Hód-Mező-Vásárhely, 1902. január-június (32. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-01 / 1. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Kossuth-tér, templom-bazár 7. szám, hova minden a lapra vonatkozók küldendők. POLITIKAI LAP. A HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE?. Megjelen minden vasárnap és csütörtökön. Hirdetési dijak egy hasábos petit sorért 6 fill. Nyilt tér sora 40 fill. Előfizetési dij: Egész évre 8 kor. Fél évre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fill. 4, 6 és uj esztendő. Emberek és nemzetek életének igazi magva nem a szó és öblös hangú frázis, hanem a helyzetük jobbulására törekvő munka. A munka pedig küzdelem. S amig a küzdelem nem sikertelen és nem hiábavaló , az egyéni és nemzeti boldogulásban megvan nem csak a teljesített munka jutalma, hanem a serkentés is a további kitartásra. Az elmúlt esztendő küzdelmei keveset tudtak lendíteni az európai pangással lánczolatos közgazdasági válság nyomásán. S e miatt szenvedett az ország az elmúlt esztendő folyama alatt is. De még ezer szerencse, hogy ez a válság nem rohamos pusztítással köszöntött be s a nemzet háztartásának volt ideje számot vetni a szűkre fordult gazdasági viszonyokkal. És e válságot elvégre is valahogyan el kell tűrni, mivelhogy eltűrni muszáj. De ami egészséges élet van a nemzet testében , az attól el nem pusztulhat. Más téren azonban mindenütt a fejlődés jelenségeivel találkozunk az elmúlt esztendő nemzeti életében. Mindenekelőtt és tulajdonképen az elmúlt év folyamán szabadult meg a magyar parlamenti élet végképen annak a szégyenletes ellenzéki munkának a foltjaitól, melyeket az obstrukció ejtett a parlament tekintélyén és törvényhozói működésre való képességén. Az obstrukció puhító vihara elült ugyan már az előző országgyűlés életének két utolsó évében is, de fölötte lebegett folyvást és elháríthatlanul a közelmúlt gyászos emléke. Az új országgyűlés teljesen az új idők jegyében született meg, s a miniszterelnök bölcs politikájánál és magatartásánál fogva, teljesen a nemzet akarata szerint. A nemzet szabadon, minden kormányi befolyástól menten megnyilatkozhatott, akarata pedig ismét óriási többséget biztosított a szabadelvű párt számára, mutatván és bizonyítván, hogy a közjogi kiegyezés gyökerei mélyen belenőttek a nemzet politikai meggyőződésébe. Ez az eredmény egyszerűen lehetetlenné tette minden időkre az ellenzék által kieszelt frázist és nótát, hogy ha a nemzet szabadon választhat, föltétlenül az ellenzék jut többségre az ország tanácsában. A választások eredménye egyúttal elűzött a politikai látóhatárról egy sötét rémképet. Azt, hogy a néppárt oly jelentékeny számban kerülhessen ki a választásokból, mely szám a liberális alkotásokat és liberális haladást veszélyeztetné és a magyar nemzeti öntudat elhomályosodásán munkálhatna. Sőt az új képviselőházban a néppárti próbálkozások nagyobb vereségeket szenvedtek, mint szenvedtek eddig valaha. A néppárti támadások arra voltak csak jók, és erre a legjobbak : kitüntetni ország-világ előtt, hogy a magyar szabadelvűség elvekben való megalkuvást nem fog ismerni soha. Beszédjeiben ezt a szabadelvűséget a maga fenségében rajzolta meg a miniszterelnök, mint olyat, mely a nemzet nagy czéljait, az ország érdekét munkálta mindenkoron, mindig az okos haladásnak, mindig a nemzeti egységnek, szabadságnak és a polgári önérzet fejlesztésének állott a szolgálatában, és sohasem a falnak való rohanáának, a pártoskodók vagy a népámitásnak. Az elmúlt esztendőben is a nemzet egységes gondolkodása és politikai okossága folytán érlelődött az a folyamat, mely az osztrák állapotok fejetlensége mellett mind közelebb hozza a megvalósuláshoz a monarkia súlypontjának áthelyezését, a monarkia sorsának vezetését a magyar faj és nemzet kezébe. Tőlünk függ, hogy hebehurgyaság és türelmetlenség ne rázzák erőszakosan a fát, melyen a történelem kedvezése önként érlel számunkra gyümölcsöt. S mindaz a fejlődés, mi a múlt évben előre vitte nemzeti ügyünket, alapokat rakott a mai nappal immár beköszöntött új esztendő számára is. S ha ez újabb esztendőben is az eddigi terhetlen önbizalom, munkára való készség és kötelességérzet hatja át és teszi termékenynyé a lelkeket, nemzeti politikánk alkotó ereje újra gyarapodni fog annyit, amennyi egy esztendő folyásába — az idők végtelen folyásához mérve csak arasznyi létbe — belefér. Helyi közéletünk képe a múlt évben is kicsinyben ugyanaz, mint nagyban a nemzet élete. E kép a kettős küzdelemé : küzdelem a haladás érdekeiért s küzdelem az anyagi erők lenyűgöző korlátoltságával. Ebből a küzdelemből a mi szabadelvű pártunk is kivette a maga részét. A köz iránti kötelességteljesítéstől ott sem riadt vissza, hol óriásiak voltak a feltornyosuló nehézségek s kötelessége teljesítésétől nem tántorította el az sem, hogy a miatt a szenvedélyek iszapját és sarát frecsentették feléje. Őszinte barátja volt az elmúlt esztendőben is pártunk az okos fejlődésnek, mely számot vet a közönség teherviselési képességével. Elsőrendű közügyekben ő teljesítette azt a legnehezebb polgári közmunkát, mely nem elégszik meg a felszín káprázatával, hanem megnyitja és a közönséggel is megláttatja a dolgok benső és fő lényegét. Ezeket fogja cselekedni az új évben is. Meg fogja mondani a város polgárai érdekeinek lelkiismeretes latbavetésével, hogy ebben vagy abban haladnunk kell, s nem fog emberek megtévesztésére kétarczú János-fejet viselni, melynek egyik fele haladásért kiáltoz, másika pedig a haladás terheit siratja. A szabadelvűpárt újéve. Az orsz. szabadelvűpárt tagjai újév napján délelőtt tíz óra előtt gyülekeznek a pártkor helyiségében, ahol a párt nevében Mohay Sándor üdvözli báró Podmaniczky Frigyes pártelnököt. A párt tagjai innen testületileg a miniszterelnökségre mennek, ahol a párt nevében gróf Andrássy Gyula mondja az üdvözlő beszédet a miniszterelnökhöz és a kormányhoz. Ezután a képviselőházba vonul a párt, ahol Hodossy Imre üdvözli gróf Apponyi Albertet. Tisza Kálmán mandátuma. Politikai körökben reménykednek abban, hogy Tisza Kálmán az abrudbányaiak mandátumát elfogadja és igy mihamarabb alkalmunk lesz rá, hogy az agg államférfim ismét ott tudjuk a képviselőházban, ahol a közeljövő megoldásra váró nagy kérdéseinek megvitatása idején az ő bő tapasztalatainak és nagy tudásának az ország kétségkívül nagy hasznát láthatja. Abrudbányáról jelentik ugyanis a Bud. Tud.-nak, hogy a választókerület szabadelvűpártja vasárnap gyűlést tartott, amelyen Ebergényi Sándor bejelentette lemondását és okait. Erre egyhangúlag elhatározták, hogy a kerület mandátumát felajánlják Tisza Kálmánnak. Ez alkalomból Széll Kálmán miniszterelnöknek és Podmaniczky Frigyes bárónak, az országos szabadelvű párt elnökének táviratilag fejezték ki bizalmukat. Városunk lótenyésztése. Lótenyésztésünk oly fontos bevételi forrása gazdaközönségünknek, hogy mindenkor, de különösen a mostani nyomott gazdasági viszonyok idején, szorgos figyelmet érdemel e téren fellépő minden mozzanat. Legközelebbről a dorozsmai méntelep parancsnoksága intézett városunk polgármestere-