Hód-Mező-Vásárhely, 1893. július-december (23. évfolyam, 53-105. szám)
1893-07-02 / 53. szám
tápláló koszt vagy jó lakás nem jut a gyermeknek osztályrészül. Fődolog a tüdővész kikerülésére természetesen az, hogy vigyázzunk magunkra, ha tüdővészes emberekkel kell érintkeznünk. Ha közelről beszél velünk, mindig arczunkra, ruhánkra fújhat egy piciny cseppnyi köpöt, s azt később megszáradtan, por alakban tüdőnkbe szívhatjuk. Ha vele csókolódtunk, ránk tapadhat mérgező köpjéből valami. Ha kezet fogunk vele, csak úgy lehetünk biztosak arról, hogy nem tapasztott ránk kóranyagot, ha éppen akkor mosta meg a kezét. Hogy az ilyen, minden vigyázat nélkül való közeli érintkezés veszedelemmel jár, azt az élet számos példával bizonyítja. Ki ne tudna esetet arra, hogy ha egy családban valaki tüdővészben megbetegszik, azt nem sokára a család egy másik tagja követte. A férj után sorvad el az asszony, az asszony után az ura. Ezt a közeli érintkezés, s a beteg vigyázatlan ápolása okozza. Távol legyen, hogy valaki azt vegye ki beszédemből, hogy a tüdővészben szenvedők ápolása elhanyagolandó. Egyáltalában nem. Az, aki betegének gondozásában nem elég serény, isten és ember előtt bűnt követ el, mert meglehet, hogy épen az ő hanyagsága következtében áll be a beteg korai halála. De az ápolóinak vigyázni kell tudni a maga egészségére is, s különös gonddal kell lennie arra, hogy a betegről véletlenül testére vagy ruhájára tapadt szenny, nyálka, vagy a beteg bármely váladéka letisztíttassék s megsemmisittessék. És ugyan barhit az, hogy csak az szereti és ápolja igazán betegét, ki azt folyvást nyalja, falja" és a vele való érintkezésben nem követi a tudománynak azokat a tanácsait, melyeket az ilyen alkalmakra megszab. Mint az eddig mondottakból kitűnik, a tüdővész mérgének külforrása maga a beteg különösen pedig a beteg köpje, mely midőn megszáradva, por alakúvá válik, a levegőben elterjeszti a betegség fertőztető csíráit. A tüdővészes beteget ennél fogva figyelmeztetni kell baja ragadós voltára. Sokan azt hiszik, hogy ez lelketlenség. De mikor az ember ezt gyöngéden megmondja a betegnek, egyszersmind hozzá kell tennie azt is, — ami szent igaz, hiszen sok példa igazolja, — hogy az ő nagy bajából ki lehet gyógyulni. (Folyt, köv.) Vasárnap. Mikor Füredi a nyári sátorban megkezdette előadásait és telt ház helyett csaknem üres padok előtt játszott, a színészek úgy kerülték a direktort, mint a macska a forró kását. Csak Baghi volt az egyedüli, aki meg merte közelíteni és a kétségbeesett igazgatót vigasztalni. Egy alkalommal az ezután előadandó darabokról volt szó s Baghi megkoczkáztatta e nagy kérdést: — Hát a „Lemondást“ mikor adjuk direktorul! — Ha így megy — mielőbb lesz lemondás is, felmondás is. A közönség úgy látszik értesült Füredi e nyilatkozatáról és inkább ő mondott le az eddigi közönyről és a direktor most már az eddigi jelek után ítélve telt ház mellett adja a még nálunk nem látott — „Lemondást“. * ’ Az eddig nálunk megfordult színtársulatok, az igazat megvallva, ha a „Lemondást“ adták is, mégsem láttuk, mert rendesen olyan időt választottak a —■ lemondásra, hogy vagy nagyon korán, vagy nagyon későn adták a hatásos darabot ugyannyira, hogy mikor a közönség (hitelezők) tudomására jött az élethűen előadott darabnak — többnyire ő is lemondott.* Az elmúlt hét különben a beszámolók hete volt. A sok apróság egész évi működéséről számolt be a sok bácsi és néni előtt. Nagy része szorongó szívvel várta a nagy napot, mely végre elérkezett. Ünnepi öltözetben ragyogó arczcal vonult a kis sereg templomba, iskolába, hogy számot adjon arról, mit csinált egész esztedőn át. Az ujonczok az első éves iskolások, eleinte elszorult szívvel gyanús szemmel néztek a sok talán sohsem látott vendégre, de csakhamar megismerkedve a helyzettel, neki bátorodva feleltek a hozzájuk intézet kérdésekre. Sem túlságos meleg, sem kérlelhetetlen iszensor nem gyötörte őket és a vizsgálatok minden tekintetben fényesen sikerültek. * Endrey követünk is a héten tartotta beszámolóját. Másfél óráig beszélt a képviselőház és az ő képviselői működéséről. A nagyszámú közönség csak úgy leste a szót és némely része visszafojtott lélekzettel hallgatta, amint a képviselő a 48-as vezérek veszekedésére tért át. Hazamenőben azt mondja egy tejfeles szájú választó polgártárs, aki az egész beszédet nagy figyelemmel kisérte: — Azt nem mondta ám bátya, hogy min kaptak össze a 48-as követek. — Hát te megmondanád, feleli rá egy fiók — Szamecz, ha megvernél valakit oszt nincs rá tanú, hogy miér verted meg —, he? — Hát azér vesztek össze, mer nem egyeztek, oszt, vége! Amint később értesültem, leírhatatlan zűrzavar keletkezett ... A nagy művésznő rémülten futott el mellőlem ... A közönség közt boradálylyal hangzik fel e kiáltás: „Kolera!“ s mindenki menekülni igyekezett. A függönyt leeresztik s engem ott rögtön megvizsgál két orvos, . . . éthert tartanak orrom alá . . . tapogatják ütereim, . . . majd összenézve elkaczagják magokat s a diagnózist igy állapítják meg : „Legkevesebb két hét óta meleg étel, s 48 óra óta semmi táplálék sem volt a gyomorban, ez okozta az ájulást. Én szégyenkezve valottam be, hogy igaz. De már ekkora a függönyt felrántották s igazgatóm maga jelenti ki, hogy az ájulás jelentéktelen,amit a két orvos is bizonyított — s csak tiz percznyi türelmet kér, mig egy kissé kipihenem magam. Ez alatt a vendéglőből hoztak egy jó adag gulyást s mihelyt e gyógyszert bevettem, mindjárt nem lett bajom. De bár az orvosok megígérték, hogy hallgatni fognak, másnap délben , cseléd cselédnek adta át szobám kilincsét s hoztak olyan ebédeket, milyeneket keresztelő után szoktak kapni a mamák. Hanem most már azután, ha az éhség nem is, de e bőkezűség megszöktetett a városból. KUNFALVI. Hírek — A Békés-Csabai tornaversenyre ma utaztak el tornaegyesületünk tagjai u. m. Sajtos Samu, Nyizsnyai Gusztáv Dr. Draskóczy Pál és Szappanos Péter, ez utóbbi kerékpáron megy Csabára. Sok szerencsét kívánunk a versenyekhez. Dr. Major Károly tanár urat a közoktatásügyi minister a losonczi állami gymnasium tanárává nevezte ki, így tehát mivel Jäger József megválasztatott, tanár pedig leköszönt, ez idő szerint két tanári állás van nálunk üresedésben. — A gymnasiumi tanulók tornaversenye f. hó 28-án szerdán délután tartatott meg. Különösen kitűntek a súlydobásban Simon János és Lázár Desző, a magasugrásban pedig Gyulai Sándor. Általában gyamasiumi ifjúságunk igen ügyes s gyakorlott a torna terén, úgy, hogy csak sajnálhatjuk, hogy az idei országos ifjúsági tornaversenyen ne vettek részt. — Küldöttség a miniszternél. A ref. egyház képviseletében a gymnasium kibővítéséhez adandó államsegély ügyében Dr. Baksa Lajos, Szeremlei Sámuel és Futó Mihály küldöttségileg tisztelegtek a közoktatásügyi miniszernél. Ugyanez alkalommal Baksa polgármester a polgári iskola felállítása ügyében is kérelmezett. Mint haljuk a küldöttség mindkét ügyben sikeresen járt el. — Új befektetés. Deák Mihály főmérnök Góbi József kamarás és Kristó János a téglatelep vezetője a napokban Orosházán jártak megszemlélni az ottani téglagyárban alkalmazott téglaverő gép működését. Szerzet t tapasztalataik alapján javasolni fogják a tanácsnak ily gép beszerzését a téglagyárhoz, mert az ez által készített tégla sokkal tömörebb s igy különösen kövezéshez, és vízépítési munkákhoz sokkal alkalmasabb. A gép alkalmazása tehát a városi tégla keresettségét nagyban emelné. Megszerzése 10—12 ezer forintba kerülne. — Orgona-kibővítés. A ref. uj templom orgonájának kibővítésén Laskó Károly csabai orgona építő szorgalmasan dolgozik. Elkészülte után az uj templom orgonája egyike lesz az ország legnagyobb orgonáinak. — Banga Péter főszámvevő lapunk jövő számában Faragó Sándor czikkére válaszolni fog. — A torna és vivő órák holnaptól kezdve a nagy meleg miatt reggel 6—7 óráig tartatnak, mire ez után is felhívjuk a tagok figyelmét. — Megbízhatatlan tudósító. Sokszor megesik az újságokkal, hogy a legmegbízhatóbbnak vélt forrásból kapnak hamis hírt. így jártunk mi is Füredi Károly színigazgatóval, aki azt újságolta, hogy Ligeti Marit elküldötte, illetve felmondta neki szerződését s mi ennek alapján megírtuk múlt számunkban, hogy Ligeti megválik a társulattól. Ez a hír azonban, mint ahogy a visszafejlődött igazgató maga bevallotta: hamis. A felmondás csak az érdekelt primadonna bosszantására lett híresztelve. Nem akarjuk az igazgatónak ezt az eljárását qualifikálni, de hogy jövőre nem fogunk felülni füllentéseinek , az bizonyos. Ligeti különben csakugyan elmegy, de csak egy hónapi szabadságidőre, valamelyik árnyas fürdőhelyre. — Elite társas utazás rendeztetik a Keletre — Jeruzsálemig !. é. szeptember hó 3-án egy a legnagyobb kényelemmel és elegancziával berendezett külön gyorshajón. Menetközi szakbeli felolvasások tartatnak hírneves orientalisták által. A menettartam 40 nap beleszámítva a 24 napra terjedő tartózkodási időket. Részvételi díj (teljes ellátással) I. osztály 600 forint, II. osztály 450 forint. Jelentkezések 150 it biztosíték beküldése mellett f. é. augusztus hó 1-ig intézendők a magy. kir. államvasutak városi menetjegyirodájához Budapest, Hungária szálló, Ugyan ki megy el tőlünk Jeruzsálembe? — A „Budapesten fennálló hunvásárhelyi ifjúsági kör“ f. é. julius 22-én délután tartja ez évi diszgyülését s ugyanaz nap este a „Népkerti színkörben“ jótékony czélu nyári tánczmulatságot rendez. Úgy a diszgyülés, mint a tánczmulatság iránt előre is felhívjuk a nagyérdemű közönség figyelmét. — A mártély-feketehalmi olvasó egylet folyó 1893. év május 20-án tartotta meg rendes évi gyűlését Hegyi József ideiglenes elnök vezetése alatt. Miután az egylet alapszabályait a nagyméltóságu belügyminiszter úr jóváhagyta és az egyletet értesittete, tehát az alakuláskor megválasztott tisztikar hivatali ideje bevégződött, ennélfogva elnök ajánlja, hogy az egylet alapszabályok értelmében járjon el és a választást ejtse meg. A megválasztásom titkos szavazattal ejtettek meg, minek folytán az eredmény a következő: Elnök: N. Gaál Ferencz. Alelnök: Markó János. Jegyző:Bariha József. Pénztárnok: Nagy Mihály. Pénztári ellenőr: Hódi Péter. Könyvtárnok: Filó Mihály. Könyvtári ellenőr: Joó Sándor. Választmányi tagok: Hódi Lajos, Bánfi István, Korsós Imre, Bodrogi Albert, Gombos Péter, László Pál, idősb. Gaál Imre, ifj. Gaál Imre, Rózsa Albert, Szél István, Gajdon Pál. — A hódmező vásárhelyi Népbank 1893- ik évi junius havi kimutatása. Bevétel: Múlt havi pénzmaradvány 13045 frt 04 kr. Váltó számla 204748 fit. Jelzálog számla 895 fit. Előleg számla 344 fit 50 kr. Betét számla 17992 fit 36 kr. Váltó kamat számla 4038 frt 98 kr. Jelzálog kamat számla 1058 frt 55 kr. Előleg kamat számla 8 frt 57 kr. Részvény átírási dij számla 2 frt. Folyószámla 1915 frt. Összesen 244048 frt. Kiadás: Váltó számla 180425 frt. Jelzálog számla 3600 frt. Betét számla 19607 frt 08 kr. Betét kamat számla 56 frt 63 kr. Különféle kamat és díj 11 frt 83 kr. Költség számla 29 .frt 52 kr. Tiszti fizetések számlája 445 frt 85 kr. Osztalék számla 16 frt. Előleg számla 269