Bizd az Istenség vezető kezére: Élj az idővel.“ Sajátságos tünemény is egy tánczvigalom. Mintha egy éjszakára egy szebb, fényesebb tün­­dériesb, új világba lépnének az emberek a meg­szokott és köznapiból, amelyben egészen más esz­mék és elvek az uralkodók. Mindenki csak élve­zetet keres, megszűnnek az ismeretlenség kor­látai, nem létezik ama szigorú illem­szabály, mely szerint a rendes társadalmi életben idegen férfi idegen nőhöz akármilyen szép akármilyen vonzó s legyen is ez: három lépésnyi távolról beszélhet csupán , hanem e helyet megvan az a kellemes kiváltság, hogy az ifjú a szelíd szende lánykát és úgy mint a bálkirálynőket az első bemutatás után nyilvánosan átölelheti és sok perczig tart­hatja átölelve. Képzeljünk csak ilyen nyilvános, a mamák férjek és jegyesek szeme láttára történt átölelést sétányon színházban vagy hangversenyen! Óriási következményeket vonna az maga után. Nem is lehet azokat elsorolni, hogy mi minden történhetett jan. 6-án abban az est­étől hajnalig tartott új világban , azt csak sejteni lehet, tudni nem. Mindenek előtt igen sok beszéd lehetett ré­szint hiába való, részint épületes. Azután egy né­hány elburkolt öntudatos vagy öntudatlan vallo­más, ártatlan bókok, meglehetős kevés kosár, és így tovább. Szép leány volt elég, az nem fogy el soha, sőt mentül több házasság köttetik, ta­pasztalás szerint annál több szép leány lesz. Tehát csak rajta „házasulandó intelligens ifjak“ ! Tessék rendezni fényes bálákat és mél­tóztassanak már valahára megházasodni. Hanem egy jó tanács fel fér talán. Menjenek el az illető ifjak más bálokra is és ami­re tánczoljanak. Mert ha egész farsangon át kuporgatni kell a drága jó kedvet és erőt, hogy a leendő fényes bálra elegendő legyen, és ha még ilyen erő-köz­­pontosítás mellett is, meglehetős hiányával az ön­bizalomnak, a vidéki tánczolni szerető fiatal em­bereknek a 27-iki bálon való megjelenést tartal­mazó igéretekre támaszkodnak, amiről tudniillik az ígéretről­­ mindenki tudja, hogy: szép szó de csak akkor jó ha megadják, akkor a férjhez menendő hölgyeknek nem sok bizodalmuk lehet. Eszékbe juthat a „Váljunk el“-ben található ama fogalom — meghatározás, hogy a házasság, a férfiakra nézve, rokkantak menháza. Y. kevéssé drága jószágnak tartják némely országban az embert, hogy p. o. Oroszországban hivatalosan tiltották be s üldözték a múlt évtizedben azon mértékletességi egyleteket, melyek javították volna az iszákosság miatt nyomorgó parasztság helyze­tét, de az államnak 83 millióra menő szesz­adó jövedelmét pár millióval talán, apasztották volna. Ez jellemzi — Angolország és Svédország kivé­telével — minden állam pénzügyi politikáját. (Vége köv.) Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés! Midőn a t. részvényes urakat — mai napra szabályszerűen egybe hívott közgyűlés alkalmából tiszteletteljesen üdvözöljük, jelentésünket az 1882. évről társaságunk fennállásának 14-ik üzlet évéről következőkben terjesztjük elő. A lefolyt évre nézve teljes megelégedéssel jelenthetjük, hogy az társaságunk működésére ál­talánosságban kedvező volt, bár ugyan az a pénz­bőség melyről már többször volt alkalmunk e he­lyen említést tenni ugyanazon nehézségek tőkeink czélszerű elhelyezésénél, ez évben is csekély félbe­szakítással folytonosan tartottak. A kereskedelmi törvény intézkedéseinek s alapszabályainknak szigorú és pontos megtartása alapján össze­állított a felügyelő bizottság által tü­zetesen megvizsgált, s minden tekintetben helyes­nek talált, s ide mellékelt 1882-ik évi zárszámadás főbb tételei az előző 4 év számtételeivel összeha­sonlítva következőleg állanak:

Next