Hódmezővásárhely, 1915. október (45. évfolyam)
1915-10-01
2 . Leszállítja a kamatlábat az osztrák-magyar bank? Hír szerint az ozrák-magyar bank a legközelebbi napokban leszállítja a kamatlábat, amely jelenleg öt százalékos. A jegybank a háború kitörése óta kétszer csökkentette a kamatlábat, mégpedig október 14-én tavaly és az idén ,áprilisban. Nem érdektelen a küszöbön álló kamatleszállítással kapcsolatban áttekinteni, hogy a jegybank 1912óta hogyan és mikor változtatta meg a diskontját. 1912. január elsejjén a a kamatláb öt százalék volt, amelyet ez év október 26-án a Balkán-mozgósításkor, öt és fél százaléka, majd november 16-án hat százalékra temeltek. A kamatláb ekkor egy évig, a Balkán-háború tartama alatt változatlan maradt és csak 1913. november 28-án redukálták átöt és fél százalékra, majd 1914. január 20-án, öt, február 3-án négy és fél, március 12-én pedig négy százalékra. A szerb ultimátum után, július 27-én a főtanács öt százalékra emelte a diskontot, július 31-én hat, augusztus 3-án pedig i n nyolc százalékra, ami páratlanul áll a jegybank történetében. N©hi sokkal azután, augusztus 21-én, a közvélemény nyomása alatt és a hangulat nyugodtabbra fordulatával, egyszerre hat százalékra szállították le a kamatlábat, október 29-én pedig öt és fél százalékra. Azóta csak most áprilisban volt újabb redukció, a második hadikölcsön kibocsátása előtt, amióta a jelenleg is érvényben lévő, majdnem normális ötszázalékos kamat áll fenn. A tiszvbevett újabb kamatcsökkentés legjobban bizonyítja, hogy Ausztria és Magyarország helyzete mennyire kedvező és biztatóitás stádiumának tartanánk. A fő nehézséget azt a kishitűség fokozta, hogy nálunk kevesebb és drágább a földolgozandó nyersanyag, mint a mintán vett Németországban, ahol másfél évtized óta számos ipartelep állít elő burgonyalisztet. Ebbe a kishitűségbe nem kevés szándékosság is bele volt keverve, mert hiszen az olcsó burgonyalisztnek akad elég féltékeny ellensége nálunk is. Ami azt illeti, hogy például nálunk az idén 57 millió mázsa, Ausztriában mintegy 130, Németországban pedig közel 600 millió mázsa burgonya fog teremni, ez sem szókat az új iparág meghonosítása ellen, mert hiszen az ipari feldolgozás fokozott kerestete a termelés növelésére nálunk is jótékony hatást fog gyakorolni. A kormány tehát helyesen tette, amidőn a sápi tőkéjével is hozzájárult amost épülő burgonyaszári ló-telep létesítéséhez s ezzel sejtéti kidomborítani a burgonya konzerválás közgazdasági jelentőségét. Hogy a konzervált burgonya mit jelent például az állattenyésztés terén, éppen most, amikor a hizlaló ipar takarmányhiánnyal küzd, erre nézve Korek Aurél főmérnöki úr a következő sorokat írja nekünk: A burgonya gazdasági fölhasználása főleg az állatok etetésénél nagy fontosságú amennyiben a termést burgioniamennyiséghek legnagyobb részét takarmány alakban szokták hasznosítani. A nyners burgonya nagy nedvességtartalma következtében azonban a burgonya nyers állapotban nehezen raktározható és szállítható, mely körülmény az etető célra való felhasználást károsan befolyásolja. A takarmányozás céljára szánt szürgémamennyiségnek körnemtül 10 százaléka rothadás folytán szokott elveszni, ami a nemzeti vagyon érzékeny veszteségét jelenti. Ebből látható, hogy mily nagy fontosságot kell tulajdonítani az olyan eljárásnak, mely a vesztesség lehető csökkentését célozza. A nyers burgonya körülbelül 75 százalék nedvességet tartalmaz, ami abból a nézőpontból is hátrányos, mert az értékesíthető anyagókéra aránylag nagy szállító költség esik. A burgonya felhasználása főképp a termelőhelyhez van kötve vagy annak környezetére szorítkozik. A nyers vagy főtt burgonyának etetés céljára való felhasználása szintén korlátolt, amennyiben a takarmányszükséglet egy-egy éven belül tág határ között ingadozik és csak bizonyos állatfajoknál alkalmazható eredménnyel. Mind e nehézségeket a külföldön, főlegNémetországban nagy jelentőségű és kiterjedt iparággá fejlesztett burgonyaszámlógyárak vannak hivatva kiküszöbölni amennyiben ezek a rendelkezésre állói és romlásnak ki lett felesleget szám lőtturgionyává alakítják át, amelynek a tartóssága határtalan és amely az egyes állatfajoknak értékes és tápláló takarmányul szolgál, így meg van adva annak a lehetősége is, hogy dústermésű évekbeli a takarmányozás és ipar számaira kellő tartalékot szolgáltassunk és a rosszul termő évek hiányát pótoljuk. A szállítást többféle módszerszerint lehet eszközölni, aminek következtében az előállított termék más-más sajátságokkal bír. A szárított burgonya liszt alakban emberi tápláték gyanánt, kitűnően felhasználható, de sokkal nagyobb jelentőséggel bír az állattartás szempontjából. Az e téren elért eredmény megérő, amennyien a tapasztalat azt bizonyílta, hogy az állatok súlynövekedése nemcsak hogy, rendkívül kielégítő, hanem húsuk is oly kiváló minőségűvé válik, hogy ezt még takarmányárpaetetésével sem lehetelérni. Igavonó állatoknál azt tapasztalák, hogy rossz kondidóban 'evő lovak emésztőképessége a szárított burgonyával valló etetés folytán lényegesen javult. A szárított burgonyatermékiek köztl a legfonosabb.tk. I. A burgonya-pehely, mely 0.1— 0.2 mm. vastag lemezekből áll és főzött burgonyából oly módon állíttatik elő, hogy a főzés után péppé alakított burgonyát gőzzel fűtött hengerek segítségével megszárítják. Ennek azeljárásnakaz a hátránya, hogy a főzött burgonyából előállított termék nem bír a megkívánt természetes frissességgel és hogy a magas hőfoknál 13 ) C ) való szárítás alkalmával a fehérje tartalmú anyagok olyan vágókká vágóznak át, melyek az áru tápláló értékét csökkentik és esetleg kártékony termékeket is szolgáltatnak. II. A burgonya-szelet, mehet körülbelő! 10 mm. hosszú és 2 mm. vékony hengeren darabokban állítanakt elő. A darabokat meleg levegővel szárítják, azután pornig vagy forró vízzel fóliázzák, vagy őrlő hengerek sejkségével aprítják sét. A szeletté való feldolgozás azzal a hátrátával bír, hogy a szárító füstgázokban lévő kénessav a termékekbe halól és ennek savanyu ízt kölcsönöz. Ezenkívül a vagdaléknak égett szaga is van. A kétféle eljárásnak az a közös hátránya, hogy az üzem a nagy tüzelőanyagszükséglet folytán drága. Viszont a burgionyaplehely azzal a jó tulajdonsággal bir, hogy emberi táplálkozásra nagyon alkalmas. ' : i , III. A szívó szárítás olyan eljárás, amelynek alkalmazása által egy izében, tápláló erejében tartósságában csortbitatlan termékig is bír, hogy a burgonyából elvont nedvben lévő növényi fehérje. (Legumin) könnyen és olcsón kiválasztható. Ez a melléktermék kelendő és könnyen értékesíthető. A szivószáritás lényegileg abból áll, hogy a nyersburgonyát mosás után szétmorzsolják s ezután egy szívókészülék hatásának teszik ki. Az ily módon kezelt burgonyaszáritó készülékbe és innen mint etetésre alkalmas termék zsákokba kerül. A szárított termék ize a friss kenyérre emlékeztet. A termék eredeti térfogatát egynyolcadra lés az eredet súlyt negyedre redukálva, egy Vagyin sajtolt burgonya négy vagyon rakomány nyers burgonyának felel meg! Kellner dr. bonni tanár, a porosz állami kísérleti állomáson 8—8 sertéssel végez teljesen egyforma körüli vének között kísérleteket. Nyolc hét leforgása után a következő eredményt érte el : A pehellyel hizlalt sertések átlagos sulysziporulata 216.6 kilogram, a szivószárítással kikészített sajtolt burgonyán hizlalt sertések átlagos súlyszaporulata ellenben 2893 kilogram volt. A száraz burgonyával való etetés kedvező eredménnyel járt birkáknál és disznóknál is. Az állatok az ilyen burgonyát szívesen eszik és jól emésztik. Hamnc kedvező eredményt mutatott a fejős teheneknek szárítz burgonyával való táplálása, esetleg fiatal lakatosokat vagy más fémmunkásokat azonnal munkára alkalmaz a MilSasnostelep. Jelentkezés a telepen reggel 8-9 óra között Hódmezővásárhely város élelmi cikkeinek érvényes piaci árjegyzéke 1915. évi október hó 1. napjától 1915. évi október 10. napjáig. Megállapítva: 1915. évi szeptember hó 28-iki tanácsülésében. — K. f. Bab nagyban nagysz. m. 40.— Bab nagysz. kicsiben kg. — 50 Bab kissz. fehér mm. 40.— Bab kissz. fehér kg. 50.— Borsó nagyban mm. 50.— Borsó kicsiben kg. —.55 Burgonya I. r. kg. —.18 Burgonya II. r. kg. —.12 Csirke I. r. egészen kinőtt. párja 6.— Csirke II. r. párja 5.— Csirke rántani valló 3.60 Csuka kg. 1.80 Galambfű (csirke galamb) egy pár * 120 Galambfi (vádlóé.) egy pár —.80 Hagyma vörös elsőrendű szám nélkül egy kg. —70 Hagyma vörös másodrendű számé kül egy kg. —.10 Hagyma (fog) elsőrendű szár nélkül egy kg. —.80 Hagyma (fog) másodrendű szárnélkül légy kg. —.60 Harcsa kg. 3.— Kása árpa kg. —.50 Kása (kötés) kg. 1.20 Kárász kg. 1.20 Kecsege kg. 4 — Kácsa (sovány) pár fia 5. — Kacsa (hízott) éles. kg. 2.80 Káposzta fejes, nagy fej —.26 Káposzta kis fej —.12 Lencse imázsája 50 — Lencse kg. —.60 Liba (élősúlyban) kg. 2.— Liba hízott (élősúlyban) 2.80 Paradicsom I. r. kg. —.16 Paradicsom II. r. kg. —.12 Paprika I. r. (törött) kg. 4 — Paprika II. r. törött kg. 3.20 Paprika törött I. r. 1 liter 2.20 Paprika törött II. r. 1 liter 1.40 Paprika (Zöld) —.-n Pulyka élősúlyban kg. 2.20 Ponty kg. 12.80 Répa (sárga) elsőrendű —.10 Répa sárga (6. dob 1 csomó II. rendű —.04 Sajt (tehén) kg. 2.40 35 dekás csomagodban, üditő bonbonokat és csokoládét küldjenek katonáinknak. Kapható az új fűszer, csemege és cukorka üzletben. Kossut-tér 5 sz. Dr. Bakai ház, ahol állandóan kapható, friss tea vaj, jó házi kenyér, sajtok és felvágottak előny árban. Friss saját pörkölésü kávé. Szives pártfogásért esedezik Bódi Károly üzlettulajdonos. Burgonya-szárító ipar Az első, háborús esztendő tapasztatlataia burgonya-száritó ipar fontosságát is megvilágitották és meg lehetett vetni végre az alapját nálunk is a nagyobb szabásu burgonyaszáritó iparnak. A kezdet nehéz volt és a kormány maga az ügyet föl nem karolta volna. még mindig a próbálga- HOSÍMEZOV ASAVIHF.LV 1915 október 1 Villamos szerelőket