Hódmezővásárhely, 1912. május (42. évfolyam, 104-130. szám)

1912-05-01 / 104. szám

1912 Szerda Május hó 1. Ára 2 fillér. XXXXII. évfolyam. 104. szám. politikai napilap. Szerkesztőség és kiadó iratal: IV., KoSSUth-tér, IV. reform, templomi fatár. Felelős szerkesztő : Társszerkesztő és laptulajdonos Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejérváry József, Roth Antal. __________Telefon : 85. szám. Előfizetési dij: Helyben . Vidékre: Negyed évre 1*60 f. Negyed évre 3*20 Fél évre 3 K 20 f. Fél évre 6 K 40 Egész évre 6 K 40 f. Egész évre 12 K 80 ítéljen a nemzet. Ha m­ásként nem lehet. . Előkelő politikus tollából közöljük az alábbi érdekes cikket: A Lukács kabinet bemu­tatkozott, s megkezdte mű­ködését. Az új kormány pro­gramja nem lepett meg senkit. Nincsenek benne csodák, nin­csenek benne utópiák. Munkát igér. Első dolga az, hogy a választójog kérdéséről tájékoz­tassa a közvéleményt. Ragasz­kodik eredeti ötletéhez és nem kacérkodik könnyen elmagya­rázható jelszavakkal. Általános választójogot akarok, demok­ratikusat, radikálist , de ezt az akaratomat most csak részle­gesen óhajtom megvalósítani. A kormányprogram nem keresi a parlamenti kisebbség kegyeit. Módosítani kell a ház­szabályokat, — mondja a mi­niszterelnök, — mintha csak azt mondaná, hogy jó reggelt kívánok. És a képviselőház megérti, hogy szükségképpen kormányprogrammá kellett len­ni a házszabályrevíziónak, — melyről más kormányok még csak bizalmas beszélgetés köz­ben sem mertek megemlé­kezni. A többi mellékes. A véderő­javaslat napirenden marad, a priuszról szó sem lesz, ellen­ben sürgősen alkotni kell tör­vényeket, melyekkel az állami tisztviselők szociális érdekei fognak kielégítést nyerni. Az ország intelligenciájának fele, kínos anyagi viszonyok között vergődik. Lukács László legelső­sorban ennek a társa­dalmi osztálynak akar meg­nyugvást teremteni. Justh Gyula nem akart megnyugodni a kuriális vá­lasztójoggal,­­ a prioritást nem engedi; várjon a házsza­­bályrevíziót csak úgy szó nél­kül fogja tűrni? Nem. Arra legyünk elkészülve, hogy itt a parlamenti tanácskozás rendjét helyreállítani a legnehezebb feladat. Lukács László mégis nem könyörög, nem oportuniskodik, hanem a kormányhatalom ér­zetével áll a fórumon s úgy beszél, mintha sohasem hal­lotta volna azt, hogy a ma­gyar parlamenti többség ereje, nulla, hogy a magyar parla­ment teljhatalmú diktátora, Justh Gyula és társai. Hát mi ez ? Ez kérem el­tökéltség. Bátran elhihetjük, hogy Lukács László május közepéig megkísérli, várjon lehet-e,kompromisszumot kötni az ellenzékkel és ha nem le­het, habozás nélkül föloszlatja a parlamentet, ítéljen a nem­zet. Mondja meg a nemzet, hogy elfogadja-e a Lukács kormány programját, vagy nem ? Ha elfogadja, akkor a nemzet határozata előtt a ki­sebbségnek meg kell hajolni. Ha nem fogadja el, akkor Lukács László átadja a helyét más államférfimnak. Ha az új választás után, akár a választójog miatt, akár a házszabályrevízió miatt tech­­nikai obstrukciót kezd a ki­sebbség,­­ joga lesz a több­ségnek ahhoz, hogy a nemzet kifejezett akarata alapján ke­resztül törje a házszabályok korlátját, erre az időszakra közvetlenül a végleges járulékok fognak ez év második felében kirovatni. Tehát már nem elég az adó­szerű fizetés, hanem előleg kell. Olyan teherből, a­melyért semmi­féle ellenszolgálatot nem kap a munkaadó. Hát ez már nem sarc, hanem tébolyító dolog. Lám-e, egyszer voltak hatal­mon a szájas urak, akkor is meg­mutatták miként képzelik ők a nép boldogítását : a baleset törvénnyel és a mérték sarccal. Isten őrizze meg még egy ilyen egyiptomi csa­pástól a nemzetet. Nem sarc, hanem tébolyító dolog. Ezzel büszkélkedhet Justh is !... Már az első percben látta úgy­­ a munkaadó, mint a munkás, hogy a munkásbetegsegélyzésről és bal­esetbiztosításról alkotott koalíciós, 1­907 .évi XIV. t. c. csak arra jó, hogy keserűséget, lázongást és át­kot váltson ki a közönségből. A koalíciós urak és közöttük Justh is — megcsinálták ezt a tör­vényt jól. Mintha csak tisztán Bo­­kányiéknak akartak volna szájbe­tömő zsíros állást csinálni. A sarcszerző gonosz alkotás ellen három év óta zug, zajong a munkaadók s munkások serege, de a törvény elrejtett titkos tőrei csak most kezdenek igazán előtérbe nyo­mulni. Szinte aknaszerűen robbant fel legutóbb ismét egy koalíciós torpedó: a balesetbiztosítási előleg. A napokban az országba szer­te, sok százezer példányban s Vá­sárhelyre is ilyen kis bombákat rö­pítettek szét. Egyik vásárhelyi munkaadó az alábbi szó szerinti le­velet kapta : „Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár igazgató­ságának az 1907 : XIX. t.-c. 43 §-án alapuló 64335/11. sz. a. közzétett határozatát a m. kir. Állami Mun­­kásbiztontási Hivatal 13224/11. sz. I határozatával jóváhagyván, T. Cim . ez alapon az 1912. évi baleset­biztositási járulékaira előle­get tartozik fizetni. A nevezett határozatnak meg­­felelőleg az előlegnek összege az 1910. évi végleges járulék ösz­­szegében, vagyis 453 , 86­1-ben állapíttatott meg. T. Cim tartozik az előleget ezen értesítés vételétől számított 30 nap alatt befizetni. A befizetés céljaira kérjük a mellékelt postatakarékpénztári be­fizetőlapot felhasználni. Nem a mel­lékelt befizetőlap felhasználásával történő befizetésekről okvetlenül ké­rünk értesítést, mert az ennek hiá­nyából előálló reklamációkért min­den felelősséget elhárítunk. Felkérjük, hogy ezt az össze­get a jelzett időn belül annál in­kább is befizetni szíveskedjék, mert a be nem fizetett összegek az ese­dékesség napjától számítandó kése­delmi kamatokkal együtt köz­adók módjára közigazgatási úton hajtandók be. Alapszabályaink 73. §-a szerint a járulékoknak esedékességen túl, vagy részletekben való befizetésére való halasztás, illetve engedély nem adható . . . Az előleg kiszabás mér­téke ellen felebbezésnek helye nincs. Hangsúlyoztuk, hogy ez az előlegkivetés a folyó 1912. évi költségek, illetve járulékok javára történik ; az igazgatóság határozatá­ból kifolyólag az 1911. évben fel­merült költségek fedezésére előleg­­kivetés nem foganatosittatik, hanem Bemutatkozott­­ a kormány. — Szünet a Házban. — Hétfőn délelőtt fél 11 órakor formális ülést tartott a képvise­lőház , Návay Lajos elnökölt. Nagy volt az érdeklődés. Kint csendesen esett az eső, a Duna szürke ködbe burkolózott, bent a csillogó palotában égtek a csil­lárok. A hangulat meleg volt. Még az ülés megnyitása előtt, amikor Khuen Héderváry Károly volt miniszterelnök belépett a terem­be, hatalmas éljenzés hangzott Az ováció láthatólag jól esett­­ Hédervárynak. A megnyitás után pár perc­­ múlva jelent meg a kabinet élén . Lukács László miniszterelnök,­­ Hatalmas éljenzés fogadta. Návay bejelentette, hogy a Lukács László lemondásával megürült a nagyenyedi mandá­tum. Tudomásul vették. Azután megtartotta, hatalmas nagy be­szédét Lukács László miniszter­­elnök. A miniszterelnök program­beszéde a Háznak minden olda­lán tetszésre talált. A munka-p­árton szívesen hallották, hogy­ukács a választó­jogi reform legfőbb szempontja gyanánt az értelmiség jogos befolyásának megóvását és a nemzeti állam egységének biztosítását hangoz­tatta. Úgyszintén nagy helyesléssel találkozott a jobb oldalon, hogy a miniszterelnök a házszabályok szigorításának feltétlen szükségét hangoztatta.___________________ Mondja meg minden ismerősének, hogy Singer Ferenc blúz, alj, pongyola és gyer­mekruha áruháza (Görög egyház-palota) minden 15 szer. vásárlás után egy jól •­r tetszés szerin­mosható vászon kötőt ad HjAlJ.CI.©JsLD­I. ti nagyságban.C­sak pünkösdig !

Next