Hód-Mező-Vásárhely, 1893. július-december (23. évfolyam, 53-105. szám)

1893-07-02 / 53. szám

tápláló koszt vagy jó lakás nem­ jut a gyer­­meknek osztályrészül. Fődolog a tüdővész kikerülésére termé­szetesen az, hogy vigyázzunk magunkra, ha tüdővészes emberekkel kell érintkeznünk. Ha közelről beszél velünk, mindig arczunkra, ru­hánkra fújhat egy pic­iny cseppnyi köpöt, s azt később megszáradtan, por alakban tüdőnk­be szívhatjuk. Ha vele csókolódtunk, ránk tapadhat mérgező köpjéből valami. Ha kezet fogunk vele, csak úgy lehetünk biztosak ar­ról, hogy nem tapasztott ránk kóranyagot, ha éppen akkor mosta meg a kezét. Hogy az ilyen, minden vigyázat nélkül való közeli érintkezés veszedelemmel jár, azt az élet számos példával bizonyítja. Ki ne tudna esetet arra, hogy ha egy családban va­laki tüdővészben megbetegszik, azt nem so­kára a család egy másik tagja követte. A férj után sorvad el az asszony, az asszony után az ura. Ezt a közeli érintkezés, s a beteg vi­gyázatlan ápolása okozza. Távol legyen, hogy valaki azt vegye ki beszédemből, hogy a tüdővészben szenvedők ápolása elhanyagolandó. Egyáltalában nem. Az, a­ki betegének gondozásában nem elég serény, isten és ember előtt bűnt követ el, mert meglehet, hogy épen az ő hanyagsága következtében áll be a beteg korai halála. De az ápolóinak vigyázni kell tudni a maga egészségére is, s különös gonddal kell lennie arra, hogy a betegről véletlenül testére vagy ruhájára tapadt szenny, nyálka, vagy a beteg­­ bármely váladéka letisztíttassék s megsem­­misittessék. És ugyan barhit az, hogy csak az szereti és ápolja igazán betegét, ki azt folyvást nyalja, falja" és a vele való érintkezésben nem követi a tudománynak azokat a tanácsait, melyeket az ilyen alkalmakra megszab. Mint az eddig mondottakból kitűnik, a tüdővész mérgének külforrása maga a beteg különösen pedig a beteg köpje, mely midőn megszáradva, por alakúvá válik, a levegőben elterjeszti a betegség f­ertőztető csíráit. A tüdővészes beteget ennél fogva figyel­meztetni kell baja ragadós voltára. Sokan azt hiszik, hogy ez lelketlenség. De mikor az ember ezt gyöngéden megmondja a betegnek, egyszersmind hozzá kell tennie azt is, — a­mi szent igaz, hiszen sok példa igazolja, — hogy az ő nagy bajából ki lehet gyógyulni. (Folyt, köv.) Vasárnap. Mikor Füredi a nyári sátorban megkez­dette előadásait és telt ház helyett csaknem üres padok előtt játszott, a színészek úgy kerülték a direktort, mint a macska a forró kását. Csak Baghi volt az egyedüli, a­ki meg merte közelíteni és a kétségbeesett igaz­gatót vigasztalni. Egy alkalommal az ezután előadandó darabokról volt szó s Baghi meg­­koczkáztatta e nagy kérdést: — Hát a „Lemondást“ mikor adjuk direktor­ul! — Ha így megy — mielőbb lesz lemon­dás is, felmondás is. A közönség úgy látszik értesült Füredi e nyilatkozatáról és inkább ő mondott le az eddigi közönyről és a direktor most már az eddigi jelek után ítélve telt ház mellett adja a még nálunk nem látott — „Lemondást“. * ’ Az eddig nálunk megfordult színtársu­latok, az igazat megvallva, ha a „Lemondást“ adták is, még­sem láttuk, mert rendesen olyan időt választottak a —■ lemondásra, hogy vagy nagyon korán, vagy nagyon későn adták a hatásos darabot ugyannyira, hogy mikor a közönség (hitelezők) tudomására jött az élet­hűen előadott darabnak — többnyire ő is lemondott.* Az elmúlt hét különben a beszámolók hete volt. A sok apróság egész évi működé­séről számolt be a sok bácsi és néni előtt. Nagy része szorongó szívvel várta a nagy na­pot, mely végre elérkezett. Ünnepi öltözetben ragyogó arczc­al vonult a kis sereg tem­plomba, iskolába, hogy számot adjon arról, mit csinált egész esztedőn át. Az ujonczok az első éves iskolások, eleinte elszorult szívvel gyanús szemmel néz­tek a sok talán sohsem látott vendégre, de csakhamar megismerkedve a helyzettel, neki bátorodva feleltek a hozzájuk intézet kérdé­sekre. Sem túlságos meleg, sem kérlelhetetlen i­szensor nem gyötörte őket és a vizsgálatok minden tekintetben fényesen sikerültek. * Endrey követünk is a héten tartotta beszámolóját. Másfél óráig beszélt a képvise­lőház és az ő képviselői működéséről. A nagy­számú közönség csak úgy leste a szót és né­mely része visszafojtott lélekzettel hallgatta, a­mint a képviselő a 48-as vezérek veszeke­désére tért át. Hazamenőben azt mondja egy tejfeles szájú választó polgártárs, a­ki az egész be­szédet nagy figyelemmel kisérte: — Azt nem mondta ám bátya, hogy min kaptak össze a 48-as követek. — Hát te m­egmondanád, feleli rá egy fiók — Szamecz, ha megvernél valakit oszt nincs rá tanú, hogy miér verted meg —, he? — Hát azér vesztek össze, mer nem egyeztek, oszt, vége! Amint később értesültem, leírhatatlan zűrzavar keletkezett ... A nagy művésznő rémülten futott el mellőlem ... A közönség közt bor­adálylyal hangzik fel e kiáltás: „Ko­lera!“ s mindenki menekülni igyekezett. A függönyt leeresztik s engem ott rög­tön megvizsgál két orvos, . . . éthert tartanak orrom alá . . . tapogatják ütereim, . . . majd összenézve elkaczagják magokat s a diagnó­zist igy állapítják meg : „Legkevesebb két hét óta meleg étel, s 48 óra óta semmi táplálék sem volt a gyomor­ban, ez okozta az ájulást. Én szégyenkezve valottam be, hogy igaz. De már ekkora a függönyt felrántották s igaz­gatóm maga jelenti ki, hogy az ájulás jelen­téktelen,­­a­mit a két orvos is bizonyított — s csak tiz percznyi türelmet kér, m­ig egy kissé kipihenem magam. Ez alatt a vendéglőből hoztak egy jó adag gulyást s mihelyt e gyógy­szert bevettem, mindjárt nem lett bajom. De bár az orvosok megígérték, hogy hall­gatni fognak, másnap­ délben , cseléd cselédnek adta át szobám kilincsét s hoztak olyan ebé­deket, milyeneket keresztelő után szoktak kapni a mamák. Hanem most már azután, ha az éhség nem is, de e bőkezűség megszöktetett a városból. KUNFALVI. H­írek — A Békés-Csabai tornaversenyre ma utaztak el tornaegyesületünk tagjai u. m. Saj­tos Samu, Nyizsnyai Gusztáv Dr. Draskóczy Pál és Szappanos Péter, ez utóbbi kerékpáron megy Csabára. Sok szerencsét kívánunk a ver­senyekhez. Dr. Major Károly tanár urat a köz­­oktatásügyi minister a losonczi állami gymna­sium tanárává nevezte ki, így tehát mivel Jäger József megválasztatott, tanár pedig lekö­szönt, ez idő szerint két tanári állás van ná­lunk üresedésben. — A gymnasiumi tanulók tornaversenye f. hó 28-án szerdán délután tartatott meg. Különösen kitűntek a súlydobásban Simon János és Lázár Desző, a magasugrásban pedig Gyulai Sándor. Általában gyamasiumi ifjúsá­gunk igen ügyes s gyakorlott a torna terén, úgy, hogy csak sajnálhatjuk, hogy az idei or­szágos ifjúsági tornaversenyen ne­­ vettek részt. — Küldöttség a miniszternél. A ref. egyház képviseletében a gymnasium kibővíté­séhez adandó államsegély ügyében Dr. Baksa Lajos, Szeremlei Sámuel és Futó Mihály kül­­döttségileg tisztelegtek a közoktatásügyi mi­­niszernél. Ugyanez alkalommal Baksa polgár­­mester a polgári iskola felállítása ügyében is kérelmezett. Mint haljuk a küldöttség mind­két ügyben sikeresen járt el. — Új befektetés. Deák Mihály főmérnök Góbi József kamarás és Kristó János a tégla­­telep vezetője a napokban Orosházán jártak megszemlélni az ottani téglagyárban alkalma­zott téglaverő gép működését. Szerzet t tapasz­talataik alapján javasolni fogják a tanácsnak ily gép beszerzését a téglagyárhoz, mert az ez által készített tégla sokkal tömörebb s igy különösen kövezéshez, és vízépítési munkákhoz sokkal alkalmasabb. A gép alkalmazása tehát a városi tégla keresettségét nagyban emelné. Megszerzése 10—12 ezer forintba kerülne. — Orgona-kibővítés. A ref. uj templom orgonájának kibővítésén Laskó Károly csabai orgona építő szorgalmasan dolgozik. Elkészülte után az uj templom orgonája egyike lesz az ország legnagyobb orgonáinak. — Banga Péter főszámvevő lapunk jövő számában Faragó Sándor czikkére vála­szolni fog. — A torna és vivő órák holnaptól kezdve a nagy meleg miatt reggel 6—7 óráig tartatnak, mire ez után is felhívjuk a tagok figyelmét. — Megbízhatatlan tudósító. Sokszor meg­esik az újságokkal, hogy a legmegbízhatóbb­nak vélt forrásból kapnak hamis hírt. így jártunk mi is Füredi Károly színigazgatóval, a­ki azt újságolta, hogy Ligeti Marit el­kül­dötte, illetve fel­mondta neki szerződését s mi ennek alapján megírtuk múlt számunkban, hogy Ligeti megválik a társulattól. Ez a hír azonban, mint a­hogy a visszafejlődött igaz­gató maga bevallotta: hamis. A felmondás csak az érdekelt primadonna bosszantására lett híresztelve. Nem akarjuk az igazgatónak ezt az eljárását qualifikálni, de hogy jövőre nem fogunk felülni füllentéseinek , az­ bizo­nyos. Ligeti különben csakugyan elmegy, de csak egy hónapi szabadságidőre, valamelyik árnyas fürdő­helyre. — Elite társas utazás rendeztetik a Ke­letre — Jeruzsálemig !. é. szeptember hó 3-án egy a legnagyobb kényelemmel és ele­­gancziával berendezett külön gyorshajón. Menetközi szakbeli felolvasások tartatnak hír­neves orientalisták által. A menettartam 40 nap beleszámítva a 24 napra terjedő tartóz­kodási időket. Részvételi díj (teljes ellátással) I. osztály 600 forint, II. osztály 450 forint. Jelentkezések 150 i­t biztosíték beküldése mellett f. é. augusztus hó 1-ig intézendők a magy. kir. államvasutak városi menetjegyiro­dájához Budapest, Hungária szálló, Ugyan ki megy el tőlünk Jeruzsálembe? — A „Budapesten fennálló hunvásárhelyi ifjúsági kör“ f. é. julius 22-én délután tartja ez évi diszgyülését s ugyanaz nap este a „Népkerti színkörben“ jótékony czélu nyári tánczmulatságot rendez. Úgy a diszgyülés, mint a tánczmulatság iránt előre is felhívjuk a nagyérdemű közönség figyelmét. — A mártély-feketehalmi olvasó egylet folyó 1893. év május 20-án tartotta meg ren­des évi gyűlését Hegyi József ideiglenes elnök vezetése alatt. Miután az egylet alapszabályait a nagyméltóságu belügyminiszter úr jóvá­hagyta és az egyletet értesittete, tehát az alakuláskor megválasztott tisztikar hivatali ideje bevégződött, ennélfogva elnök ajánlja, hogy az egylet alapszabályok értelmében jár­jon el és a választást ejtse meg. A megvá­lasztásom titkos szavazattal ejtettek meg, mi­nek folytán az eredmény a következő: El­nök: N. Gaál Ferencz. Alelnök: Markó János. Jegyző:­Bariha József. Pénztárnok: Nagy Mi­hály. Pénztári ellenőr: Hódi Péter. Könyv­tárnok: Filó Mihály. Könyvtári ellenőr: Joó Sándor. Választmányi tagok: Hódi Lajos, Bánfi István, Korsós Imre, Bodrogi Albert, Gombos Péter, László Pál, idősb. Gaál Imre, ifj. Gaál Imre, Rózsa Albert, Szél István, Gajdon Pál. — A hód­mező­ vásárhelyi Népbank 1893- ik évi junius havi kimutatása. Bevétel: Múlt havi pénzmaradvány 13045 frt 04 kr. Váltó számla 204748 fit. Jelzálog számla 895 fit. Előleg számla 344 fit 50 kr. Betét számla 17992 fit 36 kr. Váltó kamat számla 4038 frt 98 kr. Jelzálog kamat számla 1058 frt 55 kr. Előleg kamat számla 8 frt 57 kr. Rész­vény átírási dij számla 2 frt. Folyó­számla 1915 frt. Összesen 244048 frt. Kiadás: Váltó számla 180425 frt. Jelzálog számla 3600 frt. Betét számla 19607 frt 08 kr. Betét kamat számla 56 frt 63 kr. Különféle kamat és díj 11 frt 83 kr. Költség számla 29 .frt 52 kr. Tiszti fizetések számlája 445 frt 85 kr. Osztalék számla 16 frt. Előleg számla 269

Next