Hód-Mező-Vásárhely, 1888. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-01 / 1. szám

VIII. évfolyam. 1888. Előfizetési dij: vidékre postán és helyben, egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Megy­en ■, minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemét vyetü közlemé­nyek, valamint’ az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek­­fi­jai a szerkesztőhöz, III-ik tized 828. szám alatt küldendők. 1-ső szára. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, a h.-m.-vásárhelyi ,,A Gazdasági­(Egylet‘‘ közlönye. Vasárii, janár 1-én. Hirdetési dijak: 4 hasábos petitsor, vagy annak ludyc egyszeri beigtatásnál ,1 ki­­kétszerinél a kr. többszörinél 4 k". Kétyogilis minden beigtatás után író kr. nyíl­ttér­ben a 4 hasábos pe­titsor dija 15 kr A lapot illető ügyekben napon­ként csak déli 12 órától délután 2 óráig és este 5 órától 6 és fél óráig fogadhat el látogatásokat a szerkesztő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS tizennyolczadik évfolyamára. Lapunk a mai számmal tizennyolczadik évfolyamába lépett. Önérzettel tekinthetünk vissza pályafutá­sára, mert nem egyesek érdekeit szolgálta, hanem mindig a közérdek harczosa volt s e város javán és fői virágzásán munkált önzet­ével. Ez leend hivatása a jövőre is s Így min­den bővebb ajánlás nélkül kérhetjük a t. kö­­zönség becses támogatását továbbra is, melyet kiérdemelni fő törekvésünk leend. Lapunk jövőre is eddigi alakjához ha­sonló nagyságban, de csinosabb kiállításban hetenként egyszer, s időnként melléklettel fog megjelenni. Előfizetési feltételeink az eddigiek: egész évre, január-deczemberre ... 4 frt. fél évre, január-júniusra........................2 frt. negyedévre, január-márcziusra ... 1 frt. 1 A­ki most a szerkesztőnél egész évre fizet elő, annak egy naptárral kedveskedünk. Előfizethetni a szerkesztőnél (III. tized, S28 sz. a.t, továbbá a lapkihordóknál, Jaeger alándor könyvkereskedő urnál s a „Hungária“ könyvnyomdában nyugtat­vány mellett,­­ „HódMező-Vásárhely“ ‘ szerk és kiadóhivatala. s 5­. ^ •- 1 • ■ boldog ívj esztendőt! Az emberek e jó kívánsággal, ez uj évben, egymás iránt élt­ szeretetek­nek adnak kifejezést. A boldogsághoz bizonyára szüksé­ges az, hogy az emberek egymást sze­ressék, annyira, hogy mennél tökélete­sebb a felebaráti szeretet, annál na­gyobb és állandóbb az emberi boldog­ság, mert az emberek részéről csupán csak a szeretet forrásából lehet me­ríteni ; kedvességet, segedelmet, oltal­mat, a­mik nélkül az ember élete olyan, mint az üldözött vadé. Ez okoknál fogva az embernek éppen olyan szüksége van a szeretetre, mint az éltető levegőre.­­ még másként is hozzá lehet ha­sonlítani a levegőhöz : mennél tisztább és jobb a levegő, annál erősebb s egészségesebb tőle az ember s minden betegség gyógyításához a tiszta jó le­vegőre múlhatatlanul szükségünk van. Mennél tisztább, bensőbb és okosabb a szeretet, annál hatalmasabbá, dicsőbbé s boldogabbá teszi az emberiséget , mert az mindenki számára kikeresi a mi haszonra, békességre s gyarapodásra való, s meg tudja ítélni , mikor kell tyúkkal kalácscsal, mikor pedig vessző­vel szolgálni. Azért közérdek az, hogy ilyen tiszta és okos szeretet töltse be minde­­nikü­nk szivét. De a milyen nagy áldás, ha va­laki folyton tiszta egészséges levegőben él, a­mily boldogító, ha valakit folyton tiszta és okos szeretet gondviselése és oltalma vesz körül , éppen oly nagy átok a romlott levegő, éppen olyan kárhozat az oktalan szeretet. A romlott levegő megtámadja a test épségét s a körülmények szerint a romlottsági fok arányában lassabban vagy gyorsabban, megöli magát a tes­tet is Az oktalan szeretet ugyanezt teszi a lélekkel. A­hány javíthatatlan rész ember van e földön, az mind az oktalan sze­retet által lön ily szerencsétlenné s a társadalom bajává. Némely szülő gyermekeit kicsiny korukban czifrán járatja, kényelemben s kedvtelésben neveli; tehát fokozza és sokasitja igényeiket, apasztja munka­­kedvöket és képességüket, vagyont pe­dig nem tud nekik hagyni ! E fö­d ke­rekén pedig nincsen nagyobb csapás, mint valakit a kényelemhez s jó mód­hoz szoktatni, azután pedig a szegény­ségbe taszítani ! S szeretete tárgyaival éppen ezt teszi az oktalan szeretet. S mikor ebben a nyavalyában sok szülő szenvedne , megrontaná az egész társadalmat és sírját ásná a Hazának is; mert a kényelemszerető s dologke­rülő emberek éppen azon az úton van­nak, a­melyen az oláh czigányok járnak. De nemcsak a családi hajlékban s szülői házban kell a levegőnek tisz­tának s a szeretetnek okosnak lenni, hanem a közélet minden részeiben és rétegeiben. Különösen a pártoknak kell arra vigyázniok, hogy a becsület s okos szerptpt­ipentse meg őket attól a ve­szedelemtől, hogy a Haza csapásaivá váljanak. Mi azt ugyan soha sem láttuk, hogy a „Szabadelvű-pártiak“, aikár sa­ját kebelükben megtűrnék a közügyre nézve ártalmas embert, akár a „Füg­getlen-pártiak“ jóravaló tagjait csak egy igével is bántanák. Hanem az fájdalom ! minduntalan megtörténik, hogy a Füg­getlenpártiak e város leghasznosabb polgárait is folytonosan pellengérezik s a múltban még a romlott tisztviselőket is védelmezték. Tehát szerintünk sem levegőjük nő,tiszta, sem szeretetek nem okos , s e miatt városunk anyagi­lag százezrekre, rm­ ne károkat szenve-T 7« V L.. ___r4 . c.vic iveit ujjA/£ Cuoiia» wa l 1 neni tudta s ma sem tudja ; s a jó tö­rekvésű embereket petsig munkásságuk-' ban folyton gátolja, a nép előtt csú­folja, gúnyolja, piszkolja, E czélra lapot tart fenn. Ily körülmények s párttörekvések között akár­mennyire kívánjuk, boldog új esztendőnk megint nem lehet, mert a beteg társadalmi és közélet bizonyos mértékig megrontja az egyesek boldog­ságát is. Azért okvetlen szükségünk van arra, hogy tisztátalan levegőt sehol se tűrjünk s szeressük egymást okos sze­retettel s akkor bizonyosra vehetjük, hogy még elemi csapások esetén is ad nekünk a jó isten boldog új eszi­­endőt! Visszatekintés a múlt évre Midőn a­, újév kezdetén felcsillámlik előttünk a remény biztató sugara: emeljük fel a sűrű lepert, mely immár eltakarja sze­meink elől a letűnt esztendőt ; tekintsünk visz­­sza a múltra, foglalkozzunk városunk múlt évi eseményeivel. A múlt év nemcsak egyeseknek, de or­­­­szágoknak s városoknak is emlékezetes, a­­­mennyiben virágzásuk emelkedett s amennyi­ben a balsors környezte őket, vagy amennyi­ben a korral haladva elérték a kellő magas­latot. Szerencsés város, boldog társadalom, mely örömmel és megelégedéssel tekinthet vissza az elmúlt esztendőre ! Mi akár társadalmi, akár törvényhatósági életeinket tekintsük , nem érezhetjük jól ma­gunkat, s ha a­z az, hogy a múlt a jövő alap­ját képezi, komoly aggodalommal nézhetünk a jövő elé, mert habár merült is fel itt-ott oly mozzanat, mely társadalmi vagy törvényható­sági életünk javára szolgált, sokkal nagyobb mérvűek voltak a bajok, sőt csapások, me­­l­­yek sújtottak bennünket.­­ Társadalmi életünk laza, meddő volt s bár az előző évekhez képest a javulás feltűnő, nem mutatott fel oly kedvező jelenségeket, melyek biztosítékot nyújtani képesek lennének a jövőre. Szomorú vigasztalásul s mentsé­günkre azt említjük fel, hogy a társadalmi élet lazasága miatt országszerte sűrű a panasz. Az a néhány felolvasás, műkedvelői előadás és hangverseny s a szegedi színtársulat rövid ideig tartott szereplése csak ritkán és rész­ben hozta össze városunk műveit közönségét, s pezsgő elevenséget az érintkezés nem volt­­ képes létre­hozni. Törvényhatósági életünkben a lefolyt év elején Kállay Albert úr városunk főispánjává­­ történt kinevezésével nem csekély változás­ol lett elő. A modern közigazgatás egy­ik kitűnő­sége a közgyűlések addigi vezetésébe refor­mot­ hozott be. Az új közigazgatási törvénynek több üdvös intézkedését tapasztalhattuk. Tör­vényhatóságunk közgyűléseiről örömmel je­gyezzük fel, hogy a régebbi ellentétek elsi­múltak a mi a város több fontos ügyének ked­vezőbb elintézését eredményezték. Háztartásnak azonban, habár a régi ter­hek a létre­jött konverzió folytán némileg enyhültek, még mindig komoly aggályra ad okot. Törvényhatóságunk óhajtana haladni a korral, belátja, hogy még sok kötelezettsége van, melyet minél előbb teljesítenie kellene, s a letűnt évben is tagadhatatlanul szép áldoza­tokat hozott különösen a nevelésügy érdeké­ben s a városi tisztviselők nyugdíj intézmé­nyének megalkotásával, de az évek óta külön­böző alakban megjelenő elemi csapások a múlt évben sem hagyták megkiméletlenü­l városun­kat s a tiszai zsilip szakadás következtében a lakosságnak kiszámithatlan s a törvényható­ságnak is igen súlyos kárai lőnek. Ez felet­tébb bénitólag hat a város fejlődésére s eh­hez járul a nagy ártéri s a kataszteri hibás osztályozás okozta terhek melyek sokakat töl­töttek el félelemmel s voltak kik szülő­váro­sukat is e miatt elhagyni akarták s akarják s határának egy részét kiszakítani töre­kednek. A lefolyt év nevezetesebb mozzanatainak­­ egyikéül jelezhetjük a nyáron végbe­ment országgyűlési képviselő választást is, melynek­­ a város jól felfogott érdeke sok kárát vallja. A törvényhazó-bizottság iparkodott a­­ súlyos terheken közvetett adók behozatala által könnyíteni, melyet azonban a többség ellenzett mely aztán a városi pótadó emelke­dését vonta maga után. A közművelődés terén sem m u­tathatunk­­ fel vívmányokat , hiányzanak a sikerhez ok­vetlenül a megkivántató eszközök. Iskoláink szép eredménynyel teljesítették feladatukat mig közművelődési intézeteink, egyesületeink az anyagi bajokkal küszködtek. Egészségi tekintetben a letűnt év eléggé kedvező volt reánk ne­ve. A kolera melytől méltán rettegtünk elmaradt s más járványos­­ betegségtől is megmentett bennünket a, Gond­vizek­t. , Az állat-egészség ellen sem sok okunk lehet panaszra, mert habár szórványosan túl­lépett is a járványos betegség, az állat állo­mányban alig tett számba vehető kárt. A gazdasági eredmény kedvezőnek je­lezhető, termésünk volt istennek hála, elegendő de az árak alacsonysága miatt alig jutott be­lőle annyi a termelőnek, a­mennyit verejtékes munkája jutalmául megérdemelt volna. Gazdá­guk pedig igyekeznek gazdálkodásukban a korszerű haladásnak utat engedni. Közlekedési viszonyaink javultak : a vá­ros belerületén a kövezet fejlesztetett, a külső utak jó karba hozattak, de a tekintetben is sok kívánni való van még. Sokáig reményked­tünk a lóvonatú vasút létre­jötte után, a múlt évben azonban ettől is elestünk. A szentes-vá­­sárhely-makói vasút kiépítése iránt megindult mozgalom ad reményt arra, hogy közlekedési viszonyaink városunk előhaladására fejlődni fognak. Általában véve, midőn az ó­év ravatalá­tól távoztunk és körül állunk az újév bölcső­jét, aggódó gondolatok tolulnak elménkre és borongó érzelmek lepik meg szívünket, mert hiszen a temetés igen alkalmas a szomorú reflexiókra. Változ­atlan örök törvény az, hogy a természetben sem vissza­esés, sem ugrás nem létezik, és hogy a­minek kezdete a születés, annak vége az enyészet. Ezen alaptételből kiindulva az ó-év sírja felett bizonynyal n m a legvidámabb hangu­latban tekintünk a jövő felé, mert igaz, hogy mi gazdagabbak lettünk egy év terhével vál­­lainkon, de szegényebb a jövő, melytől vá­gyaink és reményeink teljesülését vártuk. Bizonyára nem a legvérmesebb remények­kel nézhetünk a bekövetkezett újév elé , de mert a remény az, mely az emberi szivet leg­utoljára hagyja el; s mert ha már remélni sem tudunk, akkor az életnek minden becse. küzdelmeinknek minden czélja elveszett : ne­­ foglalkozzunk a múltak örömtelen napjaival, hanem függesszük a jövőre tekintetünket, s igyekezzünk azon, hogy ha csak egy lépéssel is közelebb juthassunk emberi és hazafius fel­­­­adatunk megközelítéséhez, igy azután nyugodt öntudattal elmondhassuk, hogy törekvésünk meddő nem maradt s a beállott év eredmény­­i települ nem folyt le. Mz Gazdasági egyesületünk múlt évi életéből, A k.­m. vásárhelyi gazdasági egyesület Karácsony második napjának délutánján tar­totta meg évzáró és tisztújító közgyűlését sa­ját helyiségében Draskóczy Lajos elnök veze­­t­­ése mellett. A közgyűlésen szép számmal jelentek meg a tagok s figyelemmel hallgatták az elnök megnyitó beszédjét, mely után Takó Ferenc­ jegyző a választmány múlt évi műkö­déséről szóló jelentést olvasta fel. E jelentésből kiemeljük a következőket: A gazdasági egyesület a lefolyt évben 14 ülést tartott. Mindenekelőtt Németh Pál volt alelnöknek, Bernátsky János volt titkárnak és Prehoffer Lajos volt jegyzőnek az egyesület érdekében tett fáradozásaikért elismerést sza­vazott. Intézkedett az alapszabályok módosí­tása, valamint a statisztikai ívek kiállítása és az évi munkaprogramm összeállítása iránt, bi­zottságot küldött ki a könyvtár megvizsgálá­sára és új könyvek megrendelésére; elh­atá­­rozta, hogy a szaklapok a könyvtárnok által összeszedessenek és év végén beköttessenek. A­­ törvényhatósági közgyűléshez a pá­­lnkafőzés ügyében előterjesztést tett s elh­atá­­rozta, hogy az egylet részére állandó helyiség­ből gondoskodik.­­ A választmány febr. 2- án tartott ü­léséb ben Draskóczy L. elnök azon alkalomból, hogy Nagy András Jánost az egylet egyik tszteletbeli vál. tagját Ő Felsége a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Megemlékezett az atyai jóságról, melyet Nagy János és kedves neje Mucsi Mária a város közönsége részére adományozott artézi kattal anusitottak s a mely által városunk közegész­­ségügyének megbecsülhetetlen szolgálatokat ettek. A választmány nevezettek részére örök tálat és bizalmat szavazott s tiszteletükre az egyesü­let helyiségében díszvacsorát rendezett.. A munka-program, bemutattatván, elfo­gadtatott, s annak alapján a) állandó galma-kiállítás-, b) lóverseny s tenyészállat-kiállítás-, 0 ) marha- sertés-kiállítás-, d­i cselédjutalmazót és el felolvasásokat rende­ző bizottságok alá v­áltattak. Az egyesületet értesítette a kormány, hogy­­az ország különböző vidékeire borászati ván­­dor tanítókat nevezett ki s városunk terüle­­ére Henrik József Szeged kerületi vándor tan­ító van kinevezve. Megkerestetett az egyesület az iránt, hogy Trill K. budapesti könyvkereskedőnél az 1885 évi orsz. kiállításról a közgazdasági adatokat Megvásárolhatja s magát az országos gazdasági egyesület közgyűlésén képviseltesse, de a kép­­nseltetést a választmány elnöki előterjesztése alapján elhalasztotta, azonban belépett az egyesület az országos kereskedelmi muzeum kiállítói közzé s az ezért járó díjat Karancsi Dániel mint a nevezett múzeum helybeli kép­viselője útján 2­0 méternyi kerületért be­küldte., Szathmáry Elek egyesületi titkár előter­jesztésére helyeslőleg elfogadta a választmány azt az indítványt, hogy az egyesületi kebelé­ben az országos légbiztositási szövetkezetű­ek fiókja alakittassék s annak eszközlésével a tit­kárt megbízta. Felhivatván az e­gyesület az orsz. tenyész állat és baromfi kiállitáson leendő részvételre, a gazdaközönség az egyesület lapjában a „Hód- Mező- Vásárhely “ben erről értesittetett. Fel­hívta az egyesület továbbá tagjait az orsz. ke­reskedelmi múzeumban való kiállításra is va­lamint a Balogi Soma szorgalmazása folytán a helyi állandó gabna kiállításban való részvé­telre. Meghívást nyert az egyesület a nógrád megyei gazdasági egyesület részéről a b.-gyar­mat­i gazdasági és eke versenyre, az orsz. iparos ifjúság egylete részéről a losonczi orsz. gyűlésre ; felh­ivatott az országos tejgazdasági szövetségbe való belépésre ; meghivatott a b.­­csabai lóversenyekre, s felszóllittatott az orsz. halászati szövetségbe való­ belépésre. A hely­beli polgármesteri hivatal ajánlotta az egyesü­let figyelmébe az orsz. postatakarékpénztári intézményt. Végül felhívta az egyesületet a „Bánfalva s Vásárhely és vidéki méhész-egy­let“ a belépésre. A máj. hó 8- án tartatott választmányi ülésen intézkedés létetett a helybeli állandó gabnakiállítás és az orsz. kereskedelmi múzeum­ban való kiállításban való részvétel iránt. Az egyesület régebben kifejezett óhajá­hoz képest ajánltatott az állandó helyiség szer­zése s a Szathmáry-örökösök, a Csejthey An­tal, Kohn M.­tímár és a Török István háza megszemléltettek s ez utóbbi meg is vásárol­tatott 6300 frtért akképen, hogy a 300 írt 6 alapítványi dijba betudatott. A 6000 frt vétel­ár helyben hagyatott s ugyanekkor elhatároz­­tatott, hogy kölcsön­szerzés végett aláírási ivek bocsáttassanak ki. Később azt határozta a választmány, hogy özv. Dombrádi Nagy Sándorné úrnő e nagyságához, mint a bérelt egyik helyiség tulajdonosához a bérlet további kötelezettsége alól fölmentése iránt kérelmet intéz. Ugyanekkor a csongrádmegyei lóte­­nyész-bizottság elnöke útján feliratot intézett a n­ínész, földmivelésügyi minisztériumhoz, melyben 1000 frt államsegélyt kért s H. M.­­Vásárhely város törvényhatóságától is segélyt kért. Ezen választmányi ülésen Nagy András János úr örökre emlékezetessé tette magát a gazdasági egylet előtt az által, hogy a házvé­tel alap javára 200 irtot tett le, melyért ré­szére a választmány legbensőbb háláját és kö­szönetét fejezte ki. Ugyanezen ülésben Balogi Soma úr az állandó gabna kiállitás bizottságának elnöksé­géről mindnyájunk sajnálatára lemondván, he­lyére Karasz Sámuel választatott meg.

Next