Hódmezővásárhely, 1912. július (42. évfolyam, 157-182. szám)

1912-07-02 / 157. szám

2 Villák meg a derítő. A szegedi útféli villatelkek tulajdonossal újabb mozgalmat indítanak oly irániban, hogy a régi faiskola telepén, a kanális mellett elhelyezett derítőt he­lyezze el a város. Alkotott a város helyes sza­bályrendeleteket. Megrendszabá­­lyozta a külterületi építkezést és biztosította a villasor kiépíté­sét. Azonban közben megcsinált egy olyan alkotást, amely illuzó­­riussá teszi az egész villasor jel­legét, amely képes többet ártani a nagy tervnek, mint a szegedi út minden pora és a tófenék egész vízveszedelme. S ez a de­rítőnek az elhelyezése. A kanális partján, a villasor mentén, a villák közelében van ez a medence, mely a bacillusok tömegét s az illatot terjesztő ürü­léket raktározza fel. Már egy alkalommal kifogást­­ emeltek ez ellen az érdekelt te­lektulajdonosok, azonban akkor­­ elaludt az ügy. Hogy a villák­­ kiépítése iránt újabb kedv nyi­latkozott meg, újra felszínre ke­­rült a derítő ügye. A városházán, a vezetők kö­­­­rében is elismerik, hogy a köz­érdek az elhelyezést parancsolja. Az ősszel szóba kerül az ügy s akkor kimondják a halálos íté­letet a derítőre . . . ! kis tenyésztő tulajdonában levő­­ három éves kanca csikó csak akkor díjaztatik, ha az tenyész­tésre kiválóan alkalmas. A dijaknak ez alkalommal csak fele adatik ki, míg a másik fele csak a következő évi juta­lom dijosztás napján, állami vagy magán fedeztetési jeggyel beiga­zolt befedezés vagy vemhesség esetén, vagy a már hozott csikó­val együtt való bemutatás alkal­­­­mával lesz kiadandó. A bemutatásra kívánt anyag 1. év július 2—5-én, mindig dél­előtt 11—12 óráig az egyesület­­ helyiségében a titkárnál bejelen­tendő. _______-------------------------------­Lódíjazás­­ Vásárhelyen. A hódmezővásárhelyi Gazda­­­­sági Egyesület a­z. évi július hó 7-én reggel 7 órakor a Szabad­ság­ téren a földmivelésügyi mi­niszter által engedélyezett állam­segély és saját pénztára terhére lótenyésztési jutalomdíjazást ren­dez a következő díjakkal : I. Állami és egyesületi díj. Tenyészkancák csikóval 5 dij: 1 470 korona. 1. dij 150 K, 2. dij 120 J dij 90 K, 4. dij 60 K, 5. dij 60 K, II. Állami dij kisgazdák ál­­­­tal bemutatott. Három éves kanca csikók részére 4 dij : 600 koro­na. 1. dij 200 K, 2. dij 160 K, 3. dij 140 K, 4. dij 100 K. Más tenyésztők által bemu­­­­tatott három éves kanca csikók­­ részére. I. dij áll. arany oklevél.­­ II. dij áll. ezüst oklevél. 3. dij áll. egyesületi diszoklevél. III. Állami és egyesületi dij. 1 Két éves kanca csikók részére 4 dij: 300 korona, 1 dij 120 K, 2. dij 100 K, 3. dij 50 K, 4. dij 30 K. IV. Állami és egyesületi dij. Egy éves kanca csikók részére 3 dij : 230 K. — 1. dij 100 K. 2. dij 80 K. 3. dij 50 K. Ezen dijazásokon kívül a bíráló­ bizottság a nagyobb te­nyésztőknek 4 darab arany, 4 darab ezüst állami és 4 darab egyesületi díszoklevelet fog ki­adni. Az állami dijakra pályázhat minden hódmezővásárhelyi te­nyésztő, az egyesü­lti díjakra pe­dig csak azok, akik az egyesü­letnek tagjai. A három éves kan­ca csikók díjazására vonatkozó­lag a következők köttetnek ki: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÚJABB csevegés az elvtárssal Az elvtárs ma visszatért a Desics ház sarkára. — Jó kedvű volt. Egy kackiás lánnyal kacsa­­lódott. — No, nincs már baj ? Kér­dem. — Nincs ! Szólt az elvtárs. Itt a könyvem az istenit neki! Kiadták, még a szögén rece se költetett! — Hát a politikával hogy leszünk ? Kérdem. — Ugye meg a fészkes fene, huncutság az­tán én is csak be­látom ! — Honnan tetszik ezt le­szűrni elvtárs úr ? — Kérdeztem tőle. — Hát hallja maga, hát eljárás az, amit Justh úr csi­nál ? — Nem eljárás, de melyiket tetszik gondolni ? — Hát nézze, Justh mindig aszonta, hogy így lesz, meg úgy lesz, hogy a nyáron sztrájkolunk, hogy meg lesz a szavaslati jog, oszt semmibül semmi. Hogy föl­­bizgatott bennünket, itt hagy magunkra, a meg elment német fürdőbe, hogy a németet gazda­gítsa ! Hát ez nem eljárás az is­tenit neki! — De nézze elvtárs — vetém ellen a szót — hát ha elromlott a gyomra, oszt Karlsbadba kel­lett mennie. — Fenét, nem az a gyomra romlott el, hanem a népé, azt kéne kikurálni, ászt csupa­n rontotta el ! — Na, csakhogy belátja már egyszer uraságod is! — Hogy én belátom-e ? Be ám, nem hittem én neki sasé, az istenit. Tisza István ebbe is több ember, mer­t legalább ott izzad a napon, a bihari fődön, de nem búvik el az emberek elül. Hát csak ebbe maragygyunk! Nagy raktár mindennemű kender, len és jutta zsákokból a legolcsóbb gyári készítménytől a legnehezebb házi minőségig, úgyszintén minden minőségű és nagyságú gép és takarópony­vák, valamint vitorlavásznak igen olcsó árban vásárolhatók a Bisám Zsigmond Kossuth-téri üzletében, Bakai-ház. Felterjesztés az italmérők érdekében. Jeleztük, hogy a jogtalan ital­mérők a múlt héten testületileg tisz­telegtek — Juhász Mihály polgár­mesternél, dr Soós István pénzügyi tanácsnoknál és a rendészet veze­tőjénél, Szathmáry Tihamér főkapi­tánynál. Másfél esztendeje annak, hogy a város a zugkorcsmáknak hadat üzent és a korlátlan kimérések számának apasztását kérte. Ezt ki is mondotta a pénzügyi kormány.­­ Azonban a következmény az lett, hogy azok sem kaptak azó­ta jogot, a­kiknek az nemcsak méltányosságból, de jog szerint is kidukált volna. A hosszas parlamenti rázást megsokalva, most maga a hatóság vette kezébe az ügyett. A tanács legutóbbi ülésében tárgyalta az ital­mérők sérelmét s elhatározta, hogy felír a pénzügyminiszterhez. A tisz­telgések eredményeként, igen humá­nusan és helyesen cselekedte ezt a városi tanács. A jogtalan italmérők most már alapossan remélhetnek. Másfél év óta fennálló sérelmüket e hó folya­mán orvosolja maga a hatóság. A kimagyarázó és a helyzetet tisztázó felterjesztést ma expediálta a tanács. Palota­építés miatt a „Szabók Szövetkezete“ a Kinizsi­ utca második szám alá, a Novák József kereskedése mel­lé helyezte át férfiszabó-ü­zletét, ahova a remek nyári szöve­tek, lüszter és tenisz anyagok pazar választékban megérkeztek Borzalmas halál idegenben. A kocsis tragédiája. Egy vásárhelyi ember borzal­mas haláláról ad hírt az az akta­csomó, mely ma érkezett Budapest­ről a vásárhelyi rendőrséghez. A Németh József halálát jelenti, aki­nek a felesége, Kocka Viktória Vá­sárhelyen a Kisfaludi­ utca 68­. sz. alatt lakik. Még május 30-án történt az eset. A fővárosi rendőrság jegyző­könyve a következőként adja elő száraz szavakban a dolgot: „Jegyzőkönyv. Felvétetett 1912. május 30-án d. e. 9 órakor Buda­pest főváros tüzelőanyag telepén történt halálos szerencsétlenségről. A sovány 40—50 év körüli férfi hulla az udvar burkolatán ta­láltatott. Nyaka összetörve. A mun­kások bemondása szerint a hulla a Németh József kocsisé. Németh József szenet szállított, a gyeplőt akarta megigazítani, a mikor megcsúszott s a lovak közé esett. Az első kerék a nyakán ment 1912. július 2 - r keresztül. A sérülés nyomban­­ megölte az embert.“ Így mondja el a jegyzőkönyv az esetet. Felemlíti még, hogy 68 fillér volt a halott zsebében, meg két levél. Az egyiket ő írta haza feleségének, a másikat a feleségétől kapta ... : ” Meghatóan érdekes az utolsó irás, melyet a kérges kezű, de be­csületes, munkás ember a feleségé­nek irt .• „Kedves párom . Találjon e­l pár sor írásom friss jó egészségben,­­ Én is egészséges vagyok !“ Felesége két nappal előbb jött haza Vásárhelyre. Pünkösdkor együtt voltak Pesten. A szegény­­i asszonyt nagyobb összeggel fogja­­ kárpótolni a munkásbiztosító pénz- I .­tár. HÍREK. 1 — Repülés Hódmező­vásárhelyen. Régi óhaja Vásárhely közönségének, hogy a XX- ik század legnagyobb szerű vívmányát, a repülő­gépet és a repülést láthassa. Ezen óhaja most teljesülni fog . Vásárhely közönségének, a mennyiben Tóth testvérek pesti­­ aviatikusok, akik most vasár-­­­nap Szegeden tartottak sikeres­­ fölszállást, július 21-én . Hódmezővásárhelyen, a szi­ .­i­getben fölszállást rendeznek­­ és bemutatják a magassági és távolsági repülést, valamint a leszállást is. — Tíz éves találkozó. Az emlékezés, a tíz éves múlt kedves emlékeinek felújítása ünnepelt va­sárnap Vásárhelyen. Találkozójukat ekkor tartották meg azok az egyé­nek, a­kik a vásárhelyi főgimná­ziumban tíz évvel ezelőtt tettek érettségi vizsgát. A 35 érettségiző közül egy, név szerint Springer Izsó meghalt, a többi mind életben van. A találkozón megjelentek: Dr. Balogh János kórházi főorvos Nagy­szalonta, Banga Sámuel tanár, Dr. Róna Pál­­kapitány Makó, Barna Nándor jegyző Szöregh, Égető­­ Mihály tanár Soroksár, Ember­­ József gyógyszerész Ember Pál honvéd huszár főhadnagy, Dr. Hódi Sándor ügyvédjelölt, Dr. Imre József szemklinikai I. tanársegéd Bpest, Jávér Antal tanár Komárom, Nagy János tanár Alsókubin, Dr. Paku Imre árvaszéki ülnök Makó, Dr.­­ Reiter Oszkár orvos, Dr. Szabó I Béla miniszteri I. fogalmazó Bpest,­­ Szabó Lajos erdőmérnök Tózsóvár, Dr Szenszky József ügyvéd Makó, Dr. Wilheim Sándor ügyvédjelölt. Délelőtt a jubilánsok a Till Viktor Műtermében lefényképeztették ma­gukat, azután megkoszorúzták a­­ Futó Mihály igazgató, Barkász , Károly és Sükösd Gyula tanárok sírját. Délben bankett volt a Sas­ban, melyet kiváló ízléssel és ki­tűnő ételekkel Lendek Pál szolgált ki. A főgimnázium tanári karát dr Imre Lajos, Halmi János, Oláh Imre, Tölcséry István és Ivánka Zoltán képviselték. Futó Mihály síremlékére 57 koronát gyűjtöttek.

Next