Hódmezővásárhely, 1912. augusztus (42. évfolyam, 183-208. szám)
1912-08-01 / 183. szám
1912. Csütörtök augusztus hó 1ára 2 fillér. XXXXII. évfolyam. 183. szám. I iimui <tmmmmmmmműmmmrnrnmmn« i n h-u i m—wi—■ —'wum—»mw—— —i.mi 'mwi—rn WW Szerkesztőség és kiadóhivatal: Helyben Előfizetési dij: vidékre V., Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Felelős szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos NA„rp 1-fin ! NTpovaH Q.'oa Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejérváry József, Stosh Antal. Fél évre 3 K 20 f! Félévre 6 K 40 Telefon , 85. szám. _________________________Egész évre 6 K 40 f. Egész évre 12 K 80 Béke, vagy haloom? Beöthy Pál, a képviselőház alelnöke szerencsés kifejezést talált annak a feladatnak megjelölésére, mely a közeljövőben a magyar parlamenti pártokra hárul. Tisztességes kiegyenlítés , vagyis az ellentétek elsimítása, a szenvedélyesség kiküszöbölése, egyedül arra való figyelem, hogy a parlament megszabadulván az obstrukciótól, visszanyerje régi tekintélyét, méltóságát, s a munkának, az ország érdekében való komoly tanácskozásnak, a törvényalkotásnak váljék színhelyévé. Komoly a szó, amelyet a Ház alelnöke az ellenzékhez és kivált az ellenzék azon vezéralakjaihoz intéz, akik maguk soha obstrukcióban részt nem vettek, sőt az obstrukciót mindenkor élesen elítélték s legutóbb kétségkívül csak az izgalmas események hatása alatt, indulatból s logikai tévedések alapján foglalnak el olyan álláspontot, amely nemcsak a kormány és a munkapárt ellen való, hanem az obstrukció mellett is szóló, tehát egész múltjukkal, felfogásukkal ellenkezik. Komoly és nyílt szivü a Beöthy Pál felhívása. Neki, a kit diktátori hanggal vádoltak meg első beszámoló beszéde kapcsán annak szavaiba, épp úgy, mint Tisza István gróf nyílt levelébe, azt az értelmet csempészték be, mintha ellene volna a békének s az ősszel való megnyugvást mindenképen megakarná akadályozni, kötelessége volt saját maga, a kormány és a munkapárt iránt, hogy e kérdésben való álláspontjáról hitvallást tegyen az ország színe előtt. Beöthy Pál e kötelességének férfiasan felelt meg. Nem törődött azzal, milyen kommentárok fogadják majd békenyilatkozatát. Megszokott dolog az ma már, hogy ha békéről beszélünk, ijedt voltunkat hir-detik, ha meg nem beszéltünk róla, azzal rágalmaznak az ország előtt, hogy ellenségei vagyunk a békének. Az efféle bájtorkodás, mely beleköt min- denbe, akár mit mondunk, vagy cselekszünk is, amelynek az is baj, ha békét akarunk, s az is baj, ha nem akarunk békét, nem befolyásolhat állás- s foglalásában felelősség érzés- től áthatott, lelkiismeretes államférfiakat és pártot. Ahogy nem habozott a munkapárt, amikor meg kellett mérkőznie az ország érdekében az obstrukció sárkányával, úgy a parlamenti rend biztosítása ■ után sem törődik mellékjelenségekkel, hanem csak azt akarja szolgálni: a megbékélés ki- egyenlítés művét. E tekintetben minden fak- torban meg van a kétség és minden faktornak fő feltétele az, hogy a nehéz küzdelmek- ben elért nagy eredmény , a parlamenti rend biztosítása meg is maradjon. E nélkül hasztalan lett volna minden harc, hasztalan ! Lukács László miniszterelnök- nek és Tisza István gróf házelnöknek minden önfeláldozása, s enélkül béke nem lehet. Különben a parlamenti rend újabb kockáztatását maguk az ellenzék értékes elemei sem akarhatják. Erő és tehetség nem érvényesülhet maga és nem szolgálhatja az országot a tehetségtelenek és felelőtlenek garázdasága közepette. A Ház alelnöke helyesen apellált az ellenzék férfiainak hazafias belátására s helyesen jelölte meg, hogy a munkapárt harcának nem az volt a célja, hogy az ellenzéket törje le, csak az obstrukciót akarta kipusztítani. Túl ezen a határon nem ment, sőt eljárásával az ellenzéki bírálat szabadságát is biztosította. Az obstrukció ugyanis nemcsak a munkapárt szólásjogát, nemcsak a Ház határozati szabadságát, hanei é az ellenzék szólásszabadságát is korlátozta. Emlékezzünk csak rá, milyen szégyenteljes dolog volt, mikor a Kossuth-párt és a néppárt felszólalni kívánó tagjainak a technikázók bizottságától kellett engedélyt kérniök arra, hogy bírálatukat a véderőreformról elmondhassák. Ez az egy példa elegendő annak bizonyítására, hogy az obstrukció veszedelme nemcsak az országnak, nemcsak a kormánynak és a többségnek, hanem minden komoly tisztességnek, minden komoly ellenzéki politikának is. Éppen ezért a „tisztességes kiegyenlítésből elvileg ki van zárva egy : az obstrukció szabadsága. Minden egyéb szabadságot pedig az új rend nem korlátoz, hanem éppen biztosít, meg véd törpe és lelkiismeretlen párttöredékek visszaélései ellen. Ilyen módon a kiegyenlítésben való közreműködés lehetővé válik minden olyan államférfinak köztük elsősorban Andrássy Gyula grófnak, aki a nagy harcon kívül állván, a parlament rendjének maga is híve, az obstrukciónak pedig elvi ellensége. A törökszentmiklósi beszéd megjelöli a kiegyenlítés útját. Az ellenzéken áll, akar-e járni rajta. —A kivételes nősülés reformja. A honvédelmi miniszter rendeletet bocsátott ki az ország valamennyi törvényhatóságához, melyben az új véderőreform egyik paragrafusa értelmében közli, hogy a kivételes nősülési engedélyeket ezután egyenesen a honvédelmi minisztertől kell kérni s a kérelmek felett a minisztériumban fognak dönteni, eddig ugyanis az volt a szokás, hogy a közigazgatási bizottság véleménye alapján döntöttek a minisztériumban. Ez az eljárás azonban hosszadalmas volt s ezentúl a miniszter a közigazgatási bizottság véleményének meghallgatása nélkül dönt a kérelmek felett. A kérelmeket vagy egyenesen a minisztériumba kell küldeni, vagy pedig az illetékes hatóságnál kell beadni. A rendőrség államosítása A miniszteri tanácsos látogatása Mint már jeleztük, Pekáry Ferenc miniszteri tanácsos a napokban városunkban járt, hogy a rendőrség államosításának kérdését tanulmányozza és a vidéki rendőrség szervezetét, működését, ügykezelését megvizsgálja. Vizsgálata főképen arra terjedt ki, hogy a mi rendőrségünk milyen természetű dolgokat lát el, hogy tartozik-e a mi rendőrségünk hatáskörébe olyan ügyek kezelése, melyeket tulajdonképen nem lehet rendőri feladatnak tekinteni. A miniszteri tanácsos hosszasabban értekezett Juhász Mihály polgármesterrel is. Különösen kiemelte, hogy a rendőrség rendszeres szervezése alkalmából a tisztán rendőri természetű ügyek szigorúan elhatárolandók a közigazgatási jellegű ügyektől s ezt az egyes városokban főleg a közérdek szempontjából akként kívánja keresztül vinni, mint azt nemcsak a város főkapitánya, hanem a városok tanácsa is célszerűnek látja. Tulajdonképen nem is arról van szó, hogy a rendőrséget államosítsák, hanem a vidéki rendőrség nívóját a központosítás által emeljék. Erre a célra egyelőre 4 millió korona van előirányozva, később azonban minden valószínűség szerint sokkal nagyobb összeget fordítanak e fontos kérdés megoldására. Az első kísérlet a bűnügyi rendészet egységessé és rendszeressé tétele és egységes vezetés alá helyezése lesz. Felszerelik továbbá a vidéki rendőrséget a modern védőeszközökkel és a legénységet alaposabb kiképzésben fogják részesíteni. Egyébként Pekáry, ki ezeket a fontos kérdéseket tanulmányozza, 15 Occassió nap — Julius 15-től julius 31-éig ! Himeatt nai ing szallag befűzéssel K 11-30 60 pár patent kapocs K —'38 Lüszter aljak K 9'— Fehér alsó hímzett fodorral K 2 90 Gyermek cipók K —90 Japán blúz cretonból K 2-80 Karton alsók K 2-30 Csipke szövetek métere K 1-— Japán blúz csipkéből K 5-80 Gle t alsók plissirozott fodorral K 2 50 Bőr kézitáska K 1"— Japán blúz fél delénből K 2 40 Lüsszer alsók K 5'60 Festett selyem sál K 2' 18 Japán blúz etaninból K 6 20 Selyem alsók ’ K 12"— Patent harisnya—10-esig K —"44 Japán blúz madeira K 360 Cretan pongyola K 6’— Azsuros harisnya K —*80 Vászon aljak K 7— Reklám pongyola K 6’50 Női harisnya színes K —K 64 Vászon kosztümök K 18 — Itrsi Mutini pongyola K 17 — Nyers selyem ernyők K 50— Csipkék, szallagok, Ruhadiszek olcsón kaphatók Singer Ferenc áruházában, (Görög egyház-palota)