HódMező-Vásárhely, 1890. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1890-01-05 / 1. szám
, A t, vast kapni vplane nyerni az egye Torna ívtin tagadhatatlanul pártosat ihv, ,.r. be nem olyanbak, a minő Hód- Mezö Vásárhely közönségétől telnék. Ifjúságuk. .no. -i még teljesen áthatva ereje fejlesztésének fontosságától: férfialak, még kevésbbé erejiík fenttartásának fontosságától. Érdekes v s talán épen e körben megjegyezni, hogy például a kereskedői, kiui tornaegyletünknek egyetlen egy fénylő, működő tagja sincs. Talán egyszerű véletlen ez, talán mélyebben fekvő lakok eredménye. Pedig a kereskedőknek, különösen a könyvvezetők és pénztárosoknak ne')) ajánlható eléggé a tornázás egészségi szempontból semi Felesége* ember sem tornázik egy 'f?TM! az egyesület ez idő szerinti derék fTizetejét kivéve pedig a családfő erején függ sokszor egész családok * ce’. ba,d0S8a£a-Alapitó tag alig, pá^,tapa kevén van az egyesületnek Mim’h körülmény arra mutat, hogy a hit - minaegyletek fontosságában nem elégerm. Ezt a hitet kell növelnünk, táplálnunk, erősítenünk. ( Vége köv.) A legnagyobb magyar lap. A magyar hírlapirodalom az utóbbi tiz esztendő alatt oly óriási haladást tett, aminőt Európa egyetlen országában sem tapasztalhatunk. A művelt nyugati országokban tíz esztendővel ezelőtt már megvolt a kifejlett, megizmosodott sajtó, mely a nemzetek életében egyik leghatalmasabb kulturális tényező, de a magyar sajtó csak fiatal korát élte. Azóta a magyar zsurnalisztika fölemelkedett arra a magaslatra, amelyen bátran fölveheti a versenyt a legkifejlettebb angol, német és franczia hírlapirodalommal. A magyar nemzeti közélet terén mindenütt érezhető ennek a hatása és a legnagyobb szűkkeblűség kellene ahhoz, hogy ezt valaki megtagadja. És ennek a csodálatos haladásnak az úttörője a legnagyobb magyar lap, az Egyetértés volt. A magyar hírlapirodalom mai kifejlettségét kétségtelenül annak köszönheti, hogy az Egyetértés már kezdettől fogva, csaknem két évtized óta, szakítva a régi magyar zsurnalisztikai elablonnal, egy új irányt kezdett, s megteremtette Magyarországon az úgynevezett informally rendszert, amely az egész európai sajtónak alaprendszerét alkotja. E lapnak csodálatos sikerei utánzásra bírták a többi magyar lapokat, s a magyar sajtó rátért arra az irányra, amely a leghelyesebb, a leggyakorlatibb, a leghasznosabb. A magyar zsurnalisztikának kifejtésében, megizmosodásában az egyetértésnek oly rendkívüli érdeme van, amelyet eléggé méltányolni alig klés. A laikus ember alig képzelheti el, hogy minő óriási ál- ív,.átokba kerülhetett a legnagyobb magyar - .stb», hogy elvégezze az áttörésnek, a magyar hírlapirodalom megreformálásának ezt a nagy munkáját. Az áldozatok nagyok voltak, de a kitűzött czél sikerült, s az Egyetértés nem csak hogy megreformálta a magyar sajtót, de egyúttal továbbra is vezetője maradt a magyar zsurnalisztikának, s a közönség nagymérvű pártfogása a későbbi években megkönynyítette feladatát s lehetővé tette, hogy a legnagyobb magyar lap nemcsak az országban, hanem a külföld előtt is imponáljon. Aki figyelemmel kiséri a külföldi lapokat, láthatja, hogy azok a viszonyok egyik kiváló kütforrásaképen az Egyetértést használják , mert ez a kitűnően szerkesztett óriási lap a szó teljes értelmében imponál a külföldnek. Mikor néhány évvel ezelőtt Floquet, a híres franczia államférfi Budapesten járt, s megtekintette a főváros nevezetességeit, meglátogatta az Egyetértés szerkesztőségét is. Végigjárta a szerkesztőség összes helyiségeit, megnézte a nyomdát, megnézte azt a roppant rotácziós gépet, amelynek egész Ausztria-Majarországban nincsen párja, beszédbe eresz T ARCZ A. Egti pohár czukroc Viz. I. Házassági terv. Állami,izp^r éves vagyok, ügyességem elegendő, eszem ^őig annyi van, mint bármely halandónak. A*,70m eléggé érdekes, szemeim soha nem csalna meg, vagyoni helyzetem szerény ugyan, de függök senkitől, magánosait élek s most kedv ^ a házasságra. — Az én koromban a házas.v., különben se szükséges és elkerülhetetlen már, pénzem nincsen annyi, hogy kimelegithetném azon sibeli asszonyokat, kik duzzadó tárczája öreg ura.ra spekulálnak. Egy szerény és okos fiatal leány, választok tehát, a milyen nagyon ritka a mai világban, vagy pedig egy erényes és becsületes özvegyet — ami még ritkább. S minthogy tizenkét évi nőtlen élet elég volt arra, hogy torkig legyek a főváros zajos gyönyöreivel, de másfelől szerény vagyoni állapotom sem engedi, hogy nagy urat játszana : visszamegyek nagy bölcsen Provánszkba, az én kedves szülőföldemre zajtalan, idilli életet élni. — Megnősülök tehát még ma, azonnal, minden halogatás nélkül. Az ilyen dolgon gyorsan túl kell esni, így bölcselkedett magában Verszeil Alfréd úr, hites ügyvéd, nagyokat fújva csibukjából, a mint kényelmesen elterült puha pamlagán, Vozsirad utczai első emeletes lakásán. A nap bemosolygva Alfréd ur lakása ablakán s ő bölcselkedéseit tovább fűzve, hirtelen „nagyszerű“ eszméje jött. Felállott, méltóságban sétált- letette csubuk'"' szekrénye található. Egy darab czukrot vett elő s azt egy vizzel félig megtöltött öblös pohárba téve, ünnepélyes hangon a következő fogadást tette : — Mig ez a darab czukor teljesen felolvad, addig feleséget kell találnom. Ha nem találok, esküszöm, soha meg nem nősülök ebben az életben. És most hadd végezzem el a toalettet. Alfréd ur a szoba mennyezetére emelte szemeit, mintegy bizonyságul híva istent esküjéhez s azután hozzá fogott az öltözéshez. Hagyjuk Alfréd urat e dicséretes foglalkozásában, mely úgy sem tart sokáig s használjuk fel a rövid időt hősünk futólagos jellemzésére. II. Verszeil Alfréd. Alfréd úr ritka észszel és tehetséggel volt megáldva. Ámbátor egy híres és álalánosan tisztelt úri család sarjadéka volt a Provánszban, mégis minden aristokratikus előítéletektől mentett, a ki jól találta magát a legelőkelőbb salemspan épúgy, mint a legegyszerűbb polgári házakban Tizennégy éves korában árvaságra jutott, 5-6 ezer frankot jövedelmezett, mikor élni meglehetett, de nagy urat játszani nem. Tolt egy igen gazdag nagybátyja, ki azt ígérte, hogy ő örökösévé teszi, de Alfréd úr azok közé tetőzött, kik semmit sem tolódnék az örökséggel. Beérte csekély vagyonával, többre nem vágyott. Egyszóval Alfréd ur nem számított nagybátyjára. Épen tizet ütött az óra. Alfréd ur készen volt öltözködésével s a czukor is olvadni kezdett, azehát kinyita az ajtót, hogy elinduljon feleséget keresni, — törvényes feleséget! Három csinos szomszédnője volt, azon házban, melyben lakott. A két técő mint látszott, nem igen ‘ ’ ott foglalkozni, csupán csinos asszony -rmadik egsz érdekes Alfréd az elször is az egyik „csinos“ asszonynál próbált szerencsét, aki Alexandrine D’Olbó, született Belkurnak hivatta magát. III. Madame Alexandrine D'Olbó. Alfréd ur az ajtó előtt állott. — Eh — monda magában, — ez is olyan asszony, mint a többi. És Alfréd ur belépett a Madame Alexandrine D’Olbó született Belkur szobájába. Madame Alexandrine D’Olbe, született Belkur közel állott a három X-hez, ő ma°-a azonban 23 évesnek vallotta magát. Haja fekete, szeme fekete, szemöldöke fekete, orra picziny, szája picziny, termete, lába, kacsája picziny. Hogy kinek az özvegye, nem lehet tudni, a rosz nyelvek azt mondják, hogy „beaucoup de monde“ volt. De végre is mit tartozik ez reánk ? Elég az, hogy Madame Alexandrine D’Olbó született Belkur bájos, imádásra méltó asszonyság vola. Madame Alexandrine D’Olbó, született Belkur, széket mutatott Verszeil Alfréd urnak de ez a legszeretetreméltóbb hangon megköszönte és állva maradt, elkezdvén beszédét: — Bájos szomszédnőm! Megszoktam ügyeimben gyorsan eljárni. Van szerencsém tehát kijelenteni, hogy húsz perczcel ezelőtt elhatároztam fölvenni Hymen rózsalánczát és kegyedre vetettem szemeimet, mint aki egyedül képes boldogítani engem e nagy világon. Itt Alfréd ur szenvedélyesen emelte fel ■tekintetét a mennyezetre és folytatá : — Öt pereznyi gondolkozási időt adok egyednek bájos szomszédnőm s minthogy emminemű befolyással nem akarok lenni elhatározására, ezen időre visszatérek szűne Alexandrine D’Olbe született szedte minden erejét s a váratlan meglepetésre lángba borult arcza akárcsak egy szende fiatal leánynak. És felele nemes büszkeséggel : — E föllépés oly ember részéről, ki felsőbb körökben szokott forogni, szemtelennek és nevetségesnek tetszik előttem. S ha nem tett volna nekem oly jó szolgálatokat, mint aminőket tett, kikergetném szobámból mint egy cselédet. Tanulja meg uram, hogy oly asszonyok mint én, (Madame D’Olbe született Belkur e szót különösen hangsúlyozta), nem határozzák el öt percz alatt magukat, hogy az első kérőnek oda adják kezöket és szivüket s nem olyan könnyű megzavarni fejét annak, ki oly tiszteletreméltó férfiú nevét viseli mint én. Megőrizve 12 évi . . . azaz, hogy 6 évi házas élet alatt a hűséget sértetlenül. Verszeil Alfréd gyöngédtelenül félbe szakitó Madame Alexandrine D’ Olbó született Belkurt, kijelentvén, hogy ideje ki van mérve, tehát tisztelettel visszavonul szobájába és öt perc múlva el fog jönni a válaszért. És Alfré I úr becsukta az ajtót Madame Alaxandrine D. Olbó született Belkur orra előtt, ki méltatlankodva veté magát a pamlagra, mely szalonjának fődiszét képező, szidva istentelen századunk fiatal embereit, kik semmi respektussal sem viseltetnek azon asszonyok iránt, kik 12 . . . akarom mondani: 6 évig tartó házasélet alatt meg tudták őrizni a hűséget sértetlenül. Mikor Alfréd úr szobájába lépett, a czukordazsónak negyede már elmállott vala s az óramutató 10 órát 3 perczel és 25 másodpercnyi mutatott. A kiszabott 5 perczre nem kapván választ, elhagyá szobáját s egyenesen a Nao 2. felé tartott. Ott lakott a másik „csinos“ szomszédnő, (Vége köv.kedett a szerkesztőség tagjaival s mind a huszonnégy belső munkatárstól tudakozódott a viszonyok felől, s azután kezébe vette az Egyetértést, megsubogtatta az orosi lapot s azt mondta: „Erre a lapra bszke lehet Magyarország ; ilyen lapunk a franicziáknak nincsen.“ És tényleg !-olcsin- valamintogy az angol Timest kfe^e nincsen a világon újság, a mely n^isagra, zsurnalisztika, beosztásra, a közle-^M terjedelmére, tipográfiai szélsésrre stulonosen az informatív rendszer gondos” * czélszerű megvalósítására nézve olyanenne, mint az Egyetértés. • Kétségtelen tény az, hogy a magyar ..jurnalisztika az utolsó tíz esztendő alatt megszerezte azt a hatalmat, amely egy művelt országban a sajtót, mint a közvéleménynek hivatott orgánumát joggal megilleti, és kétségtelen az, hogy a magyar sajtónak e kifejlett, kitágult, megérdemelt hatalmi jogkörében az Egyetértés maga egy külön nagy hatalmasságot képvisel. Független politikai irányánál, az idők és körülmények minden változásaiban megőrzött higgadtságánál, tapintatánál és tisztességénél, körüllátó figyelménél, s a közönséggel szemben való csaknem csodálatos áldozatkészségénél fogva olyan magaslatra emelkedett ez az újság, hogy az ország politikai és társadalmi mozgalmaiban hangadó, irányadó és a legtöbb esetben csaknem döntő szerepe van. A magyar zsurnalisztikai körökben valóságos legendákat beszélnek azokról a dolgokról, amiket ez az újság csinált; belső dolgozótársai, belföldi és külföldi tudósítói annyira azonosítják magukat a lappal, hogy az Egyetértés e tekintetben egyedül áll az egész magyar zsurnalisztikai világban, s nincsen az országban újságíró, aki el ne ismerné, hogy az Egyetértés jólértesültség, megbízhatóság, komolyság és jó ízlés dolgában az első lap Magyarországon. Ennek az óriási lapnak kultur missziója volt, amelyet betöltött, s megmaradt a vezérszerepe, amelyet föntart és úgyszólván nem is igényel tőle más lap. Teljes függetlenségét, amelyy erkölcsi erejének egyik alapját alkotja, megőrizte mindig, megőrizte annyira, hogy bár az ország egyik nagy pártjának, a függetlenségi és 48-as pártnak mindig a leghathatósabb és leghisebb támogatója volt és maradt, megőrizte függetlenségét még e pont , szemben is, csakhogy az egészséges, önálló, józan kritika befolyásolásától megóvja teljes cselekvési szabadságát. Az Egyetértés olyan lap, amely a szó teljes értelmében feleslegessé tesz minden más napilapot, mert az olvasó megtalál benne mindent, ami egy újságolvasót csak érdekelhet. Nincsen Magyarországon újság, amelynek annyi belföldi és külföldi levelezője lenne ; nincsen magyar lap, amelynek annyi távirata lenne, nincsen magyar lap, amely az eseményeket olyan részletesen, olyan gondosan, olyan körüllátó gondossággal közölhetné, mint az Egyetértés. Hetenkint megjelenő irodalmi, tanügyi és mezőgazdasági rovatait oly szakértelemmel szerelik, hogy e rovatok minden szakértő imponálnak. Állandóan két regényt közölt,z ezeknek megválogatásában oly áldozatokat hoz, aminek alig méltányolhatók eléggé. Alig jelenik meg a külföldön valamely híres író regénye, az Egyetértés megbízottja már ott van, hogy megszerezze a fordítás jogát. Tárczarovatában kiválókép ismeretterjesztő dolgokat közöl, s ebben mellette van az egész hazai tudományos világ. Hírrovata a leggondosabb és leglelkiismeretesebb szerkesztésre vall, ami nem csoda, hiszen az roo«*u^r^r‘AtA^rr’„szívesebb mint huszonnégy belső dolgozótársa van, akik valamennyian ismerik a lap irányát, magas színvonalát, s valamennyien tudják azt, hogy mit kiván az oly olvasó közönség, mint a minő az Egyetértés köré csoportosul. És van mindezeken kívül az Egyetértésnek egy óriási érdeme, s ez az, hogy az összes magyar lapok közt az egyetlen, amely az ország közgazdasági életét éber figyelemmel kiséri, s közgazdasági rovatában a magyar iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak Utasítás Hód-Mező Vásárhely város bel és külterületén a fogyasztási és italmérési dijak szedése, az italmérési jog gyakorlásai nemkülönben a hely pénzszedési jog kezelése tárgyában. 46. Valamennyi szesz vagy szeszes italmérő köteles az üzlethelyisége, pinczéje, raktárja s bárminemű helyiségébe bevinni szándékolt szeszt és szeszes italt lerakás előtt a városi megbízott közegeknél bejelenteni s azt a kezeibe adott szemlélvbe beiratni. Joga van a városi közegnek a felvett készleteket, valamint az italmérők üzlet, pincze, raktár és mindennemű helyiségeit bármikor megvizsgálni, méréseket eszközölni s gyanú esetén biztonság végett az összes szeszt vagy szeszitalt tartalmazó hordókat mindaddig pecsét alatt tartani, mig a kiszabott mérési dij ki nem fizettetik. 47. A vizsgálatot a hatósági közegnek mindenki köteles késedelem nélkül megengedni, mit ha tenni vonakodnék, ellenében karhatalom eszközöltetik ki s a vizsgálat ekként ejtetik meg, s ha kihágásban találtatik, pénzbírság, esetleg a jog megvonásával sujtatik. A szemleivel az italmérő tartozik tisztán folyton kéznél tartani s azt a városi közegnek haladéktalanul előadni. 48. Az italmérők által szándékolt lefejtések szesznek viz hozzáadása által pálinkává és édesített szeszes itallá való átváltoztatása s a törvényes mértéken felüli mennyiségben adómentesen eladott szesz vagy szeszes italok kivitele a városi megbízottnál a szemle iv előmutatása mellett előlegesen bejelentendő s a lefejtés, átdolgozás, valamint a nagyban eladott szeszes folyadéknak a városból kiszállítása csak a bejelentéstől számított két óra múlva városi közeg jelenlétében foganatosítható és pedig a város belterületéről a sorompókon kívüli szállításnál csak a bejelentés alkalmával nyert kiviteli engedélynek a sorompó őrnél való átadása s megfelelő vizsgálat mellett. 49. Aki az italmérők közül bejelentés nélkül szeszt vágjz szeszes italt más edénybe lefejt vagy szeszt pálinkává átváltoztat, a törvény értelmében pénzbírság, esetleg a jog elvonásával bülettetik. 50. A mások részére pálinka főzésnél foglalkozó egyének tartoznak a főzés idejét a főzés előtt 6 órával, a főzés által nyert menynyiséget pedig a főzés bevégezte már a hivatalos órák beálltával azonnal bejelenteni. Az r*a nllar- -,-ofílr krUf alj-nánjralj-tin-f l- r,pat törvény értelmében pénzbírsággal sújtandók.öl. Ha az italmírési helyben az ahhoz tartozó pinezék, raktárak, s egyéb helyiségekben bejelentetlen szesz, vagy szeszes ital csapon, vagy a nélkül találtatik ; vagy ha a kivitelre bejelentett szesz, vagy szeszes ital kivitel helyett más mérőhelyiségbe szállittatik az esetben, a csempészet tárgyát képező italnemű elkoboztatik s a törvényes megtorlás alkalmaztatik ; de ha a kivitelre bejentett bordókban a jelzett szesz, pálinka és más szeszes ital ít 'őz, vagy oly vizzel felhitetett értéke?,na?gy . értékű szeszes folyadék találtatik, mely a kivitelre bejclintott szesz, illetőleg szeszes ital és értékének meg nem felel’, akkor a csempészeten ért jövedelemcsonkító törvény értelmében bírságoltatik. Mindegyik esetben az illetőtől, ha az italmérére, azonkívül még az italmérési jogosítvány is elvehető. 52. Amennyiben a kimérő a szemlélvezett s kimérésre a mérési díjak előleges lefizetésével be nem jelentett szeszes italról számolni nem tud, vagy az meg nem lesem folyadékkal lenne helyettesítve, az esetre a törvényes bírságoláson felül tőle az engedély azonnal megvonható. 53. A város belterületére vagy onnan kis szeszes folyadék a vaspályán kívül csak a szegedi, szegvári, szemesi, kutasi csomorkányi és makói sorompókon szállítható és pedig csak is a törvényben meghatározott idő alatt. A törvényben kitett időn kivül vagy más utak és mellékutakon szállított szeszes folyadékok, mint csempészettek elkoztatnak, s a törvényszerű megtorláson felül, ha italmérő követte el a csempészetet, tőle a jogosítvány is elvonható . A hasonló eljárásnak van helye akkor is, ha a szállított szeszes folyadék a sorompónál bemondott minőségnek nem felel meg. 54. Szüret alkalmával a must bármely után behozható. 55. A szeszes folyadékot szállító, vagy a szállítást eszközlő fuvaros köteles a sorompóőrnek nevét, esetleg a szállított, valamint a szállított szeszes fonadék nemét és mennyiségét pontosan bemondani; kétség esetén joga van a sorompóőrnek a szállítmányt megvizsgálni s azt esetleg a lerakodási helyig bekísérni ; minden szállítmány a sorompóőr által írásban vagy szóval azonnal bejelentendő, a sorompóőrnek joga van minden szállítmány után nézni, s aki a bemondást megtenni vonakodik vagy a vizsgálat, esetleg kérésének ellentállt, a megfelelő törvény szabta büntetéssel sujtatik, s ha a szállító italmérő, a jog megvonásával is sújtható. 56. A sorompóőr, kinek a sorompóján szeszes ital becsempésztetik, s azt észre nem veszi, vagy ha nem jelenti állásától a polgármester által, azonnal elmozdítható. Átmeneti intézkedések.. 57. A jelen szabályzat végrehajtásával a városi tanács s az ellenőrző bizottság bizatik meg. S felhatalmaztk a városi tanács és ellenőrző bizottság, a város és az üzlet érdekében,hogy a gyakorlat közben mutatkozó szükséghez képest elintézhet, vagy azon változtatást hozhat be. Minden ily eltérés vagy változtatás azonnal bejelentendő, illetve a változtatásnak jelen szabályzaton való keresztül vitele végett jelentés teendő. 58. Felhatalmaztatik az ellenőrző bizottság, hogy a szeszes italok behozatala és kivitele, nemkülönben a helyi forgalom tekintetében az üzlet és lakosság előnyére a törvényes mértéktől belátása szerint általában vagyó esetenként eltérhessen s a legkisebb mennyiséget a körülményekhez képest saját hatáskörében megállapíthassa. Kell a regálóügyi bizottságnak 1889. évi deczember 16-ikán tartott üléséből. Kristó Lajos s. k. polgármester, Draskovics Árpád s. k. tanácsnok legcsekélyebb mozzanatára is kiterjeszti gondosságát. A kereskedelmi világ ezenkívül nagy méltánylással látja, hogy az Egyetértésben a külföldi közgazdasági életnek is kiváló, gondos részletes, pontos és gyors értesítőjére talál. Mindezek a dolgok és sok más jelenség odahat, hogy a legnagyobb magyar lap az Egyetértés, amely mindenek fölött elsősorban magyar, egyúttal a legjobb magyar lap is legyen. ’ Figyelmeztetjük olvasóinkat az Egyetértésnek alább közölt előfizetési felhívására. Helyi hírek, — Újévi tisztelgések. Kállay Albert urat városunk főispánját a tanács városunk nevében az újév alkalmából levélben üdvözölte, Krish Lajos polgármestert pedig a tisztikar élés Kmetykó József főjegyző üdvözölte. Népmozgalmi adatok az 1889. évről Az evrei egyházban született 630 fiú és 608 leány, összesen : 1238 lélek; ezek közöttörvényes 606 fiú, 580 leány, törvénytelen 24 fiu, 28 leány. Házasságra lépett 309 pár, ezek között volt 284 tiszta s 25 vegyes házasság felbontatott halál által 278, elválás által 11 házasság. Meghalt: 430 finemü, 470 nőnemű összesen : 900, ezek között 5 éven alul 187 fi, 146 nőnemű; nem házas fi 80 s nő 88 ; házas fi lst nő igo, özvegy fi 45 nő 76. Szaporodás 338 egyén. — A róm. kath. egyházban született 569, házasságra lépett 119 pár, meghalt 372 egyén. A részletes adatokat nagy sajnálatunkra nem kaptuk meg. Az ágost. hitv. evang. egyházban született 15 fiú, 9 leány, összesen 24 egyén, ezekből törvényes 23, törvénytelen 1; elkettüot 8 pármind vegyes, meghalt 11 fi, 13 nőnemű, összesen 24 egyén. A görögkeleti egyházban született E