Hód-Mező-Vásárhely, 1893. január-június (23. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-01 / 1. szám

Melléklet a „Hód-Mező-Vásárhely“ 1-ső (újévi) számához, csak a jó szándéknak a szorgalomnak és a kitartásnak nem szabad hiányoznia. Vannak kipróbált tisztviselőink a kikre e munkában a polgármester bizton támasz­­kodhatik, — a kik pedig eddigelé nem mu­tatkoztak kielégitőleg képeseknek állásuk be­töltésére azokat az uj városi székházba leendő bevonulás nagy pillanatában szállja meg a szent­lélek s megigazult működésökkel lepjék meg egyszerre a bámuló világot. Nagyra van tehát hivatva közigazgatási életünkben ez uj­ esztendő. De nagyra van hivatva társadalmi éle­tünkben is. Kovács Ferencz kir. tanácsos ur és neje Küry Terézia úrnő neveket örök-em­­lékűvé tevő adománya a szegény-menház és az árvaház létesítésére, a szegény-menház és árvaház emberbaráti eszméjének ez évben fog testet adni s a jövő századain keresztül létezni erősödni felvirágzani városunk legszebb büsz­keségeként. Gazdálkodó városunkban, a­melynek gazdaközönsége józan gondolkozás­mód és vagyoni jólét tekintetében bátran kiállja a versenyt az ország bármely városának gazda­közönségével, — volt egy szerény gazdasági egyesület, alig háromszáz taggal szűk sötét helyiséggel a melyben egyáltalán nem fértek s csekély anyagi erővel, a melyből közgazdasági érdekeink előmozdítására vajmi keveset ál­dozhattak. Az 1893-ik esztendő ezt a szerény egye­sületet a főutczán a város legszebb helyén emelendő 45.000 frtos hajlékba vez¥ti, amely­ben az eddigi 900 frt évi bevétel helyett 3500 frt évi bevétel álland rendelkezésére. És e csodával határos föllendülés, a legegyszerűbb tényezők eredménye. A gazda­sági­ egyesület vezetőinek igazán mintaszerű önzetlenségéből kiindulva a malylyel a ház­vétel nyereséges üzletét a saját anyagi garan­­tiájuk mellett a gazdasági egyesület javára kötötték meg, s egyszerű polgárok hosszas sok gondolat és fáradságot okozó és finom érzékre valló tervezgetéseire épül fel e mű, városunk közönségének nemes áldozatkészsége segítségével. Nagy jelentőségű lesz tehát ez év a gaz­dasági egyesület életében is, mint a melyben alapköve létetik le ez egyesület jövendő jólé­tének s közvetve közgazdaságunk fölvirágzá­sának. Cassinónk anyagi bajaival diadalmasan megküzdve ez uj esztendőben immáron he­lyiségeinek kényelmet, kedvességet, szépséget nyújtó uj berendezésére gondolhat. S ha néz­zük a velünk szomszédos városok és faluk Cassinóit s látjuk mennyire túl vagyunk mi szárnyalva, nemcsak a szegedi hanem a makói szentesi sőt orosházi Cassinók által is külső csin­os kényelmet illetőleg, bizonyára egyér­­telemmel fogunk felkiálltani: itt az ideje hogy mi is tegyünk e tekintetben valamit. Nagy jelentőségű lesz ez év a Torna- és Vívó-Egyesület életében is, a­mely egye­sület ez évben készül magának otthont épí­teni. E legifjabb egyesületünk egyszersmind a legkorszerűbb is s ennek tulajdonítható ed­digi, csaknem minden támogatás nélküli fel­virágzása. A Jövőben a nagy közönség töm­e- l ges pártfogását ezen egyesület sem fogja nél­külözhetni, és hogy m­egérdemli azt eddigi­­ működésével megmutatta. Fennállásának ha­todik évében hajlékot épít a tornaügy szá­­­­mára, hogy abban a test­edzés nemes­ sportja akadálytalanul űzethessék, hogy a szellemi munkával foglalkozók testileg se sorvadjanak­­ el s ne legyen a tudós fogalma minálunk se a roskatagság, esetlenség fogalmával örökre összekötve. Nagyra hivatott uj esztendő légy üdvö­zölve! Töltsd be várakozásainkat reménysé­günket, hogy a szép jövő képe a melyet látni engedsz testté váljék, s nevedet arany betűk­kel irhassa be városunk történelmébe a tör­ténetiró, engedélyt kért a minisztériumtól. A miniszte­­­rium mielőtt az engedélyt megadta volna fel­hívta városunk polgármesterét hogy kísérel­je meg az érdekelteknek külön társulattá ala­kulását. A polgármester e czélból gyűlésre hívta össze az érdekelteket. Az adó terhét is élénken érző földbir­tokosok szeme előtt az ármentesítő társula­tok által reájuk rótt járulékok fizetése a leg­égbekiáltóbb igazságtalanság színében tünik föl városunkban mert tényleg oly területek is be vannak vonva a melyek soha vizet nem láttak. Nem csoda hát, hogy újabb társulat alakulásától idegenkednek. Pedig hát pusztai polgártársainknak nincs okuk az ő saját érdekeltségüknek tár­sulattá alakulásától félni. Mert ha sok kese­rűséget okoztak is egyiknek másiknak az ed­digi ármentesítő társulatok a maguk hasznára most végre a pusztaiak abba a kedvező hely­zetbe juthatnak a társulás által hogy a ma­guk javára ők okozhatnak keserűséget a cso­­morkányi laposi, csomorkányi és erzsébeti oldali birtokosoknak mint a kiknek a puszta szabályozásából szintén hasznuk lesz s ez alapon azon költségekhez való hozzájárulásra kötelezhetők, a melyeket eddig a pusztaiak maguk kötelesek viselni, s ha társulattá nem alakulnak ezután is akár a városnak akár a „Szárazérnek“ maguk fizetnek. A gyűlés lefújása különben a következő volt : Baksa Lajos polgármester előadja a tárgyat s a társulást javasolja, s felhívja kulturmérnökséget, nyilatkoza­tra. Nemes István főmérnök ajánlja a tár­sulattá alakulást mert a már kész rekesze­­zésnek föntartása úgyszintén­ a rekeszezés ki­egészítése az után eszközölhető legczélszerűb­­ben, azonkívül a még nem engedélyezett ép­­ezért bár­ki által kifogásolható töltések tör­vény­esítését lehetővé teszi, úgy szintén a pusz­tától lefelé eső birtokosoknak az érdekelt­ségbe leendő bevonását. Draskóczy Lajos ajánlja a társulást és az egyetértést. A társulás által azt érjük el, hogy magunk leszünk a magunkéban a gaz­dák és nem kinevezett törvényes gyám (a „Szárazéi) fog a mi javunkra (?) gazdálkodni A rekeszezésnek áldásait már is érezzük, azóta több több szénát vágunk a pusztán ezt az állapotot fogja állandósítani a társulás. Elek János kéri hogy „ne rögtönöz­­zék ezt a dolgot.“ Józsa László főmérnök figyelmezteti az érdekelteket hogy a „Szárazér általi bevona­tás nem puszta fenyegetés mert a bevonás­nak törvényes alapja van.­­ Endrey Gyula képviselő inkább a társulást ajánlja minthogy idegen társulatba engedjék magukat bevonatni. A társulástól való ide­genkedésnek okát abban látja, hogy költséges csatornatervezetekkel rémítették a kö­zönséget. Ismét ajánlja a társulást a rekesze­­zésre csatorna nélkül. Garzó Imre: A csatorna kérdésének a vitába való bevonását nem helyesli az min­dig csak úgy vettetett fel hogy csak akkor épül, ha az érdekeltek akarják. Azzal sohasem rémízgetett senki a ki jóhiszemüleg akart eljárni. A társulást ajánlja, mert a „Szárazér“ azon alapon, hogy a pusztai vad­vizek az általa mentesitett rétet fenyegetik — ami tény — a pusztaiakat a társulatba min­den kétségen fölül bevonhatja, így amint van a rekeszezés sem tökéletes mert a sámsoni uradalmi pusztaszél most sincs feltöltve s tár­sulás nélkül nem is tölthető fel ott tehát még mindig szabadon bejöhet a viz. Társulás nél­kül mesgye­ gátakat is csak az épit a ki akar, ha a társulat létre jön : mindenkinek építenek mesgye gátat s akkor rendes körülmények kö­zött senkinek sem fog ártani a maga vize. Juhász Mihály főügyész ajánlja a tár­sulást, mert a mostani állapot törvényen­ kivüli s tovább fel nem tartható. Biztosítja az érde­keltséget, hogy a város magát szintén érde­keltnek tartja s a költségek viselésében részt fog venni. B­a­l­o­g­i Soma. A miniszter biztosáb­­ó­l, még a szárazéritől is irtózik. Azok sok­sokszor megnyomorították már a mi városunkat a lehető legrosszabb emléket hagyva maguk után , óv tehát a szárazértől. A csatorna­épí­tést a tiszaszabályályozó belvízleveze­­t­ő társulat feladatának tartja. A társulást ajánlja. K­i­s A­d­o­l­f a társulásnak nem ba­rátja. Az 50000 frtot amit a város eddig köl­tött a pusztára hajlandó egyszer­ mindenkorra megfizetni, úgyszintén a rekeszezést föltartani is. Kis Kenéz Péter: Ha már a tár­sulat szótól úgy félünk, hát alakuljunk érdek­­csoporttá. Józsa László főmérnök megjegyzi, hogy a kultúrmérnökségnek olyan tervet kel­lett csinálnia, amely minden körülmények között megfelel a czélnak. Azért kellett csa­­tornatervet is készíteni, mert ha 10 éven ke­resztül nincs is szükség a csatornára, a k­­ik esztendőben lehet. De ha az érdekeltek nem akarják a csatornát megépíteni — ha úgy számítnak, hogy a 11-ik évben ha többet szenvednek is a víztől inkább azt viselik el mint a csatorna­építés költségét — annak megépítésére őket senki sem kényszerítheti. — Az eddigi költségek egyszer­ mindenkorra való megfizetése nem elég, mert a fenttartási költ­ségek előteremtése is szükséges. P. Molnár József hajlandó a társulásra, de óhajtaná, hogy annak a városi hatóság legyen a feje. Endrey Gyula indítványoza, hogy ma határozat még ne hozassák, hanem bízas­sák meg az eddig a pusztai ügyben eljárt bi­zottság egy alapszabály tervezet készítésével, amely azután tájékoztathatna bennünket, hogy mire kívántatik tulajdonképen a társulás. Baksa Lajos polgármester határo­zat­képen kimondja, hogy az alakulás elha­­lasztatik s az érdekeltek újabb alakuló gyű­lésre fognak február hó folyamán összehi­vatni, amikor a készítendő alapszabály-terve­zet is bemutattatik. Pusztai vadvíz érdekeltség. A pusztai vadvizek véglegesen és állan­dóan szabályozva mind ez ideig nem lévén a „ Szárazér“ társulat szabályozási munkálatokra! Visszatekintés az 1892 évre. „Hullatja a levelét az idő vén fája ; gyorsan tűnnek az évek egymásután a sem­miségbe, hogy itt következzék utánuk. Az uj évet örömmel üdvözöljük, gazdag remény­nyel nézünk eléje, mindég többet, jobbat vá­runk tőle, mint a mennyit az elmúlt adott s mire ez is letűnik, vissza­tekintünk reája és kérdjük, mi jóban részesített bennünket s mennyi bánatot hozott reánk. Most ismét egy reménytel­jes új év vir­radt reánk. Az elmúlt esztendő csak­ az imént távozott el tőlünk, tekintsünk vissza ezen ese­ményekre, melyek városunk múlt évi életében fölmerültek. Törvényhatósági életünk­ben az év kezdetén a városi tisztújítással nagy változás állott elő. A tisztviselők ja­vított fizetéssel uj választás alá estek ; egyes hivatalok más beosztást, uj erőt nyertek, több veterán tisztviselő nyugalomba vonult s a polgármesteri szék új, fiatal erővel töltetett be. A törvényhatósági bizottság tagjai is részben másokkal váltattak fel, a­kik a meg­­maradottakkal együtt békés egyetértértésben,az­­zal igyekeztek munkálni a város előhaladásán. Nevezetesebb intézkedései voltak a vá­rosi törvényhatóságnak az uj városi széképü­lt alapkövének letétele s az építkezés megkezde­­tése. Az új városháza most már tető alatt van s a tavaszon valószínüleg, befejezve, rendelte­tésének át fog adatai. A törvényhatóság új szervezeti szabály­zatot alkotott, a közigazgatás s a város elő­­haladása érdekében több javaslatot dolgozott ki, a közvilágítás ügyével foglalkozott, a Vá­sárhelytől Makóig tervezett helyi érdekű vasút létesítésére 100 ezer forintot szavazott meg, a külterületi közigazgatást rendezte, a kül­területen orvosi állást rendszeresített, s úgy ezen orvos, valamint a belterületi orvosok és szülésznők részére szolgálati szabályzatot lép­tetett életbe az újabban egyes lakosok által előállítandó ártézi kutak fölszerelésére több ezer forintot adományozott, a Kossuth Lajos nagy hazánkfiának 90-dik évfordulója alkal­mából létesített „Kossuth-alapítvány“-hoz 500

Next