Hódmezővásárhely, 1912. szeptember (42. évfolyam, 209-233. szám)

1912-09-01 / 209. szám

2 forduló 2—3 bizottsági gyűlésen való megjelenés ugyanannyi fél­napba kerül és ha csak­­ 2—3 félnapot szentelhetnék is híveink lelki gondozására, meg vagyok győződve arról, hogy akkor is bámulatos eredményt érnénk el, mert lenne időnk arra, hogy a körülöttünk élő társadalomba bele­illeszkedjünk. A gyermekeket és serdülte­­ket az iskolákban, a felnőtteket a társas érintkezésben vonnánk gondozásunk alá és így irányít­­hatnák. Ilyen körülmények közt lehetetlennek tartom azt, hogy a hitélet fejlesztésére irányuló munkánk siker nélkül marad­jon. Ezt a célt akarta egyházunk megvalósítani akkor, midőn a vá­ros külső részein templomokat építtetett.[?Azonban midőn a leg­közelebbi zsinat a nagy egyháza­kat mintegy kisebbekké alakulás­ra kényszerítette, akkor egyhá­zunk — úgy látszik az újítástól való természetes félelem miatt eltért a kitűzött céltól és nem szervezett kissebb gyülekezeteket, hanem paróchiális köröket alko­tott. Ez a szervezet azonban nem felel meg annak a nagy célnak, melyet egyházunk a templomok építése alkalmával maga elé ki­tűzött és a miért annyit áldozott, mert a paróchiális körök taná­csának nincs elég önnállósága. Minden működése jelentések meg­hallgatásában, azok feletti tanács­kozásban és javaslatok tételében áll. Azonban a paróchiális kör valamely hőn óhajtott kívánságá­nak, az egyház többi részének érdekében megtagadása elégedet­lenséget szül a parochiális tanács tagjaiban és előbb-utóbb az egy­ház szétválására vezet. Ilyen kilá­tás mellett nem célszerűbb e most nyugodtan végezni el e nagy kö­rültekintést és egyező akaratot feltételező munkát, mint akkor az elégedetlenség által felzavart kedélyekkel tárgyalni ez ügyet ? Azt hiszem nem szorul bő­vebb indoklásra az az állításom se, hogy az egyházi ügyek iránt való érdeklődés fokozódik az önnálló egyházakban. Erről kü­lönben mi, az új templomok mel­let szolgáló lelkészek tanúságot is tehetünk. Az önálló egyházakká alaku­lás új, eddig igénybe nem vett erőket gyűjt egyházunk szolgá­latába. Az egymás mellett élő gyü­lekezetek nemes versenye csak áldásos eredményt hozhat a gyü­lekezeti életbe. Mindenik egyház a mutatko­zó szükséglethez képest megfele­lőbben­­ intézkedhet, mert nem köti meg kezét az egyház más részeire való tekintet. Végül mint döntő érvet em­lítem meg dr. Erőss Lajos püs­pökünknek ide vonatkozó eme nézetét: »Egy 60—70.000 lelket számoló svájci városban (Basel) lehet mondani minden 1500 lé­lekre egy lelkipásztor esik s azok igy is csak in in spirituálikus foglalatosak. Müchenben meg van jelenleg 240 róm­ kath. pap, úgy hogy a hívek közül egyre alig jut ezer lélek. És mi . . . Mi egymagunk küzködünk hét, tíz­ezer lelkes, nagy Babylonban ! Erről a keserves állapotról nem is akarok bővebben beszél­ni, csak annyit jegyzek meg, hogy aki nálunk a nagy egyház­­községek felosztásának és a lel­készek szaporításának égető szük­ségét be nem látja, az vagy vak, vagy rosszakaratú ember.» Az önálló egyházakká szer­vezkedés maga után vonja az ön­álló egyházmegyévé alakulást is, mert ha azt akarjuk, hogy ez ala­kulás a tervezet szerint hajtassák végre, akkor egyelőre legalább egységes terv szerint kell az el­ső berendezkedést végrehajtani, ezt pedig csak úgy vihetjük ke­resztül, ha a felügyeletet gyakor­ló egyházmegyei közgyűlés min­den tagja ismeri a döntés alá kerülő határozat következmé­nyeit. Az egyházmegyévé szervez­kedést a közös érdekek helyes képviselése és az egyes gyüleke­zetek igényeinek összhangzó és gyors elintézése is így kívánja, így óvjuk meg és így biztosítjuk e nagy egyházközség együvé tar­­tozandóságát és így biztosítjuk e nagy egyházközség együvé tarto­­zandóságát és igy lesz annak be és kifele, lent és fent nagyobb súlya, mint valaha« ... HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ___________________ 1912 szeptember 1 Vizet Vásárhelynek! Vezessék a város alá a Tiszát. Most, hogy a kisvasút ügye végre dűlőre jut, ismét felmerült egy régi eszme, melyet tiz évvel ezelőtt egy nagytekintélyű pesti mérnök vetett fel. Tanulmányozván Vásárhely terepviszonyait, igy nyilatkozott: — Nem helyesen cselekszik Vásárhely, hogy a Tisza vizét ki­használatlanul hagyja elfolyni. Mennyi energia, mennyi pénzér­ték, mennyi élet vesz el ezáltal. Ha a város alá vezetnék a Tiszát, kapna a város olcsó vízi utat, fellendülne a haltenyészet és a csatornák révén százezrekkel emelkedne a földek hozamértéke , így beszélt a mérnök. Meg­mondotta azt is, hogy 2 millióba kerülne ez, de alkalmas időben adná esetleg az állam ennek az összegnek felét, vagy talán az egész összeget is. A mérnök szava most visz­­hangra talált; most ismét, mint halljuk, mozgalom indult meg a bizottsági tagok között, hogy m­ilyen irányú tárgyalást kezdjenek a törvényhatóságban. Nem mondjuk, hogy hama­rosan megoldást nyer ez a kér­dés. De hogy felszínen tartása helyes, az bizonyos. Vásárhely jövő nagy tervei közt elsőrangú fontosságot kell ennek a kérdés­nek tulajdonítani. — A beteg vezér, Justh Gy. betegen fekszik tornyai birtokán. Tegnap Hercog egyetemi profesz­­szort hívták hozzá, aki „vérboru­­­lást“ konstatált. Péntek este az a­­ hír terjedt el, hogy szélhűdés érte­­ volna a vezért, ez azonban csak kisfokú vértódulásnak bizonyult. Bíz­nak hamarosan való felépüléséhez.­­ Az ellenzéki lapok érthető ér­­­­deklődéssel írnak a beteg vezérről , s azt szeretnék, hogy az egész­­ nemzet ezzel a nagy aggodalom­­­­mal állná körül a vajda betegágyát.­­ Azt mondhatjuk, hogy sokkal több­­ reverenciával van a munkapárt, mint Strasszer féle merénylet után az ellenzék.­­ Özv. Rostás Istvánné pósahalmi­­ 110 hold földjéből 50 hold kisebb­­ részletekben is haszonbérbe, — a­­ többi pedig felesbe kiadó. Értekezni IV. Könyves­ u. 9. sz. alatt. Katonailag Békésben. Táborgyűrü Mezőhegyes körül. Fölvonulnak a horvátországi ezredek is. Északi és déli seregei, gya­logos és lovas ezredei a próba­­háborúnak, egymásután vonulnak mostmár a­­ királygyakorlatok színterének a közelébe. Békés megyében és Csanád megye egy részén immár katonavilág ural­kodik. Lázas izgalom tartja fog­va a városok és falvak lakóit, pláne ahol rövidebb-hosszabb időre állomásoznak a legkülön­bözőbb fegyvernemekből való ez­redek. Temesváron keresztül külön­ben az utóbbi napokban nagyon sok olyan csapat vonult át a­ ki­­rálygyakorlatok színhelyére, ame­lyek nem tartoznak sem a hete­dik, sem a tizenkettedik hadtest­hez. Horvátországi honvédezre­­dek, továbbá Budapestről meg Zágrábból való csapatok is vo­nulnak a hadgyakorlatokra. Ezenkívül még újabb csapa­tokat is várnak a budapesti ne­gyedik és a zágrábi 13. hadtest­től. Ez a nagyarányú csapatössz­­pontosítást arra magyarázzák, hogy megváltozott a had­vezető­ség eredeti terve, amely csak a temesvári és nagyszebeni had­testek mozgósítását célozta. Eddig az volt a hivatalos értesítés, hogy a nagygyakorla­tokon a temesvári hetedik had­test és egy közös és honvédcsa­patokból kombinált harmadik hadtest vesznek részt. És ha most mégis úgy áll a dolog, hogy négy hadtestparancs­nokság csapatai jelennek meg a mezőhegyesi hadgyakorlatokon, akkor az idei királygyakorlatok­nak még nagyobb fontosságot kell tulajdonítani az eddigieknél. A próbaháború északi serege a hetedik hadtest már közvetlen közelében jár a királygyakorla­tok színterének. Békéscsaba környékét lassan elárasztják a hetedik" hadtesthez tartozó csapatok, amelyeket hosz­­szabb-rövidebb időre szállásolnak be Békéscsabán, Békésgyulán, Orosházán és a kisebb községek­ben. Dél felől és Erdélyből a nagyszebeni tizenkettedik hadtest felvonulása tart époly impozáns arányokban, mint az északi se­regé. A déli hadtest egyes csa­pattestei már a királygyakorla­tok vezérletének, főhadiszállása közelében, Mezőhegyes mellett táboroznak. A szegedi és szabadkai gar­­nizonok nagy része ezidőszerint Csorváson, Orosháza közelében­­ állomásozik és gyakorlatokat­­ folytat. Még néhány napig ma­­­­radnak ott a szegedi katonák, azután közelebb vonulnak Mező­hegyeshez, ahol most már tarka és zajos katonai világ van. A napokban már fölvonulnak a megerősített és külön kivezé­nyelt csendőrörsök s megszállják Mezőhegyest és környékét. Hízónak való süldők és két öreg­­ koca van eladó. II. kér. Halász-u. j 24­. sz. a. 701­­ I. kér. Szigligeti-utca 11. sz. a. 1000 drb új vályog van eladó 789­­­3 szobás lakás mellek épületekkel­­ szeptember 1-ére kiadó. Kaszap-u. j 16. sz. a. 783 E­lfutott a sárga autó. A tavasszal, egy piaci napon hatalmas sárga automobil szá­guldott végig a vásárhelyi fő­utcán. Mivel meg nem engedett sebességgel ment, a vámnál fel­tartóztatták. Az autó az orosházi Gémes malom tulajdonosáé volt, Rimler Imre soffőr vezette. A rendőrség megindította ellene az eljárást. A rendőrség sokáig parla­­mentirozott az orosházi elöljáró­sággal. Egyszer azután eltűnt a soffőr. Hiába keresték, sehol sem tudtak róla. Ez alapon a sárga autó ki­futott a következmények terhe alól . .. Színház,­ ­ Kállay Jolán ünnep­lése. Szokatlanul szép est volt pénteken a színkörben. Kállay Jo­lán, a­kit becéző szeretettel várt a vásárhelyi publikum, — ezen az estén mutatkozott be. Finom Ru­­zsit adta, ezt a szerepet mintha ne­ki kreálta volna a szerző. A szín­ház zsúfolásig megtelt. Mikor Kál­lay Jolán a színpadra lépett, perce­kig megakadt az előadás a tapsor­kán és az éljenzés miatt. A nagy művésznő könyezve köszönte meg a ritka melegségű ovációt. Műsor: Vasárnap d. u. Leányvásár operette. Vasárnap este először A nemzetes asszony (Páros bérlet.) Hétfő Felhő Klári népszínmű (Zóna.) Kedd Berkovics és társa Ope­rette először. (Páratlan bérlet.) Szerda Berkovics és társa operette. (Páros bérlet.) Csütörtök A nagymama ope­rette először. (Páratlan bérlet.) Péntek A kis gróf operette (utolszor.) (Zóna.) Szombat Éva boszorkány szín­mű újdonság, a bpesti Nemzeti színház műsorából. (Páros bérlet.) — A rablólovag. Szombaton este telt ház előtt ment Biró Lajos kitűnő színműve, rendkívül jó összevágó előadásban. Beregi Sán­dor Kürt szerepében brillírozott, Várnay László gróf szerepében volt kitűnő. Kápolnay Juliska Anna szerepét, Kesztler Ferenc gróf sze­repét játszotta kifogástalanul. A kö­zönség soraiban csak az elismerés hangját lehetett hallani. Az erkély előadás alatt egy kissé hangos volt. Vasárnap d. u. a Leányvá­sár operette megy utolszor az idényben a főszereplők: Rontay Dióssi, Huszár, Győző, Várnay, Polgár. Este a nemzetes asszony Géczy István új népszínműve ke­rül bemutatóra, a főszereplők Novák L. Heppesné, Dr Beregi, Kesztler, Delli, Polgár, Várnay, Győző. Hétfőn Felhő Klári énekes népszínmű kerül színre, Kállay Jolánnal a címszerepben. A jövő héten kerül bemuta­tóra »Berkovics és társa operette és »Éva boszorkány» színmű.

Next