Hód-Mező-Vásárhely, 1886. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1886-07-04 / 27. szám
XVI-ik évfolyam. 1886-27-ik szám. Vasárnap, július 4-én. Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak helye egyszeri beigtatásnál 5 kr, kétszerinél 4 kr, többszörinél 3 kr Bétegdij minden beigtatás után 30 kr. Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben : egész evre! 4 irt félévre 2 írt negyedévre i fit. Megjelelt •. minden vasárnap reggel Egyes szám ára 10 . A lap szellemét illető közleményei, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai a szerkesztőhöz, ill ik tized 8 8. szám alatt küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, s a k.m.-vásárhelyi „gazdasági,Egylet“ közlönye. A nyil teiben a 4 hasábos petit sor dija 15 kr. A lapot illető ügyekben naponként csak déli 18 órától délutáni óráig és este 5 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. Ifjúságunk. Az iskolai év bezárával gondolataink visszavezetnek bennünket a fiatal nemzedékhez s vizsgálódásunk tárgyává teszszük őket; végig tekintünk képzeletben a jövőn s elénkbe állítjuk az ifjúságot, mely sokszor számtalan váddal illettetik. Különösen gyakran halljuk azt a panaszt, hogy a mai ifjúság csak taníttatik, de nevelésben nem részesül, hogy az iskolában elfeledik, hogy az embernek nem csak esze, de szíve is van; hogy az ifjúságban meg van jegesedve a lelkesedés minden iránt, a mi eszményi. S valljuk meg, hogy ezek a vádak sok tekintetben nem túlzottak. A rideg anyagiság, a nyers realizmus nyűgözi le a mai társadalom s az abban élő ifjúság szellemét; ez vágja le a szellem szárnyait, midőn az, mint szabad lég madara a föld porán felül akar emelkedni. Ifjúságunk legnagyobb részt, midőn keblét a jó és magasztos iránti lelkesedésnek kellene dagasztani, az élet legszebb szakában már közönyös, hideg minden iránt, ami ideális. Vagyon, önérdek, élvvágy, a létért való lázas küzdelem: ezek jellemzik a mai fiatalságot. Súlyos vádak. De ha széttekintünk társadalmunk ifjúsága között, bizon el kell ismernünk, hogy — jóllehet a panasz hangokban talán egy kis pessimizmus is játsza a főszerepet — e panaszban sok keserű igazság van Nevezzük bárminek azt a betegséget, mely ifjaink életfáján rágódik: anynyi bizonyos, hogy van valami, a mi szellemi életükre homályt borít. A kor, melyben élünk, vakmerő kezekkel nyúlt nevelési ügyeinkhez. Kiölte ifjaink szivéből az eszményt, az idealizmus szikráját. Reális embereket akart nevelni és anyagit nevelt. Kihagyta számításából, hogy a puszta okoskodó és mindent tudni akaró ész egymagában tehetetlen, száraz, rideg arra, hogy életünk különböző fázisain támaszunk, vándorbotunk lehessen. A mi neelési rendszerünk is hajlott a külföld szeszélyes és veszélyes tapogatódzásaira és lázasan mutogatta ifjainknak az utat, melyen haladni szív nélkül is lehet, de unalmasan, sok keserűséggel és Síiden magasabb cél nélkül. A szülők drága pénzen és szép reménynyel küldik el gyermekeiket az iskolákra. Az ifjú édesanyjának szíve haza jön, mint a száraz kóró, mint egy értéktelen érczdarab, aki előtt tiszta ideális élet, a magasztosságért való lelkesedés bevetni való dolog. Azt a tant vallják ifjaink, hogy minden ember gyakorlati atluista és egoista. Ámde a szívnek vannak vele született tulajdonai is, miket kiirtani a lehetetlenséggel határos. Vannak az emberi kebelnek érzékeny búrjai, melyeket elhallgatni nem lehet A mai ifjúság is hivatkozhatik ezek alapján érzelmekre, humanusságra, műveltségre, még ha egoista is. De mi ez a műveltség ? Mi ez a humanizmus ? Mik ezek az érzelmek ! . . Külsőségek minden bensőség nélkül. Olyanok, mint a czifra épületek, melyeket az első vihar összedönt ? Érzelmek ? Az érzelem, mire még hivatkozni szoktak, semmi egyéb, mint sötét világfájdalom. Az emberi lélek a sárguló levelek hullásában, a csalogány panasz s dalának hatása alatt, a hegedű húrjainak sírására önkénytelenül érzi, hogy a végtelen felé tör, hogy ez a föld szűk neki, hogy vannak reményei, melyeknek szálai összekötik a földet az éggel. . . A sötét világfájdalom is ki van téve ezeknek a hatásoknak, de nem ily reményekkel. Az ő egyedüli vigasza — a sör. A mai ifjúság — tisztelet a kivételeknek — tele van világfájdalommal, életuntsággal. Eszmény, a szép és nemesért való lelkesedés. . . eltűntek, kihaltak . . s a reális embereknek nevelt ifjak sziveit a szomorú, reménynélküli való tartja bilincsben. Miért csodálkozunk azon, hogy az öngyilkosság, az életuntság oly sűrűn szedi áldozatait az ifjak sorából ? Miért csodálkozunk a gyakori válási pereken ? A tékozláson ? Az iszákosságon ? Alapja van ezeknek, mégpedig szilárd alapja. De talán azt mondhatná valaki, hogy mi a puszta idealizmus mellett szólalunk fel. Nem. Ha ezt tennék, ismét csak szélsőségbe jutnánk. Nekünk az a legforróbb óhajtásunk, hogy az ifjakat rávezessék azon útra, hol megtalálja az arany középutat, a realizmus és idealizmus közti szép, jó és igaz eszméje foglalja el a szíveket. Ez a három eszme képezi azon valódi világtörvényt, melynek megvalósításában fekszik összes értékük és erkölcsi nemességük. Az a fiatal ember lesz a hazának hasznos polgára, a ki bírja a kulcsot, melylyel a szélsőségeket kiegyenlítheti. Belépni a reális életbe s a szív személyében úgy megőrizni az eszményt hogy a láncz, mely a földet az éggel összekapcsolja, soha el ne szakadjon. Ez a legemberibb. Az orsz. képviselőválasztókhoz. Az országgyűlési képviselők választására jogosultak névjegyzékét az 1886 ik évre a múlt héten összeállítván az öszszeirásra kinevezett bizottság, a névjegyzék a törvény értelmében közszemlére, tétetett ki, hogy minden választópolgár bele tekinthessen s ha észrevétele volna, azt a kiszabott határidőn belül megtehesse, vagy ha a névjegyzékből tévedésből kimaradt volna, reklamálhasson. Hogy mennyi a választók száma tizedenkint s azok között értelmiségi, vagyoni vagy más alapon hányan jegyeztettek be a névjegyzékbe, azt csak az igazolás után mondhatjuk meg, mert lehetnek olyanok, kik nem vétettek fel és felszólamlás után fel fognak vétetni a választók névjegyzékébe , lehetnek viszont olyanok, kik felvétettek, de nem lehetnek választók. Az is kérdés, hogy a felvettek számából tényleg hány polgár fog választói jogával élni. Mindez a jövő és a választás ura titka. A múltból nem nagyon örvendetes tapasztalásaink vannak arra nézve, hogy polgártársaink nagyon érdeklődnének az országgyűlési képviselőválasztás iránt. Különösen elszomorító volt tapasztalni a múltban, hogy épen az értelmiség , a vagyonosabb osztály maradt közönyös , a nagy számú választóknak sokszor fele sem élt szép jogával. Még szomorúbb volna, ha e közöny a jövő évi országgyűlési képviselőválasztás alkalmával is oly megdöbbentő mérvben mutatkoznék . Szomorú volna azon kiváló fontossággal bit e körülménynél fogva, mert az országgyűlési képviselők a jövő országgyűlési időszakra nem három, hanem öt évre választatnak , ily hosszú idő alatt hazánk sorsa attól függ, hogy milyen képviselőkből fog megalakulni az országgyűlés képviselőháza. E fontos körülményből kifolyólag a választó közönségnek nem csak joga, de kötelessége is a választási jog gyakorlására a jövő évben az előző éveknél több súlyt fektetni, a jövő évben megejtendő választásoknak nagyobb fontosságot tulajdonítani. Ne legyenek tehát közönyösek a választópolgárok a képviselő választás iránt s minthogy nehány napig még módjában áll mindenkinek meggyőződést szerezni arról, vájjon joga nem vétetett-e el, nem fosztatott e meg attól önhibáján kívül csupán tévedésből, szerezzenek meggyőződést, tekintsék meg a közszemlére kitett névjegyzéket s a mennyiben joguk épségben nem tartatott volna, keressenek orvoslást. Legyenek polgártársaink figyelmesek ! Azt a kis figyelmet és utána járást saját érdekük kívánja meg, holpolgári kötelességük írja elő ... Vizváry Hun-Vásárhelyen. Okos ember volt az, ki azt mondta, hogy az embert a nevetés képessége különbözeti meg az állatoktól. — A sokféle gond, ezer baj, az élet terhei alatt elfáradt ember számára isten adta azt a tehetséget, hogy felviduljon, kedvet kapjon a további küzdelemre; a mellett felismerje a hibákat, melyeket addig elkövetett. A nevetés bűvös tündére az, mely feltárja önmagunk előtt a sok gyarlóságot, gyöngeséget, mely bennünk vagyon; a ferde érzelmeket, melyek az életben oly sokszor tévútra vezetnek, a téves eszméket, előítéleteket, melyek oly sokszor hamis helyzetbe juttatnak, igazságtalanokká tesznek mások iránt. — Valóban tökélees igazsága van tisztelt publicistánknak, a mégsfenyt „Vásárhelyi Közlöny“ színi referensinek, a ki Shakespeare-ből szereti idézni, a mit a bohócz mond a királynak : „minden czinnedet ajándékozhatod, csak a’zít nem, hogy bolond, mert az Veled született “ Ennek a bűvös tündérnek ritka és becses adományával, a mulattatás rendkívül való tehetségével van megáldva az a művész, Vizváry Gyula, aki e téren a kunvásárhelyi közönséget látogatásával , vendégjátékával szerencséltette. Nem pusztán a természet kegye a véletlen szerencse kedvezése az, hogy ő e mindenütt kedves tehetséggel oly nagy mértékben bir; a művészi hajlamon és hivatáson kívül saját érdeme, munkássága, szorgalma, kitartása az, mely őt a magyar művészek között ily kitüntető állásra segíti. — Sokat kellett tanulnia, próbálnia addig, míg az emberi szív ismeretének biztos alapjait megszerző, sokat látnia, sokra figyelnie, hosszú ideig észlelnie, tanulmányoznia az emberek magaviseletét és szokásait, magának is sok szenvedésen átmenni, mig oly biztos szemmelfelismerő azokat a saját vonásokat, melyekkel a természet a bohók seregének mindegyik tagját felruház. Az első mű, melyben Vízvári játékában gyönyörködni szerencsénk volt: „P r y P á 1,“ aki egy rendkívül ujságvágyó, különben jószívű ember, ki mindenkinek dolgába beleavatkozik, kell vagy nem kell szolgálatát ajánlja; nem a részakarat vezérli, hanem a tudvány és azon óhaj, hogy az ő befolyását mások is igénybe vegyék ; a mellett azzal akar magának bizologul, hogy végtére is el fogja ismerni a világ s az ő érdemeit, vagy legalább azok, a kiken segített — Hanem eszközei megválasztásában nagyon tapintatlan, mindenkor akkor érkezik, mikor legkevésbé várják és nem veszi észre, hogy jelenléte szükségtelen és alkalmatlan ; azért akárhová lép, balsiker éri; mindenütt fumigálják, szidják — végül kidobják. A második alkotás, melyet Vizváry felmutatott, eredeti magyar jellem, Fodrák Miska, a mestere iránt őszinte bámulattal viseltető csizmadia inas.— Azt hiszem, alig van a miveltebb osztályhoz tartozó ember, ki a jó öreg Szigeti bácsi még öregebb színdarabját a „Csizmadia mint kisértett-et ne látta volna, és mégis a közönség érdeklődése ezen előadás iránt is meglepő volt. — Fodrák Miska magyar gyerek, eszes, jószívű, aki épen annyit nevettet, mint a mennyit ő rajta nevetnek; nincs olyan húrja az érzelmeknek, a szivindító megindulástól a kaczagtató nevetségig, melynek valódi hangját ne hallanák abban a szomorúan víg történetben, melynek Fodrák Miska a hőse És valljuk meg, kissé magyar chauvinisták is vagyunk, szeretünk gyönörködni a külföldi művekben, de jól esik, ha néha-néha igaz magyar észjárás játékában s a népies nyelv sajátságaiban gyönyörködhetünk. A harmadik szerep, melyben Vizváry fellépett „Stern Izsák“ a jószivü zsidó, vagy mint a szilap a közmondással mondja : egy a mi népünkből. Tele is volt zsúfolásig az óriás sátor a mi népünkkel, akik Vizváry minden szavát tapsolták, éljenezték, nem tudva hova lenli örömükben hogy ime csakugyan létezik egy jószivü zsidó. — Szem Izsák is épen az a jellem, a milyen Pry Pál, tudakozódó, tolakodó, szolgálatát ajánló és mégis e szerepnek érzelmi hatása a közönségre egészen más; úgy látszik, e mű írója Berg, helyesen fogta fel a közönség azon óhajtását, hogy ha már van egy jószivü zsidó, annak azután miden jó szándéka sikerüljön, mert különben azt még képesek lennénk magunknak megmagyarázni, hogy miért állít elénkbe egy jószivü embert, de azt már sehogy se értenénk, miért kellett annak épen zsidónak lennie. A negyedik darab német mű , Kotzebue egyik legjobb alkotása: „Fipsz, a híres nő Szabó“ volt. A szerelmes czémalovag mulatságos póruljárását oly sok apró és az életből ellesett vonással ábrázolta Vizváry, hogy ráfigyelve, még a szerelmes ifjú is elfelejtkezik mellette ülő kedveséről, még a férjvadászó kisasszonykáknak is kiment fejecskéjükből a sétány, a szép mérnök kutyája, s pár pillanatig elfelejtkezének a közönséggel kacérkodni, nagy gyönyörűségére Czenczi néninek ki nem szűnik nekik özönvíz előtti jó tanácsokat adni, hogy ne ajánlgassák magukatúgy a férfiaknak, mert úgy sem ér az semmit. — Sőt még tán a szinireferens úr is elfelejtő, hogy mit mondott Shakespeare és hogy ő a „Vásárhelyi Közlöny“ munkatársa. Az ötödik alakítás Trotter volt e birka jámborságú férj, kit felesége tréfából féltekenyáge tesz, annyira, hogy azután alig bírja a zöldszemű szörny rémes bogarait férje fejéből kiverni. — Trotternél a komikum nem annyira burlesque külsőségekben áll, mint az előbbi darabokban, hanem inkább az érzelmek, a lélek tévedésében nyilatkozik, épen ezért — ha nem bírálatunknak, mert arra jogosítva nem vagyunk, de egyéni ízlésünknek szabad kifejezést adni : ez volt az utolsó, de ez volt e legjobb. Ezzel a darabbal végezte be Vizváry úr a nemzeti színház hírneves komikusa kunvásárhelyi vendégszereplését , hiszszük, hogy jó emlékkel távozik tőlünk, oly jó emlékkel, amilyen a mi szívünkben zárva marad ő felőle. Legyen szabad hinnünk és remélnünk, hogy hírneves művészünk máskor is részesíteni fogja az ő iránta oly mély tisztelettel viseltető város közönségét abbanaz élvezetben, hogy az ő művészi játékában újra gyönyörködhessék Gazdaság. — A népfelkelés és az életbiztosítás. Az „Assicurazioni Generali“ igazgatósága arról értesít bennünket, hogy az állami jóváhagyás fentartásával elhatározta, hogy az életbiztosítási ágban, a biztosítottak érdekében több rendbeli újítást fog a kötvényfeltételek közzé felvenni, különösen a legmesszebb menő engedményeket teendi a népfölkelésre kötelezettek érdekében. Ugyanis a kötvény, ha a biztosítás már legalább egy év óta érvényben volt, a népfölkelésre kötelezett bztosított irányban jogérvényét minden páld füzetés nélkül az esetre is megtartja, ha az illető tényleges hadi szolgálatra fogna behívatni és pedig 15000 frt erejéig terjedő biztosításnál a teljes összegre és az egy és ugyanazon egyén életére szóló nagyobb biztosításnál 15000 frtig. Ezen kedvezményben a társaságnál már biztosítottak is részesülnek, amennyiben azoknak megengedtetik, hogy mostani kötvényeiket kicserélhessék az újabb feltételeknek megfelelőleg kiállított kötvényekkel. — Örömmel üdvözöljük ezen újítást, mely oly hatályos módon tesz eleget a mai kor kívánalmainak. A nagy iparos és közgazdasági intézmények mérvadó képviselőinek kétségtelenül nem csak üzleti feladatuk, hanem egyszersmind kötelességük is, hogy lehetőleg számoljanak a napi kérdésekkel. A népfelkelési törvény az életbiztosítási intézményt ily kötelességgé vált feladattal állítja szembe, melynek szabadelvű megoldására első sorban is a nagy és hatalmas belföldi biztositó társaságok kötelezték - Hogy az „Assicuraziui Generali“ tudatában az általa elfoglalt előkelő állásnak, ezen az egész népességre nézve kiválóan fontos ügyben is első vala, mely megtette az elhatározó lépést, teljes elismerést érdemel. Tyúkok hizlalása. Tyúkok és kappanok 5-8 nap alatt a következő módon meghizlalhatók : az állatok pálczákból készült ketreczbe helyeztetnek, mely körülbelől 70 cm.-nyire (2 lábnyira) van a föld színétől és melynek fenekét naponkint megújított száraz hamuval kell behinteni. Takarmányul 5—8 napig közönséges lefölözött tejjel s egy evőkanálnyi szénsavas natronval megfőzött rizskását,azonkívül naponta kétszer tiszta edényben friss ivóvizet adunk- Az etetővályú legcélszerűbben kő vagy agyagból készül, mert könnyebben tisztítható és a táplálék meg nem savanyodik, mint a favályuk tápja, a mi pedig mindenek fölött kerülendő. — A leirt módon a baromfi 5—8 nap alatt meghízik, a bus gyengévé és fehérré válik s oly ízletességet nyer, minőt semmiféle más móddal elérni nem lehet. A lovak itatása a nagy melegben. Igen káros dolog a nagy melegben dolgozó lovakat 87oinjaztatni. Ha olyan helyre visszük a lovakat dolgozni, hol nincs víz, helyesen mondja a M. F, vigyünk oda egy hordóval Hisz a lovak elhúzzák maguk és az az erőkifejtés, amibe ez nekik kerül, nem rontja őket, holott ha órákig kmnos szomjúság által gyötörtetnek, ez igenis rontja szervezetüket. A cseléd visz magával a földre egy korsó vizet, hogy azzal a szomját olthassa és ez neki nagyon jól esik a nagy melegben Mikor a kortyokat jóízűen nyeldesi, gondolja meg, hogy nem csak ő szomjazott meg hanem a lovak is, még pedig jobban mint ő, mert azok jobban izzadnak és testük nagy felületéről több nedvességet párologtatnak el. Ne engedje azt egy gazda se, hogy lovai szomjazzanak, mert ez által az ő vagyona szemlátomást kevesbedik. Bomlanak a lovak és nem bírnak jól dolgozni. A legyek elleni szerek. A legyek és más kellemetlen rovarok ellen biztosan ható szer a perzsiai rovarirtó por tinktúrája,mely a használat előtt erős és nem hígított alkohollal keverendő.E szert az unevaporeur készülékben alkalmazva,a szobából vagy istállóból igen