HódMező-Vásárhely, 1890. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-05 / 1. szám

, A­ t, vast kapni vplane nyerni az egye Torna ív­­­t­in tagadhatatlanul párto­­sat ih­v, ,.r. b­e nem olyanbak, a minő Hód- Mezö Vásárhely közönségétől telnék. Ifjúsá­guk. .no. -i még teljesen áthatva ereje fejlesz­tésének fontosságától: férfialak, még kevésbbé erejiík fenttartásának fontosságától. Érdekes v­­ s­ talán épen e körben megjegyezni, hogy például a kereskedői, ki­­ui tornaegyletünknek egyetlen egy fénylő,­ működő tagja sincs. Ta­lán egyszerű véletlen ez, talán mélyebben fekvő lakok eredménye. Pedig a kereskedőknek, kü­lönösen­ a könyvvezetők és pénztárosoknak ne')) ajánlható eléggé a tornázás egészségi szempontból semi Felesége* ember sem tornázik egy 'f?TM! az egyesület ez idő szerinti derék fTizetejét kivéve pedig a családfő erején­­ függ sokszor egész családok * ce’. ba,d0S8a£a-Alapitó tag alig, pá^,tapa kevén van az egyesületnek Mim’­h körülmény arra mu­tat, hog­y a hit - minaegyletek fontosságában nem elég­­erm. Ezt a hitet kell növelnünk, táp­lálnunk, erősítenünk. ( Vége köv.)­­ A legnagyobb magyar lap. A magyar hírlapirodalom az utóbbi tiz esztendő alatt oly óriási haladást tett, a­minőt Európa egyetlen országában sem tapasztalha­tunk. A művelt nyugati országokban tíz esz­tendővel ezelőtt már meg­volt a kifejlett, meg­izmosodott sajtó, mely a nemzetek életében egyik leghatalmasabb kulturális tényező, de a magyar sajtó csak fiatal korát élte. Azóta a magyar zsurnalisztika fölemelkedett arra a ma­gaslatra, a­melyen bátran fölveheti a versenyt a legkifejlettebb angol, német és franczia hír­lapirodalommal. A magyar nemzeti közélet te­rén mindenütt érezhető ennek a hatása és a legnagyobb szűkkeblűség kellene ahhoz, hogy ezt valaki megtagadja. És ennek a csodálatos haladásnak az út­törője a legnagyobb magyar lap, az Egyet­értés volt. A magyar hírlapirodalom mai kifejlettsé­gét kétségtelenül annak köszönheti, hogy az Egyetértés már kezdettől fogva, csaknem két évtized óta, szakítva a régi magyar zsurnalisz­tikai elablonnal, egy új irányt kezdett, s meg­teremtette Magyarországon az úgynevezett in­formally rendszert, a­mely az egész európai sajtónak alaprendszerét alkotja. E lapnak cso­dálatos sikerei utánzásra bírták a többi magyar lapokat, s a magyar sajtó rátért arra­­ az irányra, a­mely a leghelyesebb, a leggyakor­latibb, a leghasznosabb. A magyar zsurnalisz­tikának kifejtésében, megizmosodásában az egyetértésnek oly rendkívüli érdeme van, a­­­melyet eléggé méltányolni alig k­lés. A laikus­­ ember alig képzelheti el, hogy minő óriási ál- í­­v,.átokba kerülhetett a legnagy­obb magyar - .st­b», hogy elvégezze az áttörésnek, a m­­agyar hírlapirodalom megreformálásának ezt a nagy munkáját. Az áldozatok nagyok voltak, de a kitűzött czél sikerült, s az Egy­etértés nem csak hogy megreformálta a magyar saj­tót, de egyúttal továbbra is vezetője maradt a magyar zsurnalisztikának, s a közönség nagy­mérvű pártfogása a későbbi években megköny­­nyítette feladatát s lehetővé tette, hogy a leg­nagyobb magyar lap nemcsak az országban, hanem a külföld előtt is imponáljon. A­ki figyelemmel kiséri a külföldi lapo­kat, láthatja, hogy azok a vi­szonyok egyik kiváló kütforrásaképen az Egyetértést használják , mert ez a kitűnően szerkesztett óriási lap a szó teljes értelmében imponál a külföldnek. Mikor néhány évvel ezelőtt Floquet, a híres franczia államférfi Budapesten járt, s megtekintette a főváros nevezetességeit, meg­látogatta az Egyetértés szerkesztőségét is. Végigjárta a szerkesztőség összes helyiségeit, megnézte a nyomdát, megnézte azt a roppant rotácziós gépet, a­melynek egész Ausztria-Ma­­jarországban nincsen párja, beszédbe eresz­­ T A­RC­Z A. Egti pohár czukroc Viz. I. Házassági terv. Á­llam­i­,i­zp^r éves vagyok, ügyességem elegendő, eszem ^őig annyi van, mint bár­mely halandónak. A*,70m eléggé érdekes, sze­meim soha nem csalna­ meg, vagyoni helyz­­etem szerény ugyan, de függök senkitől, magánosait élek s most kedv ^ a házas­ságra. — Az én koromban a h­ázas.v., különben se szükséges és elkerülhetetlen már, pénzem nincsen annyi, hogy kimelegithetném azon sibeli asszonyokat, kik duzzadó tárczája öreg ura.ra spekulálnak. Egy szerény és okos fiatal leány, választok tehát, a milyen nagyon ritka a mai világban, vagy pedig egy erényes és becsüle­tes özvegyet — a­mi még ritkább. S minthogy tizenkét évi nőtlen élet elég volt arra, hogy torkig legyek a főváros zajos gyönyöreivel, de másfelől szerény vagyoni állapotom sem engedi, hogy nagy urat játszana : visszamegyek nagy bölcsen Provánszkba, az én kedves szülőföldemre zajtalan, idilli életet élni. — Megnősülök tehát még ma, azonnal, minden halogatás nélkül. Az ilyen dolgon gyorsan túl kell esni, így bölcselkedett magában Verszeil Alfréd úr, hites ügyvéd, nagyokat fújva csibukjából, a mint kényelmesen elterült puha pamlagán, Vozsirad­ utczai első emeletes lakásán. A nap bemosolygva Alfréd ur lakása ab­lakán s ő bölcselkedéseit tovább fűzve, hirtelen „nagyszerű“ eszméje jött. Felállott, méltóság­­b­an sétált- letette csubuk'"'­ szekrénye található. Egy darab czukrot vett elő s azt egy vizzel félig megtöltött öblös pohárba téve, ünnepélyes hangon a következő fogadást tette : — Mig ez a darab czukor teljesen fel­olvad, addig feleséget kell találnom. Ha nem találok, esküszöm, soha meg nem nősülök ebben az életben. És most hadd végezzem el a toalettet. Alfréd ur a szoba mennyezetére emelte szemeit, mintegy bizonyságul híva istent eskü­jéhez s azután hozzá fogott az öltözéshez. Hagyjuk Alfréd urat e dicséretes foglal­kozásában, mely úgy sem tart sokáig s hasz­náljuk fel a rövid időt hősünk futólagos jel­lemzésére. II. Verszeil Alfréd. Alfréd úr ritka észszel és tehetséggel volt megáldva. Ámbátor egy híres és ál­alánosan tisztelt úri család sarjadéka volt a Provánszban, mégis minden aristokratikus előítéletektől ment­e­tt, a ki jól találta magát a legelőkelőbb sa­­lem­s­pan épúgy, mint a legegyszerűbb polgári házakban Tizennégy éves korában árvaságra jutott, 5-6 ezer frankot jövedelme­zett, mikor élni meglehetett, de nagy urat ját­szani nem. Tolt eg­y igen gazdag nagybátyja, ki azt ígérte, hogy ő örökösévé teszi, de Alfréd úr azok közé tetőzött, kik semmit sem to­lódnék az örökséggel. Beérte csekély vagyo­nával, többre nem vágyott. Egyszóval Alfréd ur nem számított nagybátyjára. Épen tizet ütött az óra. Alfréd ur készen volt öltözködésével s a czukor is olvadni kez­dett, a­zeh­át kinyita az ajtót, hogy elinduljon feleséget keresni, — törvényes feleséget! Három csinos szomszédnője volt, azon házban, melyben lakott. A két técő mint lát­szott, nem igen ‘ ’ ott foglalkozni, csupán csinos asszony -rm­adik egsz érdekes Alfréd az elször is az egyik „csinos“ asszonynál próbált szerencsét, a­k­i Alexandrine D’Olbó, született Belkurnak hivatta magát. III. Madame Alexandrine D'Olbó. Alfréd ur az ajtó előtt állott. — Eh — monda magában, — ez is olyan asszony, mint a többi. És Alfréd ur belépett a Madame Alexan­drine D’Olbó született Belkur szobájába. Madame Alexandrine D’Olbe, született Belkur közel állott a három X-hez, ő ma°-a azonban 23 évesnek vallotta magát. Haja fekete, szeme fekete, szemöldöke fekete, orra picziny, szája picziny, termete, lába, kacsája picziny. Hogy kinek az özvegye, nem lehet tudni, a rosz nyelvek azt mondják, hogy „beaucoup de monde“ volt. De végre is mit tartozik ez reánk ? Elég az, hogy Madame Alexandrine D’Olbó született Belkur bájos, imádásra méltó asszonyság vola. Madame Alexandrine D’Olbó, született Belkur, széket mutatott Verszeil Alfréd urnak de ez a legszeretetrem­éltóbb hangon megkö­szönte és állva maradt, elkezdvén beszédét: — Bájos szomszédnőm! Megszoktam ügyeimben gyorsan eljárni. Van szerencsém tehát kijelenteni, hogy húsz perczc­el ezelőtt elhatároztam fölvenni Hymen rózsalánczát és kegyedre vetettem szemeimet, mint a­ki egye­dül képes boldogítani engem e nagy világon. Itt Alfréd ur szenvedélyesen emelte fel ■tekintetét a mennyezetre és folytatá : — Öt pereznyi gondolkozási időt adok egyednek bájos szomszédnőm s minthogy emminemű befolyással nem akarok lenni el­határozására, ezen időre visszatérek szű­n­e Alexandrine D’Olbe született szedte minden erejét s a váratlan meglepetésre lángba borult arcza akárcsak egy szende fiatal leánynak. És felele nemes büsz­keséggel : — E föllépés oly ember részéről, ki fel­sőbb körökben szokott forogni, szemtelennek és nevetségesnek tetszik előttem. S ha nem tett volna nekem oly jó szolgálatokat, mint a­minőket tett, kikergetném szobámból mint egy cselédet. Tanulja meg uram, hogy oly asszo­nyok mint én, (Madame D’Olbe született Bel­kur e szót különösen hangsúlyozta), nem ha­tározzák el öt percz alatt magukat, hogy az első kérőnek oda adják kezöket és szivüket s­­ nem olyan könnyű megzavarni fejét annak, ki oly tiszteletreméltó férfiú nevét viseli mint én. Megőrizve 12 évi . . . azaz, hogy 6 évi házas élet alatt a hűséget sértetlenül. Verszeil Alfréd gyöngédtelenü­l félbe sza­­kitó Madame Alexandrine D’ Olbó született Belkurt, kijelentvén, hogy ideje ki van mérve, tehát tisztelettel visszavonul szobájába és öt perc­ m­úlva el fog jönni a válaszért. És Alfré I úr becsukta az ajtót Madame Alaxandrine D. Olbó született Belkur orra előtt, ki méltatlankodva veté magát a pam­­lagra, mely szalonjának fődiszét képező, szidva istentelen századunk fiatal embereit, kik semmi respektussal sem viseltetnek azon asszonyok iránt, kik 12 . . . akarom mondani: 6 évig tartó házasélet alatt meg tudták őrizni a hű­séget sértetlenül. Mikor Alfréd úr szobájába lépett, a czu­­kordazsónak negyede már elmállott vala s az óramutató 10 órát 3 perczel és 25 másodper­­cnyi mutatott. A kiszabott 5 perczre nem kapván vá­laszt, elhagyá szobáját s egyenesen a Nao 2. felé tartott. Ott lakott a másik „csinos“ szomszédnő, (Vége köv.­­kedett a szerkesztőség tagjaival s mind a huszonnégy belső munkatárstól tudakozódott a viszonyok felől, s azután kezébe vette az Egyetértés­t, megsubogtatta az orosi lapot s azt mondta: „Erre a lapra bszke lehet Ma­gyarország ; ilyen lapunk a franicziáknak nincsen.“ És tényleg !-olcsin- valamin­togy az angol Timest kfe^e nincsen a világon újság, a mely n^isagra, zsurnalisztika, be­osztásra, a közle-^M terjedelmére, tipográfiai szélsésrre s­­tulonosen az informatív rendszer gondos” * czélszerű megvalósítására nézve olyan­enne, mint az Egyetértés. • Kétségtelen tény az, hogy a magyar ..jurnalisztika az utolsó tíz esztendő alatt meg­szerezte azt a hatalmat, a­mely egy művelt országban a sajtót, mint a közvéleménynek hivatott orgánumát joggal megilleti, és kétség­telen az, hogy­ a magyar sajtónak e kifejlett, kitágult, megérdemelt hatalmi jogkörében az Egyetértés maga egy külön nagy hatalmasságot képvisel. Független politikai irányánál, az idők és körülmények minden változásaiban megőr­zött higgadtságánál, tapintatánál és tisztessé­génél, körüllátó figyelménél, s a közönséggel szemben való csaknem csodálatos áldozatkész­ségénél fogva olyan magaslatra emelkedett ez az újság, hogy az ország politikai és társadalmi mozgalmaiban hangadó, irányadó és a legtöbb esetben csaknem döntő szerepe van. A magyar zsurnalisztikai körökben való­ságos legendákat beszélnek azokról a dolgok­ról, a­miket ez az újság csinált; belső dolgozó­társai, belföldi és külföldi tudósítói annyira azonosítják magukat a lappal, hogy az Egyet­értés e tekintetben egyedül áll az egész magyar zsurnalisztikai világban, s nincsen az országban újságíró, a­ki el ne ismerné, hogy az Egyetértés jólértesültség, megbízhatóság, komolyság és jó ízlés dolgában az első lap Magyarországon. Ennek az óriási lapnak kul­­tur missziója volt, a­melyet betöltött, s meg­maradt a vezérszerepe, a­melyet föntart és úgyszólván nem is igényel tőle más lap. Teljes függetlenségét, a­melyy erkölcsi erejének egyik alapját alkotja, megőrizte min­dig, megőrizte annyira, hogy bár az ország egyik nagy pártjának, a függetlenségi és 48-as pártnak mindig a leghathatósabb és leg­hisebb támogatója volt és maradt, megőrizte függetlenségét még e pont , szemben is, csak­hogy az egészséges, önálló, józan kritik­a be­folyásolásától megóvja teljes cselekvési sza­badságát. Az Egyetértés olyan lap, a­mely a szó teljes értelmében feleslegessé tesz minden más napilapot, mert az olvasó megtalál benne min­dent, a­mi egy újságolvasót csak érdekelhet. Nincsen Magyarországon újság, a­mely­­­nek annyi belföldi és külföldi levelezője lenne ; nincsen magyar lap, a­melynek annyi távirata lenne, nincsen magyar lap, a­mely az esemé­nyeket olyan részletesen, oly­an gondosan, olyan körüllátó gondossággal közölhetné, mint az Egyetértés. Hetenkint megjelenő irodalmi, tanügyi és mezőgazdasági rovatait oly szakér­telemmel szere­­lik, hogy­ e rovatok minden szakértő imponálnak. Állandóan két regényt közölt,z ezeknek megválogatásában oly áldozatokat hoz, a­minek alig méltányol­­hatók eléggé. Alig jelenik meg a külföldön valamely híres író regénye, az Egyetértés meg­bízottja már ott van, hogy megszerezze a for­dítás jogát. Tárczarovatában kiválókép isme­retterjesztő dolgokat közöl, s ebben mellette van az egész hazai tudományos világ. Hírro­vata a leggondosabb és leglelkiismeretesebb szerkesztésre vall, a­mi nem csoda, hiszen az roo«*u^r^r‘AtA^rr’„szívesebb mint huszonnégy belső dolgozótársa van, a­kik­ valamenny­ian ismerik a lap irányát, magas színvonalát, s valamennyien tudják azt, hogy mit kiván az oly olvasó közönség, mint a minő az Egyet­értés köré csoportosul. És van mindezeken kívül az Egyetér­tésnek egy óriási érdeme, s ez az, hogy az összes magyar lapok közt az egyetlen, a­mely az ország közgazdasági életét éber figyelem­mel kiséri, s közgazdasági rovatában a magyar iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak Utasítás Hód-Mező Vásárhely város bel és külterületén a fogyasztási és italmérési dijak szedése, az italmérési jog gyakorlásai nemkülönben a hely pénzszedési jog kezelése tárgyában. 46. Valamennyi szesz vagy szeszes ital­mérő köteles az üzlethelyisége, pinczéje, rak­tárja s bárminemű helyiségébe bevinni szán­dékolt szeszt és szeszes italt lerakás előtt a városi megbízott közegeknél bejelenteni s azt a kezeibe adott szem­lélvbe beiratni. Joga van a városi közegnek a felvett készleteket, vala­mint az italmérők üzlet, pincze, raktár és min­dennemű helyiségeit bármikor megvizsgálni, méréseket eszközölni s gyanú esetén biztonság végett az összes szeszt vagy szeszitalt tartal­mazó hordókat mindaddig pecsét alatt tartani, mig a kiszabott mérési dij ki nem fizettetik. 47. A vizsgálatot a hatósági közegnek mindenki köteles késedelem nélkül megen­gedni, mit ha tenni vonakodnék, ellenében karhatalom eszközöltetik ki s a vizsgálat ek­ként ejtetik meg, s ha kihágásban találtatik, pénzbírság, esetleg a jog megvo­násával sujta­tik. A szemleivel az italmérő tartozik tisztán folyton kéznél tartani s azt a városi közegnek haladéktalanul előadni. 48. Az italmérők által szándékolt lefejté­sek szesznek viz hozzáadása által pálinkává és édesített szeszes itallá való átváltoztatása s a törvényes mértéken felüli mennyiségben adó­mentesen eladott szesz vagy szeszes italok ki­vitele a városi megbízottnál a szemle iv elő­­mutatása mellett előlegesen bejelentendő s a lefejtés, átdolgozás, valamint a nagy­ban eladott szeszes folyadéknak a városból kiszállítása csak a bejelentéstől számított két óra múlva városi közeg jelenlétében foganatosítható és pedig a város belterületéről a sorompókon kí­vüli szállításnál csak a bejelentés alkalmával nyert kiviteli engedélynek a sorompó őrnél való átadása s megfelelő vizsgálat mellett. 49. A­ki az italmérők közül bejelentés nélkül szeszt vágjz szeszes italt más edénybe lefejt vagy szeszt pálinkává átváltoztat, a tör­vény értelmében pénzbírság, esetleg a jog el­vonásával bülettetik. 50. A mások részére pálinka főzésnél foglalkozó egyének tartoznak a főzés idejét a főzés előtt 6 órával, a főzés által nyert meny­­nyiséget pedig a főzés bevégezte már a hiva­talos órák beálltával azonnal bejelenteni. Az r*a nllar- -,-of­ílr krUf alj-nánjralj-tin-f l- r,pat törvény értelmében pénzbírsággal sújtandók.­öl. Ha az italmírési helyben az ahhoz tartozó pinezék, raktárak, s egyéb helyiségek­ben bejelentetlen szesz, vagy szeszes ital csa­pon, vagy a nélkül találtatik ; vagy ha a kivi­telre bejelentett szesz, vagy szeszes ital kivi­tel helyett más mérőhelyiségbe szállittatik az esetben, a csempészet tárgyát képező italnemű elkoboztatik s a törvényes megtorlás alkalmaz­­tatik ; de ha a kivitelre bej­­entett bordókban a jelzett szesz, pálinka és más szeszes ital ít 'őz, vagy oly vizzel felhitetett érték­­e?,na?gy . értékű szeszes folyadék találtatik, mely a kivitelre bejclintott szesz, illetőleg szeszes ital és értékének meg nem felel’, akkor a csempészeten ért jövedelem­csonkító törvény értelmében bírságol­tatik. Mindegyik esetben az illetőtől, ha az italmérére, azonkí­vül még az italmérési jogosítvány is elvehető. 52. A­mennyiben a kimérő a szemlélve­­zett s kimérésre a mérési díjak előleges lefi­zetésével be nem jelentett szeszes italról szá­molni nem tud, vagy az meg nem lesem folya­­dékkal lenne helyettesítve, az esetre a törvé­nyes bírságoláson felül tőle az engedély azonnal megvonható. 53. A város belterületére vagy onnan ki­s szeszes folyadék a vaspályán kívül csak a szegedi, szegvári, szemesi, kutasi csomorkány­i és makói sorompókon szállítható és pedig csak is a törvényben meghatározott idő alatt. A törvényben kitett időn kivül vagy más utak és mellékutakon szállított szeszes folyadékok, mint csempészettek elkoztatnak, s a törvényszerű megtorláson felül, ha italmérő követte el a csempészetet, tőle a jogosítvány is elvonható . A hasonló eljárásnak van helye akkor is, ha a szállított szeszes folyadék a sorompónál be­mondott minőségnek nem felel meg. 54. Szüret alkalmával a must bármely után behozható. 55. A szeszes folyadékot szállító, vagy a szállítást eszközlő fuvaros köteles a sorompó­­őrnek nevét, esetleg a szállított, valamint a szállított szeszes fonadék nemét és mennyisé­gét pontosan bemondani; kétség esetén joga van a sorompóőrnek a szállítmányt megvizs­gálni s azt­ esetleg a lerakodási helyig bekí­sérni ; minden szállítmány a sorompóőr által írásban vagy szóval azonnal bejelentendő, a sorompóőrnek joga van minden szállítmány után nézni, s a­ki a bemondást megtenni vona­kodik vagy a vizsgálat, esetleg kérésének el­­lentállt, a megfelelő törvény szabta büntetéssel sujtatik, s ha a szállító italmérő, a jog meg­vonásával is sújtható. 56. A sorompóőr, kinek a sorompóján szeszes ital becsempésztetik, s azt észre nem veszi, vagy ha nem jelenti állásától a polgár­­mester által, azonnal elmozdítható. Átmeneti intézkedések.. 57. A jelen szabályzat végrehajtásával a városi tanács s az ellenőrző bizottság bizatik meg. S felhatalmazt­k a városi tanács és ellen­őrző­ bizottság, a város és az üzlet érdekében,hogy a gyakorlat közben mutatkozó szükséghez ké­pest elintézhet, vagy azon változtatást hozhat be. Minden ily eltérés vagy változtatás azon­nal bejelentendő, illetve a változtatásnak jelen szabályzaton való keresztül vitele végett jelen­tés teendő. 58. Felhatalmaztatik az ellenőrző bizottság, hogy a szeszes italok behozatala és kivitele,­­ nemkülönben a helyi forgalom tekintetében az üzlet és lakosság előnyére a törvény­es mérték­től belátása szerint általában vagyó esetenként eltérhessen s a legkisebb mennyiséget a kö­rü­lményekhez képest saját hatáskörében meg­állapíthassa. Kell a regálóügyi bizottságnak 1889. évi deczember 16-ikán tartott üléséből. Kristó Lajos s. k. polgármester, Draskovics Árpád s. k. tanácsnok­ legcsekélyebb mozzanatára is kiterjeszti gon­dosságát. A kereskedelmi világ ezenkívül nagy méltánylással látja, hogy az Egyetértésben a külföldi közgazdasági életnek is kiváló, gondos részletes, pontos és gyors értesítőjére talál. Mindezek a dolgok és sok más jelenség odahat, hogy a legnagyobb magyar lap az­ Egyetértés, a­mely mindenek fölött első­sor­ban magyar, egyúttal a legjobb magyar lap is legyen. ’ Figyelmeztetjük olvasóinkat az Egyetértés­nek alább közölt előfizetési felhívására. Helyi hírek, — Újévi tisztelgések. Kállay Albert urat városunk főispánját a tanács városunk nevében az­ újév alkalmából levélben üdvözölte, Krish Lajos polgármestert pedig a tisztikar élés Kmetykó József főjegyző üdvözölte.­­­­ Népmozgalmi adatok az 1889. évről Az ev­­rei egyházban született 630 fiú és 608 leány, összesen : 1238 lélek; ezek közöt­törvényes 606 fiú, 580 leány, törvénytelen 24 fiu, 28 leány. Házasságra lépett 309 pár, ezek között volt 284 tiszta s 25 vegyes házasság felbontatott halál által 278, elválás által 11 házasság. Meghalt: 430 finemü, 470 nőnemű összesen : 900, ezek között 5 éven alul 187 fi, 146 nőnemű; nem házas fi 80 s nő 88 ; ház­as fi l­st nő igo, özvegy fi 45 nő 76. Sza­porodás 338 egyén. — A róm. kath. egyház­ban született 569, házasságra lépett 119 pár, megh­alt 372 egyén. A részletes adatokat nagy sajnálatunkra nem kaptuk meg. Az ágost. hitv. evang. egyházban született 15 fiú, 9 le­ány, összesen 24 egyén, ezekből törvényes 23, törvénytelen 1; elkettü­ot 8 pár­­mind ve­gyes, meghalt 11 fi, 13 nőnemű, összesen 24 egyén. A görögkeleti egyházban született E

Next