Hódmezővásárhely, 1913. március (43. évfolyam, 52-76. szám)

1913-03-01 / 52. szám

2 1200 korona ért hozzájárulást és az elnöknek járó 700 korona tisz­teletdíjat ajánlja fel a régen várt ipari szaklap létesítésére. A gyanúval szemben ezennel kijelentem, hogy igenis tettem ezt a kijelentést, illem is a szavamat. Igazat mondott a Hódmezői Vásárm­­ly szerkesztője. Sőt nem is mondta el mind, amit én mondot­tam. Az én programom nyílt, nyi­tott könyv. A­mit adok, a köznek adom, adtam is, adok is többet. Nem dicsekvésül mondom, hanem azért, mert provokáltak rá. Egyelő­re ennyit különben ma, szomba­ton este 8 kor az Iparegylet nagy­termében, pártom felhívására meg fogok jelenni és nyilatkozom prog­ramomról. Tisztelettel: Kalmár Zsigmond." Debrecen és Vásárhely. Parochiális korok. IL De álljon akármilyen tágas tágas nagy templom két parochiá­lis kör közös használatára, mégis természetes lesz a törekvés mind­egyik kör részéről arra, hogy a­mint lelkésze külön van, úgy kü­lön legyen temploma is. Nálunk a templom­építést még mindig úgy ítélik meg, mint aránytalan nagy anyagi áldozatot. Holott szép re­formátus templomot, gazdag és előkelő egyházközséghez is méltót, lehet építeni túlságos megterhelte­­tés nélkül is. Ékes példái ennek a hódmezővásárhelyi egyházközség újabb templomai, a­melyek közül a tabániról egy budapesti theoló­­giai tanár azt mondta előttem, hogy az újabb magyar református templomok között nem látott hozzá hasonló sikerült alkotást; a susáni meg engem valósággal elbájolt ki­csiségében is művészi szépségével. Pedig ezeknek a templomoknak egyike sem került mindenestül sem 70 ezer koronánál többe. Azt gondolom, nagyon elhi­bázott lépés volt, hogy a debreceni egyház nem élt az egyházi tör­vényben biztosított lehetőséggel s nem osztotta magát több külön önálló egyházközségre. Másik nagy egyházunk, a hódmezővásárhelyi, immár rálépett erre az útra, bár eziránt előadott kívánságát az elő­készítés nem megfelelő módja miatt egyelőre — sajnos — nem lehetett teljesíteni. Debrecenben pedig még sokkal inkább megvolnának az elő­feltételek arra, hogy itt 8 is, eset­leg 12 külön egyházközség alakul­jon, ugyanannyi lelkésszel és tem­plommal és együtt megalkossa a külön Debrecen városi egyházme­gyét. A külön egyházközségekre szétosztás és azzal együtt a külön egyházmegyébe egyesülés az álta­lános szabályok szerint is egészen jól megtörténhetik, legfeljebb arra nézve kell külön rendezés, hogy a közös, nevezetesen az alakuló egy­házak közt szét nem osztható va­gyonok kezelése az egyházmegye által miként történjék. Elmondja azután cikkíró, hogy az önálló külön egyházakká ala­kulás miért és mennyivel helye­sebb, szükségesebb és hasznosabb, mint a parochiális körök alakítása. Végre így fejezi be cikkét: Azt fogják mondani, mindez kései harangozás. Én azt hiszem, még most sem késő. Ha ki fog derülni, — a­mi nem sok idő alatt bekövetkezik,­­ hogy a parochiális körök vezetésével nem lehet a kívánt célt elérni, nem a parochiális körbe rendezkedés hibáit kell ke­resgélni, mert ez a rendszer gyö­kerében hibás, hanem át kell térni az önálló egyházközségekké szer­vezkedés útjára, Így vélekedik és teljes meg­győződéssel ezeket mondja a deb­receni egyháznak egy buzgó hive, az egyházkerületi kormányzó főha­tóságnak egy tekintélyes tagja. A mi presbitereink és egyházközségi közgyűlésünk tagjai előtt ugyan­ezeket mondottuk s bizonyítgattuk mi is. A debreceni egyház meg sem kísérlette a több kisebb önálló egyházakká és külön egyházme­gyévé alakulást, hanem csak pa­­rochiális körökre osztotta az egy­házat, azt is csak éppen mosta­nában. Mi a parochiális körök ala­kítását már 1898-ban elkezdtük és 1910-ben teljesen befejeztük, de e fél rendszabály ki nem elégítő vol­tát megtapasztalván, az egyházi törvények útmutatását követve rá akarunk térni a sokkal biztosabban célra vezető útra, a­mely emelte volna egyházunkat olyan magas­latra, hogy valóban „hegyen épített várossá“ lett volna, mely messze­­látás példaként még inkább tün­dökölt volna az egyházi élet fel­virágoztatásnak. (Folyt köv.) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 1©». március 1 Ingben A hódmezővásárhelyi villamos telep a nagyközönség tudomására hozza, hogy a jövőben kisebb la­­­­kásokban magánházaknál általány (pauschál) világítást létesít. Az általány (pauschál) világítás árai: Minden 16 gyertyafényű fém­szálas lámpa után havi 2 K és min­den 25 gyf. fémszálas lámpa után havi 2 K 50 fillér fizetendő. Ezen minimális árakból lám­­pánként még további 50 fillér havi engedményben részesül az, aki 3 év után továbbra is a társaság ál­talány fogyasztója marad" Figyelmet érdemel, hogy a tár­saság az általány fogyasztónak tel­jesen ingyen készíti a villamos vi­lágítási berendezést, sőt egyszerűbb világító eszközöket is díjtalanul szol­gáltat. Bővebb felvilágosítás a villamos telep csillár üzletében (nagy takarék mellet) kapható. Friss macesz (pászka) megérkezett a Deutsch Zoltán csemege üzleté­ fle­t­be és kilónként vtl fillérért kapható . Eladó ház, üzlet és szülő. Deák Ferenc­ utca Il­ik szám alatti ház és pa­perében 2 és fél hold szőlő eladó. Értekezni lehet Simon Vince kór­házi gondnoknál. Kmetykó Károly jobban van. A Kmetykó Károly — volt bankpénztárnok elmeállapotában már­ egy kis javulás állott be. Pár percig egészen értelmesen beszélt. Az ápolót behívta és kérte, hogy kísérjék a főorvos elé. — Tiltakozom a személyes szabadság megsértése ellen ! Nem vagyok én bolond, hogy itt tart­sanak az őrültek házában. Persze egyelőre nem teljesí­ették a kívánságát, mert pár perc múlva már ismét zavarosan, ösz­­szefüggéstelenül beszélt, majd da­­nulni kezdett, rikácsoló hangon, értelmetlen nótákat. Az ebédet fity­málva fogadta. — Mit, gulyás húst adnak nekem ? Pulyka, potyka, az jó sülve. A múltkor is azt ettem. Ma­gam vettem 5 koronáért, a kofának külön 10 fillért adtam, ő se a le­vegőből élt­ Mint most értesülünk, Kmetykó már a múlt héten is követett el abnormális dolgokat. Revolverrel rontott be a Nagy Ernő üzletébe és pénzt követelt. Nagy Ernő nem ijedt meg handabandázásától, szé­pen eltávolította az üzletből Kmety­­kót. Szerdán délben jött Kmetykóra a nagy idegroham. Elszaladt ha­zulról, kiment a nagy állomásra és­­ felszaladt a motoros vonatba. Itt egy utazót összecsókolt, azután lehivta a Baross szállodába, a­hol ingre vetkőzve mulatott. Mikor a rendőrök érte mentek, a Kistópart utcai kapun kiszökött és a vasút töltés oldalában delelt. Majd a für­dőbe ment, itt találták meg. Kmetyket az anyagi gondok, a pere feletti töprengés őrjítette meg. Hónapokra van szüksége, hogy felépüljön. Sorsa iránt általános a részvét. Értesítés. Van szerencsém a n. é.­közön­séget értesíteni, hogy 26 év óta fennálló jó hírnevű kovács üzletemben többféle kész ko­csi van eladó. —Nagy gondot fordítok még a leghamisabb­­ lóvasalásra,­­ mint kiképzett katonai kovács.­­ Kocsikat gyorsan és jutányo­san javítok. Lábasi eke egye­dül nálam kapható. — Kitűnő porosz kályha szenet nagy mennyiségben raktáron tartok. A n. e. közöns. pártfog. kérem ! Kenéz Lajos kovácsmester, gr. Bercsényi-u. HÍREK. — Vásárhely iparos­sal ! Ma, szombaton este 8 órakor az Ipar­egylet diktermében a vasárnapi választás ügyében nagy értekez­letet tartunk. Felkéré­sünkre meg fog jelen­ni közöttüi­uk jelöltünk, Kalmár Zsigmond­ úr is és kérelmü­­­­kre ki­fejti programiját. Erre a gyűlésre úgy pár­tunk t. tagjait, mint Vásárhely egész ipa­rosságát tisztelettel meghívjuk. A Kalmár párt vezetősége. — Megjött az Ipartestü­­let új alapszabálya. Az Ipar­testület módosított alapszabályait a kereskedelmi miniszter jóváhagyva leküldte tegnap a városhoz. Juhász Mihály polgármester — ismervén a nagy várakozást — rögtön kézbe­sítette az okiratot a testület elnök­ségének. Az új alapszabályok sze­rint ejtik meg már a vasárnapi választásokat. Fontos újítások van­nak az új szabályban, most már a pénztárnokot is a közgyűlés vá­lasztja. Szavazati jogot csak az a tag gyakorolhat, a­kinek díjhátra­léka nincsen. Nem elég természete­sen, ha valaki csak az utolsó évi díjat fizeti be, az összes hátralékok dirigálnak. Az új rend a fizetésre szorítás egyik eszköze lesz. — Csülökre proletárok. A szociáldemokrata párt Vásárhe­lyen is úgynevezett sorompóba lépett. Tegnap ezer számra oszto­gatta, szórta a felhívást, melyben a tömegsztrájkot propagálja és ajánlja mint egyetlen orvosságot a népjo­gok kivívására. Szól ez a kiáltvány a munkásoknak, piaci árusoknak és kofanőknek is. Egyúttal a mun­kaadóknak, felhíván őket is arra, hogy ne dolgoztassanak. Hogyan ? Hát csak így bíznak a tisztelt de­mokraták önmagukban és elvtár­saikban, már a munkaadókkal akarják megcsináltatni a sztrájkot? Nem rossz. Majd meglátjuk ked­den, mire válik a vásárhelyi tö­megsztrájk Mert úgy tudjuk, ak­kor kezdik el, azok, a­kik ma sem dolgoznak.­­ A református nőegylet az elmúlt vasárnap tartotta be­számoló közgyűlését, melyen a tagok szép számmal vettek részt. Szép szokása az egyletnek, hogy a gyülését buzgó imával nyitja meg, hálát adva egy év égi segedelméért és kérve azt a további munkásságához is. Majd társelnök beszámoló beszédében meleg szavakban ismertette az egylet nemes célját, mely főkép­pen az egyleti segélynyújtás, de ezzel kapcsolatban az is, hogy tagjait az egyéni könyörületesség cselekedeteire buzdítja és egyhá­zában, ennek intézményeiben va­ló szeretetben nevelje, példaadás­ra serkentse. — E gyűlés 4 házi cselédet is megjutalmazott, ezek : Pinta Zsigmondné 9 év óta hű­séges szolgálója Ménesi Mária, Vasváry Elemérné 6 év óta hű szolgálója Ambruzs Margit, dr. Csolos Gyuláné 9 év óta hű szol­gálója Dezső Eszter és Bakó ír-

Next