Hódmezővásárhely, 1913. január (43. évfolyam, 1-27. szám)
1913-01-01 / 1. szám
2 1. 900.000 választó. A javaslat alapján a választók száma mindenesetre megüti az 1.900.000-et. A jövendőbeli választóknak ez a száma Magyarország 18 millió 264.533 lelket tevő összes népességének 10 °/o-át teszi, míg a jelenlegi választók csak 59 %át. Ha a jelenlegi javaslatban megállapított korhatárt vesszük alapul, a 30 éven felüli írni olvasni tudó magyar állampolgárnak jövőre már 673%-a, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, míg jelenleg csak 350 °/o-a van-e jognak birtokában. Jogegyenlőség. A tervezett parlamenti reform a magyar állam hagyományos szabadelvűségéhez híven a jogegyenlőség alapján áll s egyetlen olyan kelléket sem állít föl, amely az ország bármely idegen ajkú állampolgára számára elérhetetlen, vagy nehezebben megközelíthető feltételt jelentene. Bármilyen nemzetiségű állampolgár a választói jogot teljesen azonos feltételek mellett szerezheti meg, mint a magyar anyanyelvűek. Befejezésül meg kell még állapítani, hogy e javaslat jóval tágabb keretekben mozog, mint amikőt a miniszterelnök ez év tavaszán terjesztett az ellenzéki pártok elé.*g ... ban a szavazáshoz szükséges dologi berendezések kérdését megoldani. De a mélyebben fekvő feltételek is inkább megtalálhatók a nagyobb városban ahhoz, hogy a titkos szavazás betöltse hivatását. A választás decentralizálása. A választókerületeknek és azok székhelyének megállapításáról külön törvény fog rendelkezni. Ezt a külön törvényt az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénnyel egyidejűleg kell majd kihirdetni. A két új törvény közt fennálló szerves kapcsolat a junkumot természe- tessé teszi. A választókerületek új beosztására vonatkozó tör- vényjavaslat benyújtása a lehe- tőséghez képest mielőbb, de mindenesetre oly időben van tervbe véve,hogy mindkét törvény mindkét törvény megalkotása és , kellő időben való életbeléptetése biztosítva legyen. A javaslat decentralizálja a választási eljárást, amennyiben a választókerületeket szavazó körökre osztja. A szavazó köröket úgy kell megállapítani, hogy minden r. t. város és lehetőleg minden olyan nagyközség és körjegyzőség, amelyben a választók száma az egy ezret meghaladja, külön szavazókört alkosson. A nők követelése. A törvényjavaslat a választói jogot csak a férfiaknak kívánja megadni. — Nem azt jelenti ez, mintha ez a kormány a nő közéleti szereplésének jelentőségét alábecsülné. — A miniszterelnök kifejti az indokolásban, hogy nagy súlyt helyez a nő közreműködésére, különösen a szociális gondoskodás, az emberbaráti intézmények, intézkedések terén, ahol a nő valóban megbecsülhetetlen részese és munkatársa nemcsak a társadalmi tevékenységnek, hanem a modern irányban fejlesztendő közigazgatásnak is. Az egész magyar jogfejlődés is a nő megbecsüléséről tanúskodik. De amidőn olyan nagy új választóközönséget kell a legfontosabb politikai jog gyakorlásába belenevelni, amely azonban rövid idő alatt megközelíti a mait, nem volna időszerű az átmenet megrázkódtatásait azzal fokozni, hogy a politikai küzdelmekbe épen most belevonjuk a nőt is. Titkos szavazás. 3 A javaslat behozza a titkos szavazást Budapest székesfővárosban és a törvényhatósági joggal felruházott városokban s a titkos szavazásra olyan eljárást kíván megállapítani, amely a titkosság kijátszását jóformán lehetetlenné teszi. Senki sem tudhatja meg, hogy a szavazó a szavazóhelyiségben neki átadott, át nem látszó borítékba, abba a külön helyiségbe, ahova senki nem követheti, a jelölteknek ott fekvő szavazólapjai közül melyiket helyezi. Bizonyos azonban, hogy a szavazásnak ez a kifogástalan technikája ügyességet és élelmességet kíván. Mindez a nagyobb, fejlettebb város lakosságánál sokkal inkább megvan, mint a falu és kisváros átlagos közönségében. Épp ugy könynyebben lehet a nagyobb városa HÓDMEZŐVÁSÁRHELY .... 1 ...... . Háború a tavasszal ! Királyunk bölcs mérséklete biztosította egy időre az európai békét. A vész felhője egyelőre elvonult fejünk fölül. A csapatok azonban még mindig felkészülve állanak a határokon, mert az ellenség nem akar leszerelni. Mintha várna valamit. Ugyanis még mindig bízik a muszka segítségében a szerb. És az orosz, — folytonosan tagadja ebbeli szándékát, — állandóan biztatja a szerbeket és hadait készítgeti elő a nagy mérkőzésre. Csak rebesgetik még, de a jelek megerősítik a feltevést, hogy a tavasszal újabb komoly bonyodalmakra van kilátás. Ezt látszik igazolni az is, hogy Szerbiával a tavaszra halasztották a prizrendi affér végleges elintézését. Az optimizmusnak tehát nem sok helye van. Jobb elkészülve lenni és nem bizakodni nagyon a békében. A muszkaországi események mást bizonyítanak. Endre Béla festőművész gyűjteményes kiállítása és a művészek majolika kiállítása nyitva délelőtt/ óráig, d. u. . amig , fögvmn, tarhacsarfiskálistv Belépő-díj 30 fillér! A Ház ülése. Szilveszter napján tartotta meg históriai ülését a magyar képviselőház. Lukács László miniszterelnök ma nyújtotta be a választójog reformjáról szóló javaslatot. Már 10 órakor élénk volt az élet a Ház körül. Justhékat nem lehetett látni sehol. Mint az ördög a tömjéntől, úgy füstölögtek el attól a javaslattól, melyből 2 évig élősködtek, de amely sohasem volt előttük cél. Fél 11 kor nyitotta meg az ülést Tisza István, 120 honatya volt jelen. A javaslatot kinyomatták s kiosztják. Az ellenzék a Székely Ferenc kilépésén lovagol most. Kiderült, hogy ez is csak koalíciós füllentés. Vadászterületek bérbeadása. Tájékoztató hiredetmérgy. Mint ismeretes, a novemberi közgyűlésen került szóba a vadászterületek bérbeadása. A tárgy nagy vihart szült. A fehér kis tanyák népe azt akarta, hogy szabad vadászterület legyen a vásárhelyi határ. Ebből persze — a törvény rendelkezései miatt — semmi sem lett. Annyit azonban mégis kicsikart a hangos társaság, hogy a szőlőhegyeknek csúfolt területeket mentesítette a város. A bérletről teljes tájékozódást nyújt az alábbi: 1 506—1912. I. 1» Hirdetmény. A városi tanács 17450—912. számú megbízó határozata alapján közhírré teszem, hogy Hódmezővásárhely határában levő és összesen 23 résztélre felosztott községi vadászterületek az 1913. évi február hó 1-től, 1919. évi január hó 31-éig bezáírólag. 1913. évi január hó 16-án , és esetleg folytatva 17-én is délelőtt 9 órától kezdődőleg, a székház közgyűlési termében • nyilvános szóbeli árverésen haszonbérbe fognak adatni. Megjegyeztetvén, hogy az egyes birtokosok által a törvé- • nyes módon önálló vadászterü letekké alakított területek a bér- let tárgyát nem képezik. A községi vadászterületek felosztása a következő: I. a régi szegedi úttól, vagyis a sártó töltéstől a mindszenti útig terjedő területek. II. a mindszenti úttól a szentesi útig terjedő területek. III. a szentesi úttól rárósi útig terjedő területek. IV. a rárósi és kutasi utak által, valamint az I-ső, vagyis a szerháti iskola mellett elvonuló kereszt ut által határolt és a váráros felől eső tanyai területek. V. ugyancsak a rárósi és kutasi utak által, valamint a most említett keresztut által határolt és a puszta széléig terjedő tanyai területek. Vi. a rárósi és kutasi utak folytatólagos irányai között eső tanyai pusztai területek. VII. a kutasi és csomorkányi utak között eső tanyai területek, a kútvölgyi állomáshoz nyitott uj kereszt útig. Vili. a kutasi és csomorkányi utak között eső tanyai területeknek a kútvölgyi állomáshoz nyitott uj kereszt úttól a puszta széléig terjedő területek. IX a kutasi és csomorkányi utak folytatólagos irányában a Sámson—orosházi útig terjedő pusztai területek. X. a Sámson—orosházi úttól a földvári határig terjedő pusztai területek. XI. a csomorkányi és Erzsébet utak közötti területek beleértve a pusztai részt is, XII az Erzsébeti úttól a rácutig terjedő területek. XIII. a rácuttól a makói útig XIV. a makói úttól a kopáncsi földekig eső területek. XV. a kopáncsi terület, ezen területekből kivétetik azonban a Vásárhely—szegedi vasúti töltés által lemetészett délről a vasúti töltés, nyugotról a 89. sz. vasúti őrháztól a bodzási töltésig vezető lénia út és keletről a kopáncsi I-ső dűlő által határolt háromszögben végződő rész. XVI. Az uj és régi szegedi utak közötti területek, vagyis Terehát. XVII a város városi birtoka, XVIII. a város körtvélyesi birtoka. XIX. a város szikáncsi birtoka, melyhez csatoltatik még a gróf Károlyi nemzetiség által egyeseknek apróbb részletekben eladott mészárszék szikáncsi területei is. XX. a város atkai birtoka, XXI. a Tiszántúl eső atkai terüla. XXII. a Gróf Károlyi Antal által egyeseknek eladott nagyszigeti terület. XXIII. a tói rész, melynek határát nyugaton a 89. sz. őrháztól a bodzásig vezető lénia út, északa a régi szegedi út illetve a hódtói csatornának a Tarjánvégül a vasúti töltésig terjedő részt, délről pedig az államvasutak töltése képezi. Kikiáltási ár minden egyes vadászati területre az eddig fizetett haszonbér, bánatpénz a kikiltási ár 10°/oka. Utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Hunvásárhely, 1912. évi dec. hó 30-án, Bereczk Pál s. k. gazd. tanácsnok. 1913 január 1 lakodalmi- | I I meg kaptam 1 A jogot!] . Midőn ezt tisztelettel tudomására hozom a n. é. || közönségnek s jó ismerőm őseimnek, ajánlom tágas, || szép helyiségemet báli és JÉ