Hódmezővásárhely, 1903. július-december (33. évfolyam, 53-104. szám)
1903-07-02 / 53. szám
2. ellenkező állítás teljesen légből kapott. Az nem felel meg a valóságnak, hogy a szövetkezettől 1200 korona tiszteletdíjam van, mert az állás felajánlása alkalmával kijelentettem, hogy közérdekből teljesen díjtalanul fogom a pénztárnoki teendőket ellátni. Ami pedig a szövetkezettel való összejátszást illeti, módomban lesz megtámadott személyem részére a legteljesebb elégtételt szerezni. Tisztelettel Szemere Kálmán, állomásfőnök. A «Vásárhelyi Híradó» f. hó 1-én kelt 156. számában «Helybeli fakereskedők» aláírásával megjelent czikkre vonatkozólag kijelentjük, hogy annak sem hangjával, sem pedig tartalmával egyet nem értünk, tehát az tudtunk és véleményünk megkérdezése nélkül jelent meg. Friedländer és Steiner, fakereskeddk. * * * Bauer Gyula, Szemere Kálmán és a Steiner-Friedländer czég írásos nyilatkozatain kívül, szóbeli nyilatkozatokat is tettünk. Leopold Ignácz, Wilhelm Mór és Weinberger Ede fakereskedők jelentették ki, hogy a «V. H.» czikkét sem nem írták, sem nem sugalmazták, Sem azzal egyet nem értenek. Több fakereskedő nincs s ilykép világos, hogy a helybeli fakereskedők nevével visszaélés történt. A «V. H.» czikkíróját tehát, aki a helybeli fakereskedők nevében felültette a szerkesztőséget és a nyilvánosságot — egyelőre a névtelenség homálya védi. Ha nem irtózik a napfénytől, ha nincs oka reszketni a világosságtól , jelentkezni fog. Az ismeretlen rágalmazó ellen egyébként a bírósági eljárás is megindult. POLITIKAI HÍREK. — A függetlenségi párt bomlása. A negyvennyolcas Kossuth-párt válságba jutott. Kedden este értekezlete volt a pártnak, melyen a pártnak valamennyi tagja fölszólalt és mindannyian odanyilatkoztak, hogy erőteljesen veszik föl a harczot az új kormány ellen. Kossuth Ferencz meghallgatta az összes véleményeket és csak azután szólalt föl. Kossuth ezt mondotta : Ezennel bejelentem, hogy lemondok a pártelnökségről és kilépek a függetlenségi pártból. Belátom, hogy csatát vesztettem. Sem a függetlenségi pártban, sem a nemzetben nincs talajom. Elvesztettem a bizalmat. Ebből levonom a konzekvencziát, lemondok az elnökségről és kilépek a pártból. Kossuth ezután arra utalt, hogy a küldöttségek és a kérvények a katonai javaslatoknak a napirendről való levételét kívánták. A párt — úgymond — hosszú küzdelmek után ezt elérte. De a nemzet nincs megelégedve az eredménynyel. Én erőszakra nem vihdem a dolgot, mert erre gyönge a nemzet, így tett boldogult édesatyám is, akinek alkalma lett volna, hogy koronás személyekkel szövetkezzék, de tudta, hogy gyönge hozzá Magyarország. A képviselők óriási konsternáczióval fogadták Kossuth kijelentését. Kossuth e szavakkal hagyta el a párthelyiséget : — Én e pártkör küszöbét, becsületszavamra, többé át nem lépem. Elhatározásomban senki meg nem tántorít. Ezután Komjáthy Béla és Justh Gyula alelnök jelentették be a pártból való kilépésüket és nyomban elhagyták a kört. Az értekezlet Barabás Béla elnökletével tovább folyt. Hosszú, zajos vita támadt, amelyben csaknem valamennyi párttag fölszóalt. Határozatot nem hoztak, hanem három HÓDMEZŐVÁSÁRHELY tagú bizottságot küldtek ki azzal a fölhatalmazással, világosítsa föl Kossuthot a félreértések dolgában és kérje föl a lemondás és kilépés visszavonására. Mikor Kossuth Ferencz a pártkört elhagyta, igy szólt: — Ilyen bandában, amely a más becsületszavát megszegi, nem maradok. — A honvédség tüzérséget kap. Megbízható forrásból értesültünk, hogy a magyar királyi honvédségnek tüzérséggel való ellátása elhatározott dolog. Tudomásunkra esett ugyanis, hogy az a nagy munka, amelyet a múlt hét néhány napján Fejérváry báró végzett Bécsben s amelyben a Budapestről fölrendelt honvédminiszteri tanácsosok vettek részt, a honvédségnek tüzérséggel való ellátására vonatkozott. Hogy a válság izgalmai közben mi volt e sürgős munkálat czélja , azt nem tudjuk. De bizonyos az, hogy a munka elkészült s hogy tartalmához a király hozzájárult. — Ez a jelentős katonai vívmány e szerint a sokat lehurrogott Fejérváry báró műve. HÍREK. — Julius 2. — A jövő évi kiállítás. — A nagybizottság értekezlete. — Juhász Mihály kir. tan. polgármester elnökletével vasárnap délután ülésezett a jövő esztendei ipari és mezőgazdasági kiállítást rendező nagybizottság. Jelen voltak a tanácskozásokon az elnöklő polgármesteren kívül : Kulinyi Zsigmond a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkára, Szalay József dr. főkapitány, Endrey Gyula dr. orsz. képviselő, Bauer Gyula, Vékony József, Feiner Mór és mások, mintegy negyvenen a bizottság tagjai közül. Az értekezletet Juhász Mihály polgármester nyitotta meg. Előadta, hogy az ipari és gazdasági kiállítást 1904. évi augusztus hóban tervezik, hogy annak czéljaira a város közönsége már fölajánlott 6000 koronát és ismertette az előkészítésre vonatkozó tanácskozások eddigi eredményeit. Fölkérte aztán Kulinyi Zsigmond kamarai titkárt, adná elő szakszerű nézeteit a tervezett kiállítás miként leendő rendezésére vonatkozólag. Kulinyi Zsigmond, a szegedi kereskedelmi és iparkamara jeles titkára részletes programját fejtette ki a tervezett kiállításnak és főként annak ipari részét illetőleg megjelölte a várható részvétel arányait és azokhoz képest költségvetési előirányzatot is terjesztett elő. Ez a költségelőirányzat arra van alapítva, hogy elkerülésével a tetemes összegeket igénylő csarnokok építésének, az ipari és gazdasági kiállítás a gimnáziumi épület tantermeiben, folyosóin, tornacsarnokában és az épület udvarán emelendő ideiglenes csarnokokban rendeztessék, az állatkiállítás pedig közvetlen a gimnázium-épület melletti területen tartassák. Endrey Gyula dr. orsz. képviselő támogatta a kiállítás ily módon való rendezésének Kulinyi Zsigmond által előadott tervét. Szalay József dr. főkapitány, aki nagy buzgósággal, méltánylást érdemlő agilitással fáradozik a kiállítás ügyében és annak összes eddigi előkészületeiben vezető szerepet visz, fölemlítette, hogy a gazdák, különös tekintettel a gazdagnak ígérkező állatkiállításra, a gimnáziumi épület mellett levő területet kicsinek tartják. Ezért merült föl a terv, hogy az ipari és gazdasági kiállítás a népkertben emelendő csarnokokban helyeztessék el s a parkkal összefüggő nagyobb területen tartassék az állatkiállítás. Vékony József gazdasági egyleti elnök és mások hozzászólalása után a bizottság abban állapodott meg, hogy minden kombináczióra vonatkozólag részletes költségvetést készíttet és azok megismerése utánra hagyja a végleges döntést. Személyi hír. Dániel Gábor a törvényhozás képviselőházának alelnöke vasárnap városunkban időzött és résztvett az unitárius egyházkor konferencziáján. — Pályázók a főmérnöki állásra. Tegnapelőtt járt le a főmérnöki állás pályázati terminusa. Tizenhárman pályáznak Genál Gyula örökéért, név szerint a következők: Szabolcs Dénes szarvasi magánmérnök, Lovass Zsigmond Nagyvárad tb. főmérnöke, Orbán Ignácz makói főmérnök, Schöffer József helybeli magánmérnök, Sarkadi Nagy Lajos szegedi városi mérnök, Grosz Emil Kassa első mérnöke, Basch József helybeli h. főmérnök, Borsos József okl. építész (Budapest), Király Sándor nagykanizsai városimérnök, Varga Adolf Kecskemét város mérnöke, Reich Ede másodmérnök helyben, Sztupkai Dénes nagykőrösi magánmérnök és Tapavicza Moncsiló újvidéki mérnök. — Az egyenes adók reformja. Figyelemre méltó határozatot hozott múlt havi közgyűlésén Kolozsvár törvényhatósága. Kimondotta, hogy az egyenes adók reformálása érdekében felír a pénzügyminiszterhez. A felirat szerint a mai közadó-törvényban alig érvényesül a modern állami élet első alapelve, a közteherviselés eszméje. Épp ezért a mai adórendszer sorvasztólag hat közgazdasági, politikai és erkölcsi állapotainkra és a legnagyobbmértékben megérett a revizióra. Sorra veszi ezután a felirat az egyes adónemeket. A földadó és hátbéradó nagyon magas s a legelemibb életforrásokat támadja meg. Ezzel szemben a tőkekamat adó nagyon alacsony. A kereseti adókban megint sok az aránytalanság s mivel a pótadó nem egyenlíti ki az egyes jövedelmi forrásokra vetett adók közti aránytalanságokat, égetően szükséges az egész adózási rendszert új alapokra fektetni. A felirat támogatására Kolozsvár tanácsa felhívta Hódmezővásárhely törvényhatóságát is. A Fekete Sas építése. A városi tanács Juhász Mihály kir. tanácsos polgármester elnökletével tegnapi ülésén foglalkozott Pártos Gyula műépítész ajánlatával a Fekete Sas építkezésének művezetésére vonatkozólag. Pártos tízezer korona tiszteletdíjat kér az építkezés vezetéséért s a tanács a kérelem teljesítése mellett határozott, remélve a közgyűlés utólagos hozzájárulását. — Kirándulás. Mint már említettük is, a szegedi «Székely Társaság» tagjai kirándulást terveznek a székelyföldre s a mi közönségünket is csatlakozásra szólították fel. Most már a részletes útitervet és költségvetést is köztik. E szerint az egész utazás július 15-én délben kezdődnék, mikor is a társaság Nagyváradon, Kolozsváron át először is Brassóba utaznék s vasúton vagy kocsin bejárná a székelyföld legnevezetesebb és legszebb helyeit s 11 nap múlva jutna haza. Az egész út költsége 123 koronára menne, amely egyáltalában nem nagy összeg, ha meggondoljuk, hogy ez útban az ország legszebb vidékeit láthatják meg a résztvevők. Felhívjuk tehát mindazokat, akik ez utazásban részt venni óhajtanak, hogy e szándékukat minél elébb szíveskedjenek közölni Imre Lajos társulati elnökkel, vagy Simon Vincze titkárral. Ugyanitt említjük fel, hogy a helybeli orvosszövetség által gyógyító hatásuknál fogva terjesztésre ajánlott székelyföldi vizek, mint a málnási Máriabodoki Matild-forrás vize s az előpataki víz már mind kaphatók nálunk a gyógyszertárakban. Július 2.