Hódmezővásárhely, 1912. november (42. évfolyam, 261-286. szám)

1912-11-01 / 261. szám

e­ kintettel — az eddiginél magasabb kamatokat fizessenek. Hosszas tárgyalás után végre megállapodott a pénzintézetekkel a kamatok ügyében. E megállapodás szerint a vá­rosi betétek után folyó évi július 1-től kezdve negyed százalékkal magasabb kamatot fizetnek a pénz­intézetek, a felmondás nélküli visz­­szaszámolásnál 75 századrész per­­centet számítanak a bankok. Utca a Wilheim telken át. Másfél év óta folyik már a Wilheim féle, úgynevezett régi kórházi telken a vásártérre terve­zett utcának az ügye. Legutóbb már annyira közeledett az alkuban egymáshoz, a város és a cég, hogy végre remélni lehetett a végleges rendezést. A­mi meg is történt. A cég hajlandó volt az utcá­hoz szükséges 247 öl területet a városnak négyszögölenként 15 ko­ronáért eladni, viszont a 305 öl területért négyszögölenként 40 ko­ronát fizetni. Névszerinti szavazás után a cég ajánlatát a közgyűlés 7 szótöbbséggel elfogadta. Ezzel egy egész utcarész régi kívánságát vitte teljesedésbe a város és a cég áldozatkészsége. Mikor a szen­vedély az ár. 11 óra körül járt az idő, a­mikor a költségvetés tárgyalására került a sor. Először általánosság­ban kellett az összeállításról nyilat­kozni. A vezérszónok, dr Endrey Gyula emelkedett szólásra elő­ször. Általánosságban nem kifogá­solja a költségvetést, azonban a családi pótlékok beállítása ellen til­takozik. Elismeri, hogy az új vá­rosi törvény ezt előírja, de a ta­nácsnak a közgyűlés tudta és uta­sítása nélkül ezeket a költségvetésbe beállítani nem lett volna szabad. Ezt kikéri magának, mert ez a köz­gyűlés joga. Szerinte nem is jár mindenki­nek családi pótlék. Például az ügy­védek, orvosok és azok az egyének, a­kik nem kizárólag városi fizeté­sükből élnek, sem törvényes, sem méltánylási alappal nem bírnak a családi pótlékhoz. És más baj is van. Akadtak olyan hivatalnokok, a­kiknek volt arcuk családi pótlékra jelentkezni olyan gyermekek után, a­kik sem fiuk, sem fijuk. — Ki az, tessék megnevezni ! Kiált közbe Berecki Imre Kun párti városatya. — Nem­ személyeskedem ! Fe­lelt rá Endrey. Hanem az egész javaslatot visszaadjuk a tanácsnak. Tárgyalja le egy bizottsággal, kik­nek jár hát valóban a pótlék. Majd a novemberi közgyűlésen határo­zunk. Kezdett a hangulat viharos lenni. Spilka Antal közbeszólt: — Ne személyeskedjünk, ma­radjunk a higgadt tárgyalásnál! — Jó ! Szólt Endrey. De én még­sem fogadom el a javas­latot. Spilka Antal, még előbb el­nöklő főispán tartott higgadt, felvi­lágosító beszédet. Majd dr Halász Manó emelkedett szólásra. A tárggyal kapcsolatban rá­mutat arra az önérzetet bántó mo­dorra, mellyel a közgyűlésben a tisztviselők ügyeit intézik. Folytonos szapulás a hivatalnok bére és szol­gai megaláztatás a szerepe. Úgy adja neki a közgyűlés a kijáró, megérdemelt fizetést, mintha borra­való, mintha alamizsna volna az. Rámutat arra, hogy a fixből élő latáj­er helyzete nem fogható össze az önálló gazdáéval vagy kereske­dőével. A nagyhatású beszédet tapssal fogadták. Balogh Sándor ezzel, a latáj­er osztálylyal szemben a „paraszt osz­tályt“ állítja szembe, úgy tüntetvén fel a dolgot, mintha csak az fizetne adót s a hivatalnok csak rajta élős­­ködnék. Nagy felzúdulás támadt erre, elnöklő főispán csillapította le a ke­délyeket, rendreutasítván a felszó­lalót. Dr. Csáky Lajos t. fő­­ügyés szólalt fel ezután, majd is­mét Endrey, a­ki szemére hányta a tisztikarnak, hogy a fizetések meg­szavazásánál betolakodott a terem­be. Dr. Soós István lángbaborult arccal tiltakozott a sértő kifejezés ellen. Ismét a főispánnak kellett közbe lépni. Mérsékelő szavai után a családi pótlék ügyét a novemberi közgyűlésre tűzték ki. A költségvetést délutáni ülésé­ben tárgyalta a bizottság. A tárgya­lás simán ment. Egy tételt akart törölni az Endrey párt, a dijnokok 6000 koronáját. Mindkét részen 22­22 szava­zatot adtak le. A kérdést az elnök­ döntötte el a tétel meghagyásával. A pótadót 75 százalékban álla­pították meg. A közgyűlés délután fél 6 óra­kor ért véget. Egyenlő szavazat. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1912. november 1 ■rf&aats. s­mat*. Ne vegyen, ne rend­eljen öltönyt, vaglánt, téli­kabátot, női felöltőt, vagy gyermek­ruhát, addig, mig-----­Dán Arthur ezelőtt HOLTZ­EH KÁLM. Fia dúsan és a legelegán­sabb árukkal felszerelt raktárát meg nem tekinti Külön mérték osztály. Ver­senyáruház (Zöldség-piac, Szilágyi házban.) j­0 . k Férfi kalap K 1­50 fillértől . Női, férfi és gyermek cipőből nagy raktár.­­ Kötött kabátok és mellények minden árra I v 1 drb férfi ing (fehér, jó­­ Fiú ruhák divatos kivitelben. j Gyermek karakül-kabátok, főkötők és j­ó minőség 2'40 fillértől j 1 drb­ hímzett női ing ki­­j sapkák. j 1 drb férfi harisnya (téli) —’34 fillér ^ ; tűnő minőség 3‘— korona ! Leányka sapka berliner és vattelinból. Divatos nyakkendők —'34 fillértől ! 1 drb groth vagy schifon ! Téli trico ingek és nadrágok nagy vá- T Szép gallérvédők —70 » alsó szoknya 2’50 » lasztékban. Ruhadiszek, csipkék, szál­ f Férfi és gyermek sapka j 1 pár női téli harisnya tagok és minden rövidáru cikkek leg­téli —'60 »­­ (fekete és színes) * —­’SS fillértől olcsóbb árakban vásárolhatók. Tisztelettel ® Köpper lábravaló V— kor .-tól | i drb divatos kézitáska ^UIz\pkTi verseny S. Gallérok, kézellők legjobb minőségben. I (ridikül) 1‘— kor-tól Ww IMNI a áruhá­z. H Lanyha érdeklődés a mar­had­íjazáson. Kiosztották a jutalmakat ■■ ■ Vasárnap tartotta meg a Gaz­dasági Egyesület a szokásos szarvasmarha díjazását lanyha ér­deklődés mellett. A gazdák jóval kevesebb állatot mutattak be mint tavaly és a qualitás is alatta volt a múlt évinek. A­minek főkép­pen az előző napi késő éjjelig dühöngő vihar lehetett az oka, ami miatt a messzebb fekvő ta­nyákról nem tudták felhajtani az állatokat. Másrészt tudunk sok gazdá­ról, akiknek kiváló állataik van­nak és még­sem mutatták be azokat. Ami elég sajnos, mert miként Lázár Lajos elnök a bí­rálat kihirdetésekor a közönség­hez intézett buzdító szavaiban kijelentette, nem lehet a gazd. Egyesület által hozott nagy áldo­zatoknak az a nevelő hatása, me­lyet attól elvárnak, mert alig akad még néhány vármegyei gazd. egyesület, amelyik oly nagy díjakat tűzne ki, mint a mi egyesületünk. Természetes, hogy a földmiv. kormány nagyobb segélyére sem számíthatunk, ha az érdeklődés a mostanihoz hasonló lanyha lesz a jövőben is. Reméljük, hogy a gazdasági egyesület az álattenyésztés érde­kében teljesített nemes és nagy anyagi áldozattal járó törekvését gazdaközönségünk méltányolni fogja. A bírálat eredménye a kö­vetkező volt. A bírálat két csoportban tör­tént. Az egyik bíráló bizottság Vékony József elnöklete alatt Nagy Kardos József, Lázár Lajos Tóth Sándor és Pákozdi László kir. biz. tagokkal a magyar fajta szarvasmarhákat bírálta meg a következőleg: I. A 2­5 éves bikák részé­re kitűzött első dijat 150 koro­nát Lukács László 14-es sz bikája nyerte. A 2-ik díjra alkalmas ab­szolút tenyészértékű állat nem lévén, a díjat a bizottság nem adta ki. A 3-ik díjat 70 koronát Vig Mihály 1-fő számú bikájának adta a bizottság. II. Az 1 éves bikák részére kitűzött első díjat 80 koronát nyert a 20-ik számú bika tulaj­donos T. Kovács István. A 2 ik dijat, 50 koronát pedig Zsarkó Sándor 20­ sz. bikája. III. A magyar fajta fias te­heneknél három kiváló tehenet talált a bizottság az első díjra érdemesnek, még pedig T. Szűcs József 19. sz. T. Kovács István 3. sz. tehenének díszoklevelet és ugyancsak T. Kovács István 4. sz. tehenének 100 koronát. — A második dijat 70 koronát Juhász Imre 17. sz. tehene nyerte. — a harmadik dijat pénzben nem ad­ta ki a bizottság, azonban mint a kiváló tenyészállat díszoklevelet­­ nyert a 16 sz. Juhász Imre tu­­l­lajdonát képező tehén. IV. A 2 éves ma­gyar fajta üszők első diját, 80 koronát Ju­hász Imre 18. sz. üszője, a 2-ik dijat 60 koronát a 8. sz. és a 3. dijat 30 koronát a 7. sz. üszők nyerték, mindkettő Lukács László tulajdona­ ik sifugasi fajtáknál.­ ­ A 2—4 éves bikák első diját megfelelő állat hiányában a bizottság nem adhatta ki. A 2. dijat 80 koronát nyerte Dékány János 21. sz. bikája. A 3-ik dijat 60 koronát Kristó Sándor 16. sz. bikája nyerte. Díszoklevelet nyert Török Imre 46. sz. és Lázár Pe­ren bikája, II. A fias tehenek 60 koro­nás első diját Nyikos Gyula 22. sz. kiváló szép borjúval benntar­tott 5 éves tehene nyerte. — A * 2-ik dijat (45 K) K. Varga Imre­­ 10. sz. 8 éves tehene. A 3-ik di­­­­jat (35 K) Messinger Mór 13. sz.­­ 4 éves tehene. A 4-ik dijat (25­­ K) K. Varga Imre 9. sz. 6 éves j­j tehene. — Az 5-ik dijat (15 K)­­ Messinger Mór 12. sz. 8 éves fias­­­­j tehene nyerte.­­ III. A 2 éves üszők 50 koron­­­nás első diját Blum Adolf 8. sz.­­ üszője nyerte. A 2-ik dijat (40 j K) Viski Sándor 11. sz. üszője,­­ a 3-ik dijat (30 K) Messinger Mór­­ 15. sz. üszője, a 4-ik dijat (20 j K) Halmi József 41. számú üsző­­j­é­je nyerték. — Csoportosan be-­­­mutatott szarvasmarhákért disz-­­ oklevelet nyertek Halmi József­­ és Dezső József. Távirat. Telefon. ! ! — Saját tudósítónktól — Budapest. Október 31 . A Ház ülése. !! Parlamenti őrség. ! & ! Ma ismét komédiát kíséreltek meg Károlyi Mihály és társai. Azon-­­ ban a parlamentet kordon vette kö- ' rül.­­ A néppárti körből Károlyi Mi­­j­­­hály automobilon ment megnézni,­­ j van-e őrség. Mikor látta, visszatért,­­ j A Házban benyújtották a par- . f­lamenti őrség javaslatát. Kinyomat- t­­ák és kiosztják. Ez volt a mai­­ j határozat. Élet és halál j e j­e 1 kérdése a töröknek a döntő ütkö-­­ zet. Ha győz, akkor él, ha elbukik,­­ s vége az ozmán birodalomnak. De a vége az európai békének is. Ma kedvező hírek érkeztek. A döntő csatában a bolgárok hátrálni kezdettek, a török új erővel tört­­ előre. A harc pár nap alatt dől el. , Bolgár győzelem­­ hírét hozza este a táviró, a távirat­­ azonban Szófiában kelt, tehát nem­­ hitelesen .

Next