Hód-Mező-Vásárhely, 1884. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1884-01-06 / 1. szám
van, az országgyűlés képviselházához intéző kérvényét támogatás végett megküldvén, vélményes jelentéstételre a jogügyi szakosztálya adatott ki. 20. Nyitrameg'O közönségének ' ,magyar állameszme és nevzetegység ellenzgal° sz*a'lapoktól a posta,szállítás kedvezté gyeinek megvonása iránt * nagyméltóságú aríStair- belügyminisztériumhoz intézett feltéjesztese hason szellemű frterjesztéssel pártolj11 . ,és támogattatik. 21. Nyitramegye köbbségbiek a tűzkárok elleni kötelező állami utositás rendszerének törvényhozási után val behozatala tárgyában az országgyűléshez j^^^ott és hasonszellemü felirattal pártolás végre megküldött felirati kérvénye véleményezésre a jogügyi szakosztálynak adatik ki. 22. Foaras.megye közönségének azon átiata, hogy bogaras város hadkiegészítési kerületi ’ szem elylyé jelöltessék, tudomásul vetetett, jő. Szeged polgármestere. Ő cs. és apositol királyi Felségének az újjáépítés munkálatai megtekintése céljából Szegeden tett látogatása alkalmából vezetett érem egy példányát megküldi, egyidejűleg köszönetét nyilvánítja, hogy városunk küldöttsége által az ünnepélyességek fényét emelni szives volt. Az átirat tudomásul vétetett s az érem megőrzés végett a város levéltárába elhelyeztetett, 24. Kossa László szavazatszedő küldöttségi elnök a központi választmány és községi iskolaszék tagjai megválasztására beérkezett szavazatok összeszámlált eredményét bejelenti. E szerint megválasztottak a központi választmány tagjaiul : Dobossy Lajos 64, Kovács Ferencz 51 Karancsy Dániel 51, Szomor Imre 52 Nagy Pál ügyvéd 51, Kmetykó József 51, Kis Kenéz Péter 51, Elek Ferencz 51, Kót István 51, Draskóczy Lajos 50, Asztalos Sándor (kovács) 50, Patócs István 50 szavazattal, az iskolaszék tagjaiul: Ábra Károly 52, Dr. Berger Ferenc 52, Héjja András 52, Gosztonyi Sándor 52, Dr. Imre József 52, Kmetykó József 52, Kovács János Ügyvéd 52, Némith Pál 52, Samu Ferencz 52, Párkány Szűcs Mihály 52, Fodor Lajos 52, Halmi János 52, Hódi József 52, Kossa László 51, Singer Sándor 51, Hódi Sándor 51, Ifj. Karasz Sámuel 51, Bereck Pál 51, Futó Mihály 51, Pál József 51, szavazattal. 25. Kovács József thgi biz. tag a körtvélyesi rakparti tarifta módosítása tárgyában illetőleg az iránt terjeszt be indítványt, hogy vagy helyeztessék a körtvélyeshez vezető út járható állapotba, vagy akkor, amidőn az út rész s a farakományokat szállítani nem lehet, rakpartdij ne számítassák fel. Az indítvány folytán az út jókarba helyezésével a v. tanács bízatott meg. Deák Mihály főmérnök elnöklete alatt pedig küldöttség lett kiküldve javaslattételre, hogy a körtvélyesre vezető utat miként lehetne állandó jókarban helyezni. 26. A nyélt belügyminisztérium a jövő 1884-ik évi közköltségelőirányzatot azzal küldte vissza, hogy a pusztai vadvizek szabályozása czéljából felvenni szándékolt 50000 frt. tőke és kamattörlesztésére költségvetésbe vett összegek töröltessenek. Ezzel kapcsolatban Karancsi Dániel biz. tag lapunkban már ismertetett azon indítványát terjesztette elő, hogy a jövő évi pótadókulcs megállapításánál a kataszteri osztálybasorozási munkálatok folytán előállandó tiszta jövedelmi többlet vétessék csak részben is számításba, mely az illetékes helyről nyert adatok szerint 4/a pótadóesést eredményezne. A költségvetés észrevételezett tételének kiigazításával a polgármester és a számvevő megbízottak, a Karancsi Dániel indítványára nézve pedig kimondatott, hogy az adóigazgató tegyen jelentést akkor, midőn a tisztajövedelem előírás végett hozzá megérkezik. 27. A honvédelmi minisztérium az 1888. ujonczozás folytán ideiglenesen felmentett ,netve besorozott hadkötelesek számáról, továbbá az ideiglenes fölmentési és hadképességi százalékokról szóló kimutatásoknak decz. végéig felterkesztését elrendelő leirata tudomásul vétetett, mivel az intézkedések erre vonatkozólag elnökileg megtétettek. 28. A vasútügyi bizottság jelentése folytán kimondatott, hogy városunk közönsége a szajolvásárhelyi vasútvonal létesítése érdekében felajánlott anyagi áldozatok mellett megmarad ezúttal is, s a korábban eljárt bizottság atovábbi teendők teljesítésére felhatalmaztatott. 29. Az ipartanodai bizottságjelentése, hogy a Il-ik ipartanodához a reáltantárgyak tanítására és igazgatóul Halmi János, a nyelvtani tárgyak tanítására Barkász Károly alkalmaztattak, jóváhagyó tudomásul vétetett, egyszersmind a bizottság feljogosíttatott, hogy az általa megválasztandó rajztanárt állomásának elfoglalására megválasztása után azonnal hívja meg. 30. Az ipartanodai bizottság jelentése alapján az ipartársulatoktól jövedelmeik 5%-tólisa arányában befolyó segélyösszegeknek és az iparos iskolamulasztók után behajtandó bírságpénzeknek a szegény iparos tanulók taneszközei beszerzése czéljából átengedése kimondatott s a tanács felhatalmaztatott, hogy az ily összegeket utalványozza ki az ipartanodai bizottság elnökének kezeihez, számadás kötelezettségével. 31. Győr vármegye közönsége megkeresését pártoló felterjesztés intéztetik az országgyűléshez, a marhasónak lehető olcsó áron elárusitása tárgyában. 32. A vásártéren egy uj kútnak készíttetése elrendeltetett, a tanács bízatván meg az intézkedések megtételével. 33. A körtöltéshez kisajátított több terület után a kisajátítási díjak utalványoztatók, ellenben Balog István, Vetró Antal és Beller Lőrincz biz. tagoknak Keszler József tanácsnok előtt kifejezett és az általbejelentett azon kérelmük, hogy a kisajátítási egyezkedési tárgyalásoknál teljesített működésükért bizonyos tiszteletdíj szavaztassák meg részükre, nem teljesítetett, mert a város belterületén működtek, ez után pedig napi vagy tiszteletdíj nem jár. 34. Barsi Kálmán tanyai tanítónak fizetésemelés iránti kérelme, valamint Nagy Bálint és Korsós Pál gondnokoknak az iskolához bevezető út kinyitása iránti beadványa a tanácsnak adatott ki véleményre s tekintve saját hatáskörében leendő elintézésre. 35. Korsós Mátéimnak azon tanácsi határozat ellen beadott felfolyamodványa, melyben közmunka leírás iránti kérelmével elutasíttatik, felszerelés és véleményezésre a tanácshoz tétetett át. 36. A kövezetvám jövedelem fokozása czéljából a regále, bizottság és tanács által beterjesztett módosított díjszabályzat nem fogadtatott el s a napirendről letétetett. 37. Juhász Mihály főügyész és Beák Mihály főmérnök B. Szabó József és Czeglédi Mihálylyal, földjeikből a körtöltéshez elfoglalt területre nézve az egyezség létrejöttét bejelentették, miért is előbbnevezettnek 802 frt 8 kr kiutalványoztatot., utóbbi a kissé kimélyített földterület birtoklásában nem Komaiuiktív 38. A jegyzőkönyv hitelesítésére kinapus, neveztetett ki, vizet kaphat. Hogy a nyári utazást ez mennyire tűrhetővé teszi, az tudja csak, aki európai kontinensen ki szokta állani egy nyári heves nap utazási tortúráját olyan szűk ketrecekben, melyekban mozdulni sem nem lehet, sem nem szabad. Az amerikai nagy kocsikban felkelek, mikor tetszik és élvezem egy-egy kártyát azidiző nedvnek. A két szomszéd kocsi hágcsója oly közel áll, hogy egyikről át lehet menni a másikba, harmadikba stb. ami már maga szórakozás. A pissoir-t hogy teszi nyáron szagtalanná az amerikai? Egy darab jéggel. Az eredmény meglepő. A sárga dinnyébe hegyes jégdarab van szúrva , így ellál és hús. A vaj hegyes jégdarabbal van díszítve, úgy jön nyáron az asztalra és én naponként meggyőződtem, hogy avas vajjal nem alkalmatlankodtak. A cukrász boltokban az asztalon egy nagy tuskó jég áll (tán 21/a/), a teteje be van vájva s ebben vannak a hűsítő italok. . E tuskó másik rendeltetése az egész termet hűsíteni, az eredmény jó. A jég ezen sok oldalú házi használata saját edények készítését is maga után vonta, amelyeknél nevezetes az, hogy kettős fenékkel vannak ellátva, a felső lyukgatott, hogy a leolvadt víz allá folyhasson. Az ember mindig csak a jeget látja. A jó jégnek tömöttnek kell lenni. A kis kereskedésben fűrészelik s papírba göngyölgetve viszik el. A házakhoz naponként visznek, de csak egy darabban szolgáltatják át a kívánt mennyiségt! Némely család háztartásánál a fogyasztás egy nyáron át belekerül vagy 40 frtba. Budapesten évről-évre emelkedik a jégfogyasztás , ez a kultúra követelménye. Káposztás- Megyeren s tán egyebütt is néhány év óta a katlan nagyságú nád födte jégvermek keletkeztek, a minőkhöz foghatók az előtt nem voltak és az üzlet gyarapodik. Amerikában a jég a mindennapi szükségletekhez mai napság már csak úgy tartozik, mint a víz, tej, hús, kenyér; úgy lesz az egészségi és ipari szempontból nálunk is, azért nem fölösleges a figyelmeztetés, hogy mostani jegünk távol van attól, hogy megüsse a mértéket. Legnagyobbrészt a Duna partjára kijutott vékony táblák vétetnek, melyeket aztán még darabokra törnek szét. Ezen parti jég sohasem elég tiszta, mindig lukacsos, hólyagos, és már ennélfogva sem bír a kellő minőséggel. Lágy télen pedig zavarban vagyunk a jéggel. Nálunk is a kisebb-nagyobb tavakra kellene figyelmünket fordítani. Azokban vastag, sűrű jég van minden évben. A Kárpátok elég közel esnek a vasúthoz, legtöbbször a falaton is behúzódik oly vastagságújéggel, mely a fejtést megérdemelné. Egy hatalmas iparfejlődésre megvolna az anyag itt is , a kezdetet megtenni, annak kétségtelen nehézségeivel szembe szállani valóban érdemes volna. A főváros egy maga mily hatalmas fogyasztó ! Ha egyszer a ködös jeget megismeri a közönség, akkor a szemét jeget, melyet most nyújtanak, venni többé senki sem fogja.z egylet eredeti s megerősített rendszabályainak. A fogyasztási egyletnek különben tagjává lehet a gyűlésen jelen nem levő s ott jogait nem gyakorló minden tanító-egyesületi rendes-, tiszteletbeli- vagy pártoló tag is, ha magát a redszabályoknak, bár később is aláírta, de ekkor tartozik a közgyűlés határozatait magára kötelezőknek eladni. — Minden fogyasztási-egyleti tag tarto- Zlanitó-egyesületi tag is lenni. "árgysorozat. 1. A fogyasztási egylet eredeti s megértetett rendszabályának a fogyasztási egyletbe belépni kívánó tagoknak sajátkezű névaláírásuk. 2.Fix fogyasztási egylet választmányának beterjesztése a kereskedők, iparosok s vállalkozók kijelölése tárgyába. 3. Netaláni indítványok. 4. Végül a fogy. egyh. tagjai között a tagsági igazoló jegyeknek és a rendszabályok nyomtatott példányának kiosztása. Hunvásárhely, 1884. ,ún. 4. Nagy hí,Unt s. k. elnök. TARCZA: Az óvodai tánczestély decz. 29.év. Nálunk ritkaság az olyan nyilvános mulatság, hol minden feszesség és nagyobb költekezés nélkül díszes körben időzni és mind e mellett jól mulatni lehessen. Még ritkább dolog, hogy egy nagyobb társaság minden fanyalgás és erőltetés nélkül mintegy családiasan s otthonosan találja magát együtt. Legritkább pedig, hogy valamely társaság tagjainak egy része szavalat, dal és zene élvezetét nyújtsa a többinek. Hát az a ritka dolog mind megtörtént az óvodában a múlt szombaton. Ott bizony nincs vikszolt parket, selyem függöny s déli növényzet, s mégis virult ott a jókedv rózsája minden áron s derült hangok zajongtak a szorongásig megtel helyiségekben esteli 7 órától reggelig. A lehetőségig egyenletes társaságnak valószínűleg minden tagja magtalálta a mit keresett: ki a szép szavalatot (vagy sza,«,^), ki az édes magyar dalokat, ki a jó tánczost tánczosnét, ki a beszélgető társat, ki meg — a jí. A vállalat egészen jól»került. Az a kis concert-féle (ha hosszabb lett von^ ak£r jj0] be illett volna hangversenynek) remólju^ nagyobb szabású későbbi vállalkozások csirájává’ í0g ° válni, mert bebizonyította újólag, hogy városunkba sem hiányzanak oly elemek, melyek segítségével a közönséges báloknál több és nemesebb élvezetet nyújtó társas idézéseket lehet rendezni, ha tapintatosan elháríttatnak azon kicsinyes, de ellensége körülmények, melyek a nyilvános fellépést oly nehézzé teszik. Elég legyen most e dologról annyit mondani. Hogy, a ki mer, az nyer. Az óvoda megbízottai mertek egy ily komplikált programm megvalósításába fogni s megnyerték a siker koronáját, * * vacsora előtti „fiatiao conport“ koz-dete 7 órára volt, ktoTM-, de éjivel folyvást nagy volt a mozgás a családok későn erre/K.... ■ egy jó félórát megkésett. Végre felhangzott a „Béla“ prímás és bandája által játszott nyitány s utána az emelvényre lépett Kosztka Irén k. a., hogy elszavalja Ábrányi Emil szép költeményét, a „Vándormadárét. A költemény méltó előadóra talált; maga is egy kedves, szelíd, eleven, csicsergő madárka, kinek megszokott derült mosolyát a költeményből reá ható ihlet mélabús árnyalattal vegyité, mely a tárgyhoz épen hozzá illett. A költemény és az előadó egyaránt lekötő a hallgatók figyelmét, kik hosszas, lelkes tapsban fejezték ki köszönetöket. Úgy tudjuk, hogy a kisasszonyt először hallhattuk most nyilvánosan, de remélljük, hogy nem utoljára. * * * Nyizsnyai Aranka k. a. szép hangja s eleven, iskolázott előadása nem ismeretlen már közönségünk nagy része előtt. Hanem aki először hallotta, lehetetlen volt azon megjegyzést nem tennie: „nem hiába, hogy maga is dalköltő leánya!“ Dalai igen nagy hatást tettek. Nem volt egy hangja, mely művészetének becsületére nem vált volna ; valóban kár, hogy oly ritkán (most talán másodszor) lehetett a kisasszonyt hallani. Hangja, előadási ügyessége, temperamentuma egykép arra valók, hogy ezután gyakran képezzék az ily előadások egyik fő vonzó erejét! A mostani fellépést követő tapsvihar (vihar és nem épen egy pohár vízben!) eléggé támogatja ez állításokat. * * , * „ „Álmodtam szépet, gyönyörűt...“ Petőfi e szép, de kissé igen is lehangolt és kevés erélyű kőkeményét szavalta Draskóczy Pál úr. A férfias alak, szép hang és főleg a megnyerő, lélekteljes előadás igen jó benyomást tett a közönségre, melynek soraiban olyanok is tapsoltak keményen, kik a szónoklásnak avatott mesterei. Minden olyan legyen nyereség e városra nézve, ki a társadalmiélet elevenítésére tehet valamit. Régen szükségünkvolt egy ilyen szavaiéra, ki nem csak közönséges előaap ! Óhajtjuk, hogy minél gyakrabban legyen alkalmunk őt hallani! * A negyedik piece Dusitska F. ur és Társai (Czégényi G. Török L. Gregus és Császár F. urak) vonós quintettje volt. Dusitska ur vezetése alatt már több idő óta áll fenn városunkban egy zenekar, mely magán élvezetére egymás után tanulja be a darabokat. Szerénységből nem keresték eddig az alkalmat, hogy nyilvánosan fellépjenek s most, hogy őket kereste fel az alkalom, kiderült, hogy magasabb igények bírálatát is kiállják. Az előadott darab megválasztása is arra mutat, hogy magasabb művészi törekvéseik vannak és van erejök, hogy azokat valósítsák. Valóságos felfedezés jelentőségével bir társas életünkre nézve az ő mostani fellépésük. Dusitska úr ügyes hegedűs és karnagy, kívánunk neki és jeles társainak sok kitartást és sikert! * * & Megkezdődött a vacsora. A társaság egy kis része nem fért az asztalokhoz, melyek a kisdedek „társalgójában voltak megtérítve, de a legnagyobb rész élénk, derült társalgást kezdett; az ifjú hölgyek csengő kaczaja nem egyszer hangzott át a mellékszobában letelepült „bánat“-ba is. Alig hordták el az első étel után a tányérokat, az óvoda érdemes elnöke Solti K. ur megtölte poharát a jó miskolczival s felköszöntötte a vendégeket. Utána Miklovicz B. Jenei Imre, Karancsi D. Futó M. urak emeltek poharat az óvoda elnökének, a közreműködő hölgyek és urak stb. éltetésére. Csakhamar előállott az ismeretes „amabilis confusio,“ melyben egyikről másikra ragad a jó kedv. De ennek ismét véget vetett a czigány, rá rántva egy jó talp alá valót, s mintegy varázsütésre kiürült a szoba, átvonult az ifjúság s az összes hölgyközönség a tánctterembe. Az éttermet elfoglalták az eddig várakozók kik számára újra terítettek s kik a várakozás által csak élesztett jó kedvüknek csakhamar szabad T^- -1-1 ---Jx-2vhCOCUU lelküsbolt vagy egészen tréfás köszöntők eredtek meg, különösen derítő hatást nyerve az által, hogy Futó M.ár rendkívül ügyes, rögtönzött verses köszöntőnek mások is igyekeztek, (ki hogy tudta, sántán, bénán, bukdácsolva) utána baktatni. E férfi társaság nem kevésbbé kedves emlékeket vitt haza magával ezen estéről, mint az ifjú hölgyek, kik a sok tánczos miatt valódi „embaras de richesse“-be jutottak. Nem kevéssé emelte a közönség hangulatát a rögtönzött sorsjáték, melynek tárgyai nem voltak értékesek, de annál tréfásabbak és csinosabbak. Feledhetlen marad az a szives hatalmaskodás, melylyel némely fiatal hölgyek a sorsjegyek elárusításában részt vettek. Általában ez alkalommal az óvoda sokat köszönhet a hölgyközönség rendületlen jó indulatának. * * * Sokat lehetne még mondani, ha helyünk volna rá. De ha nem sok helyünk van is, el kell még mondanunk, hogy kik voltak jelen. A bájos hölgykoszorú virágait képezték: Kosztka Irén, Nyizsnyai Aranka és Irén, Solti Mari, Futó Jolán, Gosztonyi Mari, Babocsay Jolánka, Hofi Vilma, Juhász Mariska, Szabó Etelka és Ida, Nagy Apollónia, Kapeller Róza, Bartha Lidi, Vörös Juliska kisasszonyok, Kosztka Károlyné, Nyizsnyai Gusztávné, Dr. Imre Józsefne, Futó Mihályné, Barkász Károlyné, Gosztonyi Sándorné, Kovács Jánosné, Németh Pálné, Nagy Bálintné, özv. Pabocsayné, Kapeller Antali, Juhász Mihályné, Könyves Istvánná, Dús Lajosné, Bartha Istvánná stb úrnők. A tánc a legnagyobb tűzzel folyt négy óráig, akkor aztán a jól mulatott közönség azon óhajjal távozott: vajha sok ily tiszta magyar barátsággal, keresetlen jó kedvvel és szép egyetértésben lefolyt családias színezetű kedves estélyek rendeztetnének városunkban! tfc * Egészségügy. Az amerikai jégkereskedés. (Vége.) Az a jég, melyet Amerikában használnak, már a nagy konkurrencziánál fogva is kifogástalan. Italban nyáron nélkülözhetetlenné vált. Jegesviz, jeges tej, jeges bea! A jeges víz használatát meg kell szokni; belőle gyakran de egyszerre keveset inni igen üdítő, míg egy pohárral kihörpenteni sem nem jó, sem nem hűsítő tartósan. A vasúti kocsinak vagy a hajónak minden osztályában van egy edény, melyből az ember jeges- s Az egyletek életéből. Meghívás tanító egyesületi közgyűlésre. Van szerencsém a helybeli tanitó-egyesület t. tagjait a fogyasztási egylet érdekében f. hó 6-án, azaz: (A mai vasárnap adntán 1 órakor a közi felső leányiskola helyiségében tartanám rename-si gyűlésre tisztelettel meghívni. Ezen gyűlésen megjelenhetnek azon t. kartársak is, akik ez idő szerint az egyesületnek még nem tagjai, de azok lenni kívánnak , s ha a gyűlés megkezdéséig be is íratták magukat tagokul, a rendes tagokat megillető jogaikat már ezen gyűlésen is élvezhetik. Azonban a fogyasztási egylet ügyeiben e mai közgyűlésen az iparosok, kereskedők s vállalkozók szavazássali megválasztásánál szavazati joggal csak azon egyesületi tagok bírnak, akik ezt megelőzőleg a fogyasztásiegyletnek is tagjaivá lettek, s ezt az által nyilvánították, hogy nevöket, magukat kötelezőleg, saját kezűleg aláírták a fogyasztási Gazdaság. M e gh i v ás. A hódmező vásárhelyi gazdasági egylet választmánya i. é. január hó 6-án vasárnap d. u. 2 órakor tartja alakuló gyűlését, melyre a választmány t. tagjait van szerencsém tisztelettel meghívni. Hunvásárhelyen, 1884. január 2. elnöki megbízásból: Németh Pál. ■ ^ hódmezővásárhelyi gazdasági egylet decz. 30-án tartották'l»«jí±ó közgyűlését. Megválasztattak, elnöknek : Draskóczy Vágyos egyhangúlag Alelnöknek: Németh Pál egyhangúlag. Titkárnak: Bereczk Pál nagy szótöbbséggel. Pénztárnoknak : Karasz Sámuel nagy szótöbbséggel. Választmányi tagok lettek: Baloghi Imre, Banda János, Csáki István, Csanki István, Daru Mihály, Gojdár János, P. Hegedűs Sándor, Hegedűs Sámuel, Héjja András, Hódi Ferencz, Karancsi Dániel, Kardos Bálint, Kovács László, Kristó Sándor, Lukács István, ifj. Nagy Sándor, Oláh József, Pál József, Prehoffer Lajos, N. Szabolc Pál, Szathmári Elek, Török Ernő, Juhász Mihály ügyvéd, Vékony József. Póttagok: Aczél Károly, Takó Ferencz, Király Sándor, Németh Lajos: A marhavész története. A keleti marhavész első keletkezésének helye és ideje, ismeretlen. Valószínűnek tartják, hogy Közép-Ázsiában már az ókorban uralgot s a népvándorlással tört magának utat másfelé is. Az első biztos adat Severus Sanctus Edelechiustól származik, ki szerint Kr. u. a negyedik században a hunok, sarmaták és góthok által keletről hurcoltatott be dél- és nyugat Európába. Eltekintve más országoktól, a keleti marhavésznek Magyarországon való uralkodásáról a következő adataink vannak : Uralgott a keleti marhavész Magyarország jelenlegi területén Kr. u. 395- ben; meddig tartott, nem tudni. Uralgott továbbá 809-ben, 810, 820, 821 és 940-ben. Nagy veszteséget okozott a monetár idejében, 1223, 1238 és 1238-ban; uralgott továbbá 1599- ben, 1710-1714-ben, 1740-ben, 1764-65-66- ban és 1770- 80-ban. Nagy veszteséget okozott a marhavész a 19-ik század kezdetén. 1830-ban Magyarországnak 30,000 marhája esett áldozatul. Az 1861 — 63-ban dühöngött marhavész a juhok és kecskék közt is uralgván, Magyarországban majdnem 6000, Siciliában 20,000 darab veszteséget okozott. A 70-es években körülbelől 20,000 darab volt a veszteség. Kisebb veszteséggel folyt le az 1881-iki, mikor is három megye hat községében a bunkózással együtt 1118 darab esett áldozatul. Tájékozásul azt óriási veszteségekre, me