Hód-Mező-Vásárhely, 1887. július-december (17. évfolyam, 28-52. szám)
1887-09-11 / 37. szám
nyaim nem utolsó feladat néz reátok. Ép testben ép csak a lélek. Kiváló gonddal kell azért ápolnotok testetek épségét, óvatosan kerülnétek mindazt, ami az épséget megtámadná, szabályos működését megzavarná. És mégis a gyermek, és mégis az ifjú mi rövidlátóan, hogy ne mondjam, gyakran öngyilkos módra tör testi épsége ellen ! Keresi az érvet, hajszolja a gyönyört táplálékban, mulatságban és korai élvezetekben, feledve könnyelműen, hogy az írás szerint a test a bennünk lakozó szent lélek temploma. Oh ifjú ! ne szórd pazar kézzel testi jóléted kincseid , ama kincseket, melyeket visszaszerezned talán többé soha nem lehet, melynek tüzét, ha könnyelműen kiégetted, nyomában, mint a kiégett vulkán után csak sivár hamu, nem marad egyéb, mint a késő bánat marczangoló fájdalma! Hideget és meleget, éhet és szomjat, türövé a testet, rugékonyakká az izmokat, ügyesekké tenni az idegeket, tartsa főkötelességének a tanuló ifjú. Hatalmasan fejlett tagok, dagadó izmok, feszülő idegek daczra kelnek és győznek a viszontagságokon. Sohasem szerettem, a midőn ifjaink húzódoznak a gyalog kirándulástól, a midőn orvosi igazolvány leple alá bújtak a tesgyakorlás órái elől. Tehát erőteljes, habár kissé nyerses játék és okszerű testgyakorlás ! Üdítők ezek a lélekre, edzők a testre, mind a növényzetre az újjászülő harmat. Ily testben helyén van a lélek, bátor a szív, nem ismer akadályt mint az ős spártai, vagy harczos apáink. Ellenben akit a puha ágy elemészt, a kártya, az éjjelezés sápadtá, a korai élvezetek petyhüdtté tesznek, akit az inycsiklandoztató dús étel elsatnyit, a férfiatlan pipere elfinomít, lesz gyáva, hazug, magával jótehetetlen, a költő szerint rutsybarita vár, melynek szomorú sorsa, vagy a kora elhervadás, vagy az első csalódásnál, az első küzdelemnél egyedüli menedéke az ostoba golyó. Vajha szavaim elhalnának a szülők, különösen nem is gyöngéd, hanem gyönge anyák fülébe, hogy a senyvesztő kényeztetés helyett nevelnének főben és szívben erős nemzedéket. Csak egy kissé több erély és kevesebb lágyság, de sok késő irány elmaradna ! Mennyivel ritkábban háborgatnék a sírkertek nyugalmát! Nincs a nagy természetnek tárgya, avagy jelensége, nincs a testi életnek mozzanata, amely lelkünkben megfelelő visszahatást, emelő, vagy leverő érzelmet ne keltene. Innen érzelmeinknek két ellentétes sarka : a kellemes és kellemetlen érzelem, az öröm és bánat, a remény és félelem, a csodálkozás és szégyen, hogy többet ne is említsek, mindannyian külső hatások eredményei. Csodálatos Kedves Ifjak a bölcs gondviselés munkája! Ellentétek által teszi a halandó életét boldogabbá Ne véljétek, hogy csak az öröm boldogít, csak a remény éltet, van megnyugtató a bajban, emelő a szenvedésben is. Mi szépen és igazán mondja a nagy költő: „Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze, az örömnek levegőjét megtisztítja bánat. A kizajlott bűfelhőkön szép szivárvány támad. Nem törik a szenvedő szív oly könnyen darabbá Csak ellágyul és az örömre lesz fogékonyabbá.“ Valóban nem egyebet czéloz eme ellentétek által a jóságos teremtő, minthogy nemesebb részünket,a halhatatlan lelket erősbítse.Az öröm és jólét derült napjain a bánat olykori jellege óva int a határt nem ismerő elbizakodástól és fogékonynyá tesz a visszatért boldogság élvezésére viszont a fájdalom óráiban a remény biztató szivárványa által fölemelt szivünket, hogy az mint a pálma a teher alatt, férfias bátorságra magasodjék. Boruljatok le a nagy Isten jósága és bölcsessége előtt, de egyszensmind ti is gondosan fejlesztvén testetek erejét, a jólét perczeiben vértezzétek fel lelketeket a csapás elviselésére. Senkinek sem elsőbb kötelessége, viszont senkinek sem lesz könnyebb, mint annak az ifjúságnak, amelyet a tudomány és erkölcs avatnak fel a munkára hivatott férfiuság korára. De hasolóképen nincs egyetlen benső tehát lelki munkásság sem, amely tudatunkban szintén megfelelő érzelmi állapotot ne hozna létre. Midőn a gondolkodó lélek az igazat mélységében fürkészi, az ismeretlen megismerésére tör, a láthatatlan megértése után kutat , midőn képzelme az örökszépben gyönyörködik, vagy teremtő erejében maga is alkot : támad amott az értelmi, itt a szépészeti érzelem. (Folyt. köv.) (17 sz. 1887 A kun-vásárhelyi alsófoku kereskedelmi iskolában a beiratások, felvételi és javító vizsgálatok i. é. szeptember 1—hitcig tartatnak mindennap az iskola helyiségébena présházban] d. e. 8—10 és d. u. 3—4-ig Tandíj egész évre írt, mely összeg félévenkénti két egyenlő részletben fizetendő. Felhivatnak a t. kereskedő urak, szülők és gyámok, miszerint tanonczaikat s illetve gyermekeiket i.é szept. 14-ig annyival is inkább beírassák, mert ellenkező esetben szept. 14 től kezdve a be nem iratás is mulasztásnak tekintetik és szabály szerint büntettetik. Kelt H.-M.-Vásárhelyen 1887. jul. hó 27-én tartott keresk. isk. bizottság üléséből. A keresk. isk. b iz ottság. 0-ig hétköznapokon pedig d. e. 11 — 12-ig és d. u. 5— ig fognak eszközöltetni. Az igazgatóság az Ipartanodánál a beiratások i. é. szept. 15-ig fognak tartani. Felhivatnak azért a tanonczot tartó iparosok, hogy ezen idő alatt tanonczaikat írassák be és pedig az I-sö ipartanodánál (a présháznál) előkészítő I-ső és II ik ipartanodánál (főgymnasiumi épület) első második és harmadik osztály fog taníttatni, azért a beiratásokra ekként jellentkezzenek a tanonfszok. A beiratások egész délelőtt és d. a„ Gazdászat. A kendertermesztésről. Lapunk i. e. 33-ik számában megígértük, hogy a kendertermesztést — a Bakay úr értekezéséből kifolyólag — tárgyalandjuk ; teszszük ezt most a lehető pontossággal s lapunk terjedelméhez mérve röviden. A fonalnövények a legősibb mivelési növények közé tartoznak ; csaknem egyidősek földünkön azon korral, midőn az emberek erkölcsi érzéke felébredett s a fügefalevél takarót elhagyták. Annyit azonban mondhatunk, hogy a kender agősibb időktől fonalnak, szövetnek, mint ilyen takarónak használtatott és bizonyára a mérsékelt égöv alatt divatozott, mert északon az állati bőrök, délen nagyobb falevelek használtattak takaródzókat. Tény az is, hogy az egyiptomiak már 5 ezer év előtt használták s remek szöveteket készítettek belőle, a melyek a múmiákon láthatók. Mint szövetnek erős versenytársa lett a gyapot, de mint zsák, ponyva, vitorla s felső ruhákul használható vászon, valamint úgy is, mint köteleknek legalkalmasabb rostos növény, fontosságából egy cseppet sem veszített, sőt hazánk déli vidékein, hol a len az éghajlat és talajviszonyok között oly jól nem fizeti ki magát, a kendertermesztés erős hitünk, hogy rövid idő alatt ismét virágzásnak örvend. És ha megfontoljuk, hogy mezőgazdaságunk kellő jövedelmezőségének egyik legfőbb oka az, hogy a gazdasági cselédek és munkások télen nem dolgoznak eléggé , ha megfontoljuk pedig hogy a gazdasági munkások nyári munkabére azért oly magas, mert télen alig van nekik mit dolgozniok és igy nyáron kell nekik mindazt megkeresniök, azai egész télre szükséges ; ha meggondoljuk azt, hogy a gazdának olynemű miveleti növényei nincsenek, amelyekkel a téli tétlen napokat kihasználná , valóban el kell következni a fokozódó szükségletek miatt oly időnek, amelyben a gazdaember maga keres majd oly növényeket melyeknek téli feldolgozása által a ma még meddő téli estéket kellően értékesitendi s ezen mivelési növények között első lesz a kender, majd következik utánna a dohány, takács mácsonya, festő csülleng, pirositó buzer stb. újabb keletű növények. De térjünk át a kender tulajdonképeni termesztésére. A kender a laza homokon és szivalyagyagtalajon kívül minden jó erőben levő talajon megterem ; legjobban szereti a friss felsőréseket, réti talajokat és a televénydús szántóföldeket. Alföldi talajunk tekintettel arra, hogy sok sót is tartalmaz, igen kedvező a kendertermesztésre. A sóval való trágyázás csodákat mivel Ha azt keressük, hogy a kender miután termesztessék, tehát a vetésforgásban hányadik helyen álljon , akkor azt mondhatjuk, hogy a lucerna és hereföldek, valamint egyéb mesterséges takarmányok után legjobban diszlik, sőt előnyös is ezek után vetni, mert az évekig eke alatt nem állott takarmányosokból a kender a férgeket erős szagánál fogva elűzi s a gyomokat sűrü beárnyékoló képességénél fogva kiöli. Utána a gabonanemek és a reperefélék jól diszlenek. Miképen kell a talajt a kender számára előkészíteni ? A kender számára a talajt ősszel fel kell ugarolni mélyen, télen meg kell trágyázni s azután a téli agymarta földet tavasz szál vetés előtt újból felszántjuk 3—4 colnyira s azután következik a vetés. A kender a fagy iránt igen érzékeny, azért április közepétől május közepéig vetendő, — leghelyesebb keskeny ágyakba vetni szabad kézzel ; ha pedig sorvető gépünk van, azzal vetni legtanácsosabb — Vetőmag mennyiség egy catast. holdra 2—3 p. mérő. — Sokan és legtöbbnyire együtt mivelik a magvas kendert a kinyövendő kenderrel ; ez nem helyes. Legjobb a magnak valót külön vetni a répa és kukoricza között legtanácsosabb, ahol óriási kender fejlődik ki ; a fonalnak valót azután általában kinyerjük, vagy lekaszáljuk, avetőmagot vetés előtt meg kell próbálni, hogy csiraképes-e, mert az egy évesnél idősebb nagyrészt elveszti csiraképességét. A kendernek legnagyobb ellenségei : a madarak, az elágazó zádor és a fanyag vagy paplan, mely ép úgy lefojtja a kendert, mint egyik faja a luezernát , azért vetőmagot csak hiteles forrásból és tisztát vegyünk. Ellőségei még : az erős szelek, valamint zsenge korában a szárazság. — A madarak ellenőrizni kell elvetéskor, valamint megéréskor, a zádor és paplan ellen , tiszta magvétel által óvakodunk ; szek és egyéb természeti okok ellen nincs segítség, ha csak lejtős és az éjszaki szelek ellen védett helyre nem vetjük. — Olaszországban műlegesen öntözik, a kender aratása. Minél korábban aratjuk, a fonal annál finomabb lesz ; a kötélnek, ponyváknak és vitorláknak való kender használható. — Újabban egyátalában kaszával aratják — Aratáskor ügyelni kell, hogy a szálak össze ne kuszálódjanak — A szegedi gyártelep részére a szálak magasság szerint sorolandók, de nem pedáns pontosságig, hanem úgy, hogy pl. alacsonyabb a fejlődése, azt a megfelelő magasságú kenderrel szortírozzuk. — A magvas kender, kinyerés után (ha ugyanazon területről akarunk magot nyerni) 4—6 hétig még helyén hagyatik, hogy a magvak jól kifejlődjenek. A virágos kender nyehető, ha már a kender általában sárga érett, a magvat pedig akkor, ha a magvak bámulni kezdenek, — a magvas kendert áztatás előtt jól ki kell rázogatni s lassan, óvatosan megszáritani. — A magvas kenderből készült szövetek durvábbak. A kender kikészítése : áztatás, válogatás és tisztítás. Azután következik a szárítás, törés, tilalás, gerebenezés, kefélés, simítás és eladás alá való osztályozás. Mindezek gyakorlati eljárások, amelyekkel térszűke miatt nem foglalkozhatunk, csak azt jegyezzük meg, hogy mindezek között legfontosabb az áztatás, mely vagy természetes vagy mesterséges, azaz gyári kikészítés. Az áztatás pedig azért legfontosabb mert ettől függ a kender ereje, fénye, súlya tartóssága. Mi tehát az aratás? Mi történik az áztatáskor a kender hárítósejtjeit enyvnemű ragaszanyag köti össze ; ezt fel kell oldatni vízben, hogy a szálak egymástól elváljanak. A víznek se melegnek se túl hidegnek lenni nem szabad ; valamint se rövid se hosszú ideig ne áztassuk, mert ha rövid ideig áztatunk, akkor a szálak érdesek, durvák maradnak. A kellőleg fel nem oldott s visszamaradt ragasztó anyagoktól; ha pedig soká áztatunk, akkor tulerjedés áll be s a szálak meggyengülnek. Az áztatás az időjárástól függ; napi 18—24 C° átlagos melegnél 8—14 nap alatt a közanyagok felolvadnak és ezt arról lehet megtudni hogy ujjaink között morzsolgatván a szálat, már azt tisztán meglehet különböztetni. Egy kát. holdról általában 8—10 mázsa kender várható s a kidolgozott kendernek mázsája legfinomabb 40—60 írt, másodosztályú 30—40 és a kötéltek való 20—30 frt. Magtermés 1. kát. holdról 8—12 p. mérő lehet. A mag olajnak kiütve 25° „ olajt ad. Hazai kenderünk a világpiaczokon igen keresett czikk, tengeri hajókötelek és vitorlákra pedig első helyen áll. Gondolkoztam rajta, hogy mi lehet az oka s arra a meggyőződésre jutottam, hogy miután hazánk oly gazdagon meg van áldva mész és sóbányákkal, hegyeink sóban és mészben gazdagok ; só és mész gazdag hegyeinkből származott termőföldjeink is bőségben tartalmaznak sót és meszet, s ez az oka a kenderszálak erejének. Magyarországban 1870 ben 65,000 hold kender termett s ebbül 67 ezer frt értéket vittek ki külföldre . 1883 ban a kendertermesztés már 135 ezer holdra emelkedett, miből önkényt következik, hogy a kendertermesztés mindig nagyobb nagyob tért foglal hazánkban. Mezei rendőri szabályzat. (Folytatás.) C) A törvényhatósági gazdasági bizottságról. 78. §. Minden tövényhatóság gazdasági bizottságot alakít. 79. §. A törvényhatósági gazdasági bizottság az elnökön, előadón, jegyzőn és a hivatalból résztvevő tagokon kívül 24 tagból áll. A bizottság tagjait fele részben a főispán nevezi ki, fele részben pedig a törvényhatósági bizottság választja meg. A törvényhatósági egész területére kiterjedő, bármiféle gazdasági czél érdekében működő gazdasági egyletek elnökei és titkárai, valamint a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kinevezet közgazdasági előadók a törvényhatósági gazdasági bizottságnak hivatalból tagjai. A tanács elnöke az alispán illetőleg a polgármester, ki egyúttal a törvényhatóság tisztviselői közös előadó és jegyző kirendeléséről gondoskodik. 80. §. A törvényhatósági gazdasági bizottságnak kinevezett és választott tagjai 3 évig működnek. Mind a kinevezett, mind a választott tagoknak egyharmada évenként kilép. A kilépők újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatók, a kilépés sorrendje külön a kinevezettekre s külön a miválasztottakra nézve a 64. §. értelmében állapítandó meg ; ugyanezen §. intézkedései a kinevezés, illetőleg a választás elfogadásának kötelező voltára nézve is irányadók-81. §. A törvényhatósági gazdasági bizottság feladata maj véleményt adni mindazon gazdasági és állattenyésztési kérdésekben, amelyekre nézve a hatóság hozzája fordul ; b) javaslatot tesz a törvényhatóság területén a mezőgazdaság vagy egyes termelési ágak emelésére, valamint az emelkedést gátló akadályok elhárítására vonatkozó kérdésekben ; a felügyel és ellenőrzi azt, hogy a jelen törvény s a hatóságok rendelkezései a törvényhatóság területén kellőleg foganatosíttassanak, s mulasztás vagy visszaélés esetén megfelelő orvoslásról gondoskodik. IX. Fejezet. A hatóságokról. 82. §. Mindazon ügyekben, amelyek a jelen törvény szerint hatósági intézkedést igényelnek, amennyiben az egyes §§-okban külön illetékesség nem állapíttatott meg, a következő hatóságok illetékesek : elsőfokú hatóság, kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, a rendezett tanácsú városokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, illetőleg a tanácsnak a rendőri ügyek vezetésével megbízott tagja és Budapest fővárosban a kerületi elöljáró; másodfokú hatóság: az alispán; törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, Budapesten a városi tanács ; harmadfokú hatóság: a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter. X. Fejezet. A mezei rendőrökről. 83. §. Minden község köteles a külső határ őrizetére a viszonyok által kívánt számban, mezei rendőröket alkalmazni s javadalmazásukról gondoskodni. 84. §. Minden oly birtokosnak, kinek egy tagban fekvő birtoka legalább ötven holdat tesz ki, szabadságában áll külön mezei rendőrt tartani. 85. §. Mezei rendőrökül csak feddhetlen előéletű, 24 életévüket betöltött magyar állampolgárok alkalmazhatók. 86. §. A mezei rendőrök szolgálatba lépésük alkalmával a községi elöljáróság előtt a következő esküt tartoznak letenni: Én . . . esküszön a mindenható és mindentudó Istenre, hogy a gondviselésem alá bízott határra (vagy dűlőre) s mindarra, mi hozzá tartozik, szorgalommal és föltétlen hűséggel felvigyázók és bárminemű kártól lehelőbg megvédem, hogy azokat, kik a mező termékeit s mindazt, mi a mezei gazdálkodáshoz szükséges, károsítul megkisérlenék vagy tettleg károsítanák, személyválogatás nélkül, a törvény értelmében megzálogolom és lelkiismeretem szerint késedelem nélkül följelentem és bevallom , ártatlanra soha semmit reá nem fogok, az őrizetet és szolgálatomat elöljáróm tudta és beleegyezése avagy mellőzhetlen szükség nélnélkül el nem hagyom s mindarról, a mi gondviselésem alá bizatik, minden időben számot adok. Isten engem úgy segéljen ! 87. §. Az eskü letételéről bizonyítvány adatik ki, mely az esküt tett rendőr igazolására szolgál. 88. §. A fölesküdött mezei rendőrök nevei a községi elöljáróság által nyilvántartandók. 89. §. A mezei rendőröknek hit alatt, illetőleg letett esküjükre való hivatkozással tett vallomása ellen bizonyíték hiányában teljes bizonyító erővel bir. A mezei rendőrök közbiztonsági közegeknek tekintendők s fegyverviselésre vannak kötelezve s fegyvereik után adó fizetésére nem szoríthatók. 90. §. A mezei rendőrök szolgálatban létük idején valamely szembeötlő jelvényt kötelesek viselni. A jelvény megállapítása iránt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter intézkedik. 91. §. A mezei rendőrök szolgálati utasítását a községi (városi) gazdasági bizottság meghallgatása mellett a községi elöljáróság állapítja meg, s a felfogadott mezei rendőröket kötelességük iránt megfelelőleg kitanítja. (Vége köv.) „Segítség.“ A „Segítség“ emlékalbum augusztus 20- ikára készült el s első példányai a szent-István napi népünnepen bocsáttattak forgalomba; a díszes mű nagy ivrét alakban jelent meg, öszszesen 44 oldalra terjedő tartalommal, melyet a színes kemény boríték 4 oldala 48 lapra egészít ki; a 3 fzto8 példányokhoz ezenkívül 4 oldalra terjedő zenemű-melléklet van csatolva. Az irodalmi közreműködők száma összesen 148-ra megy, akik közül 45-en adtak verses és 103 an prózai dolgozatot. A rajzok száma több mint 80 ra terjed, 75 művész munkája. Az albumot Rudolf trónörökös „Eperjes- Nagy Károly-Toroczkó“ czímű közleménye nyitja meg, mely facsimilében van adva, egy lapon Stefánia főherczegnő rajzával, melyeket a Roskovits Ignácz által készített szép keretrajzok vesznek körül. A következő lapon József főherczeg buzdító szavait találjuk: „Néhány őszinte szó nagybirtokosainkhoz“ — vezérczikk a tűzoltás szervezése ügyében. Ezt követi Koburg Fülöp herczeg két czikke: „Egy szerencsés — és egy szerencsétlen vadászati nap,“ két érdekes leírás, két érdekes vadászatról. A fejedelmi hölgyek rajzai nyitják meg az albumnak oly változatos és gazdag illusztráczióját. Stefánia trónörökös főherczegnő művészi kivitelű rajza: „Keleti város tengerparti részlettel.“ Klotild főherczegnő (József főheerczegné) rajza szép pálmacsoportot tüntet fel, alatta anya és kis leánykája. „Magyar pálmák alatt“ — ez a kép czíme s a főherczegi pálmaház egyik érdekes részletét mutatja meg. — Margit főherczegnő a fiumei benyomásokból merített képtárgyat, egy fiumei bárkát vetett papírra, egész könnyedén a bárka körül átpdeső sirályokkal. Ezt Morelli metszette fába. Mária Dorothea főherczegnő kárpáti rajzalbumának egyik lapját engedte át: „Az első zerge.“ Fiatal úri vadász tér haza a bérezés után, utána egy tót legény viszi az elejtett zerget. Koburg Lujza főherczegnő a pohorellai kastélyt rajzolta le, szép alakú fák közt és igen jártas rajzonnal. 3 Zichy Mihály allegorikus képe: „Eperjes- Nagy-Károly-Toroczkó“ e nagy művész egyik legszebb alkotása, az Ő bájos női alakjaival. A három szerencsétlen várost egy-egy nő ábrázolja, kik a füstölgő romokon ülnek, egymásra borulva, egymást ölelve. Háttérben füstfelhő, lobogó láng égő gerendák s a füstgomoly közt száll a részvét alakja, kiterjesztve szárnyait és karját a szerencsétlenek fölött. Majd Benczúr Gyulától találjuk erőteljes rajzban „A vészharangot,“ Munkácsy Mihálytól tollrajzot („Reggel“) Ligeti Antaltól jeruzsálemi tájrészletet. Nincs az albumnak egyetlen lapja sem, rajzok nélkül. Némely lapon kisebb rajzokból egy-egy kis gyűjtemény tadál helyet. Minden kép legközvetlenebb mása az eredetinek, mert vagy fénynyomat (autotypia) vagy czinkográfiai vonásról-vonásra adja a művész rajzát, így a közönség ez albumban hazai művészeink legtöbbjétől egész rajzgyűjtemény birtokába jut. A tárgyak rendkívül sokfélék és a modor is mindegyre változik. Vázlatok mellett gondosan dolgozott képek. Egy-egy könnyen odavetett alak után jellemzetes és gonddal készült szöveg illusztrácziók, majd genreképek, népies alakok, tanulmányfők. Roskovits Ignácz rendezte az album illusztráczióit s Vágó Pállal együtt több rajzot készített. Övék az album borítékának képe is. A czímlapon a leégett ház küszöbénél, koldusbatyuval ül egy anya, segély után nyújtva kezét; mellette kis gyermeke ki önkénytelenül nyújtja ép úgy mind a két kis kezét, mint anyja. Ezt Vágó Pál rajzolta ! az album borítékának hátsó lapját pedig Roskovics. Irigy magyar menyecske, hóna alatt, kezében a „Segítség album, kínálja beszédes ajkkal, ajánló szemekkel. Roskovics még Jókai egy kis elbeszélését is illusztrálta. Vágó pedig „A népfölkelő önérzete“ czímén rajzolt egy vidám csoportot, melyben az önérzetesen beszélő népfölkelőhöz maga a művész, két hallgatója.