Hód-Mező-Vásárhely, 1892. július-december (22. évfolyam, 28-53. szám)
1892-10-09 / 42. szám
2. oldal. Jak a tanács azon intézkedései, hogy most ősszel hirdetted a cserjék, bokrok s az 1—2 éves lök eladását, melyek tömeges mennyiségben vannak a kertben. Az ambiciózus és eddig valóban kellő szakavatottságot tanúsító kertész működésétől sokat vár a közönség. A költségvetés gyors áttekintésénél ezek tűntek szemeinkbe Alaposabb áttekintés után lehet hogy több megjegyezni valóra is akadunk* s "akkor jövőre folytatni fogjuk meg- j jegyzéseinket. Városunk költségvetése az 1893-ik évre. VI. Tég,ászatból. 1. Város által felhasznált anyagok fitkr. árából 10335 — 2. Egyeseknek eladott anyagok árából 1 8500 — VI. czim összege: 18835 — V11. I háztartási költségekből. 1. Termesztményekből Hifi — 2. Előfogati költségből 25 — 3. Kincstári mének után 2118 — VII. czim összege: 3243 — Vili. Általitátos költségekből. 1. Gorzsai póladóból 7000 — 2. Adóvégrelatjtási költségekből 6380 — 3. Körtöltési ártéri járulék megtérítéséből 9686 93 4. Ebadóból 282 50 5. Kényszerjárdákból 30 — 6. Telkek kisajátításából 630 — VIII. czim összege: 24059 43 IX. 77./epénzekből 1. Tőkepénz kamatokból 29078 92 2. Alapok kamataiból: 4165 39 3. Késedelmi kamatokból 50 — IX. czim összege:33294 31 X. Köziigazgatási költségekből. 1. Közigazgatási költség megtérítésekből 2081 — XI. Rendőn költségekből. 1. Tolonczköltségből 140 — XIII. Tanügyi költségekből. Irt kr. 1. Mintagazdaság jövedelme 500 — 2. Prig. leányisk. államsegély 1445 — 3. Óvodai államsegély 300 — 4. Ipar és keresk. isk. bevételek 1057 20 XIII. czim összege: 3302 20 XIV. Cselekvő hátralékból 50 — XV. Rendkívüliekből 5100 — XVI. Közmunka hátralékból 7000 — Összes fedezet: 189032 86 Ezt szembeállítva 360,603.28 kr. szükséglettel. hiány 171,570.42 kr, mely összeget felosztva 281.163 Irt 92 kr. állami egyenes adóra, esik adóforintonkint 61 kr. városi pótadó. (Vége.) ■ B) Ifedezet. Irt kr. Mult évi pénztári maradvány 9021 83 I. Javadalmakba!. 1. Vásári és piaczi helypénzből l_j 1 87 — 2. Rakpartdij és karópénzből i l — 3. Mérték 1 hitelesitési dijakból 1420 5. Vágatási dijakból 627 ~~ 6. Malomtaksából 360 — 7. Halászati jogból 3.;. — Vadászati jogból 191 ■ 100 1. czivi összege: 5007 00 11. Földektől. 1. Szántóföldek haszonberéből :11 OH 50 2. Legelők haszonbéréből 4675 05 3. Olomokbányából 860 4. Kertészetből 2730 II. czim összege: 31926 55 III. épületekből. 1. 1 lázbérekből 7300 — IVI. Közfürdőből. 1. Fürdői dijakból 3000 — V. Kövezetvámból. 1. Vasútnál OSOO — 2. Kapuknál925 — 3. Előző évi tőkékből (1773 63 V. czim összege: 14898,63 2. Gazdátlén jószágok után 156 — 3. Marha járaitok árából 7200 — 4. Bírságokból 880 — XI. czim összege: 8376 — XII. Katonaügyi költségekből: 1. Lovas laktanya haszonbére 2507 — 2. Fűtés, világítás megtéritése 746 — 3. Gyakorlótér haszonbére 1084 81 4. Egyéb költségekből 200 — XII. czim összege: 4537 81 m .á esz a. A gyöngysor. (Vége.) Másnap Anna a kertben dolgozott, midőn tisztelen léptek zaja riasztó föl merengő- Iséből. A mint kézimunkájáról kissé fölpillantott, fölismerő atyjának leghívebb szolgáját, György Jánost, ki levett, kalappal tiszteletteles távolságban megállott úrnője előtt. — Nos mi a baj ? — szólt a leány mondani akarsz valamit . — Nagyságos kisasszonyom, bocsásson meg a szegény szolgalegénynek, de valami Úgy nyomja a szivemet, hogy már ki nem birom tovább. Tudom én, hogy a kisasszony boldog, mert szeret és viszontszerettetik, de hát jobban esik a lelkemnek, ha elmondhatom, hogy . . . hogy én is szeretem a kisasszonyt. Oh ne féljen, nem kívánom én azt, hogy szeressen, tudom hogy az lehetetlen csak legalább szánjon s bár utoljára adjon egy jó szót vigasztalásul, s e vigasztaló hang emlékét a messze távolban is megőrzöm híven. — Oh ne szakítson félbe kisasszonyom, úgyis utoljára szólok kegyedhez ez életben. Elmegyek messze, hol senki sem ismer senki sem kutatja szivem rejtett gondolatát. Nem tudja senki, hogy mitől vérzik e szív a darócz öltöny alatt. De mielőtt elmennék, még egy végső szívességre kérem. Ok ne tagadja meg utolsó kérésemet kisasszony, hiszen még a halálraítélttől sem szokták azt megtagadni. A leány a türelmetlenségtől boszosan kérdi: „S mi volna a kérés János? Ha segíthetek szívesen megteszem, talán útiköltsége nincs, vagy ruhái kopottak ? Csak lássa máskor ne merjen aztán úrnőjével annyira bizalmaskodni, mert az egy szolgalegénytől vakmerő esztelenség. No én megbocsátok, hisz utoljára történt, s ha kíméletlen sőt goromba is voltam magával szemben, most sajnálom, mert leghívebb emberünket veszítjük el. No látja, hogy javát akarom, mondja hát mi a kívánsága ? — Látja kisasszonyom, engem még mindenki üldözött eddigelé mint a veszett ebet, nem volt soha szerencsém az életben, s a kisasszony előbbi szavai voltak a legnyájasabbak, melyeket ez életben hallottam. Szegény megboldogult jó anyám, — s itt az izmos legény egy könnycseppet törült le arczáról — halálos ágyán egy gyöngysort hagyott reám örökségül, olyan meghagyással, hogy azt tartsam meg örök emlékül, mert amig ez birtokomban leend, boldog leszek, s csak akkor váljak meg tőle, ha olyan embert találok, kinek boldogulása legfőbb óhajtásom. Én a talizmánt mostanig megőrizem s meg vagyok győződve, hogy senkit sem találnék az életben kinek boldogságát jobban óhajtanám, mint kisasszonyomét. Én talán sohsem lehetek boldog, azt akarom, hogy legalább kisasszonyom boldogsága legyen állandó. Fogadja el azért tőlem e csekélységet emlékül s ne nevessen ki gyermekes kérésemért, ime térden állva kérem, ne vesse meg utolsó kérésemet. E szavak után átnyujtá a gyöngysort a leánynak, ki azt gúnyos és kicsinylő kaczaj közt a földre dobta, úgy hogy a gyöngysor ketté szakadt, miközben igy szólt: — Vakmerőséged átlépte az illő határt, semmi közöm anyád emlékével, tartsd meg magadnak, — én e nélkül is boldog leszek, s most láss dolgaid után s tégy le balga rögeszmédről. — Jól van kisasszonyom, kigunyolta legszentebb érzemeimet, de nem csodálom, hisz boldog s mit törödnek a boldog a szerencsétlenek kicsinyes fájdamaival! Ekkor a közelben gyors léptek zaja vala hallható s mielőtt György János eltávozott volna, egy erős kéz nehezült vállaira s egy hatalmas rántással a földre teperte. — Hitvány gazember, még fenyegetni merészled jegyesemet, amért őrült hóbortjaidért kinevetett, elhordd magad innen, vagy lelőlek, mint a veszett ebet. — Sohse lőjjön báró úr, úgy is elmegyek, nem fenyegetődztem én csak könyörögöm, fenyegetni csak férfit tudok, nem pedig gyönge nőt. De ne feledje báró úr, hogy nemcsak úr, de szolga is képes a bosszuállásra. Kiki a maga módja szerint. Még találkozhatunk az életben s majd megmutatom, hogy én is tudok ám bánni a fegyverrel, hogy vigyázzon ! S azt se feledje, hogy György János sokáig czéloz, de egyszer talál. A legény egy fájdalmas pillantást vetve "a leányra, fölsóhajtott s hirtelen eltűnt a fák sűrűjében. II. Tűz van ! Tűz van. Siessetek az oltással jó emberek, mert a romboló elemmegemészteni készül fáradságos munkáitok gyümölcsét. Rémesen kondul meg időközönként a falu harangja a fentebbi párbeszéd után alig néhány órával, amint az éj beállott. A lakosság keresztet vetve magára futkosott ide s tova s nagy tömegben tódult a lángban álló grófi kastély felé. A szél óriási erővel dühöngött s annyira szitá a pusztitó elemet, hogy az oltási kísérletek meghiúsultak, a kastély földig leégett s bele égett annak birtokosa a gróf maga is. A nép szitkok és fenyegetések között tódult Faragó uram portája felé, melyen épp most ugrott keresztül a gyújtogató s egyenesen Anna lábai elé veté magát kérve, hogy mentse meg őt a nép dühétől s a szokásos büntetéstől — a tűzhaláltól. A leány előtt térdelő gyújtogató Balkányi báró volt, ki féltékenységből képzelt vetélytársán igy akart boszut ádani. Mialatt az esetet az öreg Faragó és az egész cselédség előtt elbeszélte a kétségbe esett Balkányi, a nép hangosan követelte a gyújtogató kiadatását, noha a gyújtogató ki HOD-MEZŐ-VÁSÁRHELY. H.-M.-Vásárhely, október 9. 1892. Mit tegyünk a járvány idején? Olvasóink érdekében átvettük a Budapesti Hírlap 244 számából azon kitűnő tanácsokat, melyeket a kolera-járvány kitörése esetén való magunk tartásáról közölt. a) Általános tudnivalók. A kolera ragadós betegség, csirái, az úgynevezett komma alakú bacillusok, a kolerás beteg ürülékében és hányadékában tenyésznek, megvannak tehát mindazon tárgyakon, melyeket a beteg bemocskolt. Abemocskolt tárgyakról elvihetik a fertőző csirákat a legyek is; beszáradva és elporladva elszánhatnak a fertőző csirák a levegőbe. A betegből kijutott bacillusok jól tenyésznek a lakás és udvar szennyében, kivált a vízben és ételekben, melyek szintén terjesztői a ragálynak. A kolera első időszaka a hasmenés. Azért járvány idején minden hasmenést gyógyítani kell és annyival inkább kerülni mindent, ami hasmenést okozhat, mert gyomorrontás és bélhurut hajlandóvá teszi az embert a kolera megkapására. Egészséges ember beleiben nehezebben fészkelnek meg a bacillusok. A második időszak a kolerin képét ölti, vagyis mind gyakoribbá válik a hasmenés, majd hányás társul hozzá, a beteg folyton ____________________ ___ ____________