Hód-Mező-Vásárhely, 1893. január-június (23. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-01 / 1. szám
Melléklet a „Hód-Mező-Vásárhely“ 1-ső (újévi) számához, csak a jó szándéknak a szorgalomnak és a kitartásnak nem szabad hiányoznia. Vannak kipróbált tisztviselőink a kikre e munkában a polgármester bizton támaszkodhatik, — a kik pedig eddigelé nem mutatkoztak kielégitőleg képeseknek állásuk betöltésére azokat az uj városi székházba leendő bevonulás nagy pillanatában szállja meg a szentlélek s megigazult működésökkel lepjék meg egyszerre a bámuló világot. Nagyra van tehát hivatva közigazgatási életünkben ez uj esztendő. De nagyra van hivatva társadalmi életünkben is. Kovács Ferencz kir. tanácsos ur és neje Küry Terézia úrnő neveket örök-emlékűvé tevő adománya a szegény-menház és az árvaház létesítésére, a szegény-menház és árvaház emberbaráti eszméjének ez évben fog testet adni s a jövő századain keresztül létezni erősödni felvirágzani városunk legszebb büszkeségeként. Gazdálkodó városunkban, amelynek gazdaközönsége józan gondolkozásmód és vagyoni jólét tekintetében bátran kiállja a versenyt az ország bármely városának gazdaközönségével, — volt egy szerény gazdasági egyesület, alig háromszáz taggal szűk sötét helyiséggel a melyben egyáltalán nem fértek s csekély anyagi erővel, a melyből közgazdasági érdekeink előmozdítására vajmi keveset áldozhattak. Az 1893-ik esztendő ezt a szerény egyesületet a főutczán a város legszebb helyén emelendő 45.000 frtos hajlékba vez¥ti, amelyben az eddigi 900 frt évi bevétel helyett 3500 frt évi bevétel álland rendelkezésére. És e csodával határos föllendülés, a legegyszerűbb tényezők eredménye. A gazdasági egyesület vezetőinek igazán mintaszerű önzetlenségéből kiindulva a malylyel a házvétel nyereséges üzletét a saját anyagi garantiájuk mellett a gazdasági egyesület javára kötötték meg, s egyszerű polgárok hosszas sok gondolat és fáradságot okozó és finom érzékre valló tervezgetéseire épül fel e mű, városunk közönségének nemes áldozatkészsége segítségével. Nagy jelentőségű lesz tehát ez év a gazdasági egyesület életében is, mint a melyben alapköve létetik le ez egyesület jövendő jólétének s közvetve közgazdaságunk fölvirágzásának. Cassinónk anyagi bajaival diadalmasan megküzdve ez uj esztendőben immáron helyiségeinek kényelmet, kedvességet, szépséget nyújtó uj berendezésére gondolhat. S ha nézzük a velünk szomszédos városok és faluk Cassinóit s látjuk mennyire túl vagyunk mi szárnyalva, nemcsak a szegedi hanem a makói szentesi sőt orosházi Cassinók által is külső csinos kényelmet illetőleg, bizonyára egyértelemmel fogunk felkiálltani: itt az ideje hogy mi is tegyünk e tekintetben valamit. Nagy jelentőségű lesz ez év a Torna- és Vívó-Egyesület életében is, amely egyesület ez évben készül magának otthont építeni. E legifjabb egyesületünk egyszersmind a legkorszerűbb is s ennek tulajdonítható eddigi, csaknem minden támogatás nélküli felvirágzása. A Jövőben a nagy közönség töme- l ges pártfogását ezen egyesület sem fogja nélkülözhetni, és hogy megérdemli azt eddigi működésével megmutatta. Fennállásának hatodik évében hajlékot épít a tornaügy számára, hogy abban a testedzés nemes sportja akadálytalanul űzethessék, hogy a szellemi munkával foglalkozók testileg se sorvadjanak el s ne legyen a tudós fogalma minálunk se a roskatagság, esetlenség fogalmával örökre összekötve. Nagyra hivatott uj esztendő légy üdvözölve! Töltsd be várakozásainkat reménységünket, hogy a szép jövő képe a melyet látni engedsz testté váljék, s nevedet arany betűkkel irhassa be városunk történelmébe a történetiró, engedélyt kért a minisztériumtól. A miniszterium mielőtt az engedélyt megadta volna felhívta városunk polgármesterét hogy kísérelje meg az érdekelteknek külön társulattá alakulását. A polgármester e czélból gyűlésre hívta össze az érdekelteket. Az adó terhét is élénken érző földbirtokosok szeme előtt az ármentesítő társulatok által reájuk rótt járulékok fizetése a legégbekiáltóbb igazságtalanság színében tünik föl városunkban mert tényleg oly területek is be vannak vonva a melyek soha vizet nem láttak. Nem csoda hát, hogy újabb társulat alakulásától idegenkednek. Pedig hát pusztai polgártársainknak nincs okuk az ő saját érdekeltségüknek társulattá alakulásától félni. Mert ha sok keserűséget okoztak is egyiknek másiknak az eddigi ármentesítő társulatok a maguk hasznára most végre a pusztaiak abba a kedvező helyzetbe juthatnak a társulás által hogy a maguk javára ők okozhatnak keserűséget a csomorkányi laposi, csomorkányi és erzsébeti oldali birtokosoknak mint a kiknek a puszta szabályozásából szintén hasznuk lesz s ez alapon azon költségekhez való hozzájárulásra kötelezhetők, a melyeket eddig a pusztaiak maguk kötelesek viselni, s ha társulattá nem alakulnak ezután is akár a városnak akár a „Szárazérnek“ maguk fizetnek. A gyűlés lefújása különben a következő volt : Baksa Lajos polgármester előadja a tárgyat s a társulást javasolja, s felhívja kulturmérnökséget, nyilatkozatra. Nemes István főmérnök ajánlja a társulattá alakulást mert a már kész rekeszezésnek föntartása úgyszintén a rekeszezés kiegészítése az után eszközölhető legczélszerűbben, azonkívül a még nem engedélyezett épezért bárki által kifogásolható töltések törvényesítését lehetővé teszi, úgy szintén a pusztától lefelé eső birtokosoknak az érdekeltségbe leendő bevonását. Draskóczy Lajos ajánlja a társulást és az egyetértést. A társulás által azt érjük el, hogy magunk leszünk a magunkéban a gazdák és nem kinevezett törvényes gyám (a „Szárazéi) fog a mi javunkra (?) gazdálkodni A rekeszezésnek áldásait már is érezzük, azóta több több szénát vágunk a pusztán ezt az állapotot fogja állandósítani a társulás. Elek János kéri hogy „ne rögtönözzék ezt a dolgot.“ Józsa László főmérnök figyelmezteti az érdekelteket hogy a „Szárazér általi bevonatás nem puszta fenyegetés mert a bevonásnak törvényes alapja van. Endrey Gyula képviselő inkább a társulást ajánlja minthogy idegen társulatba engedjék magukat bevonatni. A társulástól való idegenkedésnek okát abban látja, hogy költséges csatornatervezetekkel rémítették a közönséget. Ismét ajánlja a társulást a rekeszezésre csatorna nélkül. Garzó Imre: A csatorna kérdésének a vitába való bevonását nem helyesli az mindig csak úgy vettetett fel hogy csak akkor épül, ha az érdekeltek akarják. Azzal sohasem rémízgetett senki a ki jóhiszemüleg akart eljárni. A társulást ajánlja, mert a „Szárazér“ azon alapon, hogy a pusztai vadvizek az általa mentesitett rétet fenyegetik — ami tény — a pusztaiakat a társulatba minden kétségen fölül bevonhatja, így amint van a rekeszezés sem tökéletes mert a sámsoni uradalmi pusztaszél most sincs feltöltve s társulás nélkül nem is tölthető fel ott tehát még mindig szabadon bejöhet a viz. Társulás nélkül mesgye gátakat is csak az épit a ki akar, ha a társulat létre jön : mindenkinek építenek mesgye gátat s akkor rendes körülmények között senkinek sem fog ártani a maga vize. Juhász Mihály főügyész ajánlja a társulást, mert a mostani állapot törvényen kivüli s tovább fel nem tartható. Biztosítja az érdekeltséget, hogy a város magát szintén érdekeltnek tartja s a költségek viselésében részt fog venni. Balogi Soma. A miniszter biztosából, még a szárazéritől is irtózik. Azok soksokszor megnyomorították már a mi városunkat a lehető legrosszabb emléket hagyva maguk után , óv tehát a szárazértől. A csatornaépítést a tiszaszabályályozó belvízlevezető társulat feladatának tartja. A társulást ajánlja. Kis Adolf a társulásnak nem barátja. Az 50000 frtot amit a város eddig költött a pusztára hajlandó egyszer mindenkorra megfizetni, úgyszintén a rekeszezést föltartani is. Kis Kenéz Péter: Ha már a társulat szótól úgy félünk, hát alakuljunk érdekcsoporttá. Józsa László főmérnök megjegyzi, hogy a kultúrmérnökségnek olyan tervet kellett csinálnia, amely minden körülmények között megfelel a czélnak. Azért kellett csatornatervet is készíteni, mert ha 10 éven keresztül nincs is szükség a csatornára, a kik esztendőben lehet. De ha az érdekeltek nem akarják a csatornát megépíteni — ha úgy számítnak, hogy a 11-ik évben ha többet szenvednek is a víztől inkább azt viselik el mint a csatornaépítés költségét — annak megépítésére őket senki sem kényszerítheti. — Az eddigi költségek egyszer mindenkorra való megfizetése nem elég, mert a fenttartási költségek előteremtése is szükséges. P. Molnár József hajlandó a társulásra, de óhajtaná, hogy annak a városi hatóság legyen a feje. Endrey Gyula indítványoza, hogy ma határozat még ne hozassák, hanem bízassák meg az eddig a pusztai ügyben eljárt bizottság egy alapszabály tervezet készítésével, amely azután tájékoztathatna bennünket, hogy mire kívántatik tulajdonképen a társulás. Baksa Lajos polgármester határozatképen kimondja, hogy az alakulás elhalasztatik s az érdekeltek újabb alakuló gyűlésre fognak február hó folyamán összehivatni, amikor a készítendő alapszabály-tervezet is bemutattatik. Pusztai vadvíz érdekeltség. A pusztai vadvizek véglegesen és állandóan szabályozva mind ez ideig nem lévén a „ Szárazér“ társulat szabályozási munkálatokra! Visszatekintés az 1892 évre. „Hullatja a levelét az idő vén fája ; gyorsan tűnnek az évek egymásután a semmiségbe, hogy itt következzék utánuk. Az uj évet örömmel üdvözöljük, gazdag reménynyel nézünk eléje, mindég többet, jobbat várunk tőle, mint a mennyit az elmúlt adott s mire ez is letűnik, visszatekintünk reája és kérdjük, mi jóban részesített bennünket s mennyi bánatot hozott reánk. Most ismét egy reményteljes új év virradt reánk. Az elmúlt esztendő csak az imént távozott el tőlünk, tekintsünk vissza ezen eseményekre, melyek városunk múlt évi életében fölmerültek. Törvényhatósági életünkben az év kezdetén a városi tisztújítással nagy változás állott elő. A tisztviselők javított fizetéssel uj választás alá estek ; egyes hivatalok más beosztást, uj erőt nyertek, több veterán tisztviselő nyugalomba vonult s a polgármesteri szék új, fiatal erővel töltetett be. A törvényhatósági bizottság tagjai is részben másokkal váltattak fel, akik a megmaradottakkal együtt békés egyetértértésben,azzal igyekeztek munkálni a város előhaladásán. Nevezetesebb intézkedései voltak a városi törvényhatóságnak az uj városi széképült alapkövének letétele s az építkezés megkezdetése. Az új városháza most már tető alatt van s a tavaszon valószínüleg, befejezve, rendeltetésének át fog adatai. A törvényhatóság új szervezeti szabályzatot alkotott, a közigazgatás s a város előhaladása érdekében több javaslatot dolgozott ki, a közvilágítás ügyével foglalkozott, a Vásárhelytől Makóig tervezett helyi érdekű vasút létesítésére 100 ezer forintot szavazott meg, a külterületi közigazgatást rendezte, a külterületen orvosi állást rendszeresített, s úgy ezen orvos, valamint a belterületi orvosok és szülésznők részére szolgálati szabályzatot léptetett életbe az újabban egyes lakosok által előállítandó ártézi kutak fölszerelésére több ezer forintot adományozott, a Kossuth Lajos nagy hazánkfiának 90-dik évfordulója alkalmából létesített „Kossuth-alapítvány“-hoz 500