Hódmezővásárhely, 1914. május (44. évfolyam)

1914-05-02

2 Szeged a főispánról. Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottsága teg­nap és ma tartotta meg havi rendes közgyűlését. Az előkészí­tő tanácsülésén ez alkalommal első ízben elnökölt a mi mesz­­sze kimagasló értékű főispá­nunk. Ebből az alkalomból az egyi­k szegedi lap — a szegedi köz­vélemény elismeréseként a kö­vetkezőként emlékszik meg fő­ispánunk első szerepléséről: A város tanácsa Cicatricis Lajos dr. főispán elnöklésével ülést tartott, a­melyen a köz­g­űlé­s ügyeit készítették elő e­nnek a tanácsülésnek a for­­mai érdekességén kívül, amely abban nyilvánult, hogy Chcatri­cis Lajos dr. először elnökölt a tanácsban, különös jelentősé­get az ad, hogy a főispán a­­munkaasztalnál is — program­jához híven — úgy m­utatkoz­ott be, mint a­ki igazán első a tisztviselők között a város ér­dekeiért való munkálkodásban. Alig került a tanácsülés asz­talára olyan városi kérdés, a mely felől előzetesen behatóan ne informáltatta volna magát s alig volt fontosabb ügyek kö­zött olyan, a melyikben tisztán a közönség érdekeit szolgáló tárgyilagos kritikájának kifeje­zést ne adott volna, még akkor is, ha ez a tanács tagjait kissé kellemetlenül érintette. A­mikor­­azt látta, hogy az in­dítványok egész lavinájával ost­romolja a közönség a város ha­tóságát, nem hallgatta el ezt az aperci-jét. — Úgy látszik, itt kívülről kormányoznak mindent. Azután sorra jöttek a többi ügyek, a­melyeknél a főispán megint csak csodálkozásának adott kifejezést. A Wimmer-fé­­le indítvánnyal kapcsolatban említette meg, hogy sok olyan égetően fontos kérdése van a városnak, a­melyeknek nincs a tanácsban reprezentánsuk. — Ilyen az új kórház­ügyié és a ré­gi kórház adminisztrálása. Azt a véleményét fejezte ki, hogy a mai­­rendszeren és a mai állapotokon változtatni kell és pedig úgy, hogy a városnak le­gyen beleszólása a kórháznak­­az ügyeibe legelső sorb­an.­­azt, hogy ma, a kereskedelmi tárca költségvetésénél vannak Vásárhelynek is valam­elyes as­pirációi. Tudnia kellett volna, hogy ez a város három nagy külterüle­ti útnak a kiburkolását kérte. Három urilak, — melyhez a kis fehér házak lakói közül is tízezreknek érdekei fűződnek. Ha nem tudta, ez neki is, ne­künk is baj. Ha tudta s még sem m­ent el az ülésre, — hogy ott várossá érdekeit képvisel­je, az pláne dupla baj. Neki ma meg kellett volna jelennie az ülésen és kardos­kodnia kellett volna a vásárhe­lyi utak kiburkolásáért. Nem tette. Rendben van. A konzek­venciákat majd levonja ez a nép. .. Hol volt a követ ar? Táviratban olvasom, hogy a kereskedelmi tárca­­költségveté­sét tárgyalta a képviselőház. A tárgyaláson egyetlen egy el­lenzéki képviselő sem vett részt. Olvasván a dolgot, elszomo­­rodik az én szívem. Hogy ellenzéki követ nem je­lent meg, azt értem, de hogy Kun Béla éppen ma hol ma­radt, azt megérteni n­em tudom. Ha igaz a népképviseleti rend­szer, ha van még politikai be­csület a világon, akkor Kun Bélának éreznie kellett volna HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Tarján Illés női- és gyermek divatháza Kárász-u 2. Telefon 1315 Blouse, pongyola, kosztüm, felöltő, estélyi ruhák, min­dennemű alsók, conbine, re­mek kivitelű fehérneműk dús raktáron. Külön mérték osztály. Confectio mű­hely. Portamentes válasz­tékot küldök. «■»■.«——■—.—.an«..» Szentes a Daloskor látogatásáról. A vásárhelyi Iparos Dalos­kor vasárnapi kirándulása iga­zi ölelkezése volt Vásárhelynek Szentessel. Ez a gondolat nyer kifejezést a szentesi sajtóban. A »Szentes és Vidékei töb­bek közt ezeket írja a látoga­tásról: »Szeretjük Hódmezővásár­hely közönségét, mert ezzel a testvér­várossal sok rokon ér­zelem, sok rokon vonás és sok együtt átélt szenvedésnek em­lékei fűznek össze. A társadalmi érintkezésnek és a régi barátságnak újra fel­­élénkítésére alkalmas eszköz­nek mutatkozott a hódmezővá­sárhelyi iparos dalárdának Szentesre történt átrándulása s városunk közönsége hálás kö­szönetét nyilvánítja a vásárhe­lyi dalárdának és az őket ki­sérő kedves vendégcsoportnak, hogy a vasárnapi hangverseny alkalmával olyan kellemes mű­élvezetben és egy felejthetetle­nül gyönyörű estély szépségei­ben részesítettek. Mint a villamos energia az érintkezés által, úgy fog em­el­­kedni az újra létrejött kapcso­lat folytán a két testvér­város közt a szeretet és összetarto­­zandóság érzete, mely külön­ben sem szünt meg — soha.« Jó sör. A­ki igazán jó sört akar inni, kérjen Kőbányai Polgári Részvény sört. Ezt a sört az or­szágba, de még a külföldön sem tudják olyan minőségben elő­állítani, mint a Kőbányai Pol­gári sörfőzde. Kapható hordókban és palac­kokban Fleiszig Józsefnél And­­rássy utca 25. Lánc utca sarok. Úgyszintén minden jobb ven­déglőben­­és kereskedésben. Vigyázzon a palack dugón a Kőbányai Polgári Sör védjegy­re. Egy bíró a­ki meg van döbbenve. Azt írja koalíciós laptársunk, hogy most már csakugyan elér­kezett a kormány működésé­ben a tizenkettedik óra, éppen elég a törvénygyártásból, mert a dologba beleszólt néhány bi­rd, a­ki megálljt kiált, mond­ván: — Ne tovább, elég a törvény­gyártásból !.. Erről a naiv írásról eszünkbe jut egy anekdot, mely annyival is inkább érdekes, hogy való­ban megtörtént. Itt Vásárhe­lyen történt réteg.­­ Mikor a rakpart tervezéséről volt szó, egynehányan azt az eszmét vetették föl a Központi kávéházban, hogy sokkal jobb volna behozni a Tiszát ide a kőfal alá. Olyan fehér asztal melletti apró kis csevegés volt ez. De azért mindenki sejtette, hogy csekély 2 millió koroná­ról van szó." Egy úr komolyan vette a vic­cet s pár nap múlva sugárzó arccal jelent meg a kávéházban és túlságos fontoskodással je­lentette : — Biztos a dolog! — Miféle dolog? Kérdek. — A Tisza vizét behozzuk a kőfal alá. Biztos. — Hogyan? Szétnézett az úr, hogy kik vannak jelen s mikor látta, hogy beszélhet, izgalomtól remegő hangon súgta: — Meg van nyerve az ügynek a tabáni Kossuth népkör!.. Nevettek az emberek. Persze hogy nevettek. Hát éppen ilyen a bírák esete is. — A ta­ró nem­ azért van, hogy a törvényt bí­rálja, hanem azért, hogy vég­rehajtsa, alkalmazza. Hogy­ van olyan bíró, a­ki megdöbben a sok új törvény miatt, ez érthető. De ez nemi erény, hanem gyarlóság. Ki szeret tanulni akkor, a­mikor már állásban, befejezett diplo­mával ül. De ki az a szamár, a­ki csak azért nem halad az igazságszolgáltatás terén, hogy az öregr­endű bíráknak ne kell­jen új paragrafusokat tanulnia. A csavargókról, fiatal korúak­ról, a becsület védelméről, az esküdtszékről s a sajtóról al­ Szombat este búcsú hangversenyt rendez az Oroszlánban a Virág Károly zenekara. HÍREK. Később gyönt.. Vali egy kegyetlenül jó vár­sárhelyi kiszólás, mely aszon­­gya, hogy: nem akarásnak nyö­gés a vége. Rettentő passzol ez a példabeszéd a Károlyi Mi­hály gróf ur esetire. A Reggeli még a múlt héten megigérte, hogy május 3-ikára, már a most ránk gyüvő va­sárnapra elhozza Vásárhelyi Károlyi Mihály gróf urat, meg Justh urat, hogy mondják el az idevaló elvtársaknak, hogy mit tapasztalt, hallott, látott messze az újvilágban. A Hódmező megcáfolta a dó­got; már kedden kihirdette, hogy Károlyi nem gyün, de a Reggeli vázig erősködött, hogy' gyün lesz a. Ma osztán­y is azt írja, hogy csakugyan nem gyün de ha Isten segít, oszt valami elő nem adja magát, akkor má­jus 17-én mégis csak itt lesz Justh úrral egy­ütt. Hát k­érem, én tisztelöm, be­csülöm a politikus vezér ura­kat, de az én bukó eszemmel nem tudom fölfogni, hogy mér halogatják a gyüvetet. Hiszen ők sé m­esszi tőzésre, sé acato­­zásra nem mönnek, nincs más dóguk, mint ezek a néprajzi séták az országba, oszt még ezt se tugygyák beosztani. Én a mondó Vagyok, hogy olyan nem akarásnak — nyö­gés a vége, lesz ez is. A sógorommal, — a­ki 37 pöngő árendát fizet egy kis hód fődér, olyan grófi fődért,­­ beszélgettünk a dologról. Még ő mondta, hogy kár, ha nem gyón a gróf úr. Mert ő nagy 48-as, de azér megkérdez­­né a gróf úrtól, hogy hun sző­rözte azt a rengeteg fődet. Oszt ha olyan nagy demokrata, hát osszam ki a foggyit ha nem is ingyen, de olcsó pénzen. No de majd 17-én is lesz er­re i­dő. Bár én ,a­zt hiszem,hogy elkotlik ez. jó népgyűlés /végképp Kis Bar­csa János* *191­4. május 1 között uj törvények mind a ha­ladás, a fejlődés szükségszerű következményei s éppen nem említhetők egy napon a koalí­ció törvényeivel. Mik is voltak azok? Ahán, emlékszünk már. A koalíció törvényei: a kvótaemelés, a munkásbiztosítás és a mérték­hi­telesítés. Hát kérdezzük a díszelnökös pártkor jogügyi tanácsossaitól: dr. László Jenőtől, Barna End­rétől, hogy várjon melyik kor­mány csinált jobb törvényeket? Erre rendezzen népszavazást a Reggeli.... dúsan felszerelt női divatáru üzlete. Tavaszi újdonságok ! Kosztüm kelmék szövetek, delén selymek a legdivatosabb mintákkal és színekben. Azonkívül csipkék, zsinórok, gombok, divatszalagok, harisnyák a legolcsóbb árb­an kaphatók. Varrónőknek ár kedvezmemény. Olcsóságáról tessék személyesen meggyőződni. Su­sánban, Ilasváry gyógytára mellett.

Next