Hódmezővásárhely, 1903. július-december (33. évfolyam, 53-104. szám)

1903-07-02 / 53. szám

2. ellenkező állítás teljesen légből kapott. Az nem felel meg a valóságnak, hogy a szö­vetkezettől 1200 korona tiszteletdíjam­ van, mert az állás felajánlása alkalmával kijelen­tettem, hogy közérdekből teljesen díjtalanul fogom a pénztárnoki teendőket ellátni. A­mi pedig a szövetkezettel való össze­játszást illeti, módomban lesz megtámadott személyem részére a legteljesebb elégtételt sze­rezni. Tisztelettel Szemere Kálmán, állomásfőnök. A «Vásárhelyi Híradó» f. hó 1-én kelt 156. számában «Helybeli fakereskedők» alá­írásával megjelent czikkre vonatkozólag ki­jelentjük, hogy annak sem hangjával, sem pedig tartalmával egyet nem értünk, tehát az tudtunk és véleményünk megkérdezése nélkül jelent meg. Friedländer és Steiner, fakereskeddk. * * * Bauer Gyula, Szemere Kálmán és a Stei­ner-Friedländer czég írásos nyilatkozatain kí­vül, szóbeli nyilatkozatokat is tettünk. Leo­pold Ignácz, Wilhelm Mór és Weinberger Ede fakereskedők jelentették ki, hogy a «V. H.» czikkét sem nem írták, sem nem sugalmazták, Sem azzal egyet nem értenek. Több fakereskedő nincs s ilykép világos, hogy a helybeli fake­­reskedők nevével visszaélés történt. A «V. H.» czikkíróját tehát, a­ki a hely­beli fakereskedők nevében felültette a szer­kesztőséget és a nyilvánosságot — egyelőre a névtelenség homálya védi. Ha nem irtózik a napfénytől, ha nincs oka reszketni a világos­ságtól , jelentkezni fog. Az ismeretlen rágal­mazó ellen egyébként a bírósági el­járás is megindult. POLITIKAI HÍREK. — A függetlenségi párt bomlása. A negy­­vennyolc­as Kossuth-párt válságba jutott. Kedden este értekezlete volt a pártnak, me­lyen a pártnak valamennyi tagja fölszólalt és mindannyian odanyilatkoztak, hogy erőteljesen veszik föl a harczot az új kormány ellen. Kos­suth Ferencz meghallgatta az összes vélemé­nyeket és csak azután szólalt föl. Kossuth ezt mondotta : Ezennel bejelentem, hogy lemondok a pártelnökségről és kilépek a függetlenségi pártból. Belátom, hogy csatát vesztettem. Sem a függetlenségi pártban, sem a nemzetben nincs talajom. Elvesztettem a bizalmat. Ebből levo­nom a konzek­vencziát, lemondok az elnökségről és kilépek a pártból. Kossuth ezután arra utalt, hogy a kül­döttségek és a kérvények a katonai javasla­toknak a napirendről való levételét kívánták. A párt — úgymond — hosszú küzdelmek után ezt elérte. De a nemzet nincs megelé­gedve az eredménynyel. Én erőszakra nem vi­h­dem­ a dolgot, mert erre gyönge a nemzet, így tett boldogult édes­atyám is, a­kinek alkalma lett volna, hogy koronás személyekkel szövet­kezzék, de tudta, hogy gyönge hozzá Magyar­­ország. A képviselők óriási konsternáczióval fo­gadták Kossuth kijelentését. Kossuth e szavakkal hagyta el a párthe­lyiséget : — Én e pártkör küszöbét, becsületsza­vamra, többé át nem lépem. Elhatározásomban senki meg nem tántorít. Ezután Komjáthy Béla és Justh Gyula alelnök jelentették be a pártból való kilépésü­ket és nyomban elhagyták a kört. Az értekezlet Barabás Béla elnökletével tovább folyt. Hosszú, zajos vita támadt, a­melyben csaknem valamennyi párttag fölszó­­alt. Határozatot nem hoztak, hanem három­ HÓDMEZŐVÁSÁRHELY tagú bizottságot küldtek ki azzal a fölhatal­mazással, világosítsa föl Kossuthot a félreér­tések dolgában és kérje föl a lemondás és kilépés visszavonására. Mikor Kossuth Ferencz a pártkört el­hagyta, igy szólt: — Ilyen bandában, a­mely a más becsü­letszavát megszegi, nem maradok. — A honvédség tüzérséget kap. Megbíz­ható forrásból értesültünk, hogy a magyar királyi honvédségnek tüzérséggel való ellátása elhatározott dolog. Tudomásunkra esett ugyanis, hogy az a nagy munka, amelyet a múlt hét néhány napján Fejérváry báró végzett Bécs­­ben s amelyben a Budapestről fölrendelt hon­védminiszteri tanácsosok vettek részt, a hon­védségnek tüzérséggel való ellátására vonat­kozott. Hogy a válság izgalmai közben mi volt e sürgős munkálat czélja , azt nem tud­juk. De bizonyos az, hogy a munka elkészült s hogy tartalmához a király hozzájárult. — Ez a jelentős katonai vívmány e szerint a so­kat lehurrogott Fejérváry báró műve. HÍREK. — Julius 2. — A jövő évi kiállítás. — A nagybizottság értekezlete. — Juhász Mihály kir. tan. polgármester el­nökletével vasárnap délután ülésezett a jövő esztendei ipari és mezőgazdasági kiállítást rendező nagybizottság. Jelen voltak a tanács­kozásokon az elnöklő polgármesteren kívül : Kulinyi Zsigmond a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkára, Szalay József dr. főkapi­tány, Endrey Gyula dr. orsz. képviselő, Bauer Gyula, Vékony József, Feiner Mór és mások, mintegy negyvenen a bizottság tagjai közül. Az értekezletet Juhász Mihály polgár­­mester nyitotta meg. Előadta, hogy az ipari és gazdasági kiállítást 1904. évi augusztus hó­ban tervezik, hogy annak czéljaira a város közönsége már fölajánlott 6000 koronát és ismertette az előkészítésre vonatkozó tanács­kozások eddigi eredményeit. Fölkérte aztán Kulinyi Zsigmond kamarai titkárt, adná elő szakszerű nézeteit a tervezett kiállítás miként leendő rendezésére vonatkozólag. Kulinyi Zsigmond, a szegedi kereske­delmi és iparkamara jeles titkára részletes program­ját fejtette ki a tervezett kiállítás­nak és főként annak ipari részét illetőleg meg­jelölte a várható részvétel arányait és azok­hoz képest költségvetési előirányzatot is ter­jesztett elő. Ez a költségelőirányzat arra van alapítva, hogy elkerülésével a tetemes össze­geket igénylő csarnokok építésének, az ipari és gazdasági kiállítás a gimnáziumi épület tan­termeiben, folyosóin, tornacsarnokában és az épület udvarán emelendő ideiglenes csarnokok­ban rendeztessék, az állatkiállítás pedig köz­vetlen a gimnázium-épület melletti területen tartassák. Endrey Gyula dr. orsz. képviselő támo­gatta a kiállítás ily módon való rendezésének Kulinyi Zsigmond által előadott tervét. Szalay József dr. főkapitány, a­ki nagy buzgósággal, méltánylást érdemlő agilitással fáradozik a kiállítás ügyében és annak összes eddigi előkészületeiben vezető szerepet visz, fölemlítette, hogy a gazdák, különös tekin­tettel a gazdagnak ígérkező állatkiállításra, a gimnáziumi épület mellett levő területet ki­csinek tartják. Ezért merült föl a terv, hogy az ipari és gazdasági kiállítás a népkertben emelendő csarnokokban helyeztessék el s a parkkal összefüggő nagyobb területen tartassék az állatkiállítás. Vékony József gazdasági egyleti elnök és mások hozzászólalása után a bizottság abban állapodott meg, hogy minden kombináczióra vonatkozólag részletes költségvetést készíttet és azok megismerése utánra hagyja a végle­ges döntést.­­ Személyi hír. Dániel Gábor a törvény­­hozás képviselőházának alelnöke vasárnap vá­rosunkban időzött és résztvett az unitárius egyházkor konferencziáján. — Pályázók a főmérnöki állásra. Tegnap­előtt járt le a főmérnöki állás pályázati ter­minusa. Tizenhárman pályáznak Genál Gyula örökéért, név szerint a következők: Szabolcs Dénes szarvasi magánmérnök, Lovass Zsig­mond Nagyvárad tb. főmérnöke, Orbán Ig­nácz makói főmérnök, Schöffer József helybeli magánmérnök, Sarkadi Nagy Lajos szegedi városi mérnök, Grosz Emil Kassa első mér­nöke, Basch József helybeli h. főmérnök, Bor­sos József okl. építész (Budapest), Király Sándor nagykanizsai városi­­mérnök, Varga Adolf Kecskemét város mérnöke, Reich Ede másodmérnök helyben, Sztupkai Dénes nagy­kőrösi magánmérnök és Tapavicza­ Moncsiló újvidéki mérnök. — Az egyenes adók reformja. Figyelemre méltó határozatot hozott múlt havi közgyűlé­sén Kolozsvár törvényhatósága. Kimondotta, hogy az egyenes adók reformálása érdekében felír a pénzügyminiszterhez. A felirat szerint a mai közadó-törvényban alig érvényesül a modern állami élet első alapelve, a közteher­viselés eszméje. Épp ezért a mai adórendszer sorvasztólag hat közgazdasági, politikai és er­kölcsi állapotainkra és a legnagyobb­­mérték­­ben megérett a revizióra. Sorra veszi ezután a felirat az egyes adónemeket. A földadó és hátbéradó nagyon magas s a legelemibb élet­forrásokat támadja meg. Ezzel szemben a tőkekamat adó nagyon alacsony. A kereseti adókban megint sok az aránytalanság s mivel a pótadó nem egyenlíti ki az egyes jövedelmi forrásokra vetett adók közti aránytalanságokat, égetően szükséges az egész adózási rendszert új alapokra fektetni. A felirat támogatására Kolozsvár tanácsa felhívta Hódmezővásárhely törvényhatóságát is.­­ A Fekete Sas építése. A városi tanács Juhász Mihály kir. tanácsos polgármester el­nökletével tegnapi ülésén foglalkozott Pártos Gyula műépítész ajánlatával a Fekete Sas építkezésének művezetésére vonatkozólag. Pár­tos tízezer korona tiszteletdíjat kér az épít­kezés vezetéséért s a tanács a kérelem telje­sítése mellett határozott, remélve a közgyűlés utólagos hozzájárulását. — Kirándulás. Mint már említettük is, a szegedi «Székely Társaság» tagjai kirándulást terveznek a székelyföldre s a mi közönségün­ket is csatlakozásra szólították fel. Most már a részletes útitervet és költségvetést is köztik. E szerint az egész utazás július 15-én délben kezdődnék, mikor is a társaság Nagyváradon, Kolozsváron át először is Brassóba utaznék s vasúton vagy kocsin bejárná a székelyföld legnevezetesebb és legszebb helyeit s 11 nap múlva jutna haza. Az egész út költsége 123 koronára menne, a­mely egyáltalában nem nagy összeg, ha meggondoljuk, hogy ez útban az ország legszebb vidékeit láthatják meg a résztvevők. Felhívjuk tehát mindazokat, a­kik ez utazásban részt venni óhajtanak, hogy e szándékukat minél elébb szíveskedjenek kö­zölni Imre Lajos társulati elnökkel, vagy Si­mon Vincze titkárral.­­ Ugyanitt említjük fel, hogy a helybeli orvos­szövetség által gyó­gyító hatásuknál fogva terjesztésre ajánlott székelyföldi vizek, mint a málnási Mária­­bodoki Matild-forrás vize s az előpataki víz már mind kaphatók nálunk a gyógyszertá­rakban. Július 2.

Next