Hód-Mező-Vásárhely, 1887. július-december (17. évfolyam, 28-52. szám)

1887-09-11 / 37. szám

nyaim nem utolsó feladat néz reátok. Ép test­ben ép csak a lélek. Kiváló gonddal kell azért ápolnotok testetek épségét, óvatosan kerülnétek mind­azt, a­mi az épséget megtámadná, sza­bályos működését megzavarná. És mégis a gyermek, és mégis az ifjú mi rövidlátóan, hogy ne mondjam, gyakran öngyilkos módra tör testi épsége ellen ! Keresi az érvet, haj­szolja a gyönyört táplálékban, mulatságban és korai élvezetekben, feledve könnyelműen, hogy az írás szerint a test a bennünk lakozó szent lélek temploma. Oh ifjú ! ne szórd pazar kéz­zel testi jóléted kincseid , ama kincseket, me­lyeket visszaszerezned talán többé soha nem lehet, melynek tü­zét, ha könnyelműen kiéget­ted, nyomában, mint a kiégett vulkán után csak sivár hamu, nem marad egyéb, mint a késő bánat marczangoló fájdalma! Hideget és meleget, éhet és szomjat, tü­­rövé a testet, rugékonyakká az izmokat, ügyesekké tenni az idegeket, tartsa főköteles­ségének a tanuló ifjú. Hatalmasan fejlett tagok, dagadó izmok, feszülő idegek daczra kelnek és győznek a viszontagságokon. Sohasem sze­rettem, a midőn ifjaink húzódoznak a gyalog kirándulástól, a midőn orvosi igazolvány leple alá bújtak a tesgyakorlás órái elől. Tehát erő­teljes, habár kissé nyerses játék és okszerű testgyakorlás ! Üdítők ezek a lélekre, edzők a testre, mind a növényzetre az újjászülő harmat. Ily testben helyén van a lélek, bátor a szív, nem ismer akadályt mint az ős spártai, vagy harczos apáink. Ellenben akit a puha ágy el­emészt, a kártya, az éjjelezés sápadtá, a korai élvezetek petyhüdtté tesznek, akit az inycsik­­landoztató dús étel elsatnyit, a férfiatlan pi­pere elfinomít, lesz gyáva, hazug, magával jótehetetlen, a költő szerint rut­sybarita vár, melynek szomorú sorsa, vagy a kora elherva­­dás, vagy az első csalódásnál, az első küzde­lemnél egyedüli menedéke az ostoba golyó. Vajha szavaim elhalnának a szülők, különösen nem is gyöngéd, hanem gyönge anyák fülébe, hogy a senyvesztő kényeztetés helyett nevel­nének főben és szívben erős nemzedéket. Csak egy kissé több erély és kevesebb lágyság, de sok késő irány elmaradna ! Mennyivel rit­kábban háborgatnék a sírkertek nyugalmát! Nincs a nagy természetnek tárgya, avagy jelensége, nincs a testi életnek mozzanata, a­mely lelkünkben megfelelő visszahatást, emelő, vagy leverő érzelmet ne keltene. Innen érzel­meinknek két ellentétes sarka : a kellemes és kellemetlen érzelem, az öröm és bánat, a re­mény és félelem, a csodálkozás és szégyen, hogy többet ne is említsek, mindannyian külső hatások eredményei. Csodálatos Kedves Ifjak a bölcs gondviselés munkája! Ellentétek által teszi a halandó életét boldogabbá­ Ne véljétek, hogy csak az öröm boldogít, csak a remény éltet, van megnyugtató a bajban, emelő a szen­vedésben is. Mi szépen és igazán mondja a nagy költő: „Fájdalom a boldogságnak egyik alkat­része, az örömnek levegőjét megtisztítja bánat. A kizajlott bűfelhőkön szép szivárvány támad. Nem törik a szenvedő szív oly könnyen darabbá Csak ellágyul és az örömre lesz fogéko­nyabbá.“ Valóban nem egyebet czéloz eme ellenté­tek által a jóságos teremtő, minthogy neme­sebb részünket,a halhatatlan lelket erősbítse.Az öröm és jólét derült napjain a bánat olykori jellege óva int a határt nem ismerő el­bizako­dástól és fogékonynyá tesz a visszatért boldog­ság élvezésére viszont a fájdalom óráiban a remény biztató szivárványa által fölemelt szi­vünket, hogy az mint a pálma a teher alatt, férfias bátorságra magasodjék. Boruljatok le a nagy Isten jósága és bölcsessége előtt, de egyszensmind ti is gondosan fejlesztvén teste­tek erejét, a jólét perczeiben vértezzétek fel lelketeket a csapás elviselésére. Senkinek sem elsőbb kötelessége, viszont senkinek sem lesz könnyebb, mint annak az ifjúságnak, a­melyet a tudomány és erkölcs avatnak fel a munkára hivatott férfiuság korára. De hasolóképen nincs egyetlen benső te­hát lelki munkásság sem, a­mely tudatunkban szintén megfelelő érzelmi állapotot ne hozna létre. Midőn a gondolkodó lélek az igazat mély­ségében fürkészi, az ismeretlen megismerésére tör, a láthatatlan megértése után kutat , midőn képzelme az örökszépben gyönyörködik, vagy teremtő erejében maga is alkot : támad amott az értelmi, itt a szépészeti érzelem. (Folyt. köv.) (17 sz. 1887 A kun-vásárhelyi alsófoku kereskedelmi iskolában a beiratások, felvételi és javító vizs­gálatok i. é. szeptember 1—hitcig tartatnak mindennap az iskola helyiségében­­a présház­ban] d. e. 8—10 és d. u. 3—4-ig Tandíj egész évre­­ írt, mely összeg félévenkénti két egyenlő részletben fizetendő. Felhivatnak a t. kereskedő urak, szülők és gyámok, miszerint tanonczaikat s illetve gyermekeiket i.­é­ szept. 14-ig annyival is inkább beírassák, mert ellen­kező esetben szept. 14 től kezdve a be nem iratás is mulasztásnak tekintetik és szabály szerint büntettetik. Kelt H.-M.-Vásárhelyen 1887. jul. hó 27-én tartott keresk. isk. bizottság üléséből. A keresk. i­s­k. b i­z o­tt­s­á­g. 0-ig hétköznapokon pedig d. e. 11 — 12-ig és d. u. 5—­ ig fognak eszközöltetni. Az igazgatóság­ az Ipartanodánál a beiratások i. é. szept. 15-ig fognak tartani. Felhivatnak azért a tanonczot tartó iparosok, hogy ezen idő alatt tanonczaikat írassák be és pedig az I-sö ipar­tanodánál (a présháznál) előkészítő I-ső és II ik ipartanodánál (főgymnasiumi épület) első máso­dik és harmadik osztály fog taníttatni, azért a beiratásokra ekként jellentkezzenek a tanon­­fszok. A­ beiratások egész délelőtt és d. a„ Gazdászat. A kendertermesztésről. Lapunk i. e. 33-ik számában megígértük, hogy a kendertermesztést — a Bakay úr érte­kezéséből kifolyólag — tárgyalandjuk ; teszszük ezt most a lehető pontossággal s lapunk terje­delméhez mérve röviden. A fonalnövények a legősibb mivelési nö­vények közé tartoznak ; csaknem egyidősek földünkön azon korral, midőn az emberek er­kölcsi érzéke felébredett s a fügefalevél takarót elhagyták. Annyit azonban mondhatunk, hogy a kender a­­gősibb időktől fonalnak, szövet­nek, mint ilyen takarónak használtatott és bi­zonyára a mérsékelt égöv alatt divatozott, mert északon az állati bőrök, délen nagyobb fale­velek használtattak takaródzókat. Tény az is, hogy az egyiptomiak már 5 ezer év előtt hasz­nálták s remek szöveteket készítettek belőle, a melyek a múmiákon láthatók. Mint szövet­nek erős versenytársa lett a gyapot, de mint zsák, ponyva, vitorla s felső ruhákul használ­ható vászon, valamint úgy is, mint köteleknek legalkalmasabb rostos növény, fontosságából egy cseppet sem veszített, sőt hazánk déli vi­dékein, hol a len az éghajlat és talajviszonyok között oly jól nem fizeti ki magát, a kender­termesztés erős hitünk, hogy rövid idő alatt ismét virágzásnak örvend. És ha megfontoljuk, hogy mezőgazdaságunk kellő jövedelmezőségé­nek egyik legfőbb oka az, hogy a gazdasági cselédek és munkások télen nem dolgoznak eléggé , ha megfontoljuk pedig hogy a gazda­sági munkások nyári munkabére azért oly ma­gas, mert télen alig van nekik mit dolgozniok és igy nyáron kell nekik mindazt megkeres­niök, azai egész télre szükséges ; ha meggon­doljuk azt, hogy a gazdának olynemű miveleti növényei nincsenek, amelyekkel a téli tétlen napokat kihasználná , valóban el kell követ­kezni a fokozódó szükségletek miatt oly idő­nek, amelyben a gazdaember maga keres majd oly növényeket melyeknek téli feldolgozása által a ma még meddő téli estéket kellően ér­­tékesitendi s ezen mivelési növények között első lesz a kender, majd következik utánna a dohány, takács mácsonya, festő csülleng, piro­­sitó buzer stb. újabb keletű növények. De térjünk át a kender tulajdonképeni termesztésére. A kender a laza homokon és szivalya­­gyagtalajon kívül minden jó erőben levő tala­jon megterem ; legjobban szereti a friss felső­­réseket, réti talajokat és a televénydús szántó­földeket. Alföldi talajunk tekintettel arra, hogy sok sót is tartalmaz, igen kedvező a kender­termesztésre. A sóval való trágyázás csodákat mivel­ Ha azt keressük, hogy a kender miután termesztessék, tehát a vetésforgásban hányadik helyen álljon , akkor azt mondhatjuk, hogy a lucerna és hereföldek, valamint egyéb mester­séges takarmányok után legjobban diszlik, sőt előnyös is ezek után vetni, mert az évekig eke alatt nem állott takarmányosokból a ken­der a férgeket erős szagánál fogva elűzi s a gyomokat sűrü beárnyékoló képességénél fogva kiöli. Utána a gabonanemek és a reperefélék jól diszlenek. Miképen kell a talajt a kender számára előkészíteni ? A kender számára a talajt ősszel fel kell ugarolni mélyen, télen meg kell trá­gyázni s azután a téli agymarta földet tavasz szál vetés előtt újból felszántjuk 3—4 colnyira s azután következik a vetés. A kender a fagy iránt igen érzékeny, azért április közepétől május közepéig vetendő, — leghelyesebb keskeny ágyakba vetni sza­bad kézzel ; ha pedig sorvető gépü­nk van, az­zal vetni legtanácsosabb — Vetőmag mennyi­ség egy catast. holdra 2—3 p. mérő. — Sokan és legtöbbnyire együtt mivelik a magvas ken­dert a kinyövendő kenderrel ; ez nem helyes. Legjobb a magnak valót külön vetni a répa és kukoricza között legtanácsosabb, ahol óriási kender fejlődik ki ; a fonalnak valót azután általában kinyerjük, vagy lekaszáljuk, a­­vető­­magot vetés előtt meg kell próbálni, hogy csi­­raképes-e, mert az egy évesnél idősebb nagy­részt elveszti csiraképességét. A kendernek legnagyobb ellenségei : a madarak, az elágazó zádor és a fanyag vagy paplan, mely ép úgy lefojtja a kendert, mint egyik faja a luezernát , azért vetőmagot csak hiteles forrásból és tisztát vegyünk. Ellőségei még : az erős szelek, valamint zsenge korában a szárazság. — A madarak ellen­őrizni kell elvetéskor, valamint megéréskor, a zádor és paplan ellen , tiszta magvétel által óvakodunk ; sz­­ek és egyéb természeti okok ellen nincs segítség, ha csak lejtős és az éjszaki szelek ellen védett helyre nem vetjük. — Olaszor­szágban mű­legesen öntözik, a kender aratása. Minél korábban arat­juk, a fonal annál finomabb lesz ; a kötélnek, ponyváknak és vitorláknak való kender hasz­nálható. — Újabban egyátalában kaszával arat­ják — Aratáskor ügyelni kell, hogy a szálak össze ne kuszálódjanak­ — A szegedi gyárte­lep részére a szálak magasság szerint sorolan­dók, de nem pedáns pontosságig, hanem úgy, hogy pl. alacsonyabb a fejlődése, azt a meg­felelő magasságú kenderrel szortírozzuk. — A magvas kender, kinyerés után (ha ugyanazon te­rületről akarunk magot nyerni) 4—6 hétig még helyén hagyatik, hogy a magvak jól ki­fejlődjenek. A virágos kender nyehető, ha már a kender általában sárga érett, a magvat pe­dig akkor, ha a magvak bámulni kezdenek, — a magvas kendert áztatás előtt jól ki kell rá­­zogatni s lassan, óvatosan megszáritani. — A magvas kenderből készült szövetek durvábbak. A kender kikészítése : áztatás, válogatás és tisztítá­s. Azután következik a szárítás, tö­rés, tilalás, gerebenezés, kefélés, simítás és eladás alá való osztályozás. Mindezek gyakor­lati eljárások, a­melyekkel térszűke miatt nem foglalkozhatunk, csak azt jegyezzük meg, hogy mindezek között legfontosabb az áztatás, mely vagy természetes vagy mesterséges, azaz gyári kikészítés. Az áztatás pedig azért legfontosabb mert ettől függ a kender ereje, fénye, súlya tartóssága. Mi tehát az aratás? Mi történik az áztatáskor­­ a kender hárító­sejtjeit enyvnemű ragaszanyag köti össze ; ezt fel kell oldatni vízben, hogy a szálak egymástól elváljanak. A víznek se melegnek se túl hidegnek lenni nem szabad ; valamint se rövid se hosszú ideig ne áztassuk, mert ha rövid ideig áztatunk, akkor a szálak érdesek, durvák maradnak. A kellő­leg fel nem oldott s visszamaradt ragasztó anyagoktól; ha pedig soká áztatunk, akkor tulerjedés áll be s a szálak meggyengülnek. Az áztatás az időjárástól függ; napi 18—24 C° átlagos melegnél 8—14 nap alatt a köza­­nyagok felolvadnak és ezt arról lehet megtudni hogy ujjaink között morzsolgatván a szálat, már azt tisztán meglehet különböztetni. Egy kát. holdról általában 8—10 mázsa kender várható s a kidolgozott kendernek má­zsája legfinomabb 40—60 írt, másodosztályú 30—40 és a kötéltek való 20—30 frt. Magter­més 1. kát. holdról 8—12 p. mérő lehet. A mag olajnak kiütve 25° „ olajt ad. Hazai ken­derünk a világpiaczokon igen keresett czikk, tengeri hajókötelek és vitorlákra pedig első helyen áll. Gondolkoztam rajta, hogy mi lehet az oka s arra a meggyőződésre jutottam, hogy miután hazánk oly gazdagon meg van áldva mész és sóbányákkal, hegyeink sóban és mész­ben gazdagok ; só és mész gazdag hegyeinkből származott termőföldjeink is bőségben tartal­maznak sót és meszet, s ez az oka a kender­szálak erejének. Magyarországban 1870 ben 65,000 hold kender termett s ebbü­l 67 ezer frt értéket vit­tek ki külföldre . 1883 ban a kendertermesztés már 135 ezer holdra emelkedett, miből önkényt következik, hogy a kendertermesztés mindig nagyobb nagyob tért foglal hazánkban. Mezei rendőri szabályzat. (Folytatás.) C) A törvényhatósági gazdasági bizottságról. 78. §. Minden tövényhatóság gazdasági bizottságot alakít. 79. §. A törvényhatósági gazdasági bizott­ság az elnökön, előadón, jegyzőn és a hivatal­ból résztvevő tagokon kívül 24 tagból áll. A bizottság tagjait fele részben a főispán nevezi ki, fele részben pedig a törvényhatósági bizottság választja meg. A törvényhatósági egész területére kiter­jedő, bármiféle gazdasági czél érdekében mű­ködő gazdasági egyletek elnökei és titkárai, valamint a földművelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter által kinevezet közgazdasági előadók a törvényhatósági gazdasági bizottság­nak hivatalból tagjai. A tanács elnöke az alispán illetőleg a polgármester, ki egyúttal a törvényhatóság tisztviselői közös előadó és jegyző kirendelé­séről gondoskodik. 80. §. A törvényhatósági gazdasági bizott­ságnak kinevezett és választott tagjai 3 évig működnek. Mind a kinevezett, mind a választott ta­goknak egyharmada évenként kilép. A kilépők újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatók, a kilépés sorrendje külön a kinevezet­tekre s külön a m­iválasztottakra nézve a 64. §. értelmében állapítandó meg ; ugyanezen §. intézkedései a kinevezés, illetőleg a választás elfogadásának kötelező voltára nézve is irány­adók-81. §. A törvényhatósági gazdasági bizott­ság feladata m­aj véleményt adni mindazon gazdasági és állattenyésztési kérdésekben, a­melyekre nézve a hatóság hozzája fordul ; b) javaslatot tesz a törvényhatóság terü­letén a mezőgazdaság vagy egyes termelési ágak emelésére, valamint az emelkedést gátló akadályok elhárítására vonatkozó kérdésekben ; a felügyel és ellenőrzi azt, hogy a jelen törvény s a hatóságok rendelkezései a törvény­­hatóság területén kellőleg foganatosíttassanak, s mulasztás vagy visszaélés esetén megfelelő orvoslásról gondoskodik. IX. Fejezet. A hatóságokról. 82. §. Mindazon ügyekben, a­melyek a jelen törvény szerint hatósági intézkedést igé­nyelnek, a­mennyiben az egyes §§-okban külön illetékesség nem állapíttatott meg, a következő hatóságok illetékesek : elsőfokú hatóság, kis- és nagy­községek­ben a főszolgabíró, a rendezett tanácsú váro­sokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, ille­tőleg a tanácsnak a rendőri ügyek vezetésével megbízott tagja és Budapest fővárosban a ke­rületi elöljáró; másodfokú hatóság: az alispán; törvény­hatósági joggal felruházott városokban a pol­gármester, Budapesten a városi tanács ; harmadfokú hatóság: a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi miniszter. X. Fejezet. A mezei rendőr­ökről. 83. §. Minden község köteles a külső határ őrizetére a viszonyok által kívánt szám­ban, mezei rendőröket alkalmazni s javadalma­zásukról gondoskodni. 84. §. Minden oly birtokosnak, kinek egy tagban fekvő birtoka legalább ötven holdat tesz ki, szabadságában áll külön mezei rendőrt tartani. 85. §. Mezei rendőrökül csak feddhetlen előéletű, 24 életévüket betöltött magyar állam­polgárok alkalmazhatók. 86. §. A mezei rendőrök szolgálatba lé­pésük alkalmával a községi elöljáróság előtt a következő esküt tartoznak letenni: Én . . . esküszön a mindenható és min­dentudó Istenre, hogy a gondviselésem alá bí­zott határra (vagy dűlőre) s mindarra, mi hozzá tartozik, szorgalommal és föltétlen hűséggel felvigyázók és bármi­nemű kártól lehelőb­g megvédem, hogy azokat, kik a mező termékeit s mindazt, mi a mezei gazdálkodáshoz szük­séges, károsí­tul megkisérlenék vagy tettleg károsítanák, személyválogatás nélkül, a törvény értelmében megzálogolom és lelkiismeretem szerint késedelem nélkül följelentem és beval­lom , ártatlanra soha semmit reá nem fogok, az őrizetet és szolgálatomat elöljáróm tudta és beleegyezése avagy mellőzhetlen szükség nél­­nélkü­l el nem hagyom s mindarról, a mi gond­viselésem alá bizatik, minden időben számot adok. Isten engem úgy segéljen ! 87. §. Az eskü letételéről bizonyítvány adatik ki, mely az esküt tett rendőr igazolá­sára szolgál. 88. §. A fölesküdött mezei rendőrök ne­vei a községi elöljáróság által nyilvántartandók. 89. §. A mezei rendőröknek hit alatt, illetőleg letett esküjükre való hivatkozással tett vallomása ellen bizonyíték hiányában teljes bi­zonyító erővel bir. A mezei rendőrök közbiztonsági közegek­nek tekintendők s fegyverviselésre vannak kö­telezve s fegyvereik után adó fizetésére nem szoríthatók. 90. §. A mezei rendőrök szolgálatban létük idején valamely szembeötlő jelvényt kötelesek viselni. A jelvény megállapítása iránt a föld­mivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter in­tézkedik. 91. §. A mezei rendőrök szolgálati utasí­tását a községi (városi) gazdasági bizottság meghallgatása mellett a községi elöljáróság ál­lapítja meg, s a felfogadott mezei rendőröket kötelességük iránt megfelelőleg kitanítja. (Vége köv.) „Segítség.“ A „Segítség“ emlék­album augusztus 20- ikára készült el s első példányai a szent-István napi népünnepen bocsáttattak forgalomba; a díszes mű nagy ivrét alakban jelent meg, ösz­­szesen 44 oldalra terjedő tartalommal, melyet a színes kemény boríték 4 oldala 48 lapra egé­szít ki; a 3 fzto8 példányokhoz ezenkívül 4 ol­dalra terjedő zenemű-melléklet van csatolva. Az irodalmi közreműködők száma összesen 148-ra megy, akik közül 45-en adtak verses és 103 an prózai dolgozatot. A rajzok száma több mint 80 ra terjed, 75 művész munkája. Az albumot Rudolf trónörökös „Eperjes- Nagy Károly-Toroczkó“ czímű közleménye nyitja meg, mely fac­similében van adva, egy lapon Stefánia főherczegnő rajzával, melyeket a Ros­­kovits Ignácz által készített szép keretrajzok vesznek körül. A következő lapon József fő­herczeg buzdító szavait találjuk: „Néhány őszinte szó nagybirtokosainkhoz“ — vezérczikk a tűzoltás szervezése ügyében. Ezt követi Ko­­burg Fü­löp herczeg két czikke: „Egy szeren­csés — és egy szerencsétlen vadászati nap,“ két érdekes leírás, két érdekes vadászatról. A fejedelmi hölgyek rajzai nyitják meg az albumnak oly változatos és gazdag illuszt­­ráczióját. Stefánia trónörökös főherczegnő m­ű­­­vészi kivitelű rajza: „Keleti város tengerparti részlettel.“ Klotild főherczegnő (József főheer­­czegné) rajza szép pálmacsoportot tüntet fel, alatta anya és kis leánykája. „Magyar pálmák alatt“ — ez a kép czíme s a főherczegi pál­maház egyik érdekes részletét mutatja meg. — Margit főherczegnő a fiumei benyomásokból merített képtárgyat, egy fiumei bárkát vetett papírra, egész könnyedén a bárka körül átp­­deső sirályokkal. Ezt Morelli metszette fába. Mária Dorothea főherczegnő kárpáti rajzalbu­mának egyik lapját engedte át: „Az­ első zerge.“ Fiatal úri vadász tér haza a bérezés után, utána egy tót legény viszi az elejtett zerget. Koburg Lujza főherczegnő a pohorellai kas­télyt rajzolta le, szép alakú fák közt és igen jártas rajzonnal. 3 Zichy Mihály allegorikus képe: „Eperjes- Nagy-Károly-Toroczkó“ e nagy művész egyik legszebb alkotása, az Ő bájos női alakjaival. A három szerencsétlen várost egy-egy nő ábrá­zolja, kik a füstölgő romokon ülnek, egymásra borulva, egymást ölelve. Háttérben füstfelhő, lobogó láng égő gerendák s a füstgomoly közt száll a részvét alakja, kiterjesztve szárnyait és karját a szerencsétlenek fölött. Majd Benczúr Gyulától találjuk erőteljes rajzban „A vészharangot,“ Munkácsy Mihály­­­tól tollrajzot („Reggel“) Ligeti Antaltól jeru­­zsálemi tájrészletet. Nincs az albumnak egyet­len lapja sem, rajzok nélkül.­­ Némely lapon kisebb rajzokból egy-egy kis gyűjtemény tadál helyet. Minden kép legközvetlenebb mása az eredetinek, mert vagy fénynyomat (autotypia) vagy czinkográfia­i vonásról-vonásra adja a művész rajzát, így a közönség ez albumban hazai művészeink legtöbbjétől egész rajzgyűj­­temény birtokába jut. A tárgyak rendkívül sok­félék és a modor is mindegyre változik. Vázla­tok mellett gondosan dolgozott képek. Egy-egy könnyen odavetett alak után jellemzetes és gonddal készült szöveg illusztrácziók, majd genreképek, népies alakok, tanulmányfők. Roskovits Ignácz rendezte az album il­lusztráczióit s Vágó Pállal együtt több rajzot készített. Övék az album borítékának képe is. A czímlapon a leégett ház küszöbénél, koldus­batyuval ül egy anya, segély után nyújtva ke­zét; mellette kis gyermeke ki önkénytelenül nyújtja ép úgy mind a két kis kezét, mint anyja. Ezt Vágó Pál rajzolta ! az album borí­tékának hátsó lapját pedig Roskovics. Irigy magyar menyecske, hóna alatt, kezé­ben a „Segítség album, kínálja beszédes ajk­kal, ajánló szemekkel. Roskovics még Jókai egy kis elbeszélését is illusztrálta. Vágó pedig „A népfölkelő önérzete“ czímén rajzolt egy vi­dám csoportot, melyben az önérzetesen beszélő népfölkelőhöz maga a művész, két hallgatója.

Next