Hódmezővásárhely, 1915. szeptember (45. évfolyam)

1915-09-01

9 lét tartott a Breszt-Litovszk előtt emelkedő úgynevezett Ta­­t­árhegyen. Mellette volt a trón­örökös, az akkor még csak 17 éves II. Sándor. Mily különbségi külsőleg is. Világos szőke haja, szürke sze­me volt. I. Miklósnak, m­íg II. Sándor fejét hollófekete haj­­borította és fekete szeme volt. Az ég tengerkék színben ragyo­gott a zöld mezők felett és a napsugarak ezerszeresen törtek meg a rendietek gyémántköve­iben és az egyenruhák arany­­hímzésében. Bámulva állt kö­röskörül a tömeg­. A cár az ő élénk modorában majd ide, majd oda mutogatott jobbjával. Tábornokok és szárnysegédek­­nyargaltak előre a réten és és megtették jelentéseiket. A nép mindenféle jóslásokba bo­csátkozott. Az izgalom és a kíváncsiság tetőpontját érte el. Végre kitudódott, hogy a csá­szár a régi Breszt város egész területét egy elsőrendű erőd­nek szánta. Pár hónappal később meg­jelent egy cári ukáz, amely el­rendelte az összes házak­ kiü­rítését és meghagyta a lakosok­nak, hogy az óvárostól mintegy négy verszsnyire építsék fel újra házaikat. Természete­sen mindenkit busásan kárpó­toltak. És mégis nagy­ rémületet keltett az ukáz a városban. Hi­szen sejtették ezek a szeren­csétlenek, hogy mi vár reájuk, hiszen tudták, hogy mit érnek el a kormány ígéretei. A kormány megalakította a becslőbizottsá­­got, amely azonban nem ment semmire. A kormány erre röviden vég­zett. Kötelességévé tette, minden háztulajdonosnak, hogy rövidre szabott határidő alatt maga bontsa le házát és nézzen másutt hajlék után. Egy­ébbként el­mehetett pa­naszra a bírósághoz,­­ az orosz bírósághoz. Egyelőre egy kopeket sem kapott a há­záért, el­pusztított vagyonáért, kártérítésül, segítsen magán mindenki, úgy, ahogy tud. Aki pénzre tudott szert tenni, az gondoskodott új lakásról, de ez csak kevés embernek sike­rült, s a legtöbbje hajléktala­nul maradt. Sokan koldusbotra jutottak, a nagy nyomorúságban el­pusztulva, vagy kivándoroltak. Tizenöt évvel később dőltek a kártérítési perok.­­ A határ­idő letelt. Aki nem ürítette ki házát, irgalmatlanul kitett­ék az utcára. Borzalmas jelenetek játszódtak le, amikor ezek a szegény emberek értéktelen lim­lomjukkal elköltöztek. Szomorú menet volt az, a­­mely azokban a­ napokban a Radzivill-hercegek régi­­ rezi­denciájának utcáin elindult. A nyomor menetét a halál pusz­tulása követte. A zsidó temetőt is ki kellett üríteni és el kel­lett vinni a régi sírkövet­es táblákat. Nem használt a hitközségnek ,és a rabbinak se rimánkodása, se imádsága, hogy kíméljék meg az ősök évszázados nyug­­vóhelyeit. A zsidók legborzasz­tóbb átka így szól: A föld ves­se ki csontjaidat. A szeren­csétlenek úgy érezték, hogy ez az átok teljesedett be ártalanul az elpihent ősökön és hozzá­tartozóikon. A rémület napja elérkezett, mindenki böjtölt, a zsidóság apraja ,nagyja, gazdag és sze­gény. Az egész zsidó hitközség kiment a temetőbe, kiásta és összeszedte a csontokat, zsá­kokba rakta és miután vastag zsineggel összekötözte azokat, feltette a kocsikra. Nem volt különbség ember és ember közt. Nem egy család gyászolt a hozz­átartozójáért hanem­ az e­­g­ész lakosság meg­gyalázott halottaiért. Végre befejezték a szomorú munkát, letakarták a fekete posztóval a kocsikat. A kántor lankán felhangzott a halotti ének és katonai fedezet mellett elindult a gyászmenet. H 01­­M KZAV4SAHHF.IA Szin­házi cuj&cg*kák* megérkeztek az uj fűszer, cse­mege és cukorka üzletbe .Kos­­suth­ tér dr. Bakai ház. 5. sz., ahol állandóan kapható valódi hegyű málnaszörp, jó házi ke­nyér, tea vaj, sajtok, felvágot­tak, szardíniák, ásványvi­zek, friss saját pörkölést­ kávé. Mindenféle fűszer áruk előny árban. Szives pártfogásért esedezik Bédi Káro­ly üzlettulajdonos. 10048—1915.iVIv. sz. Felhívás és Kérelem Hódmező-Vásárhely város Közönségéhez A magyarországi törvényha­tóságok körében. Debrecen sz. kir. város kezdeti fényezése foly­­tán oly irányú mozgalom in­dult meg, hogy az országnak a háború által közvetlenül nem érintett törvényhatóságai az ellenség által feldúlt és elpusz­tított egy-egy felső magyaror­szági falut újra építsenek. Városunk, mint az ország leg­­magyarabb városa ezen mozga­lomból magát ki nem vonhat­ja s kivonui nem is akarja. A törvényhatóság bizonyára mél­tó részt vesz ezen aktióban. Ám a törvényhatóság anyagi ereje kevés egy elpusztított falu újra­építéséhez, ehhez a közönség áldozatkészsége a közönség e­­reje szükséges! Hódmezővásárhely hazafias közönsége a megpróbáltatások nehéz napjaiban híven és zú­golódás nélkül teljesítette ha­zafias kötelességeit. Ám, mi csak feleslegeinket tettük a haza oltárára, mnig szegény hon­fitársaink felső Magyarország­nak az ellenség által közvetlen sújtott lakosai otthonukat és mindenüket elveszítették, nem csak illő tehát, de emberi és hazafias kötelességünk is, hogy elpusztított hajlékaikat, ottho­nukat mi építsük fel, akik bár vért és pénzt áldoztunk, de családi otthonunkban marad­hattunk. Járuljatok hozzá tehát pol­gártársaink adományaitok­kal egy elpusztított felső ma­gyarországi falu újra­építésé­hez! Egy ház felépítésének költsé­ge mintegy 600 koronában van előirányozva. Aki egy egész há­zat felépít ,­annak neve az általa épített ház falán is megörökitte­­tik; de szívesen fogadunk bár­mily csekély adományt is s az adakozók nevét, akik hozzájá­rulnak egy elpusztított s váro­sunk nevéről .Hódmezővásár­hely falvának« elnevezendő felső magyarországi f­alu újra­építéséhez, mint a hazafias ál­dozat­készség példaképeit, vá­rosunk levéltárában is meg fog­juk az utókor számára őrizni. A tanács által kiküldött gyűj­tő bizottságok lakásaikon fog­ják a polgárokat felkeresni, de elfogadtatnak az adományok a polgármesteri hivatalban és a tanács pénzügyi osztályánál is. Adakozzatok tehát mindnyá­jan hogy a város minden pol­gára elmondhassa magáról, elmondhassák róla unokái is, hogy része van egy az ellenség által elpusztított felső magya­rországi falu újra építésében. Isten áldása s az utókor há­lája az adakozókon! Hunvásárhely, th. város ta­nácsának 1915. évi aug. 21-én tartott üléséből. Juhász Mihály polgármester: Szinház,­ ­ Szibill. Kedden este telt ház előtt adták Bródi Miksa és Martos Ferenc bájos ope­rettjét. A címszerepe Horváth Miéi diserésen játszotta s szé­pen énekelt. Boritay Boriska Sarath szerepében sok tapsot aratott. Győző az impresszárió szerepében mókáival hatott. Járai a testőrtiszt szerepében jó volt. Polgár a kormányzó szerepében sok derűt keltett. Az összjáték és a zene s a ren­dezés kifogástalan volt. — Az »eleti szini idény szen­zéciója. Helén« zenés énekes játék ma kerül szilire páratlan bérletben. Ez a minden­­tekin­tetben érdekes újdonság min­denképen megérdemli a kö­zönség érdeklődését, rendkívül hatásos jelenetek, a darab iz­gató meséje, gyönyörű zene­számok, állandó és fokozódó hatásokat idéznek elő. Holnap csütörtökön páros bérletben »Tiszt urak a zárdá­ban« operett repriz van műso­ron, kiválóan elsőrendű sze­reposztásban. Pénteken páratlan bérletben a Lengyelvér operettet ismét­li meg a társulat. Előkészületben Éjfélkor es a Katica operette újdonságok. 2338-1915. Ad. VI. sz. _____ Árfejtési hirdetmény. A Hódmezővásárhelyen épí­tendő 3 parvillonből álló barak­­kórházra vonatkozólag julius 26-án tartott újabb árlejtés sem végződött a kívánt ered­ménnyel, miért is újra fölhi­vatnak a vállalkozni akarók, hogy zárt ajánlataikat 5 száza­lékos bánatpénzzel ellátva az építési ügyosztály vezetőjénél, (városháza, emelet 15. ajtó) a folyó évi szeptember 11 nap­jának d. e. 10 órájáig adják be. t­­ Elkésett, vagy utó ajánlatok figyelembe intem vétetnek. A részletes feltételek terv és költségvetés a mérnöki hiva­talnál megtekinthetők. Hunvásárhely, 1915. augj. 30. Dr. Csáky Lajos katonaügyi előadó. 1915 -zept­ember 1 JcUL JCIl Jgy JiBk Hősi halált halt katonák. A 46-ik ,v. ezred 13-ik század anise noka hidalja, hogy Zá­­dor­ Sándor szül. 1887-ben, anyja Tompas Zsuzsanna Sze­­rencse-u. 28. sz. alatti lakos, Kandó Imre szül. 1893-ban, anyja őze Kandó Imréné Ma­­kói­ u. 6. sz alatti lakos és Fe­jős Pál szül. 1888-ban, any­ja György Rózát az olasz harc­téren az olaszok ellen Pleken­­kennél vívott ütközetben junius hó elején hősi halált haltak Oláh Miklós 46-o­s egyévi ön­kéntes levélben tudatja hogy Hegedűs Ferenc 3-ik századbeli gyalogos julius 30-án az olasz harctéren elesett. Éppen ő fá­ra­dl­t: n­ek­is 14 fájllá Nana­le sír­jához keresztet s öten pihennek együtt a közös sírban. A 301. honvéd gy. ezred 195. zászló­alj 3-ik század parancsnoka tudatja, hogy Varga Ernő szá­zadbeli honvéd a galic­ai harc­téren június 14-én a Lejscuna község melletti ütközetben hő­si halált halt. Szép Nagy­­ Mi­hály 1883-ban, szül. Ti­os 4-ik századbeli gyalogos, kinek any­ja Tóth Zsófia az olasz harc­téren a dob erdői fen­síkon el­esett és­­ott van eltemetve. Égtető János 305. honv. gy. ezred 401 zászlóalj. 1-ső század 4-ik szakaszbeli honvéd az orosz harctéren a májusi ü­­köze,eb­ben hősi halált halt Béni Mi­hály 4894. évben szül. anyja Béni Sára. 37-es 8-ik századbéli gyalogos az orosz harctéren S­zál nok mellett a 450 sz. ma­gaslaton márc. 20-án elesett. Dékány János cipész, született 1891-ben, szülei Zákány János és Cs. Nagy Zsuzsanna Re­­ketve­ u. 8. sz. alatti lakosok. 8- ik századbeli gyalogos halálá­ról a századparancsnok ezen sorokat írja: Zék­ány János, mint már egyszer megírtuk jú­lius 8-­án az olasz fronton a Freikopf heaven a rohamnál hősi halált halt! Igen jó kato­nánk volt. Molnár Miklós had­nagy a 16-év gyalog­ezred . 6 századának a parancsnoka Oláh Ferenc s­z­­ék a­s­z vezető­je hálájáról, aki az első sebesült­­je volt a háborúnak a vásárhe­lyi harcosok közül s újra a a harctérre ment ilyen­­tudó­sítást küldött: Harctér, aug. 2. Folyó hó 24-én kelt érdeklődés­re a következő f­elvi­lágosi­tással szolgálhatunk: Oláh Fe­renc szakaszvezető, ref. vallásu, Mészáros Eszter fia, vasúti rak­­t­árnok e hó 15-én étek­ 12 ó­­rakor a doberdiei fensikon el­lenséges golyótól Kassán megse­besülve és 16-án a papkiscei segélyhelyen szenvedéseit hősi­esen tűrve elhunyt. A vitéz és derék szakaszvezetőt, az ezred orvoskara teljes temetésben részesítette. Esetleg bővebb felvilágosit­ásokért mélt­óztas­­sék Dr. Szamek ezredorvoshoz főnökhöz fordulni. — A belügyminiszter felhí­vása a gazdálkodó néphez. Tisza István gróf miniszterel­nök kezdeményezésére a bel­ügyminiszter rendel­etet kül­dött" a törvényhatóságokhoz, a melyben arra kéri a miniszter az alispánokat és a néppel é­­rintkező közigazgatási tisztvi­selőket, hogy hassanak oda, hogy a mezőgazdasággal fog­lalkozó nép az idén kivételesen vasárnap is dolgozzék. A va­sárnapi munkára ma, a hábor

Next