Hódmezővásárhely, 1914. február (44. évfolyam)
1914-02-01
1914. Február4-ik évfolyam Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal. Előfizetési dij : I. kerület Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Felelős szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos. Helyben: Vidékre: Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejérváry József: Roth Antal. 1-®°0K ?Hótévre ? Telefon: 85. szám. J | Egész évre 640 K Egész évre 12 80 K Két követet küld Vásárhely. Sándor János belügyminiszter ma nyújtotta be a képviselőházban a választókerületek számának és székhelyeinek a megállapításáról szóló törvényjavaslatot, mely junkumban van a választójogról szóló, a múlt évben szentesített törvénnyel, amennyiben ez a törvény a kerületi beosztás életbeléptetése után lép hatályba. Most már nem találgatás, hanem valóság. Vásárhely két kerületet kap. A ma benyújtott törvényjavaslat a magyar országgyűlés számára 435 választókerületet állapít me, amely szám 22-vel nagyobb az eddiginél. A többlet különösen a városok és a gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából előrehaladottab vidékek javára esik. A városi jellegű kerületek száma 85-ről 105-re emelkedik s ez az emelkedés annál teljesebben érvényesül a fejlődő városok javára, mert míg a javaslat egyfelől szaporítja a fejlődő Városi élet gócpontjain a kerületeket, több olyan kis városnak eddigi képviselőküldési jogát szünteti meg, melynek városi jellege, sem gazdasági, kulturális, vagy nemzetfenntartó jelentősége nemolyan, hogy azt külön képviseletét indokolttá tenné. De másfelől arról is gondoskodik a javaslat, amikor Budapestnek csak huszonkét kerületet ad,noha a javaslatban alkalmazott kulcs szerint a fővárosnak ennél több kerület jutna, hogy bár érvényre juttatja a főváros nagy jelentőségét, ne szállítsa le túlságosan a vidék politikai súlyát. És e tekintetben a belügyminiszter a javaslat indokolásában rámutat arra, hogy a vidékkel szemben annál kevésbbé szabad méltánytalannak lenni, mert Budapest mai nagyságát, hatalmas fellendülését nem csak saját magának, hanem a vidéknek is köszönheti, onnan vonzotta magához, onnan szítta magába erejének, népességének legnagyobb részét. A javaslat tehát ezt a Budapestnek juttatott erőtöbbletet most politikai jogok alapjában részben visszaadja a vidéknek. Különben annál inkább lehet Budapest kerületeinek számát csak tizenhárommal szaporítani, mert a főváros lakosságának a sajtóban, népgyűléseken és különféle szervezetekben úgy is több alkalma nyílik arra, hogy a közügyek viteléhez hozzászóljon, mint a vidéken lakóknak. A törvényjavaslat a kerületek összes számán kívül csak azt határozta meg, hogy az egyes törvényhatóságokra hány választókerület jut s azok székhelye hol lesz. Részleteiben a kerületi beosztást a belügyminiszter rendelettel fogja megállapítani s azt jövőben csak a törvényhozás módosíthatja. Ezt a törvényi felhatalmazást, amelyet a belügyminiszter a javaslat szerint nyer, az indokolás azzal okolja meg, hogy a kerületek beosztásánál annyiféle fontos szempontra, adatra és körülményre kell figyelemmel lenni, hogy mindezeknek az adatoknak felkutatására és feldolgozásába, egy általábanmindezeknek a legapróbb részletekig szakszerű mérlegelést igénylő kérdéseknek tárgyilagos elbírálására olyan nagyobb számú tagból álló testületek, mint aminek a törvényhatósági bizottságok, nem alkalmasak, vagy a munkájuk beláthatatlan ideig tartana. A törvényhozás azonban azzal, hogy az egyes törvényhatóságokat megillető kerületek számát és székhelyét megállapítja, a kerületek részletes beosztásánál érvényesíthető szempontokat lényegesen prejudikál. A javaslat megalkotói csak az egyes területek gazdasági és kulturális jelentőségét, szociális viszonyait, néhol mint méltányossági szempontot, a történelmi fejlődést vették figyelembe s a belügyminiszter a javaslat indokolásában kijelenti, hogy a részletes beosztás elkészítésénél is ugyanez a szempont lesz a mérvadó. Arra is fog igyekezni a belügyminiszter, hogy a választókerületek területileg összefüggő egészet alkossanak. Ez ugyan a szavazás decentralizálása mellett kevésbé fontos, mint a múltban, de mindenesetre helyes arra törekedni, hogy egyegy választókerületben minél inkább homogén elemek kerüljenek össze, lehetőleg olyanok, akik részben eddig is együtt gyakorolták választói jogukat. Márelőbb is említettük, hogy a városi kerületek kisebbek, a vidékiek népesebbek. A kizárólagos városi érdek minél több külön városi kerület alakítását követelné meg, viszont jelentős közérdek az is, hogy a falusi községek ne maradjanak egészen elszigetelve , hogy a nagyobb kulturális és gazdasági fejlettséggel rendelkező városok vezető hatását ne nélkülözzék egészen. A javaslat indokolása kiemeli, hogy ebből a szempontból akkor haladunk a középúton, ha a törvényhatósági városok kerületeinek számát jelentékenyen szaporítjuk, a nagyobb rendezett tanácsú városokat — tekintet nélkül a statuskóira — külön városi kerületekké teszük. Vagy ilyeneküt meghagyjuk, kivételesen ugyanazon vármegye területén fekvő kisebb r. t. városokat külön városi kerületekké egyesit jük, végül ahol vegyes (városi, falusi) kerületeket alkotunk, lehetőleg ügyelünk arra, hogy a városhoz csak annyi falusi község csatoltassék, amennyi a városi elem uralkodó helyzetét nem veszélyezteti. Az idegen ajkú állampolgárok által lakott vidékeknek is az igazság mértékével mérve, minden megkülönböztetés nélkül ad a javaslat annyi kerületet, amennyi az illető területet a gazdasági és kulturális fejlődés mértéke szerint megilleti. Az erdélyi részeknek a javaslat aránylag több kerület juttat, mint amennyi a javaslat kulcsa szerint esnék azokra a törvényhatóságokra, de ezt — szemben a számtani műveletekből levezethető rideg következtetésekkel — Erdély történelmi múltja és mostani jelentősége egyaránt indokolttá teszi. A végleges megállapítás szerint Vásárhely két kerületet kap. Csongrád vármegyének marad 4 követe, Szeged 3 követet kap, Debrecen szintén bár ma. Sajnálom azt a nőt. Zichy gróf a nőmozgalomról. A Tisztviselőnők évi gyűlésén nagy beszédet mondott a feminizmusról gróf Zichy János. Az érdekes beszédből közöljük az alábbi részeket: Nagyon szépen hangzanak a bársonyban született és az ott élő némely teoretikusok frázisai, melyek azt hirdetik, hogy a nő legyen hitves és anya. Aláírom, hogyez az első hivatása. De ehhez szükséges a hábérestárs is és ha ez bármily oknál fogva nem jelentkezik vagy késik, az élet rohanó árja nem áll meg. — Én nem félek attól, hogy a szabadság lelvonja a nőket a természetes élet hivatásuktól.. De attól, hogy ha nincsen sémiim, a mi a családi élet melegét pótolná, elzüllik a nő. Már pedig ami a házi tűzhelyet — ha nem is pótolhatja — de helyetesítheti, az csakis a tisztességes munka. — Sajnálom azt a nőt, a ki legszebb éveit, melyek az anyaság, a hitvesi szeretet számára vannak úgyszólván teremtve,nehéz munkában kénytelen eltölteni, de semmi sem emel fel jobban, mintha éppen ilyen nőt látok dolgozni a mindennapi kenyérért, ha látok fáradozni oly nőt, aki a maga szépsége és fiatalsága révén henyélve is megélhetne, akinek talán egy mosolya is elég lenne arra, hogy megváltsa magát a munkától. — Ebben a sajátságosan perverz világban, a melyben a munkátlanság az erkölcstelenséggel párosulva gyakran valósságos orgiákat ül, melyben Remek farsangi blonzok sarmöz, brose és crepponbél denevér szabás SINGER FERENC divatáruimban Hunvásárhely görög egyház palota. Saját műterem. Leszállított olcsó árak! Orosháza csirkepiac