Hódmezővásárhely, 1912. szeptember (42. évfolyam, 209-233. szám)

1912-09-01 / 209. szám

2 forduló 2—3 bizottsági gyűlésen való megjelenés ugyanannyi félnapba kerül és ha csak 2—3 félnapot szentelhetnék is híveink lelki gondozására, meg vagyok győződve arról, hogy akkor is bámulatos eredményt érnénk el, mert lenne időnk arra, hogy a körülöttünk élő társadalomba beleilleszkedjünk. A gyermekeket és serdülteket az iskolákban, a felnőtteket a társas érintkezésben vonnánk gondozásunk alá és így irányíthatnák. Ilyen körülmények közt lehetetlennek tartom azt, hogy a hitélet fejlesztésére irányuló munkánk siker nélkül maradjon. Ezt a célt akarta egyházunk megvalósítani akkor, midőn a város külső részein templomokat építtetett.[?Azonban midőn a legközelebbi zsinat a nagy egyházakat mintegy kisebbekké alakulásra kényszerítette, akkor egyházunk — úgy látszik az újítástól való természetes félelem miatt eltért a kitűzött céltól és nem szervezett kissebb gyülekezeteket, hanem paróchiális köröket alkotott. Ez a szervezet azonban nem felel meg annak a nagy célnak, melyet egyházunk a templomok építése alkalmával maga elé kitűzött és a miért annyit áldozott, mert a paróchiális körök tanácsának nincs elég önnállósága. Minden működése jelentések meghallgatásában, azok feletti tanácskozásban és javaslatok tételében áll. Azonban a paróchiális kör valamely hőn óhajtott kívánságának, az egyház többi részének érdekében megtagadása elégedetlenséget szül a parochiális tanács tagjaiban és előbb-utóbb az egyház szétválására vezet. Ilyen kilátás mellett nem célszerűbb e most nyugodtan végezni el e nagy körültekintést és egyező akaratot feltételező munkát, mint akkor az elégedetlenség által felzavart kedélyekkel tárgyalni ez ügyet ? Azt hiszem nem szorul bővebb indoklásra az az állításom se, hogy az egyházi ügyek iránt való érdeklődés fokozódik az önnálló egyházakban. Erről különben mi, az új templomok mellet szolgáló lelkészek tanúságot is tehetünk. Az önálló egyházakká alakulás új, eddig igénybe nem vett erőket gyűjt egyházunk szolgálatába. Az egymás mellett élő gyülekezetek nemes versenye csak áldásos eredményt hozhat a gyülekezeti életbe. Mindenik egyház a mutatkozó szükséglethez képest megfelelőbben intézkedhet, mert nem köti meg kezét az egyház más részeire való tekintet. Végül mint döntő érvet említem meg dr. Erőss Lajos püspökünknek ide vonatkozó eme nézetét: »Egy 60—70.000 lelket számoló svájci városban (Basel) lehet mondani minden 1500 lélekre egy lelkipásztor esik s azok igy is csak in in spirituálikus foglalatosak. Müchenben meg van jelenleg 240 róm kath. pap, úgy hogy a hívek közül egyre alig jut ezer lélek. És mi . . . Mi egymagunk küzködünk hét, tízezer lelkes, nagy Babylonban ! Erről a keserves állapotról nem is akarok bővebben beszélni, csak annyit jegyzek meg, hogy aki nálunk a nagy egyházközségek felosztásának és a lelkészek szaporításának égető szükségét be nem látja, az vagy vak, vagy rosszakaratú ember.» Az önálló egyházakká szervezkedés maga után vonja az önálló egyházmegyévé alakulást is, mert ha azt akarjuk, hogy ez alakulás a tervezet szerint hajtassák végre, akkor egyelőre legalább egységes terv szerint kell az első berendezkedést végrehajtani, ezt pedig csak úgy vihetjük keresztül, ha a felügyeletet gyakorló egyházmegyei közgyűlés minden tagja ismeri a döntés alá kerülő határozat következményeit. Az egyházmegyévé szervezkedést a közös érdekek helyes képviselése és az egyes gyülekezetek igényeinek összhangzó és gyors elintézése is így kívánja, így óvjuk meg és így biztosítjuk e nagy egyházközség együvé tartozandóságát és így biztosítjuk e nagy egyházközség együvé tartozandóságát és igy lesz annak be és kifele, lent és fent nagyobb súlya, mint valaha« ... HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ___________________ 1912 szeptember 1 Vizet Vásárhelynek! Vezessék a város alá a Tiszát. Most, hogy a kisvasút ügye végre dűlőre jut, ismét felmerült egy régi eszme, melyet tiz évvel ezelőtt egy nagytekintélyű pesti mérnök vetett fel. Tanulmányozván Vásárhely terepviszonyait, igy nyilatkozott: — Nem helyesen cselekszik Vásárhely, hogy a Tisza vizét kihasználatlanul hagyja elfolyni. Mennyi energia, mennyi pénzérték, mennyi élet vesz el ezáltal. Ha a város alá vezetnék a Tiszát, kapna a város olcsó vízi utat, fellendülne a haltenyészet és a csatornák révén százezrekkel emelkedne a földek hozamértéke , így beszélt a mérnök. Megmondotta azt is, hogy 2 millióba kerülne ez, de alkalmas időben adná esetleg az állam ennek az összegnek felét, vagy talán az egész összeget is. A mérnök szava most viszhangra talált; most ismét, mint halljuk, mozgalom indult meg a bizottsági tagok között, hogy milyen irányú tárgyalást kezdjenek a törvényhatóságban. Nem mondjuk, hogy hamarosan megoldást nyer ez a kérdés. De hogy felszínen tartása helyes, az bizonyos. Vásárhely jövő nagy tervei közt elsőrangú fontosságot kell ennek a kérdésnek tulajdonítani. — A beteg vezér, Justh Gy. betegen fekszik tornyai birtokán. Tegnap Hercog egyetemi profeszszort hívták hozzá, aki „vérborulást“ konstatált. Péntek este az a hír terjedt el, hogy szélhűdés érte volna a vezért, ez azonban csak kisfokú vértódulásnak bizonyult. Bíznak hamarosan való felépüléséhez. Az ellenzéki lapok érthető érdeklődéssel írnak a beteg vezérről , s azt szeretnék, hogy az egész nemzet ezzel a nagy aggodalommal állná körül a vajda betegágyát. Azt mondhatjuk, hogy sokkal több reverenciával van a munkapárt, mint Strasszer féle merénylet után az ellenzék. Özv. Rostás Istvánné pósahalmi 110 hold földjéből 50 hold kisebb részletekben is haszonbérbe, — a többi pedig felesbe kiadó. Értekezni IV. Könyves u. 9. sz. alatt. Katonailag Békésben. Táborgyűrü Mezőhegyes körül. Fölvonulnak a horvátországi ezredek is. Északi és déli seregei, gyalogos és lovas ezredei a próbaháborúnak, egymásután vonulnak mostmár a királygyakorlatok színterének a közelébe. Békés megyében és Csanád megye egy részén immár katonavilág uralkodik. Lázas izgalom tartja fogva a városok és falvak lakóit, pláne ahol rövidebb-hosszabb időre állomásoznak a legkülönbözőbb fegyvernemekből való ezredek. Temesváron keresztül különben az utóbbi napokban nagyon sok olyan csapat vonult át a királygyakorlatok színhelyére, amelyek nem tartoznak sem a hetedik, sem a tizenkettedik hadtesthez. Horvátországi honvédezredek, továbbá Budapestről meg Zágrábból való csapatok is vonulnak a hadgyakorlatokra. Ezenkívül még újabb csapatokat is várnak a budapesti negyedik és a zágrábi 13. hadtesttől. Ez a nagyarányú csapatösszpontosítást arra magyarázzák, hogy megváltozott a hadvezetőség eredeti terve, amely csak a temesvári és nagyszebeni hadtestek mozgósítását célozta. Eddig az volt a hivatalos értesítés, hogy a nagygyakorlatokon a temesvári hetedik hadtest és egy közös és honvédcsapatokból kombinált harmadik hadtest vesznek részt. És ha most mégis úgy áll a dolog, hogy négy hadtestparancsnokság csapatai jelennek meg a mezőhegyesi hadgyakorlatokon, akkor az idei királygyakorlatoknak még nagyobb fontosságot kell tulajdonítani az eddigieknél. A próbaháború északi serege a hetedik hadtest már közvetlen közelében jár a királygyakorlatok színterének. Békéscsaba környékét lassan elárasztják a hetedik" hadtesthez tartozó csapatok, amelyeket hoszszabb-rövidebb időre szállásolnak be Békéscsabán, Békésgyulán, Orosházán és a kisebb községekben. Dél felől és Erdélyből a nagyszebeni tizenkettedik hadtest felvonulása tart époly impozáns arányokban, mint az északi seregé. A déli hadtest egyes csapattestei már a királygyakorlatok vezérletének, főhadiszállása közelében, Mezőhegyes mellett táboroznak. A szegedi és szabadkai garnizonok nagy része ezidőszerint Csorváson, Orosháza közelében állomásozik és gyakorlatokat folytat. Még néhány napig maradnak ott a szegedi katonák, azután közelebb vonulnak Mezőhegyeshez, ahol most már tarka és zajos katonai világ van. A napokban már fölvonulnak a megerősített és külön kivezényelt csendőrörsök s megszállják Mezőhegyest és környékét. Hízónak való süldők és két öreg koca van eladó. II. kér. Halász-u. j 24. sz. a. 701 I. kér. Szigligeti-utca 11. sz. a. 1000 drb új vályog van eladó 7893 szobás lakás mellek épületekkel szeptember 1-ére kiadó. Kaszap-u. j 16. sz. a. 783 Elfutott a sárga autó. A tavasszal, egy piaci napon hatalmas sárga automobil száguldott végig a vásárhelyi főutcán. Mivel meg nem engedett sebességgel ment, a vámnál feltartóztatták. Az autó az orosházi Gémes malom tulajdonosáé volt, Rimler Imre soffőr vezette. A rendőrség megindította ellene az eljárást. A rendőrség sokáig parlamentirozott az orosházi elöljárósággal. Egyszer azután eltűnt a soffőr. Hiába keresték, sehol sem tudtak róla. Ez alapon a sárga autó kifutott a következmények terhe alól . .. Színház, Kállay Jolán ünneplése. Szokatlanul szép est volt pénteken a színkörben. Kállay Jolán, akit becéző szeretettel várt a vásárhelyi publikum, — ezen az estén mutatkozott be. Finom Ruzsit adta, ezt a szerepet mintha neki kreálta volna a szerző. A színház zsúfolásig megtelt. Mikor Kállay Jolán a színpadra lépett, percekig megakadt az előadás a tapsorkán és az éljenzés miatt. A nagy művésznő könyezve köszönte meg a ritka melegségű ovációt. Műsor: Vasárnap d. u. Leányvásár operette. Vasárnap este először A nemzetes asszony (Páros bérlet.) Hétfő Felhő Klári népszínmű (Zóna.) Kedd Berkovics és társa Operette először. (Páratlan bérlet.) Szerda Berkovics és társa operette. (Páros bérlet.) Csütörtök A nagymama operette először. (Páratlan bérlet.) Péntek A kis gróf operette (utolszor.) (Zóna.) Szombat Éva boszorkány színmű újdonság, a bpesti Nemzeti színház műsorából. (Páros bérlet.) — A rablólovag. Szombaton este telt ház előtt ment Biró Lajos kitűnő színműve, rendkívül jó összevágó előadásban. Beregi Sándor Kürt szerepében brillírozott, Várnay László gróf szerepében volt kitűnő. Kápolnay Juliska Anna szerepét, Kesztler Ferenc gróf szerepét játszotta kifogástalanul. A közönség soraiban csak az elismerés hangját lehetett hallani. Az erkély előadás alatt egy kissé hangos volt. Vasárnap d. u. a Leányvásár operette megy utolszor az idényben a főszereplők: Rontay Dióssi, Huszár, Győző, Várnay, Polgár. Este a nemzetes asszony Géczy István új népszínműve kerül bemutatóra, a főszereplők Novák L. Heppesné, Dr Beregi, Kesztler, Delli, Polgár, Várnay, Győző. Hétfőn Felhő Klári énekes népszínmű kerül színre, Kállay Jolánnal a címszerepben. A jövő héten kerül bemutatóra »Berkovics és társa operette és »Éva boszorkány» színmű.