Hódmezővásárhely, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-78. szám)
1908-01-03 / 1. szám
.Január 3 A legolcsóbb korcsolyák nagy választékban kaphatók Schillinger E. J. vaskereskedőnél, János-tér Turingel és Bajmóci csőszök csevegése. A rántott békásnál. T. Mikor a 70-es esztendőkbe ezek a vizbajok vótak — vélhet kend rá — Szojka tekintetes Gusztáv úr vót a főmérnök — itt vöt a tanyájaa sarokba, akki most a Maksáké — ojan vizvédekező mérnökünk sé vót, sé azelőtt, sé azuta. B. Kegyetlen (ismertem, de van-é ojan szögény' embör, akki néismerte vóna, az a naddarab embör, mintha annyi jóság lett vóna, hej de tudott a szögény embör nyelvin Sok húsz karajcárját eltöttünk abba a tüdőbe vizbajkor, mikor oda fekütt a z öreg Tisza a tőtés mellé, emerül meg a fakadó viz a „bangétig“ fölgyütt, a tőtés meg ojan vót mint a keletien kovász, oszt a legtöbb bajt ez azisten átka vakondokok csinálták, mer a giliszták végött úgy átfurkálták ászt a felázott tőtéstestet, hogy szinte lebegött. Aszonta oszt, hogy minden vakondok bárér 20 karajcárt fizet, igy akart segíteni a bajon, nosza lett ám sok bár, úgy, hogy néha napján mikor elindult a Szegfű-csárdától, mire leért Nagyporgányra, élig tért a sarogjába, meg a két ülés alatt, hanem osztán leszállitotta a tiszteletdijjat, — mint az újságírókét szokták — 20 krajcárral 10-re, azér, mer rágyütt, hogy hétfői napon legtöbbet kull kiadni bárét, igen, mer az a sok sortéjos kubikos nemcsak a főzésbül fokta a vakondokat, hanem elmentek vasárnap másfele is. T. Hát mondom a 70-es esztendőkbe igen csak minden vizbajnál ott vótam én a mellette Porgányon — ott vót a tű tanyája — azér választott maga mellé, mertutta, hogy a katona életbe őrnagy ur Pandúrnál vótam ordanánc Szögeddébe, a mögé ott lakott a nálluk, hátismert halható. B. Kutya mosó is vót kend sógorom ? T. Jobb dógom vót néköm ott is mint egy zupás őrmesternek a zébattaojan ménázsit sé azelőtt, sé azuta nem ettem, a zőrnagy ur ojan „kákabélű“ vót, oszt a maradék a zenyini vót, meg a „Lunájért — úgy tiszteltük a kutyáját — azomba meg a mérnök ur szakácsnéjával meg szerelembe estem, mertuggyuk ászt, hogy katona életbe azijesmi óhatatlan, hogy elő ne forduljon, de jól is van ez a világ röngyibe beosztva, mer oda röndöli a vigasztalást azisten, ahun nagy a szomorúság, így oszt tunni való, hogy onnét gyütt a ménázsi pótlék, meg a fájin szigorok. Ígértem is nyakra-fűre Técának, hogy miként tévedtem azangyalbort tüstént elveszöm, de hát valami közbe gyütt, mint ahogy ijen esetbe ■igön csak közbe szokott gyürni. Hát mondom innét datorálódott — észt is ott tanultam a zirásokból — a züsmerecseség. Ügyébb dógom nem vót, kipucoltam a csizmáját meg a ruháját, egész nap meg ott is terázsáltam, hogy ha valami levél gyütt, átvettem, úgy éltem mint hal a vízbe. Éccör oszt amint odaért a vonatral — mert mindég útba vet — kirántott csirkét készittetett Bitónéval meg galambbegy salátát, a maradékot meg kikűtte nékem, hozzá is láttam azon komoran mingyá a ház előtt az asztalszéken, ettem kegyetlen ászt a jó csömögét, ászt a fájin sajátát meg úgy tepertem befele mint tavaszszal a jószág szokta sodorni a nyelvivel két ódarra ászt a jó mezőt, mikor éppen az utolsó darab szárnyát őszöm kigyütt a tekinte,és az oszt aszongya, hogy „hogy makkol Is vány ?“ köszönöm igen szépen, nagyon jól, de ászt nem érthetem, hogy hol lehet écscsirkének ennyi szárnya csontja s azér hé, mer „brekeke“ oszt elnevette magát. Uram a zura teremtésit magam is már hogy föl nem ugrottam, de eszembe jutott, hogy a z őrnagy urnát meg „szardinyiját“ meg a fene tuggya miféle éhhalakat is ettem, hát tartottam magamat, pedig mán akkor csak éppen hogy nem kurutytyolt bennem fene a zivadékját egye meg. Mikor oszt itthon elbeszéltem a páromnak, lett olan rosszul, hogy élig győzte kireperálni Kan Kata, még meg se akart többet csókolni, igaz, hogy a zojan csömögére mán akkor nem is igen áhítoztam. B. A mán csak ojan „konfet“ lett vóna abba az időbe, tudom magamról, jobb annál egy pipa dohány is. T. Csakis ! HÓDMEZŐVÁSÁRHELY I REGÉNY. Rózsa Sándor a puszták réme. — Regény az alföldi betyárvilágból. — Irta: Csomory Béla. VII-IK FEJEZET. A kártyák nem hazudnak! — Igen téged, Rózsa Sándor, vasra verve viszlek Szegedre. — De azt az arkangyalát az urnak, engem bizony nem visz az ur Szegedébe, sem vasra verve, sem igy. Ha akarnak ott valamit tőlem, szóljon őrmester úr, ott leszek amikor kívánja, de odavinni egyhamar senki sem fog! — De én beviszlek Sándor. Még pedig annak rendjén, vasra verve. Kovács előre, fogd meg a fickót és tedd reá a békét. Rózsa Sándor a kezébe fogta a karikást: Közel ne jöjjön hozzám ember fia ! — Ah, gazember, ordított dühösen Galiba, te merészelsz a hatóságnak ellent állani! Le a lovadról, vagy lövök ! És az őrmester ismét Rózsa Sándorra szögezte a pisztolyát. — No hát lőjj , vén krumpli csősz ! kiáltott Rózsa Sándor és abban a pillanatban egyet suhintott az ostorával és kiütötte a pandúr őrmester kezéből a pisztolyt. Aztán oldalba szorította a lovát, mely magasra ágaskodott és gyors futással eliramodott. — Lőjjetek ! ! ! Utánam ! — kiáltott Galiba és utána vágtatott a csikósnak. — A két pandúr utána lőtt és az egyiknek a golyója a csikós bal karjába fúródott. — Add meg magad, vagy a halál fia vagy ! — kiáltott Galiba. Rózsa Sándor azonban nem felelt semmit, hanem cifra zsebkendőjét rászorította vérző sebére, aztán ismét a karikáshoz nyúlt. — Rajta fiúk ! — kiáltotta Galiba a pandúrokhoz, rántsátok le a lováról. — Közel ne merjen hozzám jönni senki ! — kiáltott a csikós és megsuhogtatta a karikást. A két pandúr hátrált a veszedelmes fegyver előtt. Galiba kikapta a nyergéből a másik pisztolyt és a lováról leugorva, oda szaladt Rózsa Sándorhoz és pisztolyát egészen közelről a csikós lovára célozva elsütötte. A golyó a hátulsó jobb lábán találta a szegény állatot, mely fájdalmában magasra ágaskodott és aztán a földie rogyott. Alighogy a csikós leugorhatott lováról, Rózsa Sándor magasra emelte az ostorát, hogy a reá támadó pandúrokra suhítsa, de e pillanatban Galiba hátulról megkapta a csikós karját és azt hatalmasan kifelé rántotta, úgy, hogy fájdalmában elejtette az ostorát. — Rajta fiuk ! — kiáltotta Galiba felkapva a karikást. Gyorsan verjétek vasra a fickót! A pandúrok leugrottak lovaikról , és nekiestek a csikósnak. Rózsa Sándor érezte, hogy veszve van, ha a pandúrok legyőzik, összeszedte egész erejét és dacára a fájdalmaknak, melyeket a vérző sebe és a kificamodott karja neki okoztak, vad dühvel Galilea felé fordult és torkánál ragadta. Az őrmester, ki erre a támadásra nem volt elkészülve, fuldokolni kezdett és csak annyit tudott nyögni: — Rajta . . . raj . . . (Folyt, köv.) Termény-árak. Búza...............................12-20—12.30 Árpa .........................7.20—7'30 Tengeri...............................6'90—7.10 Zsir..............................................76—77 Szalonna uj..............................60—62 Sertés........................................52—53 frt. méterózsánként. Szárított gombák főzelékek, conservek pisztrángok, sardiniák, angolnák, füstölt és pácolt heringek teák, tea-sütemények, rumok, borok sajtok, sonkák, pálinkák, likőrök, befőttek és mindennemű különlegességi konyhacikkek legjobb minőségben és legolcsóbban kaphatók Deutsch Zoltán fűszer- és csemege-kereskedésében a fekete kutyához. ---------------------------- János-tér. Báli és estélyi ruhák A legegyszerűbbtől a legdíszesebbig a legszebb kivitelben tisztittatnak © BOROS JÓZSEF puhafestőnél Szentesi-utca 4. szám. Hallotta-e már hírét az elismert híres és régen bevált Balla-féle Kristály szesa (Sósborszesz) Nincsen más egyetlen egy szer, melyet oly sokoldalúan lehet használni, mint a valódi Kristály szeszt. Mert hatásukon felülmúl minden egyes szert, melyet mint sósborszeszt, bedörzsölő szert, külsőleg és belsőleg ajánlanak. Hisz már mindenki tudja, hogy a réz elejéből került Kristály szesz ereje, hatása páratlan. Edzi a testet. Erősíti az idegeket Frissít, üdít munka után. Kitűnő sikerrel alkalmazzák bedörzsölésre, fáradtság és kimerültségnél, csűz, rheuma, fogfájás, hajhullás, ájulás, nátha, fagydaganatoknál, borotválás után, szájvíznek, fejkorpa és izzadásnál. Kapható egyedül 30 fil., 60 fil., fás 2 kor. üvegekben Balla Sándor gyógyszertárában Hunvásárhely, Kossuth tér