Hód-Mező-Vásárhely, 1886. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1886-07-04 / 27. szám

XVI-ik évfolyam. 1886-27-ik szám. Vasárnap, július 4-én. Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak helye egyszeri beigtatásnál 5 kr, kétszerinél 4 kr, többszörinél 3 kr Bét­­egdij minden beigtatás után 30 kr. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész evre! 4 irt félévre 2 írt negyedévre i fit. Megjelelt •. minden vasárnap reggel Egyes szám ára 10 . A lap szellemét illető közlemé­­ny­ei, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai a szerkesztőhöz, ill­ ik tized 8­ 8. szám alatt küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, s a k.­m.-vásárhelyi „gazdasági­,Egylet“ közlönye. A nyil­ tei­ben a 4 hasábos pe­tit sor dija 15 kr. A lapot illető ügyekben napon­ként csak déli 18 órától délutáni­­ óráig és este 5 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. Ifjúságunk. Az iskolai év bezárával gondolataink visszavezetnek bennünket a fiatal nemze­dékhez s vizsgálódásunk tárgyává tesz­­szük őket; végig tekintünk képzeletben a jövőn s elénkbe állítjuk az ifjúságot, mely sokszor számtalan váddal illettetik. Különösen gyakran halljuk azt a panaszt, hogy a mai ifjúság csak taní­t­­tatik, de nevelésben nem ré­szesül, hogy az iskolában elfeledik, hogy az embernek nem csak esze, de szíve is van; hogy az ifjúságban meg van je­­gesedve a lelkesedés minden iránt, a mi eszményi. S valljuk meg, hogy ezek a vádak sok tekintetben nem túlzot­tak. A rideg anyagiság, a nyers realizmus nyűgözi le a mai társadalom s az abban élő ifjúság szellemét; ez vágja le a szel­lem szárnyait, midőn az, mint szabad lég madara a föld porán felül akar emelkedni. Ifjúságunk legnagyobb részt, midőn keblét a jó és magasztos iránti lelkese­désnek kellene dagasztani, az élet leg­szebb szakában már közönyös, hideg min­den iránt, a­mi ideális. Vagyon, önérdek, élvvágy, a létért való lázas küzdelem: ezek jellemzik a mai fiatalságot. Súlyos vádak. De ha széttekintünk társadalmunk ifjúsága között, bizon el kell ismernünk, hogy — jóllehet a pa­nasz hangokban talán egy kis pessimiz­­mus is játsza a főszerepet — e panasz­ban sok keserű igazság van Nevezzük bárminek azt a betegsé­get, mely ifjaink életfáján rágódik: any­nyi bizonyos, hogy van valami, a mi szel­lemi életükre homályt borít. A kor, melyben élünk, vakmerő ke­zekkel nyúlt nevelési ügyeinkhez. Kiölte ifjaink szivéből az eszményt, az idealiz­mus szikráját. Reális embereket akart nevelni és anyagit nevelt. Kihagyta számításából, hogy a puszta okoskodó és mindent tudni akaró ész egy­magában tehetetlen, száraz, rideg arra, hogy életünk különböző fázisain táma­szunk, vándorbotunk lehessen. A mi ne­elési rendszerünk is haj­lott a külföld szeszélyes és veszélyes tapogatódzásaira és lázasan mutogatta ifjainknak az utat, melyen haladni szív nélkül is lehet, de unalmasan, sok kese­rűséggel és Síiden magasabb cél nélkül. A szülő­k­ drága pénzen és szép reménynyel küldik el gyermekeiket az iskolákra. Az ifjú­­ édes­anyjának szíve­­ haza jön, mint a száraz kóró, mint egy értéktelen érczdarab, a­ki előtt tiszta ideális élet, a magasztosságért való lel­kesedés bevetni való dolog. Azt­ a tant vallják ifjaink, hogy min­den ember gyakorlati atluista és egoista. Ámde a szívnek vannak vele szüle­tett tulajdonai is, miket kiirtani a lehe­tetlenséggel határos. Vannak az emberi kebelnek érzékeny búrjai, melyeket el­hallgatni nem lehet A mai ifjúság is hivatkozhatik ezek alapján érzelmekre, humanusságra, műveltségre, még ha egoista is. De mi ez a műveltség ? Mi ez a humanizmus ? Mik ezek az érzelmek ! . . Külsőségek minden bensőség nél­kül. Olyanok, mint a czifra épületek, melyeket az első vihar összedönt ? Érzelmek ? Az érzelem, mire még hivatkozni szoktak, semmi egyéb, mint sötét világfájdalom. Az emberi lélek a sárguló levelek hullásában, a csalogány panasz s dalá­nak hatása alatt, a hegedű húrjainak sírására önkénytelenül érzi, hogy a vég­telen felé tör, h­ogy ez a föld szűk neki, hogy vannak reményei, melyeknek szálai összekötik a földet az éggel. . . A sötét világfájdalom is ki van téve ezeknek a hatásoknak, de nem ily remé­nyekkel. Az ő egyedüli vigasza — a sör. A mai ifjúság — tisztelet a kivéte­leknek — tele van világfájdalommal, életuntsággal. Eszmény, a szép és nemesért való lelkesedés. . . eltűntek, kihaltak . . s a reális embereknek nevelt ifjak sziveit a szomorú, reménynélküli való tartja bi­lincsben. Miért csodálkozunk azon, hogy az öngyilkosság, az életuntság oly sűrűn szedi áldozatait az ifjak sorából ? Miért csodálkozunk a gyakori válási pereken ? A tékozláson ? Az iszákosságon ? Alapja van ezeknek, még­pedig szilárd alapja. De talán azt mondhatná valaki, hogy mi a puszta idealizmus mellett szóla­lunk fel. Nem. Ha ezt tennék, ismét csak szélsőségbe jutnánk. Nekünk az a legforróbb óhajtásunk, hogy az ifjakat rávezessék azon útra, hol megtalálja az arany középutat, a realizmus és idealizmus közt­i szép, jó és igaz eszméje foglalja el a szíveket. Ez a három eszme képezi azon valódi világtörvényt, melynek meg­valósításában fekszik összes értékük és erkölcsi nemességük. Az a fiatal ember lesz a hazának hasznos polgára, a ki bírja a kulcsot, melylyel a szélsőségeket kiegyenlítheti. Belépni a reális életbe s a szív személyében úgy megőrizni az eszményt hogy a láncz, mely a földet az éggel összekapcsolja, soha el ne szakadjon. Ez a legemberibb. Az orsz. képviselőválasztókhoz. Az országgyűlési képviselők választására jogosultak névjegyzékét az 1886 ik évre a múlt héten összeállítván az öszszeirásra kinevezett bizottság, a névjegyzék a törvény értelmében közszemlére, tétetett ki, hogy minden választó­­­polgár bele tekinthessen s ha észrevétele volna, azt a kiszabott határidőn belül megtehesse, vagy ha a névjegyzékből tévedésből kimaradt volna, reklamálhasson. Hogy mennyi a választók száma tizeden­­kint s azok között értelmiségi, vagyoni vagy más alapon hányan jegyeztettek be a névjegy­zékbe, azt csak az igazolás után mondhatjuk meg, mert lehetnek olyanok, kik nem vétettek fel és felszólamlás után fel fognak vétetni a vá­lasztók névjegyzékébe , lehetnek viszont olya­nok, kik felvétettek, de nem lehetnek választók. Az is kérdés, hogy a felvettek számából tényleg hány polgár fog választói jogával élni. Mindez a jövő és a választás ur­a titka. A múlt­ból nem nagyon örvendetes tapasztalásaink van­nak arra nézve, hogy polgártársaink nagyon érdeklődnének az országgyűlési képviselővá­lasztás iránt. Különösen elszomorító volt ta­pasztalni a múltban, hogy épen az értelmiség , a vagyonosabb osztály maradt közönyös , a nagy számú választóknak sokszor fele sem élt szép jogával. Még szomorúbb volna, ha e közöny a jövő évi országgyűlési képviselőválasztás alkalmával is oly megdöbbentő mérvben mutatkoznék . Szomorú volna azon kiváló fontossággal bit e körülménynél fogva, mert az országgyűlési képviselők a jövő országgyűlési időszakra nem három, hanem öt évre választatnak , ily hosszú idő alatt hazánk sorsa attól függ, hogy milyen képviselőkből fog megalakulni az országgyűlés képviselőháza. E fontos körülményből kifolyólag a vá­lasztó közönségnek nem csak joga, de köteles­sége is a választási jog gyakorlására a jövő év­ben az előző éveknél több súlyt fektetni, a jövő évben megejtendő választásoknak nagyobb fon­tosságot tulajdonítani. Ne legyenek tehát közönyösek a választó­polgárok a képviselő választás iránt s minthogy nehány napig még módjában áll mindenkinek meggyőződést szerezni arról, vájjon joga nem vétetett-e el, nem fosztatott e meg attól önhi­báján kívül csupán tévedésből, szerezzenek meggyőződést, tekintsék meg a közszemlére kitett névjegyzéket s a mennyiben joguk épség­ben nem tartatott volna, keressenek orvoslást. Legyenek polgártársaink figyelmesek ! Azt a kis figyelmet és utána járást saját érde­kük kívánja meg, holpolgári kötelességük írja­­ elő­­ ... Vizváry Hun-Vásárhelyen. Okos ember volt az, ki azt mondta, hogy az embert a nevetés képessége különbözeti meg az állatoktól. — A sokféle gond, ezer baj, az élet terhei alatt elfáradt ember számára is­ten adta azt a tehetséget, hogy felviduljon, kedvet kapjon a további küzdelemre; a mellett felismerje a hibákat, melyeket addig elkövetett. A nevetés bűvös tündére az, mely feltárja ön­magunk előtt a sok gyarlóságot, gyöngeséget, mely bennünk vagyon; a ferde érzelmeket, melyek az életben oly sokszor tévútra vezetnek, a téves eszméket, előítéleteket, melyek oly sokszor hamis helyzetbe juttatnak, igazságta­lanokká tesznek mások iránt. — Valóban töké­le­­es igazsága van tisztelt publicistánknak, a­ mégsfenyt „Vásárhelyi Közlöny“ színi referen­sinek, a ki Sh­akespeare-ből szereti idézni, a mit a bohócz mond a királynak : „minden czi­nnedet ajándékozhatod, csak a’zít nem, hogy bo­lond, mert az Veled született “ Ennek a bűvös tündérnek ritka és becses adományával, a mulattatás rendkívül való te­hetségével van megáldva az a művész, Vizváry Gyula, a­ki e téren a kunvásárhelyi közönséget látogatásával , vendégjátékával szerencséltette. Nem pusztán a természet kegye a véletlen sze­rencse kedvezése az, hogy ő e mindenütt kedves tehetséggel oly nagy mértékben bir; a művé­szi hajlamon és hivatáson kívül saját érdeme, munkássága, szorgalma, kitartása az, mely őt a magyar művészek között ily kitüntető állásra segíti. — Sokat kellett tanulnia, próbálnia ad­dig, m­íg az­ emberi szív ismeretének biztos alap­jait megszerző, sokat látnia, sokra figyelnie, hosszú ideig észlelnie, tanulmányoznia az embe­rek magaviseletét és szokásait, magának is sok szenvedésen átmenni, mig oly biztos szemmel­­felismerő azokat a saját vonásokat, melyekkel a természet a bohók seregének mindegyik­ tagját felruház. Az első mű, melyben Vízvári játékában gyönyörködni szerencsénk volt: „P r y P á 1,“ a­ki egy rendkívül ujságvágyó, különben jó­szívű ember, ki mindenkinek dolgába bele­avat­kozik, kell vagy nem kell szolgálatát ajánlja; nem a részakarat vezérli, hanem a tudvány és azon óhaj, hogy az ő befolyását mások is igénybe vegyék ; a mellett azzal akar magának bizo­­logul, hogy végtére is el fogja ismerni a világ s az ő érdemeit, vagy legalább azok, a kiken se­gített­ — Hanem eszközei megválasztásában nagyon tapintatlan, mindenkor akkor érkezik, mikor legkevésbé várják és nem veszi észre, hogy jelenléte szükségtelen és alkalmatlan ; azért akárhová lép, balsiker éri; mindenütt fumigálják, szidják — végül kidobják. A második alkotás, melyet Vizváry felmu­tatott, eredeti magyar jellem, Fodrák Mis­ka, a mestere iránt őszinte bámulattal visel­tető csizmadia inas.— Azt hiszem, alig van a miveltebb osztályhoz tartozó ember, ki a jó öreg Szigeti bácsi még öregebb színdarabját a „Csizmadia mint kisértett-et ne látta volna, és mégis a közönség érdeklődése ezen előadás iránt is meglepő volt. — Fodrák Miska magyar gyerek, eszes, jószívű, a­ki épen annyit nevet­tet, mint a mennyit ő rajta nevetnek; nincs olyan húrja az érzelmeknek, a szivindító meg­indulástól a kaczagtató nevetségig, melynek valódi hangját ne hallanák abban a szomorúan víg történetben, melynek Fodrák Miska a hőse És valljuk meg, kissé magyar chauvinisták is vagyunk, szeretünk gyönörködni a külföldi mű­vekben, de jól esik, ha néha-néha igaz magyar észjárás játékában s a népies nyelv sajátságai­ban gyönyörködhetünk. A harmadik szerep, melyben Vizváry fel­lépett „Stern Izsák“ a jószivü zsidó, vagy mint a szilap a közmondással mondja : egy a mi népünkből.­­ Tele is volt zsúfolásig az óriás sátor a mi népünkkel, a­kik Vizváry min­den szavát tapsolták, éljenezték, nem tudva hova lenli örömükben hogy ime csakugyan lé­tezik egy jószivü zsidó. — Szem Izsák is épen az a jellem, a milyen Pry Pál, tudakozódó, to­lakodó, szolgálatát ajánló és mégis e szerepnek érzelmi hatása a közönségre egészen más; úgy látszik, e mű írója Berg, helyesen fogta fel a közönség azon óhajtását, hogy ha már van egy jószivü zsidó, annak azután m­iden jó szándéka sikerüljön, mert különben azt még képesek len­nénk magunknak megmagyarázni, hogy miért állít elénkbe egy jószivü embert, de azt már sehogy se értenénk, miért kellett annak épen zsidónak lennie. A negyedik darab német mű , Kotzebue egyik legjobb alkotása: „Fipsz, a híres nő Szabó“ volt.­­ A szerelmes czémalovag mulat­ságos póruljárását oly sok apró és az életből ellesett vonással ábrázolta Vizváry, hogy ráfi­gyelve, még a szerelmes ifjú is elfelejtkezik mellette ülő kedveséről, még a férjvadászó kis­­asszonykáknak is kiment fejecskéjükből a sé­­tány, a szép mérnök kutyája, s pár pillanatig elfelejtkezének a közönséggel­­ kacérkodni, nagy gyönyörűségére Czenczi néninek ki nem szűnik nekik özönvíz előtti jó tanácsokat adni, ho­gy ne ajánlgassák magukat­­úgy a férfiaknak, mert úgy sem ér az semmit. — Sőt még tán a­­ szinireferens úr is elfelejtő, hogy mit mondott S­hakespeare és hogy ő a „Vásárhelyi Közlöny“ munkatársa. Az ötödik alakítás Trotter volt e birka jámborságú férj, kit felesége tréfából féltekenyáge tesz, annyira, hogy azután alig bírja a zöldszemű szörny rémes bogarait férje fejéből kiverni. — Trotternél a komikum nem annyira burlesque külsőségekben áll, mint az előbbi darabokban, hanem inkább az érzelmek, a lélek tévedésében nyilatkozik, épen ezért — ha nem bírálatunknak, mert arra jogosítva nem vagyunk, de egyéni ízlésünknek szabad kifejezést adni : ez volt az utolsó, de ez volt e legjobb. Ezzel a darabbal végezte be­ Vizváry úr a nemzeti színház hírneves komikusa kunvásár­­helyi vendégszereplését , hiszszük, hogy jó emlékkel távozik tőlünk, oly jó emlékkel, a­milyen a mi szívünkben zárva marad ő felőle. Legyen szabad hinnünk és remélnünk, hogy hírneves művészünk máskor is részesíteni fogja az ő iránta oly mély tisztelettel viseltető város közönségét abban­­az élvezetben, hogy az ő művészi játékában újra gyönyörködhessék Gazdaság. — A népfelkelés és az életbiztosítás. Az „Assicurazioni Generali“ igazgatósága arról ér­tesít bennünket, hogy az állami jóváhagyás fen­tartásával elhatározta, hogy az életbiztosítási ágban, a biztosítottak érdekében több rendbeli újítást fog a kötvényfeltételek közzé felvenni, különösen a legmesszebb menő engedményeket teendi a népfölkelésre kötelezettek érdekében. Ugyanis a kötvény, ha a biztosítás már legalább egy év óta érvényben volt, a népfölkelésre kö­telezett b­ztosított irányban jogérvényét min­den páld füzetés nélkül az esetre is megtartja, ha az illető tényleges hadi szolgálatra fogna behívatni és pedig 15000 frt erejéig terjedő biztosításnál a teljes összegre és az egy és ugyanazon egyén életére szóló nagyobb bizto­sításnál 15000 frtig. Ezen kedvezményben a társaságnál már biztosítottak is részesülnek, a­mennyiben azoknak megengedtetik, hogy mos­tani kötvényeiket kicserélhessék az újabb fel­tételeknek megfelelőleg kiállított kötvényekkel. — Örömmel üdvözöljük ezen újítást, mely oly hatályos módon tesz eleget a mai kor kívánal­mainak. A nagy iparos és közgazdasági intéz­mények mérvadó képviselőinek kétségtele­nül nem csak üzleti feladatuk, hanem egyszers­mind kötelességük is, hogy lehetőleg számolja­nak a napi kérdésekkel.­­ A népfelkelési tör­vény az életbiztosítási intézményt ily köteles­séggé vált feladattal állítja szembe, melynek szabadelvű megoldására első sorban is a nagy és hatalmas belföldi biztositó társaságok köte­­lezték - Hogy az „Assicuraziui Generali“ tu­datában az általa elfoglalt előkelő állásnak, ezen az egész népességre nézve kiválóan fontos ügyben is első vala, mely megtette az elhatá­rozó lépést, teljes elismerést érdemel. Tyúkok hizlalása. Tyúkok és kappanok 5-8 nap alatt a következő módon meghizlal­­hatók : az állatok pálczákból készült ketreczbe helyeztetnek, mely körülbelől 70 cm.-nyire (2 lábnyira) van a föld színétől és melynek fene­két naponkint megújított száraz hamuval kell behinteni. Takarmányul 5—8 napig közönséges lefölözött tejjel s egy evőkanálnyi szénsavas natronval megfőzött rizskását,azonkívül naponta kétszer tiszta edényben friss ivóvizet adunk- Az etetővályú legcélszerűbben kő vagy agyagból készül, mert könnyebben tisztítható és a táp­lálék meg nem savanyodik, mint a favályuk tápja, a mi pedig mindenek fölött kerülendő. — A leirt módon a baromfi 5—8 nap alatt meghí­zik, a bus gyengévé és fehérré válik s oly ízle­tességet nyer, minőt semmiféle más móddal el­érni nem lehet. A lovak itatása a nagy melegben. Igen ká­ros dolog a nagy melegben dolgozó lovakat 87oinjaztatni. Ha olyan helyre visszük a lova­kat dolgozni, hol nincs víz, helyesen mondja a M. F, vigyünk oda egy hordóval Hisz a lovak elhúzzák maguk és az az erőkifejtés, a­mibe ez nekik kerül, nem rontja őket, holott ha órákig kmnos szomjúság által gyötörtetnek, ez igenis rontja szervezetüket. A cseléd visz magával a földre egy korsó vizet, hogy azzal a szomját olthassa és ez neki nagyon jól esik a nagy me­legben Mikor a kortyokat jóízűen nyeldesi, gondolja meg, hogy nem csak ő szomjazott meg hanem a lovak is, még pedig jobban mint ő, mert azok jobban izzadnak és testük nagy felületéről több nedvességet párologtatnak el. Ne engedje azt egy gazda se, hogy lovai szom­jazzanak, mert ez által az ő vagyona szemláto­mást kevesbedik. Bomlanak a lovak és nem bírnak jól dolgozni.­­ A legyek elleni szerek. A legyek és más kellemetlen rovarok ellen biztosan ható szer a perzsiai rovarirtó por tinktúrája,mely a használat előtt erős és nem hígított alkohollal keverendő.E szert az u­n­evaporeur készülék­ben alkalmazva,a szobából vagy istállóból igen

Next