Hód-Mező-Vásárhely, 1885. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1885-10-18 / 42. szám
XV-ik évfolyam 1885. Vasárnap, október 18-án 4*-ik szám. Előfizetési dij: Vidékre postán és helyben egész évre 4 frt, félévre * frt, negyedévre 1 frt. Megjelent ; minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemét illető közlemények valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai a szerkesztőhöz, III. tized 828. sz. a. küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, s a k.m.-vásárhelyi „Gazdasági Egylet” közlönye. Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak helye egyszeri beigtatásnál 5 kr. kétszerinél 4 kr., többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden beigtatás után 30 kr. A nyílttérien a 4 hasábos pétitsor dija 15 kr. A lapot illető ügyekben naponként csak déli 12 órától délutáni 4 óráig és este 5 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. Az új szervezkedéshez. A törvényhatóság jövő hat évi működését körvonalazó szervezeti szabályzatot az elmúlt kedden vette tárgyalás alá a közgyűlés által e czélból a legtekintélyesebb törvényhatósági biz. tagokból alakított nagy bizottság. A tárgyalás, noha az ügyosztályok működési körén túl terjedő rész mint a bizottság tagjai által a kiosztott nyomtatványokból teljesen ismert, felolvasás nélkül elfogadtatott, két és fél napot vett igénybe. Némi csekélyebb szövegezési módosítások után a tanácsi ügyosztályok megállapítása került szőnyegre, mely a munkálat alapját képezvén, előreláthatólag nagyobb vitát idézett elő. A tanács által megállapított ügyosztályok között a „katonaügyi“ egy külön működési kört képezett, tekintettel arra is, hogy a katonaügyek előadójához a múlt év október hava óta nem csak az állítási, hanem a nyilvántartási rész is be van osztva, azonban a bizottság nézete szerint ezen munkakör egy tanácsnoknak nem nyújtván egész éven át elég foglalkozást, a katonai ügyosztály megszüntettetett s a közigazgatási osztálylyal kapcsoltatott össze. A többi ügyosztályok is — a rendészetit, jogit és adóügyit kivéve — lényegesebb módosuláson mentek keresztül s a bizottság által a következő két ügyosztály állítása létetik javaslatba: 1. Háztartás, gazdasági és közmivelődési ügyosztály, elnöke egy tanácsnok. 2. Pénzügyi és javadalomkezelési ügyosztály, elnöke egy tanácsnok. 8. Rendészeti ügyosztály, elnöke a főkapitány. 4. Jogügyi osztály, elnöke a tiszti főügyész. 5. Közigazgatási és katonai ügyosztály, elnöke egy tanácsnok. 6. Adóügyi osztály, elnöke egy tanácsnok, , (eddig adóigazgató). 7. Építkezési, közlekedési és vízügyi osztály, elnöke a főmérnök. A tanács által javaslatba hozott ügyosztályok eképen történt változtatásával négy tanácsnoki állás fog rendszeresíttetni, beleszámítván az adóigazgatót, mely állás, mint ilyen, megszűnvén, tanácsnoki czimet nyer. Ily módon a tanácsnoki létszám a mostanihoz viszonyítva nem emelkedik és az egyik aljegyzői állás megszüntethetvén, a létszám az eddigihez egygyel apad. Az első, második, ötödik és hetedik ügyosztályokhoz egy-egy fogalmazó lesz alkalmazva, a rendészetinél egy tollnok, a jogügyinél az alügyész, az adóügyinél egy adótiszt teljesíti a fogalmazást , tekintve jegyzői teendőket. Az elfogadott rendszabályzat szerint létszám szaporulat csak egy kórházi orvos, továbbá a segédszemélyzetnél áll elő, az ügyosztályi fogalmazók és két polgári biztos alkalmazásával és a számvevői, mint fő ellenőrző és nyilvántartó hivatalnál, mely szélesebb alapon szerveztetik, mint eddigelő volt, a mennyiben két számvizsgáló alkalmazása czéloztatik. A rendőrségi tisztviselők száma csak annyiban szaporittatik, hogy a községi biró oda osztatik be, továbbá két polgári biztosi állás szerveztetik egyenkint 500 frt fizetéssel, akikre az itteni viszonyok között valóban szükség is lesz s akik oly detektív-féle szolgálatot lesznek hivatva teljesíteni, de megbízásokat nyernek rendőrségi teendőkben is, valamint ellenőrzik a rendőrök működését. A teljes létszám szaporulat tehát négy fogalmazó, két számvizsgáló, két polgári biztos, a szolgaszemélyzetnél pedig két tűzoltó és négy csendlegény. Létszám kereskedés egy jegyzői állás és annak vehető egy tanácsnoki is, mert az előadói rendszer életbeléptetése még egy tanácsnoki állás rendszeresítéséhez volt kötve, ezt azonban a főmérnök fogja pótolni és három írnok. Ha a bizottságilag megállapított létszámmal az előadói rendszer keresztül lesz vihető, úgy meg lehet elégedve a törvényhatóság, mert az általunk ismert és a bizottsági tárgyalások folyamán ismertetett kilenc vidéki városi rendszabály tanúsítása szerint egyik városban sincs a tisztviselői létszám oly csekély mérvben megállapítva, mint nálunk s valóban odaadó szorgalom és munkásság kívántatik ahoz, hogy a beosztott ügyrend szerint megfeleljenek az ügyosztályok vezetői a reájuk káromló súlyos feladatoknak. A bizottsági tárgyalás különben teljes érdeklődés között folyt le s elismeréssel adózhatunk Kovács Ferencz, Szabó Mihály, Pokomándy István, Garzó Imre és Czuczi János biz. tagoknak, kik mindvégig feszült figyelemmel, teljes jóakarattal és buzgalommal vettek részt a szervezet megállapításában. Szólhatnánk még a tárgyalás közben felmerült vitákról, melyek legnagyobb részben érdekesek és tanulságosak voltak, különösen egy bizottsági tag részéről többször csak úgy odavetőleg tett észrevételek és létszámapasztási javaslat miatt, melyek azonban a legjobb szándékból eredtek ugyan, de az ügynek teljesen át nem ismerésére vallottak. De kritikát írni nincs szándékunk, csak azon óhajunkat fejezzük ki, hogy a törvényhatósági közgyűlés fogadja most már így el e kimunkált és megvitatott szabályzatot s akkor az ügykezelés egészen más, az eddiginél helyesebb alapra lesz fektetve, s rövid pár év alatt bizonyára meg fog látszani az ügyek pontos és kerekded elintézésénél azon különbözet, mely a múlt és a most alkalmazásba venni szándékolt rendszer között van. A tisztviselők fizetésének megállapításához is volna néhány szavunk, minthogy azonban az ez irányú javaslattétellel a nagy bizottságból egy szűkebb körű küldöttség tette meg, mely még a nagy bizottság tárgyalása alá kerülvén, változást szenvedhet, ide vonatkozó megjegyzéseinket jövő számunkra tartjuk fent, addig csak annyit jelezvén, miként ha a közgyűlés elfogadja a javaslatba hozott fizetéseket, nem fog ugyan teljesen eloszlani az elégedetlenség, annyit azonban máris jelezhetünk, hogy a tiszti állások és fizetések közötti arány máris sokkal helyesebb és kielégítőbb, mint a jelenlegi, de e tekintetben is elmondhatjuk ugyanazt mint a létszámra mondottunk, hogy a fizetések egyik városban sincsenek oly csekély mérvben megállapítva, mint itt lesznek, pedig azok, kik a város közérdekében munkálnak, éjt napot eggyé tevő kitartással a közjó előmozdításán fáradnak, megérdemelnek legalább is olyan fizetést, amelyből ha nem fényesen is, de takarékosan megélhessenek s ne legyenek kénytelenek az élet mindennapi terheivel avagy épen nélkülözésekkel küzdeni, mert az anyagi gondokkal küzdő egyén nem végezheti jól, odaadással feladatát, elviselhetlen helyzete könnyebbitésére meg nem engedett utak-módokhoz fordul, ez pedig már sokba van a mi városunk közönségének a múltból s kívánatos — és tisztességes fizetések adásával elérhető is lesz — hogy hasonló kellemetlenségektől óvja meg a gondviselés úgy is sok bajjal küzdő e mi városunkat, nyeket, melyek a ragályos és járványos bajok nagy elterjedését okozzák s mintegy általános programmot dolgozott ki, mely szerint közegészségügyünket javítani s igy a fertőző betegségek mostani uralkodását megszüntetni lehetne. Az egész rendkívül mély belátást és a javaslatokban bölcs mérsékletet tanúsított. Hazánk nagy veszteségeit a járványos bajok miatt feltüntetve, áttért arra, hogy ezek hatásának csökkentésére minő eszközeink vannak. Maguk a kormányrendeletek elismerik, hogy a legfontosabb intézkedés, a betegek elkülönítése, majdnem mindenütt lehetetlen, népünk szokásai és lakási viszonyai teszik lehetetlenné. A törvény nem tehet ott semmit, hol nem utczákról és közterekről, hanem a lakás legbensőbb rejtekeiről, élelemről, ruházatról, társaságos érintkezésekről, családi körülményekről van szó; ott, hol hiányzik a társadalomban a veszély felfogására való képesség, az elrendelt intézkedések megértése, s azok szükséges és célszerű voltáról a meggyőződés. Ezért, ha hazánk egészségügyét előbbre vinni akarjuk, társadalmi úton kell azt tennünk, előre meggondolt módon és kitartással. Ez okból tartja előadó igen fontosnak az egészségtan tanítását alsó és felső iskolákban. Igen tanácsosnak tartja, hogy a mivelt osztályok és helyi hatóságok érdeklődése ily kérdések iránt folyvást ébren tartassék ; e célra ajánlja, hogy a hivatalos lap minden hónapban előkelő helyen közölje az egészségügyi mozgalmakat, és intézkedéseket, kiterjeszkedve a fertőző betegségek állására, pusztításaira és az ellenök tett hatósági intézkedések sikerére, úgy hogy az emberek megszokhatnak épen úgy figyelemmel követni az egészségügyi mozgalmakat, mint az időjárásról szóló tudósításokat. Leghatásosabb működés és legtöbb siker várható Korányi szerint az egészségügyi társulatok szervezésétől. A fertőző bajok szempontjából legelső feladata lenne ezeknek az egészséges lakások terjesztése; ajánlja házminták kidolgozását a nép különböző vagyonosságához és igényeihez képest, oly fátásmód szerkesztését és ismertetését, mely költségszaporodás nélkül lehetővé tenné, hogy nagy családok ne szoruljanak össze egész télen egy szobába; az ily mintaházak rajzait s rövid ismertetését, előnyeiknek rövid mondatokba foglalt magyarázatával, iskolákban és községházaknál kellene kifüggeszteni. Egészségtani kiállításokat kellene rendezni, hogy ne csak puszta betűkből, hanem tárgyilagos szemlélet utján ismerkedjék meg a közönség az egészségtan művelésével és czéljaival s eszközeivel; időnként felolvasásokat kellene rendezni s nagyobb vidéki városokban könyvtárakat kellene felállítani nyilvános használatra. Az ily társulatok nagy hasznot tehetnének ruhaneműek nagy mennyiségben beszerzése által, mert így a szegény betegeket ilyenekkel ellátva, lehetővé tennék a szegények fertőzött ruháinak megsemmisítését. Ezen társulatok feladata lehetne a fertőző betegek ápolásának tanítása is, mert hiszen épen a betegápolás roszasága egyik nagy nyomorúsága az alsóbb osztályok betegeinek. Áttér ezután a teendő hatósági intézkedésekre, melyeket a törvény már megszab még pedig épen nem szigorúan, hiszen Angliában a helyi hatóságoknak joga van minden fertőző beteg magánviszonyaiba, lakási ügyeibe stb. beavatkozni, hogy a baj terjedését gátolhassák. Nálunk ,ennél sokkal kevesebb is nagy visszatetszést okozna. Az értekezés további fejtegetései hasonló szelleműek és igen nagy tetszéssel találkoztak. Délután az első előadó Dr. Imre József hunvásárhelyi orvos volt, ki „a népiskolák egészségügyi kellékei11 -ről olvasta fel dolgozata ,egy részét, mivel az idő rövid volt az egésznek előadására. Csak a népiskolákról szólt, mert ezek a legfontosabbak, ha ezek egészségtelenek, messze terjedő rosz hatást tesznek, míg ha jók, ha a tanítók is jól vannak képezve, igen üdvös hatást tehetnek az egészségügyre, elszoktatva az ifjúságot a rosz levegőtől, megtanítva az egészséges lakás sajátságainak ismeretére, megoltalmazva a rosz iskola káros hatásától a tüdőt, szemet, gerinczet stb. De nálunk még az ily jó iskola ritkaság, az is marad mindaddig, míg az iskolát fentartó egyházak, községek tetszések szerint építkeznek, s drága pénzen is rész iskolákat alkotnak. Előadó szerint sürgető szükség volna államilag dolgoztatni ki egy minden iskolára nézve kötelező részletes szabályzatot az iskoláknak úgy építésére, mint rendben tartására nézve, de egyszersmind megkönnyíteni az iskolák javításával járó terheket az egyházak állami segélyezése által ott, hol ez szükséges, minden beavatkozási jog követelése nélkül, az önkormányzat sérelmére; továbbá szigorúan végre kellene hajtani a már fennálló törvényeket és rendeleteket, nem engedni, hogy az elemi iskola első osztályába járó kisgyermek hetenként 30—36 órát töltsön a tanteremben, hogy egy szűk teremben 120 növendék legyen összezsúfolva Ezután Dr. Müller Kálmán egyet, tanár szólt „a munkások egészségügyéről“ ecsetelve azon veszélyeket, melyekkel a különböző munkások foglalkozása jár, s azon intézkedéseket, melyeket a már fenállókon kívül még azok elhárítására tenni kellene. — Majd végre Csatáry Lajos vasúti főorvos értekezet a „vasúti és hajózási hygieneuről, ismertetve azon intézkedéseket, melyek a közlekedési eszközökön történtek vagy történhetnének az utasok életének és egészségének biztosítására. — A nagy számú hallgatóság az élénk figyelemmel hallgatott felolvasásokat megéljenezte s az elnök, Markusovszky L. min. tanácsos rövid zárszava, meg a tagok köszönetének az előadók iránti kifejezése után e nevezetes gyűlés véget ért. Adja isten, hogy a felkeltett buzgóság gyors haladást okozzon egészségügyi, állami és társadalmi intézményeinkben ! Egészségügy. Az országos orvosi és egészségügyi congresSZUSról. (Vége.) a következő előadó, a nagy nevű budapesti tanár Korányi Zs. értekezésének tárgya volt: „A fertőző betegségek terjedésének gátlása községekben.11 E tárgy a legnehezebb volt valamennyi közt, mert a községek egészségügyének egy részében sem kell annyi akadálylyal küzdeni, mint ebben. Épen ezért előadó felsorolta mindazon nehézségeket, melyek a legjobb akaratú közigazgatásnak is útját állják, azon szerencsétlen körülmé Gazdaság. Hízóállat kiállítás. A bécsi cs. kir. gazdasági egyesület a jövő 1886. évi április 16. 17. és 18-án mezőgazdasági eszköz és gépkiállítással egybekötött hízóállat kiállítást rendez, melyen minden, az osztrák-magyar monarchia területén hizlalt marha kiállítható. A végéhez közeledő országos kiállítás sikere szolgálhat kezességül gazdatársainknak arra nézve, hogy az utóbbi években úgy a termények, mint az állatok tenyésztésénél mily szép eredményeket értünk el, s habár egyelőre anyagilag lényeges hasznát nem vettük is annak, hogy terményeinket kiállítottuk, erkölcsi sikerrel annál inkább dicsekedhetünk, mert szép lovainkra, személyes meggyőződésből állítom, oly nyilatkozatát hallottam a helyszínen irányadó egyéneknek, mely úgy egyes kiállítóinknak, mint átalában városunknak becsületére válik. Ha hiánya volt állatainknak a lókiállításon, úgy az csupán azok iskolázatlan voltának tulajdonítható, s e tapasztaláson okulva nem ajánlhatom eléggé gazdatársaimnak lovaik tanítgatását, melyre ugyan mindenkor, de kivált a lóverseny tartásánál bő alkalom kínálkozik, s ha ezt teszik, látni fogják, hogy egy legközelebbi kiállításon jószágaik minden tekintetben meg fogják ütni a mértéket. Ha tehát egyik állatfajunknál a lovaknál eredményt értünk el, nem volna éppen lehetetlen, hogy szarvasmarháink ne lehetnének versenyképesek, hanem menni, s az ilyen dolognál eleinte áldozni is kell, s akkor kilátásunk lehet arra is, hogy nyerünk. Azok érdekében kik netán a jövő évi bécsi hízómarha kiállításon jószágaikat kiállítani kívánják, közlöm az ottani cs. kir. gazdasági egyesület programját egész terjedelmében. Mezőgazdasági eszköz és gépkiállítással egybekötött hatodik hivő állat-kiállítás Bécsben. 1886. évi ápril hs 16, 17 és 18-án. Rendezi a bécsi cs. kir. gazdasági egylet. Kiállítható valamennyi, az alábbi osztályokban felsorolt hizómarhaféle, mely az osztrák-magyar monarchia területén hizlaltatott. A hizóállat kiállítás 3 osztályból áll: A) osztály. Hizott szarvasmarha. 1. szám. Borjuk, 3 hónapos korig. 2. „ Borjuk, 3—6 hónapos korig. 3. „ Üsző borjuk. 4. ,, Tehenek. 5. „ Ökrök, 3 éves korig. 6. „ Ökrök, 3 éven túl. 7. „ Bikák. A 3—7. számok alatt következő alosztályok lesznek : a) Osztrák fajták. b) Magyar fajták. c) Angol fajták. d) Egyéb fajták. e) Keresztezések. B) osztály. Hizott juh. 3 darabból álló csoportokban. 8. szám. Bárányok, 6 hónapos korig. 9. „ Ürük és anyajuhok, 6 — 18 hónapos korig. 10. szám. Ürük és anyajuhok, 18 hónapon felül. 11. szám. Juhok (egyes példányok), tekintet nélkül a kor és ivarra. A 8—10. számok alatt következő alosztályok lesznek: a) Osztrák fajták. b) Magyar fajták. e) Merinók. d) Angol fajták. , e) Egyéb fajták. f) Keresztezések. G) osztály. Hízott sertések. 12. szám. Sertések 5 hónapos korig. 13. „ Sertések, 5 hónapon felül egész 8 hónapos korig. 14. szám. Sertések, 8 hónapon felül egész 14 hónapos korig. 15. szám. Sertések, 14 hónapon felül. 16. „ Sertések, melyek már tenyésztésre használtattak. A 12—16. számok alatt következő alosztályok lesznek : a) Osztrák fajták. b) Magyar fajták.