Hódmezővásárhely, 1914. július (44. évfolyam)
1914-07-01
1914. Julius 1. 44-ik évfolyam Szerda politikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: " Előfizetési dij kerület Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Felelős szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos. Helyben: Vidékre: Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejérváry József: Rotti Antal. Negyed évre ' 1-eo k Negyed évre . * 9 Fél évre 3. 20 K Fél évre Telefon: 85. szám. Egész évre 6-10 K Egész évre Szerb összeesküvők munkája a boszniai király dnáma. Tudott a tervről a szerb király is ? Két virággal hintett érckoporsó van után a gőz szárnyain Bécs felé. Országokon rikatóan szomorú kattyogással fut bele az éjszakába a vonat. Az éjszakába, melynél csak a gyász feketébb, mely a vonatot kiséri. A merre piros szeme a mozdonynak belecsillog a sötétségbe s a merre füst uszálya — mint egy végetlen nagy szemfedő, árnyékosan elgombolyog a hegyek ormán, — mintha egy világot összeroppantó nagy gyásznéppé tömörült volna két ország népe. Két ország népe, mely néma sorfalat áll a koporsókat szállító vonat mellett . . . A monarkia két nagy halottját viszi haza a vonat. Az egyik koporsóban Ferenc Ferdinánd trónörökös, a másikban angyali lelkű felesége, Hohenberg Zsófia teszi meg az utat. Mennek, haza, a kapucinusok kriptályába. Örömmel ment el a leendő király. Uralkodásának bölcs gondolatai forrtak agyában. S örömmel szállt utánna a hitves. Éljen riadal, hegyeket rengető ováció kisérte őket s most jönnek haza holtan. Halvány homlokukon — melyre két hatalmas nemzet ragyogó koronája volt szánva, — vércsepp; vállukon a királyi palást helyett halotti lepel. A hős kezében a kardnak markolata, szelid asszonyarcán még ott a mosoly, mellyel angyali gyermekeihez készült s ujjain a szelíd simogatás nyomai, melyekkel a konopisti kastély parkjának évszázados tölgyei alatt pénteken gyermekeitől búcsúzott . . . Mennek a kapucinusok kriptálya felé. Ketten, két érckoporsóban, egymás mellett. Regényük immár a történelemé. Az ő szerelmük is, az a csodásan szép polgári szerelem, melynek három ártatlan, ragyogó gyöngye áll élő vádként — árván, a konopisti kertben . . . Európa részvéte. Egész Európa megrendülve tekint a szerajevói orgyilkos merénylet szánalomraméltó koronás áldozatainak holttestére A világ közvélménye bosszúért lihegve, a legelitélőbb hangon ad kifejezést a sajtó útján általános megbotránkozásának. A véres és tragikus boszniai utazás úgy áll a legutóbbi napok történetében, mint egy provokatív, rettentő demonstrációja a balkán államok levegőjében otthonos, az újkori társadalmak erkölcstanával élesen ellenkező, vad morálnak. « És a szenvedélyek fellobbanó viharzásában a legszelídebb ember lelkületét is az ősállati retorzió vágya tölti el. Ez a rettentő morál tartja izgalomban három év óta Európa békéjét, ez veszélyezteti a modern civilizációk munkáját, ez a visszataszító, undok fekély akadályozza meg, hogy az egészséges szervezetek emberi módon dolgozhassanak és haladhassanak. És a közvélemény egységes állásfoglalása egyúttal kifejezést ad annak a szemrehányásnak is, amely túlzottan óvatos külpolitikánkat okolja azért, hogy a balkán közvélemény vérszemet kapott odalenn és piszkos hullámai már egészen a trónok zsámoláig csapnak fel. Az a szellem, mely az Obrenovicsok szerencsétlen dinasztiáját kiirtotta s mely azóta a züllött Szerbia közéletét a királygyilkos tisztek diktatúrája mellett vezeti s egész nemzeti önérzetté emelkedett már a néphangulat erkölcstelen nyomása alatt. Ez a fekély pattant ki. Most már nem állíthatjuk meg a királydáma útját, de levonhatjuk a következtetést. Boszut a szerajevói drámáért. Este a tüntetők megrohanták a szerbek házait s le akarták rombolni. A katonaság csinált rendet. A Lokal Anzeiger ma délután rendkívüli kiadást adott, amelyben az alábbi szenzációs részleteket jelenti a szarajevói gyilkos merénylettel kapcsolatban: György szerb herceg, a volt trónörökös a múlt héten Londonban tartózkodott. Ott gyakran megfordult arisztokrata körökben és Szerbia jövendő, alakulásáról beszélt. Több ízben hangoztatta, hogy Szerbia terveinek egyedül Ferenc Ferdinánd trónörökös áll az útjában és addig nem sikerülhet a szerbábrándokat megvalósítani, míg Ferenc Ferdinánd életben van. Ekkor Londonban nem nagy jelentőséget tulajdonítottak György herceg hóbortos beszédének, de most, hogy a rettenetes merénylet megtörtént és kétségtelenül szerbek követték el, az a határozott nézet alakult ki, hogy György herceg szavai mögött valami volt. Londonban most általában azt következtetik, hogy Belgrádban tudtak a merényletről. Sőt azt hangoztatják, hogy a szerb katonai liga, még az utóbbi időben ismét sokat hallat magáról, előkészítője volt a merényletnek, a legmagassabb udvari és katonai körök beleegyezésével. Sokan még Péter király hirtelen félrevonulását is ezzel hozzák kapcsolatba. Ma reggel a tengerpartra szállították a két koporsót, onnan a »Viribus Unitis« csatahajó Triesztbe viszi a főhercegi párt. Csütörtök este érkezik Bécsbe Triesztből a vonat. A temetés szombaton lesz, a Felsége rendelkezése szerint szombaton éjfélkor rendezik a temetést. A mise vasárnap d. e. 11 órakor lesz, a merénylet időpontjában, ,Isten veled Megállapították, hogy amikor Ferenc Ferdinándot a lövés érte, átkarolta felesége nyakát és ezt rebegte : — Isten veled drága szép hitvesem, élj a mi kedves gyermekeinknek. Sten .... A Ház gyásza. A képviselőház ülését háromnegyed 11 kor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Megjelent az ellenzék is.^Mindenki fekete ruhában Siri csend volt, mikor Beöthy szólni kezdett: — A gyász fojtó érzete... Egyszeri felállt mindenki. Beöthy elmondta a rettenetes csapást. Mély megrendüléssel hallgatta a Ház a jelentést. Felszóllaltak Héderváry Károly, Zichy, majd Apponyi. Apponyinak sírásba csuklott a hangja, mikor a fájdalom kifejezéshez ért . . . * Úszó koporsói. Statárium A városban egész nap tüntető csoportok vonultak fel, akikhez nagyszámú nép csatlakozott. A tüntetés a szerbek ellen szólt . Magatartása olyan fenyegető volt, hogy délután egynegyed 4 órakor a katonai diktátor szerte a városban kidoboltatta a statáriumot. Azonkívül falragaszokon is tudtára adták a lakosságnak, hogy bármilyen a közrendbe és közbiztonságba ütköző cselekményt követ el, annak statáriális következményei lesznek. A városban igen nagy a rémület, Belgrád örömmámorban. Undorítóan visszataszító hír érkezik Belgrádból. Mikor ott a merénylet híre elterjedt, valóságos örömünnepre kelt a szerb főváros. Egész éjjel ricsajoztak, bálákat rögtönöztek , zsúfolva van valamenyi korcsma, az utcákon részeg emberekkel ölelkeznek urak és elegáns dámák. Nemzeti szinű zászlókat tűztek ki és sokan kivilágították ablakaikat. Ezzel szemben elementáris erővel tör ki Boszniában a nép haragja, lerombolták Szerajevóban három szerb házát Jestanovics szállodást, — a ki segítette a merénylőt, — a tömeg megcsonkiotta s azután a saját nyaralójában akasztotta fel. Mosztárban pedig az éjjel valóságos vérfürdőt rendeztek. A bosnyákok rárohantak a szerb negyedre, a házakat felgyújtották s 300 szerbet felkoncoltak. A városokat megszállta a magyar katonaság. A szerbek mindenütt a kaszárnyákba menekülnek. A mentő csapata Mialatt Ferenc Ferdinánd a bombamerénylet után a városházán tartózkodott s a fenyegető veszélynek hire futott a közelben éppen a táborba trappolt 3000 huszár. Parancsnokuk, egy őrnagy kivont karddal vezényelte a csapatot arra az útvonalra, a merre program szerint haladnia kellett a trónörökösnek, hogy kordonnal fedezze a főherceg autóját. A trónörökös azonban más utat választott így történt a rettenetes katasztrófa. A huszárok száz méterre, a másik utcában vágtattak el. Mikor hirét vették szörnyű eseménynek, az őrnagy ketté törte kardját és zokogva temette arcát a kezébe . . . így szerették Ferenc Ferdinándott a katonái . . .