Hód-Mező-Vásárhely, 1894. július-december (24. évfolyam, 52-103. szám)
1894-07-01 / 52. szám
nem fizetnek, pedig régen nekik kellett a ka- t tonaságot kiállítani. Ígéri, hogy erre vonatko-zólag a jövő közgyűlésen indítványt fog tenni. Dr. Draskóczy Pál a népkönyvtá-rak felállítását korainak tartja, mert ezen kérdés és következményei nincsenek kellőleg tanulmányozva s a határozati javaslatnak erre vonatkozó részét mellőzni kéri. Dr. Baksa Lajos: A mezőgazdasági munkából élők számának változtatását szükségtelennek tartja, mert igaz ugyan, hogy vannak kereskedők, iparosok stb. is, de azoknak legnagyobb része egyszersmind földbirtokos is. Kéri a javaslatnak oly pótlással való elfogadását, hogy a háziipar tanulmányozására is hivassák fel a kormány figyelmet Halmi János. A javaslatban foglalt azon nézetét, hogy felsőbb nőnevelő intézet felállítására keressék fel az állam üdvözli, hanem szükségesnek tartaná, hogy előbb a már fennálló polgári leányiskola hozassák olyan helyzetbe, hogy abba minden jelentkező növendék felvétethessék. Az iskolaszék a polgári iskola továbbfejlesztésére vonatkozólag már régen megtette a javaslatát, csodálkozik rajta, hogy a tanács azt még mindig nem vette tárgyalás alá. Dr. Baksa Lajos polgármester azon kijelentése után, hogy az iskolaszék javaslatáról nincsen tudomása, de ha van, vagy lesz olyan javaslat, a tanács azt rögtön tárgyalni kész, a fentebb ismertetett határozati javaslat változatlanul elfogadtatott. Ezzel a közgyűlés második napja is véget ért. Harmadik nap. — Junius 30. — A közbeeső ünnep miatt a közgyűlés csak f. hó 30-án szombaton délelőtt folytattatott. Kállay Albert főispán távollétében a közgyűlés harmadik napján Dr. Baksa Lajos polgármester elnökölt. A jun. 28-iki gyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetett. Érdekes vita indult meg ezután a város szikáncsi birtokának bérbeadása iránt. A tanács ugyanis elrendelte, hogy ezen birtok az előző évek szokása szerint ismét adassék bérbe és pedig 100 holdas rátákban. Ez meg is történt s 350 f$-tal magasabb bérösszeg éretett el, mint az elző években. Időközben azonban a rendőrkapitány egy jelentést adott be a tanácsnak, amely szerint a mezei munkások tekintélyes száma azon óhaját fejezte ki, hogy a szikáncsi birtok árveréseit kívül 4 holdas részletekben nekik adassék ki s ezáltal nyujtassék mód arra nézve, hogy mintegy 160 család tisztességesen megélhessen ezen négy hold földnek részben kertileg való műveléséből. A legelő pedig egy tagban ugyancsak nekik adassék át, hogy jószágaikat azon eltarthassák. Erre a jelentésre azután a tanács olyan határozati javaslatot hozott, mely szerint az árverés eredménye nem hagyatik jóvá, hanem újabb árverés fog tartatni s azon 10—15 holdas részletekben fog a birtok kiadatni és pedig 12 évre. Szikszay Dénes megjegyzi, hogy az árverésen kívüli kiadást a törvény nem engedi meg s hogy a 4 holdas bérletek mellett a föld kimerülne s ezért kéri a tanács javaslatának elfogadását. Dr. Endrey Gyula örömmel üdvözli a felvetett eszmét, amely a munkásokhelyzetén van hivatva segíteni s óhajtja, hogy a bérlet leteltével a városi birtok is kissebb részletekben adassék ki és pedig ne 10—15 holdas, hanem 4 holdas részletekben és pedig árverésen kívül, amit indokolt esetekben a törvény is megenged. A részleteket azonban jobban megfontolandónak tartja miért is ezúttal csak elvi határozat kimondását kéri s egy bizottság kiküldését a részletek megállapítására. Garzó Imre elfogadja a tanács javaslatát, ha biztosíttatik a földeknek javítása, a rajtuk termett takarmánynak ottani elhasználása által. Kovács József megmaradna a régi rendszer mellett, mert különben a várost okvetlen veszteségek fogják érni. Szikszay Dénes felszólalása után a anács hat. javaslata elfogadtatott. (Folyt. köv.) Jelentés A hun-vásárhelyi ref. egyházi jólét egyesület 1893. évi működéséről és állapotáról. Egyesületünk az elmúlt 1893. évben hatodik évi pályafutását tette meg s ezen évi pályafutás is megfelelt a kitűzött czélnak, mert a szegény hitsorsosok nyomorának enyhítésére Isten után ez évben is tettünk annyit, a mennyit tehettünk. Külsőleg, a tagok számát illetőleg az elmúlt évben nem növekedett ugyan egyesületünk, de a meglevő tagok buzgósága s több kegyes adakozók jóindulata nyilvános bizonysága annak, hogy a könyörülő felebaráti szeretet él és működik ma is a szivekben. Az egysület 1893. év végén való vagyoni állapotát e kimutatás tünteti fel: Vagyon: , , , . 1. Közalap 3158 frt 06 kr. 2. Árvaházi alap 696 frt 87 kr. 3. Tagdíj hátralék 70 tagnál 172 frt. 4. Pénzmaradvány 199 frt 77 kr. Összesen 4226 frt 70 kr. Teher: 1. Ruházati osztálynál túlkiadás 2 frt 64 kr. 2. Vagyon 4224 frt 06 kr. Összesen 4226 frt 70 kr. Az egyesület bevételei voltak az elmúlt évben : 1. Előző évi pénztármaradvány 782 frt 37 kr. 2. Ref egyház segélye 140 frt. 3. Kegyes adományok 198 frt 17 kr. 4. Kamatok 9 frt 68 kr. 5. Egyesületi és ref. egyházi perselypénz 43 frt 37 kr. 6. Tagsági dijak 169 frt. 7. Egy tiltott napon való esketés dijából 5 frt. Összesen 1347 frt 59 kr. Kiadások pedig voltak : 1. Az alaphoz csatoltatott 832 frt 32 kr. 2. Népisk.anulók s árvák és özvegyek segélyezésére fordittatott 308 frt. 3. Az előző évi jelentés kinyomatása 7 frt 50 kr. Öszesen 1147 frt 82 kr. Pénztári maradvány a vagyoni kimutatás 4. sz. a. foglalt 199 frt 77 kr. Az árvák és özvegyek segélyezésére fordított összegből 20 árva és 3 szegény munkatehetetlen felnőtt segélyeztetett; ez utóbbiak közül egy 3 gyermekkel bíró özvegyasszony nem tartozott ugyan a mi hitünk cselédei közzé, de segítettük Istentől nyert javainkból. A népiskolai szegénytanulókat alapszabályaink értelmében téli ruhával és tankönyvekkel látta el egyesületünk. Ugyanis tanév elején 41 szegény tanuló között 105 db könyvet 26 frt 16 kr. értékben, majd a ..él beáltával 58 tanuló között 101 db uj és 10 db ócska, összesen 111 db ruhát 204 frt 88 kr. értékben osztott ki. Perselyeink jövedelme ez évben is messze elmaradt az első évi kedvező eredménytől, minek oka az, hogy egynémely felekezetünkhöz nem tartozó egyén szélesebb körökben is nem átalott bizalmatlanságot terjeszteni sőt izgatni jótékonysági törekvéseink ellen. Ez idő szerint 74 helyen vannak perselyeink elhelyezve. Az egyesületi tőkét a ref. egyház alapítványi pénztárnoka Vekerdi József a közpénztárt Kiss Imre nyugalmazott tanító, a ruházati osztály pénztárát Molnár Ferencz tanító, egyesületi gazda kezelték. Számadásaikat előbb a ref. egyházi számvevő, majd az egyesületi választmány megvizsgálta és rendben találta, minek következtében az 1894. évi febr. 15-én tartott közgyűlés a felmentvényt nekik megadta, buzgó működésükért, közhasznú fáradozásukért elismerését nyilvánítván irányokban. őszinte köszönetet érdemelnek az egyesület jóltevői is. Ez évben nagyobb adakozásokat tettek : nagytiszteletű Tóth Károly nyugalmazott lelkész ur, ki 30 frt 52 frt, Pollák Sándor kereskedő ur, ki 100 frtot, Petrecz Pál ur, ki 10 frtot és özvegy Faragó Sámuelné B. Kiss Sára asszony, ki ez évben is 20 frtot adott egyesületünk számára, továbbá mindhárom takarékpénztár, melyek évi mérlegük összeállítása alkalmával szokott adományaikkal ismét kegyesek voltak előmozdítani a „Jólét“ hasznos működését. De nem csak a nevezettek, hanem mindazok, kik bár csekélyebb öszszeggel, talán fillérekkel vagy kevés értékkel bíró ócska ruhával és más hulladékokkal segédkezet nyújtottak az ügyefogyottak gyámolításában, fogadják szívből jövő köszönetünket! Vajha ne aludnék ki soha szíveinkből az atyafiai szeretet szent tüze, az lelkesítene bennünket napnap után több jó cselekedetekre s ne felednénk el az ének szavait, amelyek szerint nekünk kötelességünk, hogy mint jó sáfárok úgy tartsuk a magunkét, hogy abból híven kiadjuk s felebarátunkét, igyekeznénk arra, hogy ne legyen köztünk éhező, szűkölködő! Egyesületünket továbbra is tagtársainknak s a nagyérdemű közönségnek szives támogatásába ajánljuk. Hun-Vásárhely 1894. május hó. SZEREMLEI SÁMUEL, KISS IMRE, az egyesület elnöke, az egyesület pénztárnoka. A rendőrségi országos szervezése A belügyminisztériumban — mint a „Magyarország“ írja — lázas buzgalommal dolgoznak az állami rendőrségnek az egész országra kiterjedő organizálásán. E szerint az új szervezés szerint az államrendőrséget az egész országra kiterjesztik oly módon, hogy az ország öt rendőri kerületre oszlatik fel. Ez az öt rendőrkerület egymással szemben koordinált hatóság lesz. Minden egyes kerületet egy kerületi főnök és három alfőnök fog vezetni. (Hogy a főnökök mily elnevezéssel fognak bírni, még eddig nincs eldöntve.) Az öt rendőrkerület territoriális beosztása oly képen történik, hogy az anyaország négy rendőrkerületre leszen felosztva és a Királyhágón túli részek fogják képezni az ötödik kerületet. Minden valószínűség szerint az erdélyi rendőrkerületet szervezik legelőször s a négy anyaországbeli rendőrkerületet csak azután fogják életbeléptetni. Az egyes kerületekben, e szerint a szervezés szerint az államrendőrség olyanképen fog működni, hogy minden egyes szolgabirói hivatalhoz beosztanak egy rendőrtisztet, aki a szolgabiróságnál a rendőri bíbáskodást is elfogja látni. E mellé a rendőrtiszt mié beosztanak két, három állami rendőrt, akik a rend fentartásában segédkezni fognak a csendőrségnek. A csendőrség legénysége, rendőri funkciójában a szolgabírósághoz elrendelt rendőrtisztnek lesznek alárendelve, magától értetődik azonban hogy úgy fegyelmi, mint katonai tekintetekben továbbra is a csendőrkerületi parancsnokságok fennhatósága alatt marad. Az államrendőrség legénysége tehát minden oly esetben, amikor a csmdőrlegénység más szolgálatot teljesít, vagy más szolgálat teljesítésére kívánják felhasználni a rendőrtiszt rendelkezésére fog állani. Hírek. — Kimutatás a nőegyesületek által — a városunkban felállítandó Kossuth szoborra — gyűjtött összegről. (Folytatás.) Bakácsi Ferenczné Ivén: Muzsik Mátyás, Kohn Mór, (lakhat) Kerekes István, Nagy József, ifj. Szenti János, N. N. 1—1 frt. Radics János, Varró Antal, Koncz István iparos, Dajkó István Dajkó András, id. Szenti János, Székely Sándor 50—50 kr. Bálint István 40 kr. Gaál Bálintné 30 kr. Tokodi Sándorné, özv. Dudás Pálné, Szappanos Sándor, Bacsa Mihály, Berta Teréz, Bartók Mariska, Tóth János, id. Bakacsi Ferencz 20-20 kr. Ecseki Flóri. Szappanos István 10 — 10 kr. Balog Mihályné 5 kr, összesen 12 frt 5 kr. Sinkó Mihályné Irén: A róm. kath. leányiskola III. oszt. növendékei 6 frt 10 kr. az 1. róm. kath. 100 frtos temetk. társulat 1 frt, Váradi Ida óvónő 60 kr. a II. rom. kath. 50 ftos temetk. társulat, Plohn Józsefné, ifj. Bakacsi Ferenczné, Pokomándyné, Simkó Mihályné 50—50 kr, Hódi Ilonka, Hódi Jolánka, Novák Boriska, M. Á., N. N. 10—10 kr, összesen 10 frt 70 kr. Kamocsay Jánosné ivén : Olasz Mártonná, Korsós Sándorné, Kristó Mariska 1 — 1 frt, Juhász Mihályné, Sulyok Vilma, Pollák Márton, Medveczki Andrásné, Kristó Ferenczné, Kamocsay Jánosné 50—50 kr, Szabó János, Orosz Tamás 40—40 kr, Reisz Adolf 35 kr, Varga Juliánna, Nagy Sándor, Pap Tamásné, Molnár János 20—20 kr, N. N., N. N., Verő Mária, N. N., Molnár Juliánna, Gulyás Jusztika 10—10 kr, összesen 8 frt 55 kr. Cseh Mariska irén: Fejes Márton 1 frt, Szabó Já-