Hódmezővásárhely, 1912. augusztus (42. évfolyam, 183-208. szám)

1912-08-01 / 183. szám

1912. Csütörtök augusztus hó 1­ára 2 fillér. XXXXII. évfolyam. 183. szám. I iimui <tmmmmmmmműmmmrnrnmmn« i n h-u i m—wi—■ —'wum—»mw—— —i.mi 'mwi—rn WW Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben Előfizetési dij: vidékre V., Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Felelős szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos N­­­A„rp 1-fin ! NTpovaH Q.'oa Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejérváry József, Stosh Antal. Fél évre 3 K 20 f! Félévre 6 K 40 Telefon , 85. szám. _________________________Egész évre 6 K 40 f. Egész évre 12 K 80 Béke, vagy haloom? Beöthy Pál, a képviselőház alelnöke szerencsés kifejezést talált annak a feladatnak meg­jelölésére, mely a közel­jövő­ben a magyar parlamenti pár­tokra hárul. Tisztességes ki­egyenlítés , vagyis az ellenté­tek elsimítása, a szenvedélyes­ség kiküszöbölése, egyedül arra való figyelem, hogy a parlament megszabadulván az obstrukciótól, visszanyerje régi tekintélyét, méltóságát, s a munkának, az ország érdeké­ben való komoly tanácskozás­nak, a törvényalkotásnak vál­jék színhelyévé. Komoly a szó, a­melyet a Ház alelnöke az ellenzékhez és kivált az ellenzék azon ve­zéralakjaihoz intéz, a­kik maguk soha obstrukcióban részt nem vettek, sőt az ob­­strukciót mindenkor élesen el­ítélték s legutóbb kétségkívül csak az izgalmas események hatása alatt, indulatból s logi­kai tévedések alapján foglal­nak el olyan álláspontot, a­mely nemcsak a kormány és a munkapárt ellen való, ha­nem az obstrukció mellett is szóló, tehát egész múltjukkal, felfogásukkal ellenkezik. Ko­moly és nyílt szivü a Beöthy Pál felhívása. Neki, a kit dik­­tátori hanggal vádoltak meg első beszámoló beszéde kapcsán annak szavaiba, épp úgy, mint Tisza István gróf nyílt levelébe, azt az értelmet csempészték be, mintha ellene volna a bé­kének s az ősszel való meg­nyugvást mindenképen meg­akarná akadályozni, kötelessége volt saját maga, a­ kormány és a munkapárt iránt, hogy e kérdésben való álláspontjáról hitvallást tegyen az ország színe előtt. Beöthy Pál e kötelességé­nek férfiasan felelt meg. Nem törődött azzal, milyen kom­mentárok fogadják majd béke­nyilatkozatát. Megszokott dolog­­ az ma már, hogy ha békéről­­ beszélünk, ijedt voltunkat hir-­­­detik, ha meg nem beszéltünk­­ róla, azzal rágalmaznak az­­ ország előtt, hogy ellenségei vagyunk a békének. Az efféle­­ bájtorkodás, mely beleköt min-­­ denbe, akár mit mondunk,­­ vagy cselekszünk is, amelynek­­ az is baj, ha békét akarunk, s az is baj, ha nem akarunk békét, nem befolyásolhat állás- s foglalásában felelősség érzés-­­ től áthatott, lelkiismeretes ál­­l­­amférfiakat és pártot. A­hogy nem habozott a munkapárt, a­mikor meg kellett mérkőznie az ország érdekében az ob­strukció sárkányával, úgy a­­ parlamenti rend biztosítása ■ után sem törődik mellék­jelen­ségekkel, hanem csak azt akar­ja szolgálni: a megbékélés ki-­­ egyenlítés művét. E tekintetben minden fak-­­ torban meg van a kétség és­­ minden faktornak fő feltétele­­ az, hogy a nehéz küzdelmek-­­ ben elért nagy eredmény , a­­ parlamenti rend biztosítása meg is maradjon. E nélkül hasztalan lett­­ volna minden harc, hasztalan ! Lukács László miniszterelnök-­­ nek és Tisza István gróf ház­elnöknek minden önfeláldozása, s enélkül béke nem lehet. Különben a parlamenti rend újabb kockáztatását ma­guk az ellenzék értékes elemei­­ sem akarhatják. Erő és­­ tehetség nem érvényesülhet­­ maga és nem szolgálhatja­­ az országot a tehetségtelenek­­ és felelőtlenek garázdasága­­ közepette. A Ház alelnöke helyesen­­ apellált az ellenzék férfiainak­­ hazafias belátására s helyesen­­ jelölte meg, hogy a munka­párt harcának nem az volt a­­ célja, hogy az ellenzéket törje­­ le, csak az obstrukciót akarta­­ kipusztítani. Túl ezen a hatá­ron nem ment, sőt eljárásával­­ az ellenzéki bírálat szabadsá­gát is biztosította. Az obstruk­ció ugyanis nemcsak a mun­kapárt szólásjogát, nemcsak a Ház határozati szabadságát, hanei é­ az ellenzék szólássza­badságát is korlátozta. Emlé­kezzünk csak rá, milyen szé­gyenteljes dolog volt, mikor a Kossuth-párt és a néppárt felszólalni kívánó tagjainak a technikázók bizottságától kellett engedélyt kérniök arra, hogy bírálatukat a véderőreformról elmondhassák. Ez az egy példa elegendő annak bizonyítására, hogy az obstrukció veszedelme nemcsak az országnak, nem­csak a kormánynak és a több­ségnek, hanem minden komoly tisztességnek, minden komoly ellenzéki politikának is. Éppen ezért a „tisztességes kiegyen­lítésből elvileg ki van zárva egy : az obstrukció szabadsága. Minden egyéb szabadságot pe­dig az új rend nem korlátoz, hanem éppen biztosít, meg véd törpe és lelkiismeretlen párt­töredékek visszaélései ellen. Ilyen módon a kiegyenlí­tésben való közreműködés le­hetővé válik minden olyan ál­lamférfinak köztük elsősorban Andrássy Gyula grófnak, aki a nagy harcon kívül állván, a parlament rendjének maga is híve, az obstrukciónak pedig elvi ellensége. A törökszentmiklósi beszéd megjelöli a kiegyenlítés útját. Az ellenzéken áll, akar-e járni rajta. —A kivételes nősülés re­formja. A honvédelmi miniszter rendeletet bocsátott ki az ország valamennyi törvényhatóságához, melyben az új véderőreform egyik paragrafusa értelmében közli, hogy a kivételes nősülési engedélyeket ezután egyenesen a honvédelmi minisztertől kell kérni s a kérelmek felett a minisztériumban fognak dönteni, eddig ugyanis az volt a szokás, hogy a közigazgatási bizott­ság véleménye alapján döntöttek a minisztériumban. Ez az eljárás azonban hosszadalmas volt s ezen­túl a miniszter a közigazgatási bi­zottság véleményének meghallgatása nélkül dönt a kérelmek felett. A kérelmeket vagy egyenesen a mi­nisztériumba kell küldeni, vagy pedig az illetékes hatóságnál kell beadni. A rendőrség államosítása A miniszteri ta­nácsos látogatása Mint már jeleztük, Pekáry Fe­renc miniszteri tanácsos a napok­ban városunkban járt, hogy a rend­őrség államosításának kérdését ta­nulmányozza és a vidéki rendőrség szervezetét, működését, ügykezelé­sét megvizsgálja. Vizsgálata főképen arra terjedt ki, hogy a mi rendőrségünk milyen természetű dolgokat lát el, hogy tartozik-e a mi rendőrségünk ha­táskörébe olyan ügyek kezelése, melyeket tulajdonképen nem lehet rendőri feladatnak tekinteni. A miniszteri tanácsos hossza­sabban értekezett Juhász Mihály polgármesterrel is. Különösen ki­emelte, hogy a rendőrség rendsze­res szervezése alkalmából a tisztán rendőri természetű ügyek szigorúan elhatárolandók a közigazgatási jel­legű ügyektől s ezt az egyes váro­sokban főleg a közérdek szempont­jából akként kívánja keresztül vinni, mint azt nemcsak a város főkapi­tánya, hanem a városok tanácsa is célszerűnek látja. Tulajdonképen nem is arról van szó, hogy a rendőrséget álla­mosítsák, hanem a vidéki rendőr­ség nívóját a központosítás által emeljék. Erre a célra egyelőre 4 millió korona van előirányozva, később azonban minden valószínű­ség szerint sokkal nagyobb össze­get fordítanak e fontos kérdés meg­oldására. Az első kísérlet a bűnügyi rendészet egységessé és rendsze­ressé tétele és egységes vezetés alá helyezése lesz. Felszerelik továbbá a vidéki rendőrséget a modern védő­eszközökkel és a legénységet ala­posabb kiképzésben fogják része­síteni. Egyébként Pekáry, ki ezeket a fontos kérdéseket tanulmányozza, 15 Occassió nap — Julius 15-től julius 31-éig ! Himeatt nai ing szallag befűzéssel K 11-30 60 pár patent kapocs K —'38 Lüszter aljak K 9'— Fehér alsó hímzett fodorral K 2 90 Gyermek cipók K —90 Japán­ blúz cretonból K 2-80 Karton alsók K­ 2-30 Csipke szövetek métere K 1-— Japán blúz csipkéből K 5-80 Gle­ t alsók plissirozott fodorral K 2 50 Bőr kézitáska K 1"— Japán blúz fél delénből K 2 40 Lüsszer alsók K 5'60 Festett selyem sál K 2' 18 Japán blúz etaninból K 6 20 Selyem alsók ’ K 12"— Patent harisnya­­—10-esig K —"44 Japán blúz madeira K 360 Cretan pongyola K 6’— Azsuros harisnya K —*80 Vászon aljak K 7­— Reklám pongyola K 6’50 Női harisnya színes K —K 64 Vászon kosztümök K 18­ — Itrsi Mutini pongyola K 17 — Nyers selyem ernyők K 50— Csipkék, szallagok, Ruhadiszek olcsón kaphatók Singer Ferenc áruházában, (Görög egyház-palota)

Next