Hód-Mező-Vásárhely, 1883. január-június (13. évfolyam, 1-25. szám)
1883-01-14 / 2. szám
zsölő angol nemesek külön szobákat tartottak a végre, hogy ott úri vendégeik a gyomrot terhelő bor feleslegétől megszabaduljanak, hanem borzasztóvá lett akkor, mikor olyan italt kezdtek készíteni, melyből gyüszünyit isznak egyszerre. Addig a szeszes italok izgató hatást tettek s megtámadták az ember gyomrát, most mérgező hatást tesznek s megtámadják agyvelejét. Ez a külömbség a sok bor és a sok pálinka ivása közt. — Mi az oka, hogy a borszesz, a maga ezerféle alakjában, mindig oly csábitó hatást tett az emberiségre? Hogy a szeszes italok oly zsarnokilag uralkodnak azon, ki rabságukba esett? Azon ok az emberi természetben van. Az emberi kedély igen sokféle hatás alatt áll: lever, elszomorít bennünket mindaz mi erőnket fogyasztja, vagy az erő érzetét gyengíti; felderít, megelevenít az, mi erőnk érzését fokozza, mi valamely inger által vagy érzékeinket foglalkoztatja s u. n. szórakozást okoz, vagy elenyészted idegzetünk levertségét, a fáradtságot. Ilyen inger, ilyen élvezetokozó anyag a borszesz. Hatása alatt gyorsabban ver a szív, élénkebb a vérforgás az agyban, gyorsabban szövődik a gondolatok lánczolata, erősebbnek, ifjabbnak érzi magát az ember; a nagy gondok kisebbeknek, a boldogságnak akadályai könnyen elhárithatóknak tetszenek előtte, fájdalma megszűnik s még mielőtt a teljes mérgező hatás bekövetkeznék és elvesztené öntudatát, néhány percre következik a szokatlan megkönnyebbülésnek, a mesterséges, de addig teljes lelki jólétnek, mely kivált a szerencsétlen vagy igen gyötört ember előtt mindennél becsebb s feledteti vele a kijózanodás ismeretes keserűségeit. Élvezi a néhány percznyi könnyű jelent s nem gondol a jövőre, mi pedig ezzel is nehezebb lesz. Ez az egyik oka a szeszes italok kedvelésének s ez az oka még azon embernél is, ki nem iszik annyit, hogy megmérgezze magát és megrészegedjék. De van egy másik ok is. Sok embernek kell igen nehéz munkát végezni, olyat, mely a legjobb táplálék mellett is felülmúlja erejét; vagy valóban nincs is olyan helyzetben, hogy kellően tápláló eledeleket szerezhessen be. De a rá néző munkát el kell végeznie; olyan szerre van tehát szüksége, mely fokozott erőkifejtésre, nagyobb munka végzésére képesíti — ha csak egy kevés időre s habár a testi egészség kárával is, és ez az anyag a borszesz. Mert ennek hatása alatt nem érzik a fáradtság s valósággal több munkát bir az izomzat. Csakhogy mindez a test állományának rovására történik s az ily módon mértéken túl erőltetett test nem pótolva veszteségeit kellő táplálékkal, elgyengül s korán tönkre jut. Látni való ezekből, hogy a szeszes italok fogyasztására természetes következése a társaságos élettel, de főleg a jelenkori élet nehezebb s terhesebb voltával összefüggő egyéni nyomorúságokat A társadalomnak most sokkal nagyobb része küzd nyomorral vagy erejét túlhaladó munkával, mint egy századdal ezelőtt, valamint sokkal nagyobb azoknak száma is, kik helyzetekkel elégedetlenek, kik kemény küzdelmet vívnak nemcsak létökért, hanem valamely nagyra törő szándék valósítására is; szóval küzdelmesebb az élet, erősebbek a szenvedélyek, erősebb s több ingert követel az emberek idegzete. úgy látszik a mondottak szerint, mintha a szeszes italok ivása nagy mértékben csak ott volna természetes dolog, hol vagy az éghajlat túlságos hidegsége kívánja azt a több viszontagságnak kitett egyénektől, vagy a szegénység, a proletárság igen nagy. De a mi vidékünk mindjárt ellene szól ennek. Itt sem az éghajlat nem zordon, sem a szűkölködő munkások nincsenek nagy számmal és mégis igen nagy és úgy hiszem, folyvást emelkedik a szeszfogyasztás, a pálinkaivás. Látni való hogy nem csak természeti tényezők tehát azok, melyek a népet az iszákosság lejtőjére s egy részét onnan a tönkrejutásba terelik, hanem társadalmi tényezők is; a mindig fokozódó s nagy haszonnal járó szesztermelés által kifejtett csábítás; mi összevág az állam azon érdekével, hogy a szesz adó minél többet jövedelmezzen. Az nem kérdés, — vagy elenyészik a pénzügyi szempont mellett, — hogy a szeszből bevett adó magát a tőkét, a lakosság testi és erkölcsi jólétét fogyasztja, oly A hódmezővásárhelyi takarékpénztár zárszámadása. Forgalom kimutatás. Bevételek az 1882-ik évről. Pénzmaradvány az 1881-ik évről 16731 frt ,68 kr. Takarék betételek 746‘105 frt 65 kr. Állandó szinházalapra 20 frt. Szegény menház alapra 10 frt. Viszleszámitolt váltók 15250 frt. Jelzálog kölcsön visszafizetések 18‘115 frt. Kézizálog kölcsön visszafizetések 1935 frt. Váltókölcsön visszafizetések 2610‘827 frt 38 kr. Folyószámla visszafizetések 173 883 frt 18 kr. Jelzálog kölcsön kamatok 14078 frt 76 kr. Kézizálog kölcsön kamatok 220 frt 68 kr. Váltókölcsön kamatok 52448 frt 07 kr. Folyószámla kamatok 1479 frt 88 kr. Különféle díjak és kamatok 276 frt 50 kr. Társasági házhaszonból 1495 frt. Összesen 3652786 frt 78 kr. Kiadások: Takarék betét visszafizetések 565954 frt 73 kr. Viszleszámítolt váltó visszafizetések 15250 frt. Jelzálog kölcsönök 53905 frt. Kézizálog kölcsönök 4035 frt. Váltó kölcsönök 2 783-100 frt 10 kr. Folyószámlákra 149-614 frt 64 kr. Takarékbetét kamatok 36018 frt 04 kr. Viszleszámitolt váltó kamatok 128 frt 77 kr. Különféle díjak és kamatok 267 frt 72. Tisztség és szolga fizetések 4250 frt. Adóba 1853 frt 46 kr. Vegyes kiadások (lakbér, 3% illeték, posta, utazási és perköltségek, irodai szükségletek) 3489 frt 90 kr. Osztalékok 11420 frt. Az 1881-dik évre: Az igazgatóság, választmány és felügyelő bizottság I jutalékaira 1529 frt 82 kr. Tisztviselői jutalmazásokra 570 frt. Jótékony czélokra 130 frt. Pénzmaradvány 1882. Deczember 31-én 21269 frt 60 kr. Összesen 3652.786 frt 78 kr. H.-M.-Vásárhelyen, 1882. Deczember 31-én. Konstantin Péter m. p. vezérigazgató. Fári Antal m. p. könyvvezető. Schéner Imre s. k. pénztárnok. Veszteség és nyereség számla az 1882-ik évről. Veszteség: Takarék betétek utáni kamatok 37541 frt 87 kr. Viszleszámitolási kamatok 128 frt 77 kr. Különféle diíjak és kamatok 117 frt 14 kr. Tisztség és szolga fizetések 4250 frt. Adó 1853 frt 46 kr. Vegyes kiadások 3489 frt 90 kr. Felszerelések ez évi leírása 47 frt 19 kr. Tiszta nyeremény: áthozat az 1881-ik évről 1022 frt 26 kr. Folyó 1882-ik évi 20001 frt 43 kr . 21023 frt 69 kr. Összesen 68451 frt 92 kr. Nyereség. Nyeremény áthozat az 1881-ik évről 1022 frt 26 kr. Jelzálog kölcsön kamatok 13521 frt. Kézizálog kölcsön kamatok 187 frt 45 kr. Váltó kölcsön kamatok 50899 frt 25 kr. Folyószámla kamatok 1416 frt 96 kr. Társasági ház hasoznból 1405 frt. Összesen 68451 frt 92 kr. H.-M.-Vásárhelyen 1882. Deczember 31-én. Konstantin Péter m. p. vezérigazgató. Fári Antal m. p. könyvvezető. Schéner Imre s. k. pénztárnok. Mérleg és Vagyon kimutatás az 1882-ik évi XIV-ik üzletszakról. Vagyon: Készpénzben 21269 frt 60 kr. Jelzálog kölcsönökben (205 drb. kötelezvényen) 190138 frt. Kézizálog kölcsönökben (13 drb. záloglevelen) 4533 frt. Váltó kölcsönökben (1923 drb. váltón) 762980 frt 97 kr. Folyószámlákon fővárosi pénzintézeteknél 17124 frt. Felszerelésekben ez évi leírás után 141 frt 57 kr. Társasági házban 13060 frt 62 kr. Követelésben lévő kamatok 455 frt 45 kr. Összesen 1009703 frt 21 kr. Teher: Részvény alaptőke 60000 frt. Tartalék alaptőke 1OOOO frt. Tisztviselői nyugdíj alap 2190 frt 42 kr. A társaság által tett: Helyben felállítandó állandó színház alap 21 frt 20 kr. Helyben felállítandó szegény menház alap 10 frt 60 kr. Takarék betétek (1173 drb. könyvecskén) 89796 frt 58 kr. Takarék betételek deczember 31-ig még járó kamatai 16193 frt 40 kr. Fel nem vett részvény osztalékok 67 frt. Előre bevett kamatok 8400 frt 32 kr. Tiszta nyeremény ,áthozat az 1881-ik évről 1022 frt 26 kr., az 1882-ik évi 20001 frt 43 kr. 21023 frt 69 kr. Összesen 1009 703 frt 21 kr. H.-M.-Vásárhelyen 1882. évi Deczember 31. Schéner Imre s. k. Fári Antal m. p. pénztárnok, könyvvezető. Konstantin Péter m. p. vezérigazgató. Dr.Hainiss József m. k. igazgató. Nagy A. János m. p. igazgató. Lázár Mihály m. k. igazgató. Maczelka János m. k. igazgató. Ezen zárszámadást megvizsgálta és helyesnek találta H.-M.-Vásárhelyen 1883. január 7-én. A felügyelő bizottság: Neumann József m. p. Beregi Lajos m. p. Vörös Zsigmond s. k. Steiner L. József m. p. Ezen rideg, de társaságunk jelenlegi állását tisztán kitüntető számok kezelése után azt hisszük, hogy mindenki meggyőződhetett arról, hogy társaságunk megszilárdult, megizmosodott erővel néz a jövőbe; üzlete folytonosan halad, emelkedik; tért foglal úgy erkölcsileg mint anyagilag és folyvást gyűlnek eszközei, hogy mint közgazdasági tényező a közérdek kívánalmainak a közeljövőben is annál biztosabban megfelelhessen. Egy miliőt tesz ma azon összeg, mely ma igazgatásának tárgyát képezi, melyből a betétek — mint a közbizalom legbiztosabb hérmérője — 891-796 frt 58 krt tesznek ki s ez évben is 180’000 írttal emelkedtek. Azon tudattal, hogy a t. közgyűlés által gondjainkra bízott társaságot megelégedésükhöz képest vezettük és hogy bizalmukra méltatlanoknak nem bizonyultunk, az előtt 3 évvel nyert megbízatásunkat a választmánynyal együtt a t. közgyűlés kezeibe köszönetünk nyilvánítása mellett visszatesszük. Bármely férfiakra is ruházzák ezen pénzintézet vezetését, ők oly szervezetet találnak a mely rendszeresen működik és teljesen képes léte czéljának megfelelni. Az előterjesztett mérleg szerint a lefolyt évben az 1881-ik évről áthozott 1022 frt 26 krral együtt 21 023 frt 69 kr. tiszta hasznot eredményeztünk. Ennek hova fordítását a felügyelő bizottság és választmánynyal egyetértőleg alapszabályaink 67. §-a értelmében a következőképen hozzuk javaslatba. Tiszta haszon 1881. évi 1022 ft. 26 kr részvényre 24 frtjával 14400 ft. — a fent maradt 2823 ft. 54 krból 1600 frtot még a tartralék alaphoz, 23 frt 54 frt a tisztviselői nyugdíj alaphoz csatolni és 1200 frttot pedig a jövő tekintve jelenév számlájára előírni indítványozzuk. Mely haszon felosztási indítványunk elfogadása után a múlt évi osztalékok szelvény beváltását 1. évi január hó 29-étől kérjük folyóvá tenni. Ezek után kérjük a T. közgyűlést miszerint ezen jelentésünket jóváhagyó tudomásul venni és a felügyelő bizottság jelentése meghallgatása után részünkre úgy mint a választmány s a társaság összes közeges részére a szokásos felmentvényt megszavazni s az alapszabályok értelmében a mai napra a tárgysorozat 5-ik pontja alatt kitűzött választásokat megejteni méltóztassanak. Végül felemlítjük, miszerint a társaság kölcsöneiből ez idő szerint csak 2 db. 115 frt értékű váltó van per alatt. H.-M.-Vásárhelyen 1883. évi január 11-én tartott üléséből. Az igazgatóság: Konstantin Péter m. p. vezérigazgató. Dr. Halniss József m. p. igazgató. Lázár Mihály m. p. igazgató. Nagy A. János m. p. igazgató, ifj. Maczelka János m. p. igazgató. Felügyelő bizottsági jelentés. Tekintetes közgyűlés. Alapszabályaink rendelete folytán az intézet üzletvezetésének ellenőrzése végett, a múlt év folyamán, hogy a társasági ügyek meneteiről tudomást szerezzünk, időnként vizsgálat alá vettük az üzleti könyveket, iratokat és pénztárt. Deczember hó 31-én és folytatólag. 1883. évi január hó 7-én a váltókat, kötvényeket és zálogtárgyakat egytől egyig, a betéteket tételről tételre a leltárral összeegyeztettük, s minden alkalommal azt tapasztaltuk, hogy azok híven és pontosan vezettettek és lelkiismeretesen kezeltettek, melyért ez alkalommal is a pénztári tisztség odaadó szakértelemmel, buzgósággal teljesített lelkiismeretes munkálataiért elismerésünket nyilványítjuk, különösen. Fári Antal főkönyvvezető urat a tekintetes közgyűlés becses figyelmébe ajánljuk. Midőn múlt 1882-ik évi általunk megvizsgált és aláírásunkkal megerősített zármérleget minden egyes tételeiben helyesnek nyilvánítjuk, és az igazgatóság által a tiszta haszon felosztása végett előterjesztett tervezetet javaslatba hozzuk egyúttal kérjük a tekintetes közgyűlést, hogy eljárásunk tudomásul vétele mellett, a hunvásárhelyi takarékpénztár 1882-ik évi számvitelére nézve a felmentvényt szokásos módon megadni szíveskedjék ; végre a reánk ruházott bizalmat megköszön, “ c ›, » ra _ › g 2 ■« * .-i % " ® ° t O M» £ ~ - , , ■* Váltó Jelzálog " § “ * ·‚ £ ~ £ e :S, év hó ~ -s » - s ; S - S -at ~ ^ t " ______________________ 2 f .° * o ‚. - *---------kölcsönök & __ *" c kamatláb 1878 ” 350440 97 381579Ü4 6577 68 910 13901 96 440114 95 1565277 57 1090183 10% 6-7<>/0 1879 £ 548016 27 415200Í- 104027 68 245 90111 63 641219 32 2043709 87 12121 198-9% 5-6°/0 1880 | 633130 46 530700 52 124625— 673 72557 88 764702 31 2712333 42 15886 23 7-8°/0 4-5% 1881 £ 711645 66 590708;25 154348 — 243341392 54 819376 27 3350618 07 16998 017-5% 4-5o/0 1882 £ 891796 58 782980|97 190138 - 4533 17124 - 1009703 21 3652786 78 2000143 7-8% 4-5% 1882. évi 20001 ft. 43 kr. Összesen 21023 ft. 69 kr. az 1882-ik évi nyereményből levonva: 5°/a a tartalék alapra = 1000 ft. 05 kr. 1°0 a nyugdíj alapra = 200 ft. 01 kr. 3% a vezérigazgató - 600 ft. 03 kr. 2% a 4 igazgatósági tag - 400 ft. 02 kr. 2% a napi biztosok == 400 ft. 02 kr. 1% a bíráló bizottság — 200 ft. 01 kr. 1% a felügyelő bizottság = 200 ft. 01 kr. alapok és haszonrészekre 3000 ft. 15t. Jótékony czélokra 1200 Érdem dijjazásokra 600 3800 ft. 15 kr. marad 17223 ft. 54 kr. az 1882-ik évi osztalékra 600 drb. TÁRCZA. „A Jogász-bál.“ (H.-M.-Vásárhelyen 1883. január 6-án.) Sok lakodalom volt. Erre pislantott valahára Amor az a kis nyilas gyerek és hamarjában úgy széjjel lövöldözött itt, hogy csak, úgy hullott egymás karjába leány és legény. Óh házzasság te Eldorolda! miért kell te éretted kilencz kása hegyet keresztül enni! . . . Valamint kemény csata után a hadvezér gyöngült erővel és nagyobb gonddal indul új csatára, úgy aggódik a sok házasság után Corneval is. A bál: vígjáték, a házasság: tragoedia, amelyben a hős vagy eléri czélját vagy pedig az ár ellen úszván, elbukik. És aki egyszer megszerette a tragoediát az a vígjátékot többé nem kedvelheti, amelyben gyakran a köpönyegforgatás a hős legnagyobb erénye. Azonban tudni való, hogy nincs szabály kivétel nélkül. Méltán aggódott tehát Carneval. De a sürgős idő segélyére jött s igy a kedvezőtlen előjelek daczára soha felül nem múlt készületekben volt alkalma gyönyörködhetni. Nehéz a kezdet, az úttörőkké a dicsőség. Ez alkalommal a vásárhelyi köré, mely a múlt évben aratott fényes erkölcsi siker által bátorítva, megtörte a jeget. És ha tekintetbe veszszük, hogy öt bálra készülődött a vásárhelyi közönség, s hogy ezek közül egy másodnapra, egy negyednapra egy pedig nyolcad napra lett kitűzve a vásárhelyi kör tánczestélye után, tekintetbe véve továbbá, hogy nagy horderejű és nyomatékos szavakkal már egy héttel előbb kimondatott a „Vásárhelyi Közlöny “-ben, hogy az idei farsangi bálok között legélvezetesebbnek ígérkezik a 27-iki, azaz hát az, amely azon rendezőbizottság által rendeztetik, melynek tagjai mind — mind házasulandó ifjak? mondom mindezeket tekintetbe véve, ehez valóban ifjú tűz, gyorsan keringő vér és elszánt bátorság kivántatódott. Oh dehát mire nem képes az ifjúság idealizmusa! Nem lehetnek oly kedvezőtlen viszonyok, amelyek között az jótékony czélra hálát rendezni ne volna hajlandó. Hiszen jóttenni és mulatni: ez a két czél az, melyért egyaránt hevül az ifjúi kebel. Hogy pedig mulatva jóttenni mindenkinek sietni kellene akiben van még egy csöpp meleg vér, azt bizonyítgatni tán fölösleges. A vásárhelyi kör tagjai pedig olyan fiatal emberek, akik nem rettentek viszsza a baljóslatoktól, hittek a természet örök rendében, amely szerint mulatni vágy az ember. Azonban megmutatta a következés, hogy e Intőkben ugyan nem csalatkozának, hanem azárjel között legyen mondva, hogy a kedvét el ne vegye az olvasónak — a vásárhelyi miseriák összesen és együttvéve közreműködtek, hogy valahogy e fajta bál deficit nélkül meg ne essék. Azonban: ne sutor ultra crepidam! majd szól erről a pénztárnoki jelentés. Mi csak maradjunk a kaptafánál. Eljött január 6-ika. A casinó kis terme jelölte ünnepi köntösét. Annyi kedélyes estvét töltött már e teremben a vásárhelyi értelmiség, hogy ünnepi ruhájában is jól ismeri. Eljöttek most is a jó ismerősök. A bútoraitól megfosztott terem gyorsan benépesült — csak az vált végzetszerűvé, hogy az olvasóterem és az ebédlő üresen maradtak —. Zsongó beszéddel telt meg a levegő, lágyan suhogtak a fodros ruhák, csendesen hullámzott a hókebel, boldogan mosolygott minden arca, hogyisne mikor édes bizonytalanságban ringatózott minden ember. — A nők ruháinak rózsaszín, kék, sárga, piros tarkaságával kellemes ellentétet képezett a férfiak fekete egyenruhája. De nagy áldás lenne némelyik apára, ha divatba jönne valahára valamiféle női egyenruha, amelyben azután elfarsangolhatna kedves kis leánya mindaddig míg nőül nem veszik, sőt még azután is öt—tiz esztendeig , mint a milyen szép időt egy—némely frakk megér. — (Mikor tudniillik soká házasulandó a fiatal ember.) — Csakhogy ne reménykedjetek ti boldog apák, kiket az úr isten különös kedvében szép kedves gyöngéd lányokkal áldott meg; a női egyenruha nem életre való, nagyon gyenge, nagyon gyarló eszme. „Tündökölni vágynak a leányok S méltán jók a föld csillagai.“ . . . A czigány ráhúzta a nyitányt, a művészi accordok édes harmóniába olvadtak, a lélek a szív érzéseivel, s mikorra megrendült az első csárdás el volt feledve minden földi gond, minden bánat, minden keserűség, minden versenygés, minden gyűlölet. Elvoltak feledve a múlt emlékei, a jövő reményei — csak azt nem tudta elfeledni senki, hogy a házasulandó és nem házasulandó fiatal ember összevéve kevés Vásárhelyen — emberré vált az ember; örült a jelennek háborútlanul, követve nagy költőnk szép oktatását: „Minden órádnak leszakaszd virágát. A jövendőnek sivatag homályát, Bizd az Istenség vezető kezére: Élj az idővel.“ Sajátságos tünemény is egy tánczvigalom. Mintha egy éjszakára egy szebb, fényesebb tündériesb, új világba lépnének az emberek a megszokott és köznapiból, amelyben egészen más eszmék és elvek az uralkodók. Mindenki csak élvezetet keres, megszűnnek az ismeretlenség korlátai, nem létezik ama szigorú illemszabály, mely szerint a rendes társadalmi életben idegen férfi idegen nőhöz akármilyen szép akármilyen vonzó s legyen is ez: három lépésnyi távolról beszélhet csupán , hanem e helyet megvan az a kellemes kiváltság, hogy az ifjú a szelíd szende lánykát és úgy mint a bálkirálynőket az első bemutatás után nyilvánosan átölelheti és sok perczig tarthatja átölelve. Képzeljünk csak ilyen nyilvános, a mamák férjek és jegyesek szeme láttára történt átölelést sétányon színházban vagy hangversenyen! Óriási következményeket vonna az maga után. Nem is lehet azokat elsorolni, hogy mi minden történhetett jan. 6-án abban az estétől hajnalig tartott új világban , azt csak sejteni lehet, tudni nem. Mindenek előtt igen sok beszéd lehetett részint hiába való, részint épületes. Azután egy néhány elburkolt öntudatos vagy öntudatlan vallomás, ártatlan bókok, meglehetős kevés kosár, és így tovább. Szép leány volt elég, az nem fogy el soha, sőt mentül több házasság köttetik, tapasztalás szerint annál több szép leány lesz. Tehát csak rajta „házasulandó intelligens ifjak“ ! Tessék rendezni fényes bálákat és méltóztassanak már valahára megházasodni. Hanem egy jó tanács fel fér talán. Menjenek el az illető ifjak más bálokra is és amire tánczoljanak. Mert ha egész farsangon át kuporgatni kell a drága jó kedvet és erőt, hogy a leendő fényes bálra elegendő legyen, és ha még ilyen erő-központosítás mellett is, meglehetős hiányával az önbizalomnak, a vidéki tánczolni szerető fiatal embereknek a 27-iki bálon való megjelenést tartalmazó igéretekre támaszkodnak, amiről tudniillik az ígéretről mindenki tudja, hogy: szép szó de csak akkor jó ha megadják, akkor a férjhez menendő hölgyeknek nem sok bizodalmuk lehet. Eszékbe juthat a „Váljunk el“-ben található ama fogalom — meghatározás, hogy a házasság, a férfiakra nézve, rokkantak menháza. Y. kevéssé drága jószágnak tartják némely országban az embert, hogy p. o. Oroszországban hivatalosan tiltották be s üldözték a múlt évtizedben azon mértékletességi egyleteket, melyek javították volna az iszákosság miatt nyomorgó parasztság helyzetét, de az államnak 83 millióra menő szeszadó jövedelmét pár millióval talán, apasztották volna. Ez jellemzi — Angolország és Svédország kivételével — minden állam pénzügyi politikáját. (Vége köv.) Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés! Midőn a t. részvényes urakat — mai napra szabályszerűen egybe hívott közgyűlés alkalmából tiszteletteljesen üdvözöljük, jelentésünket az 1882. évről társaságunk fennállásának 14-ik üzlet évéről következőkben terjesztjük elő. A lefolyt évre nézve teljes megelégedéssel jelenthetjük, hogy az társaságunk működésére általánosságban kedvező volt, bár ugyan az a pénzbőség melyről már többször volt alkalmunk e helyen említést tenni ugyanazon nehézségek tőkeink czélszerű elhelyezésénél, ez évben is csekély félbeszakítással folytonosan tartottak. A kereskedelmi törvény intézkedéseinek s alapszabályainknak szigorú és pontos megtartása alapján összeállított a felügyelő bizottság által tüzetesen megvizsgált, s minden tekintetben helyesnek talált, s ide mellékelt 1882-ik évi zárszámadás főbb tételei az előző 4 év számtételeivel összehasonlítva következőleg állanak: